Maros megyei életrajzi lexikon

Káposztásszentmiklós, 1895. okt. 6., † Mv., 1984. jan. 4.: tanító, zenetanár, zeneszerző, karmester. – Déván végezte a tanítóképzőt (1915). Majd a kv.-i Zenekonzervatóriumban tanult. Zenetanár volt Dicsőszentmártonban a Ref. Polgári és a Felsőkereskedelmi iskolákban (1920–22), a székelyudvarhelyi Rom. Kat. Főgimnáziumban (1922–41), Mv.-en a tanítóképzőben (1941–), az utobbinak igazgatója volt (1946.

? 1936., † Mv., 1994. jan. 24.: harangöntő. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1994. jan. 26.)

? † ?: igazgtó, zenetanár. – A mv.-i M. Tanítónő-képzőben, igazgató (1946. szept. 1. – 1948. ápr.), majd szaktanár (1948. ápr. – 1953). Igazgatása ideje alatt nagy hangsúlyt helyeztek a tanulók kulturális képzésére is. Emlékezetes maradt egy művészi műsoruk, amelyet a Művelődési Palota színpadán mutattak be. Irod.: Chertes-Cioată

Brassó, 1929. aug. 25., † Mv., 2006. aug. 23.: matematikus, egyetemi tanár, akadémikus. – Gyermekkorát Csíkmenaságon töltötte. Középiskolát a csíkszeredai R. K. Főgim.-ban (1948), matematika-fizika szakot a kv.-i BTE-en végezte (1951). Doktori disszertációját, a modern algebra témaköréből: Contribuţii la teoria semimodelelor (A félmodulosok elméletének tovább-fejlesztése), Pick György professzor irányítása alatt

Barót, 1909., † Mv., 1985.: nyomdász, turista. – A család Mv. -re költözött. Apja nyomdász. – Kereskedelmi középiskolát végzett. Könyvnyomdája volt Mv.-en az államosításig (1948), az ő rotációs gépét használta a nyomdaipari vállalat (1970-es évekig). Egyszerű alkalmazottként dolgozott a nyomdában. Az IKE keretében számos honismereti és természetjáró túrán vett részt.

Székelyszenterzsébet (Har.), 1914. szept. 23., † Kv., 1990. jan. 30.: matematikus, egyetemi tanár. – Középiskolai tanulmányait a mv.-i Ref. Koll.-ban végezte (1931), a kv.-i egyetemen szerzett matematikusi diplomát (1936). Tanított Zilahon a Ref. Koll.-ban (1936–), a mv.-i Ref. Koll. – ban (1937–48), a mv.-i Hadapród Iskolában, a szászrégeni tanítóképzőben; tanársegéd

Székelykeresztúr, 1929. ápr. 29., † Mv., 2019. febr. 3.: orvos, szakíró, grafikus. – Nagyváradon érettségizett (1948); orvosi diplomát a MOGYI-n szerzett (1954); doktorált (1972). A MOGYI Járványtani Tanszékének vezetője (1972–). Kutatási területe: járványtan. A Revista Medicală-Orvosi Szemle, Viaţa Medicală, Revista Medico-Chirurgicală, Igiena, Bacteriologie s más szakfolyóiratokban megjelent közleményeiben az iatrogen

Székelykeresztúr, 1929., † Mv., 2019. febr. 3.: orvos. – A MOGYE gyermekgyógyászati karán végzett (1954). Tanársegéd a Járványtan Tanszéken dr. Boér László egyetemi tanár idején (1960–), adjunktus (1967–), tanszékvezető (1972–), a Járványtani Tanszék nyugalmazott adjunktusa és magyar óraadó előadó (1992–93.). Az orvostudományok doktora fokozat. birtokosa. Műkedvelő képzőművésként akvarelleket, olajfestményeket állított

Kézdikővár, ? † 1764. aug. 7.: r. k. pap. – Kv.-on (1740–44), Nagyszombaton (1745–48) tanult. Káplán Gyulafehérváron (1747). Plébános Nyárádköszvényesen (1748–57). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ? : F. m.: szerk.: A székelyudvarhelyi Ev. Ref. Főtanoda tanárbeiktatási önnepélyén tartott beszédek és értekezések (Mv., 1867). –

Csejd, 1881. aug. 10., † ? : katona. – Felesége: nagyernyei Márkos Eszter. Fiúk a II. vh.-ban halt meg. – Mv.-en a 9. huszároknál szolgált (1903–06), az I. vh.-ban az orosz frontra vezényelték (1914–), sebesülten Pesten a katonakórházban kezelték (1916), majd beiratkozott egy tanfolyamra, a Kallai gépgyárba, képkezelő képesítést kapott.

