A. Általános művek
1909C. Gazdálkodás
514C.3.5. Egyéb
15D.1. Technológia
175E. Település
595E.2.3. Falvak
454F. Építészet
822F.4.1. Lakóházak
146H. Táplálkozás
103H.2. Ételek
37J. Népművészet
818J.3.2. Textil
365J.3.3. Fa
124K. Társadalom
985K.3.1. Nők
19K.6. Demográfia
197L.2. Vallásosság
271L.3. Néphit
598M. Népszokások
833M.3.4. Fonó
14M.4. Játékok
77N. Népköltészet
2760N.2. Epika, próza
1024N.2.2. Népmonda
134N.2.3. Népmese
419N.3. Népballada
396N.4. Líra
467N.4.1. Népdal
452N.4.2. Vers
15N.7. Írásbeliség
410N.7.2. Rovásírás
114O. Nyelv
2463O.2.3. Tájszavak
683O.3. Nevek
1036P.1. Népzene
204P.2. Néptánc
2218216–8480 termék, összesen 15039 db
-
GAGYI József
Rejtezők, jósok a Sóvidéken. In: Pócs Éva (szerk.): Eksztázis, álom, látomás. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. (Tanulmányok a transzcendensről, I.) Balassi Kiadó, Budapest, 1998, 81–89. -
GAGYI József
Jelek égen és földön. Hiedelem és helyi társadalom a Székelyföldön. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998. -
GAGYI József
Terepmunkáról, kapcsolatépítésről. In: Uő: Jelek égen és földön. Hiedelem és helyi társadalom a Székelyföldön. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998, 11–19. -
GAGYI József
A máréfalvi szentasszony. Evilági és túlvilági kapcsolatának egy formája: a kegyelem. In: Uő: Jelek égen és földön. Hiedelem és helyi társadalom a Székelyföldön. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998, 21–38. -
GAGYI József
„Megmondta mi volt, mi van, mi lesz.” Az „ezer telik, ezer nem” típusú hiedelmekről; mai paraszti közösségek történelem- és világképéről. In: Uő: Jelek égen és földön. Hiedelem és helyi társadalom a Székelyföldön. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998, 39–59. -
GAGYI József
Ica. Egy homoródalmási jósasszony és egy székelyföldi helyi divinációs hagyomány. In: Uő: Jelek égen és földön. Hiedelem és helyi társadalom a Székelyföldön. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998, 61–82. -
GAGYI József
Rejtezés Fenyőkúton. Esetbemutatás és értelmezések. In: Uő: Jelek égen és földön. Hiedelem és helyi társadalom a Székelyföldön. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998, 83–100. -
GAGYI József
„…sokféle jel volt égen s földön…” A krízis kulturális szerepéről. In: Uő: Jelek égen és földön. Hiedelem és helyi társadalom a Székelyföldön. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998, 101–124. -
GAGYI József
Szövegmelléklet. In: Uő: Jelek égen és földön. Hiedelem és helyi társadalom a Székelyföldön. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998, 125–172. -
GYÖRFFY István
Hunyadmegyei látomások és kuruzslások a XVII–XVIII. századból. Ethnographia. XLVI. évf. (1935) 1–4. sz., 80–87. -
PETI Lehel
Ritualizált közösségi látomás: a moldvai csángók napbanézése. In: Ilyés Sándor – Jakab Albert Zsolt (szerk.): Lenyomatok 6. Fiatal kutatók a népi kultúráról. (Kriza Könyvek, 28.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2007, 149–166. -
PETI Lehel
Ritualizált közösségi látomás: a moldvai csángók napbanézése. Székelyföld. XI. évf. (2007) 5 sz. 99–116. -
PETI Lehel
Ritualizált közösségi látomás: a moldvai csángók napbanézése. (I. rész.) Moldvai Magyarság. Új sorozat. XVII. évf. (2007) 6. (193.) sz. 7–10. -
PETI Lehel
Viziune colectivă ritualizată: contemplarea soarelui-răsare la ceangăii moldoveni. [Ritualizált közösségi látomás: a moldvai csángók napbanézése.] Moldvai Magyarság. Új sorozat. XVII. évf. (2007) 6. (193.) sz. 7–10. -
PETI Lehel
Kollektív látomások a moldvai csángó falvakban. Tabula. 10. évf. (2007) 1. sz., 95–111. -
POZSONY Ferenc
Látomások a vallásos közösségek életében. In: S. Lackovits Emőke (szerk.): Népi vallásosság a Kárpát-medencében 1. (A kötet tanulmányai az 1991. december 8–9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai.) VEAB Néprajzi Munkabizottsága–Caritas Transsylvania, Veszprém, 1991, 184–194. -
POZSONY Ferenc
Látomások a moldvai csángó falvakban. In: Uő (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 5. Dolgozatok a moldvai csángók népi kultúrájáról. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1997, 248–258. -
POZSONY Ferenc
Látomások a moldvai csángó falvakban. In: Pócs Éva (szerk.): Eksztázis, álom, látomás. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. (Tanulmányok a transzcendensről, I.) Balassi Kiadó, Budapest, 1998, 72–80. -
SIMON Boglárka
A természetfelettivel való kapcsolatteremtés technikái egy székelyföldvári parasztasszony életében. (Esettanulmány.) In: Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok. Fiatal kutatók a népi kultúráról. (Kriza Könyvek, 12.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002, 111–129. -
HARANGOZÓ Imre
Egy székely szentember, az oroszhegyi Bálint I. László. In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1997. II. Csíki Székely Múzeum–Székely Nemzeti Múzeum, Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy, 1998, 229–234. -
HARANGOZÓ Imre
Egy székely szentember, az oroszhegyi Bálint I. László. Honismeret. XXVI. évf. (1998) 1. sz., 56–60. -
ALBERT Ernő
Boszorkányos dógok. Romámiai Magyar Szó. 1995. szept. 16–17., 23–24., szept. 30–okt. 1., okt. 14–15., okt. 21–22. -
BOKOR Zsuzsanna
Parázna, prostituált, szerelmi varázsló vagy boszorkány. Egy háromszéki boszorkányper a 18. század végén. In: Borbély Éva – Czégényi Dóra (szerk.): Változó társadalom. (Kriza Könyvek, 1.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1999, 73–90. -
BOKOR Zsuzsanna
Nemi szerepek egy 18. századi boszorkányperben. Lélekjelenlét. I. évf. (2000) 4. sz., 61–67. -
BOKOR Zsuzsa
Történelmek – levéltárak – boszorkányok. A boszorkányperek kutatásának problémái. In: Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok. Fiatal kutatók a népi kultúráról. (Kriza Könyvek, 12.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002, 47–52. -
BOKOR Zsuzsa
Bűnné beszélt szexualitás. Egy 18. századi büntetőper diskurzuspolitikája. In: Pócs Éva (szerk.): Áldás és átok, csoda és boszorkányság. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. (Tanulmányok a transzcendensről, IV.) Balassi Kiadó, Budapest, 2003, 583–603. -
BOGÁTS Dénes, Cs.
