Szerző: Fülöp Mária
NACSÁDI Bertalan
Nagyvárad, 1920. febr. 24., † Mv., 2008. febr. v. márc.: orvos, fővegyész, biókémikus. – Temesváron majd Bp.-en gyári munkás (1936–1940, 1940–1942), katona és hadifogoly (1943–1945). Hazakerülése után érettségizett (1946), orvosi diplomát Kv.-on a BTE –en szerzett (1950). Tanársegéd a MOGYI-n (1950–53), a Közegészségtani Intézet kutatója (1953–64); majd a Közegészségügyi és
NĂDĂŞAN, Pavel
? † ?: g. kat. pap. – Erdőszengyelben szolgálata idejében épült újjá a régi (épült 1730), templom (felújították 1912). Irod.: Şincan 2006
NÁDLER Károly
Tenke, 1881., † ?: pénzügyi osztályfőnök Mv.-en. – Részt vett az első vh.-ban, mint a gazdasági hivatal főnöke harctéri szolgálatot teljesített a 20. majd a 22. h. gy. e.-ben századosi rangban. Kitüntették. Irod.: Erdélyi ezredek
NÁDUDVARI Péter; N. P. Péter
1670 k., † Szászváros, 1726.: ref. lelkész, egyházi író. – N. Dániel fia. Felesége Pápai Páriz Krisztina, Pápai Páriz Ferenc leánya (sz. 1689). Debrecenben (1687–) és Nagyenyeden tanult (1692–). Bethlen Sámuel gr. udvarában György, Ádám, Sámuel és Imre nevelője, majd a franekeri egy.-en tanult Bethlen költségén (1696–98). Hazatérése után előbb
NÁDUDVARI Sámuel
1698. k., † Hollandia, 1754: ref. lelkész, filozófus, főiskolai tanár. – Első felesége meghalt, a második elhagyta. – Sárospatakon tanult, ahonnan ifj.Csécsi János tanár ellen írt gúnyverse miatt eltávolították. Nagyenyeden folytatta tanulmányait (1723–), s gr. Bethlen György fiának nevelője lett. Az Odera melletti Frankfurtban (1728–), a franekeri egy.-en (1730–3l) tanult.
NAFTALI József, §
Balázsfalva, 1894., † ?: tükörgyártulajdonos. – Iskolái elvégzése után az I. vh.-ban (1914. okt. –18. szept.), a 21. h. gy. e.-nél szakaszvezető, az orosz harctéren vett részt az arcvonalszolgálatban, orosz fogságba került. Mint hadifogoly Oroszo.-ban az üvegcsíszoló mesterséget tanulta ki, hazatérése után önállósította magát Mv.-en és üzemét szakszerűen fejlesztette, átlagosan
NAFTALI Zoltán
Marosújváron v. Balázsfalván , 1917. nov. 22., † Wilmette-Chicago, 1991. nov. 8.: orvos, sebész, egyetemi tanár, dr. Az AEÁ-ban.családi látogatása alatt szívrohamban halt meg. – Balázsfalván érettségizett (1934), Kv.-on az I.Ferdinánd Orvosi Egyetemen szereztt diplomát (1940. szept. 3.). Évfolyamtársai: Ander Zoltán, Kelemen Attila, Spielmann József.Az egyetemi amatőr focicsapat alapembere, Hermann
NAGHIU, Iosif; Nagy József
Buk., 1932. márc. 11-. † Buc.?? : képzőművész, dramaturg. – Szászrégenben volt középiskolás, a Képzőművészeti akadémiát Buk.-ben a grafika szakon végezte (1958). Színdarabokat, verseket és versfordításokat közölt. Irod.: Molnár; RMKK
NAGY, abodi család
N. Bálint nyert pixidáriusi levelet (gyalogosságot) Báthory Gábortól (1608. jún. 10.). Irod.: Kempelen; Pálmay
NAGY, adorjáni család
Címeres nemes levelet kapott (1582. ápr. 8.; 1621). – Irod..: Kempelen
NAGY, atosfalvi család
N. András és fiai nemeslevelet nyertek Apaffy Mihálytól (1678. dec. 20.). Irod.: Kempelen; Pálmay
NAGY, bábahalmi család
Péter az 1794-ki erdélyi országgyülésen Aranyos szék követe Irod.: Kempelen, Nagy Iván
NAGY, backamadarasi család
