CADAR Andrei
Gödemesterháza, 1860. okt. 10., † Gödemesterháza, 1930. okt. 11.: földbirtokos, politikus. – Szülőfaluja, Gödemesterháza, polgármestere volt (1908–16). Letartóztatták és Észak-Mo.-ra deportálták (–1918 őszéig). Gödemesterháza hivatalos küldötte a gyulafehérvári nemzeti nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Maros-Torda megye állandó bizottságának tagja (1923–25), a gazdasági és a népművelési bizottságban tevékenykedett, a RNP és a
CADAR Ioan, Kádár János
Gödemesterháza, 1892., † Gödemesterháza, 1966.: jegyző. – Jegyző és adatközlő, Gödemesterházáról közölt történeténeteket. Irod.: Reghin, Protopopiat
CADAR Petru
? † ? : ort. pap. – Palotailván szolgált (1914–34). Az ASTRA aktív tagja (1920). Irod.: Reghin, Protopopiat; Transilvania (1921, nr, 7–8)
CADAR Toader, Cadar Tódor
? † ? : katona. – Cs. k. altiszt a mv.-i 51. gyalogezredben. – F. m.: Doine şi strigături culese din gura soldaţilor (Szamosújvár, 1911, 1913, 1916.). Irod.: Gulyás
CAIAN Demetriu, Caian, Demetrius senior; Caian, Dumitru
1754., † 1831.: gör. kat. pap. – Elemi és középiskoláit Kv.-on végezte, teológiát és filozófiát Bécsben a Szt. Barbara Koll.-ban hallgatott. Visszatért Balázsfalvára, ahol pappá szentelték (1779). Verespatakon kezdte szolgálatát, később Mv.-re nevezték ki plébánosnak, majd esperesnek Bob püspök helyére a kőtemplomba (1782–85. nov.). Sokat tett a gör. kat vallás
CALIANI ?
Tófalva, ? † ? : gör. kat. pap. – Az 1848-as forradalom idején bekapcsolódott a politikai harcokba, ezért üldözték. Kozma faluba menekült, de négy hét után visszament falujába, Tófalvára, majd rövid szolgálat után Szélkúton telepedett le (1850. júl. 28. –). Irod.: Sălcud
CALIANI Augustin
Lompérd, 1879. szept. 20., † Buc., 1969. szept. 24.: tanár, gör. kat. pap, tiszteletbeli esperes, konzisztoriumi ülnök – Középiskolai tanulmányait Mv.-en, Balázsfalván, Nagyszebenben, az egyetemet Kv.-on a Filológia Kar latin-m. -román szakán végezte. Tanulmányúton járt Olaszo.-ban (1902), ahol művészettörténetet és régészetet tanult. Pappá szentelték (1911). Tagja az ASTRA balázsfalvi tagozatának (1911).
CALIANI David
? † ? : gör. kat. pap. – Kozmatelkén szolgált (1834–95). Irod.: Reghin, Protopopiat
CALIANI Silvestru
Mezőszentmárton, ? † ? : gör. kat. szerzetes, kolostori prépost. – A Collegium De Propaganda Fide Intézet (A Hitterjesztés Szent Kongregációja) hallgatója Rómában (1743–47). A munkácsi kolostorban lépett be a szerzetes rendbe, majd Balázsfalván szerzetes a Szentháromság kolostorban (1747); őt is jelőlték püspöknek, de P. P. Aront választották meg (1751). Aron
CĂLIMAN Dumitru
? † ? : ort. pap. – Mezőcsáváson szolgált (1872–1905), majd Mezőkirályfalván volt pap. Irod.: Şincan 2006
CĂLIMAN Dumitru
Marosszentanna, 1913. szept. 19., † Komárom, 1944. dec. 20.: katonatiszt, őrnagy (post. mortem). – Mezőszabadban élt, majd Mv.-en dolgozott, ahonnan a bécsi döntéskor Szebenbe menekült (1940. aug. 20). Részt vett a 2. vh. harcaiban: Századparancsnok volt a 82 gyalogos-kiképző ezred 20. hadosztályában, részt vett a marosorbói súlyos harcokban, majd a
CĂLIN Gheorghe
Ciocăneşti, 1909. jún. 27., † Maroscsapó, 1944. szept. 22.: katona, kapitány. – A marosszentgyörgyi 36. gyalogezred kapitánya, hősi halált halt Maroscsapónál. Irod.: MMK
CĂLINESCU Dumitru
? † ? : vállalkozó. – A Kultúrpalota nagytermében működő mozi bérlője (1937), amit a várostól vett át félmillió lejért. Irod.: Időtár 3
CĂLUGĂR Dumitru, §
Szászkézd, 1907. dec. 8., † Nagyszeben, 1988. okt. 25.: ort. pap, esperes, egyetemi teológia tanár, író. – Elemi iskolát a szülőhelyén, tanítóképzőt Szebenben az Andrei Şaguna Iskolában végzett (1920–27), uo. az Andreiana Teológiai Akad. -án érettségizett (1928–32). Pappá szentelték (1934), pap (1939), plébános, esperes (1950). A jénai egyetemen hallgatta a
CĂLUGĂRU Cornel
