Romániai magyar néprajzi bibliográfia
4801–4900 termék, összesen 15039 db
-
ANTAL András
Körösfői utcaajtók. Kalotaszeg. Új sorozat, VIII. évf. (1997) 9. sz., 5. -
BAKÓ László
A csíkrákosi kapumatuzsálem. Művelődés. XXXII. évf. (1979) 7. sz., 33. -
BARTHA Károly
A kötött kapuk faragása és állítása Bágyban. Néprajzi Értesítő. XXV. évf. (1933) 1–2. sz., 17–20. -
CSEKE Péter
Faragott kapu – a néptanács előtt. [Parajd.] Falvak Dolgozó Népe. XXXIV. évf. (1978) 18. sz., 4. -
ek. [KELEMEN Lajos]
Elpusztult kolozsvári faragott kőemlékek. [Ajtókeret.] Művészeti Szalon. 1928. 10. sz., 13–14. -
-e -r [CSEKE Péter]
Székely kapu – a néptanács előtt. [Homoródszentmárton.] Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 36. sz., 4. -
CSERGŐ Bálint
Kapuállító székelyek. In: Bölcsőringató. Az Igaz Szó Évkönyve 1984. Marosvásárhely, 1984, 129–134. -
DEMÉNY István Pál – HASZMANN Pál
A galambos nagykapu. Megyei Tükör. 1987. aug. 28. -
DEMÉNY István Pál – HASZMANN Pál
Pávai nagykapu. Megyei Tükör. 1987. okt. 23. -
FORRAI Ibolya
A székely kapu. In: Balás Gábor (szerk.): A székely művelődés évszázadai. Panoráma Kiadó, Budapest, 1988, 91–97. -
GAZDÁNÉ OLOSZ Ella
A kovásznai deszkakivágásról. [Tornác, kerítés díszítése.] Megyei Tükör. 1973. jan. 28. -
HUSZKA József
Székely kapuk meséje. In: Csutak Vilmos (szerk.): Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1929, 461–465. -
JÓZSA András
A galambbúgos nagykapu. Művelődés. XXXVIII. évf. (1985) 7. sz., 28–31. -
KELEMEN Lajos
Egy régi faragott kapu. [Marosvásárhely.] Erdély Népei. 1901. 15. -
KELEMEN Lajos
Kőbe faragott kolozsvári ötvösjelvények. Pásztortűz. 1925. 408–410. -
KELEMEN Lajos
Az utolsó faragott kapu Marosvásárhelyen. In: Uő: Művészettörténeti tanulmányok II. A bevezető tanulmányt írta és a kötetet sajtó alá rendezte B. Nagy Margit. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982, 17 -
KELEMEN Lajos
Elpusztult faragott kőemlékek. [Kolozsvári ajtókeret.] In: Uő: Művészettörténeti tanulmányok II. A bevezető tanulmányt írta és a kötetet sajtó alá rendezte B. Nagy Margit. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982, 60–61. -
KELEMEN Lajos
Kőbe faragott ötvösjelvények. [Kolozsvár.] In: Uő: Művészettörténeti tanulmányok II. A bevezető tanulmányt írta és a kötetet sajtó alá rendezte B. Nagy Margit. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982, 62–66. -
KESZEG Vilmos
Kerítések. Művelődés. XXXIX. [XLIII.!] évf. (1990) 6–7. sz., 30–31. -
KÓS Károly
A köröstárkányi kapu. In: Uő: Erdély népi építészete. Szerkesztette Balassa Iván. Kelenföld Kiadó, Budapest, 1989, 25–28. -
L. L. [LÉVAI Lajos]
A székely-kapu. Ifjú Erdély. XI. évf. (1933) 8. sz., 116–117. -
NAGY Benedek
Felcsíki kerítések. Művelődés. XXVII. évf. (1974) 1. sz., 25–26., 2. sz., 27–28.; 5. sz., 49–52. -
PÉNTEK János
Kert, gyepű, határ. Ethnographia. CVIII. évf. (1997) 1–2. sz., 219–234. -
PETKES József
Nyárádselyei kiskapuk. Művelődés. XXXIV. évf. (1981) 6. sz., 38. -
ROMHÁNYI András
A székelykapu. Honismeret. XXXII. évf. (2004) 2. sz., 82–86. -
SALLÓ István – KARDALUS János
Porţi şi garduri în judeţul Harghita. Kapuk és kerítések Hargita megyében. Hargita Megye Művelődési Bizottsága, Csíkszereda, 1977. -
SEBESTYÉN József
Gondolatok a „székely kapuról” egy kapuállítás kapcsán. Honismeret. XI. évf. (1983) 2. sz., 28–32. -
SEBESTYÉN Károly, Cs.
