2101–2200 termék, összesen 15039 db
-
JÁNOSHÁZY György
Kalotaszeg a művészetben. Kolozsvári Szemle. III. évf. (1944) 2. sz., 149–153. -
JUNGBERT Béla
Kincskeresés Kalotaszegen. Igazság. XXIV. évf. (1973) 183. sz., I. -
KÓS Károly
Régi Kalotaszeg. Magyar Iparművészet. XIV. évf. (1911) V. sz., 157–215. -
KÓS Károly
Kalotaszeg. (Egy néprajzi táj története és jellemzése.) Kolozsvár, 1932. -
KÓS Károly, ifj.
Kalotaszeg felfedezése. Igazság. XXIX. évf. (1968) 279. sz., 3. -
KÓSA László
Kalotaszeg. Élet és Tudomány. XXVI. évf. (1971) 26. sz., 1222–1229. -
KÓSA László
Kalotaszeg ösvényein. Tiszatáj. XXVI. évf. (1972) 11. sz., 64–69. -
KÓSA László
Kalotaszeg népe. Tiszatáj. XXVII. évf. (1973) 12. sz., 68–73. -
KŐVÁRY László
A kalotaszegi magyar nép Erdélyben. In: Kubinyi Ferenc – Vahot Imre (szerk.): Magyarország és Erdély képekben. II. Pest, 1854, 135–137. -
KŐVÁRY László
A kalotaszegi magyar nép Erdélyben. In: Paládi-Kovács Attila (szerk.): Magyar tájak néprajzi felfedezői. Budapest, 1985, 375–381. -
KUSZKÓ István
Kalotaszeg népe. Budapest. X. évf. (1886) 264. sz., 1–3. -
KÜRTI László
Kalotaszeg – Határ, régió, fogalom. In: Czégényi Dóra –Keszeg Vilmos (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 8. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2000, 11–53. -
LŐRINCZ András
Kalotaszeg 1848–49. Kalotaszeg. Új sorozat, IV. évf. (1993) 3. sz., 2. -
M. Gy.
Kalotaszeg vidéke, és magyar népe. Vasárnapi Újság. III. évf. (1856) 17. sz., 143–144. -
MEREI GRACZA György
Kalotaszeg. Kijavítás és potlék e’ vidék vázolatához. Hon és Külföld. II. évf. Második félév. (1842) 57–61. sz., 225–227., 229–232., 233–236., 237–240., 241–244. -
NAGY Jenő
Kalotaszeg népe. Erdély. XLIII. évf. (1946) 2. sz., 5–10. -
NAGY Jenő
Kalotaszegről. In: Uő: Néprajzi és nyelvjárási tanulmányok. Bukarest, 1984, 11–15. -
NAGY Ödön
Kalotaszeg. Ifjú Erdély. XII. évf. (1933) 3. sz., 36–37. -
PÁLFY Mór
Képek a gyalui havasokból. Kolozsvár, 1897. -
P–y
Kalotaszegről. Ellenzék. VI. évf. (1885) 56. sz., 1. -
RÉTVÁRI László – RÉTVÁRINÉ Bak Erzsébet
Kalotaszeg. Élet és Tudomány. XLIV. évf. (1989) 7. sz., 208–209., 8. sz., 240–241., 9. sz 274–279. -
RUZITSKA Béla
Kirándulás a Gyalui-havasokba és az erdélyi Érchegységbe. Erdély. XIX. évf. (1910) 8. sz., 116–126. -
RUZITSKA Béla
Kirándulás a Gyalui-havasokon át a skerisorai jégbarlanghoz, Ordinkus-völgybe és a Nagy-Biharra. Erdély. XXIII. évf. (1914) 5. sz., 65–78., 6. sz., 88–96. -
SEBESTYÉN Kálmán
Kalotaszeg történetének évszázadai. Kalotaszeg. Új sorozat, X. évf. (1999) 4. sz., 5. -
SZABÓ [T. E.] Attila – TÖVISSI József
Kalotaszegi kirándulások 1. Ősföldrajzi kép, 2. Tájrajz. Művelődés. XXIX. évf. (1976) 10. sz., 34–40., 11. sz., 38–41. -
SZACSVAY Éva (szerk.)
