HAAS Christian
? † ? : lutheránus lelkész. – Szászdányán volt lelkész (1682–86). Irod.: Apold
HAÁS Sándor
Szamosújvár, 1890., † ? : tisztviselő Mv. – tényleges katonai szolgálatot teljesített (1912–), részt vett az első vh.-ban (1914–18) az orosz, albán fronton harcolt. Mint főhadnagy szerelt le kitüntetéssel. Irod.: Erdélyi ezredek
HAÁZ Sándor, §
Székelyudvarhely, 1912. ápr. 3., † Mv., 2007. máj. 21. Nyugalomra helyezték a székelyudvarhelyi ref. temetőben: néprajzkutató, rajztanár, koreográfus. – H. Ferenc Rezső (Igló, 1883. – Székelyudvarhely, 1958), rajztanár, etnográfus és Mezei Anna fia. Felesége: Benczédy Judit tanárnő (1924-Mv., 2000. márc. 18.). Fia: Sándor (1955. dec. 24. –), zenetanár, Katalin (1958–),
HABA Teodor
? † Felsőidecs, 1995.: ort. pap. – Templomépítő Felsőidecsen. A szászok masszív Németo. -ba való kivándorlása után a szász templomot használták, majd lelkipásztoruk vezetésével, felépítették saját ort. templomukat (1990–92). Irod.: Reghin, Protopopiat
HABSBURG Rudolf Ferenc Károly József
Luxemburg, 1858. aug. 21., † Mayerling, 1889. jan. 30.: trónörökös. – A Görgény völgye kedvenc vadászhelye volt a trónörökösnek, minden összel ellátogatott oda medvevadászatra. Ferenc József császár visszaváltotta a Bornemissza családtól a görgényi birtokot és a Rudolf trónörökös nevére íratta (1881). A trónörökös a görgényi kastélyegyüttest vadászkastélyként hasznáta (1881–93). Először
HÁCZ István
? † ?: r. k. pap. – Plébános Szászrégenben (1890). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
HADADI Mihály
? † ? : ref. lelkész. – Kv.-on subscribált (1680), Kutyfalván (1689 előtt), Héderfáján (1689), Marosbogáton (1690–1714) volt lelkész. Eltulajdonította a kutyfalvi ref. lelkésznek a Scholára hagyott vagyonát. Jenei Mihály rektor tiltakozása sikeres, és a Szepesi könyvei bekerültek az iskolakönyvtárába. Irod.: Időtár 5 /1.; Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3.
HADAS Ferenc
Hajdunánás, 1895. szep, 15., † ? : kántortanító. – Nagyenyeden szerzett kántortanítói képesítést (1915). Abafáján megválasztották a ref. iskolába (1914). Frontszolgálatot teljesített (1815–18), majd vissztért Abafájára, s ott tanított hat évet (1919–25). Erkölcstelen magatartása miatt felmondtak neki, Sztánán helyezkedett el. Irod.: Abafája
HADFALUDI István
? † ?: ?. – Felesége Teleki lány, aki révén a tulajdonába került a Várhegyen épült (19. sz. végén) új kastély, amit eladtak (1930-as évek elején). Ebben a kastélyban iskola működött (1937–44), amikor bomba találat érte, majd lebontották (1952). Irod.: Keresztes Gyula: Örökségünk 36.: Várhegy vára, kastélyai, udvarháza (Nú., 1993. márc.
HADHÁZY Jenő
1877., † Segesvár, 1928. dec. 28.: állatorvos. – Főállatorvos. Az abásfalvi egyházközség gondnoka. – Irod.: Kelemen
HADIK András, gr., Hadig, Hadigg
Csalóköz, 1710. okt. 10., † Bécs, 1790. márc. 12.: főgenerális, tábornagy. – Mint Erdély kormányzója (1764–67) látogatott Mv.-re (1766. okt. 6.). A Ref. Koll. -t is felkereste, tiszteletére Zilai Sámuel és Dobolyi István professzorok latin és m. verseket írtak. Irod.: Bozac-Pavel; Kovásznai; Krón. Füz. (1939. 4/3); Művtört. T. 1979
HADNAGY András
Csókfalva, 1864., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után katona volt a 2. huszárezredben és mint szakaszvezető lépett át a rendőrséghez, ahol évekig Bp.-en szolgált és mint főellenőr vonult nyugalomba, ezután szőlőfalujában gazdálkodott. Megyebíró, az unit. egyház presbitere, tekintélyes polgára volt a községnek. Mint kémet letartóztatták. Irod.: Székelyföld í. k.
HADNAGY Csaba
Kovászna, 1919. dec. 7., † Hódmezővásárhely, 1998., A mv.-i r. k. temetőbe temették 1998. okt. 12.: orvos. – Apja ügyvéd, majd táblabíró. – Felesége: Martin Mária (1920–1986. aug. 2.). – Elemi iskolát Kovásznán, középiskolát a nagyenyedi Bethlen Koll.-ban végezte (1937); orvosi oklevelet a kv.-i egyetemen nyert (1942). A kv.-i egyetem
HADNAGY Dénes
? † ?: kántortanító. – Bordoson tanító. (1909–13), részt vett az I. vh.-ban (1914–18). Irod.: Maros-küküllői főesp.
