A. Általános művek
1909C. Gazdálkodás
514C.3.5. Egyéb
15D.1. Technológia
175E. Település
595E.2.3. Falvak
454F. Építészet
822F.4.1. Lakóházak
146H. Táplálkozás
103H.2. Ételek
37J. Népművészet
818J.3.2. Textil
365J.3.3. Fa
124K. Társadalom
985K.3.1. Nők
19K.6. Demográfia
197L.2. Vallásosság
271L.3. Néphit
598M. Népszokások
833M.3.4. Fonó
14M.4. Játékok
77N. Népköltészet
2760N.2. Epika, próza
1024N.2.2. Népmonda
134N.2.3. Népmese
419N.3. Népballada
396N.4. Líra
467N.4.1. Népdal
452N.4.2. Vers
15N.7. Írásbeliség
410N.7.2. Rovásírás
114O. Nyelv
2463O.2.3. Tájszavak
683O.3. Nevek
1036P.1. Népzene
204P.2. Néptánc
22112456–12720 termék, összesen 15039 db
-
ERDÉLYI Lajos
Válasz Horger bírálatára. Nyelvtudományi Közlemények. XXXVII. évf. (1907) 4. sz., 323–332. -
ERDÉLYI Lajos
Befejező válasz Horgernek. Nyelvtudományi Közlemények. XXXVIII. évf. (1908) 1–2. sz., 188–190. -
FÜLEP Imre
A Szatmár városi nyelvjárásról. Magyar Nyelvőr. IX. évf. (1880) 6. sz., 263–265. -
GÁLFFY Mózes
Tájékoztató a Körös völgyi nyelvjárásról. Művelődés. XXIII. évf. (1970) 1. sz., 42–43. -
GÁLFFY Mózes
A háromszéki nyelvjárás. Megyei Tükör. 1971. máj. 23. -
GENCSY István
A gyergyói nyelvjárás. Magyar Nyelvőr. XXXIV. évf. (1905) 2. sz., 80–86., 4. sz., 188–195., 5. sz., 258–268., 6. sz., 321–329. -
GENCSY István
A gyergyói nyelvjárás. (Nyelvészeti Füzetek, 20.) Athenaeum Kiadó, Budapest, 1905. -
HAKAN Aydemir
Kun-kipcsak elemek a moldvai csángó nyelvjárásban. Magyar Nyelv. XCVIII. évf. (2002) 2. sz., 198–211. -
HEGEDŰS Attila
Székelyudvarhely XVI. század végi nyelve a Székely Oklevéltár alapján. Magyar Nyelv. LXXXII. évf. (1986) 2. sz., 210–215. -
HORGER Antal
A halmágyi nyelvjárás-sziget. Nyelvtudományi Közlemények. XXXI. évf. (1901) 4. sz., 365–423. -
HORGER Antal
A háromszéki nyelvjáráshoz. Nyelvtudományi Közlemények. XXXVII. évf. (1907) 4. sz., 307–323. -
HORGER Antal
A háromszéki nyelvjárás ügyében. Nyelvtudományi Közlemények. XXXVIII. évf. (1908) 1–2. sz., 184–188. -
HORGER Antal
A szakadáti nyelvjárás-sziget. Magyar Nyelv. VI. évf. (1910) 5. sz., 197–209., 7. sz., 306–315., 8. sz., 378–382. -
JENŐ Sándor
Az érmelléki nyelvjárás. Magyar Nyelvőr. XXIX. évf. (1900) 5. sz., 209–213., 6. sz., 252–255., 7. sz., 333–336., 10. sz., 476–478., 11. sz., 531–533. -
KALMÁR Elek
A szolnok-dobokai tájszólás jellemzőbb sajátságai. Magyar Nyelvőr. XVII. évf. (1888) 7. sz., 314–317. -
KOLUMBÁN Samu
A lozsádi nyelvjárás. Magyar Nyelvőr. XXII. évf. (1893) 8. sz., 353–359., 9. sz., 405–410., 10. sz., 456–459., 11. sz., 499–502., 12. sz., 555–557. -
KONSZA Samu
Nagybacon nyelvjárása. Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 2. sz., 62–71., 3. sz., 104–113., 4. sz., 162–170., 5–6. sz., 231–236. -
KONSZA Samu
Nagybacon nyelvjárása. (Nyelvészeti Füzetek, 75.) Budapest, 1916. -
KOVÁCS Márton
A moldvai csángó nyelv. Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 3. sz., 136. -
KRIZA János
Székely nyelvjárásokról. Magyar Nyelvőr. XXX. évf. (1901) 1. sz., 42–43. -
KÚNOS Ignácz
Erdélyi kisebb nyelvjárások. [Sztána, Gyimes, Bánffyhunyad.] Magyar Nyelvőr. IX. évf. (1880) 11. sz., 502–504.; X. évf. (1881) 1. sz., 20–23. -
LACKOVITS Emőke, S.
Kalotaszegi szólás. In: Lukács László (szerk.): Íme az én népem. Lackovits Emőke, Lukács László és Varró Ágnes előadásai a Magyar Rádió „Kis magyar néprajz” sorozatából (1984–1990). Székesfehérvár, 1995, 24–25. -
LAKATOS János
Adalék a gyergyói és csíki nyelvjáráshoz. Magyar Nyelvőr. XLIII. évf. (1914) 8. sz., 355–356. -
LÁSZLÓ Géza
A zilahvidéki nyelvjárás. Magyar Nyelvőr. XXVII. évf. (1898) 10. sz., 438–443., 11. sz., 489–497., 12. sz., 542–549.; XXVIII. évf. (1899) 2. sz., 56–63., 3. sz., 112–115., 4. sz., 184–188., 5. sz., 231–239., 6. sz., 280–288., 7. sz., 330–333., 8. sz., 374–381., 9. sz., 418–421., 10. sz., 471–476. -
LÁSZLÓ Géza
A zilahvidéki nyelvjárás. Budapest, 1899. -
LÁZÁR István
Az alsófehérmegyei népnyelv. Magyar Nyelvőr. XXV. évf. (1896) 8. sz., 346–351. -
LOSONCZI Zoltán
A moldvai csángók eredetéről. Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 1. sz., 13–20., 2. sz., 60–66. -
LŐRINCZY Éva, B.
