Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: tanító. – Magyarkirályfalván (1655) tanított. – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.

? † Mv., 1667. jan. 17: a fejedelemi jövedelmek prefektusa. – Apaffi Mihály fejedelem fősáfára. Arról tudósította Marosvásárhelyi György fiskális exactort, hogy Mv.-en nem tudott számára szállást szerezni tekintettel a jan 5. kezdődő ogy.-re (1666). Az ogy. alatt hunyt el a vártemplomba temették. – Irod.: Adorján; Időtár 1; Marosszéki krónikák 1.;

? † ?: Mv. polgármestere (1956–60, 1963–68). – Irod.: Fodor–Balás.

? † ?: lelkész. – Nyárádszeredában ref. pap (1712–1716). – Irod.: Imreh Barna.

? † ?: ref. lelkész. – Székelyudvarhelyen subscribált (1778). Az ótordai zsinaton ordinálták Marossárpatakra (1791?). Tancson (1792–96) volt lelkész. Más egyházmegyébe ment. – Irod.: Ős.

? † ?: unit. pap. – Teremiben volt lelkész (1595). – Irod.: Kénosi–Uzoni 2.

1872? † Mv., 1920. máj. 25.: állategészségügyi felügyelő. – Apja U. Gyula. Testvérei: U. Katalin – Koós Ferencné; Erzsébet; Júlia – Maroevich Ivánné. Felesége: Ziegler Klára. Gyermekeik: U. Gábor, Gyula, Klára, Sára, György, Cecile, Erzsébet, Dániel. – Mv.-en állategészségügyi főfelügyelő. – Irod.: Gyászjelentő.

1840? † Mv., 1901. nov. 25.: ref. lelkész, tanító. – Apja U. Dániel. Testvérei: U. Anna Csiszér Albertné; Katalin Szilágyi Domokosné; Dániel, felesége Mihály Ida. Felesége: Jancsó Lilla Júlia. Gyermekeik: Gábor, felesége: Ziegler Klára; Gyula (1874? – Mv., 1888. júl. 3.); Ilona (1876? – Mv., 1882. okt. 7.); Zoltán, Katalin, Erzsi;

? † ?: mv.-i esküdt . – Mint esküdt írta alá szentannai Lázár János végrendeletét csíki, kászoni, marosszéki szentannai és kisfaludi jószágairól (Szentanna, 1549. márc. 1). – Irod.: SzOkl, 2.

? † ?: Mv. hivatalos küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). – Irod.: Bosoancă.

Ősrégi székely primor-család, mely Ábránfalvát (Udvarhelym.) valószínűleg a honfoglalás idejéből „Jure primae occupationis” jogán bírja. Az „ábránfalvi” előnév mellett a család használta még a „csíkszentdomokosi”, „csíkszentmihályi”, „kányádi”, „szörcsei”, „bögözi”, „kászoni”, és „mezőzáhi” előneveket is. A régi okmányokban a család neve gyakran Ugron, Vgron, Wgronn és Vrkon formákban fordul elő. István

Címereslevele kelt 1622. márc. 10. – Irod.: Kempelen.

Mv., 1935., † Mv., 2010. okt. 26.: Irod. Nekrológ (Vásárhelyi Hírlap, 2010. okt. 28.).

Mv., 1885., † Bp., 1939. máj. 14. (más forrás szerint: nov. 30.) Hamvait a székelyudvarhelyi családi kriptába helyezték (1997. máj. 19.): földbirtokos, szolgabíró, főispán. – Ugron Gábor ogy.-i képviselő és zarándi Knöpfler Mária fia, ifj U. Gábor belügyminiszter testvére. Testvérei: U. Gábor, Vilma. – A piarista gimn.-ot végezte Bp.-en, jogot Bp.-en,

Szombatfalva, ma Székelyudvarhely, 1847. ápr. 15., † Bp., 1911. jan. 22. Temetés: Szombatfalván az Ugron kápolnába (jan. 26.): politikus, ogy.-i képviselő, közíró. – U. Lázár (1811–1884) és sárdi Simén Rozália fia. Testvérei: U. Rozália – Eckhardt Oszkárné; U. Ákos. Felesége: zarándi Knöpfler Mária. Gyermekeik: U. Gábor (1880–1960), politikus, felesége Szalay

