A. Általános művek
1909C. Gazdálkodás
514C.3.5. Egyéb
15D.1. Technológia
175E. Település
595E.2.3. Falvak
454F. Építészet
822F.4.1. Lakóházak
146H. Táplálkozás
103H.2. Ételek
37J. Népművészet
818J.3.2. Textil
365J.3.3. Fa
124K. Társadalom
985K.3.1. Nők
19K.6. Demográfia
197L.2. Vallásosság
271L.3. Néphit
598M. Népszokások
833M.3.4. Fonó
14M.4. Játékok
77N. Népköltészet
2760N.2. Epika, próza
1024N.2.2. Népmonda
134N.2.3. Népmese
419N.3. Népballada
396N.4. Líra
467N.4.1. Népdal
452N.4.2. Vers
15N.7. Írásbeliség
410N.7.2. Rovásírás
114O. Nyelv
2463O.2.3. Tájszavak
683O.3. Nevek
1036P.1. Népzene
204P.2. Néptánc
2213181–3445 termék, összesen 15039 db
-
VARGA Gyula
Vándorló juhászok a kismarjai szíken. Ethnographia. LXVII. évf. (1956) 1–2. sz., 109–123. -
VERESS, Andrei
Păstoritul Ardelenilor în Moldova şi Ţara Românească (până la 1821). In: Memoriile Secţiunii Istorice. Seria III. Tomul VII. Mem. 6. Academia Română, Bucureşti, 1927. -
VERESS Endre
Erdélyiek legeltetése Moldva–Havasalföldjén. Magyar Gazdák szemléje. XXXIII. évf. (1928) 162–178., 209–228., 289–308. -
VIGA Gyula
Népi kecsketartás Magyarországon. Miskolc, 1981. -
VIGA Gyula
Zur Ziegenzucht der Völker im Karpatenraum. [A Kárpát-térség népeinek kecsketartásához.] Acta Ethnographica Hungarica. XLI. évf. (1996) 1–4. sz., 67–82. -
ZÁGONI Attila
Kis Jovon, a pakulár. [Méra.] Falvak Dolgozó Népe. XXXIII. évf. (1977) 39. sz., 3. -
ZÁGONI Attila
Se éjjele, se nappala. [Juhászat Abodon.] Falvak Dolgozó Népe. XXXV. évf. (1979) 41. sz., 6. -
ZÁGONI Attila
Tejeskondér, bütykös bot. [Méra.] Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 41. sz., 4–5. -
BALASSA Iván
A kévébe kötött szálasgabona összerakás és számolása. Ethnographia. LXVII. évf. (1956) 4. sz., 401–442. -
BALOGH István
A gabona betakarítása a XVI–XVII. században. Ethnographia. LXVIII. évf. (1957) 2. sz., 270–291. -
BELÉNYESY Márta
A földművelés fejlődésének alapvető kérdései a XIV. században. Ethnographia. LXV. évf. (1954) 3–4. sz., 387–415.; LXVI. évf. (1955) 1–4. sz., 57–98. -
BELÉNYESY Márta
Talajmegmunkálás Szolnok-Doboka, Kolozs, Torda és Alsó-Fehér megyékben a XV. században. Ethnographia. LXVIII. évf. (1957) 4. sz., 599–608. -
BELÉNYESY Márta
A parlagrendszer XV. századi kiterjedése Magyarországon. Ethnographia. LXXV. évf. (1964) 3. sz., 321–349. -
CRESIN, Roman
A romániai mezőgazdasági birtokeloszlás. Korunk. XII. évf. (1937) 6. sz., 481–486. -
DANKANITS Ádám
Tízezer éve túrjuk a földet. Falvak Dolgozó Népe. XXV. évf. (1969) 6. sz., 8. -
ENESEI DORNER Béla
Az erdélyi szászok mezőgazdasága. Győr, 1910. -
FAZEKAS Loránd
Aratás és cséplés Kökényesden századunk első felében. Néprajzi Látóhatár. IV. évf. (1995) 3–4. sz., 102–111. -
GARDA Dezső
Termelés és munkamegosztás a gyergyói földműves családban. Néprajzi Látóhatár. I. évf. (1992) 1–2. sz., 90–101. -
GUNDA Béla
Népi mezőgazdálkodás a Boldva völgyében. Néprajzi Értesítő. XXIX. évf. (1937) 45–70. -
GYARMATHY Zsigáné
A királyváró nép. Ellenzék. XVI. évf. (1895) 215. sz., 1. -
GYULAI Pál
A burgonya múltjából. Falvak Dolgozó Népe. XXIII. évf. (1967) 36. sz., 7. -
IMREH István
A múltbeli földművelési rendszerek. Falvak Dolgozó Népe. XXIV. évf. (1968) 43. sz., 7. -
IMREH István – PATAKI József
Adatok Udvarhelyszék mezőgazdaságához (1570–1610). In: Székely Zoltán – Árvay József – Salamon Sándor – Sylvester Lajos (szerk.): Aluta I/1. Sepsiszentgyörgyi Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1969, 131–141. -
IMREH István – PATAKI József
Contribuţii la studiul agriculturii transilvănene (1570–1610). [Adatok Udvarhelyszék mezőgazdaságához (1570–1610).] Acta Musei Napocensis. VI. évf. (1969) 185–209. -
KÁDÁR Gyula
A burgonyatermesztés történetéből. Művelődés. XXXII. évf. (1979) 12. sz., 43–44. -
KÓS Balázs
Egy falu mezőgazdaságának rajza. Hitel. I. évf. (1936) 4. sz., 297–307. -
KÓS Károly, ifj.
Vechi forme de muncă agricolă în cîteva sate din jurul Clujului. [A mezőgazdasági munkák régi formája néhány Kolozsvár környéki faluban.] In: Anuarul Muzeului Etnografic al Transilvaniei pe anii 1965–1967. Cluj, 1969, 227–246. -
KÓS Károly, ifj.
