Romániai magyar néprajzi bibliográfia
14501–14600 termék, összesen 15039 db
-
CSERGŐ Bálint
Sürgető feladat. [A népi növénynevek gyűjtése.] Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 13. sz., 4. -
CSŰRY Bálint
Növénynevek Bogdánfalváról. (Mutatvány moldvai csángó népnyelvi gyűjtésemből.) Magyar Nyelv. XXIX. évf. (1933) 7–8. sz., 249–251., 9–10. sz., 316–321. -
HŐHN Mária – PRISZTER Szaniszló
A marosvásárhelyi Teleki-herbáriumok (XVII–XVIII. század) és növényneveik. Magyar Nyelvőr. CXXV. évf. (2001) 1. sz., 68–73. -
KICSI Sándor András
Nádiveréb, kásavirág, burján. Magyar Nyelvőr. CXIII. évf. (1989) 3. sz., 349–351. -
KÓSA László
Pityóka. Magyar Nyelv. LXIII. évf. (1967) 2. sz., 203–205. -
(magyari) [MAGYARI Lajos]
Őszi gombász kalauz (X. r.). [Kovászna megyei népi gombanevek.] Megyei Tükör. 1976. szept. 17. -
MÁRTON Béla
Gyógy- és mérgező növények nevei Szováta-Szakadátról. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 1. sz., 143–146. -
MOESZ Gusztáv
Székely és csángó növénynevek. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 1. sz., 29–34. -
MURÁDIN László
Adatok a muskátli elnevezéseinek szóföldrajzához. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 1. sz., 75–81. -
MURÁDIN László
A ’burgonya’ és a ’csicsóka’ erdélyi elnevezéseinek szóföldrajzi és jelentésbeli összefüggéseihez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XIX. évf. (1975) 1. sz., 7–16. -
MURÁDIN László
Néhány növénynév erdélyi nyelvföldrajza. In: Teiszler Pál (szerk.): Nyelvészeti Tanulmányok. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980, 119–129. -
MURÁDIN László
Néhány gazdasági növénynév belső és területi összefüggéseihez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXVI. évf. (1982) 1. sz., 115–123. -
MURÁDIN László
Nyelvföldrajzi adatok a kukorica szókincséhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXII. évf. (1988) 1. sz., 19–42. -
MURÁDIN László
Virág- és növénynevek. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXIV. évf. (1990) 1. sz., 27–45. -
PÁL András
Csángó növénynevek. [Tatrang.] Magyar Nyelvőr. XXXVII. évf. (1908) 8. sz., 376–377., 9. sz., 379–380. -
PARÁSZKA Gábor
Növénynevek. [Fogaras.] Magyar Nyelvőr. XXXIX. évf. (1910) 7. sz., 333. -
PÉNTEK János
Adalékok a román eredetű népi növényneveink ismeretéhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XVIII. évf. (1974) 1. sz., 98–102. -
PÉNTEK János
Rendszerszerűség és produktivitás a Phaseolus népi terminológiájában. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXII. évf. (1978) 2. sz., 175–190. -
RÁCZ János
Agármony és bakszakáll. Magyar Nyelvőr. CXXIV. évf. (2000) 1. sz., 118–125. -
RÁCZ János
Húr szavunk a növénynevekben. Magyar Nyelvőr. CXXIV. évf. (2000) 2. sz., 239–247. -
RÁCZ János
Állatnevek a botanikában. Magyar Nyelvőr. CXXIV. évf. (2000) 3. sz., 329–339. -
RÁCZ János
A here és az orr a botanikában. Magyar Nyelvőr. CXXIV. évf. (2000) 4. sz., 469–486. -
RÁCZ János
Népi növényneveink. Magyar Nyelvőr. CXXV. évf. (2001) 3. sz., 287–298. -
RÁCZ János
Kutya van a kertben… Magyar Nyelvőr. CXXV. évf. (2001) 4. sz., 419–436. -
RÁCZ János
Madárneves összetételek a növényvilág terminológiájában. Magyar Nyelvőr. CXXVI. évf. (2002) 1. sz., 48–71., 4. sz., 437–458. -
RÁCZ János
Keserű növények – keserű nevek. Magyar Nyelvőr. CXXVII. évf. (2003) 1. sz., 46–56. -
RÁCZ János