N. Márton primipiláris levelet nyert Rákóczi Zsigmondtól (lófőséget) (1607. márc. 29.); Marosszékben János törvényszéki ülnök (1815-ben), Sámuel ugyanakkor dulló, József akkor irnok, 1848-ban dullóbiztos. Címerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Mv. A család nemességét Szatmármegyében igazolta. Irod.: Kempelen; Nagy Iván; Pálmay
NAGY, berei család
N. Lukács és Pál nyertek pixidáriusi levelet (gyalogosságot )(1608. jún. 10.). Irod.: Kempelen; Pálmay
Nagy, bikfalvi család
Háromszéki kisbirtokos székely család amelynek egyik ága Marosszékre költözött. Tagjai Nyárádgálfalván és Szabédon éltek (1794-ben) – Irod.: Kelemen Lajos
NAGY, csávási család
Lófőséget (1655. jun. 28.) N. István és János nyertek; Lófőséget 1678. okt. 28. N. András nyert. Irod.: Kempelen
NAGY, csókfalvi család
N. Balázs nyert primipiláris levelet (lófőséget) (1655. jún. 28.). Irod.: Kempelen; Pálmay
NAGY, demeterfalvi család
A család fészke Marosszék és Küküllő vármegye. Törzse demeterfalvi Nagy Ferenc 1520-ban élt, A családból Elek 1815. körül Marosszékben dulló, Sándor aljegyző, utóbb számvevő biztos 1848-ig; Címerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Mv. Irod.: Kempelen; Nagy Iván
NAGY, erdőszentgyörgyi család
Tagjai közül az egyik ág N. János és utódai, Báthory Gábortól kapott nemességet (lófőséget) (1608. szept. 28.); a másik ágból N. Ferenc Leopold királytól nyert címeres nemeslevelet (1698. febr. 13.). Irod.: Kempelen; Pálmay
NAGY, hagymásbodoni család
Lófőséget (1655. jún. 28.) N. Márton nyert. Irod.: Kempelen; Pálmay
NAGY, harasztkeréki család
Nemességét a legfelsőbb helyen igazolta (1785. jan. 31.); József ügyvéd Kv.-on (1843-ban.) Irod.: Pálmay
NAGY, havadi család
N. Imre nyert pixidáriusi levelet (gyalogosságot) (1608. jún. 10.). Irod.: Kempelen; Pálmay
NAGY, héjasfalvi család
Pál szolgabíró, Károly adóiró biztos (1848-ban).Talán e családbeliek Felső-Fejérben a következő birtokosok is: Sándor n.-selyki postamester 1845-ig, utánna Tamás ugyanaz, és Mihályfalván birtokos, N. Tamásné Vajna Teréz Hidvégen birtokos. N. József vecserdi birtokos stb. Irod.: Nagy Iván
NAGY, ilencfalvi család
N. Pál kapott primipiláris levelet (lófőséget) (1609. dec. 31.); N. János és Péter nemeslevelet nyert II. Rákóczi Györgytől (1655. jún. 28.). Irod.: Kempelen; Pálmay
NAGY, jobbágytelki család
N. György kapott primipiláris levelet (lófőséget) (1651. júl. 1.). Irod.: Kempelen; Pálmay
NAGY, kaáli család
Marosszék legrégibb családjainak egyike, Első ismert őse György, kit II. János király Tordán (1570. máj. 29.) kelt uj adománylevelében megerősit régi lófő nemességében és marosszéki birtokaiban; Báthory István tesz említést róla (1574. jan. 19.); Fiai Pál és Mihály (1606., 1607.) Ernyében vásároltak birtokokat. N. Mátyás és János a cs. és
NAGY, káposztásszentmiklósi család
N. Mihály nyert nemeslevelet (lófőséget) Rákóczi Györgytől (1655. jún. 28.); N. Gergely nyert nemeslevelet II. Rákóczi Györgytől (1653. márc. 7.); N. László és István címeres nemeslevelet kapott (1701. jún. 9.). Irod.: Kempelen; Pálmay
NAGY, kebelei család
Fészke a Mv. mellett fekvő Kebele helység, honnan előnevét veszi. Több tagja a cs. és kir. hűségére esküdött fel Básta főgenerális rendeletére (1602); N. Márton, Pál, Mihály és István, mint primipilusok lustráltak Bethlen Gábor alatt (1614); Péter adomány levelet kapott (1651) és meghalt a lengyelországi hadjáratban (1656); Dániel egyszersmind cimzetes
