3301–3400 termék, összesen 15039 db
-
B. Zs. [BAZSÓ Zsigmond]
Vízimolnár. [A Nádas mentén.] Falvak Dolgozó Népe. XXXI. évf. (1975) 33. sz., 6. -
BALÁZS György
Életerővel működő malmok a Kárpát-medencében a XVIII–XIX. században. 2. Taposómalmok. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. 1988–1989. (1990) 403–415. -
BALÁZS György
Életerővel működő malmok a Kárpát-medencében a XVIII–XIX. században. 3. Szárazmalmok. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. (1990–1991) 127–147. -
BARÓTI Péter [PÉTER Sándor]
Műemlék-mentés. [A magyarhermányi vashámor.] Falvak Dolgozó Népe. XXVIII. évf. (1972) 15. sz., 10. -
CSEREY Zoltán
Vasútépítési törekvések a Székelyföldön a 19. század utolsó felében, különös tekintettel a Sepsiszentgyörgy–Csíkszerereda vonalrész kiépítésére. In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1997. I. Csíki Székely Múzeum–Székely Nemzeti Múzeum, Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy, 1998, 289–298. -
CZINGEL Szilvia
A torockói vajor. Néprajzi Látóhatár. X. évf. (2001) 1–4. sz., 493–503. -
EGYED Ákos
A kisbaconi vízimalom. Falvak Dolgozó Népe. XXIX. évf. (1973) 43. sz., 4. -
EGYED Ákos
A vasúthálózat kiépülése Erdélyben és hatása a gazdasági életre. A vasutak kultúrtörténetének egyes kérdései. In: Uő: Falu, város, civilizáció. Tanulmányok a jobbágyfelszabadítás és a kapitalizmus történetéből Erdélyben 1848–1914. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 148–167. -
EGYED Ákos
Régiók versengése a vasútért Erdélyben a 19. század közepén (1848–1873). Erdélyi Múzeum. LXII. évf. (2000) 1–2. sz., 46–58. -
ERŐSS János
A bélafalvi olajütő. In: Székely Zoltán – Árvay József – Salamon Sándor – Sylvester Lajos (szerk.): Aluta I/1. Sepsiszentgyörgyi Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1969, 287–290. -
FERENCZ S. István
Rekviem egy vashámorért. [Szentegyházasfalu.] Falvak Dolgozó Népe. XXXV. évf. (1979) 43. sz., 8. -
FETTICH Nándor
Újabb adatok az őskori kocsikhoz a Kárpát-medencében. Ethnographia. LXXX. évf. (1969) 1. sz., 30–72. -
GUNDA Béla
Prehisztorikus jellegű őrlőkövek a Kárpátokban. Ethnographia. LXIX. évf. (1958) 3. sz., 333–351. -
GUNDA Béla
Alterümliche Mahlsteine in den Karpaten. Acta Ethnographica. X. évf. (1961) 1–2. sz., 41–65. -
GYÖRFFY István
A falusi malmok (1920). In: Uő: Magyar falu, magyar ház. Sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta Györffy György. Turul kiadás, Budapest, 1943, 229–231. -
HEGYI József
A siklódi osztováta-csinálás. Néprajzi Értesítő. XXIV. évf. (1932) 3–4. sz., 121. -
HOLLÓ Imre
Haldokló vízimalmok táján. [Felsőcsernáton.] Falvak Dolgozó Népe. XXIX. évf. (1968) 14. sz., 1., 3. -
IMREH István
A puskaporgyártó esztelneki ferencesek. Művelődés. XLII. [XLVI.!] évf. (1993) 10. sz., 32–33. -
INCZE József
Útmunka Háromszéken. Ellenzék. 1882. ápr. 14. -
JÓZSEF Álmos
Háromszéki vasúttervek és a Brassó–Háromszéki helyi érdekű vonal megépítése. In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1997. I. Csíki Székely Múzeum–Székely Nemzeti Múzeum, Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy, 1998, 279–288. -
KÓS Károly
Az elemek megnyergelése. (A tűz, víz és szél erejének hasznosítása.) In: Uő: Mihez kezdjünk a természetben. Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1968, 154–167. -
KÓS Károly, ifj.
O technică arhaică: făcutul cuţiilor coasă în zona Lăpuş. [Egy archaikus technika: a kasza éleinek készítése Lápos környékén.] Marmaţia. II. évf. (1971) Baia Mare. 244–278. -
LACKOVITS Emőke, S.
