K. JAKAB Antal
Mv., 1942. júl. 26., † Mv., : kritikus, esszéíró. – Kv.-on a BBTE magyar nyelv és irodalom szakán végzett (1964). Szerkesztő az Utunk (1964–68), a Korunk folyóiratnál (1968–70), visszatért az Utunkhoz (1970–), az átnevezett Helikon munkatársa, kritikusa. Az Utunk Leválváltás rovatának kritikus, irónikus, szellemes szerkesztője. Tagja a Pezsgő-dijat osztó kollégái
K. JAKAB Antal, K., § K. Jakab Antal
Mv, 1942. júl. 26., † Kv., 2007. jún. 20.: irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. – Apja: J. A. újságíró. – Szatmáron végezte a középiskolát (1959). A BBTE-en szerzett diplomát m. nyelv és irodalomból (1964). Levelező hallgató az egyetem filozófia szakán. A kv.-i Utunk (1964–), majd a Helikon (1990–) szerk.-je, közben a Korunk
KABDEBÓ Emanuel Simon
1790.? † Mv., 1864. júl. 21.: kereskedő. – A nagyszebeni kereskedelmi testület elnöke. Irod.: Gyászjelentő
KABDEBÓ Erna, talpasi, Kabdebó Ernesztin
Brassó, 1886. dec. 19., † Mv., 1972. nov. 5.: tanár, színműíró, előadóművész. – A nagyszebeni R. K. Leányközépiskolában érettségizett (1904), a bp.-i Állami Erzsébet Nőiskola Tanítóképző Intézetében tanítónői képesítést, és m. -német szakos tanári oklevelet szerzett (1910). M. és német nyelvet tanított Mv.-en az Állami f. Leányiskolában (1910–23), majd az
KÁBDEBÓ Ferenc, talpasi; Kabdebó Ferenc, Kápdebó Ferenc, álneve: Timon Sándor
Székelykeresztúr, 1853. márc., † Mv., 1910. márc. 25.: dr. kir. közjegyző, ügyvéd, politikus, költő. – Testvérei: István; Róza Meskó Lukácsné; Etelka; Ottó. Felesége: Simay Róza (1857 – Mv., 1934. szept. 8.), zongoraművész. Gyermekeik: Loránd, Ernesztine – Tanulmányait szülőhelyén, Segesvárt és a székelyudvarhelyi Főgimn.-ban végezte; két évig Bp. -n a Politechnikumot
KABDEBÓ István
1848., † Mv., 1912. aug. 25.: kereskedő. – Irod.: Gudenus: Örmény családok
KABDEBÓ István
? † ? : főszerkesztő. – K. Simon és Petráskó Katalin (1817.? – 1869. jún. 7.) fia. Irod.: Gyászjelentő; Székely Hírlap (1869. jan. 23)
KABDEBÓ Kálmán, §
Székelykeresztúr, 1886., † 1965.: orvos, bőrgyógyász, vítéz. – Talpasi K. Ottó, kereskedő és Király Eszter fia. Felesége: Bornyász Viola. – Debrecenben a Piarista R. K. gimn.-ban érettségizett (1905), az egyetemet Kv.-on a Ferenc József TE végezte (1905–1910), doktorált (1911. febr. 4.), majd a berlini Bum klinikán egy évig orvos. Az
KABDEBÓ Ottó, talpasi
1858.? † Kv., 1923. febr. 11. Mv.-en temették: kereskedő. – Nővére: K. Etelka. Felesége: Király Eszter. Fiúk: dr. K. Kálmán. Irod.: Gyászjelentő
KÁBDEBÓ Simon
1797. † Mv., 1855. febr. 18.: Felesége Petráskó Katalin (1808. nov. 13. – 1869. jún. 7.) Irod.: Puskás -Szász Ávéd
KABOS Dániel, magyargyerőmonostori
? † ? : jogász. – Felesége: br. Kemény Katalin (1804.?- Bécs, 1857. okt. 19. Szucsákban temették). Gyermekeik: Eszther, Wilhelmina, Gizéla. – A cs. k. legfelsőbb törvényszék tanácsosa. Mv.-en a Királyi Tábla, a Marosszéki rögtönítélő bíróság tagja. Ezt a bíróságot Vay Miklós királybiztos javaslatára hozták létre (1848. szept. 5.), elnöke
KABÓS Éva, Kabos Éva, Kabós Katalin Éva
