O. Nyelv
601–700 termék, összesen 2463 db
-
TEISZLER Pál
Az /í/ a Nagykároly környéki nyelvjárásban. Az í-zés pozícionális jellegéről. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XV. évf. (1971) 1. sz., 81–92. -
TEISZLER Pál
A Nagykároly környéki magyar nyelvjárás magánhangzó-rendszere. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1973. -
VÁMSZER Márta
A kalotaszegi nyelvjárás íra vala, írá vala-féle igealakjáról. Studia Universitatis Babeş–Bolyai. Series Philologia. IV. évf. (1959) 2. sz., 179–185. -
VÁMSZER Márta
A zárt o-zás a háromszéki nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. V. évf. (1961) 2. sz., 125–156. -
VÁMSZER Márta
Az ikes igeragozás állapota a kalotaszegi nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VI. évf. (1962) 1. sz., 117–130. -
VÁMSZER Márta
A jövő idő kifejezése a kalotaszegi nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VII. évf. (1963) 2. sz., 249–257. -
VÁMSZER Márta
Az íra igealak a kalotaszegi nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VIII. évf. (1964) 2. sz., 169–181. -
VÁMSZER Márta
Analógiás keletkezésű igealakok a kalotaszegi nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. IX. évf. (1965) 2. sz., 303–312. -
VÁMSZER Márta
A fog segédigés igealakok funkciói a kalotaszegi nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 1. sz., 89–93. -
VÁMSZER Márta
A kalotaszegi nyelvjárás igealakjai. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972. -
VÁMSZER Márta
A kalotaszegi nyelvjárás igeragozási rendszere. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972. -
VÉRTES O. András
Szamosközy István a székely a-zó és e-ző nyelvjárásról. Magyar Nyelv. LXIII. évf. (1967) 3. sz., 348–349. -
VIKÁR Béla
Közel. Magyar Nyelvőr. XXXIX. évf. (1910) 4. sz., 178–179. -
VISKI Károly
Székely hangsúlyozási különbség. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 1. sz., 8–10. -
VISKI Károly
Székely határozók. Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 2. sz., 75–77. -
VISKI Károly
Román vagy romány? A szóvégi n : ny (ny : n) váltakozás. Magyar Nyelv. XL. évf. (1944) 3. sz., 168–179. -
VÖŐ István
Az RNK-beli magyar nyelvjárások eszközfonetikai vizsgálatához. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VII. évf. (1963) 2. sz., 259–265. -
VÖŐ István
A bánsági nyelvjárás labiális ö-zése. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XIII. évf. (1969) 2. sz., 241–252. -
VÖŐ István
A bánsági nyelvjárástípusok ë-zése. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XVII. évf. (1973) 2. sz., 211–220. -
VÖŐ István
A bánsági magyar nyelvjárások magánhangzó-rendszere. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1975. -
WICHMANN György
A ťš, s, š és ž hangok története a moldvai csángó nyelvben. Nyelvtudományi Közlemények. XXXVII. évf. (1907) 3. sz., 149–163. -
WICHMANN György
A moldvai csángó mássalhangzók történetéből. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 4. sz., 160–167., 5. sz., 208–216., 7. sz., 295–307., 9. sz., 394–400., 10. sz., 457–462. -
WICHMANN György
A moldvai csángó magánhangzók történetéből. Magyar Nyelvőr. XXXVII. évf. (1908) 5. sz., 193–202., 6. sz., 241–249., 7. sz., 303–314. -
ZOLNAI Gyula
Velemmel. Magyar Nyelvőr. XXX. évf. (1901) 5. sz., 246. -
ZSEMLYEI János
Adalékok a hogy kötőszó erdélyi használatához. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXIV. évf. (1980) 2. sz., 157–167. -
DANKÓ Éva
Negyvenéves a Szamosháti Szótár. In: Dankó Imre (szerk.): Csengeri krónika. Néprajzi és helytörténeti antológia Molnár József 70. születésnapjára. Csenger Község Tanácsa, Csenger, 1975, 302–308. -
GÁLFFY Mózes
Tájszótípusok a marosmagyarói nyelvjárásban. In: Teiszler Pál (szerk.): Nyelvészeti Tanulmányok. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980, 35–50. -
ERDÉLYI Lajos
Udvarhelymegyei és keleti (csíki-háromszéki) székely tájszók egybevetése magyarországi megfelelőjükkel. Erdélyi Irodalmi Szemle 2. 1925 -
HORVÁTH István
A magyarózdi tájszavak gyűjtéséről. In: Uő: Magyarózdi toronyalja. Írói falurajz. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1971, 391–393. -
NEMES Zoltánné
Mentsük, amit lehet. [A tájszavak gyűjtéséről.] Megyei Tükör. 1971. júl. 7. -
PÉNTEK János
A tájszók leíró szempontú osztályozásáról. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XVI. évf. (1972) 2. sz., 231–241. -
CSŰRY Bálint
A szamosháti szótár. Magyar Nyelv. XXIX. évf. (1933) 3–4. sz., 65–82. -
CSŰRY Bálint
Szamosháti szótár. I–II. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1935–1936.. -
GÁLFFY Mózes
Székelyföldi tájszók. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai, 180.) Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1987. -
GÁLFFY Mózes – MÁRTON Gyula (összeáll.)