Boszorkányságok és boszorkányperek Háromszéken a 17–18. században. In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1998. II. Székely Nemzeti Múzeum–Csíki Székely Múzeum, Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda, 1999, 91–100. -
BOGÁTS Dénes, Cs.
Sepsiszentgyörgy története. Háromszéki boszorkányok. Az első székely huszárezred. Albert Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 2000. -
CSŰRY Bálint
A kolozsvári boszorkányok. Magyar Nép. (1921) 4. sz. -
DÖMÖTÖR Sándor
A boszorkányok gyülése a magyar néphitben. Ethnographia. L. évf. (1939) 3–4. sz., 210–221. -
FARAGÓ József
Boszorkányok és más rosszak. Faragó József és Fábián Imre Bihari népmondák című, megjelenés előtt álló kötetéből. Kelet–Nyugat. VI. évf. 1995. 3. sz., 26–28. -
GYALUI Farkas
Boszorkányperek Kolozsvárt. Budapesti Hírlap. 1911. 90. sz. -
IKLÓDI András
A magyarországi boszorkányüldözés történeti alakulása. Ethnographia. XCIII. évf. (1982) 2. sz., 292–298. -
KENÉZ Győző
Tűzlopás – XVII. századi boszorkányperben. Ethnographia. LXXVII. évf. (1966) 3. sz., 451–452. -
KIRÁLY Pál
A magyar boszorkányok. (Komáromy Andor oklevéltára nyomán.) Erdélyi Múzeum. XXVIII. évf. (1911) 3. sz., 165–169. -
KISS András
Boszorkányok, kuruzslók, szalmakoszorús paráznák. Válogatta, a bevezető tanulmányt írta és a jegyzeteket összeállította Kiss András. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest–Kolozsvár, 1998. -
KLANICZAY Gábor
Boszorkányhit, boszorkányvád, boszorkányüldözés a XVI–XVIII. században. Ethnographia. XCVII. évf. (1986) 2–4. sz., 257–295. -
KLANICZAY Gábor
Boszorkányhit, boszorkányvád, boszorkányüldözés a XVI–XVIII. században. In: Antropológiai írások 22. MTA Néprajzi Kutató Csoport, Budapest, 1988, 258–295. -
KLANICZAY Gábor
Witch-hunting in Hungary: Social or Cultural Tensions? Acta Ethnographica Hungarica. XXXVII. évf. (1991–1992) 1–4. sz., 67–91. -
KLANICZAY Gábor – KRISTÓF Ildikó – PÓCS Éva (összeáll.)
Magyarországi boszorkányperek. I–II. (Kisebb forráskiadványok gyűjteménye l–2.) MTA Néprajzi Kutató Csoport, Budapest, 1989. -
KOLUMBÁN Samu
Boszorkány-avatás. (Hunyadmegyei Hosdátkon.) Ethnographia. XII. évf. (1901) 6. sz., 279–281. -
KOMÁROMY Andor
A kolozsvári boszorkányperekről. Erdélyi Múzeum. XVIII. évf. (1901) 4. sz., 185–201. -
KOMÁROMY Andor
Hogyan ismerte fel a magyar nép a boszorkányokat? Ethnographia. XVIII. évf. (1907) 348–354. -
KOMÁROMY Andor
Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Budapest, 1910. -
KOMÁROMY András
A legrégibb magyar nyelvű ítélet boszorkánypörben. Budapesti Hírlap. 1901. márc. 13. -
KOMÁROMI Tünde
Hat boszorkány rontásai. Kolozsvár, 1854. In: Szabó Á. Töhötöm (szerk): Életutak és életmódok. (Kriza Könyvek, 15.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002, 5–41. -
MOLNÁR É.
Boszorkányperek Magyarországon a XVII–XVIII. században. Budapest, 1942. -
PATAKI József
Boszorkányperekről mai szemmel. Művelődés. XLI. [XLV.!] évf. (1992) 5. sz., 35–37. -
PATAKI József
Boszorkányperekről mai szemmel. Művelődés. LI. évf. (1998) 7–8. sz., 109–112. -
PÓCS Éva
Tündér és boszorkány Délkelet- és Közép-Európa határán. Ethnographia. XCVII. évf. (1986) 2–4. sz., 177–256. -
PÓCS Éva
Fairies and witches at the boundery of South-Eastern and Central Europe. [Tündér és boszorkány Délkelet- és Közép-Európa határán.] FF Communications. (1989) 243. sz. -
PÓCS Éva
Tündérek, démonok, boszorkányok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989. -
PÓCS Éva
The popular foundations of the witches’sabbath and the devil’s pact in Central and Southeastern Europe. [A boszorkányszombat és ördögszövetség népi alakjai Közép-Délkelet-Európában.] Acta Ethnographica Hungarica. XXXVII. évf. (1991–1992) 1–4. sz., 305–370. -
PÓCS Éva
A boszorkányszombat és ördögszövetség népi alakjai Közép-Délkelet-Európában. Ethnographia. CIII. évf. (1992) 1–2. sz., 28–88. -
PÓCS Éva
Élők és holtak, boszorkányok és varázslók a kora újkori hiedelemrendszerekben. Ethnographia. CVI. évf. (1995) 1. sz., 1–15. -
SCHRAM Ferenc
Magyarországi boszorkányperek 1529–1768. I–II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970. -
SCHRAM Ferenc
Magyarországi boszorkányperek 1529–1768. III. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. -
SZABÓ T. Attila
A boszorkány-hit XVIII. század végi dési emlékei. Ethnographia. XCIV. évf. (1983) 4. sz., 578–580. -
SZABÓ T. Attila
A boszorkányhit XVIII. század végi dési emlékei. In: Uő: Tallózás a múltban. Válogatott tanulmányok, cikkek. VI. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1985, 222–227. -
SZALAY Gyula
Az utolsó boszorkányper városunkban (Kézdivásárhely). Székely Újság. 1914. 33. sz. -
SZENDREY Ákos
Hexe – Hexendruck. Acta Ethnographica. IV. évf. (1955) 1–4. sz., 127–169. -
VÁRKONYI Ágnes, R.