HADNAGY Ferenc
? † ? : tanító. – Mester Nyárádszentannán (1740–1788), Irod.: Imreh Barna
HADNAGY Ferenc
Sáromberke, 1925. aug. 21., † ?: gazdálkodó. – Letartóztatták (1959. szept. 8.) és a mezőgazdasági társulás elleni sáromberki megmozdulásban való részvétel vádjával állították bíróság elé. A kv.-i Katonai Bíróság 2 évre ítélte. A dévai börtönbe került, onnan szabadult 1960-ban. Irod.: 1956 Erdélyben
HADNAGY Ilonka
Csíksomlyó, ? † ? : tanítónő. – Tanulmányait Székelyudvarhelyen és Nagyszebenben végezte, oklevelet nyert (1930). Működését Gyergyótekerőpatakon kezdte, onnan Gyergyóújfalura, Mikóházára, Csíkszentdomokosra került, majd a nagyernyei iskola tanítónője lett. Irredenta verseket írt, amiért hadbíróság elé állították és pénzbírsággal súlytották. Irod.: Székelyföld í. k.
HADNAGY István
? † ? : ref. lelkész. – Nyárádkarácsonyfalván lelkész (1830–1850). Irod.: Imreh Barna
HADNAGY József
Csókfalva, 1893., † ? : bíró, gazdálkodó. – Tanulmányait a bp.-i Ref. Főgimn. -ban, majd a tisztviselőtelepi állami főgimn.-ban végezte. Igazgatója a nagynevű Gaál Mózes volt. Kv.-on jogot végzett, majd közigazgatási pályára lépett. Szülőfalujában a 60 holdas családi birtokon gazdálkodott. Az első vh. alatt a 22. gy. ezredben az orosz fronton harcolt,
HADNAGY Károly
Nyárádkarácsonyfalva, 1831, okt. 15., † ?: tanító. – Apja H. István szintén tanító. Felesége: Makkai Karolina. – Taulmányait szülőfalujában kezdte, majd a mv.-i ref. koll.-ban folytatta. Részt vett az 1848–49. forradalomban mint a vadász-zászlóalj tizedese, Bánffyhunyadon, Abrudbányán és Zsibón harcolt. A szabadságharc leverése után folytatta tanulmányait Mv.-en. Kántortanító lett Harasztkereken (1852).
HADNAGY Pál
Sóvárad, ? † ? : unit. lelkész. – Nyárádgálfalván szolgált (1854–80). Szolgálata ideje alatt megjavították a 100 évvel azelőtt épített rossz állapotban levő unit. templomot, cseréppel fedték le, és vályogfalú papi lakot építettek (1874). Irod.: Nyárádgálfalva
HADNAGY Zsigmond
Csókfalva, 1887., † ? : földbirtokos. – Iskolái elvégzése után gazdálkodással foglalkozott, minta gazdasága és állattenyésztése híres volt, több ízben kiállításokon vett részt, ahol aranyérmet és diplomát kapott (1928, 1932). Az egyház presbitere, községi bíró, a Hitelszövetkezet könyvelője, a Közbirtokossági Tanács elnöke. Az első vh.-ban mint a 2. k. huszárezred őrmestere
HADVIGER Albert
Gyulatelke, 1853., † Bp., 1922/27 között: olkleveles gazda, szakíró. – A Monostori Mezőgazdasági Akad. asszisztense (1873–74); uradalmi tiszttartó Küküllővárt (1896); bérlő Kerelőszentpálon (1897–1910); Bp.-re költözött (1910) – F. m.: A nevezetesebb takarmányfélék tenyésztéséről (Dicsőszentmárton, 1899); Tanácsadó fiatal gazdáknak (Kv., 1907). Irod.: Gulyás; Petrik
HÁGER József
Világos, 1867. nov., † Mv., 1908. okt. 11.: r. k. gimn. tanár. – Négyéves korában meghalt az apja, keresztapja Pfeiffer József temesvári kanonok tanítatta a temesvári Piarista Gimn. -ban, 6. o. korától a maga erejéből tanult: leérettségizett, majd a bp-i egyetem jogi karára iratkozott be, fél év múlva átiratkozott a
HAGI STOIAN Constantin, Hegyi Sztoján Kosztandin
? † ? : görög kereskedő. – Megjárta a Szent Földet, telket vásárolt Mv.-en és és azt az ortodox egyháznak adományozta templom, paplak és diakónus-ház építésére (1793). Pénzbeli adományával a templomot felépítették a gör. Kat. -sok ellenkezése dacára, ma is áll a fatemplom és a város egyik műemléke. Irod.: Pál-Antal
HAGYMÁSSY Kristóf, beregszói, Hagymási Kristóf
1510?, † 1577: tanácsúr. – Báthori István sógora. – Jelentős költségekkel segítette Báthori Istvánt a lengyel trón elfoglalásakor. A kölcsönért nem kért zálogot, csak halála után kárpotólták a fiát, aki az adóság fejében Görgény várát és uradalmát kapta zálogba (1576–80). Irod.: Időtár 5 /1.; Jakab; Kelemen; Kelemen Lajos 2009
HAIM László
Gyergyótölgyes, 1908., † Mv., 1986. dec. 10.: orvos. – Mv.-en a Ref. Koll.-ban végezte középiskolai tanulmányait. Gyászjelentését közölte a Vörös Zászló, 1986. dec. 12. Irod.: Kiss Cs. M. 3.