A moldvai csángó nyelvjárás variánsai. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1953, 107–119. -
MADAY Gyula
A hajdúk beszéde. (Nyelvészeti Füzetek, 56.) Athenaeum Kiadó, Budapest, 1909. -
MAGDÓ-PANDI István
A hétfalusi csángók nyelvéről. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 6. sz., 278–279. -
MÁRTON Gyula
A szilágysági nyelvjárás. Művelődés. XXIII. évf. (1970) 6. sz., 45–47. -
MUNKÁCSI Bernát
A moldvai csángók nyelvjárása. Magyar Nyelvőr. IX. évf. (1880) 10. sz., 444–455., 11. sz., 481–493., 12. sz., 529–533.; X. évf. (1881) 3. sz., 101–107., 4. sz., 149–158., 5. sz., 199–205. -
MURÁDIN László
Az aranyosszéki nyelvjárás. Művelődés. XIV. évf. (1971) 6. sz., 14–15. -
NÉMETH Sándor
A domokosi nyelvjárás. Magyar Nyelvőr. XLII. évf. (1913) 1. sz., 9–15., 2. sz., 65–71. -
ŐSZ János
Kibéd és vidéke nyelvi sajátságai. Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 9. sz., 527. -
PÁL András
A csángók eredete. Magyar Nyelvőr. XXXVII. évf. (1908) 6. sz., 278–280. -
PÁL András
A hétfalusi csángók nyelvéről. Magyar Nyelvőr. XXXIX. évf. (1910) 4. sz., 180–181. -
PAPP László
Bihar megyei nyelvi adatok a XVIII. századból. Magyar Nyelv. LV. évf. (1959) 4. sz., 546–551. -
PARÁSZKA Gábor
Fogarasi nyelvjárási sajátságok. Magyar Nyelvőr. XLII. évf. (1913) 3. sz., 107–113. -
PROHÁSZKA János
Újabb értesülések a moldvai csángókról. Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 4. sz., 277–279. -
PROHÁSZKA János
Adalék a gyergyói és a csíki nyelvjáráshoz. Hogyan ellenőríztette Simonyi a nyelvjárási adatokat? Magyar Nyelv. XLIX. évf. (1953) 1–2. sz., 231–236. -
RUBINYI Mózes
Adalékok a moldvai csángók nyelvjárásához. Magyar Nyelvőr. XXX. évf. (1901) 2. sz., 57–65., 3. sz., 109–116., 4. sz., 170–182., 5. sz., 227–235. -
RUBINYI Mózes
Újabb adalékok a csángók nyelvjárásához. Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 1. sz., 1–7., 2. sz., 82–87., 3. sz., 143–148., 4. sz., 202–208. -
RUBINYI Mózes
A moldvai csángók nyelvjárásához. Nyelvtudományi Közlemények. XXXVIII. évf. (1908) 3. sz., 257–265. -
SIMONYI Zsigmond
A moldvai csángók. Magyar Nyelvőr. XLIX. évf. (1920) 1–3. sz., 37. -
STEUER János
Csíki székelység. (A székely nyelvjárások osztályozásának vázlatával.) Magyar Nyelvőr. XXII. évf. (1893) 5. sz., 213–218. -
STEUER János
A székely nyelvjárások osztályozása. Magyar Nyelvőr. XXII. évf. (1893) 8. sz., 343–345. -
SZABÓ Dezső
A csíkszentdomokosi nyelvjárás. Magyar Nyelvőr. XXXII. évf. (1903) 5. sz., 270–277., 6. sz., 324–331. -
SZABÓ T. Attila
A visszatért keleti részek népnyelve. Magyar Nyelv. XXXVII. évf. (1941) 1. sz., 1–12. -
SZABÓ T. Attila
Kalotaszeg tájszólásáról. Igazság. XXIX. évf. (1968) 279. sz., 3. -
SZARVAS Gábor
A moldvai csángó nyelvről. Magyar Nyelvőr. III. évf. (1874) 1. sz., 1–6. -
SZARVAS Gábor
A csángó nyelvről. Magyar Nyelvőr. III. évf. (1874) 2. sz., 48–54. -
SZENDREY Zsigmond (közli)
A szalontai nyelvjáráshoz. Pótlások és helyreigazítások Viski Károly dr. nagyszalontai szógyűjteményéhez. Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 9–10. sz., 402–408. -
SZEREMLEY CSÁSZÁR Lóránd
Adatok a keleti székelység nyelvéhez. Magyar Nyelvőr. XXXIII. évf. (1904) 9. sz., 513–516. -
SZILASI Gergely
A maczedoniai román nyelvjárás. Erdélyi Múzeum. II. évf. (1875) 9. sz., 142–147.; 10. sz., 157–161.; III. évf. (1876) 2. sz., 20–24.; 3. sz., 37–40. -
TEISZLER Pál
A Szatmár megyei tájszólásokról. Művelődés. XXV. évf. (1972) 6. sz., 42–43. -
TEISZLER Pál
A Szatmár megyei tájszólásokról. Művelődés. LIII. évf. (2000) 6–9. sz., 76–77. -