Három falu sóskútja Erdélyben. In: Lukács László (szerk.): Íme az én népem. Lackovits Emőke, Lukács lászló és Varró Ágnes előadásai a Magyar Rádió „Kis magyar néprajz” sorozatából (1984–1990). (A Szent István Király Múzeum közleményei, B. 40.) Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 1995, 60–62. -
LÁM Béla
A háztartás gépesítése. Korunk. XX. évf. (1961) 7. sz., 786–788. -
LAMBRECHT Kálmán
A magyar szélmalom. Ethnographia. XXII. évf. (1911) 23–33., 89–100., 157–162., 212–221., 285–291., 352–363. -
MAJOR Miklós
Régi borprések a Szilágyságban. Művelődés. XXXI. évf. (1978) 4. sz., 35–36. -
MÁNDOKI László
A kisgyermek állni és járni tanulását szolgáló eszközök a Néprajzi Múzeumban. Néprajzi Értesítő. XLII. évf. (1960) 127–159. -
MÁRTON Béla
„Nem forog a dürückölő kereke”. [Posztóványoló, Parajd.] Falvak Dolgozó Népe. XXVII. évf. (1971) 39. sz., 4. -
MÁRTON Béla
Olajos magvakról, régi sajtolókról. [Vízmeghajtású olajsajtolók Szováta határában.] Falvak Dolgozó Népe. XXIX. évf. (1973) 1. sz., 4. -
MÁRTON Béla
Múlt századbeli papírmalmok. [Erdély.] Falvak Dolgozó Népe. XXIX. évf. (1973) 49. sz., 4. -
MOLDOVAN, Nicolae
Instalaţii tehnice ţărăneşti în bazinul Râului Negru din judeţul Covasna. [Népi technikai berendezések a Feketeügy medencéjében.] In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1998. II. Székely Nemzeti Múzeum–Csíki Székely Múzeum, Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda, 1999, 213–224. -
MOLNÁR István
A Csernáton vize mentén. Népi mesterségek. Megyei Tükör. 1971. jún. 6. -
MOLNÁR István
A csernátoni köleshántó malom. In: Székely Zoltán – Gazda Klára – Kovács Sándor – Kozák Albert – Zágoni Jenő (szerk.): Aluta X–XI. Studii şi comunicări – Tanulmányok és közlemények. Sepsiszentgyörgyi Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1980, 217–231. -
NAGY B. Viktor
Voltak-e malmok a Debren-patak mentén? Megyei Tükör. 1971. máj. 22. -
OZSVÁTH Gábor Dániel
Vízimalmok és egyéb víz hajtotta szerkezetek a mai Erdélyben. Ethnographia. CXIII. évf. (2002) 1–2. sz., 69–103. -
PALÁDI-KOVÁCS Attila
A magyar parasztság kerekes járműveinek történeti és táji rendszerezéséhez. Néprajzi Közlemények. XVIII. évf. (1973) 5–79. -
PALÁDI-KOVÁCS Attila
Szekerek és fogatok a honfoglalás korában. Ethnographia. CVIII. évf. (1997) 1–2. sz., 175–203. -
PALÁDI-KOVÁCS Attila
Ochsen- und Pferdeschlitten im Karpatenbecken. [Ökrös és lovas szánok a Kárpát-medencében.] In: Anepaio, Terje–Jürgenson, Aivar (szerk.): Kultuuri moista püüdes. Trying to understand culture. Ajaloo Institut, Tallinn, 1998, 133–142. -
PÁL Judit
A székelyföldi vasutak kezdetei és jelentőségük. In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1997. I. Csíki Székely Múzeum–Székely Nemzeti Múzeum, Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy, 1998, 273–278. -
PAPUCS András
Erdőkitermelő iparvasutak a Háromszéket ábrázoló térképeken. In: Wolf Tamás (szerk.): Acta – 2001. II. Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda, 2002, 257–285. -
PETKES József
Régi munkaeszközünk: a kézimalom. [Iriny.] Falvak Dolgozó Népe. XXXV. évf. (1979) 11. sz., 5. -
PETKES József
Szatmár vidéki hagyományos szőlőprések. Falvak Dolgozó Népe. XXXVII. (1981) 33. sz., 4. -
SALAMON István [FERENCZ S. István]
A gyimesi vízimalmok regéje. Falvak Dolgozó Népe. XXXV. évf. (1979) 35. sz., 43. -
SEBESTYÉN Kálmán
Kalotaszegi régi malmok. Honismeret. XXIX. évf. (2001) 1. sz., 91–98. -
SELMECZI KOVÁCS Attila