Mezőceked, 1951. jan. 2., † Radnót, 2008. máj. 27.: agrármérnök, író, költő, szerk. – Szülőfalujában kezdte tanulmányait, Marosludason érettségizett (1968) és a kv.-i Agronomiai Intézetben szerzett oklevelet (1973). Agrármérnökként dolgozott Kozmatelke, Mezőkapus, Kisikland kollektív gazdaságaiban. Radnóton élt (1991–). A radnóti városi tanács tagja, az Aquaserv radnóti fiókjának igazgatója volt. A
CĂLUGĂRU Teodor
? † ? : gör. kat. pap. – Mv.-en a kőtemplomban szolgált (1831–33). Irod.: Şincan 2006
CĂLUŢIU Marcian
Mv., 1883. febr. 26., † Kv., 1940. júl. 8.: jogász,. – Gör. kat. líc. -ot Balázsfalván végzett, majd Şuluţiu és Ramoncai gör. kat. alapítványi ösztöndíjjal tanult a bp.-i M. K Egyetem Jogi és Politikatudományok Karán (1901–6), közben a kv.-i FJTE előadásait hallgatta (1902–03); jogi doktorátust szerzett (1910). Az ASTRA tagja
CĂLUŢIU Simon
? † ? : ügyvéd. – Dicsőszentmártonban ügyvéd (–1917). A vm.-i közigazgatási bizottság tagja. Cikkeket közölt a Gazeta Transilvaniei-ben (1899). Irod.: Dicsőszentmárton régi arca; Gulyás; Szabó Ferenc: Erdély és a román kérdés (Mv., 1910)
CÂMPEAN Ilie
? † ? : őrmester, polgármester. – Az osztr. -m. hadseregben volt őrmester, Erdőszakál polgármestere (1910–15). Irod.: Săcalu de Pădure
CÂMPEAN Ioan
Szancsal, 1929., † Mv., 1980. szept. 15.: orvos. – A kv.-i OGYI Közegészségtani fakultásán szerzett orvosi diplomát (1955). Orvosi tevékenységét a MOGYI Közegészségtani tanszékén kezdte tanársegédként. A mv.-i Közegészség- és Járványtani központban dolgozott, mint felügyelő osztályfőnök (1968–), Maros megye járványügyi főorvosa (1973–). A megye járvány-megelőzési tevékenységét irányította. Érdemeiért az RSZK érdemérmeivel
CÂMPEAN Mihail M.
Dedrádszéplak, 1917. jún. 6., † Dedrádszéplak, 1975. mátc. 24.: tanító, tanár, archeologus, műgyűjtő. – Tanulmányait szülőfalujában kezdte (1923–28), Szászrégenben folytatta a gimn.-ban (1828–32), majd a besztercenaszódi tanítóképzőt végezte (1932–36). Tanított Alsórépa, Bátos, Hétbükk, Mv., Nyárádszentlászló, Bezéd, Lúdvég, Dedrádszéplak iskoláiban. Tanár és iskolaigazgató Dedrádon. A kultúra támogatója. Történelmi kutatásainak a célja bebizonyítani
CÂMPEAN Teodor
Lövér, ? † ? : tanító, polgármester. – Naszódon végezte a George Coşbuc Preparandiát (tanítóképző). Lövéren polgármester és tanító (1885–97, 1901–2). Átvette Iacob Stavilatól a vegyes bolt vezetését is, amely a lakosság ellátását célozta (1891–1918). Irod.: Lueriu
CÂMPEAN Victor, §
? † ? : ort. pap. – Marosfelfaluban szolgált (1920–39). Az Astra égisze alatt működő falusi művelődési kör elnöke. Régenben a városi Művelődési Ház felavatásakor kulturális tevékenységéért kitüntették. Szolgálata idejében épült a felfalusi kultúrotthon. Irod.: Lueriu; Netea: Astra
CÂMPEANU Elie, § Cîmpianu Elie, Câmpianu Ilie
Dedrádszéplak, 1859. júl. 12., † Mv., 1937. jan. 24.: gör. kat. pap, esperes, városi tanácsos, prefektus. – Nagyapja: Câmpianu Elie (kivégezték, Kolozsnagyida, 1849), apja Câmpianu Ioan, aki 18 évesen vett részt az 1848–49-es forradalomban Constantin-Romanu-Vivu oldalán és sikerült megszöknie a kivégzés elől. – Tanulmányait Szászégenben kezdte a román elemi iskolában
CÂMPEANU George
1908 † ? : ort. pap. – Boziás papja (1948–90), de több éven keresztül ellátta a dicsőszentmártoni kisszámú ort. híveket is. Szolgált Gyergyóbékásban (1939–40), ahol kőtemplomot építtetett, majd a bécsi diktátum idején Velc-re menekült, ahol szintén templomépítésbe akart kezdeni, a kom. hatóságok azonban azt nem engedélyezték. Az összegyűjtött anyagból istállókat
CÂMPEANU Ion
? † ? : tanító. – Doktorátusa volt. A dedrádszéplaki művelődési kör elnöke (1930-as évek vége). Valószínű a mv. i kereskedelmi iskolában tanított (1945–46). Irod.: Înv. comercial econ.; Netea: Astra
CÂMPEANU Teodor
