Maros megyei életrajzi lexikon

Koronka, 1909. aug. 13., † Marosszentgyörgy, 1979. jún. 4.: tanító. – Matei Partenie, gr. kat. pap és Silvia leánya. Férje: T. Ioan. – A tanítóképzőt Kv.-on végezte (1931). Szülőfalujában, majd Maroshévízen tanított, onnan Marosszentgyörgyre került, míg elmenekült (1934–40. aug. 30.). Legionárius volt Visszatért (1945–50). Az iskola és a művelődési ház

Oneşti – Tecuci, 1905. máj. 5., † Názna, 1989. aug. 25.: tanító. – T. Alexandru Ioana fia. Felesége: Matei Aurora. Tanítóképzőt Romanban végzett. Marosszentgyörgyre helyezték (1932–). I-es fokazati tanítói vizsgát tett (1946. dec. 1.). Művelődési igazgatónak nevezték ki (1938. dec. 18.–). Családjával elmenekült (1940. szept. 30. – 1945). Visszatért Marosszentgyörgyre,

? † ?: ezredes. – A mv.-i 9. honvéd huszárezred parancsnoka. – Irod.: Koszta.

Mv., 1899 † ?: hentes és mészárosmester. – Iskolái elvégzése után a húsiparban szabadult fel, majd önálló lett. Magasszínvonalú üzemében állandóan friss vágású húsokat tartott. Az I. vh.-ban tüzér volt, az 53-as nehéztüzér ezredben teljesített szolgálatot, kitüntették a bronz v.-é. és a Károly Csapatkereszttel. – Irod.: Székelyföld í. k.; Visnai.

→ TAKÁCSY Ignác.

? † ?: adományozó. – A marosludasi ref. egyháznak ezüst kelyhet ajándékozott (1905). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.

? † ?: ref. lelkész Búnban (Kis-Küküllőm.). – T. András kolosi ref. lelkész fia; tanár volt a 60-as években Kv.-on. – F. m..: Egy közjóra születtetett hazafijuból lett tisztviselő, kit amaz halhatatlan emlékezetü nagy hazafijúnak… gróf Bethleni Bethlen Sándor úrnak… példájában lerajzolt és gyászos hallgatóival szemléltetett 1793. nov. 24. (Kv.,

1850? † Mv., 1919. szept. 12.: ezredes. – Gyermekei: Magda, Katinka, Laczi, János, Boriska, Éva. – Az I. vh.-ban ezredes népfelkelő parancsnok. A Ferenc József-rend lovagja, a katonai érdemkereszt, bronz katonai érdemrend tulajdonosa. – Irod.: Gyászjelentő; Mv. és a háború.

? † Mv., 1997. márc. 25.: dr. Egyetemi előadótanár. – Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1997. márc. 27.).

? † ?: tanár. – Férje: T. Károly tanár. – A mv.-i volt Ref. Koll.-ban, az akkori Rangheţ Fiúlíc.-ban, a mai Bolyai Farkas Líc-ban (1947–58), a 4.-es sz. középiskolában is tanított (1958–). – Irod.: Skóla.

? † ?: orgonaépítő. – Mv.-i orgonakészítő mester. Kolonics István tanítványa és munkatársa volt. Egyik legjelentősebb termékeny alkotó, közel 80 orgonája ismert, számos javítása, alakítása volt. Első ismert orgonája 1860-ból való az utolsó 1900.Több munkája található Maros megye területén a ref. templomokban: Ákosfalva (1874, 1887), Káposztásszentmiklós (1860), Mája (1862); Backamadaras

Mv., 1943 † 2000: orvos. – Mv.en 4. sz. Leány középiskolában tanult és érettségizett (1960). A MOGYI-ban szerzett orvosi diplomát (1966). tüdőgyógyász szakorvos, Gyergyószentmiklósban a TBC- betegek osztályát vezette. – Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.

1815, † Mv., 1848: – Irod.: Mv.-i ref. temető.

? † ?: tanító. – Székelysárdon tanított. Élénk művelődési életet teremtett a faluban. A dalárdát alapította (1895), amely az I. vh.-ig folyamatosan működött, betanított színjátékokat. – Irod.: Nyárádszereda.

? † ?: orvos. – A mv.-i gettóban kellett volna a beteg zsidókat kezelnie, de ő ezt csak néha tette meg. Nem sokat törődött az elesettekkel (1944. máj.–jún.) – Irod.: Bălaş–Kocsis.

? † ?: ref. lelkész. – Magyarkirályfalván (1638) és Boldogfalván (1649–51) volt lelkész. – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 3.

A családból T. Péter pixidáriusi levelet nyert (1608. jún. 10.). – Irod.: Pálmay.

Közülük István, kir. táblai ügyvéd Mv.-en (1837 körül). – Irod.: Nagy Iván.

? † ?: r. k. pap. – Vajdaszentiványi plébános (1524). – Irod.: Ferenczi Sándor 2009.

