Maros megyei életrajzi lexikon

Mv., 1861. ápr. 25., † Mv., 1929. aug. 2.: tanító, író. – Fia: D. Mihály, szobrász. – Oklevelét Kv.-on szerezte (1880). A mv.-i Ref. el. fiúiskola (1882), a Ref. leányiskola (1886–1917), majd a Közs. fiúiskola tanítója (1886–1917), rajzot és szépírást tanított, igazgató is volt. A Marostordamegyei Általános Tanítótestület tagja, alelnöke volt.

1789., † Mv., 1876. szept. 7. : iparos. – Felesége: Lénárt Mária (1796 – Mv., 1885. nov. 26.). Gyermekeik: Károlina, Kálki Frigyesné; Ágnes, Lőcsei Sándorné; Imre; Eszter; Anna, Albert Dánielné; Mihály, felesége: Venczel Józéfa. – Iparos, ref. egyházi tanácsos Mv.-en. – F. m. : Felszólítás Mv. hű polgáraihoz. Mv. ápr. 15.

1926., † Mv., 1999. júl. 9.: banki alkalmazott, – A Nemzeti Bank aligazgatója volt. Irod.: MMK

? † ? : tanár. – Felesége: Thierry Adél. – Mv.-en a Szentgyörgy- utcai Leányiskolából lett Polgári Fiúiskolában tanított. A felesége Svájcból jött franciát tanítani. Irod.: Sipos

? † ? : tanár, főszolgabíró. – Főszolgabíró volt, a román közigazgatás bevezetésekor állását vesztette. A mv.-i Ref. Koll.-ban francia nyelvet oktatott óraadóként (1920–24). Irod.: Mv. tört. 2; Sebestyén

Szászkézd, 1911. okt. 11., † Buk., 1981. dec. 8.: operetténekes, tenorista, rendező. – Gyermekkorát Szászkézden töltötte, ahol apja lelkész volt. -Egyidőben járt a kv.-i egyetem jogi karán és a zeneakadémián, énektanára Ion Crişan. A kv.-i román opera tagja (1934); majd Ioan Vlădoiu buk.-i Rom. Operában és a Revista Alhambra –

? † ? : földbirtokos. – Székelysárd létét neki köszönheti, székelyeket telepített a csaknem teljesen lakatlan helységbe (17. sz. közepe) és kis ref. kápolnát is építtetett. Irod.: Léstyán – templomok, Nyárádszereda község

? † ? : nemes, főispán, főkapitány. – D. László és Barlabási Kata fia. Felesége: Fekete Anna. – Székely primor. Apafi fejedelem követe a portán (1663, 1671, 1675), Csík- Gyergyó-Kászomszéki főkapitány (1672), fejedelmi biztosként járt Mv.-en, ahol a helyi tanács és a lakosság közti ellentéteket volt hivatott elsimítani (1672. dec.

1608 ?, † 1668. febr.: ref. lelkész. – Felesége Szilágyi Zsófia. – Subscribált Debrecenben (1630. jan. 28.), tanulmányait a franekerai egyetemen folytatta (1636–), majd leideni egyetemen (az anyakönyvbe van feljegyezve, 1637. okt. 23., ekkor 29 éves volt). Küküllőváron lelkész (1640–68), a Küküllői Ref. Egyházmegye esperese. A gyulafehérvári ref. koll. egyik

Călăraşi, 1932. máj. 19., † ?: színésznő. – Pedagógiai Főiskolát végzett, A Mv. Állami Színház román tagozatán játszott (1962–2000). Calarasi város díszpolgára. Mv. Szeniorja, Mv.-i Nemzeti Színház Érdemdiplomáját (2000), előadói díjat kapott a Contesa Pazmany c. darab főszerepéért a sepsiszentgyörgyi színházi fesztiválon. – F. sz.: Md. Lolotte (C. Goldoni: Căsătorie

1847.? † Mv., 1880. márc. 10.: gyáros. – Testvérei: D. Gergely, Katalin, Emmánuel, János, ügyvéd. – Mv.-en gyáros. Irod.: Dorn, Alexander: Protokollireten Firmen Österreich-Ungarn. (Wien, 1892); Gyászjelent.