Kv., 1915. febr. 2., † Mv., 2001. szept. 23.: költő. – Az egyik legrégibb erdélyi m. család, a Kalota nemzetség leszármazottja. Kv.-on a Felső Kereskedelmi Iskolában végzett (1932). Szülei korán elhaltak, s a gazdaság irányítását neki kellett vállalnia fiatalon. Gazdálkodott Maroslekencén és Iklandon (1949. márc. 3.-ig). Maroslekencéről telepítették ki, kényszerlakhelye
KABÓS Ferenc, Kabót
Zilah, 1859., † ?: jogász, ogy.-i képviselő. – Apja állami tisztviselő Mv.-en. – Középiskolát Mv.-en a ref. főgimn.-ban, jogi tanulmányait részben a bécsi Egy. Jogtud. Karán (1876–78), részben a bp.-i egyetemen végezte. Kisküküllőmegye központi járásában megválasztották szolgabírónak (1884), ahonnan a balavásári kerület ogy.-i képviselőnek küldte az ogy. -be (1892- 1906)
KABÓS Kálmán, magyargyerőmonostori, Kabos Kálmán
1890.? † Maroslekence, 1938. dec. 3., Nagyiklandon temették: földbirtokos. – Testvére: K. Mária, porcsalmai és bulyi dr. Jékey Dánielné. Felesége: 1.? ; 2. Vincefi Viola. Gyermekei: K. Éva (1915–2001), László († Mv., 1879. aug. 28.) és Áni dr. Pappszász Károlyné, klinikai vegyész. – Nagy udvarházat tartott fenn a család Maroslekencén
KABÓS Klára, magyargyerőmonostori, Kabos Klára, Szucsáki Ferencné
1734, † Erdőcsinád, 1811. nov. 6.: adománytevő. – A mv.-i Vártemplom orgonájának felállítása nagylelkű adományának köszönhető: 500 forinttal járult hozzá a költségekhez (1787), az orgona készítője Johannes Brause Brassóból. Férje végrendeletében megbízta feleségét, Kabos Klárát, hogy saját költségén új templomot építessen Erdőcsinádon, ami meg is történt (1783. aug. – 1789.
KABÓS László, magyargyerőmonostori, Kabos László
? † Bp., 1879. aug. 28. Bp.-en temették: kir. itélőtáblai tanácselnök. – Gyermekei: Etelka, Ferenc, Bertha (1836- Mv., 1874. szept. 27.). – A mv.-i kir. itélőtábla tanácselnöke, a Ref. Koll. gondnoka (1875. máj. 23. – 1879). Irod.: Gyászjelentő; Koncz, Parádi
KÁCSICS nembeli Simon
1322. ápr. 20. † 1327. jún. 4.: székely ispán. – Radnót sógora volt. Hatalmas vagyonát Károly Róbert kir. neki adta (1322). Irod.: Kelemen Lajos 2009; Székelyföld tört. 1.
KÁCSICS Simon
? † ?: vár úr. – Az első tulajdonosa volt a marosvécsi várnak, a hozzátartozó óriás birtokkal együtt (13. sz.). Részt vett Gertrudis királynő meggyilkolásában (1213) és ezért II. Endre kir. a vécsi várat és összes birtokait elkobozta (1228). Sárpatak 13. sz. – ban épült egyhajós temploma a Kácsics nemzetség
KACSÓ Albert, §
Nyárádmagyarós, 1921. jún. 7., † Mv., 1998. ápr. 15. Nyárádmagyaróson temették: gyógyszerész. – Losoncon érettségizett (1944). Napszámos volt, aztán szolga, kifutó fiú, laboráns a mv.-i Gyógyszerészeti Kar analitikai kémiai tanszékén, majd a MOGYI Gyógyszerészeti Karán szerzett oklevelet (1951). A tanszéken gyakornok, tanársegéd, docens a MAT tartományi főgyógyszerésze (1952. júl. 15.
KACSÓ András
Nyárádremete, 1875., † Győr, 1960.: erdész. – A győri Erdészeti igazgatóság erdőtanácsosa volt. Irod.: Nyárádremete
KACSÓ Antal
Nyárádmagyarós,., ? † ? 2023. jún. 2 ?: polgármester. – Nyárádmagyarós polgármestere 16 évig. Fejlesztette a község tevékenységét, a Bekecsalján és a Bekecs-hegyen. Az RMDSZ Maros megyei szervezete saját halottjának tekintette. Irod.: Népújság 2023. jún. 1.
