Bolt – Oldal 84 – Romániai magyar néprajzi bibliográfia

KESZEG Vilmos

A piritisták. A hiedelmek fejlődésének egy esete. In: Keszeg Vilmos – Zakariás Erzsébet (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 2. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1994, 155–165.

Tovább olvasom

KESZEG Vilmos

A mitikus lényekkel kapcsolatos népi terminológia klasszifikációs elvei. Művelődés. XLVI. (XLIII.) [XLVII.!] évf. (1994) 1. sz., 28–30.

Tovább olvasom

Állat alakú lények a mezőségi hiedelemrendszerben. In: Füvessy Anikó – T. Bereczki Ibolya (szerk.): Állatábrázolás a magyar néphgyományban. Tiszafüred–Abádszalók, 1995. március 30–31. Az előadások összefoglalói. (A Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok tudományos tanácskozásai.) Damjanich János Múzeum, Szolnok, 1995, 11

Tovább olvasom

KESZEG Vilmos

A mitikus lényekkel kapcsolatos népi terminológia klasszifikációs elvei az erdélyi Mezőségen. In: Krupa András – Eperjessy Ernő – Barna Gábor (szerk.): Kultúrák találkozása – kultúrák konfliktusai. (Az V. Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia előadásai. Békéscsaba, 1993. október 7–8–9. Magyar Néprajzi Társaság, Békéscsaba–Budapest, 1995, 386–389.

Tovább olvasom

KESZEG Vilmos

A béka a hiedelmekben. In: Pozsony Ferenc (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 6. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1998, 97–116.

Tovább olvasom

KINDA István Csaba

Egy szőke, szép leány. A Végzett Asszonyának archetípusa egy moldvai hiedelemszövegben. In: Tánczos Vilmos (szerk.): Képek a folklórban. Tanulmányok az archetipális szimbolizáció köréből. (Kriza Könyvek, 22.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2004, 81–93.

Tovább olvasom

KODOLÁNYI János, ifj.

A táltos a magyar néphgyományban. Ethnographia. LVI. évf. (1945) 1–4. sz., 31–37.

Tovább olvasom

KOLUMBÁN Samu

Adatok az udvarhelymegyei székely néphithez. Ethnographia. VI. évf. (1895) 4. sz., 298–301.

Tovább olvasom

KOMÁROMI Tünde

Prikulics Aranyosszéken. In: Borbély Éva – Czégényi Dóra (szerk.): Változó társadalom. (Kriza Könyvek, 1.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1999, 44–72.

Tovább olvasom

KOVÁCS Ágnes

Kalotaszegi adatok a lidércről, sárkányról, garabonciásról, rosszakról, prikolicsról, boszorkányokról. Ethnographia. LVIII. évf. (1947) 1–2. sz., 111–114.

Tovább olvasom

KRISTÁLY Balázs

A „lüdércz” a székely néphitben. Ethnographia. VI. évf. (1895) 2. sz., 105–108.

Tovább olvasom

KRIZSOVÁNSZKYNÉ NAGY Olga

A mezőpaniti „kisasszonyok”. Erdélyi Múzeum. L. évf. (1945) 3–4. sz., 246.

Tovább olvasom

MÁRTON Dániel

Lüdércjárás. [Kisbátony.] Falvak Népe. II. évf. (1946) 12. sz., 12.

Tovább olvasom

MOGYORÓSI Sándor

Hiedelem és paraszti étékrend. A werwolfhiedelem szociális aspektusai. Ethnographia. CIII. évf. (1992) 3–4. sz., 206–218.

Tovább olvasom

NAGY Magdolna

A hiedelemalakok rendszerbe szerveződése Kása Ferenc hiedelmeiben. In: Czégényi Dóra – Keszeg Vilmos (szerk.): Emberek, szövegek, hiedelmek. Tanulmányok. (Kriza Könyvek, 7.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2001, 8–46.

Tovább olvasom

PÓCS Éva

Werwolf-variációk a Kárpát-medencében. In: Füvessy Anikó – T. Bereczki Ibolya (szerk.): Állatábrázolás a magyar néphgyományban. Tiszafüred–Abádszalók, 1995. március 30–31. Az előadások összefoglalói. (A Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok tudományos tanácskozásai.) Damjanich János Múzeum, Szolnok, 1995, 12

Tovább olvasom

PÓCS Éva

Kereszteletlenek, zivatardémonok és az ördög. In: L. Imre Mária (szerk.): Népi vallásosság a Kárpát-medencében III. (Dunántúli Dolgozatok (D) Néprajzi Sorozat, 3.) Pécs, 2000, 45–57.

Tovább olvasom

RÓHEIM Géza

Kedd asszonya. Ethnographia. XXIV. évf. (1913) 2. sz., 90–95.

Tovább olvasom

RÓHEIM Géza

Pótló adatok a „Kedd asszonyához”. Ethnographia. XXV. évf. (1914) 2. sz., 125–126.

Tovább olvasom

RÓHEIM Géza

A táltos. Magyar Nyelvőr. LV. évf. (1926) 3–4. sz., 35–42., 5–6. sz., 70–77.