HAIMAN Daniel
Szászrégen, ? † ? : ügyvéd. – Apja kereskedő. – Tanult a Berlini Egy. Jogtud. Karán (1905–06). Hazatérve ügyvédi gyakorlatot folytatott. Ügyvéd és az ügyvédi Kamara tagja Mv.-en (1916 k.). Irod.: Szabó–Simon–Szögi
HAIMANN Henrik
Szászrégen, 1887., † ?: dr. phil. újságíró. – Apja kereskedő, gyáros. – Tanult a Berlini Egy. Bölcs. Karán (1905–06, 1907–08), a Lausanne-i Egy. Bölcs. Karán (1905–06), Lyonban és Bp.-en. Doktorál Bp.-en (1909); bankhivatalnok és közgazdasági újságíró Bp.-en (1913–); az első vh.-ban mint felderítő tiszt és ütegparancsnok harcolt a román és az
HAIMANN Ignác
? † ? : vállalkozó, gyártulajdonos. – Mv. legnagyobb vállalatainak egyike a gőzmalma (1914), Virilista (1910, 1913). Irod.: Időtár 2
HAIMANN József
? † ? : gyáros. – A Haimann gyár- és malom tulajdonosa. Fűrészüzeme, lisztraktára és kenyérgyára is volt. A szanatóriumot építő rt. főrészvényese (1926). Irod.: Időtár 3; Ökrös
HAIMANN József, Haiman Iosif
Szászrégen, ? † ? : orvos. – A bp.-i orvosi egyetemen szerezte diplomáját (1892/93). A Mv.-i Kaszinó választmányi tagja (1932). Szászrégenbem működött. Irod.: Almanah Tg. M.; Biás István; Högyes
HAIN Daniel
Segesvár, 1822., † Kaca, 1894. dec. 18.: tanár. – Tanult Segesváron az ev. gimn.-ban (–1843), Bécsben a protestáns teológián (1843), majd a műegyetem mérnöki karán (1845). Tanító Segesváron (1847 ápr. 23. – 1865); ev. lelkész Kacán (1865–1894). – F. m.: Beiträge zur Witterungskunde Siebenbürgens: Programértekezése a segesvári Ág. Ev. Gimnázium
HAIN Etel-Brassai Etelka
1927., † Mv., 2017. orvos. – Mv.-en végzett az egyetem gyermekgyógyászati karán (1952). Gyermekgyógyász főorvos. Irod.: Kiss-P. – P
HAIN Károly
Temesvár, 1924., † 2003.: orvos. – A MOGYI orvosi karán végzett (1950). A mv.-i Tüdőklinikán orvos (1950–), itt a mellkassebészeti aneszteziológus orvos. Főorvosi vizsgát tett (1959). A családjával kitelepedett az országból. Irod.: Kiss-P. -P
HAJÁK Károly, §
Bp., 1886. aug. 24., † Kv., 1970. szept. 6.: hegedűművész, zeneszerző, karmester, tanár. – 15 éves koráig muzsikus édesapja tanította, majd tanulmányait Bp.-en az Országos m. kir. Zeneművészeti Főiskolán végezte, Bloch József, Kemény Rezső és Herzfeld Victor tanítványaként (1901–10). Tanári tevékenységét Bp.-en kezdte (1909–10), majd Debrecenben (1910–13), Mv.-en folytatta, mint
HAJDÓ Margit, Pálosi Imrén
Mv., 1903., † ? : tanár. – H. Ödön és Babos Stefánia leánya. – Doktorált Bp.-en (1926), m. – történelem tanár a mezőtúri Teleki Blanka (1931–), a bp-i Mária Terézia Áll. Leánygimn.-ban (1935–). – F. m.: Régi könyvtáraink m. irod. anyaga, kivonata a Bp.-i doktori értek. -ben (Bp., 1926). Irod.:
HAJDÓ Ödön, Hajdó Edmund
? † ? : költő, állatorvos. – Felesége: Babos Stefánia (1870.? – Mv., 1933. jún. 10.); Gyermekeik: Tibor; Irén Doican Victorné; Elemér, felesége Sghira Stefania; dr. Margit; Edit dr. Pop Remusné; Ibolyka; Ervin; Ella. – Állatorvos Mv.-en. (1924 k.). – F. m.: Hajdó Ödön összes költeményei (Mv., 1941). Irod.: Almanah Tg. M.;
HAJDU Attila
Kv., 1945. † Mv., 2012. orvos, műkedvelő szobrászművész. – A MOGYI fogorvosi karán végzett (1969). Szilágysomlyón volt poliklinikai fogorvos (1972-nyugdíjazásáig).: Neves műkedvelő képzőművész, író, munkatársa a Szilágyság, Hepehupa, Romániai Magyar Szó, Művelődés lapoknak. Műkedvelő képzőművészként fotóival, szobraival gyakran vett részt egyéni, csoportos kiállításokon, tárlatokon Zilahon, Szilágysomlyón, Kv. -on, Buk. -ben, Bp.-en.