Agronómia és etnográfia. Falvak Dolgozó Népe. 1971. okt. 13. -
KÓS Károly
Népi földművelés a Mezőségen. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1994. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1994, 88–119. -
KÓS Károly
Népi földművelés Kalotaszegen. (Néprajzi Látóhatár kiskönyvtára, 7.) Györffy István Néprajzi Egyesület, Debrecen, 1999. -
KÓSA László
A magyar burgonyakultúra néprajza. A magyarországi burgonyatermelés kiterjedése. In: Tálasi István (szerk.): Dissertationes Ethnographiae 1. Tanulmányok az anyagi kultúra köréből. ELTE Tárgyi Néprajzi Tanszék, Budapest, 1973, 151–195. -
KOVÁCS József
Adatok az 1848 utáni erdélyi tőkés mezőgazdaságról. Bukarest, 1958. -
KOZÁN Imre
Fekete ugar. [Földművelés Csíkban.] Falvak Dolgozó Népe. XXVI. évf. (1977) 38. sz., 4–5., 39. sz., 4–5., 40. sz., 4–5. -
MÁRKOS András
Homoródalmási szállások. Ethnographia. LXIX. évf. (1958) 3. sz., 437–447. -
MÉREI Gyula
Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon 1790–1848. Teleki Pál Tudományos Intézet, Budapest, 1948. -
MOLNÁR István
A Nyikómenti kézi cséplés. Ethnographia. LXXIV. évf. (1963) 3. sz., 474–492. -
NAGY Miklós
Földművelő Aranyosszék. Művelődés. XIV. évf. (1971) 6. sz., 16–18. -
NOVÁK László
Adatok a Sóvidék határhasználatához és hagyományos paraszti gazdálkodásához. (Sarlós aratás Parajdról.) Studia Comitatensia. XXIV. évf. (1994) 467. -
PÉNTEK János – SZABÓ T. Attila
Az alakor (Triticum monococcum L.) Erdélyben. Ethnographia. XCII. évf. (1981) 2–3. sz., 259–277. -
SOLTY Jenő
Kalotaszeg mezőgazdasága. Kolozsvári Szemle. III. évf. (1944) 2. sz., 124–136. -
SZABÓ [T. E.] Attila – MÁRTON Anna
Az alakor nyomában. Művelődés. XXXIII. évf. (1980) 1. sz., 35–38.; 2. sz., 44–46. -
TOMPA Ernő
Földészek a tanorkapuk idején. Megyei Tükör. 1970. nov. 15. -
VASAS Samu
Problémás mezőgazdaság. (Interjú Kovács Dezső kalotaszentkirályi agrármérnökkel). Kalotaszeg. Új sorozat, VI. évf. (1995) 7. sz., 7. -
(n. n.)
Székely találmányú új oltási mód. Székelység. 1938. 56–57. -
BALASSA Iván
Der Maisbau in Ungarn. Acta Ethnographica. V. évf. (1956) 1–2. sz., 103–181. -
BEKE György
Kettőbe vágott porta. [Cseresznyetermesztés Magyardécsén.] Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1978) 31. sz., 5. -
BELLON Tibor
A köles termesztése és keleti párhuzamai. Ethnographia. XCII. évf. (1981) 2–3. sz., 233–258. -
GUNDA Béla
A tönköly etnobotanikai problémái. Ethnographia. CVII. évf. (1996) 1–2. sz., 253–268. -
HAJAS István
Híres falu híres hagymájáról. [Szilágyperecseny.] Falvak Dolgozó Népe. XII. évf. (1956) 39. sz., 1. -
HAJAS István
Humulus lupulus, avagy mitől sör a sör. [Komlótermesztés Szászkézdén.] Falvak Dolgozó Népe. XXIX. évf. (1973) 34. sz., 9. -
MAJOR Miklós
Egy kertészcsalád élete és gazdálkodása Szilágynagyfaluban a 20. század derekán. Néprajzi Látóhatár. VII. évf. (1998) 1–2. sz., 149–160. -
NAGY Ferenc
Adatok a Budai Domokos alma székelyföldi elterjedéséről. Falvak Dolgozó Népe. XXIX. évf. (1973) 31. sz., 8–9. -
NAGY Jenő
Gyümölcsös a Vlegyásza alján. In: Zakariás Erzsébet (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 3. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1995, 51–60. -
POZSONY Ferenc
Káposztatermelők Kézdivásárhelyen és környékén. In: Szilágyi Miklós ( szerk.): Utak és útvesztők a kisüzemi agrárgazdaságban 1990–1999. MTA Néprajzi Kutatóintézet – MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2002, 261–270. -
SZABÓ T. [E.] Attila –PÉNTEK János
A burgonya. Művelődés. XXXIV. évf. (1981) 1. sz., 43–45.; 2. sz., 45–47. -
SZABÓ [T. E.] Attila – PÉNTEK János
A bab és a paszuly. Művelődés. XXXIV. évf. (1981) 10. sz., 39–42.; 11. sz., 44–46. -
TARISZNYÁS Márton
Contribuţiuni şi gradinăritul de varză practicat la Lazărea şi Voslobeni. [Adalékok a káposzta termeléséhez Szárhegyről és Vaslábról.] In: Sesiunea de comunicări ştiinţifice a muzeelor. Etnografie şi artă populară. Bucureşti, 1972, 144–151. -
TARISZNYÁS Márton
A szárhegyi és vaslábi káposztatermelés népi hagyományai. Falvak Dolgozó Népe. XXIV. évf. (1969) 39. sz., 7. -
BARTIS Ferenc
Szülőföldünk vonzása (a csíki és gyergyói havasokról). Hargita. 1971. jan. 15. 11. sz. -
BERKES Katalin
A gyimesi szénamunkáról. Honismeret. XXVIII. évf. (2000) 4. sz., 65–70. -
BINDER Pál
Az erdélyi szászok havasbirtokai a Keleti-Kárpátokban. Néprajzi Látóhatár. I. évf. (1992) 3–4. sz., 141–153. -
IMREH István
A falu szénafüve. Művelődés. LI. évf. (1998) 10. sz., 25–28. -
NAGY Jenő
Adatok a magyarvalkói (Kalotaszeg) szénacsináláshoz. Ethnographia. LI. évf. (1940) 4. sz., 487–488. -
