Szerző: Fülöp Mária
SAÁD József
? †?: katonatiszt, alezredes. – Mint százados a mv.-i M. Kir. Csaba kiráyfi Honvéd Hadapródiskola beindításakor vezette a felvételi vizsgákat (1941). A kiképzési idő alatt a 2. század parancsnoka; a 3. páncélos század parancsnoka (1942). Alezredesként kinevezték iskolaparancsnok helyettesnek (1943), parancsnokának (1944. jún. 24.–), őrnagyként zászlóaljparancsnok. Irod.: Időtár 3; A
SAAL Samuel
Bátos? †?: lelkész, tanár: lelkész. – Tanult Tübingenben a teológián (1746). Tanár volt Besztercén (1751–59). Irod.: Szabó–Szögi.
SĂBĂDEANU, Vasile, §
Mezőszabad, 1903. ápr. 7., † Mv., 1995. okt. 20.: szemorvos, egyetemi tanár. – Tanult szülőfalujában és a mv.-i R. K. Gimnáziumban (1913–21), az orvosi egyetemet Kv.-on végezte (1921–26); doktorált. Orvosi pályáját Kv.-on kezdte a Szemészeti Klinikán, gyakornok, majd tanársegéd. Mv.-en szakorvos egy kerületi rendelőben (1932–40), majd az Egészségbiztosító igazgatója (1935–);
SABATHIEL Richárd
? †?: mérnök, dr. – Mv.-en a vasbeton szerkezeteket tervezte a dr. Bernády György idején kezdeményezett vízierőmű létesítésénél, az új gát és a hozzá tartozó létesítmények tervezésével a bp.-i Lenarduzzi céget bízták meg (1912), amelynek tervező mérnöke volt. Irod.: Kelemen Árpád: A Turbina (Nú. évk. 2009).
SABĂU, Alexandru, §
Mezőszakál, 1919. aug. 27.† Mv.?: tanár, lelkész. – Elemi iskolát a szülőfaluban, középiskolát a Petru Maior Gim.-ban Szászrégenben, Dr.C. Angelescu Tanítóképző-ben Mv.-en végzett, ahol tanítói okl.-t szerzett (1934–38), majd különbözeti vizsgával leérettségizett (1946). Balázsfalván teológiát végzett (1947), látogatás nélkül Kv.-on mat.-fizikatanári okl.-t szerzett (1953–57). Miután volt tisztviselő, pedagógus, tanító, könyvelő
SABĂU, Emil
Mezőgerebenes, 1903. † Mv.?: jogász. Irodafőnök volt a Mv.-i Polgármesteri Hivatalban (1940. aug. 30.-ig). Irod.: Suciu.
SABĂU, Eugenia
? †?: Dicsőszentmárton hivatalos küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Irod.: Bosoancă; Târnăveni–725.
SABĂU, Gheorghe
? †?: hadnagy. – A MAT Securitate Tartományi Igazgatósága Erdőszentgyörgy rajoni hivatalában alhadnagy (1951), hadnagy (1954). Irod.: Bartos 2012.
SABĂU, Ioan
Faragó, 1897., † Majszín, 1944. okt. 14.: egyik áldozata a majszíni vérengzésnek, ahol a hothysták 35 Felsővisóba kényszermunkára hurcolt románt és 3 zsidót lőttek le egy házban. Irod.: Fărăgău.
SABĂU, Ioan
Mezőszokol, 1925. ápr. 2. †?: szakaszvezető.. – A m. hadseregben, a 27. tüzérezredben harcolt (1944. szept. 9.–), fogságba esett, hazatért (1945. nov. 1.). Irod.: Reghin, militari.
SABĂU, Liviu Maximilian
Mezőgerebenes, 1919. szept. 8, † Mv., 2013. ápr. 29.: g. kat. pap, esperes, érsekségi kanonok. – Tanult szülőfalujában a balázsfalvi Sf. Vasile cel Mare Líceum és Teológiai Akad.-án, katonai iskolában A bécsi döntés után Aradon tiszti iskolát végzett. Tartalékos tisztként a 6. hegyivadász zászlóaljjal harcolt a II. vh. fronton mint
SABĂU, Petru
? †?: g. kat. pap. – Szénafűben szolgált. Mivel azzal vádolták, h. Ioan Groza papnak levelet juttatott el Avram Iancutól, amelyben embereket toborzott a népi hadseregbe, Kv.-on törvény elé állították, de bizonyítékok hiányában felmentették (1848. okt. ). Irod.: Şincan 2006.
