A. Általános művek
1909C. Gazdálkodás
514C.3.5. Egyéb
15D.1. Technológia
175E. Település
595E.2.3. Falvak
454F. Építészet
822F.4.1. Lakóházak
146H. Táplálkozás
103H.2. Ételek
37J. Népművészet
818J.3.2. Textil
365J.3.3. Fa
124K. Társadalom
985K.3.1. Nők
19K.6. Demográfia
197L.2. Vallásosság
271L.3. Néphit
598M. Népszokások
833M.3.4. Fonó
14M.4. Játékok
77N. Népköltészet
2760N.2. Epika, próza
1024N.2.2. Népmonda
134N.2.3. Népmese
419N.3. Népballada
396N.4. Líra
467N.4.1. Népdal
452N.4.2. Vers
15N.7. Írásbeliség
410N.7.2. Rovásírás
114O. Nyelv
2463O.2.3. Tájszavak
683O.3. Nevek
1036P.1. Népzene
204P.2. Néptánc
2219541–9805 termék, összesen 15039 db
-
SZABÓ T. Attila
Magyargyerőmonostori népköltészet. In: Uő: Tallózás a múltban. Válogatott tanulmányok, cikkek. VI. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1985, 322–332. -
SZENDREY Zsigmond
Nagyszalontai gyűjtés. Gyűjtötte a Folklore Fellows magyar osztályának nagyszalontai gyűjtőszövetsége. Kodály Zoltán közreműködésével szerkesztette Szendrey Zsigmond. (Magyar Népköltési Gyűjtemény, XIV.) Kisfaludy Társaság, Budapest, 1924. -
VERESS Sándor
Moldvai gyűjtés. Gyűjtötte Veress Sándor. Szerkesztették Berlász Melinda és Szalay Olga. (Magyar Népköltési Gyűjtemény, XVI.) Magyar Néprajzi Társaság–Múzsák Kiadó, Budapest, 1989. -
WLISLOCKI Henrik
Az erdélyi cigány népköltészet. Gyűjtötte és fordította Wlislocki Henrik. (Olcsó Könyvtár, 189. Új sorozat, 485.) Budapest, 1885. -
WLISLOCKI, Heinrich
Volksdichtungen der siebenbürgischen und südungarischen Zigeuner. Gesammelt und aus unedirten Originaltexten übersetzt von H[einrich]. v[on]. W[lislocki]. [Erdélyi cigány népköltészet. Gyűjtötte és kiadatlan eredeti szövegekből fordította Wlislocki Henrik.] Wien, 1890. -
(n. n.)
Flori alese – Leánynéző. Román és magyar népköltészeti gyűjtemény. Sepsiszentgyörgy, 1969. -
ALBERT Ernő
[Magyarhermány népköltészetéről.] Megyei Tükör. 1970. nov. 22. -
CSERNÁTONI Gyula
A refrain alkalmazása a magyar költészetben. Erdélyi Múzeum. III. évf. (1886) 159–200. -
DANKÓ Imre
Az almaszimbolika magyar vonatkozásai. Ethnographia. LXXIII. évf. (1962) 4. sz., 358–589. -
DEMÉNY István Pál
Kísérlet László király kerlési kalandjának összehasonltó vizsgálatára. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1981. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 175–184. -
DEMÉNY István Pál
A néprajztudomány lehetséges forrásai. Művelődés. XXXV. évf. (1982) 6. sz., 36. -
ERDÉLYI Zsuzsánna
Adatok a magyar népköltészet színszimbolikájához. Ethnographia. LXXII. évf. (1961) 2. sz., 173–199.; 3. sz., 405–429.; 4. sz., 583–598. -
ERDÉLYI Zsuzsanna
Worüber berichtet die erchaische Dichtung der Völker des Karpatenbeckens? [Miről vall a Kárpát-medence népeinek archaikus költészete?] In: Krupa András – Eperjessy Ernő – Barna Gábor (szerk.): Kultúrák találkozása – kultúrák konfliktusai. (Az V. Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia előadásai. Békéscsaba, 1993. október 7–8–9. Magyar Néprajzi Társaság, Békéscsaba–Budapest, 1995, 102–106. -
FARAGÓ József
Egy patak hatása a népéletre. Erdély. XLIII. évf. (1946) 3. sz., 6–9. -
FARAGÓ József
Mikor kezdtem a tengeren utazni… Az északamerikai kivándorlás a századforduló népköltészetében. Utunk. V. évf. (1950) 5. sz., 5–6. -
FARAGÓ József
Irodalmi olvasókönyveink és a népköltészet. Utunk. VII. évf. (1952) 6. sz., 2. -
FARAGÓ József
Verses történeti népköltészetünkről. Igaz Szó. IV. évf. (1956) 1. sz., 90–95. -
FARAGÓ József
Gyöngyvirágból gyöngykoszorú. [Az új népköltészet kialakulásáról.] Falvak Dolgozó Népe. XVII. évf. (1961) 13. sz., 3. -
FARAGÓ József
A juhait kereső pásztor a magyar folklórban. Igaz Szó. XI. évf. (1963) 1. sz., 138–141. -
FARAGÓ József
„Ciobanul care şi-a pierdut oile” în folclorul maghiar. In: Anuarul Muzeului etnografic al Transilvaniei pe anii 1962–1964. Cluj-Napoca, 1966, 455–461. -
FARAGÓ József
Novak und Gruia, zwei balkanische Helden in der ungarischen Folklore. Makedonszki Folklor. IV. évf. (1971) 7–8. sz., 79–83. -
FARAGÓ József
A növényvilág a folklórban. Jóbarát. VI. évf. (1972) 5. sz., 10. -
FARAGÓ József
Egy folklorista találkozásai Petőfivel. Kortárs. XVII. évf. (1973) 1. sz., 51–55. -
FARAGÓ József
Prózai folklorizáció. Utunk. XXVIII. évf. (1973) 2. sz., 6–7. -
FARAGÓ József
Nemzetiség és folklór. In: Korunk Évkönyv 1973. 1973, 135–146. -
FARAGÓ József
Novák és Gruja a magyar folklórban. Igaz Szó. XXI. évf. (1973) 12. sz., 958–961. -
FARAGÓ József
A bihari folklór jegyében. Bihari Napló. 1973. okt. 5–6. -