NAGY Jenő
Magyarvalkó életéből. Szénacsinálás. In: Uő: Néprajzi és nyelvjárási tanulmányok. Bukarest, 1984, 98–100. -
ORBÁN Lázár
Erdei kaszálók, szénahordás. Művelődés. XXXIV. évf. (1981) 5. sz., 34–37. -
PALÁDI-KOVÁCS Attila
A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979. -
BÉL Mátyás
Magyarország szőleiről és borairól. In: Uő: Magyarország népének élete 1730 táján. Válogatta, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Wellmann Imre. (Történetírók Tára.) Gondolat, Budapest, 1984, 373–440. -
BELÉNYESY Márta
Szőlő- és gyümölcstermesztésünk a XIV. században. Néprajzi Értesítő. XXXVII. évf. (1955) 11–30. -
BENEDEK Zoltán
Borkészítés Érmelléken. Művelődés. XLVI. (XLIII.) [XLVII.!] évf. (1994) 7–8. sz., 34. -
BINDER Pál
A fenesi szőlőművelés múltjából. Művelődés. XXX. évf. (1977) 8. sz., 29–30. -
CSÁVOSSY György
Az erdélyi szőlőművelés és borgazdaság úttörői. Korunk. 3. f. XIII. évf. (2002) 12. sz., 78–90. -
CSOMA Borbála – CSOMA Zsigmond
A bor Bethlen Miklós asztalán. Néprajzi Látóhatár. II. évf. (1993) 3. sz., 96–109. -
BORBÉLY Gábor
Szőlőművelés és borgazdálkodás az Érmelléken. Néprajzi Látóhatár. II. évf. (1993) 3. sz., 118–126. -
BORBÉLY Gábor
Paraszti önkormányzat és közösségi rendtartás a hegyközségekben (Biharfélegyháza és Jankafalva). Néprajzi Látóhatár. II. évf. (1993) 3. sz., 177–188. -
ÉGETŐ Melinda
Középkori szőlőművelésünk kérdéséhez. Ethnographia. XCI. évf. (1980) 1. sz., 53–78. -
ÉGETŐ Melinda
Az alföldi paraszti szőlőművelés és borkészítés története a középkortól a múlt század közepéig. (Néprajzi Tanulmányok.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993. -
ENTZ F. – MÁLNAY I.
A szőlészet és borászat Erdélyben. Vácz, 1870. -
HORVÁTH István
Szőlőkarózás. Falvak Népe. II. évf. (1946) 6. sz., 8. -
HORVÁTH István
Szőlőkapálás és ültetés. Falvak Népe. II. évf. (1946) 9. sz., 6. -
HORVÁTH István
Szüret előtt és szüret után. [Magyarózd.] Falvak Népe. II. évf. (1946) 20. sz., 6. -
ISTVÁN Lajos
Hagyományos szőlőtermesztés és borászat a Sóvidéken. Néprajzi Látóhatár. II. évf. (1993) 3. sz., 163–166. -
KELETI Károly
Magyarország szőlészeti statisztikája. Budapest, 1875. -
KOVÁCH Géza
Aradhegyalja szőlészetéről. Gazdaságtörténeti áttekintés 1848-ig. Néprajzi Látóhatár. II. évf. (1993) 3. sz., 84–95. -
MAJOR Miklós
Népi bortárolás a Berettyó-Felvidéken. In: Keszeg Vilmos (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 1. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1993, 47–59. -
MAJOR Miklós
A szőlészet és borászat a szilágysomlyói Magurán. Néprajzi Látóhatár. II. évf. (1993) 3. sz., 127–139. -
MÓD László – SIMON András
Az avasi magyarság szőlőkultúrája. Ethnographia. CX. évf. (1999) 2. sz., 415–456. -
NAGY László
A nagykárolyi szőlőskertről és szüreti szokásairól. Néprajzi Látóhatár. II. évf. (1993) 3. sz., 110–117. -
NAGY Ödön
A hagyományos szőlőtermesztés és borászat Mezőfelében. Néprajzi Látóhatár. II. évf. (1993) 3. sz., 140–141. -
PETI Botond
Szőlőtermesztés és borkultúra Csáváson. In: Peti Lehel – Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Agrárörökség és specializáció a Kis-Küküllő mentén. (Kriza Munkák.) Nis Kiadó, Kolozsvár, 2006, 242–267. -
PETI Botond
Egy moldvai csángó falu szőlőtermesztésének és borkészítésének technológiai sajátosságai. In: Ilyés Sándor – Jakab Albert Zsolt (szerk.): Lenyomatok 6. Fiatal kutatók a népi kultúráról. (Kriza Könyvek, 28.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2007, 185–204. -
SZÉKELY Ferenc
Szőlőhegyek, szüretek, borok és bálok két erdélyi faluban. Néprajzi Látóhatár. II. évf. (1993) 3. sz., 142–162. -
USZKAI Árpád
Szőlészet, borászat Szilágypiren. Művelődés. XXXVIII. évf. (1985) 9. sz., 42–43. -
VASS Márton
A tasnádi Bakator szőlő. Falvak Dolgozó Népe. XXVIII. évf. (1972) 50. sz., 7. -
VINCZE István
Magyar szőlőmetszőkések és metszésmódok. Néprajzi Értesítő. XXXIX. évf. (1957) 71–101. -
VINCZE István
Rebmesser in Ungarn. Acta Ethnographica. VII. évf. (1958) 1–2. sz., 61–95. -
VITA Zsigmond
A népi szőlőművelés hagyományai Nagyenyed vidékén. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1978. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1978, 51–63. -
WOLF Rudolf
A szilágysági szőlőművelés történetéből. Művelődés. XXXV. évf. (1982) 2. sz., 44–46. -
ANTAL Imre
Közbirtokossági visszaélések Csíkmegyében (1934–1940). Korunk. XXXV. évf. (1976) 1924–1927. -
ANTAL Imre
Kísérletek a székelyföldi közbirtokosságok megreformálására. Korunk. XXXVIII. évf. (1979) 6. sz., 488–492. -