VASS József
Adalékok a magyar nyelvjárás-tanhoz. Pótléksorok a háromszéki nyelvjáráshoz. Nyelvtudományi Közlemények. III. évf. (1864) 1. sz., 1–18. -
VÁMSZER Márta
Csík és Gyergyó nyelvjárása. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. I. évf. (1957) 1–4. sz., 24–62. -
VERESS Dániel
Mikes és a székely népnyelv. Megyei Tükör. 1972. júl. 16. -
VISKI Károly
A tordai nyelvjárás. (Nyelvészeti Füzetek, 32.) Athenaeum Kiadó, Budapest, 1906. -
VISKI Károly
A szalontai nép nyelvéből. Magyar Nyelvőr. XLII. évf. (1913) 5. sz., 210–218., 6. sz., 255–261., 7. sz., 295–306., 8. sz., 356–360., 9. sz., 393–404., 10. sz., 454–463.; XLIII. évf. (1914) 3. sz., 126–132., 5. sz., 212–218., 6. sz., 263–266. -
VISKI Károly
A szalontai nép nyelvéből. Budapest, 1913. -
VISKI Károly (közli)
A szalontai nyelvjáráshoz. Magyar Nyelvőr. XLIV. évf. (1915) 8. sz., 360–364. -
VÖŐ István
Az Arad vidéki népnyelv. Művelődés. XIV. évf. (1971) 3. sz., 52–53. -
VÖŐ István
A barcasági tájszólás. Művelődés. XXVI. évf. (1973). 3. sz., 13–14. -
VÖŐ István
Az Arad vidéki népnyelv. Művelődés. LIII. évf. (2000) 6–9. sz., 78–79. -
WICHMANN György
Válasz. Nyelvtudományi Közlemények. XXXVIII. évf. (1908) 3. sz., 265–267. -
WICHMANN, Yrjö
Wörterbuch des ungarischen moldauer nordcsángó – und des hátfaluer Csángódialektes nebst Grammatikalischen Aufzeichnungen und Textenn aus dem Nordcsángódialekt. Herausgegeben von Bálint Csűry und Artturi Kannisto. Suomalais-Ugrilainen Seura, Helsinki, 1936. -
ZOLNAI Gyula
A székelyek nyelve s a dunántúli nyugati nyelvjárások. Magyar Nyelvőr. XX. évf. (1891) 12. sz., 553–555. -
ZOLNAI Gyula
A székely és a nyugati nyelvjárások különbözései. Magyar Nyelvőr. XXI. évf. (1892) 2. sz., 69–72. -
ZOLNAI Gyula
Kolozsvári nyelvjárás. Magyar Nyelvőr. XXXVI. évf. (1907) 7. sz., 289–295., 8. sz., 342–348., 10. sz., 476–478. -
ALBERT János
Erdélyiességek. Magyar Nyelvőr. XXII. évf. (1893) 8. sz., 373. -
ALBISI Ferencz
Nyelvsajátságok. [Szatmár megye.] Magyar Nyelvőr. VIII. évf. (1879) 1. sz., 39–40. -
BALASSA Iván
Raghalmozással alakult határozók a kolozsvári Hóstát nyelvében. Magyar Nyelv. XXXVII. évf. (1941) 2. sz., 111–112. -
BALASSA Iván
Az a-zás a kolozsvári Hóstát nyelvében. In: Bárczi Géza – Szabó T. Attila (szerk.): Magyar Népnyelv III. Magyar Népnyelvkutató Intézet–Erdélyi Tudományos Intézet, Debrecen–Kolozsvár, 1941, 57–69. -
BALASSA Iván
Az a-zás a kolozsvári Hóstát nyelvében. (Dolgozatok a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetéből.) Kolozsvár, 1942. -
BALASSA Iván
Különös hangsúlyozás Kolozs megyéből. Magyar Nyelv. XXXVIII. évf. (1942) 1. sz., 57–58. -
BALASSA József
Egy különös ’ö’ hang a magyarban. Magyar Nyelvőr. XIV. évf. (1885) 12. sz., 553–554. -
BALASSA József
Az ’éneklő hangsúly’. Magyar Nyelvőr. (1890) XIX. köt. 2. sz., 70–73. -
BALASSA József
Székely ạ és nyugati o. Magyar Nyelvőr. XXI. évf. (1892) 3. sz., 134. -
BALASSA József
Alakmagyarázatok. Magyar Nyelvőr. XXII. évf. (1893) 7. sz., 289–294. -
BALASSA József
Az ’œ’ betű és hangja. Magyar Nyelvőr. XXIII. évf. (1894) 4. sz., 182–183. -
BALÁSSY Dénes
Nyelvsajátságok. (Marosszék.) Magyar Nyelvőr. VII. évf. (1878) 10. sz., 472. -
BALOGH Dezső
Iskolábra. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VI. évf. (1962) 1. sz., 173–174. -
BALOGH Lajos
A magyar nyelvjárások és a suksükölés. Magyar Nyelv. XCIII. évf. (1997) 3. sz., 354–360. -
BALOGH Ödön
Vár lesz, várt lesz, várna lesz. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 9–10. sz., 301. -
BARTHA Károly, N.