KACSÓ Béni
Nyárádmagyarós, 1908. jún. 6., Mezőkövesd, 1944. nov. 7.: honvéd. – A 27. gyalogezred, aknavetős századában honvéd. Sebesült. Irod.: Berekméri 2015
KACSÓ Boldizsár
Nyárádremete, 1874. aug. 3., † Dicsőszentmárton, 1928. nov. 10.: r. k. pap. – Tanulmányait a mv.-i r. k. főgimn.-ban, majd a bp.-i Központi Teológián végezte. Pappá szentelték (1900. júl. 2.). Káplán volt Gyergyóújfaluban. Hittantanár Kv.-on (1903). Káplán és hittantanár Csíkszentsimon-Csatószegen, Ditróban, Alsócsernátonban, Ozsdolán, Csikmadarason. Dicsőszentmártonban plébános (1921–26) és főesperes haláláig
KACSÓ Boldizsár, J.
Nyárádmagyarós, 1888, † ? : kisbirtokos. – Részt vett az I. vh.-ban (1914–18). Szakaszvezető, lővészmester. Irod.: Erdélyi ezredek; Eremitu-Nyárádremete; Nyárádremete
KACSÓ D. Károly
Nyárádselye, 1897. ápr. 14. † Nyárádselye, : ?: nemes, vitéz. – A cs. és kir. 62. gyalogezredben szakaszvezető. Kitüntetései: O1, O2, Kcsk, SebÉ, Bajor ÉK. Vitézi avatási időpont: 1942. jún. 18. Irod.: Berekméri–Nemes
KACSÓ Dénes
Nyárádszereda, 1885., † Nyárádselye, 1941. okt. 4.: tanító. – Középisk-t Mv.-en, tanítóképzőt Enyeden végzett. Selye egyhangúlag hívta meg papnak (1909–39). Az I. vh. előtt dalárdát szervezett és több színdarabot betanított. Részt vett a vh.-ban, fogságba esett. Miután hazatért nagy nehézségei voltak, mert nem beszélte a román nyelvet. Az előírt vizsgáit
KACSÓ Dénes, selyei
Mikháza, 1896. júl. 15., † Cleveland, 1957. nov. 29.: író, tanító. –Németo. – ban lakott (1945–); az USA-ban élt (1949–). Irod.: Gulyás; Nagy Csaba
KACSÓ Domokos
1924 ? † Mv., 1991. ápr. 1.: tanár. – A mv.-i Bolyai Líc.-ban tanított. Irod.: : [Nekrológ] (Nú., 1991. ápr. 3.)
KACSÓ Ferenc
1896, † Mv., 1974. aug. 21.: munkásmozgalmi harcos. – A RKP tagja (1921–), az illegalítás éveiben mint függetlenített pártaktívista dolgozott az ország különböző városaiban. Több éven át volt az egységes szakszervezetek mv.-i szakanácsának titkára, szerepe volt a marosvölgyi munkásmozgalom megszervezésében és megerősítésében. A mv. i pártbizottság titkára (1921- ). Jelentős
KACSÓ Ferenc
Székelyhodos, 1918 † ? : felekezeti tanító. – Iskoláit Szászrégenben, Kézdivásárhelyen és Mv.-en végezte. Gyímesközéplokon kezdte pályáját (1939–); Székelybőn tanított (1940–). Irod.: Székelyföld í. k.
KACSÓ Ferenc, selyei
Nyárádselye, 1865., † Mikháza, 1938. jan. 15.: községi főjegyző, író. – K. Boldizsár (1837–1903) és Kovács Erzsébet (1839–1899) fia. Felesége: Kiss Ágnes. Gyermekeik: László dr. (Cleveland); Dániel (Bp.), felesége, Bakó Erzsébet; Erzsébet Hajdu Andrásné; Sándor író, felesége Hantz Amália; Róza Mátyus Józsefné; Ágnes Széllyes Imréné; Anna Salat Dénesné. – Tanulmányai
KACSÓ Ferenc, selyei
? † ? : lakatosmester. – Sportszereplését, mint a mv.-i MTE alapító és vezetőségi tagja kezdte (1911). Egyesületének évtizedeken keresztül intézője, titkára majd elnöke volt. Az ökölvívó és bírkozó szakosztálynak ügyv. alelnöke lett. Mv.-en bírói vizsgát tett (1941). A mv.-i sportéletben megszakítás nélkül dolgozott több mint 30 évet. Irod.: Pluhár;
KACSÓ Gábor
Szentgerice, 1899., † ? : földműves. – Iskoláit szülőfalujában végezte majd a gazdálkodást tanulta. Önállóan gazdálkodott (1919–); községi bíró; a Hitelszövetkezet igazgatósági tagja, a Hangya ottani elnöke; a MP tagja. Irod.: Székelyfold. í k.