A „Kalotaszeg – a népművészet felfedezése” című kiállításhoz kapcsolódó, 1997. december 11-én azonos címmel megrendezett konferencia előadásai. Néprajzi Értesítő. LXXX. évf. (1998) -
SZÁDECZKY Lajos
Az Andrássy havasokban. Erdély. III. évf. (1894) 11. sz., 372–377. -
SZÁSZ Tibor
Felső-Kalotaszeg (Bánffyhunyad m. város és bánffyhunyadi járás) népmozgalma 1930-tól 1942-ig. Népegészségügy. XXV. évf. (1944) 219–213. -
TAR Károly
Kultúrdiagnózis Kalotaszegről. Falvak Dolgozó Népe. XXV. évf. (1969) 39. sz., 5., 40. sz., 5. -
TÉGLÁSI ERCSEI József
Kalotaszeg vázolata. Hon és Külföld. II. évf. (1842) Első félév. 22–23. sz., 85–91. -
TÉGLÁSI ERCSEY József
Kalotaszeg rövid leírása. Közli Vincze Ferenc. Kalotaszeg. II. évf. (1891) 9. sz., 75–75.; 11. sz., 89–90.; 12. sz., 97–98.; 13. sz., 112–113.; 14. sz., 126.; 16. sz., 137–139. -
TÓTH Orsolya – KAUCSÁR Tamás
Barangolás Kalotaszegen. Honismeret. XXXII. évf. (2004) 1. sz., 70–73. -
TULOGDY János
Kolozsvár környékének kirándulóhelyei. Kolozsvári Szemle. II. évf. (1943) 2. sz., 136–146. -
TULOGDY János
Kalotaszeg földrajza. Kolozsvári Szemle. III. évf. (1944) 2. sz., 113–123. -
VÁRADI Pál – BORBÉLY Anikó
Kalotaszeg. Alszeg, Nádasmente, Kapus vidéke, átmeneti vidék. Zrínyi Nyomda, Budapest, 1990. -
VÁRADI Pál – BORBÉLY Anikó – LACKOVITS Emőke
Kalotaszeg. Felszeg. Zrínyi Nyomda, Budapest, 1989. -
VASAS Samu
A hagyományok bűvöletében, a város vonzásában. A Hét. X. évf. (1979) 38. sz., 3. -
VASAS Samu
Száz év múltán. In: Jankó János: Kalotaszeg magyar népe. Néprajzi tanulmány. Reprint. Sajtó alá rendezte Hála József. (Series Historica Ethnograpiae – A Néprajzi Múzeum tudománytörténeti kiadványsorozata 6.) Néprajzi Múzeum, Budapest, 1993, 329–348. -
VINCZE Ferenc
A régi „Kalotaszeg”. Kalotaszeg. II. évf. (1891) 8. sz., 67–68. -
VINCZE Ferenc
A kalotaszentkirályi Kőhegyről. Erdély. VII. évf. (1898) 8–9. sz., 75. -
VINCZE Ferenc
Kalotaszeg. Erdély. VIII. évf. (1899) 10–12. sz., 79–82. -
y. d.
Bánffy-Hunyad és vidéke. A hadgyakorlatok színhelye. Vasárnapi Újság. XLII. évf. (1895) 38. sz., 618–619. -
(n. n.)
Kis-Sebes. In: Kubinyi Ferenc– Vahot Imre: Magyarország és Erdély képekben. II. Pest, 1853, 134 -
(n. n.)
Erdély bányavidéke. (Reclus uti jegyzeteiből). Vasárnapi Újság. XXI. évf. (1874) 29. sz., 452–455. -
(n. n.)