Közgyógyítás és boszorkányhit. (Mária Terézia boszorkánypereket beszüntető törvényének újragondolásához.) Ethnographia. CI. évf. (1990) 3–4. sz., 384–437. -
VÁRKONYI, Ágnes
Connections between the cessation og witch trials and the transformation of the social structure related to hygiene. Acta Ethnographica Hungarica. XXXVII. évf. (1991–1992) 1–4. sz., 425–477. -
VASS Miklós
Adalékok udvarhelyszéki boszorkányperekhez. Ethnographia. XXIV. évf. (1913) 2. sz., 84–89.; 3. sz., 160–166. -
WLISLOCKI, Heinrich
Wesen und Wirkungskreis der Zigeuner-Frauen bei den siebenbürgischen Zigeunern. [A boszorkányok lénye és hatóköre az erdélyi cigányoknál.] Ethnologische Mitteilungen. II. évf. (1891) 33–38. -
ZAKARIÁS Erzsébet
Boszorkányok Erdőfülében. In: Keszeg Vilmos (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 1. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1993, 182–198. -
(n. n.)
Az első magyar nyelvű ítélet boszorkány-pörben. Ethnographia. XII. évf. (1901) 3. sz., 142–143. -
AMEDEO, di Francesco – Quarantotto,Arianna
Arc és álarc. A garabonciás mítosza a magyar és horvát irodalomban. (Kriza Könyvek, 14.) Szerkesztette és az ajánlást írta Keszeg Vilmos. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002. -
BEKE Ödön
Kutyafejű tatár. Ethnographia. LVII. évf. (1946) 1–4. sz., 90–91. -
BERZE NAGY János
Az oláhok “kedd asszonyához”. Ethnographia. XVII. évf. (1906) 254–255. -
DACZÓ Árpád
A gyimesi rekegő. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1981. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 197–201. -
DEMÉNY István Pál
A táltos és a garabonciás Arany János műveiben. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1980. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980, 225–230. -
ERDÉSZ Sándor
Drachentypen in der ungarischen Volksüberflieferung. Acta Ethnographica. XX. évf. (1971) 1–2. sz., 85–128. -
FARKAS Jenő
Le vampire dans le folklore roumain. [A vámpír a román folklórban.] In: Nagy Ilona – Voigt Vilmos (szerk.): Artes Populares 16–17. I. A Folklore Tanszék Évkönyve. Budapest, 1995, 299–306. -
FAZEKAS Ferenc
A „lidérc” és a „táltos” a szalontai nép hiedelmében. Ethnographia. XXXVII. évf. (1926) 1. sz., 38–69. -
GUNDA Béla
Találkozás a vadleánnyal. In: Uő: Néprajzi gyűjtőúton. Alföldi Magvető, Debrecen, 1956, 56–65. -
GUNDA Béla
Milyen mitikus lény a beng? Magyar Nyelv. LXV. évf. (1969) 2. sz., 215–216. -
GUNDA Béla
Találkozásom a vadleánnyal. In: Uő: A rostaforgató asszony. Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1989, 119–130. -
HOLLÓ Domokos
A garabonciás diák alakja a magyar néphagyományban. Ethnographia. XLV. évf. (1934) 1–2. sz., 19–34.; 3–4. sz., 110–126. -
HOPPÁL Mihály
A magyar lidérc-hiedelemkör szemantikai modellje. Ethnographia. LXXX. évf. (1969) 3. sz., 402–417. -
ISTVÁN Anikó
A somoskai vartyogó-hiedelem. Művelődés. LV. évf. (2002) 10. sz., 27–28. -
KABAY Lisette
A kalotaszegi madárasszony. Forrás. XX. évf. (1988) 10. sz., 34–35. -
KÁLMÁNY Lajos
Gyermek-ijesztők és rablók nyelvhagyományainkban. Ethnographia. IV. évf. (1893) 7–9. sz., 225–247.; 10–12. sz., 314–322. -
KATONA Lajos
A kedd asszonya. Ethnographia. XVI. évf. (1905) 1. sz., 1–16. -
KELEMEN Lajos
Egy berdélyi sárkányölő a XVIII. században. Ellenzék. 1926. 71. sz., 10. -
KESZEG Vilmos
A piritisták. A hiedelmek fejlődésének egy esete. In: Keszeg Vilmos – Zakariás Erzsébet (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 2. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1994, 155–165. -
KESZEG Vilmos
A mitikus lényekkel kapcsolatos népi terminológia klasszifikációs elvei. Művelődés. XLVI. (XLIII.) [XLVII.!] évf. (1994) 1. sz., 28–30. -
KESZEG Vilmos
Állat alakú lények a mezőségi hiedelemrendszerben. In: Füvessy Anikó – T. Bereczki Ibolya (szerk.): Állatábrázolás a magyar néphgyományban. Tiszafüred–Abádszalók, 1995. március 30–31. Az előadások összefoglalói. (A Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok tudományos tanácskozásai.) Damjanich János Múzeum, Szolnok, 1995, 11 -
KESZEG Vilmos
A mitikus lényekkel kapcsolatos népi terminológia klasszifikációs elvei az erdélyi Mezőségen. In: Krupa András – Eperjessy Ernő – Barna Gábor (szerk.): Kultúrák találkozása – kultúrák konfliktusai. (Az V. Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia előadásai. Békéscsaba, 1993. október 7–8–9. Magyar Néprajzi Társaság, Békéscsaba–Budapest, 1995, 386–389. -
KESZEG Vilmos
A béka a hiedelmekben. In: Pozsony Ferenc (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 6. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1998, 97–116. -
KINDA István Csaba
Egy szőke, szép leány. A Végzett Asszonyának archetípusa egy moldvai hiedelemszövegben. In: Tánczos Vilmos (szerk.): Képek a folklórban. Tanulmányok az archetipális szimbolizáció köréből. (Kriza Könyvek, 22.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2004, 81–93. -
KODOLÁNYI János, ifj.
