A. Általános művek
1909C. Gazdálkodás
514C.3.5. Egyéb
15D.1. Technológia
175E. Település
595E.2.3. Falvak
454F. Építészet
822F.4.1. Lakóházak
146H. Táplálkozás
103H.2. Ételek
37J. Népművészet
818J.3.2. Textil
365J.3.3. Fa
124K. Társadalom
985K.3.1. Nők
19K.6. Demográfia
197L.2. Vallásosság
271L.3. Néphit
598M. Népszokások
833M.3.4. Fonó
14M.4. Játékok
77N. Népköltészet
2760N.2. Epika, próza
1024N.2.2. Népmonda
134N.2.3. Népmese
419N.3. Népballada
396N.4. Líra
467N.4.1. Népdal
452N.4.2. Vers
15N.7. Írásbeliség
410N.7.2. Rovásírás
114O. Nyelv
2463O.2.3. Tájszavak
683O.3. Nevek
1036P.1. Népzene
204P.2. Néptánc
22110071–10335 termék, összesen 15039 db
-
ISTVÁN Lajos, id.
Amikor fazekat árulni jártunk. Korondi népmese. Művelődés. XXXVII. évf. (1984) 11. sz., 36–37. -
JAKAB Miklós
Erdélyi szász népmesék. (Kis könytár, 98.) Budapest, 1907. -
JÁNÓ Anna
A lüdércszerető. Honismeret. XXXII. évf. (2004) 2. sz., 87–90. -
JÓZSA Zsigmond
Kis Péter és Nagy Péter. Művelődés. XXXV. évf. (1982) 6. sz., 33–34. -
KAKAS Zoltán
Felsőcsernátoni népmesék. György Ignác csernátoni mesemondó meséi. (Kriza Könyvek, 5.) Gyűjtötte Kakas Zoltán. A rajzokat Simó Enikő készítette. Szerkesztette, a típusmutatót összeállította Keszeg Vilmos. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2001. -
KALLÓS Zoltán
Világszépe Erzsébetje. (Egy mese verses és prózai változata.) Néprajzi Közlemények. IV. évf. (1959) 1–2. sz., 115–124. -
KALLÓS Zoltán
Mesék verses és prózai változatai. Néprajzi Közlemények. V. évf. (1960) 1. sz., 165–178. -
KÁNTOR Pál
Tréfás mesék. [Nagyszalonta.] Magyar Nyelvőr. XII. évf. (1883) 8. sz., 376. -
KATONA Lajos
Népmesék. [Nagybánya.] Magyar Nyelvőr. VIII. évf. (1879) 10. sz., 464–466.; X. évf. (1881) 3. sz., 134–137. -
KIS Pál
Népmesék. [Agyagfalva.] Magyar Nyelvőr. XVIII. évf. (1889) 3. sz., 141. -
KISPÁL Mihály
Népmesék. [Szőkefalva.] Magyar Nyelvőr. XIV. évf. (1885) 10. sz., 473–474. -
KOCSIS Lajos
A vasórú bába. Ethnographia. XXXVIII. évf. (1927) 1. sz., 53–54. -
KÓKA Rozália
Bukovinai székely népmese. Honismeret. III. évf. (1975) 1–2. sz., 43–44. -
KOLUMBÁN Samu
Markal’. Népmese. Ethnographia. XII. évf. (1901) 4. sz., 225–227.; 6. sz., 288. -
KONSZA Samu
A szegény ember kincse. Háromszéki magyar népmesék. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1969. -
KOVÁCS Ágnes
Kalotaszegi népmesék. I–II. Bevezette és jegyzetekkel ellátta Kovács Ágnes. (Új Magyar Népköltési Gyűjtemény V–VI.) Pázmány Péter Tudomány Egyetem Magyarságtudományi Intézet–Franklin Társulat, Budapest, 1943. -
KOVÁCS Ágnes
A kalotaszegi Ketesd mesekincse. Erdélyi Múzeum. XLIX. évf. (1944) 1–4. sz., 386–423. -
KOVÁCS Ágnes
A kalotaszegi Ketesd mesekincse. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 188.) Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1944. -
KOVÁCS Ágnes
Moldvai mesék. (Népek Meséi.) Összeállította Kovács Ágnes. Illusztrálta Szántó Piroska. Anonymus, Budapest, 1945. -
KOVÁCS Ágnes
A két hideglelés. Ethnographia. LVIII. évf. (1947) 1–2. sz., 123. -
KOVÁCS Ágnes
Szegény ember okos leánya. Román népmesék. Szerkesztette, az utószót és a jegyzeteket írta Kovács Ágnes. Fordította Bözödy György, Ignácz Rózsa, Jékely Zoltán. Illusztrálta Lóránt Péterné. Európa Kiadó, Budapest, 1957. -
KOVÁCS Ágnes
Szegény ember okos leánya. Román népmesék. Szerkesztette, az utószót és a jegyzeteket írta Kovács Ágnes. Fordította Bözödy György, Ignácz Rózsa, Jékely Zoltán. Illusztrálta Lóránt Péterné. Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1958. -
KOVÁCS Ágnes
Szegény ember okos leánya. Román népmesék. Szerkesztette, az utószót és a jegyzeteket írta Kovács Ágnes. Fordította Bözödy György, Ignácz Rózsa, Jékely Zoltán. Illusztrálta Lóránt Péterné. 2. kiadás. Európa Kiadó, Budapest, 1974. -
KOVÁCS Ágnes
Szegény ember okos leánya. Román népmesék. Szerkesztette, az utószót és a jegyzeteket írta Kovács Ágnes. Fordította Bözödy György, Ignácz Rózsa, Jékely Zoltán. Illusztrálta Lóránt Péterné. Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1975. -
KOVÁCS Ágnes
Rózsafiú és tulipánleány. Kalotaszegi népmesék. (Az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény V–VI. kötete alapján.) Budapest, 1987. -
KRÍZA Ildikó
Mátyás az igazságos. Összeállította és az utószót írta Kríza Ildikó. A típusmutatót Benedek Katalin készítette. Illusztrálta Jankovics Marcell. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990. -
KRIZA J. [János]
A kutya kabala. Magyar Nyelvőr. II. évf. (1873) 2. sz., 88–89. -
KRIZA János
Az apám lakodalma. Szerkesztette Faragó József. (Tanulók Könyvtára.) Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1957. -
KRIZA János
Az álomlátó fiú. Székely népmesék. Kriza János kéziratos hagyatékából válogatta és szerkesztette Kovács Ágnes. Illusztrálta Lukács Kató. Móra Könyvkiadó, Budapest, 1960. -
LECHNER László
Népmesék. [Gyergyószentmiklós.] Magyar Nyelvőr. VIII. évf. (1879) 5. sz., 228–233. -
MITRULY Miklós
Rejtőző mesék. Korunk. XXV. évf. (1966) 2. sz., 254–255. -
MITRULY Miklós
Krasznai mese. Korunk. XXVIII. évf. (1969) 11. sz., 1613–1614. -
MOLNÁR József
Szélkötő Kalamona. Ethnographia. LIII. évf. (1942) 3–4. sz., 216–226. -
MURÁDIN László
Klézse, Moldva. A rest leány. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások VI. Tankönyvkiadó, Budapest, 1960, 155–156. -
NAGY Imre, T.