FARAGÓ József
A juhait kereső pásztor a magyar folklórban. In: Uő: Balladák földjén. Válogatott tanulmányok, cikkek. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1977, 452–476. -
FARAGÓ József
Népköltészet és nemzeti költészet Arany János eszmevilágában. Utunk. XXXVII. évf. (1982) 43. sz., 4. -
FARAGÓ József
A költő [Arany János] és a népköltészet. Fáklya. XXXVII. évf. 1982. okt. 24. 251. sz., 3. -
FARAGÓ József
A verses magyar népköltészet. In: A magyar vers. Az I. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai. Budapest, 1985, 295–302. -
FARAGÓ József
Arany János fülemilepörének népköltészeti forrásvidéke Nagyszalontán. Művelődés. XXXVIII. évf. (1985) 4. sz., 29–30. és 48. -
FARAGÓ József
Ismét az Árgirus-kérdéshez. In: Zakariás Erzsébet (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 3. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1995, 237–248. -
FARAGÓ József
A moldvai csángómagyar verses népköltészet vízrajza. Hitel. IX. évf. (1996) 9. sz., 57–65. -
FARAGÓ József
Egy nagy vers néprajzi háttere. Sinka István: Anyám balladát táncol. Kortárs. XLII. évf. (1998) 72–78. -
FARAGÓ József
Anyám balladát táncol. In: Medvigy Endre (szerk.): In memoriam Sinka István. Válogatta, szerkesztette, összeállította Medvigy Endre. Budapest, 1999, 135–145. -
FARAGÓ József
A virágének a népköltészetben. Erdélyi Múzeum. LXV. évf. (2003) 3–4. sz., 29–41. -
FARAGÓ József
Ismét az Árgirus-kérdéshez. In: Uő: Ismét a balladák földjén. Válogatott tanulmányok cikkek. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2005, 311–324. -
FARAGÓ József
A virágok vetélkedésének motívuma a magyar és a román népköltészetben. In: Uő: Ismét a balladák földjén. Válogatott tanulmányok cikkek. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2005, 678–686. -
FARAGÓ József
Novák és Gruja a magyar folklórban. In: Uő: Ismét a balladák földjén. Válogatott tanulmányok cikkek. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2005, 720–724. -
FARAGÓ József
Egy nagy vers néprajzi háttere. Sinka István: Anyám balladát táncol. In: Uő: Ismét a balladák földjén. Válogatott tanulmányok cikkek. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2005, 769–780. -
GAZDA Klára
Isten kovácsa. In: Szikszai Mária (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 11. Játék és kultúra. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2003, 9–48. -
GAZDA Klára
A szakrális kovács alakja a magyar folklórhagyományban. Néprajzi Látóhatár. XII. évf. (2003) 3–4. sz., 11–30. -
GYALLAY Domokos
A fehér ló szerepe a székely néphagyományban. Ethnographia. LXXIII. évf. (1962) 3. sz., 389–403. -
HÁRSING István
A tündér-világ rajzolása a magyar népmesékben. Kolozsvár, 1901. -
HERMANN Zoltán
Fonorejtvények Kriza János gyűjteményében. Ethnographia. CXIII. évf. (2002) 3–4. sz., 303–316. -
HERRMANN Antal
A hegedű a czigányok költészetében. Képes Folyóirat. I. évf. (1887) 2. sz., 301–307. -
HERRMANN Antal
A hegedű a czigányok költészetében. Vasárnapi Újság. XXXIV. évf. (1887) 32. sz., 529–531., 33. sz., 546–547. -
HERRMANN Antal
Az erdélyi cigányság. Az anyaszeretet az erdélyi sátoros cigányoknál. Kolozsvár. III. évf. (1889) 298. sz., dec. 24. 11. -
HERRMANN Antal
A cigányok népköltészete és zenéje. In: Bokor József (szerk.): Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek enciklópédiája. IV. Kötet. Burgo–Damjanich. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, 1893, XXXVIII–XXXIX. -
HERRMANN, Antal
Die Geige in der Volksdichtung der Zigeuner Ungarns. [A hegedű a cigányok költészetében.] Österreichisch-Ungarische Revue. (1894) 16. sz., 42–54. -
HERRMANN Antal
A czigány népköltészetből. Az anyaszeretet. Erdély Népei. I. évf. (1898) 4–7. sz., 26–28. -
HERRMANN Antal
A cigányok népköltészete és zenéje. In: Kárpáthy Gyula (szerk.): Apostolok módján. Wlislocki Henrik, József főherceg, Hermann (!) Antal és Erdős Kamill a cigányokért. Smdigital Kiadó, Budapest, 1999, 218–220. -
HERRMANN Antal
Die Geige in der Volksdichtung der Zigeuner Ungarns. [A hegedű a cigányok költészetében.] In: Hohmann, Joachim S. (übers. und hrsg.): Märchen und Lieder der Roma. Aus den Nachlaß des Ethnologen Anton Herrmann (1851–1926). [Cigány népmesék és népdalok Herrmann Antal (1851–1926) néprajzi gyűjtéséből.] (Studien zur Tsiganologie und Folkloristik, 26.) Peter Lang Verlag, Frankfurt am Main–Berlin–Bern–New York–Paris–Wien, 1999, 78–99. -
KÁNTOR Lajos
Magyarok a román népköltészetben. Erdélyi Múzeum. XXXVIII. évf. (1933) 1–3. sz., 46–64. -