BARABÁS Jenő
Az erdő egy székely falu életében. Vargyas. In: Halász Péter (szerk.): A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest, 1991, 153–155. -
GAZDA József
Erdőlők. (Beszélgetés öt kovásznai emberrel az erdőről). Korunk. XXXVI. évf. (1977) 7. sz., 535–540. -
GAZDA László
Adalékok a háromszéki társadalmi mozgalmak történetéhez. [Erdő-arányosítás. Tagosítás.] Megyei Tükör. 1971. ápr. 9., 15., 24., 30., máj. 6. -
HEGYI Imre
Történeti adatok az észak Partium 18–19. századi erdőgazdálkodásához. Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya Közleményei. XVI. évf. (1988) 87–98. -
KÁDÁR Zsombor
Székelyföldi erdészet- és faipartörténeti jegyzetek. (Erdészettörténeti közlemények, 11.) Országos Erdészeti Egyesület, Budapest, 1993. -
KARDALUS János
Erdőkitermelés Csíkszentdomokoson a századfordulón. Művelődés. XXXVII. évf. (1984) 3. sz., 31–33. és 39. -
KINDA István – PETI Lehel
Szenesek. A tradicionális erdőkiélés és a nyugati piacgazdaság között. Vállalkozói kultúrák Farkaslakán? Székelyföld. IX. évf. (2005) 1. sz., 188–117. -
KINDA István – PETI Lehel
Szenesek. A tradicionális erdőkiélés és a nyugati piacgazdaság között. Vállalkozói kultúrák Farkaslakán? Erdélyi Társadalom. II. évf. (2005) 2. sz., 203–225. -
MOLNÁR Kálmán
Adatok a Hargita népi erdőgazdálkodásához. In: A székelykeresztúri múzeum 25 éves jubileumi emlékkönyve. Csíkszereda, 1974, 307–325. -
MOLNÁR Kálmán
A Hargita népi erdőgazdálkodásához. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1978. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1978, 34–39. -
PÉTER Lajos
Háromszéki erdőpanamák. Kossuth Könyvnyomda Rt, Sepsiszentgyörgy, 1906. -
PETERCSÁK Tivadar
A magyar népi erdőbirtoklás főbb típusai a jobbágyfelszabadítás után. Ethnographia. CVIII. évf. (1997) 1–2. sz., 205–217. -
SERES András
Az éltető erdő. Falvak Dolgozó Népe. XXIX. évf. (1973) 3. sz., 4., 9. -
SZABÓ Á. Töhötöm
Transsylvania: erdőn túli terület. Intarzia. 2006. jan. 20–21. -
SZABÓ Á. Töhötöm
Erdőtulajdonlás és közös birtoklás. Intarzia. 2006. febr. 20–21. -
SZÉKELY Ferenc
A fa hasznosítása Vadasdon. In: Keszeg Vilmos – Zakariás Erzsébet (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 2. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1994, 100–121. -
TAKÁCS Lajos
Erdőhasználat és írtás az allodiális gazdálkodás kibontakozása előtt. In: Ortutay Gyula (főszerk.): Népi Kultúra – Népi Társadalom. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve XI–XII. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980, 9–37. -
TAMÁS Sándor
A Csíki Magánjavak. Az erdő a székelyek életében. Erdélyi Múzeum. LVII. évf. (1995) 3–4. sz., 14–55. -
TRÓCSÁNYI Zsolt
Teleki Imre és hosszufalvi jobbágyai erdőlési szerződése (1817). Néprajzi Közlemények. III. évf. (1958) 1–2. sz., 307–312. -
ZSIGMOND József
Ős-Marosszéki Havasok Közbirtokossága. In: Keszeg Vilmos (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 1. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1993, 37–46. -
ADY László
Az elnémuló vizimalom. Művelődés. XXIII. évf. (1970) 2. sz., 13–14. -
B. Zs. [BAZSÓ Zsigmond]
Vízimolnár. [A Nádas mentén.] Falvak Dolgozó Népe. XXXI. évf. (1975) 33. sz., 6. -
BALÁZS György
Életerővel működő malmok a Kárpát-medencében a XVIII–XIX. században. 2. Taposómalmok. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. 1988–1989. (1990) 403–415. -
BALÁZS György
Életerővel működő malmok a Kárpát-medencében a XVIII–XIX. században. 3. Szárazmalmok. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. (1990–1991) 127–147. -
BARÓTI Péter [PÉTER Sándor]
Műemlék-mentés. [A magyarhermányi vashámor.] Falvak Dolgozó Népe. XXVIII. évf. (1972) 15. sz., 10. -
CSEREY Zoltán
Vasútépítési törekvések a Székelyföldön a 19. század utolsó felében, különös tekintettel a Sepsiszentgyörgy–Csíkszerereda vonalrész kiépítésére. In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1997. I. Csíki Székely Múzeum–Székely Nemzeti Múzeum, Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy, 1998, 289–298. -
CZINGEL Szilvia
A torockói vajor. Néprajzi Látóhatár. X. évf. (2001) 1–4. sz., 493–503. -
EGYED Ákos
A kisbaconi vízimalom. Falvak Dolgozó Népe. XXIX. évf. (1973) 43. sz., 4. -
EGYED Ákos
A vasúthálózat kiépülése Erdélyben és hatása a gazdasági életre. A vasutak kultúrtörténetének egyes kérdései. In: Uő: Falu, város, civilizáció. Tanulmányok a jobbágyfelszabadítás és a kapitalizmus történetéből Erdélyben 1848–1914. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 148–167. -