Mese a féreg farkincájáról. Magyar Nyelvőr. VII. évf. (1878) 1. sz., 46–47. -
NAGY Olga
Előbb a tánc, azután a lakoma. Mezőségi népmesék. Gyűjtötte Nagy Olga. Szerkesztette és a bevezetőt írta Faragó József. Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1953. -
NAGY Olga
Mesék. Művelődési Útmutató. VII. évf. (1954) 2. sz., 41–42. -
NAGY Olga
A vidámság madara. Mesék. Andrásy Zoltán rajzaival. Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1954. -
NAGY Olga
A három táltos varjú. Mezőségi népmesék. Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1958. -
NAGY Olga
Lüdérc sógor. Erdélyi magyar népmesék. Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969. -
NAGY Olga
A Nap húga meg a pakulár. Marosmenti, kalotaszegi és mezőségi mesék. Gyűjtötte, az előszót és a jegyzeteket írta Nagy Olga. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1973. -
NAGY Olga
A szegény ember táltos tehene. Mérai népmesék. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1976. -
NAGY Olga
Széki népmesék. Gyűjtötte, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Nagy Olga. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1976. -
NAGY Olga
Zöldmezőszárnya. Marosszentkirályi cigány népmesék. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1978. -
NAGY Olga
A havasi sátoros Dávid Gyula meséi. Gyűjtötte, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Nagy Olga. (Ciganisztikai tanulmányok, 6.) MTA Néprajzi Kutató Csoport, Budapest, 1988. -
NAGY Olga
Cifra János meséi. (Új Magyar Népköltési Gyűjtemény, 24.) Gyűjtötte, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Nagy Olga. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991. -
NAGY Olga
Villási, a táltosfiú. Mezőbándi, szucsági és mérai cigány népmesék. (Ciganisztikai tanulmányok, 9.) Szerkesztette Kríza Ildikó. MTA Néprajzi Kutatóintézet, Budapest, 1996. -
NAGY Olga
Az aranyhajú és az elátkozott madarak. Bon Ami Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1996. -
NAGY Olga – VEKERDI József
A gömböcfiú. Erdélyi cigány népmesék. Terebess Kiadó, Budapest, 2002. -
NAGY Olga – VÖŐ Gabriella
A mesemondó Jakab István. A meséket gyűjtötte, lejegyezte, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel kíséri Nagy Olga és Vöő Gabriella. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974. -
NÉMETH Sándor, M.
Népmesék. [Szolnok-Doboka megye.] Magyar Nyelvőr. X. évf. (1881) 10. sz., 474–475.; XI. évf. (1882) 4. sz., 187–188. -
NÉMETH Sándor, M.
Mesék. [Domokos.] Magyar Nyelvőr. XII. évf. (1883) 11. sz., 524–526., 12. sz., 562–564. -
NÉMETH Sándor, M.
Népmesék. [Domokos.] Magyar Nyelvőr. XIII. évf. (1884) 8. sz., 378–380.; XIV. évf. (1885) 9. sz., 424–425.; XVI. évf. (1887) 8. sz., 377–380. ; XXII. évf. (1893) 7. sz., 331–332. -
ŐSZ János
Népmese. [Kibéd.] Magyar Nyelvőr. XXIX. évf. (1900) 1. sz., 42–46., 11. sz., 534–538.; XXX. évf. (1901) 12. sz., 605–607. -
ŐSZ János
Hajnal-csillag. (Székely népmese.) [Kibéd.] Ethnographia. XII. évf. (1901) 7. sz., 321–325. -
ŐSZ János
Mesék. [Pócsfalva.] Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 10. sz., 48–52.; XXXII. évf. (1903) 7. sz., 402–406.; XXXIII. évf. (1904) 5. sz., 297–301.; XXXV. évf. (1906) 7. sz., 337–341.; XXXVII. évf. (1908) 8. sz., 367–371.; XXXIX. évf. (1910) 6. sz., 282–287., 8. sz., 381–383. -
ŐSZ János (gyűjt.)
A szép királyfi. Major Palkó. Halászfi. Székely népmesék. Marosvásárhely, 1940. -
ŐSZ János
A furfangos legény szerencséje. [Népmese.] Erdélyi Helikon. 1940. 447–450. -
ŐSZ János
A soktudó fiú. [Népmese.] Erdélyi Helikon. 1940. 403–411. -
ŐSZ János
A világszép ember. [Népmese.] Erdélyi Helikon. 1941. 55–57. -
ŐSZ János
Szegény ember dolga, csupa komédia. [Népmese.] Ifjú Erdély. 1941. 68–69. -
ŐSZ János
A csudatáska. Eredeti székely népmesék. A bevezetőt írta Kovács László. Kolozsvár, 1941. -
ŐSZ János (gyűjt.)