KÁNTOR Lajos
Kölcsönhatás a magyar és román népköltészetben. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 56.) Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1933. -
KÁNTOR Lajos
Kölcsönhatás a magyar és román népköltészetben. In: Erdélyi Múzeum-Egylet XIV. vándorgyűlés Emlékkönyve. Kolozsvár, 1933, 29–38. -
KATONA Imre
Tanya és folklór. Folklór a tanyavilágban – tanya a folklórban. In: Voigt Vilmos (szerk.): Artes Populares 12. A Folklore Tanszék Évkönyve. Művelődéskutató Intézet, Budapest, 1985, 31–53. -
KOVÁCS Ágnes
Idegen nyelvű sztereotípiák, mondóka- és dalbetétek anyanyelvi prózai népköltési szövegekben. In: Ortutay Gyula (főszerk.): Népi Kultúra – Népi Társadalom. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve VII. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973, 161–180. -
KÜLLŐS Imola
A magyar népköltészet lírai dalműfajai és a kéziratos énekköltészet. In: Ortutay Gyula (főszerk.): Népi Kultúra – Népi Társadalom. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve II–III. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1969, 235–245. -
KÜLLŐS Imola
A magyar betyárfolklórról. In: Módy György – Balassa Iván – Ujváry Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. (Hajdú-Bihar megyei Múzeumok közleményei, 39.) Debrecen, 1982, 569–589. -
KÖNCZEI Ádám
Felszántjuk a nagyvilágot egybe… [Új népköltészet.] Utunk. XVII. évf. (1962) 19. sz., 3. -
LUKÁCS László
Szent István magyar király a néphagyományban. Ethnographia. CVIII. évf. (1997) 1–2. sz., 99–110. -
LÜKŐ Gábor
Az ugor totemisztikus exogámia emlékei a magyar folklórban. Ethnographia. LXXVI. évf. (1965) 1. sz., 32–90. -
MITRULY Miklós
Adalékok a román–magyar népköltészeti kapcsolatok kérdéséhez. (Motívum– és balladaátvétel a román folklórból.) Studia Universitatis Babeş–Bolyai. Series Philologia. VII. évf. (1962) 2. sz., 67–81. -
MITRULY Miklós
A szerelmi tematika megjelenése a népi lírában. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXX. évf. (1986) 1. sz., 19–26. -
NAGY Olga
Az abszurd ábrázolásmód az irodalomban. Társadalmi megközelítés. Kortárs. XLVIII. évf. (1989) 2. sz., 149–154. -
POP, Mihai
Cercetarea folclorică din Voineşti. [Vajnafalvi folklórkutatás.] In: Székely Zoltán – Árvay József – Jecza Tibor – Kovács Sándor (szerk.): Aluta II/1. Sepsiszentgyörgyi Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1970, 267–273. -
RÁDULY János
A befalazás motívuma a kibédi népköltészetben. Művelődés. XXVI. évf. (1973) 10. sz., 44. és 55. -
RÁDULY János
Magyar folklórhagyományok a kibédi cigányság körében. In: Békési Imre – Jankovics József – Kósa László – Nyerges Judit (szerk.): Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. (A III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson – Szegeden, 1991. augusztus 12. és 16. között – elhangzott eladások.) I. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság–Scriptum Kft,, Budapest–Szeged, 1993, 1814–1817. -
SERES András
Barcasági magyar népköltészet. Művelődés. XXXV. évf. (1982) 1. sz., 36–39. -
SZENTGYÖRGYI Lajos
Népies verselések, szólamok. [Kalotaszeg.] Kalotaszeg. II. évf. (1891) 11. sz., 93–94., 15. sz., 134., 18. sz., 157–158., 19. sz., 165., 20. sz., 171–172. -
TÁNCZOS Vilmos
Folklórszimbólumok. Egyetemi jegyzet. (Néprajzi Egyetemi Jegyzetek, 2.) BBTE Néprajz és Antropológia Tanszék – Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2006. -
TROZNER Lajos
A székely nép és költészete. Marosvásárhely. 1911. 1–3. sz. -
URICARIU
A kuruc költészet és annak román motívumai. Temesvári Hírlap. 1923. 167. sz. -
VEKERDI József
A cigány epikus stílus kérdése. In: Ortutay Gyula (főszerk.): Népi Kultúra – Népi Társadalom. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve VIII. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975, 367–376. -
VIKÁR Béla
A székely népköltésről. Akadémiai Értesítő. (1912) 87–96. -
ZSIGMOND Győző
A Nap a romániai magyar néphagyományban. Erdélyi Múzeum. LX. évf. (1998) 1–2. sz., 50–61. -
FARAGÓ József
Ştefan cel Mare a moldvai csángó néphagyományokban. Utunk. XII. évf. (1957) 26. sz., 5. -
GÖRBE István
Gligor Pintea a veresvízi néphagyományban. Korunk. XXVIII. évf. (1969) 11. sz., 1623–1629. -
IMREH István
Az „úrdolgás világ”, Kossuth Lajos és a negyvennyolc a bálványosváraljaiak emlékezetében. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 219.) Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1994, 49–57. -
KESZEG Vilmos