A székelykapu földrajzi elterjedésének újabb adatai. Ethnographia. XXXIV–XXXV. évf. (1923–1924) 1–3. sz., 40–42. -
SERES András
Hétfalusi faragott kapuk. Honismeret. XX. évf. (1992) 4. sz., 99–100. -
SZABÓ T. Attila
Galambdúcos „székelykapu”. Pásztortűz. 1939. 271–275. -
SZABÓ T. Attila
Két mező-kapu adat Moldvából és Erdélyből. Ethnographia. LI. évf. (1940) 1. sz., 92–93. -
SZABÓ T. Attila
Levélkapuk és tőkés vagy sorompós kapuk erdélyi oklevelekben. Ethnographia. LI. évf. (1940) 1. sz., 93–94. -
SZABÓ T. Attila
Kert, gyalogkert, mezőségi kerítés. Ethnographia. LII. évf. (1941) 2. sz., 145–146. -
SZABÓ T. Attila
A galambbúgos nagykapu az erdélyi régiségben. Ethnographia. LXXXVIII. évf. (1977) 2–3. sz., 302–328. -
SZABÓ T. Attila
Két falu- vagy mezőkapu adat Moldvából és Erdélyből. In: Uő: Nép és nyelv. Válogatott tanulmányok, cikkek. IV. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980, 342–343. -
SZABÓ T. Attila
Levélkapuk és tőkés vagy sorompós kapuk erdélyi oklevelekben. In: Uő: Nép és nyelv. Válogatott tanulmányok, cikkek. IV. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980, 344–345. -
SZABÓ T. Attila
Kert, gyalogkert, mezőségi kerítés. In: Uő: Nép és nyelv. Válogatott tanulmányok, cikkek. IV. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980, 345–347. -
SZABÓ T. Attila
A galambbúgos nagykapu az erdélyi régiségben. In: Uő: Nép és nyelv. Válogatott tanulmányok, cikkek. IV. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980, 392–433. -
SZINTE Gábor
A kapu a Székelyföldön. Néprajzi Értesítő. X. évf. (1909) 1. sz., 40–55.; 2. sz., 97–101.; 3–4. sz., 167–178.; XI. évf. (1910) 1–2. sz., 27–31. -
TÉGLÁS István
Galambbúgos kapuk Tordán. Néprajzi Értesítő. XV. évf. (1914) 1–2. sz., 124–127. -
VERES Péter
Székelykapu faragása és állítása Máréfalván. In: Halász Péter (szerk.): A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest, 1991, 333–335. -
VISKI Károly
Adatok a székelykapu történetéhez. Néprajzi Értesítő. XXI. évf. (1929) 3–4. sz., 65–88. -
VISKI Károly
Makkos fazáraink. Néprajzi Értesítő. XXIII. évf. (1931) 2. sz., 41–55. -
(n. n.)
Két kalotaszegi kapu. Képeinkhez. Kalotaszeg. (Sztána) I. évf. (1912) 3. sz., 10–12. -
BÁTKY Zsigmond
Kémény és kemence. Néprajzi Értesítő. XIX. évf. (1927) 1. sz., 11–26. -
BÁTKY Zsigmond
Kuruglya és kocsorba. Néprajzi Értesítő. XXIII. évf. (1931) 3. sz., 124–128. -
ÉBNER Sándor
Régi tűzhelyek: Borsod, Abaúj, Zemplén, Bereg, Szatmár megyében. Néprajzi Értesítő. XXIII. évf. (1931) 1. sz., 6–16. -
GUNDA Béla
A toroczkói kemencék kultikus jelentéséről. Ethnographia. LXXIX. évf. (1968) 3. sz., 421–424. -
HORGER Antal – SEBESTYÉN József, Cs.