HAJDÚ Dezső
? † ? : dr., ügyvéd. – Valószínűleg ő szerk. -tette a Mócson havonta kétszer megjelenő Mezőségi Hírlap c. lapot, (1906–1907), amit Mv.-en nyomtattak. Irod.: Gulyás; Poptămaş–Mózes
HAJDU Elek
? † ? : főjegyző. – Mv.-en helyettes főjegyző (1895 k.). Kemény Kálmán főispán nem engedélyezte, hogy induljon a főjegyző-választáson (1895). Irod.: Fülöp–Ferencz; Időtár 5 /1.; Marostorda vármegyének Mv. -t 1898 évi ápr. 14.-i az 1848. évi törvényhozás 50. évfordulója alkalmából tartott rendkívüli díszközgyűlése jegyzőkönyve (Mv., 1898)
HAJDU Erzsébet, Gabriella nővér
Csíkmadaras, 1915. jan. 8., † Nagyvárad, 1963. ápr. 24.: apáca, tanárnő. – Történelem-filozófia karon végzett. Nagyváradon volt Orsolya-rendi apáca (1936–49) Gabriella nővér néven. Mv.-en tanárnő. Letartóztatták (1961. dec. 16.). A MAT Katonai Ügyészsége azzal a váddal állította bíróság elé, hogy 1956 őszén dicsérőleg kommentálta a m. forradalmat és rágalmazta a Szovjetúniót,
HAJDU Ferenc
? † ? : sebész. – Himlőoltást végző sebészként szerepel a r. k. anyakönyvekben (1802–03), az első himlőoltást végezte Mv.-en (1802). Irod.: Időtár 5 /1.; Pál-Antal 2009; Pál Antal Sándor: Közegészségügy és szociális gondoskodás a 18–19. századi Mv.-en (Nú., Színes Világ, 2010. máj. 22)
HAJDU Ferenc
Körtvélyfája, 1899, † ? : tanító. – Mv.-en volt tanító. Részt vett az I. vh.-ban (1917–18). A tiszti iskola elvégzése után az olasz frontra vezényelték, megsebesült, felépülése után a francia fronton harcolt. Zászlósként szerelt le kitüntetéssel. Irod.: Erdélyi ezredek
HAJDÚ Gabriella
1924, † Mv., 1983. máj. 2.: technikai szerk. – A buk.-i és vidéki sajtószervek és kiadók szerkesztőségeiben dolgozott (1949–), a V. Z. belső munkatársa lett (1956–), majd technikai szerk.-je. Irod.: H. G. [Nekrológ] (V. Z., 1983. máj. 3.);
HAJDÚ Gabriella, Hajdu Gabi
1915 ? † Nagyvárad, 1963. ápr. 1.: tanárnő, szerzetesnő. – Mv.-en tanárnő, az Orsolya rend tagja. Az iskolák államosítása után (1948) állás nélkül maradt. Magánórák adásával tartotta fenn magát, nem mondott le hivatásáról, tanítványai vallásos nevelését is vállalta. A vallásos oktatása miatt letartóztatták (1961. dec. 1.), bíróság elé állították, két
HAJDU István, szovátai, Hajdu Şefan
Ákosfalva, 1886. szept. 7., † Mv., 1924. dec. 29.: dr., ügyvéd, közíró, szerk. – H. Gábor és Szánthó Ágnes fia. Felesége: radnóthi Szánthó Emmy. Gyermekeik: Erzsébet, Magda. – A középiskolát Mv.-en végezte majd a kv.-i egyetemen szerzett jogi doktorátust. Mv.-en nyitott ügyvédi irodát. A városi tanács tagja (1921–). A M.
HAJDÚ József
1876., † ? : tanár. – A mv.-i Ref. Koll.-ban helyettes tanár (1899–1900). Szoc. dem munkásvezér. Részt vett a Szoc. Dem. Párt kv.-i kongresszusán, ahol a párt csatlakozott a III. Internacionáléhoz (1920). A mv.-i Munkás Testedző Egylet elnöke (1910–1924). Irod.: Időtár 3; Klósz–Tolokán; Mv. tört. 2.
HAJDU Lajos
? † ? : tanár. – A mv.-i Ref. Koll.-ban és utódiskoláiban (Rangheti, Bolyai Farkas Líc). Irod.: Skóla
HAJDÚ Márton
? † ? : szűcs, esküdt polgár. – A szűcs céh mestere (1657). A mv.-i esküdt közönség tagja (1668). Irod.: Pál-Antal 2006
HAJDÚ Mihály, szovátai
1787., † 1863. febr. 5.: birtokos. – Felesége: Bedő Sára (1783. jan. 1. – 1865 dec. 24.). – Csíkfalván assesor. Marosszék volt bálabírája. Irod.: Csíkfalva; Pálmay
HAJDÚ Mózes, szovátai
? † 1891.: birtokos. – Választott kir. törvényszéki elnök, majd járásbíró Nyárádszeredán. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pálmay; Pesty 2014
HAJDU Rudolf
1919., † Mv., 2003.: orvos. – MOGYI orvosi karán végzett (1952). Mv.-en a Vérközpontban dolgozott belgyógyászként (1953–) : Irod.: Kiss-P. – P
HAJDÚ Sándor, Hajdu Sándor
? † ? : fényképész. – Fényképészeti és festészeti műterme volt Mv.-en (Főtér Apolló, 1890 előttől). Képeslapokon szerepel a neve: „Reichardsperg J. és Társa kiadása, H. S. fölvétele” (1900). Irod.: Csepreghy; Csepreghy 2010; Időtár 5 /1.; Miklósi-Sikes; Török Gáspár: Visszapillantás a fotóművészet vásárhelyi előzményeire (Nú., Múzsa, 302. sz., 1997. júl. 11.)