Kézimalmok. Történeti rétegek – technikai regresszió. Ethnographia. XCII. évf. (1981) 2–3. sz., 204–232. -
SELMECZI KOVÁCS Attila
Spezialgeräte für Büschelsammen im Karpatenbecken. Acta Ethnographica. XXX. évf. (1981) 1–2. sz., 53–70. -
SELMECZI KOVÁCS Attila
Kézimalmok a Kárpát-medencében. Tipológiai vizsgálat. In: Kósa László (szerk.): Népi Kultúra – Népi Társadalom. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve XIV. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987, 159–214. -
SELMECZI KOVÁCS Attila
Egy mediterrán zúzóeszköz a Kárpát-medencében. Néprajzi Értesítő. LXVII–LXX. évf. (1985–1988) 55–85. -
SELMECZI KOVÁCS Attila
Die Radölpresse im Karpatenbecken. [A kerekes olajprés a Kárpát-medencében.] Műveltség és Hagyomány. XXIII–XXIV. évf (1988) 99–108. -
SELMECZI KOVÁCS Attila
Az olajütés. A nyersanyag és a technológia kapcsolata. Néprajzi Értesítő. LXXIV. évf. (1992) 75–89. -
SELMECZI KOVÁCS Attila
Kézimalmok a Kárpát-medencében. Budapest, 1999. -
SERES András
Molnárok, ványolók, olajütők, kásatörők. Megyei Tükör. 1974. ápr. 21. -
SZABÓ Sámuel
Ki volt régen molnár? [Malomépítésről és építőkről.] Megyei Tükör. 1971. aug. 26. -
TARISZNYÁS Márton
A vízhasználat és vízimolnárság gyergyói emlékei. In: Uő: Gyergyó történeti néprajza. Tíz tanulmány. Kós Károly előszavával. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982, 105–133. -
TARISZNYÁS Márton
A deszkametszés múltjából. In: Uő: Gyergyó történeti néprajza. Tíz tanulmány. Kós Károly előszavával. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982, 134–149. -
ZAKARIÁS Attila
A gyimesvölgyi vízimalmok. Művelődés. XXXII. évf. (1979) 8. sz., 42–44. -
VINCZE István
Magyar borsajtók. Ethnographia. LXIX. évf. (1958) 1. sz., 1–28. -
VINCZE, István
Ungarische Weinkelter. [Magyar borsajtók.] Acta Ethnographica. VIII. évf. (1959) 1–2. sz., 99–129. -
VINCZE István
Taposók és prések. (Adatok a kelet-európai borkultúra történetéhez.) Ethnographia. LXXXVI. évf. (1975) 1. sz., 104–152. -
VINCZE István
Tretgeräte und pressen. Ein Beitrag zur Geschichte der Weinkultur in Osteuropa. Acta Ethnographica. XXIV. évf. (1975) 2–4. sz., 331–383. -
ZÁGONI Attila
Malmok. [Kovászna, Kisdoba.] Falvak Dolgozó Népe. XXXIV. évf. (1978) 25. sz., 6–7. -
ZAKARIÁS Attila
Gyergyóremetei vízifűrész. Művelődés. XXXIX. [XLIII.!] évf. (1990) 6–7. sz., 36–38. -
HÁLA József
Archaikus tűzgyújtási módok a Kárpát-medencében, különös tekintettel a kovatartalmú ásványok és kőzetek felhasználására. In: Uő: Ásványok, kőzetek, hagyományok. Történeti és néprajzi dolgozatok. (Életmód és tradíció, 7.) MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest, 1995, 312–245. -
BELLOSICS Bálint
Tárgyi-néprajzi adalékok. Néprajzi Értesítő. XII. évf. (1911) 4. sz., 259–267. -
CSILLÉRY Klára, K.
Adalékok a magyar népi világítás történetéhez. Néprajzi Közlemények. XI. évf. (1966.) 1–2. sz., 115–119. -
HERMAN Ottó
Az acél-kovataplóról. Néprajzi Értesítő. VII. évf. (1906) 3–4. sz., 232–233. -
MÁRKUS Mihály
A magyar népi világítás. Néprajzi Értesítő. XXXII. évf. (1940) 1–2. sz., 87–126. -
OROSZ Endre
Egy érdekes csiholó típusról. Néprajzi Értesítő. XII. évf. (1911) 1–3. sz., 67–69. -
SZTRIPSZKY Hiador
A tűzgerjesztés hazai két új adaléka. Néprajzi Értesítő. XV. évf. (1914) 3–4. sz., 300–301. -
TIMKÓ György
Acél-kova-tapló a magyarság kezén. Néprajzi Értesítő. VII. évf. (1906) 1. sz., 11–34. -
UJVÁRY Zoltán
Primitive Methoden der Feuerbereitung aus Nordungarn. Acta Ethnographica. X. évf. (1961) 3–4. sz., 289–394. -
V.