Balázs Ferenc Aranyosszék emlékezetében. In: Balázs Ferenc Emlékkönyv. Népfőiskolai Füzetek. EMKE, Kolozsvár, 1997, 25–34. -
MÓSER Zoltán
Melyik István, melyik király? Árgus. VII. évf. (1996) 4. sz., 94–95. -
RÁDULY János
Rózsa Sándor a kibédi néphagyományban. Művelődés. XXVII. évf. (1974) 2. sz., 46–48. -
RÁDULY János
Az 1873. évi kolerajárvány emlékezete Kibéden. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1994. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1994, 307–319. -
RÁDULY János
Kinizsi Pál alakja a verses népi epikában. In: Keszeg Vilmos – Zakariás Erzsébet (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 2. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1994, 282–290. -
RÁDULY János
Rózsa Sándor a kibédi néphagyományban. Művelődés. LIII. évf. (2000) 6–9. sz., 54–55. -
SÁNDOR István
Dózsa György a néphagyományban. Ethnographia. LXXXIII. évf. (1972) 4. sz., 444–456. -
SZTRIPSZKY Hiador
Kossuth Lajos a rutén népköltészetben. Ethnographia. XVIII. évf. (1907) 147–162.; 235–248.; 299–307. -
VÖŐNÉ ZATTLER Gabriella
Omori néphagyományok Rózsa Sándorról és Petru Manturól. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VIII. évf. (1964) 1. sz., 59–68. -
DEMÉNY István Pál
Az északi-osztják hősi énekek tipológiai elemzése. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXI. évf. (1977) 1. sz., 33–43. -
DEMÉNY István Pál
Az északi-osztják hősi énekek történeti fejlődése. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXII. évf. (1978) 2. sz., 147–148. -
DEMÉNY István Pál
A vogul hősi epika. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXVII. évf. (1983) 2. sz., 115–124.; XXVIII. évf. (1984) 1. sz., 23–32. -
DEMÉNY István Pál
A déli-osztják hősi epika. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXVI. évf. (1992) 2. sz., 141–154. -
DEMÉNY István Pál
A szelkup hősi epika. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXVIII. évf. (1994) 1. sz., 39–54. -
DEMÉNY István Pál
Emese álma. Erdélyi Múzeum. LVIII. (1996) 1–2. sz., 65–82. -
DEMÉNY István Pál
A honfoglalás előtti szóbeli hősi epika. Ethnographia. CVII. évf. (1996) 1–2. sz., 159–166. -
DEMÉNY István Pál
Hungarian heroic eoic from the Magyar settlement (A. D. 896) [Magyar hősepika a honfoglalás korából.] Acta Ethnographica Hungarica. XLI. évf. (1996) 1–4. sz., 135–141. -
DEMÉNY István Pál
A síró gyermek szerepe a hőskölteményekben. Honismeret. XXIV. évf. (1996) 2. sz., 82–87. -
DEMÉNY István Pál
A magyar szóbeli hősi epika. Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1997. -
DEMÉNY István Pál
Hősi epika. Európai Folklór Intézet, Budapest, 2002. -
MAHMUT, Nedret
A bosszú motívuma a tatár eposzokban. Művelődés. XL. [XLIV.!] évf. (1991) 1. sz., 33–37. -
ANTAL Árpád
Lenore-monda az erdélyi magyar folklórban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXI. évf. (1977) 1. sz., 94–100. -
ASZTALOS Lajos
Kolozsvári Dónát-monda. Művelődés. XXXVIII. évf. (1985) 5. sz., 32–33. -
BENCE Cs. Attila
Legendák, viták, tények Segesvár után. [Petőfi mondák is.] Falvak Dolgozó Népe. XXVIII. évf. (1972) 52. sz., 11.; XXIX. évf. (1973) 2. sz., 11., 3. sz., 10., 5. sz., 11., 6. sz., 11., 7. sz., 11., 8. sz., 11. -
BERZE NAGY János
A Szent László pénzéről szóló monda népmesei kapcsolatai. Ethnographia. XXXVI. évf. (1925) 7–12. sz., 97–105. -
BERZE NAGY János
A csodaszarvas mondája. Ethnographia. XXXVIII. évf. (1927) 2. sz., 65–80.; 3. sz., 145–164. -
BERZE NAGY János
A Szent László füvéről szóló monda a népmesei kutatás megvilágításában. Ethnographia. XLV. évf. (1934) 1–2. sz., 35–42. -
BODÓ Mária
„Vadvirágok” vándorlása. [Várakkal kapcsolatos népmondákról.] Megyei Tükör. 1973. dec. 9. -
BOROVSZKY Samu
A hunn–magyar rokonságról. Ethnographia. V. évf. (1894) 2. sz., 96–103. -
CSEKE Péter
Halhatatlanságának egyszerű tanúi. [Petőfi mondák is.] Falvak Dolgozó Népe. XXV. évf. (1969) 30. sz., 4–5. -
CSERGŐ Bálint
Bűn és bűnhödés. Művelődés. XLI. [XLV.!] évf. (1992) 4. sz., 19. -
CSŰRY Bálint
A Csaba-monda történeti csírája. Pásztortűz. 1922. 279–281. -
DÁNIELISZ Endre
Változó nagyszalontai mondavilág. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1983. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983, 166–187. -
DANKÓ Imre
A máramarosi Kunigunda-monda kérdései. In: Kapcsolatok és konfliktusok Közép-Európa vidéki életében. 1997, 79–87. -
DÖMÖTÖR Sándor
A kéményfalvi pap mondájának kialakulásáról. Ethnographia. LI. évf. (1940) 2. sz., 256–258. -
ERDÉSZ Sándor