A békakirályné. [Népmese.] Erdélyi Helikon. 1942. 195–199. -
ŐSZ János
Az élet vize. Kisküküllő-völgyi népmesék. Ősz János gyűjteményéből válogatta és az utószót írta Faragó József. A rajzok és a borító Paulovits László munkája. Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1960. -
ŐSZ János
Az élet vize. Kisküküllő-völgyi népmesék. Ősz János gyűjteményéből. Válogatta és az utószót írta Faragó József. A rajzok és a borító Paulovits László munkája. Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1969. -
PAAL Gyula
Népmesék. Magyar Nyelvőr. VI. évf. (1877) 5. sz., 229–230.; VIII. évf. (1879) 4. sz., 182–185., 6. sz., 280–281., 10. sz., 466–467. -
PAPP György
A varga és legénye. Magyar Nyelvőr. V. évf. (1876) 10. sz., 468–469. -
POZSONYI SZENTMÁRTONI Kálmán
Székely népmesék. Dobry Lajos rajzaival. Minerva Könyvkiadó, Kolozsvár, 1944. -
RÁDULY János
A vízitündér leánya. Kis-Küküllő menti népmesék. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1978. -
RÁDULY János
Tündérszép mosolygó Ilona. Kibédi népmesék. Ion Creangă Könyvkiadó, Bukarest, 1980. -
RÁDULY János
Szép Magdolna. Kolozsvár, 1994. -
RÁDULY János
A király táncos lovai. Székely tréfás népmesék. Bon Ami Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 1995. -
ROKONFÖLDI [PETRÁS INCE János]
A béka és Szűz Mária. Magyar Nyelvőr. V. évf. (1876) 12. sz., 570. -
SÁNDOR János
Hallgató mese. Magyar Nyelvőr. V. évf. (1876) 1. sz., 35. -
SCHULLERUS, Pauline
Rumänische Volksmärchen aus dem mittleren Harbachtal, im Anh. aus dem Alttal. Gesammelt und übersetzt. Hermannstadt, 1907. -
SERES András
Csak egy fél véka búza. Gyimesi (középloki) csángó népmese. Megyei Tükör. 1971. júl. 4. -
SERES András
A bátor ember. Barcasági (krizbai) csángó népmese. Megyei Tükör. 1971. júl. 11. -
SERES András
A király három kérdése. Barcasági (Barcaújfalu) csángó népmese. Megyei Tükör. 1971. júl. 11. -
SERES András
Török futás. Moldvai (Lészped) csángó népmese. Megyei Tükör. 1971. júl. 11. -
SERES András
Mese a fonóról. Elmondja Budai Lajos, Gelence. Megyei Tükör. 1972. dec. 24. -
SERES András
Kicsi Péter, Nagy Péter (Tréfás mesék, adomák és anekdoták.) Kolozsvár, 1992. -
SERES András
A ló, a berbécs s az anyakoca. [Lécfalva.] Csernátoni Füzetek. (1992) 4. sz., 16. -
SIPOS Bella
A csodálatos furulya. Csángó népmese. Művelődési Útmutató. II. évf. (1949) 1. sz., 45–46. -
SIPOS Bella
Furfangos Márton. Hétfalusi csángó népmese. Elmondta Barti Márton Pürkerecen. Művelődési Útmutató. II. évf. (1949) 8. sz., 18–20. -
SIPOS Bella
A válogatós kisasszony. Hétfalusi népmese. Megyei Tükör. 1971. júl. 31. -
SIPOS Bella
Az okos bolond. Hétfalusi népmese. Megyei Tükör. 1971. nov. 13. -
SIPOS Bella
Korsó a kenderben. Népmese. Elmodja Bardóczi Zakariás, Szárazajta. Megyei Tükör. 1972. júl. 8. -
SIPOS Bella
Az égig érő cseresznyefa. Csángó népmese. Megyei Tükör. 1972. okt. 21., 22. -
SIPOS Bella
Dió Dénes a hordóban. Elmondja Jakab Samu, Magyarós. Megyei Tükör. 1972. nov. 15. -
SIPOS Bella
A három próba. Erdővidéki népmese. Megyei Tükör. 1973. márc. 15. -
SIPOS Bella
Az engedetlen hajszál. Csángó népmese. Művelődés. XXVI. évf. (1973). 3. sz., 36–38. -
SKLAREK, E.
Ungarische Volksärchen. Leipzig, 1901. -
STEUER János
Népmesék. [Arad megye.] Magyar Nyelvőr. XIII. évf. (1884) 12. sz., 572–574. -
SZABÓ Géza
Az igazság tölgyfája I. Kalotaszegi mesék és népmondák a szerző előszavával. Bukarest, 1978. -
SZABÓ Géza [gyűjt.]
Kalotaszegi mesék. Az aranyszívű pásztor csodálatos gazdagsága, melyet egy kiskutyának tulajdoníthatunk. Kalotaszeg. Új sorozat. II. évf. (1991) 7. [11.!] sz. 7. -
SZABÓ Judit
Rózsa királyfi. Berekméri Sándor gernyeszegi meséi. Gyűjtötte, a bevezető tanulmányt írta és jegyzetekkel ellátta Szabó Judit. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1977. -
SZABÓ T. Attila (vál.)
A mi meséink. A meséket a Magyar Népköltési Gyűjtemény kötetéből Arany László, a Magyar Népmese gyűjteményből Szabó T. Attila válogatta ki. Ifjú Erdély, Kolozsvár, 1939. -
SZABÓ T. Attila (vál.)
