Maros megyei életrajzi lexikon

Mv., 1939. † Mv., 2000. márc. 11. : zenetanár, zenész, gordonkás. – A Mv.-i Filharmónia tagja, a Művészeti Iskola tanára. Irod.: [Nekrológ] (Nú.,2000. márc. 13.)

? † ?: földbirtokos. – Disznajón szerepelt a kárpótlási listán (1860). Irod.: Csősz Irma: Néphagyományok Disznajón. (Mv., 1998)

? † ?: császári tábornok, Erdély császári főparancsnoka. – II. Rákóczi Ferenc elűzése után visszafoglalta a Székelyföldet (1707 őszén). A görgényszentimrei várat hét havi ostrom után elfoglalta s földig leromboltatta (1709). Ekkor a középkori kápolna is elpusztult. A faragott, feliratos köveket beépítették a vár helyére épített kastélyba és a köréje emelt

→RÁCZ, RÁTZ

Mezőpagocsa, 1922. febr. 21., † Palotailva, 1944. szept. 25.: katona, káplár. – A gyulafehérvári 6. pionér ezrednél szolgált, amely részt vett a Közép-Marosmente felszabadításában Radnót, Maroscsapó, Marosorbó vonalában. Akna robbanás következtében halt meg amikor részt vett Palotailva, Marosvécs, Régen aknamentesítésében. Palotailván temették még három bajtársával együtt. Irod.: MMK

Szászegerbegy, 1908. jan. 22., † Segesvár, 1991. ápr. 9. : irodalomtörténész, publicista. – Tanulmányait a szülőfalu elemi iskolájában kezdte és Szebenben folytatta (1914–18); a líc.-ot Erzsébetvárosban (1919–20), Balázsfalván (1920–23), Segesváron a ”Principele Nicolae” Fiú líc.-ban végezte (1923–27), Irodalom és Filozófia Fak. a „Dacia Superioara” Egyetemen Kv.-on végzett (1927–31). Nevelő Segesváron

Gerendkeresztúr, 1913. márc. 7., † Dicsőszentmárton, 2006. szept. 30.: g. kat esperes. – Elemi iskolát a szülőhelyén (1919–22), a balázsfalvi Sf. Vasile cel Mare Líc.-ban (1923–30) és a Teológiai Intézetet szintén Balázsfalván végezte (1931–35), majd filozófiát Kv.-on (1936–40), Buk.-ben elvégezte az Egyetemi Pedagógiai Akadémiát. Balázsfalván az egykori líc.-ában tanított filozófiát, majd

Maroskece , ? † ? : g. kat. lelkész. Apja is lelkészként szolgált Kecében. Balázsfalván végezte a gimnáziumot (1886–93), majd a teológiát is (1899). Cintoson (Maros) tanított egy évig, pappá szentelése után paróchiai jegyző Tordaegeresen (1900–).Gerendkeresztúron (Maros) és sok más Maros – és Küküllőmenti faluban népköltészeti alkotásokat gyűjtött (doinákat, katonadalokat,

? † ?: költő, író. – A két világháború között a segesvári művelődési élet lelkes szervezője volt, a Polgári Kör titkára. Árva Julcsa c. népszínművét nem csak helyi szinten játszották nagy sikerrel hanem a bp.-i Nemzeti Színházban is bemutatták (1938). A II. vh. után a MNSZ keretében új lendületet kapott a

1926.,† Mv., 2018: orvos. – A Mv.-i R.K. Főgimn.-ban érettségizett (1945). A MOGYI orvosi karán végzett (1951). A Kaca községben (Brassó megye) volt körzeti orvos (1951-nyugdíjas koráig). Irod.: Kiss-P.- P.

