O. Nyelv
1801–1900 termék, összesen 2463 db
-
KISS Lajos
Négy helységnév-magyarázat. Magyar Nyelvőr. CXV. évf. (1991) 1–2. sz., 123–125. -
KISS Lajos
Az erdélyi gyógyi feredő és a gyógyfürdő. Magyar Nyelvőr. CXVII. évf. (1993) 1. sz., 86–89. -
KLIMA László
Fehérvár, Fehéregyház, Fehértemplom. Névtani Értesítő. (1993) 15. sz., 185–191. -
KNIEZSA István
Balogh Ödönnek. [Régen.] Magyar Nyelv. XXXV. évf. (1939) 3–4. sz., 135. -
KNIEZSA István
Kudzsir. Magyar Nyelv. XLII. évf. (1946) 1–5. sz., 66–69. -
KŐHEGYI Mihály
Még egyszer a folyónevekből lett kutyanevekről. Magyar Nyelvőr. XC. évf. (1966) 4. sz., 423–424. -
KRISTÓ Gyula
Szentkirály. Magyar Nyelv. LXXIV. évf. (1978) 4. sz., 475–480. -
KRITSKA Klára
Gyergyó. Magyar Nyelvőr. XLIII. évf. (1914) 6. sz., 285. -
KUBÍNYI László
Amadéfalva > Madéfalva. Magyar Nyelv. LVIII. évf. (1962) 4. sz., 477. -
LŐRINCZE Lajos
Bérc~börc. Magyar Nyelv. XLI. évf. (1945) 1–5. sz., 22–26. -
LŐRINCZE Lajos
A seg térszínformanév. Magyar Nyelv. XLVI. évf. (1950) 1. sz., 53–60. -
MAGYAR László András
Monymalató~Malató. Magyar Nyelvőr. CVII. évf. (1983) 2. sz., 236–242. -
MARIÁNOVICS Milán
Esztergom eredete. Magyar Nyelvőr. XXXIX. évf. (1910) 3. sz., 136. -
MÁRTON Gyula
Bosznia és Galícia a szolnokdobokai Árpástón. Magyar Nyelv. XL. évf. (1944) 1. sz., 63. -
MÁRTON Gyula
Pálobá. Magyar Nyelv. XL. évf. (1944) 1. sz., 63. -
MÁRTON Gyula
Halombak. Erdélyi Múzeum. XLIX. évf. (1944) 3–4. sz., 481. -
MELICH János
Kolozsvár. Magyar Nyelv. I. évf. (1905) 1. sz., 82–83. -
MELICH János
Kolozsvár = Temesvár. Magyar Nyelv. II. évf. (1906) 4. sz., 175–176. -
MELICH János
Barcza, Barczaság, Bárcza. Magyar Nyelv. XI. évf. (1915) 6. sz., 241–245. -
MELICH János
Dézs. Magyar Nyelv. XV. évf. (1919) 7–10. sz., 125–127. -
MELICH János
Doboka. Magyar Nyelv. XXIII. évf. (1927) 3–6. sz., 240–245. -
MELICH János
A magyar Küküllő = oláh Târnava < délszláv *Trnava névhez. Magyar Nyelv. XXVI. évf. (1930) 1–2. sz., 62. -
MEZŐ András
Fele. Magyar Nyelvőr. XCVIII. évf. (1974) 4. sz., 88–92. -
MEZŐ András
Melyik Szent István? Magyar Nyelvőr. CXVI. évf. (1992) 3. sz., 324–329. -
MEZŐ András
Szentkirályszabadja és társai. In: Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XXX. Debrecen, 1992, 25–35. -
MIKESY Sándor
Eb ’palus’. Magyar Nyelv. XLI. évf. (1945) 1–5. sz., 83–84. -
MIKESY Sándor
Kebele. Magyar Nyelv. XLV. évf. (1949) 1. sz., 64–68. -
MIZSER Lajos
Szatmári helységnév-magyarázatok. Krasznaközi járás. In: Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XXXV. Debrecen, 1998, 145–154. -
MIZSER Lajos
Szatmári és ugocsai helységnévmagyarázatok. In: Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XXXVI. Debrecen, 1999, 67–75. -
MOLNÁR Ferenc, A.
(Surjánfalva)~Sürgyefalu~Şurdeşti. Magyar Nyelvőr. CVI. évf. (1982) 3. sz., 358–360. -
MOLNÁR Ferenc, A.