Udvarhely vármegye nyelvjárásainak alaktana. Székelyudvarhely, 1914. -
BEKE György
Csángó nyelvi epizódok. Korunk. XXX. évf. (1971) 10. sz., 1532–1536. -
BEKE Ödön
Névragozásunk történetéhez. Magyar Nyelvőr. LIV. évf. (1925) 1–2. sz., 17–21., 3–4. sz., 51–55. -
BEKE Ödön
Elbeszélő mult a népnyelvben. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz., 268. -
BEKE Ödön
A jövő idő történetéhez. Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 5. sz., 360–361. -
BEKE Ödön
A moldvai északi csángó szótárhoz. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások VII. Tankönyvkiadó, Budapest, 1961, 190 -
BENKŐ Lóránd
A bukovinai székelyek nyelvéről. Magyar Nyelvőr. LXXV. évf. (1951) 4. sz., 273–277. -
BENKŐ Lóránd
Egy moldvai székely mássalhangzó hasonulásról. Magyar Nyelv. XLIX. évf. (1953) 3–4. sz., 523–524. -
BENKŐ Lóránd
Adalékok a mezőségi a-zás irodalmi nyelvi jelentkezéséhez. Magyar Nyelv. LI. évf. (1955) 1. sz., 130–134. -
CSÁK László
Az í-zés állapota a bélfenyéri népnyelvben. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. IX. évf. (1965) 2. sz., 271–281. -
CSŰRY Bálint
A szamosháti nyelvjárás hanglejtésformái. Magyar Nyelv. XXI. évf. (1925) 1–4. sz., 1–21., 7–8. sz., 159–175., 9–10. 247–254. -
CSŰRY Bálint
A szamosháti nyelvjárás hanglejtésformái. Erdélyi Irodalmi Szemle. (1925) 285– -
CSŰRY Bálint
A szamosháti nyelvjárás hanglejtésformái. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 22.) Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1925. -
CSŰRY Bálint
Jegyzetek a szamosháti hanglejtéshez. Magyar Nyelv. XXII. évf. (1926) 3–4. sz., 106–110. -
CSŰRY Bálint
Nasalisatiós jelenségek a szamosháti nyelvjárásban. Magyar Nyelv. XXII. évf. (1926) 9–10. sz., 336–340. -
CSŰRY Bálint
Játszi felszólító alakok. Magyar Nyelv. XXV. évf. (1929) 3–4. sz., 128–129. -
CSŰRY Bálint
A székely és csángó mondathanglejtés. Magyar Nyelv. XXVI. évf. (1930) 7–8. sz., 249–254. -
CSŰRY Bálint
A féle használata a Szamosháton. Magyar Nyelv. XXVII. évf. (1931) 1–2. sz., 31–33. -
CSŰRY Bálint
A moldvai csángó igealakok. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 1–2. sz., 22–30., 5–6. sz., 148–154., 7–8. sz., 256. -
CSŰRY Bálint
Vár lesz, várt lesz. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 7–8. sz., 236. -
CSŰRY Bálint
A magbaváló b-je. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 7–8. sz., 236–237. -
CSŰRY Bálint
A moldvai csángó kicsinyítő képzőkhöz. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 9–10. 300–301. -
CSŰRY Bálint
A magyar potentialishoz. Magyar Nyelv. XXX. évf. (1934) 3–4. sz., 99–101. -
CSŰRY Bálint
Szamosközy és a székely mondathanglejtés. Magyar Nyelv. XXXI. évf. (1935) 3–4. sz., 115. -
CSŰRY Bálint
Van-e a magyarban orrszájhangzó? Magyar Nyelv. XXXI. évf. (1935) 5–6. sz., 182–184. -
CSŰRY Bálint
Az l, r és į nyujtó hatásáról a szamosháti nyelvjárásban. Magyar Nyelv. XXXII. évf. (1936) 7–8. sz., 222–224. -
CSŰRY Bálint
Szamosháti palatogrammok. Nyelvtudományi Közlemények. L. évf. (1936) 1–3. sz., 64–70. -
CSŰRY Bálint
Mássalhangzónyúlás, ikerítődés a szamosháti nyelvjárásban. Magyar Nyelv. XXXIII. évf. (1937) 5–6. sz., 141–151., 7–8. sz., 201–216. -
CSŰRY Bálint
Mássalhangzónyúlás, ikerítődés a szamosháti nyelvjárásban. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai, 38.) Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1938. -
CSŰRY Bálint
Olyan, ilyen és társai. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 1–2. sz., 40–43. -
CSŰRY Bálint
Övéké. Magyar Nyelv. XXXIV. évf. (1938) 9–10. sz., 339. -
CSŰRY Bálint
A szamosháti nyelvjárás felső nyelvállású magánhangzóinak története. In: Uő (szerk.): Magyar Népnyelv. A debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetének évkönyve. I. Magyar Népnyelvkutató Intézet, Debrecen, 1939, 7–21. -
CSŰRY Bálint
A szamosháti nyelvjárás felső nyelvállású magánhangzóinak története. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 46.) Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1939. -
CSŰRY Bálint
A szamosháti nyelvjárás felső nyelvállású magánhangzóinak története. (Dolgozatok a debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetéből.) Debrecen, 1939. -
CSŰRY Bálint
A dativus possesivus szerkezet a Szamosháton. Magyar Nyelv. XXXV. évf. (1939) 3–4. sz., 111–112. -
CSŰRY Bálint
A szamosháti nyelvjárás e ~ é-féle hangjainak története. In: Uő (szerk.): Magyar Népnyelv. A debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetének évkönyve. II. Magyar Népnyelvkutató Intézet, Debrecen, 1940, 3–14. -
CSŰRY Bálint
A szamosháti nyelvjárás e ~ é-féle hangjainak története. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 54.) Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1940. -
DOMOKOS Pál Péter, ifj.