KACSÓ Gábor, §
Mezőfele, 1898., vagy 1889., † Mezőfele, 1962.: birtokos, gazdálkodó, dohánytermelési megbízott. – Felesége: Gáll Rozália (esküvő 1923), gyermekeik: Erzsébet (1926–), Tibor (1931–). – Tanulmányait szülőfalújában, a mv.-i Ref. Koll.-ban és Lipótújvároson az Erdészeti Szakiskolában végezte. A mv.-i Erdészeti Hivatalnál kezdett dolgozni (1919); a dohányjövedéki felügyelőségnél tevékenykedett, de saját földjén is
KACSÓ Gábor, selyei
1815.? † Mezőfele, 1887. márc. 30.: Jegyző, pénztári ellenőr. – Felesége: Jakab Zsuzsánna. Gyermekeik: Gizella Farkas Károlyné; Béla; Gábor; Jolán Virág Károlyné. – Mezőfelében a község jegyzőjeként részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Marostordamgye pénztári ellenőre. Irod.: Gyászjelentő; Pesty 2014
KACSÓ Gáspár
1888., † Székelybő, 1940.: kántortanító. – Székelybőben volt r. k. kántortanító, a falu egyik legmegbecsültebb lakósa. Irod.: Nemes Gyula: Szakrális emlékek = Pál-Antal – Simon; Nyárádszereda községei
KACSÓ Géza
Nyárádmagyarós, 1925. okt. 6.., † Egerfarmos 1944. nov. 9.: honvéd. – Nagy Eszter fia. – 70. gyalogezredben honvéd. Irod.: Berekméri 2015
KACSÓ István
Nyárádszereda, 1881. febr. 28., † Nyárádszereda, 1949. aug. 9.: földbirtokos, bíró. – Szülei: Károly és Rozália. – Nyárádszeredában volt földbirtokos, a község bírónak választotta a MP jelőlésére (1920-as évek). A kulák minősítésű gazdát Nyárádszereda határában agyonlőtte a szekuritate két embere Tóth Zoltán és Löte László (1949. aug. 9-ről 10-ére virradó
KACSÓ István Attila
Mv., 1952. † ? : grafikus, -Mv., 1952. -A Képzőművészeti Főiskolán végzett. Több kiáll1tása volt Erdélyben. Mo.-ra költözött (1984). Irod.: Szabó–Kállai
KACSÓ István, Katsó István
? † Nyárádszentbenedek, 1767: ref. lelkész. – Külföldön tanult akadémita. Nyárádszentannán mester (1748), Nyárádszentbenedeken lelkész. Mv-en vártemplomi segédlelkész (1760–67). Mv.-ről áthelyezték a berekeresztúri gyülekezethez. Irod.: Imreh Barna; A mv.-i ref. egyház (1727–) anyakönyve [kézirat]; Időtár 1; Nyárádszentbenedek; Vártemplomi lelkészek névsora, 1571–2000 (Új Kezdet, 2. sz., 2000)
KACSÓ Judit; Kacsó Gáborné; Nánási Judit
Mv., 1932. febr. 26., † ? : könyvszerkesztő, műfordító. – A mv.-i Leánygimn.-ban érettségizett (1951); a buk.-i Maxim Gorkij Főiskolán orosz tanári oklevelet szerzett (1955). Egy évig Buk-ben oroszt tanított, majd a Ştiinţă şi Technică folyóirat kiadásában magyarul megjelenő tudományos-fantasztikus regénysorozatot szerkesztette (1957–). Szerk. az Irodalmi Könyvkiadónál (1958–), majd a
KACSÓ Jusztina
Nyárádselye, 1906. máj. 16., † ? : antikommunista harcos. – Mv.-en letartóztatták (1956. ápr. 20) és 6 év börtönre ítélték, amit Kv.-on és Csíkszeredán töltött le. Szabadult (1963. jan. 15.). Irod.: 1956 Erdélyben; Ioniţoiu
KACSÓ Károly
? † ? : földbirtokos, postamester. – Nyárádszereda első postamestere (1863). Irod.: Nyárádszereda: Kiakalauz
KACSÓ Károly
Székelybere, 1902. aug. 7., † ?: gazdálkodó. – Vaslábon volt gazdálkodó. Letartóztatták (1959. jún. 16.) és egy 21 tagú jehovista csoporttal a társadalmi rend elleni tevékenység és titkos iratok terjesztése vádjával állították bíróság elé. Irod.: 1956 Erdélyben
KACSÓ Károly, §
? † ? : sportoló. – A MSE keretében atlétikai versenyeken vett részt, magasugrásban, gátfutásban, távolugrásban, diszkoszvetésben jeleskedett (1920–). Irod.: Illyés
KACSÓ Károly, kendői
Kendő, 1891., † Szováta, 1982. nov. 27. nyugszik a pókakeresztúri temetőben: ref. lelkész. – Tanulmányait Mv.-en és Kv.-on végezte, ahol pappá szentelték (1914). Pókakeresztúron választották meg lelkésznek (1922–). A vh.-ban az orosz majd az olasz fronton harcolt, kitüntették. Innen tovább nincsenek adataim csak a szovátai halál Irod.: Székelyföld í. k.;
KACSÓ Lajos, nyárádselyei
Backamadaras, 1884., † Mv., 1961.: ref. lelkész, esperes. – Középiskoláit Mv.-en, a teológiát Kv.-on végezte. Páncélcsehen kezdte szolgálatát (1908–). Mezőmadarason volt lelkész (1909- 1950). Híres szónok és temető pap, a Marosi Egyházmegye főjegyzője (1923. nov. 17. –), esperes helyettes. Az OMP Maros megyei tagozatának alelnöke (1932). Irodalmi téren közismert munkásságot
KACSÓ Lajos, nyárádselyei
Bözöd, 1902., † ? : jegyző. – Székely nemes családból származott, a család az 1400 as években kapott nemesi levelet. Tanulmányait Székelykeresztúron végezte, ipari pályára lépett, majd a közigazgatásban dolgozott (1935–): volt községi pénztárnok, segédjegyző. Saját 54 holdas földjén korszerű belterjes gazdálkodást folytatott, haszonállatok nevelésével is foglalkozott. Irod.: Székelyföld í.