A mi meséink. A meséket a Magyar Népköltési Gyűjtemény kötetéből Arany László, a Magyar Népmese gyűjteményből Szabó T. Attila válogatta ki. Második kiadás. Ifjú Erdély, Kolozsvár, 1941. -
SZEGŐ Júlia
Mánole mester. Ethnographia. LXXVI. évf. (1965) 1. sz., 95–98. -
SZÉKELY Pál
Egy mese a szolnokdobokai Bálványosváraljáról. In: Bárczi Géza – Szabó T. Attila (szerk.): Magyar Népnyelv IV. Magyar Népnyelvkutató Intézet–Erdélyi Tudományos Intézet, Debrecen–Kolozsvár, 1942, 441–450. -
SZENTIMREI Jenő (összeáll.)
Fonóműsor. Művelődési Útmutató. VIII. évf. (1955) 1. sz., 27–33. -
SZENTMIKLÓSI Ferenc – VITA Zsigmond (vál.)
Magyar népmesék. A címlapot és a szöveg közti képeket Vass Albert rajzolta. Aiud, 1942. -
SZONGOTT Kristóf
Erdélyi örmény népmesék. Ethnographia. III. évf. (1892) 2–3. sz., 85–91. -
TATRANGI PÁL András
Az én házasságom. Csángó népmese. Művelődés. XXVI. évf. (1973). 3. sz., 40. -
TELEKY Dezső
A repülő királyfi. Új Cimbora. 1939. 68–69., 85–86., 101–102. -
TEMESVÁRI István
Népmesék. Magyar Nyelvőr. VIII. évf. (1879) 2. sz., 89–90., 8. sz., 373–377., 9. sz., 429–430. -
VEKERDI József
Cigány nyelvjárási népmesék I–II. (Folklór és etnográfia, 19.) Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke, Debrecen, 1985. -
VERSÉNYI György
Népmesék. [Zilah.] Magyar Nyelvőr. XIV. évf. (1885) 2. sz., 91–94. -
VERSÉNYI György
Népmesék. [Szucsák.] Magyar Nyelvőr. XVI. évf. (1887) 7. sz., 327–328. -
WASYLKIEWICZ, V.
Mese. [Csíkcsomortán.] Magyar Nyelvőr. XXX. évf. (1901) 1. sz., 46–47. -
WLISLOCKI, Heinrich
Märchen und Sagen der transsilvanischen Ziegeuner. Gesammelt und aus unedirten Originaltexten übersetzt. [Erdélyi cigány mesék és mondák. Gyűjtötte és kiadatlan eredeti szövegekből fordította.] Berlin, 1886. -
WLISLOCKI, Heinrich
Vier Märchen der transsilvanischen Zigeuner. Inedita. Mit gegenüber stehender deutscher Übersetzung und Glossar versehen. [Négy erdélyi vándorcigány népmese. Kiadatlan szövegek. Párhuzamos német fordítással és szójegyzékkel.] Budapest, 1886. -
ZILAHY József
A korjánféreg. Ethnographia. XX. évf. (1909) 315. -
ZSÓK Béla
Az egyszeri ember. Hunyad vármegyébe telepedett bukovinai székelyek körében gyűjtött tréfás mesék. Ion Creangă Könyvkiadó, Bukarest, 1993. -
(n. n.)
Félig nyúzott bak kecske. Versbeszedve. Brassói Lapok. 1925. 8. sz -
(n. n.)
Hol vagy, kicsi Jézus? Székely mese. Cimbora. 1926. 226–228. -
(n. n.)
A rest ember. Népmese. Cimbora. 1929. 410–412. -
(n. n.)
A málnási szépasszonyok. Új Cimbora. 1935. 147–149. -
(n. n.)
A vasfejű farkas. [Népmese.] Ellenzék. 1939. 292. sz. -
(n. n.)
Az angyalbárányok. [Népmese.] Pásztortűz. 1939. 480–481. -
(n. n.)
Megölő Istenfán. Udvarhelyszéki népmese. Ellenzék. 1939. 280. sz. -
(n. n.)
A rest macska. [Népmese.] Erdélyi Iskola. 1942. 103–104. -
(n. n.)
Szép Miklós. [Népmese.] Pásztortűz. 1942. 205–208. -
(n. n.)
Két trunki mese. (A kolozsvári Bolyai Egyetem Magyar nyelvészeti tanszéke munkaközösségének szövegközlése.) Magyar Nyelvőr. LXXXI. évf. (1957) 1. sz., 109–112. -
(n. n.)
A kőleves. Népmese. Simodán Demeter, 67 éves, Pankota. Megyei Tükör. 1972. ápr. 1. -
BIRÓ A. Zoltán
A történetmondás mint az antropológiai kutatás tárgya. Kutatásmódszertani tanulmány. In: Bodó Julianna – Oláh Sándor (szerk.): Elmentünk? Székelyföldi életutak. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996, 237–259. -
DEMETER Éva
Változatok egy megtéréstörténetre. In: Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok 2. Fiatal kutatók a népi kultúráról. (Kriza Könyvek, 19.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2003, 63–78. -
DOBOS Ilona, S.