Mv., 1880. jan. 8., † Bakonybél, 1960. okt. 27. Újratemették Székelyudvarhelyen a családi kápolnába (2015. máj. 25): politikus, főispán, parlamenti képviselő, belügyminiszter. – U. Gábor (1847–1911) politikus és Knöpfler Mária fia. Felesége: br. Szalay Lili. – A bp.-i piarista gimn-ban. Egyetemi tanulmányait a jogtud. karon Lipcsében (1897), Genfben és Bp.-en

Kv., 1860. aug. 8., † Kisbún, 1893. máj. 25.: földbirtokos Mezőzáhon. – U. Sándor és Kendeffy Rozália leánya. Férje: zágoni br. Szentkereszty Pál. – Férje szüleitől örökölte a kisbúni birtokokt és kastélyt, amelyet Szenkereszty Zsigmond és hallerkői gr. Haller Anna vásároltak bethleni Bethlen Sándor (1777–1863) örököseitől. Férje halála után Kisbún

? † ?: udvarhelyszéki főkapitány, a ref. egyház főgondnoka. – A család mezőzáhi ágának alapítója. Ugron János (17. sz. vége – 18. sz. eleje) udvarhelyszéki főkapitány és nagyercsei Tholdalagi Krisztina fia. Felesége: 1.kadicsfalvi Török Krisztina, 2. losonczi br. Bánffy Anna. Fiai: István, László. Ükunokája: István (1862–1948). Bánffy Anna hozománya volt

Mezőzáh, 1862. szept. 24., † Kv., 1948. szept.10., a mezőzáhi kriptába temették, de eltűnt, széthordták: politikus, diplomata, nagykövet, meghatalmazott miniszter, a család ezen ágának utolsó férfitagja. – U. Sándor és malomvízi Kendeffy Róza fia. Húga: Rozália. Örökbe fogadta húga, Rosalie/Róza br. Bánffy Jánosné unokáját, Istvánt a szerzetest, ábránfalvi Ugron-Bánffy István

Bp., 1917. febr. 24, † 1997. febr. 27. Hamvai Szombatfalván (ami már összenőtt Udvarhellyel) az Ugron kriptában nyugszanak. – U. Gábor és Szalay Lili fia. Felesége: losonczi br. Bánffy Mária. Öt gyermekük: Béla (1945–), András (1947–), Mária – Bánffy Miklósné (1950–), Anikó – Kárpáty Zoltánné (1952–) és Zoltán (1964–), húsz

Kv., 1858., † 1899. dec. 17.: mezőzáhi földbirtokos. – U. Sándor (1826–1901) és malomvízi gr. Kendeffy Róza fia. – A mezőzáhi birtokon termesztett kitűnő fehér pecsenyeboráért Bp.-i Országos Általános Kiáll.-on nagy érmet kapott (1885). Korai halála miatt a birtokot öccse, István örökölte. Az EMKE alapító és választott választmányi tagja (1885–). –

1902., † 1967.: földbirtokos. – U. János (1817–1882) udvarhelyszéki királybíró unokája. – Részt vett az I. vh.-ban, a nyugati fronton esett amerikai fogságba (1946-ig). A nagyapja által vásárolt (1866) fiatfalvi kastély utolsó tulajdonosa. Az államosítás után cukorgyári kampánymunkás Mv.-en. – Irod.: Bicsok–Orbán; Mikó.

? † ?: földbirtokos asszony. Ugron András testvére. A maroskeresztúri földbirtokok törvényes örököse. Miután leégett a kastélyuk a földbirtokokat felparcellázta, és házhelyeknek eladta (1935). – Irod.: Cristeşti – Mureş.