SABĂU, Romanţi
Mezőszokol, 1921. júl. 14., †?: katona. – A szigeti ezredben szolgált. A m. hadseregben részt vett a harcokban (1944. márc. 15. – nov. 15.), és szovjet fogságba esett. Hazatért (1945. szept. 15.). Irod.: Reghin, militari.
SABĂU, Simion, Panticuţa
Faragó, 1898., † Majszín, (Máramaros), 1944. okt. 14.: egyik áldozata a majszíni vérengzésnek, ahol a hothysták 35 Felsővisóba kényszermunkára hurcolt, ártatlan románt és 3 zsidót mészároltak le egy házban. Irod.: Fărăgău.
SABĂU Zaharie
Mezőszokol, 1921. szept. 7. †?: műbútorasztalos. – Elemi isk. a szülőfaluban végezte, majd Buk.-ben inaskodott Dudman Ştefan asztalosnál (1940–41), azután Anton Stavecknél (1941–43), végül Toma Diaconulnál (1946–1948). Hazatért és a régeni I.P.I.L.csónak részlegén helyezkedett el (1949. szept.–), ahonnan – annak megalakulásakor – áthelyezték a Léghajó Építő Részlegre asztalosként (1950. márc.–),
SACHS VON HARTENECK, Johann, Harteneck,Sachs von
Eperjes, 1664., † Nagyszeben, 1703. dec. 5.: politikus. Az erdélyi szász nemzet pártharcainak részese (1691–1703). Irod.: Fülöp–Ferencz; Zieglauer Ferdinand von: Harteneck, Graf der sächsischen Nation und die Siebenbürgischen Parteikämpfe seiner Zeit 1691–1703 (Hermannstadt, 1869).
SADOVEANU, Paul Mihu
Iaşi, 1920. júl. 3., † Gyulafehérvár, 1944. szept. 28.: tartalékos hadnagy, M. Sadoveanu legkisebb fia, egyetemi hallgató. – Tagja volt a 90. ezred 19. szakasz, 28. vadász zászlóaljának, amely részt vett az Erdély felszabadításáért vívott harcokban, a Maroskece–Hadrév körüli harcokban súlyosan megsebesült és Gyulafehérváron a kórházban halt meg. – F.
SÁFÁR, radnóti család
Címerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt. Irod.: Kempelen.
SÁFÁR György
? †?: nemes. – A görgényszentimrei családból: S. György, S. Miklós (Kempelen szerint) Apafi Mihálytól kapott nemeslevelet (1663. szept.17.). Irod.: Kempelen; Pálmay.
SÁFÁR György
Radnótfái család: címerpecsét és leszármazási adatok a gr. Teleki levéltárban Marosvásárhelyt. Nemes birtokos Radnótfáján (1715), Apafi Mihálytól vette vagy bérelte a birtokot. Mária Terézia idején a főkormányszék intézkedésére vissza kellett szolgáltatnia a kincstárnak (1766). Irod.: Kelemen Lajos 2009; Kempelen.
SÁFÁRI Péter
? †?: birtokos. – A mezőbándi család tagjaként kapott újabb adománylevelet Báthory Gábortól, egy kúriára Mezőbándon (1609. máj. 2.). Irod.: Pálmay.
SÁFFRÁNEK Kálmán
Mv., 1874., †?: kéményseprő. – Apja sőt nagyapja is kéményseprő volt, édesapjától vette át a mesterséget (1897). Végigharcolta az első vh.-t, 3 évet töltött orosz fogságban, mint őrmester szerelt le több kitüntetéssel. Irod.: Székelyföld í. k.
SAGYEBÓ Ferenc
Mv., 1922. ápr. 1., †?: mérnök, egyetemi tanár. – Az ált. iskola 6. osztályát Mv.-en végezte, majd ipari tanuló lett (1935–43) és technikusi képesítést nyert; a kv.-i Műszaki Főiskolán gépészmérnöki oklevelet szerzett (1953); doktorált (1971). A Csepeli Weiss Manfred Művek tervező technikusa (1943–44); Mv.-en a Vasúti Műhelyek műszaki referense (1946–48);
SAJÓ Jenő
? †?: mérnök. – Mv.-en a vízi létesítmények tervezője volt, jelen volt a dr. Bernády György idején kezdeményezett vízierőmű létesítésénél, az új gát és a hozzá tartozó létesítmények tervezésével a bp.-i Lenarduzzi céget bízták meg (1912), amelynek tervező mérnöke volt. Irod.: Kelemen Árpád: A Turbina (Nú. évk. 2009).