Kémény és kemence. Magyar Nyelv. XXII. évf. (1926) 9–10. sz., 317–326. -
KÓS Károly
Tűzhely körül. (Tűz, tüzhely; sütés-főzés.) In: Uő: Mihez kezdjünk a természetben. Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1968, 87–103. -
KÓS Károly
Tövisháti tűzhelyek. Művelődés. XXIII. évf. (1970) 6. sz., 39–44. -
KÓS Károly
Népi kandallók és kályhacsempék az erdélyi magyarság körében. In: Uő: Népélet és néphagyomány. Tíz tanulmány. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972, 173–180. -
KOVÁCS László, K.
Pásztortűzhelyek Erdélyben 1900 körül. In: Ortutay Gyula (főszerk.): Népi Kultúra – Népi Társadalom. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve II–III. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1969, 7–43. -
LÜKŐ Gábor
Székely tűzhelyek. Néprajzi Értesítő. XXIV. évf. (1932) 2. sz., 76–77. -
PETKES József
Szatmár megyei sütőkemencék. Művelődés. XXIX. évf. (1976) 2. sz., 26. -
PETKES József
Szatmár vidéki sütőkemencék. Falvak Dolgozó Népe. XXXVII. (1981) 44. sz., 8. -
PETKES József
Sütőkemencék. Szatmári Hírlap. XIV. 1981. 14. sz., 3. -
SABJÁN Tibor
Népi cserépkályhák. Múzsák Kiadó, Budapest, 1991. -
SABJÁN Tibor
A kívülfűtős tüzelőberendezések elterjedése a történeti Magyarországon. In: Viga Gyula (szerk.): Kultúra és Tradíció. Tanulmányok Ujváry Zoltán tiszteletére. II. HOM, Miskolc, 1992, 641–651. -
SABJÁN Tibor
Tüzelőberendezések a történeti forásokban. Ethnographia. CIX. évf. (1998) 1. sz., 7–46.; 2. sz., 477–503. -
SEBESTYÉN Károly, Cs.
Tűzhely a magyar parasztház előtt. Néprajzi Értesítő. XVIII. évf. (1926) 1. sz., 20–24. -
SEBESTYÉN Károly, Cs.
A székely sütőkemence keletkezése. In: Csutak Vilmos (szerk.): Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1929, 475–479. -
SZABÓ T. Attila
Bokály-kemence. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 3. sz., 187. -
SZABÓ T. Attila
Erdélyi kemence-adatok a XVII–XIX. századból. Ethnographia. LII. évf. (1941) 1. sz., 71–72. -
SZABÓ T. Attila
Erdélyi kemence-adatok a XVII–XIX. századból. In: Uő: Nép és nyelv. Válogatott tanulmányok, cikkek. IV. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980, 348–350. -
SZABÓ T. Attila
Bokálykályha és bokálykemence. In: Uő: Nép és nyelv. Válogatott tanulmányok, cikkek. IV. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980, 350–352. -
SZILÁDY Zoltán
Erdély régi tűzhelyei. Néprajzi Értesítő. X. évf. (1909) 1. sz., 1–20.; 3–4. sz., 207. -
VERESS Sándor
Adalékok a moldvai csángók tűzhelyeihez. Néprajzi Értesítő. XXIII. évf. (1931) 1. sz., 27–30. -
VISKI Károly
Székely tűzhelyek. Néprajzi Értesítő. XXIII. évf. (1931) 1. sz., 16–27. -
VITA Zsigmond
Nagyenyedi csempés tüzelők a XVIII. században. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1980. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980, 87–91. -
ZENTAI Tünde
A „hidasi kályha”, a takaréktűzhely egy szokatlan változata. Ethnographia. CVI. évf. (1995) 1. sz., 127–136. -
BARABÁS László
A jobbágytelki jószág. Művelődés. XXXI. évf. (1978) 11. sz., 32–34. -
BORBÉLY Gábor
Borospincék az Érmelléken. Művelődés. XXXIII. évf. (1980) 11. sz., 34–36. -
FÖLDES László
Kárpáti elemek a magyar juhászok építményeiben. Néprajzi Látóhatár. I. évf. (1992) 3–4. sz., 139–140. -
GÖNYEY Sándor
Kalotaszegi jármos csűrök. Ethnographia. LXVIII. évf. (1957) 3. sz., 504–511. -