NAGY, kibédi család
Marosszéki székely család amelyből kibédi Nagy Ambrús élt 1579-ben, ki az Abrám nemből, Nagy-Ághból eredt; N. Miklós kapott pixidáriusi levelet Báthory Gábortól (gyalogosságot) (1608. jún. 10.); Nemességét 1624-ben igazolta; József Alsó-Fejér megyei szolgabír (1848. körűl), Enyed városi községi szónok. András táblabiró és állomási biztos (1848-ban.) Irod.: Kempelen; Nagy Iván; Pálmay
NAGY, köszvényesremetei család
N. Ferenc és István nyert primipiláris levelet (lófőséget) (1655. jún. 28). Irod.: Kempelen; Pálmay
NAGY, kövendi család
N. Péter nyert nemeslevelet Báthory Gábortól (1609. febr. 16), Zsigmond ügyvéd Mv-n.; Mózses Aranyos székben árvaszéki biró, Tamás törvényszéki ülnök Torda vármegyében, Lajos ugyanott aljegyző, (mindnyájan 1848. körűl). Károly gróf Kornis Elekné jószágigazgatója, (meghalt 1860. oct. 1-én). Irod.: Nagy Iván; Pálmay
NAGY, marosvásárhelyi család
Nagy alias Szígyártó István és György címeres nemeslevelet nyert Apaffy Mihálytól (1667. júl. 16.); Sándor aljegyző, utóbb törvényszéki ülnök Felső-Fejér megyében; István ugyanott irnok (1837. körűl.). Úgy látszik – e közelebb elésorolt családokhoz tartoznak István, Mihály, Ferenc mv.-i városi hivatalnokok (1815. körül), és János ugyanott esküdt (1837. körűl.). Irod.: Nagy
NAGY, maroszeredai család
N. György és István nyert nemeslevelet (1602. jún.. 2.). Irod.: Pálmay
NAGY, mezőbándi család
István nyert primipiláris levelet (1655.); leszármazói közül N. István ügyvéd Mv.-en (1848 ig.). Irod.: Nagy Iván; Pálmay
NAGY, mezőpaniti család
Albert nyert nemeslevelet (lófőséget) II. Rákóczi Györgytől (1607. aug. 21.) és István (1655. jún. 28). József előbb ügyvéd, s az 1841-ki országgyülésen Maros szék követe, utóbb kir. táblai igtató és az 1846. és 1848-ki erdélyi országgyüléseken kir. hivatalos. Sándor Kolos megyében számvevő biztos (1848-ban). Irod.: Kempelen; Nagy Iván; Pálmay
NAGY, mezősámsondi család
adománylevelet nyert N. Márton a mezősámsondi kuriájára és az agárdi birtokaira (1609. dec. 14.). Irod.: Pálmay
NAGY, mikházi család
N. György és János kapott nemeslevelet II. Rákóczi Györgytől (1649. febr. 10.). Irod.: Kempelen; Pálmay
NAGY, nagyernyei család
N. István nyert primipiláris levelet Bethlen Gábortól (1614. ápr. 1.). Irod.: Pálmay
NAGY, rigmányi család
N. Boldizsár nyert pixidáriusi levelet (gyalogosságot) Báthory Gábortól (1608. jún. 10.); N. György kapott nemeslevelet (1655). Irod.: Pálmay
NAGY, sárosberkeszi család
N. István és Sebestyén nyertek címeres nemeslevelet Apaffy Mihálytól (1664. febr. 2.); János kir. táblai ügyvéd Mv. (1848-ig). Valószinűleg e család ivadékai Nagy István, kinek özvegye Dénes Rebeka, és Nagy Antal, kinek örökösei berkeszi birtokosok voltak. Irod.: Nagy Iván; Pálmay
NAGY, sárpataki család
Címeres levelet Bethlen Gábortól (1616. nov. 28.) N. István nyert; Nemességét 1649.ben igazolta; E családból Ferenc kir. táblai ügyvéd Mv. ( 1845. körűl.) János ugyanaz (1848-ig). Címerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Mv.. Irod.: Kempelen; Nagy Iván