Lövér, ? † ? : tanító. – A tanítóképzőt Naszódon a George Coşbuc Lic.-ban végezte. Lövéren tanított (1885–97; majd 1901–1902). Irod.: Lueriu
CÂMPEANU Victor
? † ? : gör. kat. pap. – Dedrádszéplakon szolgálata idejében (1948–55) épült a Szt. Görgy-nek ajálott gör. kat. templom, amelyet a régi fatemplom (épült 1700) helyére állítottak. A régi templomból megmentettek ikonokat, az ikonosztász egy részét, ajtókat és a tornyon álló keresztet, amelyeket ma is őriznek. A gör. kat. híveket
CÂMPIAN Constantin
Szélkút, 1908, † ? : cipész, szakszervezeti vezető. – Cipésztanonc Mv.-en (1923–), tagja lett a szakszervezeteknek (1927–), a RKP-nak (1934–), bebörtönözték (1943), a második vh.-ban munkaszolgálatos (1944). A bör-, ruházati- és textilipari szakszervezetek titkára (1944 ősz–), a Maros megyei Szakszervezeti Tanács alelnöke (1946–), elnöke (1947–). A mv.-i Unitatea szövetkezet megszervezője. A
CÂNDEA Nicolae
? † ? : kapitány. – Mv.-en lakott. A Szászrégenben felállított Román Nemzeti Gárdának katonai parancsnoka kapitányi rangban (1918. nov. 19.). Irod.: Abafája; Időtár 2; Sebestyén M.: Antalffy Endre avagy Mv. színeváltozása = Mv. Történetéből; Popa, Traian: Tg. M.
CÂNTAR T. Dumitru, §
Izvorul Aneştilor, 1915. jan. 7., † Alsóköhér, 1944. szept. 22.: hadnagy. – A lugosi 17. gyalogsági ezred harcosaként a moldovai harcok résztvevője (1944), átállt az antifasiszta 103-as hegyi hadosztályhoz, amellyel Erdélyben harcolt, elesett Alsóköhérnél, ahol tömegsírban nyugszik még 46 bajtársával együtt. Irod.: Chiheru; MMK
CĂPÂLNĂ Emil, §
Nagyborszó / Felsőberekszó, 1939. ápr. 13., † Mv., 2000. ápr. 24.: orvos. – Az orvosi egyetemet Kv.-on végezte (1961). Doktorált; szülész-nőgyógyász szakorvos (1963), osztályvezető Mv.-en a Megyei Kórház, Szülészet-Nőgyógyászati Klinikán. Az OGYI-n tanársegéd, adjunktus Közölt hazai és külföldi szaklapokban. Több diploma és kitüntetés birtokosa: Meritul sanitar, Evidenţiat în munca medico-sanitară.
CAPESIUS Bartolomeus
? † Zágor, 1733.: ev. lelkész – Apja Georg, szénaverősi evang. lelkész. – Wittenbergben tanult (1692). A segesvári gimn. igazgatója (1698–1700); lelkész Keménynagyszölősön (1705–14), majd Zágorban (1714–33). Az ő szolgálata alatt készült a zágori ev. templom oltára, amely ma is megvan. – F. m.: Dissertatio ex historia sacrorum rituum de diptychis
CAPESIUS Bernard
Fogaras, 1840. okt. 29., † Szeben, 1881. ápr. 19.: tanár. – Apja pap Morgondán. – A középiskolai tanulmányait Szebenben végezte. Köztatnító volt Szentágotán (1859–61). – Külföldi tanulmányokat folytatott a Bécsi Prot. Teológiai Int. Prot. Hittud. Karán (1861–63), teológiát, mat. és fizikát tanult, Bernard Julius néven a Jénai Egy. Hittud. és Bölcs.
CAPESIUS Ernst
1858., † 1915.: gyógyszerész. – Segesvári gyógyszerész. Irod.: Dörnyei 2005
CAPESIUS Karl, Carl
Nagysink, 1844. jún. 27., † Mártonhegy, 1874. ápr. 7.: tanár. – Apja lelkész. A gimn. -ot Segesváron végezte (1863), a bécsi Prot. Teologiai Intézet Hittud. Karán (1864–65), majd a Berlini Egy. Hittud. Karán (1865–66, 1867–68) teologiát, mat. -át és fizikát hallgatott. Szászrégenben alreálgimn.-i tanár volt (1871. aug. 20. –). Betegségben
CAPESIUS Victor
Szerdahely, 1907. febr. 7., † Göppingen, 1985. márc. 20.: gyógyszerész. – Három gyermeke volt. – SS hadnagy, a dachaui és auschwitzi koncentrációs táborok gyógyszerésze – Segesváron (az 1820-ban alapított) gyógyszertár tulajdonosa volt (1940-ben). A Bayer cégnek volt a vezérképviselője a Székelyföldön a Bayer Aspirinnel. Saját neve alatt patikát vezetett és bejáratos
CĂPUCIAN Ioan
Mezőkirályfalva, 1809., † Sólyomtelke, 1892.: gör. kat. pap. – A középiskolát és teológiát Balázsfalván végezte. Tanított Balázsfalván (1834–35); több faluban volt plébános, majd Elekesen a főesperesség ügyigazgatója (1856–68), plébános, majd esperes Sólyomtelkén. Irod.: Comşa–Seiceanu
CARAFFA Antonio, gr.