Az „igaz” történetek műfajának kérdéséről. Ethnographia. LXXV. évf. (1964) 2. sz., 198–217. -
ILYÉS Sándor
Az élettörténetekben megjelenő etnicitás egy vegyes házasság esetében. In: Szabó Á. Töhötöm (szerk): Életutak és életmódok. (Kriza Könyvek, 15.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002, 71–96. -
ILYÉS Sándor
Az élettörténetekben megjelenő etnicitás egy vegyes házasság esetében. Néprajzi Látóhatár. XIII. évf. (2004) 3–4. 139–160. -
ILYÉS Sándor
Identitatea etnică în povestirea vieţii. Cazul unui cuplu mixt din Cluj-Napoca. [Az élettörténetekben megjelenő etnicitás. Egy kolozsvári vegyes házasság.] In: Hügel, Peter (red.): Dilema Europei Centrale: convieţuire sau coexistenţă. Lucrăriile Simpozionului Internaţional de Antropologie Culturală din 13–14 mai 2004 de la Arad. (Colecţia minorităţii, 6.) Complexul Muzeal Arad, Arad, 2005, 184–220. -
ILYÉS Sándor
Magyar–román házasság Kolozsváron az élettörténetek tükrében. Korunk. 3. f. XVI. évf. (2005) 3. sz., 117–120. -
KESZEG Vilmos
Kórkép az igaz történetekben. Helikon. II. évf. (1991) 43. sz., 3. -
KESZEG Vilmos
A félrevezető narratívum mint elbeszélési stratégia. Ethnographia. CXIII. évf. (2002) 1–2. sz., 121–132. -
KESZEG Vilmos
Határ, határmódosítás, határátlépés. Történetek a kisebbségi sorsról. Néprajzi Látóhatár. XIII. évf. (2004) 3–4. sz., 41–86. -
KINDA István Csaba
Világháborús események egy élettörténet tükrében. In: Szabó Á. Töhötöm (szerk): Életutak és életmódok. (Kriza Könyvek, 15.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002, 55–70. -
KISS András
Beszélget báró Bánffy Évával és Bánffy Tamással. Korunk. 3 f. XIII. évf. (2002) 12. sz., 13–19. -
KŐMÍVES Noémi
Mindennapjaink szövegei: a pletyka. Néprajzi Látóhatár. X. évf. (2001) 1–4. sz., 205–223. -
MIKLÓS Zoltán
A kuláksors egyéni interpretációja a „kulák” perspektívájából. In: Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok 2. Fiatal kutatók a népi kultúráról. (Kriza Könyvek, 19.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2003, 49–62. -
NAGY Olga
Új népi műfaj születőben. Művelődés. XXVII. évf. (1974) 12. sz., 57–58. -
NAGY Olga
Élményelbeszélések a népi prózában. Művelődés. XXIX. évf. (1976) 4. sz., 24–26. -
NAGY Olga
A mindennapok valósága. Művelődés. XXIX. évf. (1976) 7. sz., 32–34. -
NAGY Olga
L’importance de la relation narrateur–auditoire dans la formation d’un style narratif. [Előadó és hallgatóság viszonyának jelentősége egy narrációs stílus kialakulásában.] In: Nagy Ilona – Voigt Vilmos (szerk.): Artes Populares 16–17. II. A Folklore Tanszék Évkönyve. Budapest, 1995, 598–607. -
NAGY Olga
A népi próza állapota Havadon. Néprajzi Látóhatár. IV. évf. (1995) 1–2. sz., 48–66. -
NAGY Olga
A népmesétől az oral history-ig. In: Keszeg Vilmos (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 9. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2001, 135–161. -
OZSVÁTH Imola
A szórványosodás motívumai egy élettörténetben. In: Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok 2. Fiatal kutatók a népi kultúráról. (Kriza Könyvek, 19.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2003, 33–47. -
OZSVÁTH Imola
Diasporă şi identitate. Motivele izolării într-o poveste de viaţă. [Szórvány és identitás. A szórványosodás motívumai egy élettörténetben.] In: Hurezan, Pascu – Colta, Elena Rodica (red.): Minoritarul imaginar. Minoritarul real. Lucrările Simpozionului internaţional de antropologia minorităţiilor 7–9 mai 2003. (Colecţia minorităţii, 5.) Complexul Muzeal Arad, Arad, 2003, 202–220. -
OZSVÁTH Imola
Egy naiv festő élettörtének motívumai. In: Keszeg Vilmos (szerk.): Specialisták. Életpályák és élettörténetek I. (Sapientia könyvek, 41.) Scientia Kiadó, Kolozsvár, 2005, 31–118. -
OZSVÁTH Imola
A szórványosodás motívumai egy élettörténetben. In: Gagyi József (szerk.): Emlékezet és kommunikáció. Narratívák az egyéni, a társas és a közösségi identitás teremtésében. 2004. március 19–20. Marosvásárhely. Scientia Kiadó, Kolozsvár, 2007, 150–167. -
OZSVÁTH Imola
A szórványosodás motívumai egy élettörténetben. In: Balogh Balázs – Bodó Barna – Ilyés Zoltán (szerk.): Regionális identitás, közösségépítés, szórványgondozás. (Kisebbségkutatás Könyvek.) Lucidus Kiadó, Budapest, 2007, 228–237. -
PÁCZKÁN Éva
Kopasz föld. Mentalitás- és szövegvizsgálat egy élettörténet elemzésének alapján. (Kriza Könyvek, 13.) Az utószót Görög Hajnalka írta. A rajzokat ifj. Molnár Dénes készítette. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002. -
SYLVESTER Lajos
A lőporgyártó Szacsvay család emlékezete. Honismeret. XXVII. évf. (1999) 2. sz., 28–31. -
SZABÓ Márta
Vadászélet, vadásztörténetek. Művelődés. LIV. évf. (2001) 12. sz., 12–14. -
SZŐCS Levente
Gondolatok az igaztörténetek mibenlétével és gyűjtésével kapcsolatosan. In: Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok. Fiatal kutatók a népi kultúráról. (Kriza Könyvek, 12.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002, 63–78. -
VAJDA András
Jelentésteremtő mechanizmusok egy parasztember élettörténetében. In: Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok. Fiatal kutatók a népi kultúráról. (Kriza Könyvek, 12.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002, 79–94. -
VAJDA András
Învăţătorul – eroul local. Biografia unui dascăl din Dumbrăvioara. [Egy sáromberki tanító biográfiája. ] In: Hügel, Peter – Colta, Elena Rodica (red.): Regiuni, etnii şi identităţi regionale. Lucrările Simpozionului Internaţional de Antropologie Culturală din 17–19 mai 2006. (Colecţia minorităţii, 8.) Complexul Muzeal Arad, Arad, 2007, 456–485. -
VÖŐ Gabriella
A mai falu elbeszélő alkotásairól. Bogyurka Pista bácsi története az asszonnyal. Művelődés. XXVI. évf. (1973) 9. sz., 38–40. -
BALÁZS Lajos
„A nép sírt… ivott és sírt.” Szóbeli történelem a csíkszentdomokosi kollektivizálásról. Honismeret. XX. évf. (1992) 6. sz., 47–50. -
BECZÁSY István
Magyarként és „osztályidegenként” Romániában. Honismeret. XX. évf. (1992) 2. sz., 43–52. -
BOSNYÁK Sándor (gyűjt.)