EGYED Ákos
Régiók versengése a vasútért Erdélyben a 19. század közepén (1848–1873). Erdélyi Múzeum. LXII. évf. (2000) 1–2. sz., 46–58. -
ERŐSS János
A bélafalvi olajütő. In: Székely Zoltán – Árvay József – Salamon Sándor – Sylvester Lajos (szerk.): Aluta I/1. Sepsiszentgyörgyi Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1969, 287–290. -
FERENCZ S. István
Rekviem egy vashámorért. [Szentegyházasfalu.] Falvak Dolgozó Népe. XXXV. évf. (1979) 43. sz., 8. -
FETTICH Nándor
Újabb adatok az őskori kocsikhoz a Kárpát-medencében. Ethnographia. LXXX. évf. (1969) 1. sz., 30–72. -
GUNDA Béla
Prehisztorikus jellegű őrlőkövek a Kárpátokban. Ethnographia. LXIX. évf. (1958) 3. sz., 333–351. -
GUNDA Béla
Alterümliche Mahlsteine in den Karpaten. Acta Ethnographica. X. évf. (1961) 1–2. sz., 41–65. -
GYÖRFFY István
A falusi malmok (1920). In: Uő: Magyar falu, magyar ház. Sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta Györffy György. Turul kiadás, Budapest, 1943, 229–231. -
HEGYI József
A siklódi osztováta-csinálás. Néprajzi Értesítő. XXIV. évf. (1932) 3–4. sz., 121. -
HOLLÓ Imre
Haldokló vízimalmok táján. [Felsőcsernáton.] Falvak Dolgozó Népe. XXIX. évf. (1968) 14. sz., 1., 3. -
IMREH István
A puskaporgyártó esztelneki ferencesek. Művelődés. XLII. [XLVI.!] évf. (1993) 10. sz., 32–33. -
INCZE József
Útmunka Háromszéken. Ellenzék. 1882. ápr. 14. -
JÓZSEF Álmos
Háromszéki vasúttervek és a Brassó–Háromszéki helyi érdekű vonal megépítése. In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1997. I. Csíki Székely Múzeum–Székely Nemzeti Múzeum, Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy, 1998, 279–288. -
KÓS Károly
Az elemek megnyergelése. (A tűz, víz és szél erejének hasznosítása.) In: Uő: Mihez kezdjünk a természetben. Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1968, 154–167. -
KÓS Károly, ifj.
O technică arhaică: făcutul cuţiilor coasă în zona Lăpuş. [Egy archaikus technika: a kasza éleinek készítése Lápos környékén.] Marmaţia. II. évf. (1971) Baia Mare. 244–278. -
LACKOVITS Emőke, S.
Három falu sóskútja Erdélyben. In: Lukács László (szerk.): Íme az én népem. Lackovits Emőke, Lukács lászló és Varró Ágnes előadásai a Magyar Rádió „Kis magyar néprajz” sorozatából (1984–1990). (A Szent István Király Múzeum közleményei, B. 40.) Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 1995, 60–62. -
LÁM Béla
A háztartás gépesítése. Korunk. XX. évf. (1961) 7. sz., 786–788. -
LAMBRECHT Kálmán
A magyar szélmalom. Ethnographia. XXII. évf. (1911) 23–33., 89–100., 157–162., 212–221., 285–291., 352–363. -
MAJOR Miklós
Régi borprések a Szilágyságban. Művelődés. XXXI. évf. (1978) 4. sz., 35–36. -
MÁNDOKI László
A kisgyermek állni és járni tanulását szolgáló eszközök a Néprajzi Múzeumban. Néprajzi Értesítő. XLII. évf. (1960) 127–159. -
MÁRTON Béla
„Nem forog a dürückölő kereke”. [Posztóványoló, Parajd.] Falvak Dolgozó Népe. XXVII. évf. (1971) 39. sz., 4. -
MÁRTON Béla
Olajos magvakról, régi sajtolókról. [Vízmeghajtású olajsajtolók Szováta határában.] Falvak Dolgozó Népe. XXIX. évf. (1973) 1. sz., 4. -
MÁRTON Béla
Múlt századbeli papírmalmok. [Erdély.] Falvak Dolgozó Népe. XXIX. évf. (1973) 49. sz., 4. -
MOLDOVAN, Nicolae
Instalaţii tehnice ţărăneşti în bazinul Râului Negru din judeţul Covasna. [Népi technikai berendezések a Feketeügy medencéjében.] In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1998. II. Székely Nemzeti Múzeum–Csíki Székely Múzeum, Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda, 1999, 213–224. -
MOLNÁR István
A Csernáton vize mentén. Népi mesterségek. Megyei Tükör. 1971. jún. 6. -
MOLNÁR István
A csernátoni köleshántó malom. In: Székely Zoltán – Gazda Klára – Kovács Sándor – Kozák Albert – Zágoni Jenő (szerk.): Aluta X–XI. Studii şi comunicări – Tanulmányok és közlemények. Sepsiszentgyörgyi Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1980, 217–231. -
NAGY B. Viktor
Voltak-e malmok a Debren-patak mentén? Megyei Tükör. 1971. máj. 22. -
OZSVÁTH Gábor Dániel
Vízimalmok és egyéb víz hajtotta szerkezetek a mai Erdélyben. Ethnographia. CXIII. évf. (2002) 1–2. sz., 69–103. -
PALÁDI-KOVÁCS Attila
A magyar parasztság kerekes járműveinek történeti és táji rendszerezéséhez. Néprajzi Közlemények. XVIII. évf. (1973) 5–79. -
PALÁDI-KOVÁCS Attila
Szekerek és fogatok a honfoglalás korában. Ethnographia. CVIII. évf. (1997) 1–2. sz., 175–203. -
PALÁDI-KOVÁCS Attila