Die Gelehrten Gefährten des Doktor Faust in der ungarischen Volkstradition. Ethnologica et Folcloristica Carpathica. I. évf. (1992) 7–8. sz., 341–356. -
ERDÉSZ Sándor
A magyar Faust-mondák. Ethnographia. CIV. évf. (1993) 1. sz., 79–100. -
ERDÉSZ Sándor
Die ungarischen Faust-Sagen. [A magyar Faust-mondák.] Acta Ethnographica Hungarica. XLI. évf. (1996) 1–4. sz., 179–202. -
FARAGÓ József
Nagymohai Faust-mondák. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXI. évf. (1977) 2. sz., 197–201. -
FARAGÓ József
Bihari népmondák a Halley-üstökösről. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXIX. évf. (1985) 1. sz., 51–55. -
FARAGÓ József
Baba Dochia román mondájának nagymohai magyar változatai. Erdélyi Múzeum. LVI. évf. (1994) 1–2. sz., 75–80. -
FÜLÖP Károly
A magyar hun-mondák kérdéséhez. Pásztortűz. 1922. 377–379. -
GREXA Gyula
A Csaba-monda és a székely hunhagyomány. Kárpátia Műhely BT, Budapest, 1922. -
GUNDA Béla
A felmentő méhrajról szóló erdélyi mondák. Erdélyi Múzeum. L. évf. (1945) 3–4. sz., 234–235. -
GYÖRFFY István
Magyar adalékok Arany “Hamis tanu”-jának mondájához. Ethnographia. XXVII. évf. (1916) 4–5. sz., 210–211. -
HERRMANN Antal
Rudolf királyfi a mondában. Ethnographia. XXVII. évf. (1916) 1–3. sz., 1–16. -
HINTS Miklós
Helynevekhez kapcsolódó mondák a Mezőségen. Művelődés. XLVIII. évf. (1995) 4–5. sz., 29–31. -
HÓMAN Bálint
A magyar hún-hagyomány és hún-monda. Budapest, 1925. -
HONTI János
A Szilágyi és Hajmási monda rokonai és eredetkérdése. Ethnographia. XLI. évf. (1930) 1. sz., 25–37. -
JAKÓ Zsigmond
A torockói legenda születése. Történelmi Szemle. XXXI. évf. (1989) 1–2. sz., 122–133. -
KARÁCSONYI János
Miért alkalmazta Ilosvai a Toldi-mondát a biharmegyei Toldyakra. Ethnographia. XXIV. évf. (1913) 4. sz., 193–195. -
KÓNYA Ádám
Egy kép históriája. [Csoportképhez fűződő monda. Jókai, Bem, Gábor Áron és mások csoportképe Kézdivásárhelyen.] Megyei Tükör. 1969. szept. 6. -
KRÍZA Ildikó
Pannónia megvétele. A fehér ló monda történeti gyökerei. Ethnographia. CVII. évf. (1996) 1–2. sz., 427–460. -
MAGYAR Zoltán
Szent István alakja a moldvai magyar néphagyományban. Honismeret. XXV. évf. (1997) 4. sz., 3–8. -
MAGYAR Zoltán
Táltosló-motívum a Szent László-hagyományban. Ethnographia. CVIII. évf. (1997) 1–2. sz., 111–122. -
MAGYAR Zoltán
Szent László alakja a gyimesi csángók szóhagyományában. In: Pozsony Ferenc (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 6. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1998, 190–218. -
MAGYAR Zoltán
A „húshagyat”. Adalékok egy csángó Szent László mondához. Ethnographia. CIX. évf. (1998) 1. sz., 205–213. -
MAGYAR Zoltán
Báthori Endre alakja az erdélyi néphagyományban. Kolozsvár, 1998. -
MAGYAR Zoltán
Szent István a néphagyományban. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. -
NAGY Ilona
A szőlő ültetésének mondája. In: Ortutay Gyula (főszerk.): Népi Kultúra – Népi Társadalom. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve VIII. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975, 281–301. -
NAGY Ilona
The catalogue of Hungarian aetiological legends. [A magyar eredetmagyarázó mondák katalógusa. ] In: Nagy Ilona – Voigt Vilmos (szerk.): Artes Populares 16–17. II. A Folklore Tanszék Évkönyve. Budapest, 1995, 592–597. -
NAGY Olga
A mitikus hős. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XVII. évf. (1973) 2. sz 287–302. -
RÁDULY János
A Lenore-monda Kibéden. In: Kós Károly – Faragó József (szerk.): Népismereti Dolgozatok 1980. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980, 217–224. -
RÁDULY János – FARAGÓ József
A földteremtés mondájához. Ethnographia. CI. évf. (1990) 2. sz., 257–264. -
SÁNDOR István
A késett kegyelem mondái. Ethnographia. LIX. évf. (1948) 1–4. sz., 138–145. -
VÖŐ Gabriella
Szent László-legendák a Tordai-hasadék környékének magyar népi kultúrájában. Erdélyi Múzeum. LIV. évf. (1992) 1–4. sz., 66–72. -
ZSIGMOND Győző
Népi helynévmagyarázás. Helynevek és mondák Aranyospolyánban és Szentmihályban. Néprajzi Látóhatár. II. évf. (1993) 4. sz., 118–125. -
(n. n.)
A hadak útja. (A székely nép eredete a regében.) Magyar Irredenta. 1920. 2. sz. -
(n. n.)
A Székelyföld mondával megszentelt helyei. Ifjú Erdély. 1928. 89–90. -
(n. n.)
A hun mondák. Erdélyi Iskola. 1933. 51–56. -
ADORJÁNI Rudolf
Történeti mondák Désfalváról. Honismeret. XXV. évf. (1997) 6. sz., 21–25. -
ANTAL Árpád
Szalonta környéki Toldi-mondák. Falvak Dolgozó Népe. XXVI. évf. (1970) 24. sz., 5. -
BALÁSY Dénes
Udvarhelymegyei népmondák. Ethnographia. IX. évf. (1898) 1. sz., 72–74. -
BARTHA G.