Nyárádszentbenedek, 1888., † 1953: igazgató-tanító. – Felesége Májay Juliánna / Juliska (1889–1971), tanítónő. – Nagyenyeden végezte a tanítóképzőt. Szentgericén tanított (1911–), ahol igazgató (1921–). Irod.: Erdélyi vármegyék

→ Kövesdi Kiss Ferenc

Szentgerice, 1918. márc. 4., † Mv., 1997. márc. 11.: pszichiáter-ideggyógyász. – Az orvosi egyetemet Iaşiban (1940) és Kv.-on végezte (1943). A kv.-i Belgyógyászati Klinikán kezdte pályáját mint gyakornok (1943–44). Katonai szolgálat, majd orosz hadifogság a magyaro.-i inkapusztai fogolytáborban következett (1944–45). Miskolczy Dezső prof. mellett, a mv.-i OGYI Ideg- és Elmegyógyászati

Backamadaras, 1737–1738 k., † Székelyudvarhely, 1787. ápr. 25.: ref. tanár, szakíró, az erdélyi ref. egyház főjegyzője. – Szülőfalujában a falusi iskolát elvégezvén a Mv-i Ref. Koll.-ban szolgadiák (1751–64) és Toldalagi László gr. fiait tanította. II. József engedélyével Bázelben, Berlinben tanult (1765–68) mechanikát, fizikát, botanikát, anatómiát, egyház és politika történelmet, keleti

→ Hegyaljai Kiss Géza

? † ? : cipész. – Mv.-i cipész részt vett a bp.-i Országos Általános kiáll.-on (1885), ahol jó munkájáért nagy éremmel tűntették ki. Irod.: 1885. évi kiáll.; Hivatalos jelentés a bp.-i 1885. Országos Kiállításról (Bp., 1886)

? † ? : ref. lelkész. – Korán elhunyt. Felesége Csont Ilona. Hét gyermekük született, tanítók, lelkészek lettek. A nyárádszentbenedeki ref. egyházközség lelkésze (1884. júl. 14. – 1898. nov. 1.). István fiúk a Toldalagi Mihály gr. intézője lett. A templom falait átkötötték, rögzítették kovácsoltvas szegekkel, újrazsindelyezték a tetőt (1892). Irod.:

Istvánháza, 1928. aug. 16., † ?: tanár, amatőr festőművész. – Tanítói oklevelét Nagyenyeden szerzte (1949); a kv.-i Ped Főiskolán román szakos tanári oklevelet nyert (1964). Tanított Marosludason általános iskolában, majd a líc.-ban (1949—83). Az Amatör Képzőművészek Szövetségének tagja, 42 egyéni tárlata volt és 55 kiállításon vett részt. Munkái egyéni gyűjteményekben

? † ?: gyógyszerész. – A gyógyszerellenőrzés gyakorlati oktatásában vett részt az OGYI-n. Amerikába távozott a 80-as évek végén. Irod.: Genersich

Székelydobó, 1901., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után a szülői házban földműveléssel kezdett foglalkozni, majd önálló lett Székelyberén. A MP tagja, a hazafias eszmék lelkes támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.

Székelyszenterzsébet (Har.), 1923. nov. 28., † ?: tanár, népművelő. – A kv.-i BBTE magyar ny. és irodalom szakán végzett (196). Tanító Fehéregyházán (1942–47), Székelykeresztúron (1947–48), Székelyszenterzsébeten (1948–57); Segesváron a Liceumban magyar tanár (1957–). Irod.: RMKK

? † ?: őrnagy. – Bánffy János alezredes adjutánsa. Városparancsnok Mv.-en (1849. Irod.: Időtár 2)