SALA, paniti család
S. György nyert primipilátust – lófőséget (1655. jún. 28.). Irod.: Pálmay.
SALA Erzsébet
Brassó, 1913., †?: tanítónő. – Tanulmányait Székelyudvarhelyen végezte (1932). A sombori ref. iskolában kezdett tanítani, majd Dedrádszéplakon a ref. iskola tanítónője lett (1940–), ahol a Leányszövetség vezetője, a Nőegylet titkára volt. Irod.: Székelyföld í. k.
SALA György, paniti
? †?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.: Pálmay;
SALA Mihály
? † 1779. okt. 28.: unit. lelkész. – Az ősi Toroczkai családból származott. Szabédon volt pap. A marosi egyházkör esperese (1759–), közügyigazgató (1773–). Irod.: Kénosi–Uzoni 1.,2.
SALA Mihály
? †?: ítélőmester. – Beiktatása Mv.-en volt (1795. jún. 25.), tiszteletére a cancellisták szép komédiát játszottak. Irod.: Enyedi: erdélyi m. színjátszás.
SALA Sámuel, énlaki
? †?: ítélőmester. – Felesége: szavai Almádi Károlina (1896? – Harczó, 1864. ápr. 6). Gyermekeik: S. Karolina harczói Gálfalvi Imréné; S. Franciska Páll Gyuláné; S. Juliánna. – Guberniumi tisztviselő, a Kir. Tábla ülnöke (1816), Az uralkodó táblai ítélőmesterré nevezte ki (1833. dec. 27). Országos ítélőmester. Irod.: Gyászjelentő; Időtár 5/3.
SALAD Bálint
? †?: pixidárius. – Pixidáriusi levelet nyert Báthory Gábortól (1608. jún. 10.). Irod.: Kempelen; Pálmay.
SĂLĂGEAN, Alexandru
Idecspatak?, †?: ort. pap. – Idecspatakon lelkészként szolgált. Szolgálata idejében kezdték építeni a parókia épületét, és ikonosztázt állítottak (1973–); helyettes pap volt Erdőidecsben (1973–74). Irod.: Reghin, Protopopiat.
SĂLĂGEAN, Dumitru
Csehtelke, 1913., †? 2002. márc. 22.: g. k. pap, monsenior, pápai prelátus. – Antikommunista harcos, Máramarosszigeten volt börtömben 5 évet. Irod.: C.l. (2002. márc. 23.; Iloaie.
SĂLĂGEAN, Ioan
Idecspatak, 1877. dec. 16., † Mv., 1956. márc. 30.: ort. pap, tb. esperes, szenátor, liberális megyei tanácsos. Elemi iskoláit szülőfalujában, a gimnáziumot Naszódon, a teológiát Szebenben (1904) végezte, ahol pappá szentelték. Szülőfalujában szolgált 40 évig (1904–1914). Tagja volt a régeni esperesi széknek (1915–). A háború kitörésekor a hatóságok felfüggesztették állásából (1914–18).
SĂLĂGEANU, Nicolae, §
Idecspatak, 1907. dec. 12., † Buc., 1988. dec. 25.: botanikus, egyetemi tanár. – Tanult Szászrégenben, majd a Papiu Ilarian Líceumban (1926), az egyetemet Buk.-ben végezte a Természettudományi Karon; doktorált (19339. A RTA levelező (1948. nov. 1.), majd rendes tagja (1963. márc. 21.). Mint tanársegéd kezdte egyetemi pályáját (1938), aztán adjunktus,
SALAMON Béla
Meggyes, 1889., † Auschwitz, 1944.: termény- és magkereskedő. – Iskolái elvégzése után kereskedő lett, Nyárádgálfalván nyitott üzletet, majd Mv.-en termény- és magkereskedéssel foglalkozott (1920–), üzletében 4 alkalmazottat foglalkoztatott. Mv.-ről a feleségével (1890) együtt deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidósága; Székelyföld í. k.
SALAMON Endre
Nyárádremete, 1791. febr. 3., † Nagyvárad, 1869. júl. 10.: r.k. kanonok. – Tanulmányairól keveset ismerünk. Kv.-on a Királyi Gimn.-ban tanult (1807). Papi pályafutását Zilahon plébánosként kezdte (1821–1843), majd Várad-Újvárosba került alesperesként (1843–). Mivel részt vett az1848–49-es szabadságharcban, bebörtönözték az aradi várban, ahonnan nem ismerjük szabadulása pontos idejét, valószínűleg 1858 előtt
SALAMON Ernő, §
Gyergyószentmiklós, 1912. máj. 15., † Sztara Mihajlovka (Szovjetunió), 1943. febr. 27.: író, költő, újságíró. – S. Imre és Charap Szeréna fia. Felesége: Kohn Ilona, tanítónő. – Apja fatelepi tisztviselő volt, de mivel a család leszegényedett, már tizenévesen fatelepi munkás lett. Középiskoláit Gyergyószentmiklóson végezte. Mv.-en gimn. érettségit tett, a kv.-i egy.-en
SALAMON István, Steven Salamon
Mv., 1918. okt. 8., †?: okleveles mezőgazda, biológus, agrármérnök, kutató. – Apai nagyszülei nyárádremeteiek, gyermekkorát töltötte náluk. A mv.-i R.K. Fiúfőgimnáziumban tanult, majd Kv.-on az Agrártudományi Főiskolán és Bp.-en a József Nándor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett; részt vett a II. vh.-ban, szovjet hadifogságban volt (1945–47); visszatért és folytatta kutatói
SALAMON János
? †?: zenész. – Betérnek Mv.-re a nyárutón hazatérő cigányzenészek: S. J. és fia Vilmos, Bunkó Vince (1877. szept.). Irod.: Időtár 5/3.
