O. Nyelv
801–900 termék, összesen 2463 db
-
CSŰRY Bálint
Szántóka. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 3–4. sz., 114–115. -
CSŰRY Bálint
Árlik. Magyar Nyelv. XXX. évf. (1934) 3–4. sz., 102–103. -
CSŰRY Bálint
Kuksol. Magyar Nyelv. XXXIII. évf. (1937) 5–6. sz., 170. -
CZUPPON Elek
Ádáz. Magyar Nyelvőr. XLIII. évf. (1914) 1. sz., 35. -
DÉCSY Gyula
A murci és társai. Magyar Nyelvőr. LXXX. évf. (1956) 3. sz., 374–378. -
DOMOKOS Pál Péter, ifj.
Fennhéjáz. Magyar Nyelv. LIV. évf. (1958) 3–4. sz., 536–537. -
DOMOKOS Pál Péter
Pagocsál. Magyar Nyelv. LV. évf. (1959) 2. sz., 244–249. -
ERDÉLYI Lajos
Háromszéki adatok. Magyar Nyelvőr. XLVIII. évf. (1919) 1–2. sz., 45–46. -
FEJÉR Miklós
Újabb adatok a kabalához. Erdélyi Múzeum. XLIX. évf. (1944) 3–4. sz., 478–479. -
GAGYHY Dénes
Csenderes. Magyar Nyelvőr. XXXVII. évf. (1908) 7. sz., 327. -
GÁLDI László
Becsel. Magyar Nyelv. XXXV. évf. (1939) 7. sz., 252–253. -
GÁLFFY Mózes
Fellábad, kilábol. Magyar Nyelv. XLIV. évf. (1948) 2. sz., 134–135. -
GÁLFFY Mózes
A padló és a padlás jelentésfejlődéséhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VI. évf. (1962) 1. sz., 141–148. -
GÁLOS Rezső
Számlik. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 10. sz., 473. -
GERGELY Béla
A magyar áj alakváltozatai a rumén helynevekben. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1. sz., 94–95. -
GERGELY Béla
Vörös fűzfa, vörös almafa. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1. sz., 95. -
GERGELY Béla
Illeèrdő. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1. sz., 96. -
GERGELY Piroska, B.
Pihe, pehely. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VII. évf. (1963) 1. sz., 81–87. -
GÖBL László
Napszentület. Nyelvtudományi Közlemények. XLVIII. évf. (1931) 1. sz., 87. -
GRÉTSY László
Topánka. Magyar Nyelv. LII. évf. (1956) 1. sz., 74–76. -
GRÉTSY László
A székely duga és családja. Magyar Nyelv. LV. évf. (1959) 1. sz., 117–122. -
GUNDA Béla
Adatok a ’rudravaló’ tárgyi ismeretéhez. Magyar Nyelvőr. LXVII. évf. (1938) 1–3. sz., 33–34. -
GUNDA Béla
Darvadoz. Erdélyi Múzeum. LI. évf. (1946) 1–4. sz., 63–64. -
GUNDA Béla
Tőzeg szavunk tárgytörténetéhez. Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 3. sz., 212–213. -
GUNDA Béla
A lófő etimológiájáról. Magyar Nyelv. LXVII. évf. (1971) 4. sz., 466. -
GYALLAY Domokos
Lármafa. Magyar Nyelv. LVII. évf. (1961) 1. sz., 86. -
GYALLAY Domokos
Történelem szavakban rögződve. Magyar Nyelv. LXVI. évf. (1970) 2. sz., 215–216.; LXVII. évf. (1971) 2. sz., 212–213. -
HALÁSZ Gergely
Tájszókról. Magyar Nyelvőr. XXXV. évf. (1906) 5. sz., 231. -
HEGEDŰS Lajos
Csal, csel. Magyar Nyelv. XLVI. évf. (1950) 2. sz., 123–129. -
HORGER Antal
Fidibusz. Magyar Nyelv. III. évf. (1907) 2. sz., 87. -
HORGER Antal
Mirha. Magyar Nyelv. III. évf. (1907) 2. sz., 87–88. -
HORGER Antal
Zángor. Magyar Nyelv. III. évf. (1907) 2. sz., 88. -