Benedik doktor élete és halála. Örökség. (1993) 16–19. -
DÉNES Gáspár
„Ahány helyre ment az ember, annyiszor volt új ember.” Közreadja Rostás Zoltán. In: Bodó Julianna – Oláh Sándor (szerk.): Elmentünk? Székelyföldi életutak. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996, 75–94. -
ERŐSS Dénes
„Ha nem segítesz, nem várhatsz.” Közreadja Túros Endre. In: Bodó Julianna – Oláh Sándor (szerk.): Elmentünk? Székelyföldi életutak. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996, 201–220. -
GAGYI József
„Sokféle volt ez a kicsi zenekar?” Művelődés. XLI. [XLV.!] évf. (1992) 5. sz., 22. -
GAZDA József
Árnyékodba lefeküdtem. Elmúlás és halál. Forrás. XXI. évf. (1992) 1. sz., 61–73. -
HEGEDŰS Lajos
Moldvai telepesek. In: Bárczi Géza (szerk.): Magyar Nyelvjárások I. Debrecen, 1951, 241–257. -
JÁKI Sándor Teodóz
Csángóföldi hét igaz történet. In: Halász Péter (szerk.): A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest, 1991, 655–659. -
MOLNÁR János
„Állandóan lavírozni kellett…” Közreadja Bodó Julianna. In: Bodó Julianna – Oláh Sándor (szerk.): Elmentünk? Székelyföldi életutak. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996, 169–200. -
OLÁH Sándor (közread.)
Hát ilyen virágokat szettünk, ilyen életököt éltünk…” Átmenetek. (1990) 1. sz., 35–38, 2. sz., 55–61. -
OLÁH Sándor (közli)
„… az-e a szebb élet?” Az önéletrajzi visszaemlékezések lehetséges jelentései. Átmenetek. (1991) 1. sz., 86–96. -
OLÁH Sándor (közli)
„Vót rend akkor es…” Üzenetek. III. évf. (1992) 1–2. sz., 101–118. -
NAGY Olga
Világgá futó szavak. Havadi beszélgetések. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1990. -
RÁCZ Dénes
„Kényszerhelyzet volt…” Közreadja Oláh Sándor. In: Bodó Julianna – Oláh Sándor (szerk.): Elmentünk? Székelyföldi életutak. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996, 145–167. -
RÁCZ Zsigmond
„Mindenkinél kisebbnek éreztem magam…” Közreadja Oláh Sándor. In: Bodó Julianna – Oláh Sándor (szerk.): Elmentünk? Székelyföldi életutak. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996, 33–73. -
RÁDULY János
Ahogy a szolgának telik esztendeje. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1987. -
SÁNDOR Ilona, M.
’A faluba neked helyed nincs!” Közreadja Oláh Sándor. In: Bodó Julianna – Oláh Sándor (szerk.): Elmentünk? Székelyföldi életutak. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996, 95–117. -
SEBESTYÉN Júlia, K.
„…hogy sokan vagyunk, az nagyon sokat jelent.” Közreadja Túros Endre. In: Bodó Julianna – Oláh Sándor (szerk.): Elmentünk? Székelyföldi életutak. (Helyzet Könyvek.) KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja–Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996, 119–143. -
FELMÉRI Lajos
Feljogosítás kalákában. Magyar Nyelvőr. VI. évf. (1877) 10. sz., 477. -
KUI János
Játék, tánc, halál a sarmasági néphagyományban. Művelődés. XLI. [XLV.!] évf. (1992) 3. sz., 13–16. -
MÁRTON Gyula
Népi köszöntések Kalotaszegről és vidékéről. Erdélyi Múzeum. XLIX. évf. (1944) 1–2. sz., 135. -
PAAL Gyula
Székely áldomások. Magyar Nyelvőr. V. évf. (1876) 11. sz., 521. -
RAJECZKY Benjamin
Hüdintés. Ethnographia. XCI. évf. (1980) 3–4. sz., 393–396. -
SZENDREY Zsigmond
Elegyes. Ethnographia. XXXIV–XXXV. évf. (1923–1924) 7–12. sz., 179–180. -
SZENDREY Zsigmond
A kortesnótákról. Ethnographia. XXXVI. évf. (1925) 7–12. sz., 166–167. -
SZENDREY Zsigmond
Apróságok. Ethnographia. XXXVI. évf. (1925) 7–12. sz., 177–179. -
BERZE NAGY János
Magyar szólásaink és a folklore. Ethnographia. XL. évf. (1929) 3–4. sz., 153–161.; XLIII. évf. (1932) 3–4. sz., 97–141. -
BURA László
Közmondáskincsünk – népünk erkölcsi kódexe. Művelődés. XXIII. évf. (1970) 2. sz., 59. -
CSEFKÓ Gyula
Szállóigék, szólásmódok. Tanulmányok szóláskészletünk köréből. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai, 28.) Budapest, 1930. -
FARAGÓ József
Népköltészetünk kincsei. A találós kérdések. Művelődési Útmutató. VII. (1954) 1. sz., hátsó borító belső lapján. -
[FARAGÓ József]
Pályázat. [Felhívás találós kérdések gyűjtésére.] Művelődési Útmutató. VIII. évf. (1954) 1. sz., hátsó borító külső lapján. -
FARAGÓ József
Népköltészetünk mai fejlődése. Új találós kérdések. Igaz Szó. III. évf. (1955) 2. sz., 141–149. -
FARAGÓ József
Új találós kérdések alkotása. Utunk. XVII. évf. (1962) 37. sz., 6. -
FARAGÓ József
Nyelvében él a nemzet! Egy szállóige keletkezése. Helikon. I. évf. (1990) 4. sz., 8. -
FARAGÓ József
Nyelvében él a nemzet. Egy szállóige keletkezése. Élet és Irodalom. XXIV. évf. (1991) 39. sz., 11. -
GYÖRGY Lajos
„Néha az ördögnek is kell gyertyát gyújtani” magyar változatai. Ethnographia. XXXIX. évf. (1928) 3–4. sz., 183–185. -
KICSI Sándor András
Találós kérdések a gombával. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XLIV. évf. (2000) 1–2. sz., 129–131. -
MÁNDOKI László
Egy magyar kút-rejtvény és rokonsága. In: Módy György – Balassa Iván – Ujváry Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. (Hajdú-Bihar megyei Múzeumok közleményei, 39.) Debrecen, 1982, 837–843. -
NAGY Gábor, O.