Még egyszer a Surjánfalva~Sürgyefalu~Şurdeşti névről. Magyar Nyelvőr. CXIII. évf. (1989) 4. sz., 494–497. -
MUNKÁCSI Bernát
A székely „Csík” helynevek. Ethnographia. XII. évf. (1901) 3. sz., 142. -
MURÁDIN László
Somlyó. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XL. évf. (1996) 2. sz., 191–194. -
NAGY Jenő
Péntek hídja. Tehénhajtó. Erdélyi Múzeum. L. évf. (1945) 3–4. sz., 250. -
NAGY Jenő
Magyarvalkó életéből. Péntek hídja. In: Uő: Néprajzi és nyelvjárási tanulmányok. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1984, 138 -
OLTYÁN Sándor
Helynévmagyarázatok. Magyar Nyelvőr. XLIX. évf. (1920) 4–6. sz., 90. -
PAIS Dezső
Az aszó elhomályosult összetételei. Magyar Nyelv. VIII. évf. (1912) 9. sz., 391–401. -
PAIS Dezső
Ság. Magyar Nyelv. IX. évf. (1913) 8. sz., 356–360. -
PAIS Dezső
Helynévmagyarázatok. Magyar Nyelv. XII. évf. (1916) 1. sz., 15–19. -
PAIS Dezső
Helynévmagyarázatok. Magyar Nyelv. XII. évf. (1916) 2. sz., 78–80. -
PAIS Dezső
A mál változatai. Magyar Nyelv. XII. évf. (1916) 4. sz., 168–173. -
PAIS Dezső
Sukoró és Homorog. Magyar Nyelv. XIV. évf. (1918) 1–2. sz., 20–22., 3–4. sz., 67–70. -
PAIS Dezső
Barót. Magyar Nyelv. XXIII. évf. (1927) 9–10. sz., 579–580. -
PÁKAY Zsolt
Néprajzi vonatkozású helynevek. Ethnographia. LIII. évf. (1942) 2. sz., 152–154. -
PÁPAY József
Segesd és Segesvár. Magyar Nyelv. XXIII. évf. (1927) 3–6. sz., 213–214. -
PAPP László
Szilok. Magyar Nyelv. XLVI. évf. (1950) 1. sz., 86–88. -
PARÁSZKA Gábor
Helynevekről. Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 9–10. sz., 448–449. -
PARÁSZKA Gábor
Helyneveinkhez. Magyar Nyelvőr. XLVI. évf. (1917) 1–2. sz., 60–61. -
PAULÓ Mihály
Szita(falva). Magyar Nyelv. XXXI. évf. (1935) 9–10. sz., 336. -
PAULÓ Mihály
Somkut, Boszkut. Magyar Nyelv. XXXI. évf. (1935) 9–10. sz., 336–337. -
PETROVICI, Emil
Rom. Oriş, Orîş, Orîşa, Orăşani, Orăşeni < magy. Varjas. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások IV. Tankönyvkiadó, Budapest, 1957, 64–68. -
PETROVICI, Emil
Lingina román helynév < m. Lengyen. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. I. évf. (1957) 1–4. sz., 27–31. -
POZSGAY Ildikó
Herkulesfürdő – Mehádia. Magyar Nyelv. LXVIII. évf. (1972) 4. sz., 459–460. -
PROHÁSZKA János
Gyergyó. Magyar Nyelvőr. XLII. évf. (1913) 7. sz., 330–331. -
RAB János
Néhány gyergyói földrajzi név értelmezéséhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXVIII. évf. (1984) 1. sz., 59–61. -
RÁDULY János
Szent István király Hármasfaluban. Hazanéző. V. évf. (1994) 2. sz., 12–13. -
RÁSONYI NAGY László
A Brassó név eredete. Magyar Nyelv. XXV. évf. (1929) 1–2. sz., 17–27. -
REUTER Camillo
Surjánfalva~Sürgyefalu~Şurdeşti. Magyar Nyelvőr. CIV. évf. (1980) 1. sz., 110–111. -
REUTER Camillo
Sikota. Magyar Nyelvőr. CV. évf. (1981) 4. sz., 478–482. -
REUTER Camillo
Këgyeri és Kudzsir. Magyar Nyelv. LXXXI. évf. (1985) 4. sz., 469–475. -
REUTER Camillo
Magyar helységnévadás-e Surjánfalva? Magyar Nyelvőr. CIX. évf. (1985) 2. sz., 235–241. -
REUTER Camillo
Zgribeşti (Krassógombás). Magyar Nyelvőr. CXI. évf. (1987) 1. sz., 115–116. -
RÉVÉSZ Samu
A hegynevekről. Magyar Nyelvőr. VII. évf. (1878) 7. sz., 308–312. -
RÉVÉSZ Samu
A völgyek neveiről. Magyar Nyelvőr. VII. évf. (1878) 8. sz., 365–368. -
RICCI József
Még mindig regélnek a lónai határnevek. Kalotaszeg. Új sorozat. III. évf. (1992) 4. sz., 5. -
SEBESTYÉN Irén, N.
