Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: író, jogász. – Mv.-en. – Ploeşteanu, Grigore említi az Anton Matkiról szóló cikkében.

? † ?: r. k. pap. – Abafája első név szerint ismert papja (1677 és 1722 között). Irod.: Abafája; Ősz

Bp.,1901. szept. 12., † Landshut (Németo.), 1995. márc. 2.: irodalomtörténész, újságíró. – Középiskolát Brassóban végzett, jogot Bp.-en hallgatott. Brassóban volt magántisztviselő, kritikai és publicisztukai írásai a Brassói Lapok, Erdélyi, Helikon, Pásztotűz, Független Újság hasábjain jelentek meg (1935–). Mv.-en szerkesztette a Szabad Szó c. napilapot (1944–), a lap 1951-ig jelent meg

? † ?: tanító. – Backamadarason tanított (1859–1898). Egyedül tanított 100-nál több ref.vallású gyermeket, ezért a presbitérium határozata alapján segédtanítót fogadtak (1869–). Az ő idejében újították fel az iskola bútorzatát. A meglevő iskola már kicsinek bizonyult, erdők eladási árából új iskola épületet, papi lakást és kántortanítói lakást emeltek (1890–1900). Iskolai

? † ? : gyáriparos – Fonódája volt Segesváron. A Bp.-i Országos Általános Kiáll.-on kitüntették (1885). Talp és bőrgyárat alapított (1895). A segesvári Ipari és Jelzálogbank R.T. igazgatótanácsnak a tagja. Irod.: Az 1885. évi Bp.-i Országos Általános Kiállítás (Bp., 1885); A M. Korona országainak kivitelképes ipartelepei (Bp, 1897); Pană; Popa

Szászrégen,1731. okt. 5.,† Petele, 1774. máj. 15.: lutheránus ev. lelkész. – Wittenbergben tanult (1731. okt. 5.–). Erdélybe visszatérve egyházi szolgálatba lépett: Magyarigenben (1748-ig), Alsóidecsen, majd Petelén volt lelkész (1756–). Irod.: Szabó–Szögi

Szászrégen, 1884. jún. 7.,† Szászrégen, 1936. jan.18.: tanár. – Apja bőrkereskedő Szászrégenben. – A besztercei ev. gimn.-ban érettségizett. A kv.-i egy.-en tanult, majd beiratkozott a heidelbergi egy. Hittudományi Karára (1903. ápr. 29.–1905–1906), közben a berlini egy. Hittudományi Karán (1904. nov. 3.- 1905. máj. 4.) is tanult, majd újrairatkozott a kv.-i

? † ? : lutheránus lelkész. – Magyarrégenben elűzték a lutheránusokat (1773), ezért csak magánházban tudott működni, majd Idecsre költözött. Irod.: Léstyán – templomok 1.

? † ? : főhadnagy. – Mv.-en a Securitate Tartományi Igazgatóságán hadnagy (1952–), osztályvezető főhadnagy (1956). Irod.: Bartos 2012

? † ? : fényképész. – Műterme volt Szovátafürdőn (1910–20). Irod.: Miklósi-Sikes

Kisadorjáni család: Nemességét (1790) Szatmármegyében igazolta Balázs és András. Kisküküllőmegyei család. (Gorzó 7.). Adorjáni Ferencnek 1792. évben használt c. p. (Marostorda vm. lt. 1792. évi hom.) alapján a címer: Kerektalpú pajzsban páncélos kar egyenes karddal. Sisakdisz: páncélos kar kezében egy golyót tart. Irod.: Kempelen; MCK

Nyárádszentmárton, 1856. dec. 25., † Ótorda, 1907. dec. 15.: tanító. – A gimn.-ot Torockón és Kv.-on végezte, majd teológiát hallgatott. Tanítói oklevelet szerezett (1884). Segédkántor a kv.-i Unit. Koll.-ban. Vargyason majd Tordán kántortanító, csak kántor (1905-07), ezután az ótordai elemi iskolában tanított. Cikkei közölte az Aranyosvidék, Néptanítók Lapja, Ellenzék, Unitárius

Héjjasfalva,1892.,† Mv., 1958. ápr. 4.: tanár, ref. lelkész (elnök). – A. László, héjjasfalvi ref. lelkész és Horváth Cecilia fia. Felesége: Bertalan Erzsébet (1894–1971). – Középiskoláit Székelyudvarhelyen, az egyetemet a matematikai és természettudományi fakultáson Kv.-on végezte. Pályafutását Sepsiszentgyörgyön kezdte, mint a Ref. Koll. mat. tanára (1915–23), itt újjászervezte az iskolát. Kv-on

?, †?: jegyző. – Székelykövesd jegyzője. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.