Marosszentanna, 1916. okt. 31. † ?: tartalékos huszárzászlós, tanító. – Diplomáját a mv.-i Tanítóképzőben szerezte. Tényleges kat. szolgálatot a román hadsereg aradi 1. lovasezredében teljesített (1937. nov. 1. – 1938. dec. 20.). Kv.-on tartalékos tiszti átképző tanfolyamon vett részt, majd tartalékos zászlóssá léptették elő (1943. jan. 1.–). Kápolnamonostoron levente körzetparancsnok

? † ?: ortodox lelkész. – Szőkefalván működött (1930. k.). – Irod.: Nagy László.

? 1951. jan. 27., † Mv., 1989. dec. 21.: autószerelő, a forradalom mártírja. – Mv. díszpolgára (1998), utca viseli a nevét. – Irod.: Bakó Zoltán: Hiányos portrévázlat, világító golyókkal (Nú., 1990. jan. 24.); Elmúlt jelen; Ioniţoiu, Cicerone; [Nekrológ] (Nú., 1989. dec. 24.); Máthé Levente; Mv.-i áldozatok (Nú., 1990. dec. 21.);

→ KOVÁCS Gizella

? † ?: ?. – F. m..: A magyar keresztény ifjúsághoz: az Ifjúsági Keresztény Szövetség mv.-i tagozatának 1929. szept. 29. rendezett felolvasó ülésén előadta (Mv., 1929). – Irod.: Fülöp–Ferencz.

? † ?: állatorvos. – Szászrégenben volt állatorvos, majd törvényhatósági állatorvos Mv.-en. – F. m..: társsz.: Az állathullaszállító kocsi és égetőkemence s azok alkalmazásának nagy hordereje (Nemes Ödönnel; Mv., 1892.); Az állati hullaégetőkészülék alkalmazásának czélja és haszna (Németül és franciául is; Mv., 1894.); A házi állatok ragadós járványos betegségei s

? † ?: munkás. – Timár Mv.-en. – Szamosújváron volt politikai fogoly (1947–48). – Irod.: Akik imádkoztak 2.

? † ?: kőművesmester. – Mv.-en a 19. sz. végén és a 20. sz. elején működött, aki az eklekticizmus jegyében emelte szebbnél szebb épületeit: Kiss György tulajdona (1898 máj., a mai Köztársaság tér 2. sz.), és szintén a tulajdonát képező magyaros díszítésű házat (1905, a mai Mitropolit Andrei Şaguna u.

? † ?: kertész. – Ő parkosította és fásította a piacteret (1856). – Irod.: Időtár 2.

Mv., 1946. aug. 20, † Bp., 2021. márc. 4.: képzőművész, grafikus. – Kv.-on a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola hallgatója (1964–1970). Grafikai szerkesztő a buk.-i Meridiane, majd a Kriterion Könyvkiadóban (1970–1981). New Yorkban élt (1992–2014), itt működtette a Symbol Gallery kiállítóteret (2004–2009). Magyar állampolgár lett (2011) és Bp.-re költözött (2014–). ARTaltar

Görgényszentimre, 1904., † ?: téglagyártó. – Munkaszolgálatos katonaként tanulta meg a téglavetés fortélyait. (1926–27). Családjával Nyárádköszvényesre költözött, itt hasznosította téglagyártási ismereteit. Végül Jobbágyfalván téglagyártó műhelyt létesített (1936–), 8–10 alkalmazottal dolgozott (1940-es években). A műhelyt államosították (1948), kisgépesített üzemmé alakult, a munkások száma 25–30, majd 87, és évi 12 millió téglát

Sárkány (Brassó), 1930. nov. 8., † Kv., 1987. szept. 17.: írónő. – Egyetemi tanulmányait a kv.-i BTE-n végezte (1954). M. nyelv. és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett. Előbb a Napsugár belső munkatársa, majd az Előre szerződéses munkatársa. Mv.-en élt T. Anna, a testvére is, így a családja révén kötődött. Mv.-hez.

Buk., 1940. † Rád (Mo.), 2007. febr. 9.: naiv művész, ötvösművész. – Leánya: Papné Tamás Orsolya. – Mv.-en szakiskola befejezése után a Vegyipari Kombinát alkalmazottja. Folytatta tanulmányait és mester lett. Grafikákat és fémdomborításokat kezdett készíteni (1968). Tehetségét felismerve Bandi Dezső irányította alkotómunkájában. A Maros megyei Naiv Művészek Klubjának tagja (1972.

? † ?: ref. lelkész. – Görgényszentimrén volt lelkész (1591. máj. 6.). – Irod.: Ősz.