SALAMON József
Zilah, 1790 aug. 30, † Zilah 1871. márc 19: ref. lelkész. – Gróf Teleki Sámueltől kért 1000 forint adománnyal tette le az új iskola alapját Zilahon (1816) –. F. m.: Halotti beszédek gróf Teleki Sámuel felett / Elmondották: …Salamon József. (Kv., 1825). De statu Ecclesiae Evangelico-Reformatae in Transilvania: Commentatio theologico-historica,
SALAMON József
1801. aug. 4., † 1849. márc. 6.: r. k. pap. – Plébános Csíksomlyón, Nagyernyén (1827), Eheden (1839), Nyárádköszvényesen (1842), Mikházán haláláig. Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros megyei m. tört. 5.
SALAMON József
Abafája, 1831., † Kv., 1896. szept. 20.: orvosdoktor, gyakorlóorvos és Kv. tiszteleti főorvosa. – Középiskolai tanulmányait a kv.-i piarista gimnáziumban végezte s a szabadságharc után a pesti egyetem orvoshallgatója volt. A 60-as években hosszabb ideig a kv-i Karolina-kórháznál asszisztens; később a kv.-i volt Orvos-sebészi Tanintézetnél, azután pedig a jogakadémiánál tartott mint
SALAMON Kálmán
Mv., 1900. † Mv.?: zenész, író, cigányprímás, pedagógus. – Erdélyi prímáskirálynak nevezték. Mv. vendéglőiben játszott pl. a Maros étteremben. Állítólag minden magyar nótát el tudott játszani hegedűjén Ruha István hegedűművész gyakran jött Mv.-re, ilyenkor a Maros vendéglőben vacsorázott. Ha kérte, Salamon Kálmán mély tisztelettel átadta hegedűjét és Ruha Pista másodszor
SALAMON Lajos
Nyárádremete, 1888., † Mv., 1953?: tanár. – A mv.-i Ref. Koll. tanulója, gyakran szerepelt az ösztöndíjjal kitüntetett tanulók névsorában. Matematika és természetrajztanára (1911–). Óraadó tanár volt (1934–35), a R. K. Tanítóképzőben kémia-természetrajztanár volt (1935 –), a mv.-i R. K. Gimnáziumban mennyiségtant és természettant tanított (1940–45.). Hosszú ideig a bentlakás aligazgatója volt.
SALAMON Lajos
Csíkpálfalva, 1903. nov. 25., † Szőkefalva, 1992. szept. 12.: r. k. pap. – Csíkszeredában, Gyulafehérváron tanult, pappá szentelték (1927. jún. 11.). Káplán Torján, Kézdiszentléleken, lelkipásztor Gyergyóbékáson. Plébános Szőkefalván (1932), Kilyénfalván (1980–88). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
SALAMON Lajos
1933., † Szőkefalva, 1981.: r.k. plébános. – Szőkefalván működött (1932–81). Irod.: Maros-küküllői főesp; MKL; Nagy László.
SALAMON Lázár
? † Görgényszentimre, 1936: kereskedő. – Felesége: Schwarcz Frida. – Iskolái elvégzése után mint kereskedő tevékenykedett Görgényszentimrén. Részt vett az első vh.-ban. Halála után özvegye, Schwarcz Frida vezette az üzletet. Irod.: Székelyföld í. k.
SALAMON Péter
Nyárádremete, 1883 †?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után gazdálkodni tanult, majd önálló lett Nyárádremetén. Az első vh.-ban a 9. huszárezredben az orosz, olasz és román fronton harcolt mint szakaszvezető, a II. o. ezüst, a bronz v. é. és a Károly Csapatkereszt kitüntetettje volt. Irod.: Székelyföld í. k.