1642., Karaffa Antal, 1646, † 1693: hadvezér. – Olasz hadvezér, tábornok, a bécsi udvar szolgálatában állt (1665–). Erdély katonai parancsnoka (1688–1690). Vezető szerepe volt Magyarországnak a törököktől való visszafoglalásában. Híres volt kegyetlenkedéseiről. Apafi Mihály fejedelmet és az erdélyi országgyülést ő kényszerítette a Habsburg birodalomhoz való csatlakozásra. Irod.: Benkő K.: Mv.;
CÂRCOVNICU
? † ? : ort. pap. – Neve a székelyvajai templom gerendájába vésve maradt fenn. Bánffy György kormányzósága idején szolgált (1695). Irod.: Şincan 2006
CARDAN Alexandru
? † ? : néptanácselnök. – MAT néptanácsa VB elnöke (1952), Bugyi Pál helyettese (1952. júl. 22. –). Irod.: Autonóm magyarok; Crişan
CÂRDAN Alexandru
? † ? : néptanácselnök. – A Maros tartományi néptanács elnöke, helyettes elnöke (1952. ápr. 18.). Irod.: Bottoni 2008; Időtár 4.
CARG Ioan, br.
? † ? : földbirtokos. – Jövedicsben birtoka 319 holdból állott (1921). Irod.: Prozan
CARIADI Gheorghe
? † ? : rendőrfőnök. – Az első vh.-ban huszár alezredes volt. Az ókirályságban volt rendőr, majd siguranca ügynök, Mv.-re nevezték ki és itt tevékenykedett két ízben is (1922–26; 1927–28). Kétnyelvű címtár jelent meg előszavával (1924) és szerkesztésében (1928). – F. m.: Almanahul oraşului municipal Tg. –Mureş = Tvh. joggal felruházott
CÂRJA Lazăr
Nyágra, 1897. márc. 16., † Lepus, 1987.: gör. pap, esperes, alezredes. – A mv.-i garnizon gyóntatópapja (1925), ő szolgáltatta a misét a Legionárius Egyetemisták Kongresszusán (1936. ápr.). A háboru után részt vett az antikommunista mozgalomban. Letartóztatták és 6 év börtönre itélték (1959. aug. 22), Aradon raboskodott amig kegyelmet nem kapott
CAROL al II-lea, rege, II. Károly, Románia királya
1893. okt. 15., † 1953. ápr. 4.: Románia királya (1930. jún. 8. – 1940. szept. 6.). – Trónörökös korában járt Mv.-en (1922, –23, –24) mint autóversenyző. Megvette Kincsesfőről azt a fatemplomot (épült 1773), amely mellett vadászat közben haladt el és nagyon megtetszett neki (1937. jún. 24.). Később a templomot Laposnyára költöztették,
CÂRSTEA, popa
? † ? : gör. kat. pap. – Gyuláson szolgált. Klein püspök összeírásából (1733) kitűnik, h. a gör. kat. egyház Gyuláson templomot, paróchiát, 9, 5 négyszögöl kaszálót birtokolt, tagjainak száma 140 volt. Irod.: Giuluş
CASPAR Aurifaber
? † ? : ötvös, , aranyműves. – Összeírások említették Mv.-en (1602). A Giorgio Basta által a császári hűségre felesketett marosszéki nemesek, lófők, puskás gyalogok és szabad székelyek katonai összeírásában Mv.-en-szerepel a neve (1603. febr. 7). Irod.: Időtár 1; SzOKT Új s. 4.
CASTILLION , gr.