KACSÓ László
Nyárádremete, 1878. febr. 28., † Nyárádremete, 1971. júl. 6.: r. k. pap. – Kacsó Elek és Simonfi Róza fia. -Tanulmányait a mv.-i főgimn.-ban ösztöndíjas diákként végezte (1901–05), Székelyudvarhelyen, Gyulafehérváron folytatta teológiai tanulmányait. Pappá szentelték (1901. júl. 2.). Gyergyóújfaluban és Kv.-on volt káplán, Kv.-on hitoktató, a tanonc- és legényegyelet vezetője (1903),
KACSÓ László, selyei
Mikháza, 1891., † ?: orvos, szakíró. – K. Sándor testvére. – Dr. med., kivándorolt az USA-ba Clevelandban nyitott rendelőt. A Kendőből származó ősei emlékére 16 kutat ásatott 16 gyűrűs mélységbe, így 60. 000 lejjel oldotta meg a falu vízgondját. A kutak ma is megvannak. Hasznos és olcsó közegészségi könyveket írt
KACSÓ Mihály, Katsó Mihály
? † ?: mester, ref. lelkész. – Nyárádszentannán mester (1747). Tekén szolgált (1741–53). Irod.: Imreh Barna; Ősz
KACSÓ Mihály; Katsó Mihály
Szászpéntek, 1744. jan. 19., † ? : assesor, dulo-comisarius. – Felesége: Pápai Ágnes (1776), fiúk: Mihály (1777. okt. 17). – Saját följegyzése alapján tudható életrajza: Tanult a Mv-i Ref. Koll.-ban, tógátus diák lett (1764). Felesküdött Turi László protonotarialis cancelláriájára (1767), majd Maros szék assesora lett (1768); cancellistaságot végzett (1772); Látta
KACSÓ S. József
Nyárádselye, 1889. febr. 13., † Nyárádselye, 1957.: földműves, vitéz. – Tartalékos tizedes. Vitézi avatási időpont: 1943. márc. 10. Irod.: Berekméri–Nemes
KACSÓ Sándor
Szentgerice, 1896. márc. 18., † Nádudvar, 1962. márc. 14.: mezőgazdász. – A kassai és a kv.-i gazd. akad. tanult, a kv.-i gazd. akad. szerzett oklevelet (1919). A gr. Teleki Béla erdélyi birtokán gazdatiszt volt (1920–). A II. vh. idején frontszolgálatot teljesített, majd szovjet hadifogságbakerült (1944–47). Hercegszántón élt és gazdálkodott (1947–51).