Erdélyi képek. (Kalota-völgyi pórok). Magyarország és a Nagyvilág. XI. évf. (1874) 29. sz., 354–356. -
(n. n.)
Kalotaszegről… Fővárosi Lapok. XXIII. évf. (1886) 116. sz., 846. -
(n. n.)
Kalotaszeg. Kalotaszeg (Sztána). I. évf. (1912) 1. sz., 4–5. -
BOÉR Miklós
A Szilágyság népeiről. Hazánk. 1900. 78. sz. -
BOÉR Miklós
A Szilágyság etnográfiai vázlata. Magyar Állam. 1900. 16. sz. -
GYARMATH János
Emberek a Tövisháton. [Diósad, Goroszló, Kusaly, Szilágyerked, Szilágysámson.] Falvak Dolgozó Népe. XXVII. évf. (1971) 50. sz., 1., 51. sz., 1., 3.; XXVIII. évf. (1972) 1. sz., 1., 3., 2. sz., 1., 3., 3. sz., 1., 3. -
NAGY Miklós
Az Értől a Fekete-Körösig. Falvak Dolgozó Népe. XXVIII. évf. (1972) 27. sz., 6–7. -
SZABÓ Gyula, Gy.
„Érkeserű szép helyen van…” [Érmellék.] Falvak Dolgozó Népe. XXV. évf. (1969) 48. sz., 4–5. -
SZABÓ Gyula, Gy.
„Haldoklik a láp, az ősvadon…” [Érmellék.] Falvak Dolgozó Népe. XXVI. évf. (1970) 17. sz., 4–5. -
SZABÓ Gyula, Gy.
Gyökerek a homokban. [Gencsitag és Pásztorgaz, Érmellék.] Falvak Dolgozó Népe. XXVI. évf. (1970) 39. sz., 4–5. -
SZILÁGYI András
Barangolás az Érmelléken. Korunk. XIX. évf. (1960) 1. sz., 50–55. -
WILHELM Sándor
Búcsú a régi Érmelléktől. Falvak Dolgozó Népe. XXVII. évf. (1971) 5. sz., 6. -
BARTUCZ Lajos
Arad megye népének anthropológiai vázlata. Arad, 1912. -
BURA László – FEJÉR Kálmán – PETKES József
Szatmár vidéki néphagyományok. Népdalok és szőttesek. Szatmár megyei Művelődési és Szocialista Nevelési Bizottság–Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Szatmár megyei Irányító Központja, Szatmár, 1979. -
CZIRBUSZ Géza
Az avasság és népe. Földrajzi Közlemények. (1900) 225–243. -
DÁNIELISZ Endre
A Fekete-Körös-völgyi magyarság. Honismeret. XXVIII. évf. (2000) 6. sz., 67–71. -
DOMOKOS Gergely
Kétség és remény között. A bánsági magyarság helyzete 1945–46-ban. Korunk. 3 f. V. évf. (1994) 2. sz., 12–23. -
ERDMANN Gyula (szerk.)
Körösök vidéke. (Honismereti füzet.) Békés Megyei Levéltár, Gyula, 1989. -
GYÖRFFY István
A feketekörösvölgyi magyarság. Földrajzi Közlemények. (1913) 451–552. -
GYÖRFFY István
A Fekete-Körös völgyi magyarság. Szerkesztette, a jegyzeteket írta és a fényképeket válogatta Gy. Ruitz Izabella. Az előszót Györffy György írta. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1986. -
HAJAS István
Ott, ahol a Maros vize… [Lippától Nagylakig. Pécska, Szemlak.] Falvak Dolgozó Népe. XXVI. évf. (1969) 23. sz., 3., 24. sz., 3., 8., 25. sz., 3–5., 26. sz., 3. -
HAJDÓ KHELL Noémi
Az arad-gáji székelyek. In: Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok. Fiatal kutatók a népi kultúráról. (Kriza Könyvek, 12.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002, 167–180. -
JUHÁSZ Kálmán
Műveltségi állapotok a Temesközben a török világban. Erdélyi Múzeum. XL. évf. (1935) 4–6. sz., 154–170. -
KÓS Károly
Fekete-Körös völgyi gyűjtés (1948). In: Uő: Tájak, falvak, hagyományok. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1976, 12–79. -
MATEKOVITS György
A bánsági magyarságról. Honismeret. XXIII. évf. (1995) 2. sz., 64–66. -
NAGY Sándor, K.