A boglárka nemzetség. Magyar Nyelvőr. CXXVII. évf. (2003) 2. sz., 177–182. -
RÁCZ János
Csengővirág és bolondítófű. Magyar Nyelvőr. CXXVII. évf. (2003) 3. sz., 329–333. -
RÁCZ János
A soknevű sulyom, zsurló és csormolya. Magyar Nyelvőr. CXXVIII. évf. (2004) 1. sz., 54–60. -
REUTER Camillo
Magyal és muzsdaly. Magyar Nyelv. LXXI. évf. (1975) 2. sz., 167–177. -
ROKONFÖLDI [PETRÁS INCE János]
Csángó gyümölcsnevek. Magyar Nyelvőr. VII. évf. (1878) 8. sz., 382–383. -
SZABÓ T. Attila
Magyar növény- és gyógyszernevek a XVI. században. Magyar Nyelv. XXXIX. évf. (1943) 4. sz., 331–333., 5. sz., 391–397. -
SZABÓ T. Attila
Ördögharapás-fű. Magyar Nyelv. XL. évf. (1944) 4. sz., 308. -
SZABÓ T. Attila
Ördögharapás. In: Uő: Tallózás a múltban. Válogatott tanulmányok, cikkek. VI. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1985, 409 -
SZABÓ T. Attila
Mikoriak Pápai Páriz Ferenc gyógynövény-glosszái? Magyar Nyelv. LXXV. évf. (1979) 4. sz., 464–465. -
SZABÓ T. Attila
Mikoriak Pápai Páriz Ferenc gyógynövény-glosszái? In: Uő: Nép és nyelv. Válogatott tanulmányok, cikkek. IV. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980, 502–503. -
TIBÁD Levente
Növénynevek Nyikó mente helyneveiben. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXIV. évf. (1980) 2. sz., 213–218. -
VIGH Károly
Bihari, érmelléki, szatmári és szilágysági növénynevek. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. I. évf. (1957) 1–4. sz., 149–156. -
–én
Mit jelent a „székely” nevezet? Ethnographia. IX. évf. (1898) 5. sz., 397–398. -
ALEXICS György
Csángó. Magyar Nyelv. IX. évf. (1913) 8. sz., 349–352. -
ALEXICS György
Oláh. Román. Magyar Nyelvőr. XLIII. évf. (1914) 9–10. sz., 401–408. -
BENKŐ Lóránd
A székely néprésznév ómagyar történetéhez. Magyar Nyelv. XCVIII. évf. (2002) 3. sz., 257–265. -
HASAN Eren – PAIS Dezső
A székely név magyarázatához. Magyar Nyelv. XXXIX. évf. (1943) 3. sz., 205–209. -
HORGER Antal
A csángó név eredetéhez. Magyar Nyelv. IX. évf. (1913) 9. sz., 418–421. -
HORGER Antal
Oláh és olasz. Magyar Nyelv. XXI. évf. (1925) 7–8. sz., 175–180. -
KESZTHELYI Miklós
Román és oláh. Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 9–10. sz., 417. -
KOVÁCS Márton
A csángó név eredete. Magyar Nyelvőr. XLII. évf. (1913) 1. sz., 34. -
KRISTÓ Gyula
A székely népnév első vokálisának milyenségéről. Magyar Nyelv. XCIX. évf. (2003) 4. sz., 468–470. -
MELICH János
A székely és csángó név eredete. Nyelvtudományi Közlemények. XXXV. évf. (1905) 3–4. sz., 479–480. -
RÁSONYI László
A székely név eredete. Magyar Nyelv. LVI. évf. (1960) 2. sz., 186–194. -
MÁRTON Gyula
Adatok a moldvai csángó nyelvjárást ért román hatáshoz. Magyar Nyelv. LVII. évf. (1961) 3. sz., 363–366. -
SZŐCS István
Tisztázott-e a székely népnév? Korunk. XXXVIII. évf. (1979) 7–8. sz., 607–609. -
VERES Ferencz
Honnan vették a csángók nevüket? Magyar Nyelvőr. XIV. évf. (1885) 11. sz., 519. -
ANGYAL Endre
Hetevény. Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 5–6. sz., 472. -
BEKE Ödön
Népi csillagnevek gyűjtése. Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 1–2. sz., 106–108. -
BEKE Ödön
A Göncölszekér egy ismeretlen neve. Magyar Nyelvőr. LXXXV. évf. (1961) 1. sz., 97. -
BOGÁTS Dénes
Rokonságnevek a háromszéki régiségben és a népnyelvben. Erdélyi Múzeum. LII. évf. (1947) 1–4. sz., 108–111. -
GENCSY István
Ruhanevek. [Gyergyó.] Magyar Nyelvőr. XXIX. évf. (1900) 11. sz., 541. -
GERGELY Piroska, B.