HAJDU Simon
? † ? : jegyző. – Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65), közölte Erdőcsinád és Kisillye helyneveit. Irod.: Pesty 2014
HAJDU Simon, szovátai
? † ? : primipiláris. – Az apa és fia János, primipiláris levelet nyertek (1655). Irod.: Kempelen; Pálmay
HAJDU Zoltán, §
Radnótfája, 1924. dec. 16., † Buk., 1982. febr. 12. – Hamvait a mv.-i ref. temetőbe helyezték (1984. dec. 20.): költő, műfordító, festőművész, zeneszerző. – Hajdu Győző testvérbátyja. – Középiskolai tanulmányait a mv.-i Ref. Koll.-ban végezte. Részt vett a II. vh. -ban, hátgerincsérüléssel és kétévi belgiumi és dániai tartózkodása után tért haza
HAJNAL József
? † ?: tanító. – Gogánváralján az állami iskolában tanított. Cikkei a Kisküküllőmegyei Tanügy-ben (1911). Irod.: Gulyás
HAJNAL József, gyergyóalfalusi
1780.? † Botosan, 1866. máj. 2.: városi tanácsos, főbíró. – Felesége: Fábián Erzsébet (1788.?- Mv., 1845. febr. 26.). Veje Topler Simon, főjegyző. – Mv. város polgára lett mint kir. táblai írnok (1807), szenátor (1808–37), csőd- és árszabályozó biztos (1825). Mv. főbírája (1829). Bem József Mv.-en elbocsájtotta a kollaboráns Lázár János főbírót
HAJNAL József, ifj.
? † ? : hadnagy, járásbíró. – Felesége: Farkas Lina (1826.? – Mv., 1845. júl. 2.). Fiúk: József. – A városi törvényszéken ülnök (1867. szept. 28. –). A Mv.-i Kaszinó választmányi tagja (1883). Küldött a pesti Országos Honvédegylet közgyűlésére (1883. máj. 14). A mv.-i Honvédegylet alelnöke (1885. márc. 3. –).
HAJNAL Ladislaus, nobilis de Gyergyóalfalu
1818, † ?: mezőgazdász. – Apja H. Josephus, mv.-i tanácsos. – A mv. – Ref. Koll.-ban tanult jogot. Keszthelyen mezőgadászhallgató (1840–41). Irod.: Szabó Miklós 2005
HAJNAL László
Békéscsaba, 1902. dec. 31., † Bp., 1944.: hírlapíró. – Kiutasították Mv. -ről (1920). Közölt az erdélyi.-i és bp. i napilapokban, folyóiratokban: Esti Lapok., Színház és Társ., M. Szó, Tavasz, Zord Idő, Napkelet, Vasárnap, Vasárnapi Újság, Keleti Újság. (1920–27) verset, prózát, színműveket, irodalomkritikákat, irodalom-publicisztikát; az aradi Fekete Macska erotikus és irodalmi lap,
HAJNAL László
? † ?: aljegyző, földbirtokos. – Mezőszentgyörgyi birtokát a forradalmárok felleltározták és szétosztották; ő családjával elmenekült (1848). Mv. 1849. márc. 19.-én megújított tanácsában aljegyző. Irod.: Időtár 5 / 1.; Pál-Antal; Sânpetru de Câmpie
HAJÓS Aliz, § Sebestyén Aliz, Sebestyén Lászlóné
? † ?: újságíró. – Férje: Sebestyén László újságíró. – Kassáról telepedett Mv. -re. A két vh. között a Brassói Lapok és a Székely Szó közölte írásait. Mű- és színikritikus. KZST tag (1934–). A mv.-i lapokban publikált, többek között a Székelyföldben. Irod.: Marosi-Helikon; Marosi-KZST; Molter 3.; Tófalvi 5.
