Maros megyei életrajzi lexikon

→ NAGY László, Sz

→ NÉMETHI György, Sz

Mv., 1928. ápr. 24., †?: mérnök, tudományos kutató. – Mv.-en a Polgári Fiúiskola (1940–44), a Fémipari Középiskola (1944–48) tanulója volt. Kv.-on a Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet (1952). Buk.-ben továbbképző tanfolyamon vett részt (1976–77). Dolgozott a Sadu-Gorj.-i üzermben (1952–54); Mv.-en az Encsel Mór (1954–), majd Metalotechnika (1966–). Varrógépgyár mérnöke, gyártásvezető,

Mv., 1928. ápr. 24., † Mv., 2023. aug. 29: mérnök. – A Matricon (volt Metalotehnica). Autoutilare tervezőosztályának egykori főnöke. A mv.-i ref. temetőben nyugszik. Irod.: Gyászjelentő; Nú., 2023. aug. 31.

? † Szászdányán, 1727.: tanító ref. lelkész. – Sárospatak-Gyulafehérváron suscribált (1715). Lévita volt Nagyteremiben (1721). Dányánban haláláig (1721–27). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1.,4.

Sáromberke, 1907. máj. 7., †Szamosfalva, 1959. ápr. 18. a Házsongárdi temetőben nyugszik: költő, nyelvész, irodalomtörténész. – Nagyapja Rédiger Géza, szabédi unit. lelkész, leánya Emma, Szabédi László anyja. Apja vasutas állomásfőnök, családjával Zernyesten (Brassó vm.) élt (1913 –), majd áthelyeztette magát Kv.-ra, ahol szerény családi házat vásárolt. Felesége: Tompa Margit, Tompa László

Címereslevele kelt 1591. febr. 19. Közülük József Küküllő megyében. Írnok (1825. körül). Mihály birtokos D.-Sz.-Mártonban. Küküllő megyében még több helyen birtokosok Szabó nevezetűek, jelesül Keszléren, Bábahalmán, Magyaróson, Cikmántoron stb., de valódi eredetük és összeköttetésük ismeretlen. Irod.: Nagy Iván.

a családból Sz. Demeter nyert nemeslevelet Apafi Mihálytól (1664. máj. 16.). Irod.: Pálmay.

Sz. Imre (1608. jún. 10.) és Péter (1655) kapott privilégiumot. Irod.: Pálmay.

Sz. Péter nemességet kapott (1606. márc. 2.). Irod.: Pálmay.

Sz. Imre nemesi igazolványt kapott (1784. dec. 23.) Irod.: Pálmay.

Szintén Küküllő megyei család, Nemességét (1786. jún. 19.) legf. helyen igazolta. Közülük János alszolgabíró (1794-ben), László 1815. körül szolgabíró, utóbb törv. széki ülnök, és számvevőbiztos volt. Valószínűleg e családból volt Lajos ugyan ott szolgabíró (1815-ben.). Irod.: Nagy Iván.

Címereslevele kelt 1589. április 10; Címereslevelet 1658. márc. 10. nyert az Abari családdal. Irod.: Kempelen.

? †?: fényképész. – Műterme volt Segesváron (1905–10). Irod.: Miklósi–Sikes

? †?: gyáros. – Bútor- és épületasztalos műhely (üzem?) tulajdonosa Szászrégenben (1926). Irod.: Pană.

? † 1855?: ? – Felesége: Petri Eszter (1815-Mv., 1885. nov. 8.). Gyermekeik: Sz. Amália; József, felesége Orza Mária; Ferenc; István, felesége: Gombás Emma. Irod.: Gyászjelentő.

? † 1920. márc. 25.: unit. lelkész. – Szőkefalván működött (1899–1920). Irod.: Nagy László.

Mv., 1901., †?: kötélgyártómester. – Középiskolái elvégzése után édesapja id. Sz. Albert mellett tanulta a kötélgyártó mesterséget és átvette az üzem vezetését (1931). Modern villanyerőre berendezett műhelyében a szakma minden ágával foglalkozott, szakképzett iparos volt, 3–4 alkalmazottat foglalkoztatott. Irod.: Székelyföld í. k.

Nagysármás, 1916. máj. 9. †?: csizmadia, igazgató. – Csizmadiaként dolgozott Mv.-en az Unitatea Kisipari Szövetkezetben (1946–). Nem politizált, de tagja lett a RMP.-nak (1946 márc.). Az államosításkor őt nevezték ki igazgatónak a Márton József tulajdonában levő, 5 munkaerőt foglalkoztató Timár- és Cserzőgyár élére. Irod.: Bartos Zoltán.