GUNDA Béla
Az erdélyi és moldvai kettős udvarok. Nép és Nyelv. I. évf. (1941) 153–156.; 218–222. -
GUNDA Béla
Contributions à l’étude d’un type de piège en Europe Orientale. Acta Ethnographica. IV. évf. (1955) 1–4. sz., 91–98. -
GYÖRFFY István
Szatmármegyei szilva-aszalók. Néprajzi Értesítő. XII. évf. (1911) 4. sz., 249–252. -
GYÖRFFY István
A szatmármegyei szilva-aszalók (1911). In: Uő: Magyar falu, magyar ház. Sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta Györffy György. Turul kiadás, Budapest, 1943, 153–155. -
HOFER Tamás
Csűrök és istállók a falun kívül. Ethnographia. LXVIII. évf. (1957) 3. sz., 377–424. -
HOFER Tamás
A magyar kettős udvarok kérdéséhez. Ethnographia. LXXXIII. évf. (1972) 1. sz., 29–52. -
ISTVÁN Lajos
Egy korondi kút története. Művelődés. XXXIV. évf. (1981) 8–9. sz., 57–58. -
KÓS Károly
Van menedék! (Enyhhelyek, kunyhók.) In: Uő: Mihez kezdjünk a természetben. Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1968, 72–86. -
MORVAY Judit
Erdőháti kettős udvarok. Néprajzi Értesítő. L. évf. (1968) 51–65. -
MÓZES Teréz
Érmelléki borpincék. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1981. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 51–62. -
PALÁDI-KOVÁCS Attila
Az abara. Egy magyar szénatároló építmény a magyar parasztok gazdálkodásában. In: Ortutay Gyula (főszerk.): Népi Kultúra – Népi Társadalom. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve II–III. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1969, 79–101. -
PALÁDI-KOVÁCS Attila
Ein Wirtschaftsgebäude im Karpatenbecken, Abara (Heuberg). Acta Ethnographica. XXXI. évf. (1982) 1–4. sz., 249–269. -
PETKES József
Majorházak a Bekecs alján. [Nyárádselye.] Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 49. sz., 8. -
SZINTE Gábor
A székely csűr. Néprajzi Értesítő. IV. évf. (1903) 1–2. sz., 1–23. -
TANKÓ gyula
A gyimesi kalibázás. Művelődés. XXXVI. évf. (1983) 8. sz., 31–34. -
VÁMSZER Géza
Date etnografice cu privire la bîrloagele şi pivniţele din Transilvania locuită la începutul sec. al XX-lea. In: Anuarul Muzeului Etnografic al Transilvaniei pe anul 1957. Cluj, 1957, 303–309. -
DEBRECZENI László
A sepsiszentgyörgyi Múzeum épületének tervezőjéről. In: Studii – 1973. Sepsiszentgyörgy, 1973, 207–214. -
HEREPEI János
A kolozsvári Bel-Farkas utca a XIX. században. Művelődés. XL. [XLIV.!] évf. (1991) 10. sz., 26–30. -
kl. [KELEMEN Lajos]
A németek pallója. [Kolozsvár.] Pásztortűz. 1926. 48. -
kl. [KELEMEN Lajos]
Két restaurált kolozsvári középület. Művészeti Szalon. 1928. 10. sz., 13. -
KELEMEN Lajos
Marosköri ingó műemlékeink biztonságba helyezése. Keresztény Magvető. (1917) 23–28. -
KELEMEN Lajos
A Németek pallója. [Kolozsvár.] Hírnök. 1924. 255–257. -
KELEMEN Lajos
A kolozsvári emlékoszlop. (A Karolina-téri emlékműről.) Hírnök. 1925. 552–556. -
KELEMEN Lajos
Az óvári emlékoszlop. [Kolozsvár.] In: Uő: Művészettörténeti tanulmányok II. A bevezető tanulmányt írta és a kötetet sajtó alá rendezte B. Nagy Margit. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982, 94–98. -
KELEMEN Lajos
A németek pallója. [Kolozsvár.] In: Uő: Művészettörténeti tanulmányok II. A bevezető tanulmányt írta és a kötetet sajtó alá rendezte B. Nagy Margit. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982, 99–100.