Rika. Aranyos-vidék. 1894. febr. 10. -
BENEDEK Elek
Erdélyi népmondák. (A Magyar Nép könyvtára, 18.) Kolozsvár, 1926. -
BENEDEK Elek (közli)
Bálványos vár. Ifjú Erdély. 1929. 15–16. -
BENEDEK Elek (közli)
A Tordai hasadék. Erdélyi Iskola. 1942. 96–97. -
BENEDEK Elek
A jégpáncélos vitéz. Székely népmondák. Összeállította Faragó József. Illusztrálta Deák Ferenc. Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1956. -
BENEDEK Elek – SEBESI Jób (gyűjteményéből)
Gyalui mondák. Kalotaszeg. II. évf. (1891) 5. sz., 42. -
BODIS Ágnes
Barátdomb. Ifjú Erdély. IV. évf. (1926) 8. sz., 158–159. -
BOLDIZSÁR ZEYK Imre
Kalotaszegi mondák-legendák: A Körös eredete. Kalotaszeg. Új sorozat. I. évf. (1990) 3. sz., 7.; Szent László pénze. II. évf. (1991) 4. [8.!] sz. 7. -
BORBÉLY Sándor
Torda-aranyosszéki népmondák. Erdélyi Híradó. 1893. 237. sz. -
BOSNYÁK Sándor
A világ teremtése a moldvai magyarok mondáiban. In: Dankó Imre – Küllős Imola (szerk.): Vallási néprajz 3. Módszerek és történeti adatok. ELTE Folklore Tanszék, Budapest, 1987, 348–354. -
BOSNYÁK Sándor (gyűjt.)
A magyarok krónikája napjaink szájhagyományában. Örökség. (1993) 2. sz., 1–61. -
BURA László
Néhány szatmári népmonda. Művelődés. XXXIX. [XLIII.!] évf. (1990) 6–7. sz., 39. -
CZINTOS Jolán
[Málnási] Mondák nyomában. Megyei Tükör. 1971. júl. 15. -
DÁNIELISZ Endre
A szalontai Csonkatorony alagútjai. Honismeret. XXIII. évf. (1995) 6. sz., 61–62. -
DEMETER Dénes
Az arany kertről. Aranyos-vidék. 1894. jan. 20. -
DEMETER Dénes
Udvarhelyi népmondák. Ethnographia. VI. évf. (1895) 3. sz., 240–241. -
FÁBIÁN Mihály (közli)
Móricköve. Székelység. 1933. 40. -
FARAGÓ József – FÁBIÁN Imre (közzéteszi)
Bihari népmondák. Literator Könyvkiadó, Nagyvárad, 1995. -
GAALI Zoltán (összeáll.)
A székely ősvárak története, mondája és legendája. Makkay Kiadó, Budapest. 1938. -
GAALI Zoltán (összeáll.)
A székely ősvárak története, mondája és legendája. I–II. Kriterion Könyvkiadó–Akadémiai Kiadó, Csíkszereda–Budapest. 1993. -
GÁLFFY Mózes
Trunk (Moldva). Mánole mester. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások IV. Tankönyvkiadó, Budapest, 1957, 162–165. -
GÁLL Ernő [közzéteszi]
Kalotaszegi mondák, legendák. Gáldombja. A Kőkutya. Kalotaszeg. Új sorozat. III. évf. (1992) 2. sz., 7. -
GOPCSA László
Örmény regék. H. n., 1911. -
GÖRBE István
Veresvízi mondaalbum. Művelődés. XXIII. évf. (1970) 5. sz., 44–47. -
GYARMATHY Zsigáné
Az „akasztófa”. Néprege. Vasárnapi Újság. XXXVI. évf. (1889) 22. sz., 347–349., 23. sz., 362–363. -
GYARMATHY Zsigáné
Rege az „Új remeté”-ről. In: Uő: Tarka képek a kalotaszegi varrottas világából. Budapest, 1896, 52–58. -
GYÖRFFY István
Néphagyomány a Székelyföld dél-moldvai határáról. Ethnographia. XXXIV–XXXV. évf. (1923–1924) 4–6. sz., 104–105. -
HANGAY Sándor
A Gyerőffiek hantjain. Erdély. XXII. évf. (1913) 10. sz., 165–169. -
HANGAY Sándor
Gyerőffy szöktetője. Erdélyi népmonda. Erdély. XXII. évf. (1913) 10. sz., 170–172. -
HANUSZ István
Népregék. Brassói Lapok. 1905. 136. sz. -
JAKAB József
Rákóczi leánya. (Szatmár-megyei népmonda.) Ethnographia. VI. évf. (1895) 4. sz., 307–309. -
KOLUMBÁN Samu
Karthágó-féle birtokszerzési mondák. [Hunyad megye.] Ethnographia. XV. évf. (1904) 1–2. sz., 47. -
KOVÁCS Endre
Aradvégi mondák. Szerkesztette Sarusi Mihály. Ipolyi Arnold Népfőiskola, Újkígyós, 1995. -
KOVÁCS Sándor
A Rétyi nyír legendája. Megyei Tükör. 1968. máj. 29. -
KRISTÁLY Balázs
Székely népmonda a Katus-taváról. Ethnographia. VI. évf. (1895) 3. sz., 239–240. -
LÁSZLÓ Endre
A szászfenesi Leányvár legendái. Művelődés. XLIX. évf. (1996) 11. sz., 45–46. -
LÜKŐ Gábor
Moldva alapításának mondáihoz. Ethnographia. XLVII. évf. (1936) 1–2. sz., 48–56. -