Székely nyelvföldrajzi szótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987. -
GOMBOCZ Zoltán
Pótlékok a Magyar Tájszótárhoz. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 1. sz., 41–43., 2. sz., 94–95., 3. sz., 139–140., 4. sz., 187., 5. sz., 239–240., 6. sz., 286–287., 7. sz., 331–332., 8. sz., 382–384., 9. sz., 430–431., 10. 481–482.; V. évf. (1909) 1. sz., 44–45., 2. sz., 94–95., 3. sz., 141–142., 7. sz., 333–334.; VI. évf. (1910) 5. sz., 238–239., 7. sz., 333–334., 9. sz., 430–431., 10. sz., 465–467. -
GOMBOCZ Zoltán
Pótlékok a Magyar Tájszótárhoz. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 11.) Budapest, 1910. -
HOSSZÚ Ferenc
A készülő Új Magyar Tájszótár és előzményei. Magyar Nyelvőr. XCVIII. évf. (1974) 2. sz., 218–229. -
KISS Jenő
Megjelenőben az Új Magyar Tájszótár. Magyar Nyelv. LXXVI. évf. (1980) 4. sz., 427–435. -
KRIZA János
Észrevételek a m. t. társaság által Budán 1838-ban kiadott „Magyar Tájszótár”-ban megjelent több székely szókra. Nyelvtudományi Közlemények. X. évf. (1873) 3. sz., 325–338. -
KRIZA János
Erdélyi tájszótár. Gladiátor Kiadó, Budapest, 1996. -
KOVÁCS Lehel István
Hétfalusi csángó tájszógyűjtemény. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2005. -
LŐRINCZY Éva, B.
Mutatvány az Új Magyar Tájszótárból. Magyar Nyelv. LIX. évf. (1963) 3. sz., 365–380. -
LŐRINCZY Éva, B. (főszerk.)
Új Magyar Tájszótár I. (A–D). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979. -
LŐRINCZY Éva, B. (főszerk.)
Új Magyar Tájszótár II. (E–J). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. -
LŐRINCZY Éva, B. (főszerk.)
Új Magyar Tájszótár III. (K–M). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. -
LŐRINCZY Éva, B. (főszerk.)
Új Magyar Tájszótár IV. (N–S). Készült a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében. Szerkesztő: Hosszú Ferenc. Írta és a szerkesztésben részt vett: Fiers Márta, Bánki Judit, Gyenese Ilona, Ittzés Nóra, Kóródi Bence, Pirityi Mária, Vitányi Borbála. Írta továbbá: Lakatos Erika, Ónódy-Szabó Márta és T. Somogyi Magda. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. -
MURÁDIN László
Mutatvány a RNK Magyar Nyelvjárási Atlaszának tájszóanyagából. [Köbölkút és Mezőkeszű. Kőszegremete és Misztótfalu.] Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VI. évf. (1962) 1. sz., 191–201. -
MURÁDIN László
Mutatvány az RNK Magyar Nyelvjárási Atlaszának tájszóanyagából. [Bözöd, Pipe.] Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VI. évf. (1962) 2. sz., 377–381. -
MURÁDIN László
Mutatvány az RNK Magyar Nyelvjárási Atlaszának tájszóanyagából. [Síter, Székelyzsombor, Marossárpatak.] Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VII. évf. (1963) 1. sz., 115–119. -
MURÁDIN László
Mutatvány az RNK Magyar Nyelvjárási Atlaszának tájszóanyagából. [Keresztes, Hirip.] Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VII. évf. (1963) 2. sz., 293–295. -
MURÁDIN László
Mutatvány az RNK Magyar Nyelvjárási Atlaszának tájszóanyagából. [Diósad, Gyergyószentmiklós.] Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VIII. évf. (1964) 1. sz., 105–108. -