NAGY, sóváradi család
N. L. József Marosszék hites táblabirája (1842), árvaszéki ülnök (1848). Irod.: Pálmay
NAGY, székesi család
N. György, Pál és Mihály nyert címeres nemeslevelet (1602. jún. 4.); Nemességet (1608-ban ); címeres levelet Rákóczi Györgytől (1631. aug. 2.) nyert. (Szatmárm. lt.) Kihird. (1632. jun. 17) Mv.-t.; N. Pál nemeslevelet kapott (lófőséget) I. Rákóczi Györgytől (1635. aug. 3.); Nemességét (1672-ben) igazolta. Irod.: Pálmay
NAGY, szentgericei székely nemes család
N. Dimény pixidáriusi levelet (gyalogosságot) nyert (1608. jún. 10.); Nemességet (1635. febr. 12.) N. János nyert. N. András Apaffy Mihálytól házhelyet kapott Szentgericén (1662. aug. 20.). Egy ágazata Hunyad megyébe származott, hol József szolgabíró volt (1837. körül). Özvegye Janky Karolina, gyermekei Sándor megyei igazgató s aljegyző (1848-ban), utóbb catastralis hivatalnok,
NAGY, szentrontási család
N. György nyert primipiláris levelet (lófőséget) (1655. jún. 28.). Irod.: Kempelen; Pálmay
NAGY, szőkefalvi család
Küküllő vármegyei nemes család. Címeres levelet Bethlen Gábortól (1626. jun. 6.) N. Pál nyert. Nemességét Küküllővármegyében 1771. igazolta (1771), melyet aztán Tordamegye is kihirdetett. A családból Lőrinc 1763-ban Küküllőmegye assessora, majd szolgabírája, később pedig Mv.-en ügyvédeskedett; Károly (1799) vármegyei aljegyző, utóbb vármegyei követ, végül vármegyei főjegyző (1810). A XIX. század
NAGY, torboszlói család
N. Mihály kapott pixidáriusi levelet (1608. jún. 10.). Irod.: Pálmay
NAGY, vadadi család
Maros széki székely család, hol Dániel törvényszéki ülnök (1815), Benedek ugyanaz (1837), Lajos dulló (1848). Címerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Mv. Irod.: Kempelen, Nagy Iván
NAGY, vajdaszentiváni család
Nemességet (1625. máj. 26). N. Lőrinc nyert. Irod.: Kempelen
NAGY Ádám
Imecsfalva, 1921. okt. 15. † Mv., ?: naiv festő. –A mv.-i Ref. Koll.-ban járt majd Művészeti Isk.-t végzett a Gh. Olariu osztályában. Vászonra és kartonra festett olajfestményeivel és grafikáival több csoportos és kollektív kiállításon vett részt Mv.-en az Unirea Teremben és a várban. Tagja volt a KMMSz-nek (1983–). Alkotásai megtalálhatóak
NAGY Ákos
Mv., 1914. máj. 10., † Zabié, 1944. aug. 16.: honvéd. – Nagy Rózália fia. 57. gyalogezred v. 27/ III. zászlóalj tartalékos honvéd, kétszeres sebesülés után halt. Irod.: Berekméri 2015
NAGY Albert
1836.? † Mv., 1881. jan. 17.: szűcs. – Nagy Sámuel és Nagy Rebeka fia.Testvére Nagy Miklós, petrozsényi állami tanító. Felesége: Dabóczi ?. Irod.: Gyászjelentő
NAGY Albert
? † ? : birtokos. – Seprődön volt birtokoka (1861). Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
NAGY Albert
Mezőbánd, 1861. okt. 24., † Backamadaras, 1941.: ref. lelkész. – Felesége: Grösszel Mária (1866 – Mv., 1930. júl. 19.).Gyermekeik: N. Margit Szabó Józsefné; N. Domokos, ref. lelkész és N. Ilona. – Backamadarason szolgált 48 évet (1885–1934). Első ténykedése a templom tornyát pléhhel borítani (1885). Új állami isk.-t és tanítói lakást
NAGY Albert
Mezőcsávás, 1873., † ?: gazdálkodó. – Önálló gazda (1898–) Mezőcsáváson, füleg gabona féléket termesztett. Kicsi Nagy Antalnak hívták a községben. Irod.: Székelyföld í.k.