Még egyszer a felelin-féle igealakokról. Magyar Nyelv. LVII. évf. (1961) 1. sz., 39–46. -
DOMOKOS Péter
Lakatos Demeterről. In: Hoffmann István – Kis Tamás – Nyirkos István (szerk.): Magyar Nyelvjárások XXXVIII. Debrecen, 2000, 119–128. -
ERDÉLYI Lajos
Időalakjaink és módjaink a háromszéki nyelvjárásban. Nyelvtudományi Közlemények. XXXV. évf. (1905) 3–4. sz., 332–369. -
ERDÉLYI Lajos
A feltételes és felszólító módú időalakok a háromszéki nyelvjárásban. Nyelvtudományi Közlemények. XXXVI. évf. (1906) 1. sz., 77–94. -
FAZEKAS Tiborc
A csángó nyelvjárás elemeinek nyomai a bukovinai székelyek szókincsében. Magyar Nyelvjárások. XLI. évf. (2003) 149–153. -
GÁLFFY Mózes
A magán- és mássalhangzók állapota a szindi népnyelvben. In: Csűry Bálint (szerk.): Magyar Népnyelv. A debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetének évkönyve II. Magyar Népnyelvkutató Intézet, Debrecen, 1940, 183–194. -
GÁLFFY Mózes
A kalotaszegi Magyarbikal népnyelvének névszótövei. In: Bárczi Géza – Szabó T. Attila (szerk.): Magyar Népnyelv IV. Magyar Népnyelvkutató Intézet–Erdélyi Tudományos Intézet, Debrecen–Kolozsvár, 1942, 90–146. -
GÁLFFY Mózes
A kalotaszegi Magyarbikal népnyelvének névszótövei. (Dolgozatok a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetéből.) Kolozsvár, 1943. -
GÁLFFY Mózes
A nyelvjárási hátrábbképzett t hangról. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. IV. évf. (1960) 1–2. sz., 135–139. -
GÁLFFY Mózes
A moldvai csángó nyelvjárás hangrendszere. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VIII. évf. (1964) 1. sz., 31–44. -
GÁLFFY Mózes
A moldvai csángó nyelvjárás mássalhangzó-rendszere. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VIII. évf. (1964) 2. sz., 157–167. -
GÁLFFY Mózes
A moldvai csángó nyelvjárás fonéma-variáns rendszere. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. IX. évf. (1965) 2. sz., 257–269. -
GÁLFFY Mózes
A nyelvjárási feltételes módú igealakok tagadó szós szerkezetének jelentésfejlődéséhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. X. évf. (1966) 2. sz., 309–314. -
GÁLFFY Mózes
Gondolatok a nyelvjárási is a kapcsán. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 1. sz., 69–74. -
GÁLFFY Mózes
Adalékok a ’szagol’ jelentésű ízlel : bűzöl területi elterjedéséhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 2. sz., 271–273. -
GÁLFFY Mózes
Az e fonéma a háromszéki nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XVII. évf. (1973) 1. sz., 5–20. -
GÁLFFY Mózes
A tárgy és a tárgyas szószerkezet a marosmagyarói nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXI. évf. (1977) 1. sz., 58–67. -
GÁLFFY Mózes
A marosmagyarói nyelvjárás mássalhangzó-rendszere. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXIII. évf. (1979) 1. sz., 31–44. -
GÁLFFY Mózes
Egyeztetési eljárások a marosmagyarói nyelvjárásban. In: Kálmán Béla – Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XXII. Debrecen, 1979, 9–26. -
GÁLFFY Mózes
Mondatátszövődés a marosmagyarói nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXIV. évf. (1980) 2. sz., 205–212. -
GÁLFFY Mózes
Az ismétlés mint mondatszerkesztési eljárás a magyarói nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXVII. évf. (1983) 1. sz., 30–40. -
GÁLFFY Mózes
Az egy és a több birtok viszony birtokos névmással történő kifejezése a székely nyelvjárásban. Magyar Nyelv. LXXXIII. évf. (1987) 4. sz., 433–443. -
GÁLFFY Mózes
Hely- és időhatározós szószerkezetek a magyarói nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXVII. évf. (1993) 1–2. sz., 79–113. -
GOMBOCZ Zoltán
A magyar mélyhangú į kérdéséhez. Magyar Nyelv. XVI. évf. (1920) 1–3. sz., 2–9., 7–10. sz., 112–115. -
HORGER Antal
Nyelvjárási jegyzetek. Magyar Nyelvőr. XXXII. évf. (1903) 10. sz., 558–566. -
HORGER Antal
Székelyudvarhelytől Brassóig. Magyar Nyelvőr. XXXIII. évf. (1904) 8. sz., 445–451. -
HORGER Antal
Király. Magyar Nyelvőr. XXXVI. évf. (1907) 9. sz., 410–415. -
HORGER Antal
Udvarhely vármegye székely nyelvjárásának hangtani sajátságai. Nyelvtudományi Közlemények. XXXIX. évf. (1909–1910) 3. sz., 275–293., 4. sz., 383–417. -
HORGER Antal
És, még. Magyar Nyelv. XI. évf. (1915) 4. sz., 175–176. -
HORGER Antal
A magyar nyelvjárások orrhangú magánhangzóinak kérdéséhez. Magyar Nyelv. XXXI. évf. (1935) 3–4. sz., 112–115. -
IMRE Samu
Az ö-zés típusai nyelvjárásainkban. Magyar Nyelv. LXIV. évf. (1968) 2. sz., 192–197. -
IMRE Samu
Egy igecsoport néhány szóföldrajzi jellemzője. Magyar Nyelv. LXXXI. évf. (1985) 1. sz., 87–93. -
INCZE György
A tárgyas és tárgyatlan ragozás a háromszéki nyelvjárás szerint. Magyar Nyelvőr. X. évf. (1881) 1. sz., 19–20. -
IVÁCSONY Zsuzsa
Mondattani és szövegtani vizsgálat a moldvai csángó nyelvjárásban. In: Kinda István – Pozsony Ferenc (szerk.): Adaptáció és modernizáció a moldvai csángó falvakban. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2005, 308–335. -
JAKAB László
Adalékok a mezőségi a-zás történetéhez. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások III. Tankönyvkiadó, Budapest, 1956, 131–135. -
JUHÁSZ Jenő
A denominális -sz > -c névszóképző. Magyar Nyelv. XXIV. évf. (1928) 3–4. sz., 104–108., 5–6. sz., 197–199. -
JUHÁSZ Jenő