Aranyosbánya, 1914. szept. 10., † Mv., 1990. jún. 8.: tanár. – Tanulmányait Csíkszeredában és Kv.-on végezte történelem-földrajz szakon (1937). A kv.-i Ref. Koll.-ban mint könyvtáros és pedellus dolgozott ellátás fejében (1937–40). A mv-i Áll. M. Kir. Tanítóképzőben (1940–44), majd az új nevén, az Állami Tanítóképző Intézetben (1944–48) volt földrajz-történelem szakos

Vargyas,1886., † Kv.,1956. A Házsongárdi temetőben nyugszik: tanár. – Kv.-on, Jénában és Bécsben tanult. Meltzl Hugó tanítványa volt. Gyakornok a mv.-i Ref. Koll.-ban (1909–12), majd a kv.-i Kereskedelmi Akad.-nak lett a tanára, ahol a német levelezést adta elő. – F. m.: Garay János elbeszélő költészete (1914). Irod.: Házsongárd; MIL; Mv. tört.

Ikland, 1869.,† Póka, 1943.: ref. lelkész, tanár. – Tanulmányait Mv-en, Nagyszebenben, Kv.-on folytatta, majd Bp.-en m.-latin szakos diplomát szerzett (1900). Ideiglenes tanár a mv.-i Ref. Koll.-ban (1896–97). Lelkész Székelybőn (1903-08), Iklandon, Pókában (1909. ápr.13–1943. jan.12.). A pókai egyházközségnek kis harangot adományozott (1931). Szolgálata ideje alatt épült fel az új ref. elemi

Mezőkövesd, 1842. okt. 1., † ?: tanító. – A gimnázium 7 osztályát Mv.-en, majd a tanítóképzőt a nagyenyedi Bethlen főtanodában végezte. Tanított Désen (1865–), Déván (1870–), Csurgón (1877–). A Pedagógiai Társaságnak választmányi tagja, a somogymegyei Tanító Egyletnek elnöke (1880–). Irodalmi működését fővárosi tanügyi és kv-i politikai lapokban kezdte, tanügyi tudósításokkal

? †Mv., 1995. dec. 16.: ezredes, vadász. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1995. dec. 21.)

1929? †Mv., 2005. márc. 16.: zenetanár, zeneszerző. – A mv.-i Népművészeti Iskola tanára. A könnyűzene terén jeleskedett, a romániai m. nyelvű táncdal egyik úttörője. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2005. márc.)

Havad, 1878.,† Marossárpatak, 1946. aug. 3.: tanító, igazgató. – Húszgyermekes havadi földműves család fia. Felesége: Gödri Mária. Gyermekeik: Ilona tanítónő, Dezső tanító, Zoltán, Júlia, Károly, István tanító, Mária (Cukri) Rend Károlyné, tanítónő (1913 – Mv., 2006. júl.). Gyermekei közül 4 tanító, unokái és dédunokái is valamennyien tanítók, tanárok lettek. –

Székelybós, 1896., † Nyomát, 1987. jan. 13.: gazdálkodó. – Ösi nemesi családból származott (1625–), ősei a község alapítói közé tartoztak. – Középiskolái elvégzése után 35 holdon gazdálkodott Havadon. Községi pénztáros. Az első vh.-ban a 62. gy. e.-ben a szerb, román, orosz, olasz fronton küzdött, légnyomás érte és mint szakaszvezető szerelt

? † ? : tanító. – Lukafalván tanított (1931–47) Az egyházközség jegyzője (1931–48). Népköltészeti gyűjtőmunkát folytatott a Nyárádmentén. Kakassy Mártonnal ketten foglalkoztak a »Murokország « folklórjával. Gyűjteményében vannak olyan rigmusok amelyek a népköltészet és a diák költészet keveredésének emlékei. Gyűjtésének egyrésze megjelent Énekes népi gyermekjátékok a Nyárádmentéről (Művelődés, 1972. máj.). Népköltési gyűjtését

Ilencfalva, 1936. okt. 3., † Mezőpanit, 2003. febr. 5.: matematikatanár. – Elemi iskolát a szülőfalujában, a középiskolát a mv.-i Rangheţ Líc.-ban (ma Bolyai Líc.) végezte (1954). Kv.-i Főiskolán matematika karon végzett (1963). Székesen matematikát tanított (1954–61); majd Mezőpanitban (1963–), az iskola igazgatója volt (1980–2000). Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2003. febr. 7.);

? † ? : r. k. pap, orvos. – Dobokai esperes, János király főorvosa. Elnökölt a vallási viszályban tartott segesvári gyűlésen (1538) és mérsékletet mutatott. Az 1543-i erdélyi ogy.-en, ahol Martinuzzi az ev.-ok elégetéséről szóló törvény életbeléptetését sürgette, társaival ellenállt. Irod.: Kerékgyártó

1912, † Mv.,1979. júl. 15.: újságíró. – Az Előre munkatársa volt 25 éven keresztül. Riportokkat, tudósításokat közölt a megye életéről. Irod.: A. M. [Nekrológ] (V. Z., 1979. júl. 17.)