A táltos a magyar néphgyományban. Ethnographia. LVI. évf. (1945) 1–4. sz., 31–37. -
KOLUMBÁN Samu
Adatok az udvarhelymegyei székely néphithez. Ethnographia. VI. évf. (1895) 4. sz., 298–301. -
KOMÁROMI Tünde
Prikulics Aranyosszéken. In: Borbély Éva – Czégényi Dóra (szerk.): Változó társadalom. (Kriza Könyvek, 1.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1999, 44–72. -
KOVÁCS Ágnes
Kalotaszegi adatok a lidércről, sárkányról, garabonciásról, rosszakról, prikolicsról, boszorkányokról. Ethnographia. LVIII. évf. (1947) 1–2. sz., 111–114. -
KRISTÁLY Balázs
A „lüdércz” a székely néphitben. Ethnographia. VI. évf. (1895) 2. sz., 105–108. -
KRIZSOVÁNSZKYNÉ NAGY Olga
A mezőpaniti „kisasszonyok”. Erdélyi Múzeum. L. évf. (1945) 3–4. sz., 246. -
MÁRTON Dániel
Lüdércjárás. [Kisbátony.] Falvak Népe. II. évf. (1946) 12. sz., 12. -
MOGYORÓSI Sándor
Hiedelem és paraszti étékrend. A werwolfhiedelem szociális aspektusai. Ethnographia. CIII. évf. (1992) 3–4. sz., 206–218. -
NAGY Magdolna
A hiedelemalakok rendszerbe szerveződése Kása Ferenc hiedelmeiben. In: Czégényi Dóra – Keszeg Vilmos (szerk.): Emberek, szövegek, hiedelmek. Tanulmányok. (Kriza Könyvek, 7.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2001, 8–46. -
PÓCS Éva
Werwolf-variációk a Kárpát-medencében. In: Füvessy Anikó – T. Bereczki Ibolya (szerk.): Állatábrázolás a magyar néphgyományban. Tiszafüred–Abádszalók, 1995. március 30–31. Az előadások összefoglalói. (A Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok tudományos tanácskozásai.) Damjanich János Múzeum, Szolnok, 1995, 12 -
PÓCS Éva
Kereszteletlenek, zivatardémonok és az ördög. In: L. Imre Mária (szerk.): Népi vallásosság a Kárpát-medencében III. (Dunántúli Dolgozatok (D) Néprajzi Sorozat, 3.) Pécs, 2000, 45–57. -
RÓHEIM Géza
Kedd asszonya. Ethnographia. XXIV. évf. (1913) 2. sz., 90–95. -
RÓHEIM Géza
Pótló adatok a „Kedd asszonyához”. Ethnographia. XXV. évf. (1914) 2. sz., 125–126. -
RÓHEIM Géza
A táltos. Magyar Nyelvőr. LV. évf. (1926) 3–4. sz., 35–42., 5–6. sz., 70–77. -
ROSKA Márton
Keddi boszorkány. Az oláhoknak úgynevezett kedd asszonya. Erdélyi Múzeum. XXIII. évf. (1906) 5. sz., 336–339. -
ROSKA Márton
Keddi boszorkány. Ethnographia. XXIII. évf. (1912) 96–100. -
SERES András
Erdők, vizek csodás lényei Háromszéken és a környező vidékeken. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1981. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 185–196. -
SERES András
Moldvai csángó garabonciások. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1994. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1994, 319–332. -
SZABÓ Imre
Az oláhok „Kedd asszonya”. Ethnographia. XVII. évf. (1906) 52–55. -
SZABÓ Imre
Az oláhok kedd asszonya. (Marţi seara.) Ethnographia. XXI. évf. (1910) 32–38.; 167–172.; 231–235. -
SZENDREY Zsigmond
Ember- és természetfeletti lények a szalontai néphitben. Ethnographia. XXV. évf. (1914) 5–6. sz., 315–326. -
SZENDREI Zsigmond
Pótló adatok a „Kedd asszonyához” a nagyszalontai néphitből. Ethnographia. XXV. évf. (1914) 5–6. sz., 341–342. -
SZENDREY Zsigmond
A néphit fehér kigyója. Ethnographia. XLIV. évf. (1933) 3–4. sz., 162. -
TÉGLÁS Gábor
Gonosz szellemek barlang lakásai az erdélyi Érczhegységben. Ethnographia. XVI. évf. (1905) 220–222. -
TÉGLÁS Gábor
Ördögtanya a krassó-szörénymegyei Pozsega Gaura scrofa nevű barlangjában. Ethnographia. XVI. évf. (1905) 297–298. -
TÉGLÁS Gábor
Egy hunyadmegyei tengerszemhez fűződő néphiedelmek. Ethnographia. XVII. évf. (1906) 356–360. -
TÉGLÁS Gábor
Néphiedelem egy hunyadvármegyei tengerszemről. Erdély. (1907) 87. -
VAJKAI Aurél
Az ördöngős molnárlegény. Ethnographia. LVIII. évf. (1947) 1–2. sz., 55–69. -
VERSÉNYI György
A bányarémről. Ethnographia. I. évf. (1890) 7. sz., 335–345. -
BALÁZS Lajos
Bábakalács. Honismeret. XXIV. évf. (1996) 5. sz., 55–57. -
ISTVÁN Lajos
Az erőtadó vasfű. Honismeret. XXIII. évf. (1995) 2. sz., 92–93. -
WLISLOCKI, Heinrich
Amulette und Zauberapparate bei d. ungar. Zigeunern. [A magyarországi cigányok amulettjei és varázseszközei.] Globus. (1891) 59. sz. -
BAKOSS Lajos
Babonák. Magyar Nyelvőr. V. évf. (1876) 4. sz., 177–178. -