Tovább olvasom

ROSKA Márton

Keddi boszorkány. Az oláhoknak úgynevezett kedd asszonya. Erdélyi Múzeum. XXIII. évf. (1906) 5. sz., 336–339.

Tovább olvasom

ROSKA Márton

Keddi boszorkány. Ethnographia. XXIII. évf. (1912) 96–100.

Tovább olvasom

SERES András

Erdők, vizek csodás lényei Háromszéken és a környező vidékeken. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1981. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 185–196.

Tovább olvasom

SERES András

Moldvai csángó garabonciások. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1994. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1994, 319–332.

Tovább olvasom

SZABÓ Imre

Az oláhok „Kedd asszonya”. Ethnographia. XVII. évf. (1906) 52–55.

Tovább olvasom

SZABÓ Imre

Az oláhok kedd asszonya. (Marţi seara.) Ethnographia. XXI. évf. (1910) 32–38.; 167–172.; 231–235.

Tovább olvasom

SZENDREY Zsigmond

Ember- és természetfeletti lények a szalontai néphitben. Ethnographia. XXV. évf. (1914) 5–6. sz., 315–326.

Tovább olvasom

SZENDREI Zsigmond

Pótló adatok a „Kedd asszonyához” a nagyszalontai néphitből. Ethnographia. XXV. évf. (1914) 5–6. sz., 341–342.

Tovább olvasom

SZENDREY Zsigmond

A néphit fehér kigyója. Ethnographia. XLIV. évf. (1933) 3–4. sz., 162.

Tovább olvasom

TÉGLÁS Gábor

Gonosz szellemek barlang lakásai az erdélyi Érczhegységben. Ethnographia. XVI. évf. (1905) 220–222.

Tovább olvasom

TÉGLÁS Gábor

Ördögtanya a krassó-szörénymegyei Pozsega Gaura scrofa nevű barlangjában. Ethnographia. XVI. évf. (1905) 297–298.

Tovább olvasom

TÉGLÁS Gábor

Egy hunyadmegyei tengerszemhez fűződő néphiedelmek. Ethnographia. XVII. évf. (1906) 356–360.

Tovább olvasom

TÉGLÁS Gábor

Néphiedelem egy hunyadvármegyei tengerszemről. Erdély. (1907) 87.

Tovább olvasom

VAJKAI Aurél

Az ördöngős molnárlegény. Ethnographia. LVIII. évf. (1947) 1–2. sz., 55–69.

Tovább olvasom

VERSÉNYI György

A bányarémről. Ethnographia. I. évf. (1890) 7. sz., 335–345.

Tovább olvasom

BALÁZS Lajos

Bábakalács. Honismeret. XXIV. évf. (1996) 5. sz., 55–57.

Tovább olvasom

ISTVÁN Lajos

Az erőtadó vasfű. Honismeret. XXIII. évf. (1995) 2. sz., 92–93.

Tovább olvasom

WLISLOCKI, Heinrich

Amulette und Zauberapparate bei d. ungar. Zigeunern. [A magyarországi cigányok amulettjei és varázseszközei.] Globus. (1891) 59. sz.

Tovább olvasom

BAKOSS Lajos

Babonák. Magyar Nyelvőr. V. évf. (1876) 4. sz., 177–178.

Tovább olvasom

BALÁSY Dénes

Udvarhely-megyei babonák. Ethnographia. VI. évf. (1895) 1. sz., 53–55.

Tovább olvasom

BALÁSSY Dénes

Varázs ige. Magyar Nyelvőr. XI. évf. (1882) 1. sz., 38.

Tovább olvasom

BALÁZS Lajos

Jézus képe a búzaszemen. Kersztény gabonakultusz-maradvány Csíkszentdomokoson. Művelődés. XLVI. (XLIII.) [XLVII.!] évf. (1994) 2. sz., 35–37.

Tovább olvasom

BALÁZS Lajos

Jézus képe a búzaszemen. Honismeret. XXIII. évf. (1995) 1. sz., 22–27.

Tovább olvasom

BALÁZS Lajos

Jézus képe a búzaszemen. Keresztény gabonakultusz-maradvány Csíkszentdomokoson. Művelődés. LI. évf. (1998) 7–8. sz., 138–140.

Tovább olvasom

BALÁZS Lajos

Jézus képe a búzaszemen. Keresztény gabonakultusz-maradvány Csíkszentdomokoson. In: L. Imre Mária (szerk.): Népi vallásosság a Kárpát-medencében III. (Dunántúli Dolgozatok (D) Néprajzi Sorozat, 3.) Pécs, 2000, 77–82.

Tovább olvasom

BALÁZS Márton

Szilágysági néprajzi adalékok. Ethnographia. II. évf. (1891) 5. sz., 200–209.

Tovább olvasom

(dr. bányai) [BÁNYAI János]

Kígyószag a szobában. Falvak Dolgozó Népe. XXIV. évf. (1968) 22. sz., 7.

Tovább olvasom

BARTA Ignác

Babonák és babonás hiedelmek a Székelyföldön. Hon és Külföld. (1866) 832–834.