MURÁDIN László
Mutatvány az RNK Magyar Nyelvjárási Atlaszának tájszóanyagából. [Érköbölkút, Harasztos, Jobbágytelke.] Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VIII. évf. (1964) 2. sz., 263–267. -
MURÁDIN László
Mutatvány Románia SzK Magyar Nyelvjárási Atlaszának tájszóanyagából. [Dobra, Kézdialmás.] Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. IX. évf. (1965) 1. sz., 175–178. -
MURÁDIN László
Mutatvány az Románia Szocialista Köztársaság Magyar Nyelvjárási Atlaszának tájszóanyagából. [Dezsőháza, Gógánváralja, Siklód.] Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. IX. évf. (1965) 2. sz., 319–324. -
NEMES Zoltánné – GÁLLFY Mózes – MÁRTON Gyula
Torjai szójegyzék. Sepsiszentgyörgyi Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1974. -
PÉTER Sándor
Mutatvány a torjai szójegyzékből. Megyei Tükör. 1971. nov. 21. -
SÁGI István
Csűry Bálint Szamosháti Szótára. Magyar Nyelv. XXXII. évf. (1936) 9–10. sz., 333–338. -
SALAMON Sándor
Rétyi tájszótár (D–É). In: Székely Zoltán – Gazda Klára – Kovács Sándor – Kozák Albert (szerk.): Aluta VI–VII. Studii şi comunicări – Tanulmányok és közlemények. Sepsiszentgyörgyi Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1974–1975., 331–339. -
SALAMON Sándor
Rétyi tájszótár II. (F). In: Székely Zoltán – Gazda Klára – Kovács Sándor – Kozák Albert – Zágoni Jenő (szerk.): Aluta VIII–IX. Studii şi comunicări – Tanulmányok és közlemények. Sepsiszentgyörgyi Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1976–1977., 401–411. -
SALAMON Sándor
Rétyi tájszótár. 3. rész (G–H). In: Székely Zoltán – Kovács Sándor – Zágoni Jenő –Gazda Klára – Kozák Albert (szerk.): Aluta XII–XIII. Studii şi comunicări – Tanulmányok és közlemények. Sepsiszentgyörgyi Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1981, 445–452. -
SALAMON Sándor
Rétyi tájszótár (I–Ő, IV. közlemény). In: Székely Zoltán – Gazda Klára – Kovács Sándor – Kozák Albert – Zágoni Jenő (szerk.): Aluta XIV–XV. Studii şi comunicări – Tanulmányok és közlemények. Sepsiszentgyörgyi Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1983, 119–133. -
SZABÓ T. Attila (közreadja)
Gáspár János tájszógyűjteményei. 1838–1845. (Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai, 107.) Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1964. -
SZABÓ T. Attila
Az Új Magyar Tájszótár tájszógyűjtésünk történeti távlatában. In: Uő: Nyelv és irodalom. Válogatott tanulmányok, cikkek. V. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 396–406. -
SZINNYEI József
Az új tájszótár. Magyar Nyelvőr. XXI. évf. (1892) 12. sz., 549–553. -
SZINNYEI József
Mutatvány az új tájszótárból. Magyar Nyelvőr. XXII. évf. (1893) 2. sz., 86–92. -
SZINNYEI József
Magyar Tájszótár. I. A MTA megbízásából szerkesztette Szinnyei József. Budapest, 1893. -
SZINNYEI József
Magyar Tájszótár. II. A MTA megbízásából szerkesztette Szinnyei József. Budapest, 1901. -
SZINNYEI József
A Magyar Tájszótárhoz. Magyar Nyelv. XI. évf. (1915) 9. sz., 395–399. -
SZINNYEI József
Magyar Tájszótár. Nap Kiadó, Budapest, 2003. -
(n. n.)