Az erdélyi asszonyok régi megnevezéseiről. Névtani Értesítő. (1993) 15. sz., 118–125. -
GOMBOCZ Zoltán
Régi magyar ételnevek eredetéről. Magyar Nyelv. I. évf. (1905) 4. sz., 160–168., 6. sz., 254–261. -
HARMAT Paula
Ruhanevek. Magyar Nyelvőr. XXIX.évf. (1900) 4. sz., 190–191. -
KANYARÓ Ferencz
Bányanevek. Magyar Nyelvőr. XIII. évf. (1884) 7. sz., 332. -
KISGYÖRGY Zoltán
Ásványvíz, borvíz, gyógyvíz (1–43. rész.). [Háromszék és Erdővidék ásványvízforrásainak helyi népi nevei.] Megyei Tükör. 1976. jún. 22–1977. jan. 14. -
KÓNYA Ádám
Népi csillagneveink kutatásáról. Művelődés. XXIX. évf. (1976) 8. sz., 24–25. -
LÁZÁR Béla
A pálinka nevezetei. [Nagyvárad.] Magyar Nyelvőr. XVI. évf. (1887) 12. sz., 572. -
LŐRINCZI Réka
Az ángy és meny rokonsági elnevezés jelentéseinek kérdéséhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XVI. évf. (1972) 1. sz., 105–114. -
LŐRINCZI Réka
A kisebbik asszonyom, öregebbik asszonyom rokonsági elnevezések rendszere. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XVII. évf. (1973) 2. sz., 221–236. -
LŐRINCZI Réka, J.
Magyar rokonsági elnevezések. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXIII. évf. (1979) 1. sz., 45–48. -
MÁRTON Gyula
Rokonságelnevezések a szolnokdobokamegyei Ördöngősfüzesen. Magyar Nyelv. XL. évf. (1944) 2. sz., 140–142. -
MÁRTON Gyula
Parafernum. Magyar Nyelv. LXV. évf. (1969) 1. sz., 68–72. -
MIZSER Lajos
Régi bányanevek Szatmárban. Névtani Értesítő. (1995) 17. sz., 131–132. -
MIZSER Lajos
Máramarosi sóbányanevek. Névtani Értesítő. (2002) 24. sz., 41. -
MURÁDIN László
A rovarnevek nyelvjárási szókincséből. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXII. évf. (1988) 2. sz., 153–162. -
NAGY Jenő
Farazia, fereschi. Magyar Nyelv. LXI. évf. (1965) 1. sz., 94–96. -
ÖRDÖG Ferenc
A Magyar Korona országainak (Magyarország, Horvát-Szlavónország, Fiume és kerülete) templom- és kápolnatitulusai 1900–1920. Névtani Értesítő. (1992) 14. sz., 36–45. -
PAÁL Sándor
Ételnevek. Magyar Nyelvőr. XXX. évf. (1901) 3. sz., 151–152. -
PROHÁSZKA János
Ételnevekről. Magyar Nyelvőr. XC. évf. (1966) 4. sz., 413–415. -
SZABÓ Sámuel
Táncnevek nyelvünkben. Megyei Tükör. 1970. dec. 31. -
SZABÓ T. Attila
Kalotaszegi mester- és foglalkozásnevek a XVII–XIX. századból. Ethnographia. LI. évf. (1940) 2. sz., 188–195. -
SZABÓ T. Attila
Erdélyi népi mesterek és tisztségviselők a XVI–XIX. századból. Erdélyi Múzeum. LII. évf. (1947) 1–4. sz., 158–183. -
SZABÓ T. Attila