Tovább olvasom

BARTÓK Jenő

Babonák. [Patóháza.] Magyar Nyelvőr. XIII. évf. (1884) 5. sz., 233., 12. sz., 572.; XIV. évf. (1885) 6. sz., 284.; XV. évf. (1886) 6. sz., 279–280., 10. sz., 471.; XVII. évf. (1888) 11. sz., 515–516.; XVIII. évf. (1889) 8. sz., 371–372.; XIX. évf. (1890) 3. sz., 139.; XXI. évf. (1892) 10. sz., 476.

Tovább olvasom

BÉLTEKI Emőke

A víz jelképei a szatmárnémeti rémhírekben. Művelődés. LIV. évf. (2001) 1. sz., 19–21.

Tovább olvasom

BÉLTEKI Emőke

A sötétség és a vér jelképei a szatmárnémeti rémhírekben. Művelődés. LIV. évf. (2001) 10. sz., 19–21.

Tovább olvasom

BENKŐ András

Háromszéki babonák. Ethnographia. II. évf. (1891) 9. sz., 357–363.

Tovább olvasom

BORCSA Mihály

Babonák. Magyar Nyelvőr. IV. évf. (1875) 11. sz., 517., 12. sz., 557.

Tovább olvasom

(cseke) [CSEKE Péter]

Miért nevezzük el folyókról a kutyákat? Falvak Dolgozó Népe. XXVI. évf. (1970) 47. sz., 7–8.

Tovább olvasom

CZÉGÉNYI Dóra

Hiedelem és hiedelemszöveg mint reprezentáció. In: Czégényi Dóra – Keszeg Vilmos (szerk.): Emberek, szövegek, hiedelmek. Tanulmányok. (Kriza Könyvek, 7.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2001, 141–206.

Tovább olvasom

CZÉGÉNYI Dóra

Hiedelmek az emlékezés rostájában. Korunk. 3. f. XIV. évf. (2003) 3. sz., 22–29.

Tovább olvasom

CSŐGÖR Enikő

Rontáshiedelmek Tordatúrban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXIX. évf. (1995) 1. sz., 29–38.

Tovább olvasom

DOBY Imre

Babonák. [Szatmár.] Magyar Nyelvőr. VIII. évf. (1879) 11. sz., 518.

Tovább olvasom

FARAGÓ József

Szüntelen harcban a babonák ellen. Művelődési Útmutató. VII. évf. (1954). 2. sz., 48.

Tovább olvasom

FILIMON Aurél

Beszterczevidéki oláh babonák. Ethnographia. XXIII. évf. (1912) 343–348.

Tovább olvasom

FÜLÖP Adorján

Babonák. [Háromszék.] Magyar Nyelvőr. IX. évf. (1880) 1. sz., 36–37.

Tovább olvasom

GAÁL István

Az állatok jellemének összefüggése a róluk szóló erdőháti babonákkal. Ethnographia. XX. évf. (1909) 287–294.

Tovább olvasom

GAÁL István

Babonák. Ethnographia. XXXIX. évf. (1928) 1. sz., 55–57.

Tovább olvasom

GACSÓ Kálmán

Babonák. [Tasnád.] Magyar Nyelvőr. VIII. évf. (1879) 8. sz., 377.

Tovább olvasom

GAGYI József

A paraszti hiedelemvilág bomlása. Korunk. XXXVI. évf. (1977) 6. sz., 457–459.

Tovább olvasom

GUB Jenő

Növényekkel kapcsolatos hiedelmek és babonák a Sóvidéken. Néprajzi Látóhatár. III. évf. (1994) 3–4. sz., 193–198.

Tovább olvasom

GYÖRFFY István

Babonás hiedelmek és szokások a feketekörösvölgyi magyaroknál. Ethnographia. XXVII. évf. (1916) 1–3. sz., 81–89.

Tovább olvasom

H. I. [HORVÁTH István]

Vakhit az alapja a „sükethétnek” is. [Magyarózd.] Falvak Népe. V. évf. (1949) 45. sz., 6.

Tovább olvasom

HARCSÁR Géza

Népbabonák. [Szatmárnémeti.] Magyar Nyelvőr. XV. évf. (1886) 2. sz., 88.

Tovább olvasom

HARMATH Lujza

Nyárád-menti babonák. Ethnographia. II. évf. (1891) 10. sz., 400–401.

Tovább olvasom

HEGYI József

Siklódi hiedelmek. Ethnographia. XLVIII. évf. (1937) 4. sz., 472–474.

Tovább olvasom

HOLLÓ Domokos

A népbabonáink lélektana. Ethnographia. XLVI. évf. (1935) 1–4. sz., 31–42.

Tovább olvasom

HOFER Tamás

XVIII. századi méhész-hiedelmek. Ethnographia. LXII. évf. (1951) 1–2. sz., 160–171.

Tovább olvasom

ILYÉS Sándor

Változás a hiedelmek tükrében. In: Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok 3. Fiatal kutatók a népi kultúráról. (Kriza Könyvek, 23.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2004, 252–272.

Tovább olvasom