BALÁSY Dénes
Udvarhely-megyei babonák. Ethnographia. VI. évf. (1895) 1. sz., 53–55. -
BALÁSSY Dénes
Varázs ige. Magyar Nyelvőr. XI. évf. (1882) 1. sz., 38. -
BALÁZS Lajos
Jézus képe a búzaszemen. Kersztény gabonakultusz-maradvány Csíkszentdomokoson. Művelődés. XLVI. (XLIII.) [XLVII.!] évf. (1994) 2. sz., 35–37. -
BALÁZS Lajos
Jézus képe a búzaszemen. Honismeret. XXIII. évf. (1995) 1. sz., 22–27. -
BALÁZS Lajos
Jézus képe a búzaszemen. Keresztény gabonakultusz-maradvány Csíkszentdomokoson. Művelődés. LI. évf. (1998) 7–8. sz., 138–140. -
BALÁZS Lajos
Jézus képe a búzaszemen. Keresztény gabonakultusz-maradvány Csíkszentdomokoson. In: L. Imre Mária (szerk.): Népi vallásosság a Kárpát-medencében III. (Dunántúli Dolgozatok (D) Néprajzi Sorozat, 3.) Pécs, 2000, 77–82. -
BALÁZS Márton
Szilágysági néprajzi adalékok. Ethnographia. II. évf. (1891) 5. sz., 200–209. -
(dr. bányai) [BÁNYAI János]
Kígyószag a szobában. Falvak Dolgozó Népe. XXIV. évf. (1968) 22. sz., 7. -
BARTA Ignác
Babonák és babonás hiedelmek a Székelyföldön. Hon és Külföld. (1866) 832–834. -
BARTÓK Jenő
Babonák. [Patóháza.] Magyar Nyelvőr. XIII. évf. (1884) 5. sz., 233., 12. sz., 572.; XIV. évf. (1885) 6. sz., 284.; XV. évf. (1886) 6. sz., 279–280., 10. sz., 471.; XVII. évf. (1888) 11. sz., 515–516.; XVIII. évf. (1889) 8. sz., 371–372.; XIX. évf. (1890) 3. sz., 139.; XXI. évf. (1892) 10. sz., 476. -
BÉLTEKI Emőke
A víz jelképei a szatmárnémeti rémhírekben. Művelődés. LIV. évf. (2001) 1. sz., 19–21. -
BÉLTEKI Emőke
A sötétség és a vér jelképei a szatmárnémeti rémhírekben. Művelődés. LIV. évf. (2001) 10. sz., 19–21. -
BENKŐ András
Háromszéki babonák. Ethnographia. II. évf. (1891) 9. sz., 357–363. -
BORCSA Mihály
Babonák. Magyar Nyelvőr. IV. évf. (1875) 11. sz., 517., 12. sz., 557. -
(cseke) [CSEKE Péter]
Miért nevezzük el folyókról a kutyákat? Falvak Dolgozó Népe. XXVI. évf. (1970) 47. sz., 7–8. -
CZÉGÉNYI Dóra
Hiedelem és hiedelemszöveg mint reprezentáció. In: Czégényi Dóra – Keszeg Vilmos (szerk.): Emberek, szövegek, hiedelmek. Tanulmányok. (Kriza Könyvek, 7.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2001, 141–206. -
CZÉGÉNYI Dóra
Hiedelmek az emlékezés rostájában. Korunk. 3. f. XIV. évf. (2003) 3. sz., 22–29. -
CSŐGÖR Enikő
Rontáshiedelmek Tordatúrban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXIX. évf. (1995) 1. sz., 29–38. -
DOBY Imre
Babonák. [Szatmár.] Magyar Nyelvőr. VIII. évf. (1879) 11. sz., 518. -
FARAGÓ József
Szüntelen harcban a babonák ellen. Művelődési Útmutató. VII. évf. (1954). 2. sz., 48. -
FILIMON Aurél
Beszterczevidéki oláh babonák. Ethnographia. XXIII. évf. (1912) 343–348. -
FÜLÖP Adorján
Babonák. [Háromszék.] Magyar Nyelvőr. IX. évf. (1880) 1. sz., 36–37. -
GAÁL István
Az állatok jellemének összefüggése a róluk szóló erdőháti babonákkal. Ethnographia. XX. évf. (1909) 287–294. -
GAÁL István
Babonák. Ethnographia. XXXIX. évf. (1928) 1. sz., 55–57. -
GACSÓ Kálmán
Babonák. [Tasnád.] Magyar Nyelvőr. VIII. évf. (1879) 8. sz., 377. -
GAGYI József
A paraszti hiedelemvilág bomlása. Korunk. XXXVI. évf. (1977) 6. sz., 457–459. -
GUB Jenő
Növényekkel kapcsolatos hiedelmek és babonák a Sóvidéken. Néprajzi Látóhatár. III. évf. (1994) 3–4. sz., 193–198. -
GYÖRFFY István
Babonás hiedelmek és szokások a feketekörösvölgyi magyaroknál. Ethnographia. XXVII. évf. (1916) 1–3. sz., 81–89. -
H. I. [HORVÁTH István]
Vakhit az alapja a „sükethétnek” is. [Magyarózd.] Falvak Népe. V. évf. (1949) 45. sz., 6. -
HARCSÁR Géza
Népbabonák. [Szatmárnémeti.] Magyar Nyelvőr. XV. évf. (1886) 2. sz., 88. -
HARMATH Lujza
Nyárád-menti babonák. Ethnographia. II. évf. (1891) 10. sz., 400–401. -
HEGYI József
Siklódi hiedelmek. Ethnographia. XLVIII. évf. (1937) 4. sz., 472–474. -
HOLLÓ Domokos
A népbabonáink lélektana. Ethnographia. XLVI. évf. (1935) 1–4. sz., 31–42. -
HOFER Tamás
XVIII. századi méhész-hiedelmek. Ethnographia. LXII. évf. (1951) 1–2. sz., 160–171. -
ILYÉS Sándor
Változás a hiedelmek tükrében. In: Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok 3. Fiatal kutatók a népi kultúráról. (Kriza Könyvek, 23.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2004, 252–272. -