A magyar -ica, -ice kicsinyítő képző. Magyar Nyelv. XXV. évf. (1929) 5–6. sz., 194–198., 7–8. sz., 268–272. -
JUHÁSZ Jenő
Az -ësz képzőről. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 7–8. sz., 221–224. -
KÁLMÁN Béla
Megjegyzések a nyelvjárási izoglosszákról. In: Uő (szerk.): Magyar Nyelvjárások VIII. Tankönyvkiadó, Budapest, 1962, 3–9. -
KISPÁL Mihály
A kisküküllei szójárás ’œ’ hangja. Magyar Nyelvőr. XV. évf. (1886) 1. sz., 30–31. -
KISS Jenő
Hangutánzó igéink nyelvföldrajzához. Magyar Nyelv. LXVIII. évf. (1972) 1. sz., 102–107. -
KOLUMBÁN Samu
Nyelvsajátságok. Beszterce-Naszódvidékiek. Magyar Nyelvőr. XXII. évf. (1893) 8. sz., 376. -
KOLUMBÁN Samu
Az ’œ’ betű és hangja. Magyar Nyelvőr. XXIII. évf. (1894) 5. sz., 221–223. -
LAKÓ Elemér
A kalotaszegi nyelvjárás e hangjai. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XIII. évf. (1969) 1. sz., 21–31. -
LAKÓ Elemér
A kalotaszegi nyelvjárás é, i és í hangjai. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XV. évf. (1971) 2. sz., 337–346. -
LAKÓ Elemér
A kalotaszegi nyelvjárás magánhangzó-rendszere. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974. -
MARIÁNOVICS Milán
Különös használat. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 8. sz., 369–370. -
MÁRTON Gyula
Zártabbá- és nyiltabbáválás az ördöngösfüzesi nyelvjárásban. In: Csűry Bálint (szerk.): Magyar Népnyelv. A debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetének évkönyve I. Magyar Népnyelvkutató Intézet, Debrecen, 1939, 118–121. -
MÁRTON Gyula
A magánhangzók állapota a nagymoni népnyelvben. In: Csűry Bálint (szerk.): Magyar Népnyelv. A debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetének évkönyve II. Magyar Népnyelvkutató Intézet, Debrecen, 1940, 195–203. -
MÁRTON Gyula
A nagymoni népnyelv igetövei és igealakjai. In: Bárczi Géza – Szabó T. Attila (szerk.): Magyar Népnyelv III. Magyar Népnyelvkutató Intézet–Erdélyi Tudományos Intézet, Debrecen–Kolozsvár, 1941, 189–232. -
MÁRTON Gyula
A nagymoni népnyelv igetövei és igealakjai. (Dolgozatok a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetéből.) Kolozsvár, 1942. -
MÁRTON Gyula
Az ikes igék ragozása Borsavölgyében. Magyar Nyelv. LII. évf. (1956) 4. sz., 501–512. -
MÁRTON Gyula
Az igealakok szerepe a Fekete-Körös völgyében. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások VI. Tankönyvkiadó, Budapest, 1960, 44–55. -
MÁRTON Gyula
Az ikes ragozás állapotáról a Fekete-Körös völgyében. Studia Universitatis Babeş-Bolyai. Series Philologia. V. évf. (1960) 2. sz., 47–55. -
MÁRTON Gyula
Adatok az -uk, -ük személyrag használatához a Fekete-Körös völgyében. Magyar Nyelv. LVII. évf. (1961) 4. sz., 496–499. -
MÁRTON Gyula
Az a-zás állapota a Fekete-Körös völgyében. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VI. évf. (1962) 1. sz., 85–116. -
MÁRTON Gyula
A borsavölgyi nyelvjárás igetövei és igealakjai. (Nyelvtudományi Értekezések, 32.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1962. -
MÁRTON Gyula
Az í-zés állapota a Fekete-Körös völgyében. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások X. Tankönyvkiadó, Budapest, 1964, 63–83. -
MÁRTON Gyula
A székely nyelvjárási ~ iszánkodik isánkodik. (Adalék a sz : s megfelelés kérdéséhez.) Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. X. évf. (1966) 2. sz., 334–337. -
MÁRTON Gyula
A kézimalom ’handmühle’ neve a székely nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 2. sz., 215–223. -
MÁRTON Gyula
Adatok a zárt í-zés állapotához Csík és Gyergyó nyelvjárásában. In: Kálmán Béla – Papp István – Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XV. Debrecen, 1969, 41–50. -
MÁRTON Gyula
Adatok egy szánalkatrész nevének ismeretéhez a romániai magyar nyelvjárásokban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XIV. évf. (1970) 2. sz., 243–256. -
MÁRTON Gyula
Adalékok az é : e (~è~ē) megfeleléséhez a székely nyelvjárásban. In: Kálmán Béla – Papp István – Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XVI. Debrecen, 1970, 11–17. -
MÁRTON Gyula
Az o : a megfelelés (a-zás) esetei a székely nyelvjárásban. Magyar Nyelv. LXVI. évf. (1970) 4. sz., 486–492. -
MÁRTON Gyula
A háromszéki nyelvjárás veláris magánhangzói. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XVI. évf. (1972) 1. sz., 5–20., 2. sz., 211–230. -
MÁRTON Gyula
Igetövek, igei jelek és személyragok a moldvai csángó nyelvjárásban. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974. -
MÁRTON Gyula
Adatok az l ~ r fonémaváltakozáshoz a romániai magyar nyelvjárásokban. Magyar Nyelv. LXXI. évf. (1975) 1. sz., 86–93. -
MÁRTON Gyula
Adatok az asszociatív ȧ-zás elterjedéséhez az udvarhelyszéki nyelvjárásban. In: Kálmán Béla – Sebestyén Árpád (szerk.): Magyar Nyelvjárások XXII. Debrecen, 1979, 3–8. -
MURÁDIN László
Az ikes ragozás állapota és használatának nemzedékek szerinti megoszlása Háromszéken. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. I. évf. (1957) 1–4. sz., 75–86. -
MURÁDIN László
A Csűri-féle szamosháti ë-ről. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. II. évf. (1958) 1–4. sz., 201–204. -
MURÁDIN László
Észrevételek a magyar ̬e ~ ä hangok történetéhez. Magyar Nyelv. LX. évf. (1964) 3. sz., 376–379. -
MURÁDIN László