Arad, 1928. jún. 15., † 2013.: gyógyszerész,dr. dékán.– Felesége: dr. Kotilla Erzsébet. – Aradon a R.K.főgimn.-ban érettségizett (1946). Párhuzamosan A kv.-i Bolyai TE természetrajz és gyógyszerész szak hallgatója, amit a MOGYI hallgatójaként folytatott (1950–), gyakornok, és a gyógyszerészeti növénytanitanszék vezetője (1952–). Doktora a gyógyszerésztudományoknak Kopp Elemér prof.irányításával. Gyógyszerész –dr.-i címet kapott

Mezőbánd , 1893., † ?: gazdálkodó, malomtulajdonos. – Felesége : Vízi Rozália. – Mezőbándon, Aranyosgyéresen és Mv.-en végezte iskoláit, majd a szabóiparban szabadult fel. Iparát abbahagyva a géplakatos szakmát tanulta, majd édesapjától átvette a malmot (1919) Mezőcsáváson. Harcon folytatta iparát, ahol nyersolajmotoros malma volt (1923–). Az első vh.-ban a 22. gy. e-ben az

Brassó, 1838. dec. 17., † 1914. júl. 3.: r. k. pap. – A középiskolát, Brassóban, Csíksomlyón, Székelyudvarhelyen végezte, teológiai tanulmányait Gyulafehérváron kezdte és Bécsben a Pázmáneumban folytatta (1859–63). Pappá szentelték (1863. ug. 9.). Káplán volt Gyergyószentmiklóson, Nagyágon (–1865), Kv.-on (–1867). Gimn.-i tanár Gyulafehérváron (1867–). Plébános Abrudbányán (1872–), Nagyágon (1873–) és Sászrégenben

Léczfalva, 1890., † ? : ref. lelkész. – Felesége: Merza Frida. – A teológiát Kv.-on végezte. Székelyudvarhelyen kezdte meg papi működését, majd Csejden lelkész (1919- ). Csejden a templomot többször felújította, a ma is meglevő 63 kg-os kisharangot saját pénzből vásárolta meg (1921), és a tanítói lakás felépítését is ő kezdeményezte

? † ? : polgármester. – Mv.-en polgármester (1961–63). Irod.: Fodor–Balás

1927.,† Mv.,2022.máj: 28. tanár. – Mv.-en biológiatanár, a 10-es iskola volt igazgatója. Az alsócsernátoni ref. temetőbe temették. Irod.: Nekrológ (Nú., 2022. máj.31)

Csíkszentmihály, 1927. márc. 20., † Jobbágytelke, 1976. okt. 12.: r. k. pap. – Csíkszeredában, Gyulafehérváron tanult és itt pappá szentelték (1957. ápr. 28). Ditróban káplán. Csíknagyboldogasszonyon (1961–70) és Jobbágytelkén volt plébános (1970–76). A székelyhodosi templomot javítatta (1973) és megkezte egy új plebánia építését, amit Sebestyén Domokosnak sikerült befejeznie a hívek segítségével

Arad, 1925. jún. 3., † ?: gyógyszerész. – A középiskolát szülővárosában az egyetemet Kv.-on majd Mv.-en végezte érdemdoplomával (1950). Már diákkorában gyakornok Mv.-en a drogismeretei tanszéken (1949–), ott és azután a gyógyszerészeti tanszéken (1960–) tanársegéd ; a gyógyszerészeti tudományok doktora (1962), adjunktus (1966). Az ő nevéhez fűződok az önálló gyógyszerhatástani tanszék létrehozás,

Nyárádköszvényes, 1903., † 1974 : körjegyző. – Felesége:Tamás Ilona (1907–1987).- Tanulmányait Kv.-on, a jegyzői tanfolyamot Lugoson végezte. A Székelyföldön tevékenykedett mint jegyző, Szentháromságra került (1940), ahol a kulturális és hazafias egyesületek irányítója és résztvevője volt. Irod.: Székelyföld í.k.

? † ?: r. k. pap. – Fia: Mihály, gelencei rektor. – Pásztor volt Magyarfülpösön, nős pap (1619.–22 k.). Halála után került a katolikus templom a ref.-ok birtokába. Irod.: Léstyán – templomok 1.; Magyarfülpös; Ősz

Bata,Arad megye, 1934. nov. 15., † Szováta, 1997. júl. 23. Mv.-en temették: orvos. – Apja Nyárádremete községben volt jegyző. – Felesége: Novák Magda (1941- ), három fiúk született, öt unokája (2015-ig). – Elemi iskoláit Kisillyébe kezdte, majd a mv.-i Róm. Kat. Gimn.-ban folytatta. Az Erdészeti szakiskolát Székrlyudvarhelyen végezte (1951); tovább tanult

Ozsdola, 1896. nov. 1., † Gyimesközéplok, 1966. dec. 6.: r. k. pap. – Kézdivásárhelyen és Gyulafehérváron tanult, ahol pappá szentelték (1924. júl. 6.). Több helyen szolgált. Mv.-en káplán (1925–29). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ?: unit. pap. – A küküllőszéplaki unit. egyházközség első papja (1595). Irod.: Bölöni Domokos: Küküllőszéplak szép napja (Nú., 1999. jún. 8.); Kelemen Imre; Kénosi-Uzoni 1.,2.