? † 1773 : meghalt a várparancsnok gyereke Mv.-en. A mv.-i egykori obszerváns ferences kolostortemplom kriptájába temették. Irod.: Mv.-i örmények
CASTROSCHES, Andreas de
? † ? : Aurifabri De Schesburg néven a magyar nemzet tagja (1460–1462). Irod.: Tonk 1979
CĂTANĂ Ioan
Vajdaszentivány, 1856. aug. 18., † ? : tanító, gör. kat. lelkész. – Balázsfalván szerzett tanítói olkevelet (1874), majd papi végzettséget. Lelkész volt Toldalagon (1879–98), majd Vajdaszentiványon (1898–1901). Irod.: Vajdaszentivány
CĂTĂRIG Aurelia-Maria
Libánfalva, 1935. szept. 1., † Mv., 2001. nov. 28.: tanár. – Elemi iskolát a szülőhelyen, tanítóképzőt Szászrégenben végzett (1956). Kv.-on a ped. főisk. -án romántanári okl. -t szerzett (1965), majd a BBTE-en letette a tanári fokozati vizsgákat (II. /1976 és I. /1981).). Tanított Görgényoroszfaluban (1953–58), Bátoson (1958–66), a mv.-i Papiu
CĂTĂRIG Emil
Görgényszentimre, 1903. ápr. 15. † ? : gör. kat. pap. – A Nemzeti Parasztpárt tagja volt (–1946). Az ort. vallásra való áttérést megtagadta (1948), inkább elhagyta papi hivatását és Görgényszentimrére költözött. Ott kapcsolatot tartott Belea Augustin, gör. kat. pappal, akit szintén elítéltek úgymond ellenforradalmi tevékenységéért. Letartóztatták. A vád ellene: becsmérelte a
CĂTĂRIG Ioan
? † ? : közrendőr. – A sinaiai rendőrség közrendőre (1931. dec. 1. – 1933. ápr. 30.). Ebben az időszakban Buk.-ben végezte a tud. -os rendőriskola III. tagozatát (1932. nov. 30. – 1933. ápr. 30). Mv.-en a rendőrkapitányság biztosa (1933. máj. 1-júl. 1.), majd a szászrégeni komiszáriátusnál volt (1933. júl.
CĂTĂRIG Ioan
? † Mv., 2000. jan. 29.: dr., mezőgazdasági mérnök. – Tevékenységét Bátoson kezdte az Állami Gazdaságban mint mérnök, ahol kezdeményezője volt a gyümölcsfa ültetvények telepítésének Bátos-Regen vidékén; a Maros megyei Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság főmérnöke, majd igazgatója. 20 éven át irányította egész Maros megye mezőgazdaságát mint vezérigazgató. Irod.: [Nekrológ] (Nú.
CĂTĂRIG Romul
Görgényszentimre, 1885. márc. 29., † Mv., 1934. máj. 15.: tanító. – Elemi iskolát szülőfalujában, gimn. -ot és 3 éves pedagógiai tanulmányokat Balázsfalván végzett (1905). Görgényszentimrén tanított (1904–), ahol a gör. kat. egyház gondnoka is volt. A görgényi Román Nemzeti Tanács elnöke (1918). Önkéntesként részt vett a gyulafehérvári egyesülési gyűlésen. Tanügyi
CATONE Ioan
1856., † Toldalag, 1901 ápr. 13.: gör. kat. pap. – Pappá szentelték Balázsfalván (1879). Segédpapként szolgált Toldalagon (1879–98), majd lelkész Vajdaszentiványon (1898–1901). Irod.: Dobozi
CĂZAN George
? † ? : ort. tanító. – Füleházán tanított. A tanügyminiszter kétszer kérte leváltását a m. nyelv ismeretének hiánya miatt (1898–). A falu ort. esperese védelmébe vette, mert teológiai és pedagógiai végzettsége volt. Irod.: Dobozi
CĂZAN George
Füleháza, ? † ? : ort. pap. – Füleházán, szülőfalujában lelkész, esperes (1900–49). Kifestette és templomkárpittal bevonatta a C. Fulea által (1891) épített templomot, felszentelte Nicolae Ivan kv.-i és Nechita Duma, argesi püspök (1923). A község művelődési körének elnöke (1930-as évek vége). Dédabisztratelepen is ellátta a papi teendőket (1924–34), ahol az
CAZAN, Vasile
Mv., 1952. máj. 12., † Mv., 2020. okt. 8.: karnagy, igazgató. – Mv.-en hegedülni, brácsázni és zongorázni tanult 8 éves korától. Kv.-on zeneszerzés, muzikológia és zenepedagógia szakon végzett a Gh. Dima Zene Konzervatóriumban (1973–1978). Tanáraitól, Dorin Pop és Florentin Mihăescu-tól, kórus vezetést tanult és Kozma Mátyás, majd Csíki Boldizsár irányításával
CEAUŞESCU Nicolae
1918., † Buc., 1989. dec. 25.: politikus. – A RKP elsőtitkára (1965. márc. 22.), főtitkára (1969–99). A nemzetiségpolitikájának részeként az RKP legfelsőbb vezetése élén a főtitkárral ellátogatott a MMAT-ba, Mv.-re: 1960. júl. 15.; 1964. jan. 16–19.; 1966. aug. 12–14.; 1967. szept. 28. (Todor Zsivkov, Bolgár K. P. első titikárával és másodszor
CECĂLĂCAN Petru, §