Szépvíz, 1745., † Mv., 1820. k.: kereskedő. – D. Jakab és Akrihámon Izidora fia. Felesége: Lázár Mária (1756-?). Gyermekei: Katalin (Mv., 1782–82); Bogdán (Mv., 1884-: ?); Mária Nuridsány Antalné (1766-?); Antal (1780–1862), mv.-i kereskedő, felesége: Dávid Katalin (1787–1856). Irod.: Száva 2012

Paks, 1913. jan. 21., † ? : százados. – Főhadnagyi rendfokozattal anyagi tiszt, majd a 4. század parancsnoka a mv.-i 27/ II. zászlóaljnál az 1940-es bevonulás után. Százados (1942. márc. 31. –). A 27. könnyű hadosztály mozgosításakor kinevezték az iker (57/ II.) zászlóalj parancsnokának. Részt vett a galíciai és erdélyi harcokban.

Szászcsávás, ? † ?, Csáváson nyugszik feleségével együtt.: ref. lelkész. – Apja: ifj. D. István, ref. lelkész. Felesége. Ambrus Emma, tanítónő. Mint papi árva, Pápa város ref. teológiai akad. -ján ösztöndíjasként tanult, itt ismerkedett meg a hallgatói szabad foglalkozás keretében a mezőgazdasággal. Mezőgazdászként példamutatásával, szaktanácsaival és gazdatanfolyamokkal segítette a falu gazdáinak

Szászcsávás, 1848., † ? : ref. lelkész. – D. István és Fazekas Katalin fia. Felesége: Gólya Julianna. Fiúk: Gyula. – Apját követte a csávási ref. templom papi székében. (1870–1903). Neves szónok volt, ő köszöntötte a vonaton Dicsőszentmártonba érkező Tisza Istvánt. Tragikus halála volt. Irod.: Csávás; Csávási emlékkönyv; Küküllői Ref. Egyházm. 1.

1839.? † Káposztásszentmiklós, 1902. okt. 19.: ref. lelkész. – Testvérei: Johanka; István; Jolán Kakasi Mártonné. Felesége: Csomós Ilka. Gyermekeik: Irma Veress Károlyné; Ilus, if. Vályi Jánosné; Zoltán, Emma és Róza († Uzdiszentpéter, 1901. dec. 11.). -Káposztásszentmiklóson ref. pap, a marosi ref. egyházmegyei főjegyző. Irod.: Gyászjelent.; Pálmay

Szászrégen, 1934. júl. 29., † ? : hadnagy. – Mv.-en a Securitate Tartományi Igazgatóságán hadnagy (1957. –). Irod.: Bartos 2012

Szováta, 1930. jún. 29., † Sepsiszentgyörgy, 2010. nov. 22.: szerkesztő, közíró, színház igazgató. – Mv.-en Egészségügyi szakközépiskolát végzett, jeles diplomával, Kv.-on a BTE p edagógia-lélektan szakán szerzett oklevelet (1955). Ifjúsági szervezőmunka után: pedagógus a kv.-i tanítóképzőben (1953–55), a mv.-i OGYI IMSZ titkára, gyakornok az OGYI filozófia katedráján (1951–61), az Ifjúmunkás főszerk.-je (1961–68),

? † ? : mester. – Ref. tanítómester Nyárádszentimrén (1694). Irod.: Imreh Barna

? † ? : ref. lelkész. – Kv.-on tanult. Groningenben (1730) peregrinált. Bánffí György udvarában, Máramarosszigeten (1738–), Bethlenszentmiklóson (1747–50), később Haranglábon (1750–68) volt lelkész. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2.

? † ? : unit. lelkész. – Nyárádszentlászlói unit egyház lelkésze (1686–93), a vargyasi zsinaton esperessé válsztották (1693. máj. 31. –), majd Szentgericén szolgált (1709). A nyárádszentlászlói zsinaton mentették fel öreg kora miatt (1717. jún. 20.). Irod.: Kénosi-Uzoni 2.; Nyárádszentlászló; Szentgerice

? † ? : ref. lelkész. – Enyeden subscribált (1687). A görgényi egyházmegyében dolgozott (1677–1722): Lelkész Nagyölyvesen (1722 k.), Magyarrégenben (1725), Marosfelfaluban (1726), Marosjárában (1727–29), Marossárpatakon (1729–30), Lúdvégen (1737). Irod.: Ősz.

Maroscsapó, 1850., † Mv., 1923. jún. 13.: gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet szerzett Kv.-on a FJTE- en (1873). Nagyilondán volt gyógyszertára, gazdálkodott, majd Mv.-en volt segéd az Arany Szarvas gyógyszertárban (1868–75), ahol alkalmazott is (1926-ig). Közben az Arany Kereszt gyógyszertárban volt kezelő (1911–12). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013

Kv., 1887. márc. 11 † Kv., 1962. febr. 5.: színész, rendező, művészeti titkár. – Szerződésben volt és fellépett Mv.-en Szabó Pál társulatában (1920–22). Irod.: Kötő

?, † ? : tanító. – Nyárádszentannán (1718). mestertanító –Irod.: Imreh Barna

?, † ? : ref, lelkész. – Felesége Tímár Judit. – Héderfáján (1667–69, 1675), Vámosgálfalván (1677–1709) volt lelkész. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.