Abafája,1895.,† ?: gazdálkodó. – Gazdálkodást a szüleitől tanult, majd önálló lett Abafáján. Az első vh.-ban a 62. gy. e.-ben az olasz fronton harcolt, megsebesült, fogságba esett, hza került (1919). Kétszer a bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt el tüntették ki. Tekintélyes polgára községének, a Gazdakör alelnöke, a ref. egyház gondnoka

1934.? † Mv., 1996. jún. 18. ? : súlyemelő edző. – F. m.: Jubileumok, sorsok, emberek (Mv., 1996). Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1996. jún. 20.)

? † Mv., 1988. júl. 2. : tanár, a mv.-i 14. sz. Általános Iskola igazgatónője. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1988. júl. 5.)

1753? † 1803. márc. 24.: R. István és Torockai Kata fia. Felesége: gyerőmonostori Kemény Drusiána/ Druzsiánna. Esküvő 1781. Leányuk R. Polixenia (1785. máj. 21.- 1803. szept. 11.), fiaik: István, felesége gr. Rhédey Klára, és Ádám, aki katonai pályát választott. – Nagyenyeden a Ref. Koll.-ban tanult és Göttingenben folytatta tanulmányait. Pártolta a tudományokat.

Mv., 1837. szept. 3., † Mikeszásza, 1897. ápr. 2. v. 5: a Johannita-rend lovagja, a m. fõrendiház örökös tagja. – R. István földbirtokos és gr. kisrédei Rhédey Klára fia. Felesége gr. Lázár Olga (1843. aug. 31.- Bp., 1902. jún. 2.), gr. Lázár Móricz és Barcsay Polyxena leánya, a Mv.-i Jótékony Nőegylet

? † ? : nemes. Testvérei: Mihály, István és Tamás. Budán kelt oklevéllel II. Ulászló királytól címert nyertek (Buda, 1514); ez az oklevél kiemeli a családnak nemesi állapotát és harci érdemeit. A család Mo.-ból Erdélybe költözött. Irod.: Nagy Bodó Tibor: A tatárjárás előtti falu reneszánsz kastélya és középkori temploma (Központ, 2016.

? † ? : nemes, földbirtokos.- R. István és Tordai Zsuzsanna fia. Testvére Lõrinc, ennek felesége, Bánffy Mária. Mind a hárman bárói rangot nyertek (Bécs, 1744. nov. 13.). Apjuk, R. István Bethlen Gábortól adományba kapta a küküllõmegyei Magyar-Bénye és felsõ-fehérmegyei Magyarózd birtokát (1626). Várkastélyt épített Ózdon, amit elzálogosított Pekri Lőrincnek (1697).

1785. máj. 21., † 1803. szept. 11. – R. Ádám és gyerőmonostori Kemény Drusiána leánya. Öngyilkos lett. Irod.: Farkas Noémi Tünde: Capulet-sorsú erdélyi lány a 18–19. század fordulóján (Korunk, 2. sz., 2011); Kis István: Radák Polikséna haláláról készített versek (Kv., 1804)

Ludány, Losonc, 1716. ápr. 24., † Gernyeszeg, 1764. jan.1. : könyvgyűjtő, mecénás, költő. – Ráday Pál II. Rákóczi Ferenc kancellárja és Kajaly Klára leánya, Ráday Gedeon huga, Bethlen Zsuzsánna nagyanyja, Teleki József (1738–1796) anyja. – Férjhez ment (1732) Teleki Lászlóhoz (1710–1778) kir. kamarás, később erdélyi főkormányszéki tanácsoshoz, aki maga is foglalkozott