Szamosfalva, 1907. júl.12., † Magyarkirályfalva, ?: ref. lelkész. – A középiskoláit Mv.-en a Ref. Koll.-ban, a teológiát Kv-t végezte. A teológia elvégzése után Mv.-en segédlelkész, majd Magyardellőre hívták meg, ahol négy és fél évet szolgált. Onnan Héderfájára helyezték. Folytatta a belmissziói munkát, vasárnapi iskolát vezetett, szervezte a nőszövetségi munkát, vallásórákat

? † ? : alispán, allprefektus. – Szakiskolát végzett Mv.-en, fafarágászatot tanult. Buk.-ben tíz évig litográfusként dolgozott. Visszatért Mv.-re, alkalmi munkás, tisztviselő a vármegyeházán (1944 tavaszáig). A libánfalvi parancsnokságon volt műszaki rajzoló, majd visszatért a megyéhez (1944. aug.). Tagja lett a RKP-nak (1945–). Részt vett a megyeházán dolgozók alapszervezetének megszervezésében,

Nagyernye, 1912, †Mv., 1999. dec.14.: ref. lelkész. – A mv.-i Ref.Koll.-ban érettségizett, Kv.-on végezte a teológiát. Segédlelkész Radnoton (1939–), majd Mv.-en (1940–). A mv.-.i Koll.-ban volt vallástanár. Jedden választották meg lelkésznek, de szolgálta a Kebele, Szentivány és Agárd hiveit is nyugdíjazásáig. Irod.: Csáky; MMK; [Nekrológ] (Nú., 1999. dec. 15.); Ötvös

Nyárádszentbenedek, 1900. szept. 16., † Magyarkapus, 1974. okt. 1.: ref. lelkész, néprajzkutató, helytörténész. – Lelkész Aradon, Dicsőszentmártonban, Székelyföldváron, Magyarkapuson. Gazdag magyarkapusi népdalgyűjteményét a kv.-i Folklór Intézet őrzi. Nagykapus múltja és jelene c. tanulmányát a Korunk közölte (1969/4). Munkatársa a Kiáltó Szó c. lugosi folyóiratnak (1934–). – F. m.: Székelyföldvár múltja

Hadad, 1888. febr. 26, † Bp., 1977. febr. 4.: költő, prózaíró. – Apja: Ady Sándor körjegyző, A. Endre nagybátyja volt. Férje: Landt Lajos, meghalt az első vh.-ban (1916), 3 gyermekét egyedül nevelte. – Tanítónői diplomát Bp.-en szerzett (1908). Irói munkásságát novellával, tárcával kezdte, a Zilahon megjelenő Szilágyságban. Székelymosonban állami (1916–),

Székelyabód, 1898., † Mv., 1977.: hivatalnok, nemzetőr. – Ady Sámuel ref. lelkész fia. Leánya: Mária / Mariska. – Érettségi után (1916), mint önkéntes vett részt az I. vh.-ban, a piavei csatában megsebesült, kitüntették a Vitézségi Kisezüst Éremmel. Kereskedelmi akad. végzett. Könyvelési ellenőrként dolgozott a Hangya Szövetkezetben. Házassága és a szentmihályi

Somosd, 1812. szept. 9., † ? : ref. lelkész. – Apja: A. Mihály. Fiai: Elek, József. – Helyettes tanár és könyvtáros a mv.-i Ref. Koll.-ban (1832. okt. 6.–34. júl. 7.). Teológiát végzett Berlinben (1835. szept. 9.- 36. márc. 25.). Lelkipásztor Mezőmadarason (1837–), Mv.-en (1837- 39), Berekeresztúron (1839–42), Lőrincfalván (1842–48), Somosdon (1848–56),

? † ?: ref. lelkész. – Görgényszentimrén (1801–06), utóbb Pókában szolgált (1829–45). Irod.: Ősz; Póka

1812., † 1866.: ref. lelkész.- Mezőbándon szolgált. Irod.: Kempelen; Pálmay

? † Somosd, 1858.: ref. lelkész. – Fia: Elek. – Családja Branderburgi Katalintól (1604–44) kapott nemességet, majd mint Bethlen Gábor özvegye is megerősítette azt (1630. szept.21.). Lelkész volt Alsóbölkényben (1808–12), Pókában (1812–13). Márkodon (1815–21). Somosdra hívták meg lelkésznek, ahol 37 évig szolgált (1821–58). Befejezte a templom építését, szogálatának második évében