SALAMON Szilveszter István, R. P., Sylvester
Csíkpálfalva, 1835. okt. 15., † Mv., 1868. dec. 16. – A mv.-i ferences barátok egykori temploma alatt lévő kriptában nyugszik: ferences szerzetes. – Beöltözött (1855. okt. 4.), felszentelték (1860). Irod.: György: A ferencrendiek; Mv.-i örmények; Pantheon.
SALAMON Tibor
1926., †?: orvos. – A MOGYI Általános Orvosi Karán végzett (1951). Az Igazságügyi Orvostani Tanszéken gyakornok, majd tanársegéd (1952), a Kórbonctani Intézetben dolgozott (1947–54.). A MOGYI Törvényszéki Orvastanán dolgozott. – F. m.: társsz.: Törvényszéki orvostani jegyzet (Mv., 1951, 1954). Irod.: Barabás–Péter M.–Péter H.M.; Genersich; MMK.
SALÁNKY Károly, § Salánki Károly
? † 1915–18?: sportoló, zászlós. – S. Károly és Dimény Kata (1846? – Mv., 1882. márc. 24.). Fiúk: Károly. – Mv.-en futball játékos, intéző és atléta (1910 – k.). A vh.-ban halt meg. Irod.: Gyászjelentő; Illyés; Klósz 2005.
SALAT Antal
Mikháza, 1892., †?: gazdálkodó. – Édesapjától tanult gazdálkodni, majd önálló lett Jedden. Az első vh.-ban a 23. vadászzászlóaljban a szerb, olasz és az orosz fronton harcolt, mint törzsőrmester szerelt le. Kétszer az I. és II. ezüst, a bronz, kétcsíkos seb. é. és a Károly Csapatkereszt kitüntetettje. Irod.: Székelyföld í. k.
SALAT Dénes
Mikháza, 1908., †?: szabómester, gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után a szabóipart tanulta, majd a szülői háznál a gazdálkodást is elsajátította, önálló szabómester (1933–) szülőfalujában. Irod.: Székelyföld í. k.
SALAT Ferenc
Mikháza, 1893., †?: gazdálkodó. – Édesapja tanította a földművelésre. Az első vh.-ban a 23. gy. e.-ben az orosz fronton mint őrvezető harcolt. Az I. o. ezüst, bronz vit. é. és a Károly Csapatkereszt kitüntetettje volt. Tekintélyes polgára volt a községnek, haszonállattenyésztéssel is foglalkozott. Irod.: Székelyföld í. k.
SALAT Ferenc, v. Salati
? †?: r. k. pap. – Szászrégenben volt plébános (1945–66). Irod.: Maros-küküllői főesp.
SALAT István
Mikháza, 1879., †?: gazdálkodó. – Édesapja mellett tanult meg gazdálkodni. Az első vh.-ban a 62. gy. e.-ben a francia fronton harcolt. Tekintélyes polgára a községnek, bíró, a MP örökös tagja volt Irod.: Székelyföld í. k.
SALATI Ferenc, Salat Ferenc
Barót, 1890. máj. 17., † Szászrégen, 1966. aug. 24. Baróton temették: r. k. plébános, tb. kanonok. – Apja földműves. Székelyudvarhelyen érettségizett azután Bécsben a Pázmáneumban tanult (1909–13), ahol pappá szentelték (1913. jún. 13.). Káplán Brassóban, Csatószegen (1915), Gyergyóalfaluban (1916), majd lelkipásztor és tábori lelkész Hajdúnánáson (1917) Gyergyóalfaluban (1918), Székelylengyelfalván (1922), plébános
SALBEK Ferenc
? †?: pap, tanár. – A r.k. tanoda és nevelde igazgatója volt (1756). Irod.: Mv.-i R.K. okt. ; R.k. okt.–1; R.k. okt. –2.
SALCĂ, Alexandru
Görgénykakucs, 1922., † Brassó, 2001. ápr. 27.: munkás, antikommunista harcos. – Brassóban végezte a Regele Ferdinand Ipari Iskolát, és párhuzamosan esztergályosként dolgozott a Dumitru Voinea Fémipari Üzemben, elsajátította a fegyvergyártási szakmát. Bekapcsolódott a légionárius mozgalomba. A háború után az antikommunista mozgalom tagja lett, ezért több újságban fasisztának nevezték, és üldözni
SALCHER Pál
Mv.? †?: főhadnagy. – A Honvédelmi Minisztérium kinevezte a mv.-i Katonai Alreáliskola tanárának (1909. aug. 2.). Irod.: Időtár 5/3.