? † 1870.: ref. lelkész. – A küküllői egyházmegye esperese. Irod.: Kakasy Márton: Naplemente (Mv., 1931)

Gyimesbükk, 1925, † Mv., 2001. márc. 6.: közgazdász. – Dályai Jakab és Őry Jolán fia. Felesége: Varga Éva (1928–). – Jogot végzett. Tervgazdász volt. Irodavezető. Az Elektromarosban dolgozott. Irod.: MMK; Száva; Száva 2012

? † ? : marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon.

Dános, 1893., † ?: titkos ügynök. – A marosi Siguranca szolgálatában állt (1922–), és mint ilyen a kommunisták üldözője volt. A rendszerváltozás után letartóztatták (1954. máj. 7.), a Marosi Fő Katonai Ügyészség elé állították, és azzal a váddal, h. a kv.-i Fuchs Simon zsidó kommunista vezetőt börtönbe juttatta (1927), elítélték

Tekeújfalu, 1906. jún. 15, † ? : gör. kat. pap, jogtanácsos. – Szászrágenben jogtanácsos. A Faliboga –féle összeesküvés III. csoportjának tagja. Letartóztatták (1956. nov. 14.). Elítélték (1956). Irod.: Áldozatok; Pál-Antal 2013

Borzás, 1933. febr. 18., † Dicsőszentmárton, 2004. ápr. 17.: tanár, könyvtáros. – Felesége: D. Eugenia. – Buk.-ben filológiát (1956) és a kv.-i egyetemen történelem-filozófia szakot végzett (1962). A dicsőszentmártoni Rajoni Könyvtár igazgatójaként, egy értelmiségi csoport közreműködésével megszervezte a Tudor Arghezi Irodalmi Kört (1956), ami az Elena din Ardeal elnevezést kapta

? † ? : tekebajnok, sportmester, fodrász. Sportmesteri címet kapott Mv.-en (1968. jan. 4.). Irod.: Időtár 4; Papp József: Élsportolóink: D. K (V. Z., 1968. febr. 22.)

Balavásár, 1926. okt. 23., † Bp., 1995. szept. 18., honvédtábornok, hadtudós, újságíró. – A soproni hadapródiskolában tanult (1943–45), amerikai fogságba esett (1945), a Tartalékos Tiszti Iskola. hadtáp szakán végzett (1950), a bp.-i Ped. Főisk. -án matematika szakos ált. isk.-i tanári okl. -t szerzett (1956), a Zrínyi Miklós Katonai Akad. -án

1833. máj. 12., † ? : jogász dr., törvényszéki elnök. – Ferenc (1788–1871) és Tompa Teréz fia. Felesége: zetelaki Sebestyén Mária (*1842., † Mv., 1921. júl. 8.), a tordai jótékony nőegylet örökös díszelnöke. Gyermekei: Andor (1867-?), felesége Domahidy Elza Ilona. A mv.-i Kir Táblánál tanácsjegyző (1861), a kv.-i kir. úrbéri törvényszék elnöke

1698, † 1773. jún. 6., temetve a mv.-i Ferences templom kriptájába: főkirálybíró, törvényszéki elnök. – D. János és Vitéz Borbála fia Felesége: 1. Naláczy Borbála, 2. Jósika Zsuzsánna (. † 1799) Gyermekei: Antal, József, Krisztina Haller Zsigmondné majd bethleni gr. Bethlen Lászlóné; Teréz br. Miske Istvánné. A Kir Tábla ítélőmestere

Kisborosnyó, 1833 után, † ? : ítélőtáblai bíró. – Ferenc (1788–1871) és Tompa Teréz fia. Felesége Domahidy Irén. Gimn. -ot Brassóban és Székelyudvarhelyt, a jogot Pesten végezte. Jogász korában küldöttséget vezetett a királyhoz, amely a pesti egyetemen a m. nyelvnek mint tannyelvnek a bevezetését kérte (1859–60). Mint az ifjúság egyik vezetőjét

Libánfalva, 1941. ápr. 1., † Mv., 2001. jún. 19.: gépészmérnök, tanár. – Régenben érettségizett, Buk.-ben a Politechnikai Int.-ben szerzett mérnöki okl. -t (1966). Mérnökként Szászrégenben az IRUM-nál kezdte pályafutását, azután az IPM Sport Reghin-nél dolgozott, majd Mv.-en a Gépipari Líc. tanára (1967–), tanfelügyelő a MM Tanügyi Osztályon (1968–73). Főmérnökként az