1797.?, † Mv., 1823. előtt: könyvtáros. – Valószínűleg Göttingában és Jénában tanult. Teleki László gyermekeinek nevelője, majd Wesselényi Miklósnak a filozófiatanára volt (1810–16). Könyvtáros a Teleki Tékában (1816), ahol egy évet töltött. Tevékenységére az akkori jószágigazgató Kadácsi István beszámolójából kapunk utalást, aki meg van elégedve munkájával és szorgalmával. Kazinczy Ferencet

? 1926., † Dicsőszentmárton, 1999. júl. 12., Mezőbándra temették: fogász főorvos. Irod.: MMK.

Radnót, 1928. febr. 19., †?: jogász. – Tanult Kv.-on a BTE-n (1946–47) és az ELTE jogi karán (1950–53). A MTA Állam- és Jogtudományi Intézet munkatársa (1953–90), a büntetőjogi és kriminológiai főosztály vezetője; az Alkotmánybíróság tagja (1990–); egyetemi tanár (1992–). Az Állam és jogtudomány kandidátusa (1968), doktorált (1983). Díjak: Akadémiai Nagydíj

? †?: kir. táb.-i írnok. – a Mv.-en polgári esküt tett (1807) mint nemes taxa nélkül. Alkirálybíró (1840) az első mv.-i Tűzmentő Egylet pénztárnoka. Irod.: Barabás Endre; Pál-Antal 2006.

? 1848, †?: kir. táblai ülnök, királybíró. Irod.: Pálmay.

? †?: tanító. – Nyárádszentlászlón tanított (1849–52), majd Bözödben tanított. Irod.: Nyárádszentlászló.

1928. jan. 25 †?: orvos, idegsebész. Irod.: Nú. (1998. jún. 12.).

Nyárádszentimre, 1897., †?: földműves. – Székely nemesi családból származott, gazdálkodással foglalkozott saját földjén. A községi képviselőtestületnek tagja volt. Az első vh. alatt két évig teljesített katonai szolgálatot. Irod.: Székelyföld í. k.

Székelybetlenfalva, Székelyhodos, 1912. aug. 5., † Ákosfalva, 1986. aug. 28., temetve Székelyhodoson: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron tanult és pappá szentelték (1934. szept. 22.). Káplán volt Csíkszentsimonon, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Brassóban. Plébános Bordoson (1938), Görgényszentimrén (1939). Hittantanár Gyergyószentmiklóson és Kézdivásárhelyen, valamint régens (1940–43). Plébános Mezőszengyelen (1945–55) és Gyimesközéplokon. Börtönben

Mv., 1875., †?: tanár, isk. igazgató. – Tanulmányait Aradon és Bp.-en végezte és mint polg. isk. tanár Újszenttamáson kezdte működését, iskolaigazgató is volt, azután Soroksárra került (1918–), ahol nyugalomba vonulásáig tanított (1932). A Hargitaváralja jelképes székely község tagja. Irod.: Székelyföld í. k.

Kv., 1877. márc. 25., †?: jogász, kir. közjegyző. – Tanulmányait Kv.-on Bp.-en végezte. Ügyvédi doktorátust szerzett. Ügyvédi gyakorlatát Szászrégenben kezdte (1903). A társadalmi élet kiemelkedő alakja a MP Maros megyei int. Biz. Tagja, a helyi tagozat elnöke, a Népközösség elnöke, a szászrégeni M. Kaszinó elnöke, minden kultúrintézmény és egyesület vezetőségi

Szováta, 1923., † Szováta, 1979. szept. 19.: ref. lekész. – Felesége: Máthé Gizella (1925-Szováta, 2003. márc. 21.), tanítónő. – Hármasfalusi lelkipásztor, majd a szovátai ref. lelkésznek választották meg (1962. jan. 21.). Esperes. Irod.: Szabó Magdolna Matild: Napló: 1943–1946 (Csíkszereda, 2011)

? †?: képzőművész. – Dolgozott több országban; Kína, Belgium, Görögország, Olaszorszég, Mexikó, de itthon is sokhelyen pl. Kv., Gyulafehérvár. Jelentős alkotásai a fametszetek, több mint 1200, valamivel több pasztell, tízannyi szénnel vagy ceruzával készített vázlat. A szójátékok mestere, humora, saját neve: mint szójáték: „Gy. Szabó Béla, a képmutató”. Adakozó művésznek

Kisgörgényben élt, ő Bartók Bélának is énekelt, emlékezett rá Erdős Irma művésznő. Irod.:

Zsobok, 1923. máj. 12. †?: textilművész. – A kv.-i Képzőművészeti Főiskolán végzett. Mv.-en élt (1986–).A Képzőművészek Szövetségének tagja. Irod.: Banner; Kiss Pál; Molnár; Nú. (2006. ápr. 29).