KACSÓ Sándor, §, selyei, írói nevén Őrhegyi Sándor
Mikháza, 1901. febr. 21., † Kv., 1984. febr. 17., a Házsongárdban temették: író, szerkesztő, közíró, tanulmányíró, politikus. – Őseit Zsigmond király nemesítette. A nyárádremetei elemi elvégzése után, a mv.-i Katolikus Főgimn.-ban ingyenebédes diák, a középiskolát itt végezte (1920). Utolsó gimn.-i évében az iskolai önképzőkör diákelnöke lett. Egy évig a kv-i
KACSÓ Sándor, bözödi
1873.? † Bözöd., 1919. máj. 4.: körjegyző. – Felesége: Palkó Irén. Gyermekeik. K. Lajos, Sándor, Irén. Irod.: Gyászjelentő
KACSÓ Tibor, §
Mv., 1931. febr. 7., † Mezőfele, 2003. okt. 1.: mérnök, gazdász. – Felesége: Kovács Katalin (1933–), esküvő (1956), válásra kényszerítették, majd újra összeházasodtak (1966). Gyermekeik: Levente Hunor (1957), Emese Erzsébet (1959), Lehel Gábor (1967–). – A mv.-i Ref. Koll.-ban tanult, Mv.-en a Mezőgazdasági Tanintézetben üzemmérnöki oklevelet szerzett (1950); géplakatos képesítést
KACSÓ-BODÓ Balázs
Mezőveresegyháza (Beszterce-Naszód), 1915. márc. 15., † Mv., 1992. szept. 23.: biológia tanár. – Nevelőapja Kacsó Lajos ref. lelkész volt. – A mv.-i Ref. Koll.-ban tanított (1940–50) és a tanulók könyvtárának felelőse. A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. A 4. sz. Leánylíc.-ban is tanított. –Irod.: Berekméri; Mv. tört. 2.;
KACSÓH Béla
1900., † ? : tanító. – Mv.-en a Ref. Koll.-ban, Nagyenyeden a tanítóképzőben tanult. -Cserefalván tanított (1932–). Irod.: Erdélyi vármegyék
KACSÓH Ferenc
? † ? : munkásvezér. – Mv.-en ifjúkommunisták gyűléseztek lakásukban (1931). Szakszervezeti titkár (1933). Irod.: Időtár 3.
KACZA István
Tötör, 1862. máj. 16., † Mezőszengyel, 1941. máj. 3.: r. k. pap. – Szamosújváron, Kv.-on, Egerben és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1889. júl. 14.). Káplán Zetelakán (1891), Kv.-on (1893). Plébános Mezőszengyelen (1895), itt is nyugdíjazták (1917). Cikke a Közművelődésben (1891). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Gulyás
KACZAI Ferenc, mosoni
? † ? : birtokos. – 23 jobbágyot kapott Mosonban János Zsigmondtól (1567. aug. 4.) és adománylevelet (1570. júl. 29.). Házasság révén a birtok czegei gr. Vass Ferencé, később a Hallereké és végül a Lázároké lett. Irod.: Keresztes Gyula: Örökségünk 55.: Elpusztult kastélyok (Nú., 1994. máj. 6.); Pálmay
KACZIÁNY Nándor
Mernyik, 1822. okt. 16., † Bp., 1908. márc. 2.: törvényszéki bíró. – A gimn.-ot , bölcseletet, jogot és hittant az eperjesi Ev. Koll.-ban végezte. Jurátus lett az eperjesi táblánál; letette a papi vizsgát. Geszten pap és Tisza Domokos nevelője. Bécsben bölcseleti magántanár (1846), emellett hallgatta a Politechniumban a felső matézist
KACZIÁNY Ödön
Mv., 1852. jan. 7., † Bp., 1933. jan. 10.: festőművész, tanár, K. Nándor tanácsülnök fia. – Kv.-on, Aradon és Bp.-en végezte a főgimn.-ot és érettségizett. Barabás Miklóstól kezdett festészetet tanulni és akvarelleket készített; a müncheni Képzőművészeti Akad. tanult (1869–70), majd a bécsi Képzőművészeti Akad. növendéke volt (1870–1871); ismét Münchenben tanult
KADÁCSI István, Kadátsi István, homoródalmási
? † 1824.?: gazdatiszt. – Felesége: Szathmári Pap Borbála (1771.? – Mv., 1831. jún. 13.). Fiúk: K. Dániel, cs. kir. főhadnagy. – Teleki Sámuel jószágigazgatója Sáromberkén. Irod.: Deé Nagy Anikó; Gyászjelentő
KÁDÁR Adolf, §
Marosvécs, 1876., † ? : fakereskedő. – Iskoláit Szászrégenben és Mv.-en végezte. Bevonult a mv.-i 62. gy. ezredhez (1914. aug. – 18. nov.), a szerb, montenegrói és az albán fronton harcolt, mint távírász őrmester. Kitüntetései: Ob, Károly cs. k. önálló fakereskedő Mv.-en (1919–). Minden kulturális és hazafias egyesületet támogatott. Mv.-ről