Marosludas, 1925. júl. 2., † ? : polgármester. – Elemi iskoláit Marosludason, tanítóképzőt Balázsfalván kezdett, de a család szegénysége miatt inasiskolában folytatta a képzését, ugyanakkor bolti szolga is volt (1940–45). Katonaságot Abrudbányán a hegyi vadászoknál végzett (1948–50), Iaşiban tiszti kiképzésen vett részt (1952), Craiovan katonai pénzügyi iskolát végzett (1958). Mv.-en
CENGER Ilie
Marosfelfalu, 1911., † Magyaró, 1978.: tanító. – Balázsfalván szerzett tanítói okl. -et, és miután több faluban tanított, Magyarón telepedett meg (1937–78), ahol tanító, több évig igazgatótanító is volt nyugdíjazásáig. Alelnöke a Néptanács VB-nak (19 évig) és kultúrigazgató. Tevékeny részt vállalt a falu gazdasági, társadalmi és népművelődési problémáinak megoldásában. Eredményes munkáját
CENGHER Eugen
1908., † Ratosnya, 1948. jún.: közgazdász. – Antikommunista harcos. Letartóztatták Ratosnyán (1948), a kihallgatója lőtte le. Irod.: Balint; Ioniţoiu
CENGHER Sava, Cenger Sava
? † ? : ort. pap. – Havasalföldön szentelték pappá, mert Erdélyben akkor ez még lehetetlen volt (1805). Lövéren szolgált két paptársával együtt. Kisilye sorrendben második ort. papja Irod.: Dobozi
CENGHER Simion
? † ? : polgármester. – Erdőszakálban polgármester (1918–22; 1924–25; 1936–40). Csendőrtörzsőrmester volt a Székelyföldön, ahol jól megtanult magyarul, ezért lehetett polgármesternek a m. időben is (1942–). Polgármestersége idejében építették ki közmunkával az Obreja hegy körül a szerpentinutat, amely a falut összekötötte a 15. országúttal és a Maros völggyel, jelentős
CENGHER Valer
Erdőszakál, ? † ? : tábornok. – A Román hadseregben szolgált Kv.-on mint tábornok. –Irod.: Săcalu de Pădure
CEONTEA Eugen
? † ? : tanár. – A mv.-i kereskedelmi iskolában tanított (1936–41). Irod.: Înv. comercial econ.
CEONTEA Grigore
? † ? : tanító. – Nyárádszentbenedeken a román tannyelvű iskola tanítója volt (1923–31). Irod.: Nyárádszentbenedek
CEONTEA Radu, § Ciontea Radu
Füleháza, 1946. nov. 10., † Mv., 2006. dec. 13. a mv.-i Kőtemplom temetőjében nyugszik. festőművész, tanár, politikus. – Az elemi iskolát a szülőfaluban végezte, Dédán folytatta, líc. -ot Maroshévízen a „Vasile Roaită” Középiskolában fejezte be (1964), Kv.-on a „Ion Andreescu” Intézetben rajztanári oklevelet szerzett (1969). Piatra Neamţra helyezték, ahol rajztanárként
CEONTEA Ştefan, §
Déda, 1908. máj. 23. † Mv., 1985. okt., Dédán temették: tanító. – Felesége: Hortenzia, tanítónő. – Tanítói okl. -t Kv.-on szerzett (1925). Dédára (1926–30), onnan Mezőbándra helyezték, ahol iskolaigazgató is volt (1930–40). Tiszti rangban vett részt a II. vh.-ban, szovjet fogságba esett (1941–). Kiszabadulása után hazatért (1946). Mv.-en a pártiskola
CEONTEA Teodor
Déda, 1846. aug. 10., † Arad, 1906. dec. 28.: matematika-fizika tanár. – Apja birtokos. Felesége: Rea Silvia Bocșan. Gyermekei: Emil, Minerva, Felicia. – A tanítóképzőt Szászrégenben, a főgimn. -ot Balázsfalván a gör. kat. gimn.-ban végezte. Olasz nyelvet tanult (1869–70), majd a szebeni ortodox püspökség ösztöndíjával a gráci (1870–73) és bécsi (1873–74)
CERBU Carmen
Mv., 1969. jún. 24., † Mv., 1992. jún. 24.: sportoló, repülő- és ejtőernyős. – Tragikus halálának első évfordulóján első izben szervezték meg Mv.-en a Carmen Cerbu Emlékkupát. Tiszteletére emléktáblát avattak.?. Irod.: Carmen Cerbu emlékkupa (Nú., 1993. jún. 18.); Carmen Cerbu emlékverseny és Erdély-kupa (Nú., 1994. okt. 7.); Carmen Cerbu emlékkupa
CERCEA Ioan
? † ? : főhadnagy. – Mv.-en a MAT securitate tartományi igazgatóságán osztályvezető főhadnagy eltávolításáig (1954–56). Irod.: Bartos 2012
CERGHIZAN Ioan
? † ? : gör. kat. pap. – Szélkút-on szolgált (1931–46). Az állam és hívek adományaiból vezetésével és Vasile Popa gondnok segítségével építették a gör. kat. templomot (1937). A toronyban harang és tóka van. A templomot Ioan Domşa, radnóti plébános szentelte fel (1937. máj. 9.). Papsága ideje alatt építették a parókiát
CERGHIZAN Ioan
? † ? : ort. pap. – Alsórépán szolgált (1966–76). Renováltatta a régi templomot (1969), plébánia épületet és papi lakást építtetett (1968), majd befejezte a pirosban maradt a tetőig felépített új templomot (Alapozták 1938; a tetőig építették 1970, majd befejezték 1976.). Irod.: Reghin, Protopopiat