SĂLCUDEAN, Pavel, Sălcudean, Paul
Székelykocsárd, 1925. dec. 17., † Mv., 1992.: lakatos, politikus, ezredes. – S. Teodor vasutas és Maria fia. Kétszer nősült, két gyermeke a második házasságából született. – A mv.-i Scoala de arte si meserii iskolában végzet három osztályt (1937–40). A Bécsi Döntés után a család Tordára menekült, ahol folytatta tanulmányait és
SĂLCUDEANU, Ion
? †?: tanár. – A mv.-i Ref. Koll.-ban óraadó tanár (1929–31). Irod.: Mv. tört. 2.
SĂLCUDEANU, Vasile
Gerendkeresztúr, 1934. jan. 15., † 1995.: matematika tanár. – A kv.-i BBTE matematika karán szerzett tanári oklevelet. Az Aranyosgyéresi Líceumban tanár, majd a tordai Sodronygyárban analitikai programvezető, műhelyfőnök, Kv.-on a Sinteron vállalat számítóközpontjának főnöke. A Nemzeti Parasztpárt vezetőségi tagja, Kolozs megye tanácsának alelnöke (1993–96), prefektus (1999–2000). – F. m.: Culegere de
SALLAI, Peter István
Mv.? †?: pap. – Tanult Bernben (1730), Genf-ben (1731) mint ösztöndíjas teológus. Irod.: Szabó–Szögi.
SALLAK János
Vajdakamarás, 1930. febr. 5., † Sepsiszentgyörgy, 1998. jún. 23.: lelkész. – Tanult a kv.-i Protestáns Teológián (1954). Lelkipásztor volt Uzdiszentpéteren (1954–55), Tancson (1955–). Irod.: MMK.
SALLÓ Cassian János,R. P.
Zsögöd, 1737.† Mv., 1793. aug. 19. A mv.-i ferences barátok egykori temploma alatt lévő kriptában nyugszik: szerzetes. Beöltözött (1759. nov. 12.), felszentelték (1765. márc. 25.). Irod.: György: A ferencrendiek; Pantheon.
SALLÓ György
Csíkszereda, 1929. ápr. 23., Mv., 2016. febr. 15.: orvos. – Felesége: Lőrincz Erzsébet (1935 Szováta – 2004. febr. 15.) főgyógyszerész. Gyermekeik: György (1962) mérnök, Germán Salló Márta (1966), orvos, tanár a MOGYI-n. – Tanult a MOGYI-n (1955). Szovátán dolgozott mint balneológus főorvos (1955–1992). Hozzájárult Szováta fürdőváros fejlődéséhez, a szállodarendszer kiépítéséhez
SALM Antal, reifferscheldi gr.
? †?: szenátor. – Két fiával Xav. Ferenczzel M. Terézia királyasszony kamarásával és Károllyal együtt az 1764. évi országgyűlésen magyar honfiúsítást nyertek. Salm Antal gróf, magyar indigenátust nyert; Mária Terézia magyar királynőtől, 1765. április 10.). Irod.: Fülöp–Ferencz, Nagy Iván; Szádeczky Lajos: A székely határőrség szervezése 1762–64-ben okirattárral (Bp., 1908).
SALMEN August
Segesvár, 1869. nov. 29., †?: gyógyszerész. – Grazban végezte az egyetemet (1888–1890) kapott gyógyszerész diplomát (1891)., majd Segesváron dolgozott az Oroszlánhoz címzett gyógyszertár (alapítva1872-ban) tulajdonosaként (1909–49). Az Erdélyi megyék gyógyszerész testületének titkára (1920), majd az Erdélyi és Bánáti Gyógyszerészek Szövetsége alelnöke (1922–30) Irod.: Pană; Péter H. M., Szabó–Simon–Szögi.
SALTELECHI, Vasile
? †?: g. kat. pap. – Bárdoson volt lelkész, a g. kat esperes helynöke lett (1899). Mv.-re került, esperesként a kőtemplomban szolgált (1899–1909). Irod.: Időtár 2; Şincan 2006.
SALY Endre
Nemeskolta, 1872. febr. 11. † Bp., 1937. febr. 11: szociáldemokrata szakszervezeti vezető, ogy. Képviselő, hírlapíró. – A mv.-i szociádemokata párt egyik jelöltje a választásokon (1905. jan.). Irod.: Időtár 5/3.