Ochsen- und Pferdeschlitten im Karpatenbecken. [Ökrös és lovas szánok a Kárpát-medencében.] In: Anepaio, Terje–Jürgenson, Aivar (szerk.): Kultuuri moista püüdes. Trying to understand culture. Ajaloo Institut, Tallinn, 1998, 133–142. -
PÁL Judit
A székelyföldi vasutak kezdetei és jelentőségük. In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1997. I. Csíki Székely Múzeum–Székely Nemzeti Múzeum, Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy, 1998, 273–278. -
PAPUCS András
Erdőkitermelő iparvasutak a Háromszéket ábrázoló térképeken. In: Wolf Tamás (szerk.): Acta – 2001. II. Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda, 2002, 257–285. -
PETKES József
Régi munkaeszközünk: a kézimalom. [Iriny.] Falvak Dolgozó Népe. XXXV. évf. (1979) 11. sz., 5. -
PETKES József
Szatmár vidéki hagyományos szőlőprések. Falvak Dolgozó Népe. XXXVII. (1981) 33. sz., 4. -
SALAMON István [FERENCZ S. István]
A gyimesi vízimalmok regéje. Falvak Dolgozó Népe. XXXV. évf. (1979) 35. sz., 43. -
SEBESTYÉN Kálmán
Kalotaszegi régi malmok. Honismeret. XXIX. évf. (2001) 1. sz., 91–98. -
SELMECZI KOVÁCS Attila
Kézimalmok. Történeti rétegek – technikai regresszió. Ethnographia. XCII. évf. (1981) 2–3. sz., 204–232. -
SELMECZI KOVÁCS Attila
Spezialgeräte für Büschelsammen im Karpatenbecken. Acta Ethnographica. XXX. évf. (1981) 1–2. sz., 53–70. -
SELMECZI KOVÁCS Attila
Kézimalmok a Kárpát-medencében. Tipológiai vizsgálat. In: Kósa László (szerk.): Népi Kultúra – Népi Társadalom. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve XIV. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987, 159–214. -
SELMECZI KOVÁCS Attila
Egy mediterrán zúzóeszköz a Kárpát-medencében. Néprajzi Értesítő. LXVII–LXX. évf. (1985–1988) 55–85. -
SELMECZI KOVÁCS Attila
Die Radölpresse im Karpatenbecken. [A kerekes olajprés a Kárpát-medencében.] Műveltség és Hagyomány. XXIII–XXIV. évf (1988) 99–108. -
SELMECZI KOVÁCS Attila
Az olajütés. A nyersanyag és a technológia kapcsolata. Néprajzi Értesítő. LXXIV. évf. (1992) 75–89. -
SELMECZI KOVÁCS Attila
Kézimalmok a Kárpát-medencében. Budapest, 1999. -
SERES András
Molnárok, ványolók, olajütők, kásatörők. Megyei Tükör. 1974. ápr. 21. -
SZABÓ Sámuel
Ki volt régen molnár? [Malomépítésről és építőkről.] Megyei Tükör. 1971. aug. 26. -
TARISZNYÁS Márton
A vízhasználat és vízimolnárság gyergyói emlékei. In: Uő: Gyergyó történeti néprajza. Tíz tanulmány. Kós Károly előszavával. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982, 105–133. -
TARISZNYÁS Márton
A deszkametszés múltjából. In: Uő: Gyergyó történeti néprajza. Tíz tanulmány. Kós Károly előszavával. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982, 134–149. -
ZAKARIÁS Attila
A gyimesvölgyi vízimalmok. Művelődés. XXXII. évf. (1979) 8. sz., 42–44. -
VINCZE István
Magyar borsajtók. Ethnographia. LXIX. évf. (1958) 1. sz., 1–28. -
VINCZE, István
Ungarische Weinkelter. [Magyar borsajtók.] Acta Ethnographica. VIII. évf. (1959) 1–2. sz., 99–129. -
VINCZE István
Taposók és prések. (Adatok a kelet-európai borkultúra történetéhez.) Ethnographia. LXXXVI. évf. (1975) 1. sz., 104–152. -
VINCZE István
Tretgeräte und pressen. Ein Beitrag zur Geschichte der Weinkultur in Osteuropa. Acta Ethnographica. XXIV. évf. (1975) 2–4. sz., 331–383. -
ZÁGONI Attila
Malmok. [Kovászna, Kisdoba.] Falvak Dolgozó Népe. XXXIV. évf. (1978) 25. sz., 6–7. -
ZAKARIÁS Attila
Gyergyóremetei vízifűrész. Művelődés. XXXIX. [XLIII.!] évf. (1990) 6–7. sz., 36–38. -
HÁLA József
Archaikus tűzgyújtási módok a Kárpát-medencében, különös tekintettel a kovatartalmú ásványok és kőzetek felhasználására. In: Uő: Ásványok, kőzetek, hagyományok. Történeti és néprajzi dolgozatok. (Életmód és tradíció, 7.) MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest, 1995, 312–245. -
BELLOSICS Bálint
Tárgyi-néprajzi adalékok. Néprajzi Értesítő. XII. évf. (1911) 4. sz., 259–267. -
CSILLÉRY Klára, K.
Adalékok a magyar népi világítás történetéhez. Néprajzi Közlemények. XI. évf. (1966.) 1–2. sz., 115–119. -
HERMAN Ottó
Az acél-kovataplóról. Néprajzi Értesítő. VII. évf. (1906) 3–4. sz., 232–233. -
MÁRKUS Mihály
A magyar népi világítás. Néprajzi Értesítő. XXXII. évf. (1940) 1–2. sz., 87–126. -
OROSZ Endre
Egy érdekes csiholó típusról. Néprajzi Értesítő. XII. évf. (1911) 1–3. sz., 67–69. -
SZTRIPSZKY Hiador
A tűzgerjesztés hazai két új adaléka. Néprajzi Értesítő. XV. évf. (1914) 3–4. sz., 300–301. -
TIMKÓ György
Acél-kova-tapló a magyarság kezén. Néprajzi Értesítő. VII. évf. (1906) 1. sz., 11–34. -
UJVÁRY Zoltán
Primitive Methoden der Feuerbereitung aus Nordungarn. Acta Ethnographica. X. évf. (1961) 3–4. sz., 289–394. -
V.