Hegy. Magyar Nyelv. XLI. évf. (1945) 1–5. sz., 17–21. -
SEBESTYÉN Irén, N.
Mál, sál, sziget. Magyar Nyelv. XLVI. évf. (1950) 2. sz., 119–123. -
SEBESTYÉN Kálmán
Körösfő évszázadai. Művelődés. LIII. évf. (2000) 4. sz., 12–14. -
SIMON Mónika
A Gyergyó név eredete. Művelődés. XLVIII. évf. (1995) 7. sz., 30–32. -
SIMONYI Zsigmond
A Kárpátok neve. Magyar Nyelvőr. XLIII. évf. (1914) 9–10. sz., 440–441. -
SZABÓ Dénes
Görbed. Magyar Nyelv. XLI. évf. (1945) 1–5. sz., 91–92. -
SZABÓ G. Ferenc
A Vámos-jelző középkori helységneveinkben. In: Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XXXV. Debrecen, 1998, 133–144. -
SZABÓ G. Ferenc
A vám a középkori magyar helységnevekben. In: Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XXXVI. Debrecen, 1999, 59–65. -
SZABÓ T. Ádám
Felek. Magyar Nyelv. LXXVII. évf. (1981) 3. sz., 337–339. -
SZABÓ T. Ádám
Hatolyka. Magyar Nyelv. LXXVII. évf. (1981) 4. sz., 473–474. -
SZABÓ T. Ádám
Hárskút – egy ősi magyar helynéptípus. Magyar Nyelv. LXXVIII. évf. (1982) 2. sz., 206. -
SZABÓ T. Attila
Bosznia és Hercegovina Marosújváron. Magyar Nyelv. XXIX. évf. (1933) 1–2. sz., 52. -
SZABÓ T. Attila
Erge. Magyar Nyelv. XXIX. évf. (1933) 7–8. sz., 242–245. -
SZABÓ T. Attila
Sulyom: solyom. Magyar Nyelv. XXX. évf. (1934) 1–2. sz., 53–55. -
SZABÓ T. Attila
Fagus Kald. Magyar Nyelv. XXX. évf. (1934) 9–10. sz., 317–318. -
SZABÓ T. Attila
Enyed: Egyed. Magyar Nyelv. XXXI. évf. (1935) 3–4. sz., 119–121. -
SZABÓ T. Attila
Enyed: Egyed. Magyar Nyelv. XXXI. évf. (1935) 7–8. sz., 272–273. -
SZABÓ T. Attila
Nyír, nyírës. Magyar Nyelv. XXXII. évf. (1936) 1–2. sz., 47–48. -
SZABÓ T. Attila
Somjai és társai. Magyar Nyelv. XXXII. évf. (1936) 5–6. sz., 191–194. -
SZABÓ T. Attila
Erdély német nevének két XVII. századi magyarázata. Magyar Nyelv. XXXII. évf. (1936) 7–8. sz., 267. -
SZABÓ T. Attila
Bolta. Magyar Nyelv. XXXIII. évf. (1937) 5–6. sz., 173–176. -
SZABÓ T. Attila
Bongor. Magyar Nyelv. XXXIII. évf. (1937) 9–10. sz., 336–342. -
SZABÓ T. Attila
Bongor. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 7–8. sz., 252–253. -
SZABÓ T. Attila
Mál. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 7–8. sz., 253–254. -
SZABÓ T. Attila
Malunfekw. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 7–8. sz., 254–256. -
SZABÓ T. Attila
Virgó. Magyar Nyelv. XXXV. évf. (1939) 1–2. sz., 50–51. -
SZABÓ T. Attila
Séd~síd~sid. Magyar Nyelv. XXXV. évf. (1939) 1–2. sz., 51–52. -
SZABÓ T. Attila
Székaszópatak. Magyar Nyelv. XXXV. évf. (1939) 5–6. sz., 166–173. -
SZABÓ T. Attila
Bollig. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 1. sz., 48–49. -
SZABÓ T. Attila
Ordományos. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 2. sz., 137. -
SZABÓ T. Attila
Kerhéj. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 2. sz., 138. -
SZABÓ T. Attila
Aradó kútja. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 2. sz., 138–139. -
SZABÓ T. Attila
Lakság. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 4. sz., 258–260. -
SZABÓ T. Attila
Apahida. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 4. sz., 260–261. -
SZABÓ T. Attila
Kutyfalva. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 4. sz., 261.