SALZER, Hermann, August, Friedrich
Medgyes, 1862, † Berethalom, 1942., márc. 15.: ág. ev. lelkész. – Apja pap volt Berethalomban. Tanult Berethalmon, majd külföldi egyetemeken: Lipcsei Egy. Hittud. és Bölcs. Kar (1880–81), a Berlini Egy. Hittud. Kar (1881–82), a Bécsi Egy. Hittud. és Bölcs. Kar. (1882), a Heidelbergi Egy. Hittud. és Bölcs. Kar (1883). Tanulmányait befejezve
SĂMĂRGHIŢAN, Aurel, §
Mezőpete, 1923. aug. 26. † Mv., 2003. máj. 27.: ortodox pap, tartalékos ezredes. – Szülőfalujában, Szászrégenben és Tordán végezte elemi és középiskolai tanulmányait. Besorozták katonának Brassóba (1943), tisztiiskolát végzett Bakóban és részt vett (1943–44) a Maros völgyi harcokban Lippánál, Máriaradnán és Ópálosnál. Beiratkozott a kv.-i Ortodox Teológiai Intézetbe (1947), Kv.-ra nevezték
SĂMĂRGHIŢAN, Gheorghe
? †?: ort. pap. – Bonyhán szolgált. Antikommunista harcos, emiatt letartóztatták, megjárta Jilava, Szamosújvár, Enyed börtöneit. Irod.: Ioniţoiu.
SĂMĂRGHIŢAN, Ion, Ioan
? †?: ort. pap. – Bonyhán, Nagycsergeden tevékenykedett, itt bújtatta az üldözött Nichifor Crainicot, emiatt letartóztatták és öt évi börtönbüntetést töltött le (1951–). Kiszabadulása után Csergedre, majd Csüdőtelkére került (1960–73), végül Dicsőszentmártonba, ahol szolgálata idejében festették ki az azelőtt felépített, de be nem fejezett dicsői ort. Szentháromság templomot (1973–84). Irod.:
SAMARJAI Péter
? †?: ítélőmester. – II. Rákóczi Ferenc Mv.-en nevezte ki ítélőmesterré (1707. ápr). Irod.: II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratai (Bp., 1979).
SÁMI László, § Amicus
Zilah, 1817. nov. 16., † Kv., 1881. okt. 23.: pedagógus, publicista. – A pozsonyi akad.-n jogot tanult. A politikai életben (az 1840-es években) szerepelt, részt vett a pozsonyi ogy.-en (1844). Gr. Teleki László magántitkára volt. A zilahi koll. történelemtanára (1846–), br. Wesselényi családnál volt nevelő (1850–), Kv.-on tanár haláláig (1852–).
SÂMPĂLEAN, Ioan
Szélkút? † Szélkút, 1918. nov. 5.: ort. pap, földtulajdonos. – Pappá Miron Românul érsek szentelte (1892. júl. 12.). Küküllővárból helyezték Szélkútba (1893. aug.–), ahol igazgatótanító is volt. Szélkúti szolgálata ideje alatt új iskolát építettek (1907–12), kijavíttatta a templomot, kicserélte a zsindelytetőt cseréptetővel. Gyilkosság áldozata lett, Al. Pop tanító, aki apósa
SÁMSON Ferenc §
1893., † Mv., 1944. máj. 29.: vállalkozó. – Szállító Mv.-en. Részt vett az I. vh.-ban (1914. aug. – 18. nov.), az 5. h. táb. ágyúsezredben orosz és olasz harctéren mint tüzérfőhadnagy harcolt, főhadnagy. Kitüntetései: Br. Sign. L. kardokkal, Kor. arany érdemker., Ob, Károly cs. k. A MP tagja volt alapításától, később
SÁMSON József, § Sámson Iosif
Mv. 1891. nov. 20., † Auschwitz, 1944: orvos. – Apja szállítási vállalkozó. Középiskoláit Mv.-en a Ref. Koll.-ban, az egyetemet Kv.-on végezte (1909–14), félévet hallgatott a Bécsi Egy. Orvosi Karán (1912). Tényleges katonai szolgálatba állt (1912). Részt vett az I. vh.-ban (1914–18), az orosz és olasz fronton, mint zászlóalj orvosfőnök tevékenykedett
SÁMSON Mária
Teke; Mv., 1893 ., †?: énekesnő. – A mv.-i városi zeneiskola növendéke, Maleczky Mária tanítványa volt. A M. Kir. Operaház tagja volt (1914–22), majd a New-York-i opera tagja (1927). Fellépett Mv.-en, amikor megszólalt először koncerten a hangversenyterem orgonája (1913. okt. 18.). Ekkor közreműködött Antalffy-Zsiros Dezső orgonaművész, zeneszerző, a bp.-i Zeneakadémia
SÁMSON Márton
Marosszentkirály, 1856 †?: orvos. – Gyámja kereskedő Mv.-en. A Bécsi Egy. Orv. Karának hallgatója (1878–82). Az élesdi járás járásorvosa (1896), majd körorvos (1905). Irod.: Szabó–Simon–Szögi.