KÁDÁR Antal
1798. jan. 21., † 1848. szept. 5. v. aug. 27.? : r. k. pap. – Káplán Mv.-en, plébános Székelykálon (1823–26), Szentkatolnán (1827), Esztelneken (1838), Lemhényben (1846), háromszéki esperes (1848). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Székelykál
KÁDÁR Antal, § Katyó, Anton Cadar
Mv., 1941. jan. 17., † Mv., 1989. aug. 4.: tornász, edző, testnevelő tanár. – Testvérei: Albert, Jenő, Ferenc, Sándor, Magdolna, Ibolya. Felesége: Ferencz Borbála. Fiaik: Zoltán és Balázs. – A Lendület-Simó Géza klubnál kezdte tornász pályafutását (1950-es években), Gedeon Zoltán irányításával. Már a mv.-i férfi tornászcsapat tagjaként együtt: két testvérével
KÁDÁR Dávid, Kohn David
Marosvécs, 1872. ápr. 15., † Bp., 1929.: tanár. – Elemi iskolai tanító (1895); Bp.-en a Rottenbiller P. Fiúiskola tanára (1906–), amelynek utóbb igazgatója is lett. Állandó munkatársa a Darwin és a Természettud. Közlemény-nek. Irod.: Gulyás
KÁDÁR Domokos
Sáromberke, 1893., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után édesapjánál tanult gazdálkodni, majd önálló lett örökségéhez még szerzett földet. Az első vh.-ban a 62. gy. e.-ben az orosz fronton harcolt, fogságba eset, mint őrvezető szerelt le, a II. ezüst v. é. és a Károly Csapatkereszt kitüntetéssel. A MP és az
KÁDÁR Ferenc
Sáromberke, 1891., † ?: vendéglős, gondnok. – Édesapja tanította gazdálkodni, önálló (1919–). Az első vh.-ban a 62. közös gy. e.-ban az orosz fronton harcolt, megsebesült, a bronz v. é. -mel tüntették ki. A ref. egyház gondnoka (1931–), a Tejszövetkezet ig. tagja, pénztárosa volt. Vendéglője volt Sáromberkén (1943–). Irod.: Erdélyi vármegyék;
KÁDÁR Ferenc
? † ?: tanár. – Dr. A mv.-i Felsőbb Kereskedelmi Iskolában tanított (1923–32). Irod.: Înv. comercial econ; Ünnepi könyv
KÁDÁR Ferenc
? †1988. ápr. 21: tengerész. – Szakíró, tengerészkapitány. A M. Kir. Folyam- és Tengerhajózási R. T. felügyelője, sajtóügyi intéző. Itüntették a Nemzetvédelmi kereszt kitüntetettje. – F. m.: Egy tengerészkapitány naplójából (1981). Irod.: Kelemen
KÁDÁR Ferenc
Szászrégen, 1913. aug. 16. † ? : katona. – A m. hadsereg kötelékében részt vett a II. vh. harcaiban (1944. márc. 30. – okt. 13.), majd szovjet fogságba esett (1944. dec. 12-ig). Irod.: Reghin, militari
KÁDÁR Ferenc
Jobbágytelke, 1926. júl. 6., † Székelyudvarhely, 1994. márc. 30.: r. k. pap. – Tanult Székelyudvarhelyen, Kv.-on és Gyulafehérváron. Szászvároson szentelték pappá (1951. márc. 18.). Káplán Marosillyén (1951), Mv.-en (1952). Kisegítő lelkipásztor Piskitelepen és Szászvároson (1953). Lelkipásztor Sepsiszentgyörgyön (1955). Plébános Mikóújfaluban (1959), káplán Kőhalomban, Sepsikőröspatakon (1970), Sepsiszentgyörgyön (1979). Lelkipásztor Jobbágyfalván (1982–85),
KÁDÁR Ferenc
Mezőmadaras, 1936. jún. 15., † ? : gazdálkodó. Mint jehova-tanut állították bíróság elé és 15 évre ítélték. —Irod.: 1956 Erdélyben;
KÁDÁR Ferenc, §
Sáromberke, 1927., † Temesvár, 2004. júl. 2.: operaénekes. – Kőműves volt, majd beiratkozott a Mv.-i Festőiskolába (1944); a háború után kerámiagyárban dolgozott, a mv.-i Zeneiskolában Trózner József és Bedő Emilia tanítványa; a kv.-i M. Állami Opera kórusában énekelt (1948–49; Leningrádban a Rimszkij Korszakov Zeneművészeti Akad. -án végzett (1949–1953). A Temesvári
KÁDÁR Ferencné, Farkas Klára, ikafalvi
?., † Bp., 1940. febr. 17.: tanárnő. – Nagy szerepet töltött be Mv. társadalmi életében a jótékony egyesületek és a Mária Kongregáció keretében; tagja volt a MP intézőbizottságának, sokat tett a m. nők társadalmi megbecsülése és sorsuk javítása érdekében; a szöttes mozgalom buzgó tagja volt. Irod.: Magyar Szó (1940. febr.