? † ?: műépítész, műegyetemi tanár. – A mv.-i Székelyföldi Iparmúzeum Csarnokát tervezte, aminek az átadása is megtörtént (1893. júl. 1). Tervei alapján épült a Törvényszéki Palota (1897), kivitelezője Müller János szászrégeni pallérmester. – F. m.: Székelyföldi iparműzeum leírása (Bp., 1893). Irod.: Gaál Kornélia: Száz éve, 1893. július másodikán avatták

Szentháromság, 1930. jún. 28., † Mv., 1992. febr. 18.: kémikus, tanár. – A mv.-i Ref. Koll. (ill. Bolyai Farkas Líc., 1948–) tanulója (1942–50), majd a BTE Kémia Karán szerzett diplomát (1954). A mv.-i OGYI-n gyakornok (1954–56), tanársegéd (1956–60); a mv.-i Tanárképző Főiskola adjunktusa (1960–77); az Unirea Líc. tanára nyugdíjazásáig (1977–90).

1935., † Mezőbodon, 2008. szept. 15.: polgármester. – Mezőbodon volt polgármestere. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2008. szept.?.)

? † ? : ref. lelkész. – Héjjasfalván volt lelkész (18. sz. végén). – Irod.: Hűségnyilatkozatok

? † ? : kir. tanácsos. – F. m.: előszó: Gyakorlati útmutató az 1913. jan. 1. –én életbelépő új Általános kereseti adó és Jövedelem adó –hoz (Mv., 1912). Irod.: Fülöp–Ferencz

1903., † 1974.: ref. lelkész. – Esperesi segédlelkész Rettegen (1923), Magyardécse gyülekezetében működött (1926–1973). A szekták ellen védekezve jelent meg írása: Tartsd meg ami nálad van. Irod.: Csáky

Erdőszentgyörgy, 1883. márc. 24., † Bp., 1944. dec. 8.: katonatiszt. – K. János és Karácsony Róza fia. – A cs. és kir. katonai alreáliskolában Kassán (1894–1898), cs. kir. hadapródiskolában Nagyszebenben tanult (1898–1902). Hadapród tiszthelyettes (1902. aug. 18.), hadnagy (1903. nov. 1.), főhadnagy (1910. máj. 1.), százados (1915. jan. 1.), őrnagy

1891.? † 1914. dec. 5. Fenyvesvölgyön temették: hadapród. – A székelyvajai K. Károly és Madaras Kata fia. Testvérei: Endre és Mariska. – M. kir. Gazdasági Akad. -t végzett okleveles Gazda, a mv.-i m. kir. 22. honvéd gyalogezred tartalékos hadapródja az északi harcéren halt hősi halált. Irod.: Gyászjelentő

Rigmány, 1905., † Mv., 1997. szept. 19.: ref. lp. – Felesége: Kovács Irén (1907–1997). – Helyettes lelkész Szilágyszegen (1932–). Májában volt lelkész (1934–49). Hivatását becsülettel teljesítette az egyházban is és a nevelő munkában is. Az ő idejében ifjúsági egyesület, nőszövetség műkődött a faluban, vallásos ünnepeket, teadélutánokat, színielőadásokat, táncmulatságokat szerveztek a

1825., † Mv., 1901 : 1848/49-es honvéd. Irod.: Erdélyi unit. 1848–49; Pálmay József

1827, † Mv., 1898. ápr. 18.: tanácsos. – Felesége: Szentmiklósi Louise. Gyermekeik: K. József; Miklós; Anna Kny Károlyné, K. Erzsi és K. Ernő. Mv. szabad kir. város törvényhatóságának városi tanácsosa, 1848–49. honvédtiszt, a r. k. hitközség egyháztanácsosa, a „Gecse Dániel emberszereteti intézet” igazgatósági tagja Irod.: Gyászjelentő

Cserefalva, 1926. máj. 21., † ?: tanár. – A mv.-i Kereskedelmi Fiúiskolában érettségizett (1946); A Ref. Koll. adminisztrátiv dolgozója (1946–48); Egyetemi tanulmányait a kv.-i 2 éves Pedagógiai Főiskola természetrajz-kémia-földrajz szakán kezdte, majd a BTE Biológia szakán folytatta és végezte be (1956). Tanár a Bolyai Farkas Liceumban (1946–88); biológiai laboratóriumot létesített

? † ?: ?. Irod.: Lőví Ferenc : Kiss József emlékezete (s. l., s. a.)