Az ly hang a moldvai csángó nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. IX. évf. (1965) 1. sz., 79–97. -
MURÁDIN László
A -ni, -nitt, -nul, -nül határozórag-csoport funkciója és erdélyi elterjedése. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. X. évf. (1966) 1. sz., 45–60. -
MURÁDIN László
Az -ít igeképző erdélyi nyelvjárási hangalakja és alakulásmódja. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. X. évf. (1966) 2. sz., 315–323. -
MURÁDIN László
Adalékok a „Szent Heverdelnap” nyelvjárási elnevezéseinek ismeretéhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 2. sz., 275–279. -
MURÁDIN László
Az o/a fonémaváltakozás, az a-zás az aranyosszéki nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XII. évf. (1968) 2. sz., 209–222. -
MURÁDIN László
A jelentésmező tagolása és a nyelvjárási izoglosszák. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XIII. évf. (1969) 2. sz., 301–305. -
MURÁDIN László
Egy mezőségi mássalhangzó-változás. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XIV. évf. (1970) 2. sz., 335–342. -
MURÁDIN László
Egy vitatott nyelvhelyességi kérdés romániai magyar nyelvjárási háttere. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XVIII. évf. (1974) 1. sz., 19–30. -
MURÁDIN László
Az ellik és rokon értelmű társainak jelentésköre. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XX. évf. (1976) 1. sz., 21–30. -
MURÁDIN László
A’tulajdont őrző személy’ jelentésmező jelölése és tagolása a romániai magyar nyelvjárásokban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXII. évf. (1978) 2. sz., 159–174. -
MURÁDIN László
A kerítés és fajtáinak megnevezései az erdélyi magyar nyelvjárásokban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXIII. évf. (1979) 2. sz., 199–210. -
MURÁDIN László
Az e/ë fonémaklülönbség megléte és megoszlása a romániai magyar nyelvjárásokban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXIV. évf. (1980) 2. sz., 169–187. -
MURÁDIN László
Miriszló nyelvjárásainak magánhangzó-rendszere. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXV. évf. (1981) 1. sz., 39–66. -
MURÁDIN László
Az asszociatív ä-zás elterjedtsége a romániai magyar nyelvjárásokban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXV. évf. (1981) 2. sz., 185–192. -
MURÁDIN László
A nyelvjárási ö-zés és í-zés együttes előfordulása. Magyar Nyelv. LXXVIII. évf. (1982) 1. sz., 105–106. -
MURÁDIN László
Az á utáni o-zás elterjedtsége a mezőségi nyelvjárásterület nyugati részén. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXVII. évf. (1983) 1. sz., 53–60. -
MURÁDIN László
A zárt í (~ i)-zés erdélyi elterjedtsége. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXVIII. évf. (1984) 1. sz., 33–54. -
MURÁDIN László
A be igekötő nyelvjárási alakjai. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXVIII. évf. (1984) 2. sz., 153–155. -
MURÁDIN László
A v tövű igék csoportja a romániai magyar nyelvjárásokban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXIX. évf. (1985) 1. sz., 35–41. -
MURÁDIN László
A zárt ű-zés és ú-zás egytagú szavakban és határozóragokban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXX. évf. (1986) 1. sz., 49–58. -
MURÁDIN László
Az e/ö hangviszony a mezőségi nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXX. évf. (1986) 2. sz., 121–140. -
MURÁDIN László
A mezőségi a-zás. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXIII. évf. (1989) 1. sz., 23–48. -
MURÁDIN László
Adatok a határozószók nyelvjárási alakjaihoz. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXIV. évf. (1990) 2. sz., 169–173. -
MURÁDIN László
A „suksük nyelv” az erdélyi nyelvjárásokban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXVI. évf. (1992) 1. sz., 53–63. -
MURÁDIN László
A tővégi ny : n váltakozás a romániai magyar nyelvjárásokban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXVI. évf. (1992) 2. sz., 155–169. -
MURÁDIN László
Az -ért határozórag hangalakja az erdélyi magyar nyelvjárásokban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXVIII. évf. (1994) 2. sz., 173–178. -
MURÁDIN László
Az összefoglaló fogalmak megnevezésének hiánya a moldvai csángó nyelvjárásban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XLIV. évf. (2000) 1–2. sz., 125–127. -
OLTYÁN Sándor
Az ige mint névszó. Magyar Nyelvőr. XLV. évf. (1916) 4. sz., 181. -
PAIS Dezső
[A felelin-féle igealakok az erdélyi régiségben.] Magyar Nyelv. LIV. évf. (1958) 2. sz., 334–335. -
PÉNTEK János
A körösfői í-zés állapota. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. X. évf. (1966) 1. sz., 61–75. -
PROHÁSZKA János
Névszóul és igéül egyaránt használt szavak. Magyar Nyelvőr. LXXVII. évf. (1953) 1–2. sz., 48–56. -
SEBESTYÉN Árpád
A -fele toldalék szamosháti használatának és jelentésfejlődésének kérdéséhez. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások III. Tankönyvkiadó, Budapest, 1956, 35–51. -
SEBESTYÉN Árpád
A Csűry-féle, szamosháti ė’ fonológiai értékeléséhez. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások IV. Tankönyvkiadó, Budapest, 1957, 101–105. -
SIMONYI Zsigmond
A moldvai csángó c-ről. Magyar Nyelvőr. XXXVIII. évf. (1909) 1. sz., 26–28. -
STEUER János