KÁDÁR Gergely, nyárádgálfalvi
? † ? : nemes. – Együtt Mihállyal nemesi Igazolványt vettek (1786. jún. 19.). Irod.: Kempelen; Pálmay
KÁDÁR István
? † ?: esküdt polgár. – A mv.-i esküdt közönség tagja (1634). Irod.: Pál-Antal 2006
KÁDÁR István
Sepsibükszád, 1894., †1962: orvos. – Felesége: Hosszú Klára (1902–1986). – Középiskoláit a csíkszeredai Erdélyi R. K. Státus Gimn.-ban végezte (1912). Kv.-on a Ferenc József TE –en kezdte és az ötödik félévtől Prágában folytatta tanulmányait. Irod.: Kiss-P. – P.
KÁDÁR István P.
† 2001.: r. k. pap. OMF. – Rideg cellájában élt évtizedeken keresztól Mikházán. Nemzedékeket keresztelt, nevelt, esketett. Az iskolai tanítás mellett nála – minden szigorú tiltás ellenére – történelmet tanulhattak tőle hetente egyszer legalább. Irod.: Lokodi Imre: P. Kádár István pálcája (Nú, 2001. dec 11)
KÁDÁR István, abódi
1820, † Sóvárad, 1902. ápr. 2. temették: tanító. – Mezőpanitban tanított (1842–44); majd Sóváradi ev. ref. tanító, ahol 56 évig tanított. Működésének 53. évfordulóját megünnepelték (1896. febr. 28). Irod.: Emlékkönyv; Imreh Barna; Mezőpanit; Pálmay
KÁDÁR János
? † ? : jegyző. – Bözödön jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KÁDÁR János
Marossárpatak, 1887, † ? : kisbirtokos, gyalogos. – Tényleges katonai szolgálatának eleget téve (1908–11), a vh. kitörésekor ismét bevonult, az orosz frontra vezényelték, ahol részt vett a gorlicei áttörésben és harcolt a Stryj mellett. Fogságba esett (1915), haza szükütt (1918), Irod.: Berekméri–Gálfi
KÁDÁR János
1810., † Nagyernye, 1888.: kántortanító. – Nagyernyében volt kántortanító (1835–1849). Irod.: Nemes 2017; Nemes Gyula: Szakrális emlékek. = Pál-Antal – Simon
KÁDÁR János, §
Mv., 1908. dec. 24., † Mv., 1990. jún. 26.: újságíró, szerk., nyomdász. – A középiskolát a mv.-i Ref. Koll.-ban végezte (1926). Mint nyomdász lett szakszervezeti és munkásmozgalmi lapok munkatársa: a Székelyföldi Népakarat (1934), ennek betiltása után a Székelyföldi Hírlap felelős szerk.-je, a MADOSZ Új Szó c. lapjának munkatársa és technikai
KÁDÁR János, abódi
? † ? : primipilus. – A családból I. Rákóczi Györgytől primipilútust nyert (1631. jún. 23.). Irod.: Pálmay
KÁDÁR József
1818 ? † ?.: tanító. – Székelykakasdi tanító (1846-?), »nem békebblett, csak fogadott mester», de igen jó eredménnyel. Az egyház orgonát csináltatott (1867) és ettől kezdve orgonista is lett. Irod.: Székelykakasd
KÁDÁR József
Csókfalva, 1909. † ?.: honvéd. – Kovács Poli fia. A 27/II. zászlóaljban honvéd. Szilánksérülés okozta halálát. – Irod.: Berekméri 2015
KÁDÁR József, abódi
1862., † Mv., 1889. márc. 23.: tanító, nyomdász. –. Valószínű, azonos nevű székelykakasdi tanító (1846–) volt az apja. A mv.-i ref. Koll. könyvnyomdájának betűszedője, az Országos Nyomdász Egylet tagja. Irod.: Gyászjelentő; Pálmay; Székelykakasd
KÁDÁR László
1931., † Bp., 1994. júl. 17. Mv.-en temették el: testnevelő tanár. – Mv.-en a 8-as iskola tanára. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1994. júl. 21)
KÁDÁR Márton
Mezőpanit, 1894. jún. 19. v. 27., † Mv., 1953. dec., 17.: néptanító, iskolaigazgató, tanfelügyelő. – A falu első diplomával rendelkező szülöttje. A nagyenyedi Ref. Koll.-ban szerzett kántortanítói oklevelet (1914). Az első vh.-ban a 22. gy. e.-ben az orosz fronton harcolt, fogságban Krasznojarszkban töltött 7 évet, hadapródi rangban szerelt le (1922).