Erdélyi népi mesterek és tisztségviselők a XVI–XIX. századból. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 208.) Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1947. -
SZABÓ T. Attila
Moldvai csángó csillagnevek. Magyar Nyelvőr. LXXXI. évf. (1957) 4. sz., 458–462. -
SZABÓ T. Attila
Moldvai csángó csillagnevek. In: Uő: Nyelv és múlt. Válogatott tanulmányok, cikkek. III. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972, 132–138. -
SZABÓ T. Attila
Kalotaszegi mester- és foglalkozásnevek a XVII–XIX. századból. In: Uő: Nép és nyelv. Válogatott tanulmányok, cikkek. IV. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980, 305–314. -
SZABÓ T. Attila
A mezőségi Szék férfi és női viseletének XVIII–XIX. századi történetéhez. Ethnographia. XCI. évf. (1980) 3–4. sz., 396–398. -
TEREBESI László
A ruházat magyar nevei. Magyar Nyelvőr. XXVI. évf. (1897) 8. sz., 375–379. -
TOLNAI Vilmos
Székely-gulyás. Magyar Nyelv. VI. évf. (1910) 8. sz., 366–367. -
TOLNAI Vilmos
Nemere. Magyar Nyelv. VI. évf. (1910) 9. sz., 418–419. -
ÚRHEGYI Emilia
Kelengye. Magyar Nyelv. LXIII. évf. (1967) 4. sz., 482–486. -
ZSIGMOND Győző
Az erdélyi magyarság csillagnévhasználatáról. In: Az V. magyar névtudományi konferencia előadásai. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 209.) Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1997, 365–374. -
ZSIGMOND Győző
Az erdélyi magyarság csillagnévhasználatáról. In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1996. II. Székely Nemzeti Múzeum–Csíki Székely Múzeum–Erdővidéki Múzeum, Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda, 1997, 215–232. -
ALEXANDRU, Tiberiu
Bartók Béla és a román népzene. Korunk. XXIX. évf. (1970) 8. sz., 1164–1167. -
ALMÁSI István (szerk.)
Seprődi István válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974. -
ALMÁSI István
Kocsis Lajos századeleji népzenegyűjtése. In: Zemetudományi írások. 1980, 271–297. -
ALMÁSI István
Béla Bartók şi dezvoltarea etnomuzicologiei. Anuarul de folclor. I. évf. (1980) 158–164. -
ALMÁSI István
Principiile lui Bartók şi Brăiloiu privind metoda de culegere a folclorului. Anuarul de folclor. II. évf. (1981) 18–27. -
ALMÁSI István
Béla Bartók – etnomuzicologul. Făclia. XXXVII. évf. (1981) 10684. sz., 2. -
ALMÁSI István
Bartók és Brăiloiu elvei a népzenegyűjtés módszeréről. In: Bartók dolgozatok 1981. 1982, 182–189. -
ALMÁSI István
Egy erdélyi népdal a hagyományban és a folklorizmusban. Ethnographia. CVII. évf. (1996) 1–2. sz., 2–16. -
AVASI Béla
A széki banda harmonizálása. (Lajtha László gyűjtése és lejegyzése alapján.) Néprajzi Értesítő. XXXVI. évf. (1954) 25–45.