NAGY Albert
Dicsőszentmárton, 1909. ápr. v. júl. 1., † ?: gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet Szegeden kapott a FJTE-en (1931). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013
NAGY Albert
Székelykövesd, 1915. jún.4., † Tiszabábolna, 1944. nov. 4.: honvéd. – Anyja: Nagy Zsuzsánna. – Az 57/III. zászlóaljban honvéd. A hősi temető Tiszabábolnában nyughelye. Irod.: Berekméri 2015
NAGY Albert
1927., † Mezőpanit, 2004. ápr. 20.: tanító. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2004. ápr. 22.)
NAGY Albert, művészneve Beleznay
Torda, 1902. okt. 5., † Kv., 1970. febr. 25.: festőművész.. – Kv.-on az Unitárius Kollégiumban érettségizett (1921). Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán végzett (1926). Olaszországba élt, Bp.-re tért vissza (1926–37), kiállított a római-magyar kiállításon (1932). Kolozsváron az öccsénél lakott (1941–). László Gyula történész, képzőművész felismerte, művészeti nagyságát (1946). A MNSZ munkásvértanú
NAGY Albert, szabédi
1898., † ?: hadapród őrmester Mv.-en. – Részt vett az első vh.-ban (1916–18), a 22. h. gy. e. – el az orosz fronton harcolt, Kitüntették. Irod.: Erdélyi ezredek
NAGY Albert; hosszúmezői
1880., † ?: tanító. – Tanítói oklevelének elnyerése után Debrecen, Balmazújváros, Dombegyháza, Backamadaras után Mezőcsáváson (1911–23; 1940–) tanított., majd iskolaigazgató lett. Az első vh.-ban a 22. h. gy. ezredben teljesített szolgálatot mint tizedes. A községi tanács tagja, a ref. egyház presbitere és gondnoka, minden kulturális és hazafias egyesület tagja. Irod.:
NAGY alias Somogyi, kidei család
Somogyi alias Nagy Ferenc, neje és gyermekei címeres nemeslevelet nyertek Rákóczi Györgytől (1643. márc. 28.). Irod.: Pálmay
NAGY Ambrus
? † ?: dédai tanító (1869-ben). Irod.: A mo.-i néptanítók 1869 aug. 20–23 –án Bp.-en tartott negyedik egyetemes gyűlésének naplója (Bp., 1891)
NAGY András
? † ?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1733) v. Kv.-on (1750 k.). A dévai zsinaton ordinálták (1755).Tekében szolgált (1755–62) és Szentháromságon (1772). Irod.: Imreh Barna; Ősz
NAGY András
? † ?: könyvkötő. – A mv.-i Ref. Koll. könyvtárának kötött könyveket (1792–1800). Irod.: Farczády Elek: A marosvásárhjelyi Bolyai tudományos könyvtár = Emlékk. K.L. 80.
NAGY András
? † ? : jegyző. – Dicsőszentmártonban volt jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
NAGY András
1846. júl. 12., † Kiskend, 1892 máj. 15, : ref. lelkész. – Kiskenden szolgált (1878 máj.11-haláláig). Lelkiismeretesen végezte papi teendőit, irodai munkáját. Az ő szolgálata ideje alatt történt meg a falu áttelepülése, ugyanis azárvíz óriási károkat okozott (1879). Ekkor határozták el, h. átköltöznek a Kapuszeri nevű országút melletti emelkedettebb helyre.
NAGY András
Magyarózd, 1899. jan. 24., † Kv., 1974. szept. 9., a Házsongárdi temetőben nyugszik: ref. lelkész, teológiai tanár, egyházi író. – Felesége Puy Emilia (1923. júl. 27.). Gyermekeik: Zsolt (1924–53), Géza (1929), ref. lelkész. Szülőfalujában járt elemi iskolában, majd a nagyenyedi Bethlen Koll.-ban tanult és gyorsított érettségit tett (1917. ápr.), mert
NAGY András
? † ?: orvos, fertőző. – A mv.-i Móricz Zsigmond Kollégium diákigazgatója volt (1946–). Nyugdíjazása után Debrecenben élt. Irod.: Genersich; Irod.: Mv. tört.2
NAGY András
1904, † Mv., 1984. júl. 24.: munkásmozgalmi harcos. – A RKP tagja (1939–), az illegállításban részt vett a párt akcióiban, tagja volt a Vörös Segély Bizottságnak, buk.-i lakását a párt rendelkezésére bocsátotta, terjesztrette a párt kiadványait. Irod.: N. A.[Nekrológ] (V. Z., 1984. júl. 27.)