CERGHIZAN Viorel Ioan
Szentmáté, 1934. márc. 4., † Mv., 2004. szept. 10.: mérnök. – Mv.-en végezte a műszaki középiskolát, majd a buk.-i Műegyetem Elektrotechnika- Energetika fakultástát (1958). A Központi Reviziós Bizottság tagja (1979. nov. 23. – 1984. nov. 3.), Maros megye képviselője (1969. márc. 2. – 1980. márc. 9.). A radnóti Hőerőmű igazgatója
CERNEI Letiţia; Pop Letiţia, §
1914., † Mv., 2002. nov. 9.: könyvtáros. – A filológia doktora. Könyvtáros a Teleki Tékában (1962–69). Irod.: Nekrológ (Nú., 2002. nov. 11)
CERSEBA Gheorghe
Niculitei, 1919. márc. 8., † Alsóköhér, 1944. szept. 27.: káplár. – A bakói határőr ezrednél volt katona (1941–). Önkéntesen belépett a román hegyivadász hadosztályba, részt vett a szovjet csapatokkal együtt az Északnyugat-Erdély felszabadításáért vívott harcokban Görgénynádas, Görgénykakucs, Alsóbölkény, Alsó- és Felsőköhér helységekben. Ezekben a harcokban esett el. Alsóköhér határában temették el
CETERAŞ I. Toma
? † ? : igazgatótanár. – Tanított Mezőbanyicán (1975–87). Mivel a régi isk. szűknek bizonyult, új iskolát építtetett, négy tanteremmel, laboratóriummal, könyvtárral és más helyiségekkel (1978–79). Irod.: Lunca
CEUŞIANU Alexandru, § Ceuşeanu Alexandru
Szászrégen, 1898. máj. 24., † Nagyszeben, 1970. jan. 17., Szászrégenben temették: ügyvéd, parlamenti képviselő, író. – Apja orvos. Az elemi iskolát és a román és szász gimn. -ot Régenben, a líc. -ot Balázsfalván végezte (1917); a Bécsi Hadmérnöki Akad. Műsz. karára iratkozott (1915–17). Mödlingben (Ausztria) katonai akad. -át (1917–18), megjárta
CHAMA Csoma?
? † ? 1341 előtt: r. k. pap. – Tamásnak fia. -Károly király tanácsosa, budai prépost. 22. János pápának ajánlották (1320 k.), valamelyik erdélyi kanonoki székre. Küküllői főesperes (1328–1349) és több beneficiumot is kapott, a pápai tizedgyűjtés idejében tevékenykedett. A Küküllői főesperesség mellett váradi, pécsi, győri, esztergomi, zágrábi kanonok és óbudai
CHEHAICIUC, ?
1906., † ? : ort. lelkész – Gerendkeresztúron volt pap, letartoztatták (1948), Brassó, Ocnele Mari, Jilava, Nagyenyed börtöneiben szenvedett 6 éven át Irod.: Iloaie
CHELBEZAN Ioan, gúnyneve: Nucu Vodului
Marosszentgyörgy, 1892., † Marosszentgyörgy, 1969.: földműves, polgármester. – A helybéli román egyházi iskolában 7 oszt. -t végzett. Földműveléssel foglalkozott. A m. hadsereg katonájaként az első vh.-ban részt vett az oroszo.-i harcokban. Fogságba esett, és 10 évig egy munkatáborban szolgált. Román és m. tolmácsok, mindhárom nyelvet jól beszélte. Hazatérése után részt
CHELIUS Simon
Segesvár, ? † ? : ev. lelkész. – Mint wesenbergi (Holstein) lelkész üdvözlő verset írt. Irod.: Gulyás; RMK 3: 2216 (Rostock, 1663 sz. műben)
CHELZA Basiliu
? † ? : tanító. – Gyuláson tanított (1871–76). Iskola épület nem létezett, de 40 tanulót tanított a gör. kat. templom épületében. Szolgálata utolsó évében építették gerendákból a gör. kat. iskolát (1876). Irod.: Giuluş
CHELZA Ioan, § Chelsa Ioan
Gyulás, 1900. aug. 23., † Gyulás, 1996. ápr.: kántor. – E. Nistor, monográfiaíró anyai nagyapja. – Gör. kat. kántor a szülőfalujában. Önerőből csendőriskolát végzett, azután közjegyzői- és kántor iskolát Balázsfalván. Önkéntesként részt vett a gyulafehérvári egyesülési naggyűlésen (1918. dec. 1.). Ezután haláláig a szülőfaluja kántoraként szolgált (1920–96). Balázsfalván kényszerrel íratták
CHENDI Ilarie, §
Darlac, 1871. nov. 14., † Buk., 1913. jún. 25.: irodalmár, szerkesztő. – Anyáról rokonságban állt Papiu Ilarian-nal. – Gyermekkorát Mezőbándon töltötte, itt volt elemista, líc.-ban Meggyesen és Segesváron járt, a teológiát Szebenben (1891–94), a filológiát Bp.-en végezte (1894–98). Munkatársa a Tribuna, Familia, Convorbiri literare, Luceafărul c. lapoknak, kiadja a Curierul
CHEREBEŢIU Ileana
? † ? : képviselő, szövetkezeti elnök. – Maros megye képviselője (1980. márc. 9.); a Szövetkezetek Uniójának elnöke Mv.-en (1980) és Marosszentgyörgyön (1985). Irod.: Crişan; Időtár 4.