JAKAB Hajnal
Életutak szerveződése a hiedelmek hátterében. Művelődés. LV. évf. (2002) 10. sz., 29–30. -
JAKAB József
Szatmármegyei babonák. Ethnographia. VI. évf. (1895) 4. sz., 309–312., 5. sz., 410–416. -
JANKÓ János
Kalotaszegi babonák. Ethnographia. II. évf. (1891) 7–8. sz., 273–286. -
JANKÓ János
Kalotaszegi babonák. Kolozsvár. V. évf. (1891) 257. sz., 1–2. -
JENEI József
Riportsorozat a babonáról. Ellenzék. 1939. 188., 191., 192., 193., 195. sz. -
KATONA Lajos
Babonák. [Nagybánya.] Magyar Nyelvőr. VIII. évf. (1879) 7. sz., 327.; X. évf. (1881) 7. sz., 328–329. -
KELEMEN Judit Gabriella
Babonás hiedelmek és szokások a dévai Csángótelepen. Honismeret. XXII. évf. (1994) 3. sz., 69–71. -
KESZEG Vilmos
Etnopedagógiai folyamatok. Hagyomány és újítás a népi kultúrában. Korunk. XL. évf. (1981) 10. sz., 731–734. -
KESZEG Vilmos
Hiedelmek a szórványban. Művelődés. XLVI. (XLIII.) [XLVII.!] évf. (1994) 10. sz., 34–36. -
KESZEG Vilmos
Hiedelmek kora – korunk hiedelmei. Korunk. 3. f. XIV. évf. (2003) 3. sz., 3–6. -
KIRÁLY Gyula
Babonák. [Szatmár megye.] Magyar Nyelvőr. X. évf. (1881) 10. sz., 474. -
KOLUMBÁN Samu
Babonás hiedelmek a dévai csángóknál. Ethnographia. XV. évf. (1904) 1–2. sz., 35–42. -
KOLUMBÁN Samu
Hétfalusi csángó-babonák. Ethnographia. VI. évf. (1895) 4. sz., 398–401. -
KÓS Károly, ifj.
A tudomány megdönti az aratási babonákat. Falvak Népe. 1949. júl. 10. -
LÁSZLÓ Gyula, id.
Székelyszáldobosi babonák. Néprajzi Értesítő. XXXIII. évf. (1941) 1. sz., 100–103. -
LÁZÁR Virgil
Babonák. Magyar Nyelvőr. X. évf. (1881) 4. sz., 185. -
LEHMANN Alfréd
Babona és varázslat. 1901. -
LUBY Margit
Babonás történetek. Ethnographia. XXXVIII. évf. (1927) 3. sz., 206–208. -
LUBY Margit
Bábalelte babonák. Budapest, 1936. -
LUP János
Magurai babonák. Hunyadm. tört. társ. Évkönyve XIV. (1904) 132–137. -
MARUSKA Mihály
Babonák. [Szatmár.] Magyar Nyelvőr. XXI. évf. (1892) 10. sz., 476. -
MATUSKA Lászlóné, gr.
Román babonák. Ethnographia. X. évf. (1899) 4. sz., 297–301. -
MICHALOVITS Gyula
A czigányok vallása. Kolozsvári Hírlap. 1904. 30. sz. -
NAGYSZEGI GÁBOR Sándor
Babonák. [Felsőbánya.] Magyar Nyelvőr. XVI. évf. (1887) 10. sz., 471. -
NEMES Mihály
A ruthén néphit köréből. [Uglya.] Ethnographia. XII. évf. (1901) 8. sz., 357–356. -
NÉMETH Sándor, M.
Babonák. Domokosiak. Magyar Nyelvőr. XII. évf. (1883) 6. sz., 277–278. -
NYULAS Terézia
Hiedelmek és boszorkányságok Nyárádremetén. Honismeret. XXXII. évf. (2004) 1. sz., 76–78. -
PAPP György
Babonák. Magyar Nyelvőr. IV. évf. (1875) 8. sz., 374–375. -
PÁRHONYI Tímea
Személyek és hiedelmek. Korunk. 3. f. XIV. évf. (2003) 3. sz., 77–87. -
PÁVAY V. Ferencz
Oláhlapádi babonák és népies gyógymódok, s földrajzi elterjedésük. Ethnographia. XVIII. évf. (1907) 215–221.; 294–299.; 354–359. -
PÁVAI V. Ferencz
Oláhlapádi babonák és népies gyógymódok, s földrajzi elterjedésök. Budapest, 1908. -
PÓCS Éva, Cs.
Étel és étkezés a magyar néphitben és népszokásban. Néprajzi Értesítő. XLIII. évf. (1961) 31–53. -
PÓCS Éva, Cs.
A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre. Néprajzi Közlemények. X. évf. (1965.) 3–4. sz., 3–323. -
RELKOVIĆ, Néda
Babonagyüjtés. Ethnographia. XXXVII. évf. (1926) 3. sz., 154–156. -
ROKONFÖLDI [PETRÁS INCE János]
Babonák. [Klézse.] Magyar Nyelvőr. IX. évf. (1880) 9. sz., 425–426. -
SÁNDOR János
Babonák. Magyar Nyelvőr. V. évf. (1876) 2. sz., 86–87., 3. sz., 124–125. -
SOMOSSY Miklós
Az „igézet” hiedelme Szatmármegyében. Ethnographia. VII. évf. (1896) 1. sz., 102–103. -
SOÓS Tímea
Az ippi rontáshiedelmek szimbólumai. In: Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok. Fiatal kutatók a népi kultúráról. (Kriza Könyvek, 12.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002, 131–153. -
SRÓTH Péter
Mármarosi oláh babonák. Ethnographia. II. évf. (1891) 9. sz., 363–365. -
SZABÓ T. Attila
Trágyázási babona 1791-ből. Ethnographia. LI. évf. (1941) 284. -
SZABÓ T. Attila
Trágyázási babona 1791-ből. In: Uő: Nép és nyelv. Válogatott tanulmányok, cikkek. IV. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980, 352 -
SZATMÁRI K.