Mutatvány az Új Magyar Tájszótár első kötetéből. Összeállította az Új Magyar Tájszótár munkaközössége. In: Kálmán Béla – Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XX. Debrecen, 1974, 29–51. -
ALEXICS György
Viganó. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 3. sz., 129. -
ALEXICS György
Lárma. Magyar Nyelvőr. XLI. évf. (1912) 9. sz., 424–425. -
ÁRVAY József
Az üver tájszó mai gyergyói jelentései. Erdélyi Múzeum. LII. évf. (1947) 1–4. sz., 96–99. -
ÁSBÓTH Oszkár
Zabola. Nyelvtudományi Közlemények. XXXII. évf. (1902) 3. sz., 361–368. -
BAJÁN Miksa
Szatmármegyeiek. [Tájszók.] Magyar Nyelvőr. XXV. évf. (1896) 8. sz., 383. -
BAKÓ Elemér
Egy magyar szócsalád: hopp, hoporcs, hömpölyög, hederít. In: Bárczi Géza – Szabó T. Attila (szerk.): Magyar Népnyelv IV. Magyar Népnyelvkutató Intézet–Erdélyi Tudományos Intézet, Debrecen–Kolozsvár, 1942, 51–70. -
BAKÓ Elemér
Egy magyar szócsalád: hopp, hoporcs, hömpölyög, hederít. (Dolgozatok a debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetéből.) Debrecen, 1943. -
BAKOS Ferenc
Fustély. Magyar Nyelv. XLVII. évf. (1951) 2–4. sz., 250–255. -
BAKOS Ferenc
Hurbol. Magyar Nyelv. LXIV. évf. (1968) 4. sz., 448–449. -
BAKOSS Lajos
Érmellékeiek. [Tájszók.] Magyar Nyelvőr. V. évf. (1876) 9. sz., 425., 10. sz., 472–473. -
BALASSA Iván
Csüg-büg ~ csög-bög. Magyar Nyelv. XXXVIII. évf. (1942) 2. sz., 116–117. -
BALASSA Iván
Gaj~Gajd~Gac. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 3–4. sz., 478–479. -
BALASSA Iván
Kabala. Erdélyi Múzeum. XLIX. évf. (1944) 1–2. sz., 130–133. -
BALASSA Iván
Takarás és marokverés. Ethnographia. LVI. évf. (1945) 1–4. sz., 26–30. -
BALOGH Ödön
Alivor, árió. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 5–6. sz., 166. -
BALOGH Ödön
Hësdát. Magyar Nyelv. XXXVII. évf. (1941) 4. sz., 261–262. -
BARTHA Katalin, D.
Cakó, gagó, gagólya, gólya. Magyar Nyelv. XLIX. évf. (1953) 3–4. sz., 463–466. -
B. Zs. [BÁTKY Zsigmond]
A száldobhoz. Néprajzi Értesítő. II. évf. (1901) 8. sz., 144–145. -
BÁTKY Zsigmond
A magyar „szoba” történetéhez. Néprajzi Értesítő. XXIII. évf. (1931) 2. sz., 76–79. -
BÁTKY Zsigmond
A „gógány” eredetéhez. Néprajzi Értesítő. XXIII. évf. (1931) 2. sz., 81–82. -
BÁTKY Zsigmond
A „pest”-hez. Néprajzi Értesítő. XXIV. évf. (1932) 1. sz., 28–33. -
BÁTKY Zsigmond
„Tülök” szavunkhoz. Néprajzi Értesítő. XXV. évf. (1933) 1–2. sz., 36–38. -
BÁTKY Zsigmond
Mulatóerdő, nyugalomasztal, gomboskert. Néprajzi Értesítő. XXV. évf. (1933) 1–2. sz., 43–44. -
BÁTKY Zsigmond
Három tárgynévmagyarázat. Néprajzi Értesítő. XXVI. évf. (1934) 3–4. sz., 108–111. -
BÁTKY Zsigmond
Tárgynévmagyarázatok. Néprajzi Értesítő. XXVII. évf. (1935) 1–4. sz., 10–18.; XXVIII. évf. (1936) 1–4. sz., 99–108.; XXIX. évf. (1937) 1–2. sz., 71–84. -
BÁTKY Zsigmond
Tárgynévmagyarázati adalékok. Ethnographia. XLVIII. évf. (1937) 2–3. sz., 289–301.; XLIX. évf. (1938) 3–4. sz., 416–420.; L. évf. (1939) 1–2. sz., 154–159. -
BEDEKOVICH Lajos, K.
Sánc. Magyar Nyelv. XX. évf. (1924) 1–3. sz., 28–29. -
BEDEKOVICH Lajos, K.
Pipárka. Magyar Nyelv. XXI. évf. (1925) 7–8. sz., 197. -
BENKŐ Lóránd
Csokán. Magyar Nyelv. XLV. évf. (1949) 1. sz., 78.