HAJÓS János
Kv., 1819. dec. 15., † Kv., 1899. máj. 12.: jogász, miniszteri tanácsos. – Létrehozta a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyletet, amelynek országos elnöke, főtitkára, majd tiszteletbeli elnöke, a kamara levelezőtagjai közé választották (1893. márc. 27.). Közgyülésen a marosszéki választmány kérte egy állami ipariskola felállítását Mv.-en. (1878). Az Egylet kezdeményezte a
HAJÓS János, kakasdi
? † ? : primipiláris. – A családból primipiláris levelet nyert (lófőséget) (1655. jún. 28.). Irod.: Kempelen; Pálmay; Székelykakasd
HAJÓS Károly
Pécs, 1887. dec. 21., † Mv., ? : festőművész, grafikus, rajztanár. – A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán rajztanári oklevelet szerzett. Tanított Pécsen; a mv.-i Ref. Koll-ban (1916–17); a 20-as években a mv.-i Állami Fa- és Fémipari Szakiskola tanára (1920), a Képtár őre (–1940). Molter Károly Mv. c. esszéjéhez készített rajzokat. Portréiból és
HAJÓS Mihály, kakasdi
? † ? : pixidárius. – A családból mint pixidárius lustrált (1614). Irod.: Kempelen; Pálmay; Székelykakasd
HALABORY Zsolt
Mezőszentmihály, 1925. aug. 25., † ? : technikus, földbirtokos. – Letartóztatták (1958. febr. 25), államellenes tevékenység vádjával Nagy Sámuel és Velicsek Andrással együtt. Két hetes fogvatartás után szabadon engedték. Irod.: Áldozatok
HALASSY Mariska
1885, † Bp., 1955. jún. 26.: színésznő. Színpadra Mv.-en lépett és játszott (1905–08), Polgár Károly délvidéki (1908–09) és Palásthy Sándor társulatai után (1909–10) Szabadkára került (1910–12); a debreceni (1912–16), a pécsi színházban volt drámai hősnő és szende (1916–21), majd ismét a debreceni színházban játszott (1921–39). Bánky Róbert Stagione társ. -ában
HALÁSZ Borbála, § Halász Boriska
Mv., 1908. jan. 25., † Mv., 1987. máj. 19.: tanár, újságíró, könyvtárigazgató. – H. József és Farkas Ida Etelka leánya. Férje: 1. Halász István (1902–1989). Fiúk: József János (1936–), a H. család baráti viszonyban volt Molterékkel, ők rejtegették Jánost és mentették meg a deportálástól (1944). 2. H. / Hirsch Lipot
HALÁSZ Gábor
1848.? † Mv., 1917. márc. 2.: hivatalnok. – Gyermekei: Gábor, m. kir. posta- és távirdatiszt; Jenő, m. kir. posta- és távirda főmérnöke; Margit; Imre (1875.? – Székelyudvarhely, 1905. jún. 18.). – Mv.-i m. kir. posta- és távirda főfelügyelő, a mv.-i 1. sz. posta- és távirdahivatal főnöke (1880. júl. 1). Vadászegylet
HALÁSZ Gyula
Detta, 1901., † Mv., 1997. okt. 27.: mechanikus. – Iskolái szülőfalujában, majd Brassóban végezte. Előbb kereskedelmi pályán működött mint gabonakereskedő, azután tanult szakmájában önálló mester Mv.-en (1938–), jónevű iparosa volt a városnak. Irod.: Székelyföld í. k.; [Nekrológ] (Nú., 1997. okt. 28.)
HALÁSZ István, Fischer István (–1895)
1864., † ?.: körorvos. –- Oklevelét Bécsben szerezte (1889); körorvos Mezőrücs (1890–98), Ákosfalva (1899–1916) községekben. Eredeti cikkei és fordításai Az Alkoholizmus ellen –ben jelentek meg (1908). – F. m.: Alkohol és család (Mv., 1907); „Principikon”: Mozgóábrás elektrotechnika (Bp., 1959). Még van több könyve! Be kell írni Irod.: Gulyás; Időtár 2
HALÁSZ Jakab
Mv., 1861., † Kv., 1933. febr. 7.: gyógyszerész. – Leányai: Erzsébet, dr. Benedek Dezsőné; Mária Györffy Lajosné. Mindkette gyógyszerészek. – A mv.-i Ref. Koll.-ban tanult, gyógyszerészgyakornok Szegeden (1877–), a kv.-i FJTE-en kapott gyógyszerész oklevelet (1883). Mv.-en gyógyszerész a Bernády-gyógyszertárban az Őrangyal gyógyszertár gondnoka öt éven át és bérlője (1889-ig), gondnoka
HALÁSZ József, Fischer József
Gamás, 1874. aug. 14., † Mv., 1928. jún. 9.: bankigazgató, szociológus, újságíró, főispán. – Halász Bernát / Fischer Hermann Bernát fia. Felesége: Farkas Ida Etelka (Mv. környéke, 1879. -Auschwitz 1944). Leányaik: Ágnes, Magdolna, Borbála/Boriska (1908–1987). – Székesfehérváron végezte a Kereskedelmi Akad. -át (1891). Mv.-en a Székely Bank és Takarékpénztár Rt. alkalmazottja,
HALÁSZ Lajos
? † ?: hegedűművész, tanár. – A Mv.-i Állami Filharmónia zenekar tagja, hegedűs (1958 k. – ). Mint kamarazenei muzsikus is szerepelt. Tanár a zeneiskolában. Irod.: Filarmonica 50