HORGER Antal
Közköpü. Magyar Nyelv. III. évf. (1907) 9. sz., 406–414. -
HORGER Antal
Jámbor. Magyar Nyelvőr. XXXVII. évf. (1908) 9. sz., 419. -
HORGER Antal
Ádáz. Magyar Nyelv. IX. évf. (1913) 9. sz., 421–422. -
HORGER Antal
Mecsërëdik. Magyar Nyelv. IX. évf. (1913) 9. sz., 422–424. -
HORGER Antal
Legény. Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 6. sz., 280. -
HORGER Antal
Czika, cziha. Magyar Nyelv. XI. évf. (1915) 3. sz., 122–123. -
HORGER Antal
Szëkëtlő. Magyar Nyelv. XI. évf. (1915) 4. sz., 174–175. -
HORGER Antal
Szëkëtlő. Magyar Nyelv. XI. évf. (1915) 5. sz., 230. -
HORGER Antal
Csëmpe. Magyar Nyelv. XI. évf. (1915) 5. sz., 230. -
HORGER Antal
Póka. Magyar Nyelv. XVI. évf. (1920) 4–6. sz., 89–90. -
HORGER Antal
Póka. Magyar Nyelv. XVI. évf. (1920) 7–10. sz., 143–144. -
HORGER Antal
Sarval. Magyar Nyelv. XXII. évf. (1926) 5–6. sz., 207–208. -
HORGER Antal
Kagyló. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 9–10. sz., 259–263. -
HORGER Antal
Konok. Magyar Nyelv. XXX. évf. (1934) 1–2. sz., 51. -
HORGER Antal
Kesztyű. Magyar Nyelv. XLII. évf. (1946) 1–5. sz., 57–60. -
HORPÁCSI Illés
Csetepaté. Magyar Nyelv. XLV. évf. (1949) 2. sz., 192–193. -
HORPÁCSI Illés
Bor-annya, borfejtés, borfűtő. Magyar Nyelv. XLV. évf. (1949) 3. sz., 320–322. -
HORVÁTH Károly
Köveszt. Magyar Nyelv. XLVI. évf. (1950) 4. sz., 331–341. -
HUTÁS Magdolna
Csupor. Magyar Nyelv. XLVI. évf. (1950) 1. sz., 84. -
IMPLOM József
Miskuláncia. Magyar Nyelv. XLVII. évf. (1951) 1. sz., 73–74. -
JAKAB László
Parányi. Magyar Nyelv. LIV. évf. (1958) 2. sz., 350. -
JAKAB László
Dühesztő. Magyar Nyelvőr. LXXXV. évf. (1961) 1. sz., 97–98. -
JENŐ Sándor
Tájszókról. Magyar Nyelvőr. XXX. évf. (1901) 5. sz., 247. -
KATONA Lajos
Almarázó. Magyar Nyelv. I. évf. (1905) 6. sz., 267–268. -
KÁLMÁN Béla
Rohadt sarok. Magyar Nyelvőr. LXXXIX. évf. (1965) 2. sz., 238–240. -
KARA Ferenc
Szófejtések. Magyar Nyelvőr. XLII. évf. (1913) 1. sz., 36–37. -
KELEMEN Béla
A kompót és a befőtt jelentés-megoszlása. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VIII. évf. (1964) 1. sz., 69–72. -
KELEMEN József
Acat-macat. Magyar Nyelv. XLI. évf. (1945) 1–5. sz., 81–83. -
KÉMENES Antal
Gyergyói szókról. Magyar Nyelvőr. XLII. évf. (1913) 10. sz., 476–477. -
KERESZTÚRY Sándor
[Tájszókról.] Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 7–8. sz., 344. -
KERTÉSZ Manó
Elkallódik, elvánnyad. Magyar Nyelvőr. XLIII. évf. (1914) 3. sz., 106–109. -
KERTÉSZ Manó
Bizony. Magyar Nyelvőr. LVI. évf. (1927) 7–8. sz., 125. -
KESZTHELYI Miklós
Mikesnek egy érdekes szava. Magyar Nyelvőr. XXXV. évf. (1906) 9. sz., 429. -
KICSI Sándor András
Gebe után kabala. Magyar Nyelvőr. CXXI. évf. (1997) 1. sz., 103. -
KISS Lajos
Kátrány. Magyar Nyelvőr. LXXXII. évf. (1958) 3. sz., 373–376. -
KISS Lajos
Csajka. Magyar Nyelvőr. LXXXVIII. évf. (1964) 4. sz., 472–473. -
KISS Sándor, É.