Babonák. Magyar Nyelvőr. VII. évf. (1878) 3. sz., 130. -
SZENDREY Zsigmond
Műveltségtörténet és babonafejlődés. Ethnographia. LIV. évf. (1943) 1. sz., 56–63. -
SZENDREY Zsigmond – SZENDREY Ákos
Mutató a magyar szokás- és babonaszótárból. Néprajzi Értesítő. XXXII. évf. (1940) 1–2. sz., 78–87. -
SZENDREY Zsigmond – SZENDREY Ákos
Részletek a készülő magyar babonaszótárból. Ethnographia. LI. évf. (1940) 2. sz., 195–210.; 3. sz., 321–336. -
SZENDREY Zsigmond – SZENDREY Ákos
Részletek a magyar szokás- és babonaszótárból. Ethnographia. LII. évf. (1941) 1. sz., 62–65. -
SZÉKELY János
Babonák. [Hétfalu.] Magyar Nyelvőr. XL. évf. (1911) 2. sz., 93. -
SZIKULUS
Székely babonák Udvarhely-vármegyéből. Erdély. (1905) 148. -
THURY Etele
Bornemissza Péter könyve az ördögi kisértetekről. Ethnographia. XXIV. évf. (1913) 4. sz., 195–205. -
TÉGLÁS István
A Kőből kinövő kétélű kard, – a vasfű – és más babonák Torda vidékén. Ethnographia. XXVI. évf. (1915) 4–6. sz., 285–287. -
VERSÉNYI György
Babonák. [Dés.] Magyar Nyelvőr. XI. évf. (1882) 11. sz., 526–527.; XII. évf. (1883) 1. sz., 45–46., 2. sz., 94., 3. sz., 140., 4. sz., 185–186.; XX. évf. (1891) 6. sz., 282–284., 8. sz., 383–384.; XXII. évf. (1893) 6. sz., 284. -
VERSÉNYI György
Babonák. Zilahiak. Magyar Nyelvőr. XII. évf. (1883) 6. sz., 277., 8. sz., 375. -
VERSÉNYI György
Babonák. [Maros Torda megye.] Magyar Nyelvőr. XII. évf. (1883) 9. sz., 425–426. -
VERSÉNYI György
Babonák. [Hidalmás.] Magyar Nyelvőr. XIII. évf. (1884) 2. sz., 89. -
VERSÉNYI György
Babonák. [Zilah] Magyar Nyelvőr. XIV. évf. (1885) 1. sz., 44–45. -
VERSÉNYI György
Babonák. [Szucsák.] Magyar Nyelvőr. XIV. évf. (1885) 4. sz., 187–188. -
VERSÉNYI György
Babonák. [Kolozsvár.] Magyar Nyelvőr. XXIV. évf. (1895) 6. sz., 287–288. -
VISKI K. Bálint
Babonák. [Máramaros.] Magyar Nyelvőr. VII. évf. (1878) 6. sz., 276–277., 7. sz., 325. -
WASS György
A rossz szemű. Zselyki hiedelmek. Művelődés. XLVIII. évf. (1995) 1. sz., 32–35. -
WICHMANN Györgyné
A moldvai csángók babonás hitéből. Ethnographia. XVIII. évf. (1907) 213–214. -
WLISLOCKINÉ DÖRFLER Fanni
Templom és templomszerek a magyar néphitben. Ethnographia. VI. évf. (1895) 1. sz., 40–49. -
ZSUREK Antal
A mármarosmegyei „Nagy-Ág” völgy ruthén népének hiedelmeiből. Ethnographia. VI. évf. (1895) 5. sz., 436–440. -
(n. n.)
Régi méhészeti babonák. Brassói Lapok. 1905. 139. sz. -
(n. n.)
Szegény denevér és kuvik a babona áldozatai. Brassói Lapok. 1930. 243. sz. -
(n. n.)
Babonák. Székely Újság. 1938. 1. sz., 6. sz. -
SZENDREY Ákos
A magyar lélekhit. Ethnographia. LVII. évf. (1946) 1–4. sz., 34–46. -
SZENDREY Ákos
Прectabлehиe o душe b bepobahияx behгepcкoгo hapoдa. [A magyar lélekhit.] Acta Ethnographica. II. évf. (1951) 1–4. sz., 3–24. -
VIRÁG Magdolna
A halál utáni élet hite a Tövisháton. In: Keszeg Vilmos – Zakariás Erzsébet (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 2. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1994, 262–273. -