1820., † Geges, 1900. ápr. 28.: mezőgazdász, pomológus, gyümölcsnemesítő. – Apja: G. K. Márton Gegesen birtokos, székely nemes. Mv.-en a Ref. Koll.-ban bölcseleti, jogi, teológiai oszt. végzett „eminens vala”. Jogász és teológus. Keszthelyen is tanult, elvégezte a Georgikon Gazdasági Akad. -át (1846–47). Hadnagy az 1848/49-es forradalomban, Erdély minden nagy ütközetét

1819.?, † Geges, 1900. ápr. 28.: huszár-hadnagy. – Testvére: gegesi Kiss Károly. Felesége: Bereczky Eszter. Gyermekeik: K. Feren, felesége Török Róza; K. Ernő, felesége Nagy Mariska; K. Irma Garda Jánosné. – 1848–49.-i Kossuth huszár-hadnagy. Irod.: Gyászjelentő

? † Mv., 1981. jún. 27.: tanár. – Tanító volt, amikor elment a II. vh. -ba, orosz fogságba esett, jól megtanult oroszul, visszatérte után orosz nyelvet tanított a szászrégeni tanítóképzőben. Tanfelügyelő lett. A mv.-i 4-es sz. Ipari Líc. tanára. Érdemes tanár. Irod.: Bölöni Domokos: Egykori tanítóképzőnk (Nú., 1994. ápr. 13.);

? † ? : birtokos. – Csejdi birtokos. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Koronka, 1836. júl. 20., † Körtvélyfája, 1919. ápr. 17.: ref. esperes lelkész. – Koronkán végezte az elemi iskolát, a tanulmányait a mv.-i Ref. Koll.-ban folytatta (1847–48), mint szolgadiák tanult és voltak tanítványai is, érettségizett (1859). Kv-on a teológián tanult két évet (1859–61), magántanítványaitól kapott pénzből tartotta el magát. Tanított a

Hatyolka, 1845. aug. 16., † 1912. jún. 17.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1870. aug. 12.). Káplán Mv.-en, Kibéden. Adminisztrátor Magyarszarvaskenden (1902–10). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

1890., † 1914. máj. 29.: tanár. – Tanított a mv.-i Ref. Koll.-ban (1912–14). Irod.: Mv. tört. 2

? † ? : tanító, iskolaigazgató. – A Maros _Torda vármegyei Tanítóegylet titkár (1941). A mv.-i magyar állmi 4. sz. iskola igazgatója (1946–47) Irod.: Időtár 3; ha ő Standavid-Tamási

1832.?, † Somosd, 1898. jún. 13.: tanító. – Felesége: Gergely Polixénia. Gyermekeik: K. Irma Bodó Józsefné; K. Nina, Kozma Miklósné, K. Etelka, Kelemen Lászlóné; K. Ödön, K. Samu. – Somosdon volt ref. ének vezértanító (41 évig). Irod.: Gyászjelentő

? 1917., † Mv., 1968.: építészmérnök. —Irod.: Csekme

Dicsőszentmárton, 1971. aug. 6. †2006? : unit. lelkész. – Kiss Sándor, asztalos és Irén, keramikus fia, testvére Sanyi. Felesége Matild (1995). Gyermekeik: Anna, Lackó. – A Kv.-i Protestáns Teológián végzett (1994). A lupényi, majd tordai egyházközség lelkésze. Irod.: EMKK 2000, EMKK 2010

Segesvár, 1919. máj. 13., † Mv., 1968. jan. 14.: költő, próza- és drámaíró, színész. – Medgyesen Székelykeresztúron és Mv.-en végezte a középiskolát (1937). Tisztviselő Nagyváradon, majd újságírói akadémiát végzett és a Keleti Újság tudósítója. Szerkesztő a: Brassói Lapok, (1937–38), Keleti Újság (Kv., 1937–40), MTI (Bp., 1942–43), a háború után a

Nagyenyed, ? † ?: tanítónő. – Székelyudvarhelyen végezte tanulmányait (1939). Oklevele elnyerése után a Székelyföldön tanított, többek között Disznajón. Minden magyar kulturális ügy lelkes támogatója volt, számos egyházi egyesület működésében vett részt. Irod.: Székelyföld í. k.

1923. † Mv., 1995. jún. 21.: gyermekgyógyász főorvos. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1995. jún. 22.)