Székely világító-eszközök. Néprajzi Értesítő. XXII. évf. (1930) 3–4. sz., 153–154. -
VISKI Károly
Tapló, acél, tűzgyújtás. Néprajzi Értesítő. XXIV. évf. (1932) 2. sz., 84–86. -
BALASSA Iván
Az eke és a szántás története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. -
BÁTKY Zsigmond
Adatok a fogazottélűsarló elterjedéséhez. Néprajzi Értesítő. I. évf. (1900) 1. sz., 13–16. -
BÁTKY Zsigmond
Még egy-két adat a fogazott élű sarló elterjedéséhez. Néprajzi Értesítő. I. évf. (1900) 9. sz., 140–141. -
BÁTKY Zsigmond
Szalagszövő táblácskák. Néprajzi Értesítő. II. évf. (1901) 9. sz., 146–158. -
BÁTKY Zsigmond
Magyar mángorló-lapiczkák. Néprajzi Értesítő. VI. évf. (1905) 2. sz., 81–91. -
DÁNIELISZ Endre
A kontyfésű. Művelődés. XXVIII. évf. (1975) 6. sz., 15–16. -
DOMOKOS Pál Péter
A székely faeke. Néprajzi Értesítő. XXIV. évf. (1932) 2. sz., 87–88. -
DUKRÉT Géza
Az ülőrokka (gyalogrokka) és a vele kapcsolatos szokások a bihari Síteren. Néprajzi Látóhatár. VII. évf. (1998) 1–2. sz., 177–193. -
ENDREI Walter
Tévhitek a rokka keletkezésével és elterjedésével kapcsolatban. Néprajzi Értesítő. XLIV. évf. (1962) 155–162. -
ENDREI Walter
A rokka készítői. Ethnographia. CI. évf. (1990) 2. sz., 265–276. -
ERDÉLYI István
Avarkori sarlók a Kárpát-medencében. Ethnographia. LXXXVI. évf. (1975) 1. sz., 152–163. -
FAZEKAS Lóránd
Egy népi használati eszköz sajátos felhasználása két Túr-menti faluban. Forrás (a Szatmári Hírlap melléklete). 1977. dec. 23. -
GUNDA Béla
A csép régi magyar elnevezése. Erdélyi Múzeum. L. évf. (1945) 3–4. sz., 234. -
GÖNYEY Sándor
A kendermunka népi szerszámai Magyarországon. Néprajzi Értesítő. XXVIII. évf. (1936) 1–4. sz., 1–13. -
GÖNYEY Sándor
A székely guzsaly. A Néprajzi Múzeum guzsalygyűjteménye alapján. Néprajzi Értesítő. XXXIII. évf. (1941) 1. sz., 91–95. -
GÖNYEY Sándor
Gyapjú és kenderguzsaly a Radnai havasok alján. Ethnographia. LIV. évf. (1943) 2. sz.191–192. -
KARDALUS János
A kézicséplés eszközei Oklándon. Művelődés. XXXVI. évf. (1983) 3. sz., 33–34. -
KERESTELY József
Faeke. Néprajzi Értesítő. XXIV. évf. (1932) 3–4. sz., 120–121. -
KOROMPAY Bertalan
Wortgeschichtliches zum ungarischen csép „Dreschflegel”. Acta Ethnographica. I. évf. (1950) 1–4. sz., 29–39. -
KÓS Károly, ifj.
A „falueke”. Falvak Dolgozó Népe. 1968. 42. sz. -
KÓS Károly, ifj.
A faluekéről. Ethnographia. LXXXVIII. évf. (1977) 2–3. sz., 258–269. -
KÓS Károly
Az egykori eszközkészlet. Művelődés. XXXI. évf. (1978) 10. sz., 26–30. -
KÓS Károly
Népi eszközvilágunk ősrétegéből. In: Uő: Eszköz, munka, néphagyomány. Dolgozatok a munka néprajza köréből. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979, 13–107. -
KÓS Károly
Erdélyi guzsalyok. In: Uő: Eszköz, munka, néphagyomány. Dolgozatok a munka néprajza köréből. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979, 108–130. -
KÓS Károly
Földműves és határbarázdáló faekék Erdélyben. In: Uő: Eszköz, munka, néphagyomány. Dolgozatok a munka néprajza köréből. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979, 131–196. -
KOVÁCS Ferenc
Erdei famegmunkáló eszközök Gyergyócsomafalván. Erdélyi Múzeum. XXXIX. évf. (1934) 1–6. sz., 137–142. -
KOVÁCS István
A babilóniai vetőeke. Erdélyi Múzeum. L. évf. (1945) 3–4. sz., 243–246. -
KOVÁCS László, K.
Die ungarischen Dreschfegel und Dreschmethoden. Acta Ethnographica. I. évf. (1950) 1–4. sz., 41–95. -
LÁSZLÓ Gyula
Székely faeke a XV. századból. Ethnographia. LXII. évf. (1951) 1–2. sz., 157–159. -
LOVAS László
Adalékok a kaszaformák elterjedéséhez és elnevezéséhez. Ethnographia. LII. évf. (1941) 2. sz., 133–137. -
MÁRKUS Mihály
Magyar kapaformák. Ethnographia. LIV. évf. (1943) 1. sz., 81–84. -
MÁRKUS Mihály
Málétörő. Ethnographia. LVI. évf. (1945) 1–4. sz., 65–66. -
MÉSZÁROS B. Albert
Másfél évszázados nagy lapító. Megyei Tükör. 1971. aug. 14. -
MOLNÁR István
A középnyárádmenti kacor. Néprajzi Közlemények. II. évf. (1957) 1–2. sz., 95–103. -
MOLNÁR István
Sarlókészítés a marostordai Szentgerincén. Erdélyi Múzeum. LII. évf. (1947) 1–4. sz., 125–128. -
OROSZ Endre
Két erdélyi néprajzi lelet. Néprajzi Értesítő. XXI. évf. (1929) 1. sz., 21–22. -
OROSZ Endre
Nyárádremetei szigonyok. Néprajzi Értesítő. XXI. évf. (1929) 3–4. sz., 114. -
PETKES József
A falusi konyhák munkaeszközei. Szatmári Hírlap. XIII. 1980. 243. sz., 3. -
SEBESTYÉN Károly, Cs.