CHEREJI – PERIS Mária Terézia
Kv., 1932 okt. 19. , † Mv., 2016. febr. 15.: színháztörténész, műfordító, színész. – Férje: Chereji Ion, egyetemi tanár. – Középiskolai tanulmányait Kv.-on végezte, majd a mv.-i Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett és szerzett színészi oklevelet. A Mv.-i Állami Székely Színház tagja (1955. aug. 1. – 1959. ápr. 1). Főbb szerepei:
CHEREJI Ion, § Cherejan Ioan, Cherehan Ion
Szaniszló, 1918. szept. 26., † Mv., 1986. jún. 15., Kv.-on a házsongárdi temetőben nyugszik : filogus, költő, színháztörténész- és kritikus, egyetemi tanár. – Szülőfalujában az elemi iskolában, Nagyváradon a E. Gojdu Líc.-ban tanult (1938) és ott gör. kat. teológiát végzett (1942); majd francia-román szakon végzett a kv.-i egyetemen (1950); a BBTE-en
CHERI Ioan
Nagyvárad, 1868. aug. 4., † ? : tanár. – Teológiai tanulmányokat Bp.-en (1891), Kv.-on román, latin, m. szakon végzett (1895). A belényesi gr. kat. iskola tanára (1893. szept. 1. – 1908. szept. 18.), Bradon (–1919. júl. 5.), majd Szászvárosban tanított (–1921. szept. 1.). Mv.-en tanár és igazgató az Al. Papiu Ilarian
CHERTEŞ Teodor
Nagyölyves, 1919. márc. 15., † Hadrév, 1944. szept. 5.: földműves, őrmester. – Katonaságot a II. vh. idején a mv.-i 82. gyalogoskiképző ezredének, a 6. században végzett, ahol csoportvezető volt. A bécsi diktátum után az egész mv.-i katonai egységgel Dicsőszentmártonba menekült (1940. aug. 30. –). A román hadsereggel vett részt a II.
CHEŢAN Augustin, Cheţan Aurel
? † ?: ort. pap. – Bábahalmán szolgált (1890–1942). A balázsfalvi összeírások (sematizmus) szerint a faluban először szerepelnek román ajkú lakosok, számszerint 860-an (1900–). Irod.: Târnăveni, cult. – ist.
CHEŢAN Aurel, §
Mv., 1914. márc. 10., † Mv., 1997. dec.: tanár. – Elemi iskolát a szülővárosában, kereskedelmi középiskolát Nagyváradon (érettségi vizsga 1934), Buk.-ben kereskedelmi akad. -t végzett (1934–38), ezzel párhuzamosan végezte a pedagógiai szemináriumot is. Katonaság után Buk.-ben a Külkereskedelmi Gyapot Társaságnál dolgozott, de a pedagógusi pálya jobban vonzotta. Buzăban a kereskedelmi líc.-ban
CHEŢAN Ioan
? † ? : gör. kat. pap. – Kozmatelkén szolgált (1834–95). Irod.: Reghin, Protopopiat
CHEŢAN Petru
? † ? : gör. kat. lelkész. – Szovátán (1920 k.), lehet ua., aki Görgénykakucsban szolgált. Irod.: Reghin, Protopopiat; Szováta
CHEŢAN Teodor
? † ? : földbirtokos. – Kórod faluban a legtöbb földdel (42, 1 hold) rendelkezett. A földosztáskor azonban nem vették el földjeit (1921). A rászorulók az ev. egyház birtokaiból kaptak. Irod.: Prozan
CHEŢIAN Augustin, § Cheţianu Augustin
Nagyercse, 1860., † 1921.: ügyvéd. – Tanult Mv-en, jogot végzett Kv.-on, ahol doktorrá avatták (1890. nov. 15.). Ügyvéd Szászrégenben. Tagja az Astra-nak (1892–), majd örököstagja (1912–), alaptó és örökös tagja a román színház létesítésére létrehozott alapnak (1912–), alapítótagja a Román Tanítók Egyesületének. A Nemzeti Liberális Párt tagja. Elnöke a Román