A székely nyelv hangjai. Adalék a magyar nyelvjárástanhoz. Budapest, 1888. -
STEUER János
Az ’és’ kötőszó a székely nyelvjárásban. Magyar Nyelvőr. XIX. évf. (1890) 7. sz., 319. -
STEUER János
Az ’ira’ alak a székelységben. Magyar Nyelvőr. XX. évf. (1891) 7. sz., 331–332. -
STEUER János
A székely diftongusok. (A középső nyelvállású magánhangzók rendszere.) Magyar Nyelvőr. XXII. évf. (1893) 3. sz., 124–131. -
STEUER János
A székely hangrendszer. Magyar Nyelvőr. XXII. évf. (1893) 6. sz., 250–256., 7. sz., 298–303. -
STEUER János
Erdélyiességek. Magyar Nyelvőr. XXII. évf. (1893) 6. sz., 279–280. -
STEUER János
Az ’œ’ betű és hangja. Magyar Nyelvőr. XXIII. évf. (1894) 4. sz., 183. -
STEUERMANN Mihály
A székely nyelvjárás szórendi sajátságai. (Nyelvészeti Füzetek, 64.) Athenaeum Kiadó, Budapest, 1910. -
SZABÓ T. Attila
A bábonyi népnyelv igealakjai. In: Csűry Bálint (szerk.): Magyar Népnyelv. A debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetének évkönyve. I. Magyar Népnyelvkutató Intézet, Debrecen, 1939, 48–64. -
SZABÓ T. Attila
A bábonyi népnyelv igealakjai. Magyar Népnyelvkutató Intézet, Debrecen, 1939. -
SZABÓ T. Attila
Adatok a gajcsánai csángó népnyelv igealakjaihoz. In: Bárczi Géza – Szabó T. Attila (szerk.): Magyar Népnyelv IV. Magyar Népnyelvkutató Intézet–Erdélyi Tudományos Intézet, Debrecen–Kolozsvár, 1942, 332–336. -
SZABÓ T. Attila
Az í-zés állapota a bábonyi népnyelvben. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 1–4. sz., 343–344. -
SZABÓ T. Attila
A -ni, -nit, -nol rag. Magyar Nyelv. XL. évf. (1944) 1. sz., 76–77. -
SZABÓ T. Attila
XVI–XVII. századi adatok a -bali képzőre. Magyar Nyelv. XL. évf. (1944) 1. sz., 77–78. -
SZABÓ T. Attila
A kicsinyítő-becéző képzők a moldvai csángó nyelvjárásban. In: Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem (1945–1955). Román Állami Tanügyi és Pedagógiai Könyvkiadó, Kolozsvár, 1956, 445–491. -
SZABÓ T. Attila
A felelin-féle igealakok az erdélyi régiségben. Magyar Nyelv. LIV. évf. (1958) 2. sz., 333–334. -
SZABÓ T. Attila
Fogvánt. Magyar Nyelv. LV. évf. (1959) 1. sz., 128–129. -
SZABÓ T. Attila
A -ni, -nit, -nul, -nül határozórag-csoport az erdélyi régiségben. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások VI. Tankönyvkiadó, Budapest, 1960, 3–22. -
SZABÓ T. Attila
A magyar ̬e és ä-féle hangok történetéhez. Magyar Nyelv. LVIII. évf. (1962) 1. sz., 10–20. -
SZABÓ T. Attila
Újabb adalékok a felelin-féle szóalakokhoz. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VIII. évf. (1964) 1. sz., 77–92. -
SZABÓ T. Attila
Egy mezőségi nyelvjárási emlék 1552-ből. Magyar Nyelv. LXII. évf. (1966) 4. sz., 492–496. -
SZABÓ T. Attila
Az aki vonatkozó névmás erdélyi régiségbeli életéhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XI. évf. (1967) 2. sz., 201–213. -
SZABÓ T. Attila
A -bali képző az erdélyi régiségben. Magyar Nyelv. (1968) XLVIII. évf. 224–226. -
SZABÓ T. Attila
Nyelvjárás-történeti észrevételek egyetlen személyi határozórag-csoportunkról. Magyar Nyelvőr. XCIII. évf. (1969) 3. sz., 346–352. -
SZABÓ T. Attila
Kicsinyítő képzők a moldvai csángó nyelvjárásban. In: Uő: Nyelv és múlt. Válogatott tanulmányok, cikkek. III. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972, 139–148. -
SZABÓ T. Attila
A nyelvjárási alsó > arsó-féle hangfejlődéshez. In: Uő: Nyelv és múlt. Válogatott tanulmányok, cikkek. III. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972, 149–159. -
SZABÓ T. Attila
Jegyzetek a szótörténeti tár aki szócikkéhez. In: Uő: Nyelv és múlt. Válogatott tanulmányok, cikkek. III. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972, 403–418. -
SZABÓ T. Attila
A -bali képző az erdélyi régiségben. In: Uő: Nyelv és múlt. Válogatott tanulmányok, cikkek. III. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972, 160–165. -
SZABÓ T. Attila
A nyevjárási -ni, -nit, -nul, -nül határozórag erdélyi régiségbeli elterjedéséhez. In: Uő: Nyelv és múlt. Válogatott tanulmányok, cikkek. III. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972, 166–181. -
SZABÓ T. Attila
A felelin-féle igealakok az erdélyi régiségben. In: Uő: Nyelv és múlt. Válogatott tanulmányok, cikkek. III. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972, 182–205. -
SZABÓ T. Attila
Elavult, halódó és élő kicsinyítő-becéző képzők a moldvai csángó nyelvjárásban. In: Uő: Nép és nyelv. Válogatott tanulmányok, cikkek. IV. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980, 102–165. -
SZABÓ T. Attila
Nyelvjárástörténeti észrevételek egyetlen személyi határozórag-csoportunkról. In: Uő: Nép és nyelv. Válogatott tanulmányok, cikkek. IV. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980, 521–529. -
SZABÓ Zoltán
A -góz, -gőz igeképző a keleti nyelvjárásokban. Magyar Nyelv. LIV. évf. (1958) 1. sz., 145–146. -
SZABÓ Zoltán
A nyelvjárási igeképzők tanulmányozásának szempontjairól. In: Kálmán Béla (szerk.): Magyar Nyelvjárások VI. Tankönyvkiadó, Budapest, 1960, 90–99. -
SZABÓ Zoltán
Nyelvjárástörténeti megjegyzések a -kod igeképző használatához. Magyar Nyelv. LVII. évf. (1961) 1. sz., 106–108. -
SZABÓ Zoltán
A háromszéki o-zás történetéből. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VI. évf. (1962) 3–4. sz., 317–328.