M. F.
Gyerőfi-ugrató. Néprege a keleti havasok közül. Független Polgár. I. évf. (1874) 240. sz., 1–2. -
MAGYAR Zoltán
A csángók mondavilága. Gyimesi csángó népmondák. (Magyar Népköltészet Tára, III.) Balassi Kiadó, Budapest, 2003. -
MAJLA Júlia
Magyardécse. Művelődés. XLVI. (XLIII.) [XLVII.!] évf. (1994) 7–8. sz., 31–32. -
MARIENESCU Athanáz
Baba Dokia. (Román népmythologiai alak.) Ethnographia. I. évf. (1890) 3. sz., 137–144. -
MATSKÁSSY Zoltán
Két népmonda: Jézuskiáltó. Katustava. Ifjú Erdély. III. évf. (1925) 9. sz., 159–160. -
MOLNÁR Ferenc
Bogárfi ugratója. Néprege a keleti havasok közül. Hód-Mező-Vásárhely. XVII. évf. (1887) 50. sz., 2. -
NAGY Ilona
Eredetmagyarázó mondák. Folklór Archívum 1. (1973) 7–17. -
NAGY Ilona
Petőfi sírja Aranyostordán. Néprajzi Látóhatár. XI. évf. (2002) 1–4. sz., 363–366. -
NEMES Mihály
Ruthén Krisztus-monda. Ethnographia. XX. évf. (1909) 316–317. -
NÉMETH Sándor, M.
Népmondák. Magyar Nyelvőr. XI. évf. (1882) 10. sz., 475–476. -
PAAL Gyula
Népmonda. Bákainé. Magyar Nyelvőr. VI. évf. (1877) 4. sz., 177–178. -
SILIMON-VÁRDAY Zoltán
„A Rákóczi-pince” monda. Művelődés. XXV. évf. (1972) 6. sz., 37. és 40. -
SYLVESTER Lajos
Kosza Anna halomsírja. [Vargyasi népmonda.] Megyei Tükör. 1972. júl. 2. -
SZABÓ Géza (gyűjtéséből)
Helytörténeti mondák és regék. Kalotaszeg. Új sorozat. I. évf. (1990) 2. sz., 7.; II. évf. (1991) 1. sz., 7.; 2. sz., 7. -
SZABÓ Géza (gyűjt.)
Történelmi legendák. Kalotaszeg. Új sorozat. II. évf. (1991) 5. [9.!] sz. 7. -
SZÉKELY Gyula
Verses népmondák. Dávid Ferenc Egylet, Torda, é. n. [1931.]. -
SZENDREY Zsigmond
Szalontai mondák a Toldiakról és a Csonkatoronyról. Ethnographia. XXV. évf. (1914) 3. sz., 164–168. -
SZENDREY Zsigmond
Történelmi népmondák. Ethnographia. XXXI. évf. (1920) 1–6. sz., 45–59. -
SZENDREY Zsigmond
Történelmi népmondák. Ethnographia. XXXII. évf. (1921) 1–6. sz., 130–133. -
SZENDREY Zsigmond
Magyar népmonda-típusok és tipikus motívumok. Ethnographia. XXXIII. évf. (1922) 1–6. sz., 45–64. -
SZENDREY Zsigmond
Adalékok a népmondák irodalmi feldolgozásához. Ethnographia. XXXIII. évf. (1922) 1–6. sz., 102–104. -
SZENDREY Zsigmond
Történeti népmondáink. Ethnographia. XXXIV–XXXV. évf. (1923–1924) 7–12. sz., 143–149.; XXXVI. évf. (1925) 1–6. sz., 48–53.; XXXVII. évf. (1926) 1. sz., 29–35.; 2. sz., 78–86.; 3. sz., 132–138.; 4. sz., 183–187.; XXXVIII. évf. (1927) 3. sz., 193–198. -
SZENDREY Zsigmond
Származás-mondák. Ethnographia. XLIII. évf. (1932) 3–4. sz., 167–168. -
SZENDREY Zsigmond
Babonás helynevek. Ethnographia. LII. évf. (1941) 1. sz., 67–68. -
SZILVA György
Mondák. Magyar Nyelvőr. XI. évf. (1882) 8. sz., 380–381. -
TÉGLÁS Gábor
A Hargita-alji töltésvonalak eredetére vonatkozó néphagyományok. Ethnographia. XVI. évf. (1905) 1. sz., 38–40. -
TÉGLÁS Gábor
Népmondák a Firtos aljáról. Ethnographia. XXXVIII. évf. (1927) 1. sz., 46–48. -
TOMPA László
A Szent Anna-tó regéje. Ifjú Erdély. III. évf. (1925) 9. sz., 56. -
KARSAY Géza
Mondák hegybe rejtett kincsekről. Ethnographia. XXX. évf. (1919) 1–6. sz., 131–134. -
VASAS Samu (közzéteszi)
Szent Lászlóról szóló legendáink. Kalotaszeg. Új sorozat. III. évf. (1992) 6. sz., 2. -
VERESS Endre
A Baba Dokia-monda s a vele összefüggő népszokások Romániában. Ethnographia. I. évf. (1890) 4. sz., 194–197. -
VERESS Endre
A „Baba-Dokia” a rutének és a huzulok földjén. Ethnographia. VI. évf. (1895) 4. sz., 345–346. -
VERESS Endre
Újabb adalék a Baba Dokia-monda ismeretéhez. Ethnographia. VII. évf. (1896) 5. sz., 437–440. -
VERSÉNYI György
Erdélyi népmondák. Ethnographia. XII. évf. (1901) 3. sz., 125–127.; 5. sz., 219–221.; 6. sz., 266–272.; 7. sz., 315–320. -
VERSÉNYI György
Népmondák, népregék. Magyar Nyelvőr. XII. évf. (1883) 10. sz., 472. -
WLISLOCKI Henrik
Erdélyi czigány monda, a világ teremtéséről. Egyetemes Philologiai Közlöny. (1884) 763–773. -
ZILAHY József
Nyárádmentei teremtésmondák. Ethnographia. XX. évf. (1909) 363–364. -
(n. n.)
Néphagyománygyűjtés. Ethnographia. XXXIV–XXXV. évf. (1923–1924) 4–6. sz., 106–109. -
(n. n.)
