Bolt – Oldal 349 – Magyar szakirodalom Románia, Erdély és a romániai magyarság történetéről 1990-2015

Mirk Szidónia-Kata

Magyar–román vegyes házasságok egy háromszéki faluban. Székelyföld, 2003, 1. sz., 123–130. p.

Nemzetiség, szabadság, politika. Fejezetek a magyar és román emigráció párizsi dialógusának történetéből. Aetas, 1996, 2–3. sz., 5–39. p.

Szemere Bertalan napja: 1849. július 28. Aetas, 1998, 2–3. sz., 143–158. p.

A román nemzet útja a barokk rendiségtől a modern liberalizmusig Erdélyben és Magyarországon. Aetas, 2003, 2. sz., 86–96. p.

A karó mint metafora. Tallózás a Drakula-irodalomban 2. Buksz, 1994, 1. sz., 64–60. p.

A „román jelenség” francia szemmel, avagy Catherine Durandin „trilógiája”. Erdélyi Múzeum, 1999, 1–2. sz., 31–43. p.

Magyarország a modern román kultúra bölcsője. Az “erdélyi triász”Pest-Budán. História, 2000, 4. sz., 22–23. p.

Moses Gaster lázadása. A zsidó, magyar és román művelődési és politikai kölcsönhatások történetéből. Múlt és Jövő, 2000, 1. sz., 127–129. p.

Jules Michelet “demokratikus legendái” és a magyar-román párbeszéd. Századok, 1999, 2. sz., 383–419. p.

Kossuth Lajos egy ismeretlen napló tükrében. Hiúság megszállottja vagy emberarcú Robespierre? Századok, 2002, 4. sz., 881–908. p.

Természetkultusz és cigánykép. Magyar és román párhuzamok. Századok, 2007, 3. sz., 761–780. p.

Francia diskurzus – román valóság: Catherine Durandin “trilógiája”. Valóság, 1998, 11. sz., 102–115. p.

A német (szász) prioritás példái románia területén. Korunk, 1994, 11. sz., 117–120. p.

Az erdélyi unitárius egyház intézményrendszere. Korunk, 2002, 4. sz., 31–38. p.

Aranyosmenti unitárius egyházközségek a püspöki vizitációs jegyzőkönyvek tükrében. Művelődés, 2005, 10. sz., 25–28. p.

Az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének rövid története. Erdélyi Múzeum, 2008, 3–4. sz., 89–93. p.