? † ? : tanfelügyelő. – Aranyosmaróton, Sepsiszentgyörgyön, Ungvárt (1890–), majd Segesvárt (1898–1902) volt tanfelügyelő. Szerkesztette a Nagyküküllő c. lapot (1899–1900). Irod.: Gulyás

? † ? : tanár. – Nagyváradról az Emil Gojdu Lic. -ból helyezték Sármásba, létrehozta ott a lic. -ot, amelynek első igazgatója lett (1922–), és nagymértékben hozzájárult az intézmény fejlesztéséhez: tanári és diákkönyvtárat létesített közadakozásból, bővítette, tataroztatta az isk. épületét, internátust létesített, az egész Mezőség számára elérhetővé tette az iskolát, a

Marosillye, 1878., † ? : szerzetes. – Megbízott rendfőnök (1925—27). Irod.: Maros megyei tört.

Bikafalva v. Nagykend, 1817., † Szászváros, 1875. júl. 4.: ref. lelkész, gim. igazgató. – Tanult Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden (1836–), hol kollégiumi hivatalokat viselt (1841–43). Külföldön, Berlinben járt, hazatért (1845). Még abban az évben lelkész lett Illyefalván. A szabadságharcban való részvétele miatt fogságban volt, kiszabadulása után állás nélkül maradt. Vajdahunyadra majd Dévára választották

Zetelaka, 1927., † Mv., 1983. dec. 22.: közgazdász, egyetemi adjunktus, lektor. – Férje: Dáné Károly jogász. A székelyudvarhelyi Tanítóképzőben érettségizett. Kv.-on a BTE Közgazdasági Karán szerzett diplomát. A MOGYI Társadalomtudományi katedráján volt lektor haláláig (1953. szept. 15. – 1983). Meghívottként gyakran szerepelt a Mv.-i Rádióban. Irod.: családi inf.; Facultatea de

Dedrádszéplak, 1923. szept. 18., † ? : levéltáros, történész. – Gyulafehérváron a R. K. Gimn.-ban érettségizett; az egyetemet Kv.-on a BTE tőrténelem-földrajz szakán végezte (1949), és tanári diplomát szerzett. Kelemen Lajos örökében az Akad. Kv.-i Történeti Levéltára (volt Erdélyi Múzeum Levéltára) dolgozója volt. Kutatásaiban különösen a 17–19. sz.-i Erdély művelődéstörténete foglalkoztatta,

? † ? : földbirtokos. – Péter († 1741) és kissárosi Sárossy Ilona († 1743) leánya. Férje: szárhegyi gr. Lázár Ádám (1712–79). -Végrendeletében a mv.-i ferences rendre hagyta hat eladandó ökre árát és 50 véka búzát ill. 50 véka törökbúzát misékre (1757). Irod.: Időtár 1; Pálmay

1661., † Mikháza, 1712. dec. 6.: r. k. szerzetes. – Beöltözött (1685. aug. 10.), felszentelték (1691). Irod.: György: A ferencrendiek

Vámosgálfalva, 1898. febr. 28., † ? : földbirtokos, jogász. – Mihály fia. – A vámosgálfalvi kastély tulajdonosa, tőle államosították (1949). Az EMKE ügyésze volt (1924). Irod.: Bicsok-Orbán; EM; Gaál: Kv. Vonzásában

Vargyas, 1887. márc. 5., † Mv., 1976. júl. 21.: huszárhadnagy, földbirtokos. – D. Lajos (1856–1895) és tarcsfalvi Pálffy Márta fia. Felesége: 1. Atzél Lydia (1921–1925, elváltak), 2. sárdi gr. Somssich Gabriella Irma (Bp., 1904. ápr. 8. –). Esküvő Kiskend (1926. dec. 30.). Két gyermekük: Mihály (1928–), Polixénia (1944–). – Földbirtokos

? † ? : jogász, ítélőtábla elnöke. – A Kir. Itélő Tábla Medgyesről Mv.-re költözött (1754), ennek az utolsó választott elnöke volt (1848-ig). Irod.: Szentgyörgyi

Mv., ? † Sződ, 1918. jún. 4: ügyvéd, politikus. – Az oklándi kerületben (1892–) ügyvéd. Oláhfalu országgyülési képviselője, szabadelvű programmal (1896, 1905 és 1910), a Nemzeti Munkapárt alelnöke (1910), két ciklusban a Ház alelnöke. Egyházköri felügyelő gondnok (1902–). Irod.: Kelemen