Mi a szólás? Magyar Nyelv. L. évf. (1954) 1–2. sz., 110–126., 3–4. sz., 396–408. -
NAGY Gábor, O.
Mi a szólás? (Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 87.) Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1954. -
PACZOLAY Gyula
Schlandt Henrik brassói közmondáslexikonjának helye a magyar szóláskutatás történetében. Ethnographia. XC. évf. (1979) 3. sz., 395–406. -
PACZOLAY Gyula
Készülőben van egy összehasonlító szólás- és közmondástár (nyelvtörténeti adatokkal). Magyar Nyelvőr. CIX. évf. (1985) 2. sz., 129–139. -
PACZOLAY Gyula
Magyar proverbiumok európai rokonsága. A „nem mind arany, ami fénylik” példáján. Ethnographia. XCVII. évf. (1986) 2–4. sz.334–360. -
PACZOLAY Gyula
Baranyai Decsi Csimor Lajos, a szóláskutató. Erdélyi Múzeum. LXIII. évf. (2001) 3–4. sz.1227. -
PACZOLAY Gyula
Északi csángómagyar közmondások, kifejezések. Yrjö Wichmann gyűjtése (1906–1907). Erdélyi Múzeum. LXV. évf. (2003) 1–2. sz., 31–59. -
PERÉNYI Adolf
A magyar nép elméssége. Ethnographia. XII. évf. (1901) 5. sz., 215–218.; 6. sz., 263–266. -
PROHÁSZKA János
Csíkszentdomokoson járatos szólások és közmondások. Magyar Nyelvőr. LXXXVI. évf. (1962) 2. sz., 203–208. -
SZENDREY Zsigmond
Találós mesék és külföldi megfeleléseik. Ethnographia. XXXII. évf. (1921) 1–6. sz., 69–81. -
SZENDREY Zsigmond
Népi találós kérdéseink szerkezete. Ethnographia. XXXIV–XXXV. évf. (1923–1924) 4–6. sz., 83–92. -
VÖŐ Gabriella
Azonosságok az erdélyi etnikumok proverbiumkincsében. In: Eperjessy Ernő – Grin Igor – Krupa András (szerk.): Az együttélés évezrede a Kárpát-medencében. (A Duna-medence népei együttélésének tükröződése a néphagyományban. – A VI. Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia előadásai. Békéscsaba, 1996 október 2–3–4.) Békéscsaba–Debrecen, 1998, 520–524. -
ALFÖLDI Mihály
Lacis, lackós. Magyar Nyelvőr. XLII. évf. (1913) 1. sz., 37–38. -
BEKE Ödön
Néhány szólásunk történetéhez. Magyar Nyelvőr. LXI. évf. (1932) 3–4. sz., 40–42. -
BEKE Ödön
A fuldokló ember szalmaszálhoz is kap. Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 1. sz., 59. -
BERNÁTH Béla
Kopó, kopár, felkopik az álla. Magyar Nyelvőr. CXI. évf. (1987) 3. sz., 350–351. -
CSEFKÓ Gyula
Szólásaink történetéhez és magyarázatához. Magyar Nyelvőr. LXX. évf. (1946) 4. sz., 129–140. -
CSEFKÓ Gyula
Huncutra hív. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz., 254–256. -
CSEFKÓ Gyula
Gallycsapta ember. Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 1. sz., 52–53. -
CSEFKÓ Gyula
Padra viszik bőrit. Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 4. sz.297–298. -
CSŰRY Bálint
Füst van az orrában. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 9–10. sz., 324. -
CSŰRY Bálint
Károlyi Gáspár bibliafordításának nyelvi hatásához. Magyar Nyelv. XXXVI. évf. (1940) 4. sz., 238–248. -
GERGELY Béla
Bat pe Iorga de Maniu. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1. sz., 95. -
HEGEDŰS Lajos
Olyan vagy, mint a csoma lova! Magyar Nyelv. L. évf. (1954) 3–4. sz., 460–461. -
HORGER Antal
Ahol a bort singgel mérik. Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 4. sz., 212., 5. sz., 269–270. -
HORGER Antal
Kotnyeles. Magyar Nyelv. XXXVII. évf. (1941) 3. sz., 154–157. -
ISTVÁN Lajos
Korondi szólásmagyarázatok. Erdélyi Múzeum. LV. évf. (1993) 1–2. sz., 70–75. -
KÁLMÁN Béla
Ordít, mint a fába szorult féreg. Magyar Nyelv. XLV. évf. (1949) 2. sz., 137–140. -
KERTÉSZ Manó
Szólásmagyarázatok. Magyar Nyelvőr. XXXV. évf. (1906) 9. sz., 425–426. -
KERTÉSZ Manó
Szólásmagyarázatok. Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 3. sz., 97–99. -
KERTÉSZ Manó
Két szólás magyarázatához. Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 9–10. sz., 442. -
KERTÉSZ Manó
Régi babonák emlékei nyelvünkben. Magyar Nyelvőr. LXXVIII. évf. (1954) 5–6. sz., 407–412. -
KOMÁROMY Lajos
Két ritka szólás. Magyar Nyelvőr. XLI. évf. (1912) 7. sz., 312–314. -
KOVÁCS Anna