Magyar kapaformák. Ethnographia. LV. évf. (1944) 2. sz., 94–95. -
SIKE Lajos
Gazdátlan orsók. Művelődés. XXXIV. évf. (1981) 7. sz., 35. -
SZOLNOKY Lajos
Das Rösten des Hanfes bei den Ungarn. Acta Ethnographica. VIII. évf. (1959) 1–2. sz., 27–61. -
SZOLNOKY Lajos
A tiló. Néprajzi Értesítő. XLVII. évf. (1965) 5–66. -
SZOLNOKY Lajos
A rostfésűk. Néprajzi Értesítő. XLVIII. évf. (1966) 89–127. -
SZOLNOKY Lajos
Die Handbrechte. Acta Ethnographica. XV. évf. (1966) 1–2. sz., 1–73. -
SZOLNOKY Lajos
Geräte des Hanfkämmens der Ungarn. Acta Ethnographica. XX. évf. (1971) 3–4. sz., 287–329. -
SZOLNOKY Lajos
Alakuló munkaeszközök. A magyar népi kenderrost-megmunkálás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972. -
SZOLNOKY Lajos
Zwei Weniger bekannte Handbrechgeräte. Acta Ethnographica. XXIII. évf. (1974) 2–4. sz., 237–284. -
TAKÁCS Lajos
Ásóbotok, ásók, kapák. Néprajzi Értesítő. LVI. évf. (1974) 121–130. -
UZSOKI András
A vastuskókról. Néprajzi Értesítő. LI. évf. (1969) 159–176. -
ALBERT Ernő
Adatok a ditrói tutajozás és szekeresség történetéhez. In: Halász Péter (szerk.): A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest, 1991, 391–392. -
BAKCSI Ferenc
Egy-két szó a borvizes székelyekről. Hon és Külföld. 1867. 28. sz. -
BARNA Gábor
A tutajozás kulturális jelentősége a Közép-Tisza és a Hármas-Körös mentén. Ethnographia. XCIX. évf. (1988) 2. sz., 189–212. -
BARNA Gábor
Zur Kulturellen bedeutung der Flösserei auf der Tisza (Theiss) und auf der Hármas-Körös. [A tutajozás kulturális jelentősége a Közép-Tisza és a Hármas-Körös mentén.] Acta Ethnographica Hungarica. XXXVIII. évf. (1993) 1–3. sz., 145–167. -
BÍRÓ Donát
Tutajozás a Görgény folyón. Művelődés. XXXIX. [XLIII.!] évf. (1990) 9. sz., 27–29. -
BIRÓ Donát
A szászrégeni lovaskocsi-gyártás. Művelődés. XLI. [XLV.!] évf. (1992) 2. sz., 32–33. -
BOCSKOR János
A tavasz beköszöntésével a gyergyói tutajozó székelyeknek fáradsága, jutalma. Nemzeti Társalkodó. (1838) II. félév. 26–36; (1839) I. félév. 33–37. -
CZEGLÉDY János [MARKOS András]
Tutajozás a Maroson a múlt században. Ethnographia. LXXX. évf. (1969) 2. sz., 212–234.; 3. sz., 431–446.; 4. sz., 537–556. -
CSORBA Csaba
Közlekedés, árucsere és városfejlődés Szamos-vidéken a XIV–XV. században. In: Dankó Imre (szerk.): Csengeri krónika. Néprajzi és helytörténeti antológia Molnár József 70. születésnapjára. Csenger Község Tanácsa, Csenger, 1975, 166–184. -
D. F. A. [FODOR András]
A Maroson mint Erdély legnagyobb folyó vizén mostan divatozó kereskedésről s ezt nagyon hátráltató okokról. Nemzeti Társalkodó. (1837) I. félév. 138–142., 145–161. -
FÁBIÁN Margit
Andrásfalvi fuvarosok. Néprajzi Látóhatár. V. évf. (1996) 1–2. sz., 222–234. -
GARDA Dezső
A gyergyóremetei tutajosok a XIX. században. Acta Hargitensia. I. évf. (1980) 85–95. -
GARDA Dezső
Gyergyói tutajosok a XVII–XVIII. században. Művelődés. XXXIV. évf. (1981) 5. sz., 42–44. -
GARDA Dezső
Plirăritul în bazinul Giurgeului (sec. XVII–1848). Acta Musei Napocensis. XXI. évf. (1984) 227–238. -
GARDA Dezső
A gyergyói tutajozás társadalomrajzához. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1994. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1994, 18–28. -
GUNDA Béla
A magyar kétrúdú szekér eredete és a régi magyar ajonca szekér. Néprajzi Értesítő. XXVI. évf. (1934) 3–4. sz., 93–96. -
HAÁZ Ferenc Rezső
Az udvarhelyszéki székely szekér. Néprajzi Értesítő. XXIV. évf. (1932) 1. sz., 10–19. -
HAÁZ Ferenc Rezső
Az udvarhelyi székely szekér. In: Uő: Udvarhelyi tanulmányok. (Múzeumi füzetek, 10.) Haáz Rezső Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely, 1994, 39–47. -
IMREH István
Utak, utazások, szállítások Erdélyben. Művelődés. XXXIII. évf. (1980) 8–9. sz., 74–76. -
IMREH István
Utak, utazások, szállítások Erdélyben. Művelődés. LII. évf. (1999) 6–8. sz., 115–118. -
KOLUMBÁN Lajos
A Maros mentén. Budapest, é. n.. -
KÓS Károly
Úttalan utakon. (Közlekedés, teherhordás, távközlés.) In: Uő: Mihez kezdjünk a természetben. Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1968, 55–71. -
KÓS Károly
Hétfalusi szekeresség. In: Uő: Tájak, falvak, hagyományok. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1976, 81–102.