ÁRVAY József
Százéves házi gyógyszerek. Pásztortűz. 1942. 313–314. -
B. J.
A hormonoknak még híre sem volt, mikor a székely atyafi tudott róla! Székelység. 1940. 3. -
BAJKÓ Árpád
Gyógyító emberek. Specialisták. Élettörténetek. In: Jakab Albert Zsolt – Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok 5. Fiatal kutatók a népi kultúráról. (Kriza Könyvek, 27.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2006, 9–36. -
BALÁSY Dénes
Udvarhelymegyei kuruzslószerek és gyógyítási babonák. Ethnographia. XII. évf. (1901) 1. sz., 33–36. -
BALÁZS Lajos
Látható és rejtett szinkronizáció és diakrónia az igézés gyógyításában. In: Szikszai Mária (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 10. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002, 67–80. -
BENEDEKI ENYEDI Ó. János
Falusi emberek Patikája. H. n. [Nagyszeben–Kolozsvár], 1801. -
BENEDEK H. Erika
A terhesség, szülés, csecsemőgondozás múltja és jelene egy moldvai csángó faluban. In: Pozsony Ferenc (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 5. Dolgozatok a moldvai csángók népi kultúrájáról. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1997, 56–72. -
BERDE Károly, vitéz
A népi gyógyítás ősi elemei. In: Biró Vencel (szerk.): Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Besztercén 1943. szeptember hó 5–7. napján tartott tizennyolcadik vándorgyűlésének emlékkönyve. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1944, 88–99. -
BERNÁD Ilona
Szélterápia. Az ősi hitvilág emlékei a magyar népi gyógyászatban a természetgyógyászat, ezotéria és lélekgyógyászat szemszögéből. In: Szikszai Mária (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 10. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002, 265–325. -
BLOS-JÁNI Melinda
Egy eresztevényi asszony tudása betegségről és gyógyításról. In: Szikszai Mária (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 10. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002, 326–342. -
BORSODI László
Csíki kígyóhiedelmek. Művelődés. XXV. évf. (1972) 5. sz., 47–48. -
CSERGŐ Bálint
Népi gyógyítás Küküllőkeményfalván. In: Keszeg Vilmos (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 1. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1993, 60–76. -
CSERMÁK Géza
Istensegítsiek állatorvoslása. Ethnographia. LX. évf. (1949) 1–4. sz., 236–266. -
CZIMMER Anna
Orvosi vonatkozású néprajzi adatok a Kalotaszegről. Kolozsvár, 1948. -
DARNAY Béla
Sátán lőtte füvel és Te-mondád füvel való gyógyításmód 1705-ből. Néprajzi Közlemények. I. évf. (1956) 1–4. sz., 257–260. -
DEÁKY Zita
A bába szerepe egy székely faluközösségben. In: Keszeg Vilmos (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 1. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1993, 77–85. -
DEÁKY Zita
A bába a magyar népi társadalomban a XVIII. század végétől a XX. század elejéig. Ethnographia. CVI. évf. (1995) 2. sz., 829–860. -
DEÁKY Zita
A szoptatás, a dajkaság és a csecsemőhalandóság kérdései az orvostörténeti forrásokban (19. század első fele). Erdélyi Múzeum. LXV. évf. (2003) 1–2. sz., 188–202. -
DIÓSZEGI Vilmos
Embergyógyítás a moldvai székelyeknél. Néprajzi Közlemények. V. évf. (1960) 3–4. sz., 35–124. -
ELEKES Vencel
Sümölcs irtás. Székelység. 1936. 17. -
FARAGÓ József
A hólyagos himlő népi gyógyítása Erdélyben a múlt században. Ethnographia. LVIII. évf. (1947) 276. -
FAZAKAS Béla – RÁCZ-KOTILLA Erzsébet
Acţiunea antihelmintică a unor remedii vegetale utilizatre în medicina populară. Farmacia. XVII. évf. (1969) 479–482. -
FÓRIKA Margit – RÁCZ Gábor – RÁCZ-KOTILLA Erzsébet
A népgyógyászatban használt néhány növény diuretikus hatásáról. Orvosi Szemle. XI. évf. (1965) 396–397. -
GAGYI Lídia
„A tüdő nem fáj…” Tuberkulózis és szegénység összefüggései. In: Bodó Julianna – Oláh Sándor (szerk.): Így élünk. Elszegényedési folyamatok a Székelyföldön. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1997, 147–157. -
GUB Jenő
Borogatók, kenőcsök, sebtapaszok a Sóvidéken. In: Pozsony Ferenc (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 6. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1998, 266–276. -
GRYNAEUS Tamás
Tápai Pista ürügyén. (Gyógyító egyéniségekhez fűződő hiedelmek, mondák narratívunok.) Néprajzi Látóhatár. IX. évf. (2000) 3–4. sz., 495–523. -
HASZMANN József
A pestisjárvány áldozatai Petőfalván 1719-ben. In: Székely Zoltán – Gazda Klára – Kovács Sándor – Kozák Albert – Zágoni Jenő (szerk.): Aluta XIV–XV. Studii şi comunicări – Tanulmányok és közlemények. Sepsiszentgyörgyi Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1983, 235–236. -
HEGYI József
Betegségek és gyógyításuk. Néprajzi Értesítő. XXIV. évf. (1932) 3–4. sz., 123–127. -
HERRMANN Antal
Schröpf- und Aderlaßgeräte der Wanderzigeuner. [A vándorcigányok köpölyöző és érvágó eszközei.] Internationales Archiv für Ethnographie. VIII. évf. (1894) 205–206. -
HERRMANN Antal
Schröpf- und Aderlaßgeräte der Wanderzigeuner. [A vándorcigányok köpölyöző és érvágó eszközei.] In: Hohmann, Joachim S. (übers. und hrsg.): Märchen und Lieder der Roma. Aus den Nachlaß des Ethnologen Anton Herrmann (1851–1926). [Cigány népmesék és népdalok Herrmann Antal (1851–1926) néprajzi gyűjtéséből.] (Studien zur Tsiganologie und Folkloristik, 26.) Peter Lang Verlag, Frankfurt am Main–Berlin–Bern–New York–Paris–Wien, 1999, 114–117. -
HOLLÓ Gábor – RÁCZ Gábor
Plante folosite în medicina populară din bazinul superior al Trotuşului (Ghimeş). In: Plantele medicinale din flora spontană a bazinului ciuc. Miercurea-Ciuc, 1968, 171–175. -
HORVÁTH István
Népi gyógymódok, gyógyszerek [Magyarózdon]. In. Uő: Magyarózdi toronyalja. Írói falurajz. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1971, 63–88. -
HUTTMANN, Arnold
Medizin im alten Siebenbürgen. Beiträge zur Geschichte der Medizin in Siebenbürgen. Herausgegeben von Robert Offner unter Mitarbeit von Heinz, Heltmann, Hansgeorg von Killen und Georg Huttmann. Editura hora Verlag, Hermannstadt (Sibiu), 2000. -
ISTVÁN Lajos
Babonás népi gyógyítások Korondon. Néprajzi Látóhatár. IV. évf. (1995) 3–4. sz., 213–218. -
JÁNOS Pál
Középkori népi gyógymódok. Megyei Tükör. 1970. nov. 15. -
JÁNOS Pál
Középkori népi gyógymódok, receptek. In: Székely Zoltán – Árvay József – Jecza Tibor – Kovács Sándor (szerk.): Aluta II/1. Sepsiszentgyörgyi Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1970, 429–435. -
KESZEG Vilmos
A mezőségi Detrehemtelep népi gyógyászata. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1981. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 97–117. -
KESZEG Vilmos
Elemente vechi şi noi în medicina populară din triteni-Colonie (judeţul Cluj). In: Buletin ştiinţific al Societăţii studenţeşti de etnografie şi folclor II. Baia Mare, 1981, 119–122.