A Szent Anna-tó tündérei. Cimbora. 1923. 345–347. -
(n. n.)
A kártyás csizmadia. [Csíki legenda.] Jóbarát. 1925–1926. 2. sz. -
(n. n.)
A Körös és Szamos eredete. [Népmonda.] Brassói Lapok. 1927. 64. sz. -
(n. n.)
A Székelyföld mondával megszentelt helyei. Ifjú Erdély. VII. évf. (1928) 4. sz., 89–90. -
(n. n.)
Legendák és mesés történetek. Erdélyi Iskola. 1939–1940. 104–105. -
(n. n.)
Erdővidéki vadvirágok. Kilenc népmonda. Megyei Tükör. 1972. nov. 12. -
(n. n.)
Zabor és Zaira. Népmonda. [Zabola néveredetéről.] Megyei Tükör. 1974. ápr. 28. -
BALÁZS Lajos
A népmesei gyermekeszmény és a csíkszentdomokosi gyermekszeretet párhuzamai. Néprajzi Látóhatár. X. évf. (2001) 1–4. sz., 103–110. -
BALOGH Edgár
Hármas igen Benedek Elek időszerűségére. Művelődés. XXXII. évf. (1979) 9. sz., 36–38. -
BANÓ István
Három archaikus mesei stíluselem generatív nyelvelméleti megvilágításban. Ethnographia. XCII. évf. (1981) 1. sz., 1–13. -
BÁRKÁNYI János
Az „állatok királya” a magyar népmesékben. Ethnographia. LXXII. évf. (1961) 3. sz., 358–384. -
BARTOS Endre
Háryjánoskodás vagy népi mesemondás. Művelődés. XXX. évf. (1977) 5. sz., 46–47. -
BENEDEK Katalin
Catalogue of hungarian folktales. Acta Ethnographica. XXXVI. évf. (1990) 1–4. sz., 271–277. -
BENEDEK Róza
Bolond Istók. Ethnographia. XXII. évf. (1911) 72–80.; 142–148. -
BERZE NAGY János
Hóvető Gergely és mesei rokonai. Ethnographia. XXXI. évf. (1920) 1–6. sz., 36–40. -
BERZE NAGY János
A kis kondás meg a medve. (Hozzászólás egy bírálathoz.) Ethnographia. XXXVI. évf. (1925) 7–12. sz., 163–166. -
BINDER Jenő
Polyphemos a népmesékben. Ethnographia. XXIII. évf. (1912) 79–93. -
BINDER Jenő
Magyar adalékok Antti Aarne-nak: „Az égből jött ember”-ről szóló mesetanulmányához. Ethnographia. XXX. évf. (1919) 1–6. sz., 106–111. -
DÉGH Linda
Adatok a mesekeret jelentőségéhez. Ethnographia. LV. évf. (1944) 3–4. sz., 130–139. -
DÉGH Linda
Népmese és ponyva. Magyar Nyelvőr. LXX. évf. (1946) 2. sz., 68–72., 4. sz., 143–147.; LXXI. évf. (1947) 1. sz., 4–7., 2. sz., 43–45., 3. sz., 88–92. -
DÉGH Linda
Some questions of the social function of storytelling. Acta Ethnographica. VI. évf. (1957) 1–2. sz., 91–147. -
ELEK Oszkár
A jávorfa meséje. Ethnographia. XXV. évf. (1914) 1. sz., 14–31. -
ELEK Oszkár
Petőfi Sándor „János vitéz”-e és a népmesék. Ethnographia. XXVII. évf. (1916) 4–5. sz., 168–190. -
ERDÉSZ Sándor
A cigány népmesékről. Ethnographia. CVII. évf. (1996) 1–2. sz., 167–174. -
FÁBIÁN Imre
Koczkás Sándor, kiskereki mesemondó. Művelődés. XXXIV. évf. (1981) 7. sz., 36. -
FÁBIÁN Imre
Népmesék gyűjtése Biharban. In: Ujváry Zoltán – Eperjessy Ernő – Krupa András (szerk.): Nemzetiség – identitás. A IV. Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia előadásai, Békéscsaba 1990. okt. 5–7. Ethnica Kiadó, Debrecen–Békéscsaba, 1991, 162–164. -
FARAGÓ József
Népmesék hőse: Petőfi. Márciusi cikk helyett. Puszták népe. II. évf. (1947) 1. sz., 1–3. -
FARAGÓ József
Talpraesett szegényemberek. Utunk. III. évf. (1948) 22. sz., 8. -
FARAGÓ József
Kisiratosi népköltészet. Utunk XII. évf. (1957) 28. sz., 4. -
FARAGÓ József
Mi legyen falun a népmesével? Művelődés. XI. évf. (1958) 7. sz., 46–47.; 8. sz., 65–66.; 9. sz., 21–22. -
FARAGÓ József
Bágyi János meséi. Korunk. XVIII. évf. (1959) 5. sz., 762–767. -
FARAGÓ József
Creangă egyik meséje a moldvai csángó népköltészetben. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. IV. évf. (1960) 1–2. sz., 83–103. -
FARAGÓ József
Egy moldvai csángó Ludas Matyi-mese. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. IV. évf. (1960) 3–4. sz., 255–268. -
FARAGÓ József
Benedek Elek ca povestitor (1859–1929). In: Anuarul Muzeului etnografic al Transilvaniei pe anii 1959–1961. Cluj-Napoca, 1963, 298–299. -
FARAGÓ József
Kínai mesegyűjtő Tekén. Utunk. XIX. évf. (1963) 12. sz., 4. -
FARAGÓ József
Kétnyelvű mesemondóink. Korunk. XXIII. évf. (1964) 8. sz., 1174–1180.