? † Fogaras, 1603.: Marosszék főkapitánya. – Közszékely katonából lett Mihály havasalföldi vajda bizalmi embere, kapitánya és Maros szék főkapitánya. Mihai Viteazu oldalán részt vett a törökök elleni harcban, meggyőzte a székelyeket, h. egyesüljenek a román sereggel. Schellembergnél felbíztatta Mihai vajdát, h. kezdje újra a Báthoryval szembeni vesztett csatát, amelyet

? † ?: marosszéki főember. (1408). – Irod.: SzOkl, 1.

A családból T. János lustrált (1614); nemeslevelet nyert Brandenburgi Katalintól (1630. ápr. 5.); T. Mihályt Rákóczi György nemesítette (1639. dec. 7.). – Irod.: Pálmay.

? † ?: szentkirályi főember. – Több Marosszéki főemberrel együtt a székely nemzeti gyűlés számkivetésre s házaik és malmaik földúlására ítélte, a király által kirendelt bírák arra kötelezték, hogy kövessék meg a székely nemzetet és különösen Marosszék közönségét és azután nemesi jószágaival megelégedve ott lakjék, és tartozik a megkárosított székelyeknek

? † ?: székely főember. – Több Marosszéki főemberrel együtt a székely nemzeti gyűlés számkivetésre s házaik és malmaik földúlására ítélte, a király által kirendelt bírák arra kötelezték, hogy kövessék meg a székely nemzetet és különösen Marosszék közönségét és azután nemesi jószágaival megelégedve ott lakjék, és tartozik a megkárosított székelyeknek

? † ?: bíró. –Torboszló falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). – Irod.: Pesty 2014.

Szőkefalva, 1787. dec. 27., † Fogaras, 1847. okt. 20.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1806. nov. 1.), felszentelték (1810. jun. 13.). – Irod.: György: A ferencrendiek.

1888., † ?: újságíró. – A Maros c. napilap munkatársa (1927–33). A KZST beválasztott tagja (1932–), benne a számvizsgáló bizottsági tagok elnöke (1947), a Helikon mv.-i tagja (1930). Javasolta, a KZST közgyűlésén, hogy a társaság működése részére kérjenek segélyt a Város vezetőségétől (1948. máj.) – Irod.: 1924–1944 Helikon; Marosi-Helikon; Marosi-KZST;

? † ?: nemes. – Bethlen Gábor fejedelem idején, többedmagával szolgált Szolokmából mint székely nemes (1627). – Irod.: Pesty 2014.

Monor, 1843. júl. 24., † ?: tanár, közíró. – Irod.: MMK.

?, † ?: tanító. – Mezőpanitban volt mester (1715–18). – Irod.: Mezőpanit; Ősz.

Ompolygalac, 1928. júl. 13., † Mv., 2008. aug. 6: építészmérnök. – Mv.-en az Ipari Líc.-ban tanult és érettségizett (1944–49), Iaşi-ban a műszaki egyetem – építészeti karán végzett (1954), ugyan ott doktorált (1979), mérnök-dr. címet nyert. Buk.-ben a KB-ban mérnök gyakornok (1953), a borszéki viadukt építésénél dolgozott (1954–), a gyulakutai–erdőszentgyörgyi útépítőtelep

A családból T. Fábián nyert pixidáriusi levelet Báthory Gábortól (1608. jún. 10.). – Irod.: Pálmay.

Segesvár, 1846. máj. 18., † Bp., 1902. márc. 13.: bölcseleti doktor, a budapesti VIII. ker. főreáliskola tanára. – A gimnáziumot Segesvárt, Mv-., Csíksomlyón és Székelyudvarhelyt végezte, a pesti egyetem hallgatója volt (1867–72), e közben a középiskolai tanárképző tagja volt (1870–72); tanári képesítést nyert Bp.-en (1874). Szaktárgyai a magyar nyelv és

Székelysárd, 1906., † ?: vaskereskedő. – Középiskolai érettségit tett, majd a vasszakmában fejlesztette tudását és önálló kereskedő lett Mv.-en. Téli ás nyári sportcikkek, finom acéláruk, valamint a szakmába tartozó összes kellékeket tartott. A Kereskedők Körének választmányi tagja, hazafias és kulturális egyesületek támogatója volt. – Irod.: Ökrös; Székelyföld í. k.

Kiskundorozsma, 1846. szept. 1., † Mv., 1901. szept. 27. a minorita-templom alatti kriptába temették: minorita szerzetes, házfőnök, tanár. – Szegeden végezte a középiskoláit és belépett a minoritarendbe (1867. szept. 27.), pappá szentelték (1870. aug. 1.). Mint áldozópap tanár volt Nagybányán, Lugoson, Szilágysomlyón igazgató (1881–), a rendi papnevelőintézet igazgatója Egerben. Mv.-en

1873? † Mv., 1914. jún. 30.: ügyész. – Apja: Tar Sándor. Testvérei: T. Lajos, János és Dezső. Felesége Barátosi Sz. Lenke. Gyermekeik: Lenke, András. – Mv.-en kir. ügyész. – Irod.: Gyászjelentő.