Bihar-Ország. Nagyvárad, 1884. -
PÁNCZÉL Barnabás
Markovicz Mátyás leírása a Maros-Körös közéről és az ottani evangélikus egyházközségekről. In: Erdmann Gyula (szerk.): Békés megye és környéke 18. századi történetéből. (Közlemények Békés megye és környéke történetéből, 3.) Békés Megyei Levéltár, Gyula, 1989, 35–74. -
SZABÓ Árpád
A bánsági magyarság. Korunk. XIV. évf. (1939) 4. sz., 314–320. -
SZABÓ Pál
Szülőföldem, Biharország. Panoráma, Budapest, 1967. -
SZŐKE E.
Vonások a volt Temesi Bánság népéletéből. Fehértemplom, 1890. -
VISKI Károly
Arany népe (Arany tárgyi néprajzának vázlata). (Arany-emlék Egyesület könyvei, II.) Nagyvárad, 1919. -
ANDRÁSFALVY Bertalan
A bukovinai székelyek kultúrájáról. In: Ortutay Gyula (főszerk.): Népi Kultúra – Népi Társadalom. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve VII. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973, 7–23. -
BALOGH Vilma
A bukovinai csángókról. Az Újság. 1912. 154. sz. -
BOGNÓCZKY Géza
Bukovinai testvéreink. Ifjú Erdély. XIV. évf. (1936) 6. sz., 91–94. -
BOGNOCZKY Géza
Bukovinai székelyek a Bácskában. Ifjú Erdély. XX. évf. (1941) 9. sz., 135–137. -
DOMOKOS Pál Péter
Bukovinai magyarok. Pásztortűz. 1939. 345–351. -
HRENCIUC, Daniel
Maghiarii în Bucovina (1774–1941). Princeps Edit, Iaşi, 2006. -
JANCSÓ Elemér
A bukovinai magyarok. Korunk. XIII. évf. (1938) 1. sz., 46–52. -
KISS hadnagy
Holmi apróságok Bukowinából. Tudományos Gyűjtemény. VII. évf. (1824) 98–105. -
SEBESTYÉN Ádám
A bukovinai andrásfalvi székelyek élete és története és története Madéfalvától napjainkig. Tolna megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya, Szekszárd, 1972. -
SEBESTYÉN Ádám
A bukovinai székelység tegnap és ma. Tolna Megye Könyvtár, Szekszárd, 1989. -
KELEMEN Lajos
A Mezőség széléről. Erdély. 1899. 8–9. sz., 50–59. -
KELEMEN Lajos
A Mezőség széléről. In: Uő: Művészettörténeti tanulmányok I. A bevezető tanulmányt írta Szabó T. Attila. Sajtó alá rendezte B. Nagy Margit. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1977, 191–205. -
TÓFALVI Zoltán
Az erdélyi Mezőség „nagy romlása.” Honismeret. XXVI. évf. (1998) 5. sz., 53–58. -
GÁBRIEL András
Aranyosszék magyarsága. Honismeret. XXX. évf. (2002) 4. sz., 71–76. -
JANKÓ János
Torda, Aranyosszék, Toroczkó magyar (székely) népe. Budapest, 1893. -
[KÖVENDI] WERES Sándor
Torda őscsaládai. Kolozsvár, 1891.