Sőre. Magyar Nyelvőr. CVIII. évf. (1984) 3. sz., 374–376. -
KNIEZSA István
Palol. Magyar Nyelv. XLVI. évf. (1950) 2. sz., 116–118. -
KNIEZSA István
Kokojza. Magyar Nyelv. XLVI. évf. (1950) 3. sz., 264. -
KNIEZSA István
Rőzse. Magyar Nyelv. XLVI. évf. (1950) 4. sz., 309–314. -
KOVÁCS Márton
Ritkaságok. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 8. sz., 368–369. -
KOVÁCS Márton
Bukó, gubó, gugó. Magyar Nyelvőr. XLII. évf. (1913) 9. sz., 425. -
KOVÁCS Márton
Tájszókról. Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 3. sz., 133–134. -
KONSZA Samu
Menekít. Magyar Nyelvőr. XLVI. évf. (1917) 7–8. sz., 236. -
KÓSA László
Csép, csikó, másfélfa. Magyar Nyelv. LXIV. évf. (1968) 4. sz., 456–459. -
KŐRÉSZ Kelemen
Megjegyzések a helyreigazításokra. Magyar Nyelvőr. III. évf. (1874) 1. sz., 27–28. -
KRÄUTER Ferenc
Lárma. Magyar Nyelvőr. XLI. évf. (1912) 4. sz., 168–170. -
KRIZA János
[Válaszok.] Magyar Nyelvőr. IV. évf. (1875) 4. sz., 188–191. -
LEHR Albert
Tuhad. Magyar Nyelv. VII. évf. (1911) 6. sz., 267–268. -
LOSONCZI Zoltán
Jövel. Magyar Nyelvőr. XLVIII. évf. (1919) 3–4. sz., 65–67. -
LUBY Margit
Székely szavak magyarázattya. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 2. sz., 96. -
MÁNDOKY István
Bütü. Magyar Nyelv. LXVIII. évf. (1972) 2. sz., 170–174. -
MARIÁNOVICS Milán
Paszita. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 6. sz., 279. -
MÁRTON Gyula
Röviz, csàra. Magyar Nyelv. XL. évf. (1944) 2. sz., 121. -
MÁRTON Gyula
Boroszlán : borostyán ~ burusnyán. Magyar Nyelv. LXIII. évf. (1967) 1. sz., 80–82. -
MÁRTON Gyula
Adatok a kabala ’kanca’ elterjedéséhez a székely nyelvjárásban. Magyar Nyelv. LXIV. évf. (1968) 4. sz., 485–487. -
MÁRTON Gyula
Koszta. Magyar Nyelv. LXV. évf. (1969) 3. sz., 321–322. -
MÁRTON Gyula
Adatok a nyelvjárási kasztrol–kasztró–kaszró elterjedéséhez. Magyar Nyelv. LXVI. évf. (1970) 1. sz., 114–117. -
MÁRTON Gyula
Adatok a fenyőlevél nevéhez a székely nyelvjárásban. In: Kálmán Béla – Papp István – Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XVIII. Debrecen, 1972, 75–81. -
MÁRTON Gyula
A féreg ’egér’ elterjedése a székely nyelvjárásban. Magyar Nyelv. LXIX. évf. (1973) 2. sz., 244–246. -
MÁRTON Gyula
A rőzse ’Reisig’ megnevezései a székely nyelvjárásban. Magyar Nyelv. LXXV. évf. (1979) 1. sz., 232–238. -
MELICH János
Dajnál. Magyar Nyelvőr. XXX. évf. (1901) 1. sz., 42. -
MELICH János
Horgas. Magyar Nyelvőr. XXX. évf. (1901) 9. sz., 434. -
MELICH János
Vatalé. Magyar Nyelvőr. XLII. évf. (1913) 1. sz., 34–35. -
MELICH János
Oszpora. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 5–6. sz., 146–148. -
MÉSZÖLY Gedeon
Sírű, sokorú, kökörű. Magyar Nyelv. VII. évf. (1911) 8. sz., 337–346., 9. sz., 385–389. -
MIKESY Sándor
Császármadár, császárfajd. Magyar Nyelv. XLV. évf. (1949) 2. sz., 197–200. -
MIKESY Sándor
Pennabor. Magyar Nyelv. XLVI. évf. (1950) 3. sz., 265–167.