Somosd, 1846., † ? : tanító. – Apja ref. lelkész. Állami tanító volt Dicsőszentmártonban. Néptanítói jutalmat kapott az EMKE-től (1907). Verseit és cikkeit közölte: A Család és Iskola és a Kisküküllő c. lapok. Irod.: Gulyás; Pálmay; Sándor

1860., † Mv., 1929. máj. 20.: tanár. – A. Károly öccse. – Mv.-en a községi polgári fiúiskola mat.-tanára, a kereskedelmi számtant és könyvvitelt (1887. febr. 26.–) is tanított, valamint földrajzot és könyvvitelt az Őnálló Kereskedelmi Tanonciskolában (1895). A Turbinaárok Marosba ömlésénél, a Nagybolygónál megalapították előbb az Agyagási Fürdőtársaságot, majd fürdőt

1820.,† Topánfalva, ?.: forradalmár. – 1848/49 egyik vezéralakja, Avram Iancu barátja, br. Bornemissza Pál abafáji nemesi udvarának vezetője. Irod.: MMK

Középajta, 1672., † Szásznádas, 1733.: orvos. – Apja: Szabó András. Felesége: czegei Wass Zsuzsanna, Wass György leánya. – Tanulmányait Teleki József és Teleki Sándor segítségével végezte Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden és Halle-ban, ahol orvosi oklevelet szerzett (1714). Pápai Páriz Ferenc pellegrinus társa. Részt vett a Bethlen Koll. részére kieszközölt angliai országos gyűjtés

? † ?: földbirtokos. – Felesége: érsekújvári Gyarmati Anna. – Mezőszengyeli földbirtokos. Mint az EMKE alapító és választott választmányi tagja részt vett az ülésein (1886–1900). A felesége ezüst fedeles serleget adományozott a mezőbodoni ref. egyházközségnek (1891. dec. 25). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.; Sándor

? † Magyarfülpös,1755. jan.: tanító, ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1671). Radnóton tanított (1681), később Újtordán volt rektor, majd a Kendefiek udvari papja. Abafáján (1734), Marossárpatakon (1737–43); Magyarrégenben (1744), Mezőköbölkúton (1745–48), Kisfülpösön szolgált (1748–51), majd haláláig Magyarfülpösön (1752–55 jan.) Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.; Ősz

? † ? : ref. lelkész. – Dedrádszéplakon (1712–22) volt lelkész, az egyházmegye jegyzői tisztségét is betöltötte (1677–1722 között valamikor). Irod.: Ősz

? † Oláhdellő, 1875 : ref. lelkész. – Felesége: Erdős Eszter. – A család utolsó tagjaként szolgált Oláhdellőben haláláig., a régi kis ref. templomban. Irod.: Oláhdellő

? † ? : ref. lelkész. – Pókában szolgált (1736–40), majd Alsóbölkényben (1742–43 ), Körtvélyfáján (1744–47). Irod.: Ősz; Póka

? † ? : ref. lelkész. – Backamadarason szolgált (1725–40). Irod.: Backamadaras

? † ?: földbirtokos. – Meződombon, a falu felét birtokolta. Javait a fellázadt parasztok leltározták, nagy részét szétosztották a nincstelen földműveseknek (1848. nov. 27.). Irod.: Sânpetru de Câmpie

1929. okt. 4., † Mv., 2009. okt. 29.: gyermekgyógyász főorvos. – Ajtai Tibor János (Mv., 1901.- Mv., 1967) és Papp Viktória fia. Felesége: Puskás Katalin (Kv., 1940. jan. 29.–). Gyermekei: ikrek Tibor és Katalin (1973–), Sándor (1974–). – Elemi és középiskolai tanulmányait a mv.-i Ref. Koll.-ban végezte (1948), a MOGYI

Nagyenyed, 1935. okt. 13., † Kv., 1959. máj. 8., Mv.-en temették el a ref. temetőben, síremléke Kulcsár Béla alkotása (1961): festőművész. – Iskolai tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Koll.-ban kezdte, majd Mv.-en folytatta (1947–), a képzőművészeti iskolában technikusi oklevelet szerzett (1953). Tanárai: Barabás István, Bordi András, Piskolti Gábor, Incze István. A

Magyarigen, 1895., † Mv., 1988.: könyvelő, helytörténész. – Felesége: Nagy Margit. Gyermekeik: A. Éva (1935–1959); László (1937–), újságíró. – Aradon felső kereskedelmi iskolát végzett (1912). Kőrösbányán a takarékpénztár az első munkahelye. Hadapródként vett részt az I. vh.-ban, a galiciai és az olaszo.-i fronton harcolt, az osztrák-m. hadsereg főhadnagyaként szerelt le