Kisberivoj, 1876. nov. 11.,† Zsibó, 1952. júl. 4.: banktisztviselő. – Felsőkereskedelmi iskolát végzett Brassóban. Pályáját gyakornokként kezdte a nagyszebeni Albina Bankban (1898). Dicsőszentmártonban könyvelő a Vulturul Bankban, az Albina Bank dicsőszentmártoni fiókjának első igazgatója (1908). Az ASTRA tagja (1911). Megalapította a Românul Târnăvean c. lapot (1910), amely a politikai eseményeken kívül

? † ?: gyógyszerész. – Mv.-en gyógyszerész. Vérbaj elleni gyógyszert készített, amit Kv.-on teszteltek (1920). Irod.: Időtár 3

radnótfái család : Címeres levelet 1698. nov. 17. R. Mózes kapott. – Irod. : Kempelen

? † ? : ref. lelkész. – Kv.-on subscribált (1675 k.). A görgényi az egyházmegye notariusa volt (1677). Irod.: Ősz

Radnót, 1761. szept. 7., † ?: ?. – Tanult : Bécs-Barbareumban (1780). Irod.: Szabó-Szögi

? † ?:tanító. – Ákosfalván tanított (1739–1746). Irod.: Sipos Gábor

? † ?: tanító. – Kv.-on subscribált (1685 k.). Magyarkirályfalván tanított (1692–93). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.

? † Csávás, 1742. : tanító, ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1686). Radnóton (1689) és Gógánban (–1694) volt rektor. Később Búzásbesenyőn (1697–1713), Kerelőszentpálon (1714–15) és Csáváson (1716–42) volt lelkész. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.,2., 4.

? † ?: tanító. – Bonyhában tanított (1677). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1.

? † ?: ref. lelkész. – Felesége Kovács Erzsébet. – Mv.-en subscribált (1730). Lelkész Mezőbodonban (1745–56), Magyarherepén (1734–45), Mikefalván (1758–59), Sövényfalván (1759–64) és Boldogfalván (1764–84). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3., 4.

Nemessége 1648-ból ered. Irod.: Kempelen

Erdély egyik legrégibb, de már kihalt családa. Egy törzsbõl eredt a Gyerõffy, Mikola, Kabos és Kemény családokkal; ugyan azokkal címere is közös volt. A XVI. században közûlök Rádó György, ki neje Iklódy Zsófia jogán birtoka volt Doboka vármegyében. Három leánya maradt, kiktõl a Kemény és nagyiklódi Toldalaghy család leányágon eredtek.

1885.,† 1944.: szerkesztő, próza és drámaíró. – Újraindította a korábban megszünt Hétfői Hírek c. lapot (1931–). Szerkesztette a Déli Újságot (1932); Hétfői Naplót (1931–32), Erdélyi Déli Hírlapot (1933). Letartóztatta és megverte a Siguranta (1932). A M. Újságírók Szövetsége tiltakozott. Tulajdonosa és szerkesztője a Szenzáció c. lapnak (1935–37). –F. m.: Kató csillagot

? † Mv., : építész. – Mv. város főmérnöke, elkészítette a város háború utáni újjáépítési tervét (1947–48) (Szabad Szó, 1947. jan. 15.)

Mohács, 1880. ápr. 2., † Mv., 1960.: műépítész, okl. építészmérnök, műszaki tanácsos, alpolgármester. – Földbirtokos családból származott. A bp.-i József Nádor Műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát (1903). Mv.-en városi mérnök (1905–), majd főmérnök Flesch Adolfot követte (1912–), városi műszaki tanácsos (1918), a városi közélelmezési ügyosztály vezetője (1919). Dr. Bernády György polgármestersége

? † ?: sport irányító.-A mv.-i női tornamozgalom irányítója a MSE keretében (1928). Bp,.-en és Bécsben női testképző tanfolyamot végzett és egykori mestere Madzsarné Jászi Alice módszerével vezette a tanfolyamot. – Irod. : Időtár 3

? † ?: ?. Irod.: Statutul Societăţii Vânătorilor Diana Tg. Mureş (Tg. Mureş, 1928); Societatea de Vânătoare Apostolii Tg. Mureş (Tg. M., 1941);

? † ?: súlyemelő. – 60kg-ban ezüstérmes lett Los Angelesben (1984). Irod.: Klósz–Tolokán