NAGY András, bódosi
Beszterce, 1878., † ?: tb. főszolgabíró, földbirtokos. – Tanulmányait és az egyetemet Kv.-on végezte, majd közigazgatási pályán működött: volt tb. főszolgabíró Nyárádszeredában és Mv.-en törvényszéki joggyakornok, majd nyugdíjazták (1918). Azután gazdálkodott Magyarpéterlakán. Az első vh.-ban a 22. h. gy. ezredben harcolt. A Hitelszövetkezet igazgatósági tagja, minden kulturális egyesület támogatója volt..
NAGY Anna, káli
Szabéd, 1906. okt. 31., † ?: gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet Szegeden kapott a FJTE-en (1929). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013
NAGY Antal
1808., † Mv., 1901: tanító, kántor. – Felesége: Kovács Eszter (1807 – Mv., 1860. dec. 10.). Gyermekeik: N. Lilla Varró Józsefné; Eszter; Mária; Róza. – Valószínű ő az a N. A., aki Csittszentivánon volt kántortanító (1831–35). Mv.-en Barabás János rektorral együtt a Kistemplom és a Szentgyörgy utcai fiúiskolában tanítottak. A
NAGY Antal
? † ?: r. k. pap. – Plébános volt a szentháromsági egyházközségben (1900–06), az ő idejében bontották le a régi templomot és építették fel az újat. Irod.: Maros-küküllői főesp.
NAGY Antal
Nyárádszereda, 1900. nov. 1., † ?: gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet Bp.-en kapott (1925). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013
NAGY Árpád
1888., † ?: tanár. – Felesége: Borsos Irén. Gyermekeik: Viktor, Lili, Árpád, Emmy (1918 – Mv., 1920. ápr. 11.). – A mv.-i Ref. Koll. tanára (1910–12). A Széchenyi István Felsőkereskedelmi Iskola tanára. Irod.: Gyászjelentő; Mv. tört.2
NAGY Árpád
? † 1936. jún. 13.: a marosi egyházközség felügyelő-gondnoka. Irod.: Gyászhírek.ker.1936.; Kelemen
NAGY Árpád
1944., † Mv., 1998. nov. 12.: sportoló, szabadfogású bírkozó. – A Matriconban dolgozott a Muresul Sportklubban bírkozott, szabadfogású országos ifjúsági birkózó bajnok (1971). Irod.: Klósz–Tolokán
NAGY Árpád
Mv., 1950., † ?: festő, diszlettervező.. – A kv.-i Képzőművészeti Főiskolán végzett. A mv.-i színház díszlettervezője
NAGY Árpád, káli, Kaáli Nagy Árpád
Maroskeresztúr, 1885., † 1936. jún. 13.: földbirtokos, th. főszolgabíró. – Tanulmányait Kv.-on a jogakadémián végezte. Pályafutását a közigazgatásban kezte, th. főszolgabíró volt Mv.-en. Székelykálban 600 hold földje volt. Az I. vh.-ban mint tart. hadnagy harcolt, felmentéssel tért haza. Az Egységes M. Párt mv.-i szervezetének vezetőségi tagja (1922), majd az OMP
NAGY Attila
Náznánfalva, 1926. jún. 28., † ?: orvos, tanár. – Tanult Mv.-en az OGYI-n (–1951). Orvos Torján (1951–53), Nagyenyeden (1953–55), Mv.-en az I. sz. Gyermekklinikán (1957–73), a Tüdőklinika szakorvosa (1957–93), főorvos, osztályvezető; tanított az OGYI-n (1985–) két évtizeden át; a Ref. Diakoniszai Asszisztensképző Főiskola igazgatója (1992–), kényszernyugdíjazásáig. Irod.: APM Todea 2013;