SÁMSON Sándor
1852. febr.10. † Mv., 1923. márc. 4.: vállalkozó. – Felesége: Blumenfeld Josefin (1860? – Mv., 1929. jan. 8.). Gyermekeik: dr. S. Lajos, felesége Hechtmann Erzsébet; dr. S. József, felesége Kertész Magda; S. Ferenc, felesége Deutsch Annus. – Fuvarozási vállalata volt Mv.-en, általános menetjegyirodát nyitott (1922). Irod.: Gyászjelentő; Időtár 3; Mv.-i zsidó
SÁMSONDI István
? †?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1677). Sáromberkén működött (1702–). Irod.: Ősz; Sáromberke.
SAMU József Sándor
Kv., 1961. szept.18., †?: orvos. – Kv.-on végzett Orvos- és Gyógyszerészeti Főiskolát (1986). Belgyógyász segédorvos (1990–93), szakorvos (1994–) a mv.-i Megyei Kórházban. Előadótanár Mv.-en. Közölt szakdolgozatokat az Orvostudományi Értesítőben, részt vett szakmai konferenciákon és szemináriumokon témái: kardiológia és érbetegségek. Irod.: RMKK; Orvostudományi Értesítő (1986).
SÁMUEL Aladár
Nagyenyed, 1869. márc. 1., † Balavásár, 1926. febr. 27.: ref. lelkész, történész, irodalomtörténész. – Elemi, gimnáziumi és teológiai tanulmányait Nagyenyeden végezte (1876–92) és a nagyenyedi ref. főisk. teol. karán lelkészi oklevelet szerzett (1892). Nagyenyeden köztanító (1892), Kiskenden h. lelkész (1893–), Nyárádselyén lelkész (1894–1900),), ahol gazdálkodott, felvállalta az egyház részére való
SÁMUEL Benő
Mv., 1900., †?: kereskedő. – Középiskolái elvégzése után kereskedői pályára lépett, önálló lett Mv.-en (1920–). Mv.-ről a feleségével (1902) együtt deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidósága; Székelyföld í. k.
SÁMUEL Elemér
Maroshévíz, 1900., †?: kereskedő. –. Iskoláit Gyergyószentmiklóson végezte, majd a kereskedői pályára lépett és a szakmában eltöltött gyakorlati évek után önálló lett Gödemesterházán. Az első vh.-ban a 62. gy. e.-ben a francia fronton harcolt, fogságba esett, ahol 1 évet töltött. Tekintélyes polgár, községi bíró is volt (1940–). Irod.: Székelyföld í.
SÁMUEL József, becsei
Nagyenyed, 1828., † Nagykend, 1910.: ref. lelkész, honvédtüzér. – Tanulmányait szülővárosában végezte. Még diák, amikor kirobbant a szabadságharc. Az egész osztály tanáraival együtt bevonult honvédnek. Az 1848–1849-es forradalomban honvédtüzér, tűzmester volt. A Tömösdi-szorosba osztották be szolgálatra, és ott képezték ki katonának. Rövidesen őrmesteri, majd tűzmesteri rangot kapott. Nem tartózkodott Enyeden, amikor
SAMUEL Meir, §
1900., †?: a mv-i zsidó ortodox hitközség elöljáróságának tagja. Irod.: Mv. zsidósága.
SÁMUEL Sámuel, §
Marosszentbenedek (bizonytalan adat, lehet, hogy: Nyárádszentbenedek), 1886 †?: orvos. – Tanult Kv.-on, majd a Bécsi Egy. Orvosi Karán (1910). Mv.-en orvos. Részt vett az I. vh.-ban, a 35. Div.-San.-Ansalttal az orosz harctéren volt főorvos (1914. júl. – 18. nov.). Megsebesült. Kitüntetései: Kor. arany érdemker. a v. é. sz., Károly csapatkereszt
SÁNDI Mihály
? †? Körtvélyfa, 1776. márc.?: lelkész, tanító. – Mv.-en subscribált (1730). Iskolamester volt Magyarón (1737–44), Nagyölyvesen (1744. máj. 9. – 1748), Erdőcsinádon (1750, Nyárádszeredában (1759–61) és Körtvélyfáján (1762 – 1776. márc., amikor megölték a betörők). Irod.: Filep 2.; Ősz.
SÁNDOR
Búzaházi család. Leszármazási adatok a gr. Teleki levéltárban Mv. Irod.: Kempelen.
SÁNDOR
Csíkszentmihályi régi székely család. Több tagja már a 16. sz. ismeretes. Irod.: Pálmay; Szádeczky Kardos Lajos: A Csíki Székely Krónika (Bp., 1905).