Elémegyek, hazamegyek. [Szó- és szólásmagyarázatok.] Falvak Dolgozó Népe. XXVI. évf. (1970) 35. sz., 4. -
KOVÁCS Asztrik
A fenével etetni. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 4. sz., 181–182. -
LEHR Albert
Eb fújja, kutya járja. Magyar Nyelv. II. évf. (1906) 5. sz., 229–230. -
MÁRTON Béla
Szólásmagyarázatok. Falvak Dolgozó Népe. XXXIV. évf. (1978) 20. sz., 4. -
MÁRTON Béla
Ujjat húz valakivel. Falvak Dolgozó Népe. XXXIV. évf. (1978) 33. sz., 5. -
MÁRTON Béla
Anyanyelvünk életéből. [Szólásmagyarázatok.] Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 7. sz., 4. -
MÁRTON Béla
Tőszomszédság. [Szólásmagyarázat.] Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 11. sz., 5. -
MÁRTON Béla
Egy mindennapi szólásmondás magyarázata. [Mehet a sóhivatalba.] Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 33. sz., 5. -
MÁRTON Béla
Szólásmagyarázatok. Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 35. sz., 4. -
MÁRTON Béla
Fabatkát sem ér. Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 38. sz., 4. -
MÁRTON Béla
„Apád, anyád ide jöjjön!” Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 39. sz., 4. -
MÁRTON Béla
Benne van a csávában. Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 44. sz., 4. -
MÁRTON Béla
„Igézet, ne fogd meg!” Falvak Dolgozó Népe. XXXVI. évf. (1980) 51. sz., 8. -
MOLNÁR Ferenc, A.
Nem mindig papsajt. Magyar Nyelv. LXXVII. évf. (1981) 4. sz., 470–473. -
MURÁDIN László
Hencidától Boncidáig folyt a sárga lé. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXIX. évf. (1995) 1. sz., 72–74. -
MIZSER Lajos
Megszorult, mint a recsenyédi kutya. Magyar Nyelv. LXVII. évf. (1971) 3. sz., 342–343. -
NAGY Gábor, O.
Egy készülő szólásgyűjtemény elé. Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 1–2. sz., 43–47. -
NAGY Gábor, O.
Mintha hájjal kenegetnék. Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 5–6. sz., 462–464. -
NAGY Gábor, O.
Fogához veri a garast. Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 5–6. sz., 464–465. -
NAGY Gábor, O.
Övé a diófáig. Magyar Nyelvőr. LXXIX. évf. (1955) 1. sz., 94–97. -
NAGY Gábor, O.
Itt a kezem, nem disznóláb. Magyar Nyelvőr. LXXXI. évf. (1957) 1. sz., 124–126. -
NAGY Gábor, O.
Mi fán terem? Magyar szólásmondások eredete. Gondolat Kiadó, Budapest, 1957. -
NAGY Gábor, O.
Pilátus macskája. Magyar Nyelvőr. LXXXVI. évf. (1962) 1. sz., 90–92. -
NAGY Gábor, O.
Részletek egy szólásmagyarázó szótárból. Magyar Nyelvőr. LXXXIX. évf. (1965) 2. sz., 223–231.; 3. sz., 367–374., 4. sz., 466–476.; XC. évf. (1966) 1. sz., 81–86., 2. sz., 189–193., 3. sz., 297–301.; XCII. évf. (1968) 3. sz., 334–335. -
PÉNTEK János
A rövidebbet húzza. Magyar Nyelvőr. XCIV. évf. (1970) 2. sz., 233–235. -
PROHÁSZKA János
Nem fog a hely. Magyar Nyelvőr. LXXIX. évf. (1955) 1. sz., 106–107. -
PROHÁSZKA János
Az értéktelenség és a kicsiség néhány kifejezése nyelvünkben. Magyar Nyelvőr. LXXXII. évf. (1958) 3. sz., 376–379. -
PUNGUR Gyula
Eb fújja, kutya járja. Magyar Nyelv. II. évf. (1906) 4. sz., 179. -
RÉTHEI PRIKKEL Marián
Föltette az Orbán süvegét. Magyar Nyelvőr. XLI. évf. (1912) 1–2. sz., 75–80. -
RÉTHEI PRIKKEL Marián
Fáréra fog. Magyar Nyelv. IX. évf. (1913) 3. sz., 124–126. -
RUBINYI Mózes
Ahol a bort singgel mérik. Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 4. sz., 212–213. -
SCHEIBER Sándor
Megrázta, mint Krisztus a vargát. Magyar Nyelv. XLVII. évf. (1951) 1. sz., 86–87. -
SIMONFI János
Egy régi szólásmód. (Feltekeri, felcsavarja az eszét, – az esze kerekét.) Magyar Nyelvőr. XLI. évf. (1912) 4. sz., 153–157. -
SZABÓ T. Attila
Sok bába közt elvész a gyermek. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 3–4. sz., 116. -
SZABÓ T. Attila
Halál ellen nincs orvosság. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 3–4. sz., 116. -
SZABÓ T. Attila
Dögrovás. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 9–10. sz., 330–331.