?, †?: tanár. – A szásszrégeni M. tannyelvű Vegyes Pedagógiai Iskolában magyarnyelvet és irodalmat tanított (1952–56). Irod.: Csernátoni.

? † Mv., 1627.: mv.-i nemes, esküdt, főbíró – Vásárhelyi Bálint deák maga, gyermekei és rokonai nevében Székely-Vásárhely mezőváros tanácsa előtt szomszédság és rokonság jogán ellene mond annak, hogy Szőcs Katalin a városban lévő házát Szabó Dávidnak (1606); Bocskai Miklós Torda vármegyében fekvő Kakucs nevű oláh falucskáját Szabó Miklós és Szabó

1870?, † Mv., 1930. okt. 5.: ?. Testvére: Sz. Lajos.; Sz. Endre. Felesége: tarcsfalvi Pálffy Jenke. Irod.: Gyászjelentő.

? †?: ?. – Felesége: Hildebránd Julianna (1804 – Kutyfalva, 1884. jún. 25. Mv.-en temették). Gyermekeik: Sz. Terenczia Illyés Ferencné; Sz. Teréz Kolunbán Károlyné; Sz. Máli Nagy Károlyné; Sz. Kata Czecz Miklósné; Sz. Ida Bede Károlyné. Irod.: Gyászjelentő.

Nyárádmagyarós, 1879., †?: gazdálkodó, fűrésztelep tulajdonos. – A gazdálkodást édesapja mellett tanulta, majd saját erejéből fűrésztelepet létesített Mikházán. Az I. vh.-ban sebesülten került orosz fogságba, ahol 6. évig volt (1914. aug. – 20. nov.). Tekintélyes polgára volt a községnek, minden hazafias és kulturális munka támogatója. Irod.: Erdélyi ezredek; Székelyföld í.

→ GÁLFALVI Emilia

Kassa, 1900. jún. 30., † Bp., 1966. febr. 10.: színész. – Már gyermekszínészként szerepelt apja, Sz Pál, Neményi László nagykárolyi társulatánál (1917–21), Mv.-en apja Sz. Pál társulatának tagja az akkor 19 éves komikus (1919), valamint vándortársulatoknál táncoskomikus, operett- és prózai szerepekben (1920–30-as években), Pécsett volt színész és rendező (1935–37), Horváth

Szováta, 1928. febr. 2., † Szováta, 2002. febr. 2.: tanító. –Torboszlón volt igazgató-tanító. Irod.: Szabó Magdolna Matild: Napló: 1943–1946 (Csíkszereda, 2011); Szováta.

?, †?: tanító. – Nagyenyeden subscribált (1763). Dicsőszentmártonban tanított (1768). Petri Nagy György naplója szerint a katonák karóba húzták dicsőszentmártini Sz. F.-et, akit a Horea lázadásban való részvételért bűnösnek nyilvánítottak (1785). Irod.: Időtár 1 ha ez ő, Küküllői Ref. Egyházm., 2.

?, † Teremiújfalu, 1802.: tanító. – Nagyenyeden subscribált (1788). Lévita volt Teremiújfaluban (1791–93), Küküllőpócsfalván haláláig (1794–1802). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm., 3., 4.

? †?: ref. lelkész. – Felesége Égerházy Lina. – Magyardellői lelkész, beszolgáló lelkésze volt az Oláhdellői gyülekezetnek (1875–1916). Az ő idejében épült az Oláhdellőn az új ref. templom, Hann József mv.-i építész tervei alapján és vezetésével (1908–11). Orgonája Schomkenik János szegedi orgonakészítő munkája. Parókiát is építettek és anyaegyházközséggé válta gyülekezet.

? †?: ref. lelkész. – Mezőpanitban lelkész (1911–12), majd tanári pályára váltott. Irod.: Mezőpanit.

? †?: ?. – F. m.: Erdély és a román kérdés (Mv., 1910). Irod.: Fülöp-Ferenc.

? 1897? † Mv., 1989. máj. 26.: munkásmozgalmi harcos. – A RKP tagja (1927–), a párt eszméinek megvalósításáért harcolt, meghurcoltatásokban volt része. A felszabadulás után felelős párt- és állami funkciókat töltött be. Irod.: Sz. F. [Nekrológ] (V. Z., 1989. máj. 28.).

? †?: tanár. A Mv.-i M. Kir. Állami Tanítóképző Intézet és Líceumban tanított testnevelést (1941–44) Irod.: Szabó K. Attila.

1949, † Mv., 2007: Az állami köztemetőben Marosszentgyörgyön nyugszik Irod.: Kiss Cs. M.4.