Bolt – Oldal 788 – Romániai magyar néprajzi bibliográfia

GÁLFFY Mózes

Gondolatok a nyelvjárási is a kapcsán. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 1. sz., 69–74.

Adalékok a ’szagol’ jelentésű ízlel : bűzöl területi elterjedéséhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 2. sz., 271–273.

Az e fonéma a háromszéki nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XVII. évf. (1973) 1. sz., 5–20.

A tárgy és a tárgyas szószerkezet a marosmagyarói nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXI. évf. (1977) 1. sz., 58–67.

A marosmagyarói nyelvjárás mássalhangzó-rendszere. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXIII. évf. (1979) 1. sz., 31–44.

Egyeztetési eljárások a marosmagyarói nyelvjárásban. In: Kálmán Béla – Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XXII. Debrecen, 1979, 9–26.

Mondatátszövődés a marosmagyarói nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXIV. évf. (1980) 2. sz., 205–212.

Az ismétlés mint mondatszerkesztési eljárás a magyarói nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXVII. évf. (1983) 1. sz., 30–40.

Az egy és a több birtok viszony birtokos névmással történő kifejezése a székely nyelvjárásban. Magyar Nyelv. LXXXIII. évf. (1987) 4. sz., 433–443.

Hely- és időhatározós szószerkezetek a magyarói nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXVII. évf. (1993) 1–2. sz., 79–113.

A magyar mélyhangú į kérdéséhez. Magyar Nyelv. XVI. évf. (1920) 1–3. sz., 2–9., 7–10. sz., 112–115.

Nyelvjárási jegyzetek. Magyar Nyelvőr. XXXII. évf. (1903) 10. sz., 558–566.

Székelyudvarhelytől Brassóig. Magyar Nyelvőr. XXXIII. évf. (1904) 8. sz., 445–451.

Király. Magyar Nyelvőr. XXXVI. évf. (1907) 9. sz., 410–415.

Udvarhely vármegye székely nyelvjárásának hangtani sajátságai. Nyelvtudományi Közlemények. XXXIX. évf. (1909–1910) 3. sz., 275–293., 4. sz., 383–417.

És, még. Magyar Nyelv. XI. évf. (1915) 4. sz., 175–176.