HALÁSZ Magda, § Halász Magdolna, Fuchs Simonné
1905. okt. 20., † Auschwitz, 1944.: iparművész, munkásmozgalmi harcos. – Apja: H. József. Férje: Fuchs Simon. Gyermekeik: Józsi és Zsuzsa († Auschwitz, 1944). – A romániai munkásmozgalom női vezetői közé tartozott. A mv.-i munkásnőket képviselte a temesvári egységes szakszervezeti kongresszuson (1929). Beválasztották az Országos Nőbizottság, a Román Munkássegély központi vezetőségének tagjai
HALÁSZI Márton
? † ? : lelkipásztor. – Somosdon volt ref. lelkész (1693–1697). A vizitációk alkalmával, amelyek jegyzőkönyvei a Régi Matrikulában maradtak fenn, a szolgálatát dícsérték a hívek. Még szolgált Mezőkölpényen (1699–1701), Nyárádszentsimonban (–1709) Fintaházán, ahol egyházi nótárius, esperes helyettes (1710–27), Kelementelkén (1728–32). Irod.: Somosd
HALAŢIU Ilie
Szászrégen, 1920. jan. 3. † ?: katona. – A román hadsereg kötelékében harcolt a II. vh. -ban, a nyugati fronton, és a Tátráig jutott el (1944–45. máj. 9.). Hősiességét a Bărbăţie şi credinţă, cl a III. -a cu spadă kitüntetéssel jutalmazták (1945). Irod.: Reghin, militari
HALAŢIU Ioan, §
Körtekapu, 1916. aug. 27., † Mv., 1995: lelkész, tanító. – Elemi iskolát a szülőfaluban, tanítóképzőt Máramarosszigeten (1936), Gyulafehérváron a teológiát végezte (1946), pappá szentelték (1947). Részt vett a II. vh. harcaiban, és Kievig jutott el. A háború után Gyergyóbékáson lelkész és tanító (1947–49), Marossárpatakon tanító, majd Pusztaalmásra került (1949–59), onnan
HALBERG Ottó
Beszterce, 1881. aug. 30., † ? : gyógyszerész. – H. Emanuel német kereskedő fia. – Szászrégen harmadik gyógyszertárát alapította meg (1908–44), szabad joggyakorlásra kapott engedéllyel működött (1926). A telcsi Sas gyógyszertár tulajdonosa (1911–18). Tartalékos gyógyszerügyi tiszt (1915–). Irod.: Péter H. M. 2013
HALLER Anna, hallerkői gr, Kálnoky Györgyné, Szentkereszty Zsigmondné, fehéregyházi ág
Mv., 1816. ápr. 17., † Kisbún, 1878. okt. 20.: főldbirtokos. – H. László (1786–1837) Küküllő vm. főispánja és marosnémeti és nádaskai Gyulai Jozefa (1799–1817) leánya. Első férje kőröspataki gr. Kálnoky György (1810. máj. 26. – 1844. július 7), cs. k. ezredes (Esküvő: 1838); 2. férje br. Zágoni Szentkereszty Zsigmond (Kide, 1817.
HALLER Antal, hallerkői, gr., kapjoni főág
1732, † 1796.: főispán. – Ferenc (1698–1750) és borosjenői Korda Zsuzsánna fia. Felesége zabolai Mikes Julianna gr. -nő. Gyermekei: Ferenc, István († 1839), Antal. – Bécsben a Theresianumban tanult. Kormányszéki tanácsos (1773), Küküllő- és Alsó-Fehér vm. főispánja (1774). Balázstelke tulajdonosa, amit apjától örökölt. Irod.: Bozac-Pavel; Bicsok-Orbán; Bozac-Pavel; György: A ferencrendiek; Mo.
HALLER Antónia Borbála, hallerkői gr., szentpáli ág, ugrai ágazat, Karg Jánosné
Marosugra, 1859. nov. 23. † Darlac, 1947. febr. 4.: földbirtokos. – György (1818–1892) és szirfalvi Bálint Borbála (1824–1887) leánya. Férje: bebenburgi br. Karg János (Bodenbach Teschen, Cseho., 1859. szept. 8. – Darlac, 1934. jan. 4). Esküvő: Marosugra, 1891. nov. 7. – Nagykiterjedésű földbirtokai voltak, többek között, Darlacon és Jövedicsen (198
HALLER Borbála, hallerkői br, fehéregyházi, Csáky Istvánné, Bornemisza Jánosné
1691., † 1733.: birtokos. – H. István (1658–1710) és csicsókeresztúri Torma Borbála leánya (1670–97). Ferje: 1. kőrösszegi és adorjáni gr. Csáky István (1667–1720) (edk. 1708–), 2. kászonni br. Bornemisza János József (1672–1742), kancellár ( esk. 1722). Gyermekei 2. férjétől Ferenc, Károly, Krisztián, Cordula, Pál (1730–1770) Irod.: Árva Bethlen K.
HALLER Borbála, hallerkői gr, fehéregyházi ág, Teleki Pálné
Árokalja, 1719. szept. 11., † 1770. febr. 6.: birtokos. – H. László (1697–1719) és gr. Árva Bethlen Kata (1700–1759) leánya. Széki gr. Teleki Pál (1719–1773) felesége (esk. 1740.). Gyermekei: Anna Thoroczkay Gergelyné majd Oszman Vilmosné, Mária Jozefa Jósika Antalné, Mihály († 1793), Ferenc († 1808), Pál († 1794), Tamás. –
HALLER Cecilia, hallerkői gr. kapjoni ág. gr. Eszterházy Dénesné
1798., † Kv., 1873. jan. 18. birtokos. – A szentdemeteri kastély és uradalom tulajdonosa Irod.: [Nekrológ] (Erdély, Mv., 1873.)