Székely világító-eszközök. Néprajzi Értesítő. XXII. évf. (1930) 3–4. sz., 153–154. -
VISKI Károly
Tapló, acél, tűzgyújtás. Néprajzi Értesítő. XXIV. évf. (1932) 2. sz., 84–86. -
BALASSA Iván
Az eke és a szántás története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. -
BÁTKY Zsigmond
Adatok a fogazottélűsarló elterjedéséhez. Néprajzi Értesítő. I. évf. (1900) 1. sz., 13–16. -
BÁTKY Zsigmond
Még egy-két adat a fogazott élű sarló elterjedéséhez. Néprajzi Értesítő. I. évf. (1900) 9. sz., 140–141. -
BÁTKY Zsigmond
Szalagszövő táblácskák. Néprajzi Értesítő. II. évf. (1901) 9. sz., 146–158. -
BÁTKY Zsigmond
Magyar mángorló-lapiczkák. Néprajzi Értesítő. VI. évf. (1905) 2. sz., 81–91. -
DÁNIELISZ Endre
A kontyfésű. Művelődés. XXVIII. évf. (1975) 6. sz., 15–16. -
DOMOKOS Pál Péter
A székely faeke. Néprajzi Értesítő. XXIV. évf. (1932) 2. sz., 87–88. -
DUKRÉT Géza
Az ülőrokka (gyalogrokka) és a vele kapcsolatos szokások a bihari Síteren. Néprajzi Látóhatár. VII. évf. (1998) 1–2. sz., 177–193. -
ENDREI Walter
Tévhitek a rokka keletkezésével és elterjedésével kapcsolatban. Néprajzi Értesítő. XLIV. évf. (1962) 155–162. -
ENDREI Walter
A rokka készítői. Ethnographia. CI. évf. (1990) 2. sz., 265–276. -
ERDÉLYI István
Avarkori sarlók a Kárpát-medencében. Ethnographia. LXXXVI. évf. (1975) 1. sz., 152–163. -
FAZEKAS Lóránd
Egy népi használati eszköz sajátos felhasználása két Túr-menti faluban. Forrás (a Szatmári Hírlap melléklete). 1977. dec. 23. -
GUNDA Béla
A csép régi magyar elnevezése. Erdélyi Múzeum. L. évf. (1945) 3–4. sz., 234. -
GÖNYEY Sándor
A kendermunka népi szerszámai Magyarországon. Néprajzi Értesítő. XXVIII. évf. (1936) 1–4. sz., 1–13. -
GÖNYEY Sándor
A székely guzsaly. A Néprajzi Múzeum guzsalygyűjteménye alapján. Néprajzi Értesítő. XXXIII. évf. (1941) 1. sz., 91–95. -
GÖNYEY Sándor
Gyapjú és kenderguzsaly a Radnai havasok alján. Ethnographia. LIV. évf. (1943) 2. sz.191–192. -
KARDALUS János
A kézicséplés eszközei Oklándon. Művelődés. XXXVI. évf. (1983) 3. sz., 33–34. -
KERESTELY József
Faeke. Néprajzi Értesítő. XXIV. évf. (1932) 3–4. sz., 120–121. -
KOROMPAY Bertalan
Wortgeschichtliches zum ungarischen csép „Dreschflegel”. Acta Ethnographica. I. évf. (1950) 1–4. sz., 29–39. -
KÓS Károly, ifj.
A „falueke”. Falvak Dolgozó Népe. 1968. 42. sz. -
KÓS Károly, ifj.
A faluekéről. Ethnographia. LXXXVIII. évf. (1977) 2–3. sz., 258–269. -
KÓS Károly
Az egykori eszközkészlet. Művelődés. XXXI. évf. (1978) 10. sz., 26–30. -
KÓS Károly
Népi eszközvilágunk ősrétegéből. In: Uő: Eszköz, munka, néphagyomány. Dolgozatok a munka néprajza köréből. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979, 13–107. -
KÓS Károly
Erdélyi guzsalyok. In: Uő: Eszköz, munka, néphagyomány. Dolgozatok a munka néprajza köréből. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979, 108–130. -
KÓS Károly
Földműves és határbarázdáló faekék Erdélyben. In: Uő: Eszköz, munka, néphagyomány. Dolgozatok a munka néprajza köréből. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979, 131–196. -
KOVÁCS Ferenc
Erdei famegmunkáló eszközök Gyergyócsomafalván. Erdélyi Múzeum. XXXIX. évf. (1934) 1–6. sz., 137–142. -
KOVÁCS István
A babilóniai vetőeke. Erdélyi Múzeum. L. évf. (1945) 3–4. sz., 243–246.