HALLER Ferenc, hallerkeői gr. fehéregyházi ág
Fehéregyháza, 1815. aug. 10., † Fehéregyháza, 1893. máj. 16.: fehéregyházi főnemes, főispán. – H. János (1774–1843) és Kleisch Zsuzsanna (1785–1866) fia. Felesége: Baruch Elise. Gyermekeik: Louise / Lujza († 1909), Petőfi múzeum alapító; Irma Mária (1849–1922); Ilona (1851–1935). – Kufsteinban raboskodott az önkényuralom idején (1857). Hazatérése után megpróbálja újjáépíteni felperzselt,
HALLER Ferenc, hallerkői gr. szentpáli ág
Kerelőszentpál, 1892. júl. 12., † München, 1984. márc. 16.: gépészmérnök. – H. György földbirtokos (1861–1944) és Bethlen Ilona (1872–1924) fia. Felesége: 1. vajai gr. Vay Mária (1896. júl. 28. – 1935. jan. 24), gyermekeik: László (1919–) és Ruprecht; 2. br. Schell Mária-Antónia (Kassa, 1908. aug. 28–1983), leányuk Franciska (1949–). Tanult
HALLER Ferenc, hallerkői gr., szentpáli és fintaházi ág
Kerelőszentpál, 1796. márc. 24., † Bécs, 1875. márc. 5, a kerelőszentpáli családi kriptában nyugszik: szentpáli és darlaci birtokos, v. b. t. t., tábornok, birodalmi tanácsos, erdélyi udvari kancellár, horvát bán, zágrábi főispán, hadmérnök. – József (1754–1823) és gr. Koháry Mária Terézia (1761–1815) fia. Felesége Szirti Borbála. – Tanult Bécsben (1802).
HALLER Franciska, hallerkői gr., fehéregyházi ág. Haller Jenőné
Marosugra, 1856. jún. 8., † Darlacz, 1916. jún. 1.: földbirtokos. – György(1818–1892) és szirfalvi Bálint Borbála (1824–1887) fia. Férjhez ment Marosugrán Haller Jenő (1843–1989) cs. k. titk. tan. Küküllő vm. főispánjához (1874. szept. 12). Az ő révén a küküllővári uradalom átszármazott a Hallerek fehéregyházi főágára. Irod.: Bicsok-Orbán; Gudenus; Keresztes
HALLER Gábor, hallerkői br, fehéregyházi ág
1614. szept. 26., † Buda, 1663. nov. 25., kivégezték: erdélyi főgenerális, Marosszék főkapitánya, krónikaíró, fejedelmi tanácsos (1653–63). – H. István (1591–1657) küküllői főispán és Kendi Judit (1599–1634) fia. – Brandenburgi Katalin fejedelemasszony udvarában volt apród (1629–30), ott áttért a ref. vallásra (1630), emiatt apja csak 10 év múlva bocsátott meg
HALLER Gábor, hallerkői br, szebeni ág
Nagyszeben, 1550 v 1558. máj. 10., † Fehéregyháza, 1608. júl. 12.: főnemes, főispán, erdélyi tanácsos és kincstárnok. – H. Péter (1499–1569) szász királybíró és Kemény Katalin fia. Apja halála után anyja bátyja, Kermény István volt a gyámja, amig meghalt (1573). Mostohaapjuk Kendy János, e házassággal lezárult a két család közti
HALLER Gábor, hallerkői br., szentpáli ág
1685., † Kv., 1723. nov. 27., a kv.-i óvárosi, majd a ferences templomban, végül a jezsuita templomban helyezték végső nyugalomra. Később feleségét is mellé helyezték: az erdélyi kir. törvényszék ülnöke, a kir. tábla elnöke. – H. István (1658–1711) és Kemény Mária († 1685) fia. Felesége: nagykárolyi gr. Károlyi Klára (1697.
HALLER Gábor, hallerkői gr. szentpáli ág
1718, † 1784. nov. 21, temetve a szentpáli Haller kriptába: tábornok, guberniumi tanácsos, királyi étekfogó. – H. Gábor (1685–1723) és Károlyi Klára (1697–1749) fia. Felesége: gr. Grassalkovich Anna Mária (1736 – 1806). Gyermekeik: József (1754–1823), Erzsébet (1756–1814). Apja korai halála után (1723) anyja, ill. nagyapja Károlyi Sándor gondoskodása alatt nevelkedett.
HALLER Gábor, hallerkői gr. ugrai ág.
1749., † Nagyszeben, 1822. márc. 28., temetve Szentpálon a Haller kriptába: erdélyi kincstartó, belső titkos tanácsos, főispán, cs. kir. kamarás. – H. László (1717–1751) és Forgách Rozália (1723–1792) fia. Felesége: kászoni és impérfalvi br. Bornemisza Klára (1755- Kerelőszentpál, 1796. júl. 10.), B. Ignác József és Kornis Krisztina leánya. Felnőttkort megért