1865., † Fiátfalva, 1928. aug. 7.: földbirtokos, ogy.-i képviselő. – U. János (1817–1882) és lozsádi br. Györffy Ágnes fia. Felesége: kaáli Nagy Margit (esk, 1895). Gyermekeik: János, Anna gr. Mikó Lászlóné; István, Mária, Pál. – Ogy.-i képviselőként részt vett az országos politikai és közéletben is. Felesége kaáli Nagy Margit. Mikó István

Mezőszentpéter / Uzdiszentpéter, 1888., † Dicsőszentmárton, 1941.: tanító. – Tanítóképzőt Naszódon végzett, Hodákra nevezték ki igazgatótanítónak. A II. vh.-ban Olaszországig jutott a katonai egységével. Megszökött az osztrák–m. hadseregből, és hazament Hodákra, ahol Toka és Ársica faluban is megszervezte a Román Nemzeti Bizottságot és Nemzeti Gárdát. Még öt hodáki polgárral együtt

Harcó, 1848. okt. 14., † Szászrégen, 1905. nov. 11.: g. kat. pap. – Apja: U. Gheorghe, g. kat. lelkész Uzdiszentpéterben. – Tanulmányait Mv.-en kezdte, Balázsfalván folytatta, Bécsben az Augustineumban (1874) teológiát, a bécsi Egy. Bölcs karán (1874–75) a Szt. Borbála Intézetben tanult, majd Balázsfalván szentelték pappá (1873. nov.2.), és az

? † ?: g. kat. pap. – Mesterházán szolgált (1865–80). – Irod.: Reghin, Protopopiat.

? † 1865. k. / után: ort. pap. – Mesterházában szolgált (1841–). A szolgálatban G. Ujică követte. – Irod.: Dobozi.

Uzdiszentpéter, 1917., † Uzdiszentpéter, ?: gazdálkodó. – A Királyi Gárda Ezredében Buk.-ben volt katona (1940). A háború ideje alatt mozgósították a 7. Gárda Ezredhez, amellyel a keleti fronton harcolt Besszarábia felszabadításáért, majd az ukrajnai harcokban Dalnicnál és Odesszánál. Ezután a bukaresti Királyi Palota védelmére kirendelt katonai egységben szolgált (1942–). Kitüntették

Uzdiszentpéter, 1920 † Uzdiszentpéter, ?: tüzér. – A 39. Tüzér Ezrednél szolgált. Részt vett a II. világháború harcaiban a keleti fronton, a Don kanyarnál (1942 telén). Visszatért és újból a frontra küldték (1943 őszén). Orosz fogságba esett (1944. aug.). Beiratkozott a Tudor Vladimirescu Hadosztályba, és Mo.-on a Tokaj vidéki harcokban

Segesvár † ?: pap, tanár. – Tanult Jénában (1763). Tanár Segesváron (1765–), prédikátor. – Irod.: Magyar történelmi tár (Pest, 1855–63); Szabó–Szögi.

Százkézd, 1710 k., † Kv. (?), 1787 után: festő-asztalos. – Fiai: Lőrinc és János. – Szász eredetű családból származott, a szakmát valószínűleg a segesvári asztaloscéhben tanulta ki. A kv.-i asztalos céh tagja lett (1742.), Kv.-ott polgárjogot kapott (1742. jún.), a város Monostor negyedében volt 200 forint értékű háza (1756). Egy

Hétúr, 1898. júl. 14., † Segesvár, 1970. ápr. 4.: hegedűkészítő. – 13 éves korától készített hegedűket, saját maga is hegedült. Hozzávetőleg 5 drb. hangszerét jeles romániai hegedűművészek használták, jó hírnévnek örvendett. – Irod.: LSS.

Segesvár, 1851. jún. 18., † Segesvár, 1892. jan. 14: tanár. – A gimnáziumot szülővárosában végezte majd a Jénai Egy. Hittud. Karán tanult (1871–). Hazatérve tanár a segesvári gimn.-ban. – Irod.: Szabó–Simon–Szögi.

Segesvár, 1722., † Rádos, 1792. szept. 16.: lelkész, tanár. – Tanult Lipcsében (1746). Tanár, prédikátor Segesváron; lelkész Rádoson (1759–92). – Irod.: Szabó–Szögi.

→ ÉGHI Ghyssa

Kisnyulas, 1907., † ?: g. kat. pap, tanító; ort. pap. – Iskoláit Balázsfalván végezte, ahol előbb tanítói oklevelet szerzett (1927), majd teológiát végzett (1932). Görgényüvegcsűrön volt mint ig. tanító és lelkész, majd Libánfalvára került (1940). Ort. pap Görgénynádasban, a ma is használt ort. templomot renováltatta (épült 1894). Felújíttatta a freskókat is

Kisnyulas, 1920. jan. 25. † ?: őrmester, régeni lakos. – A 3. hegyivadász zászlóaljban szolgált. A magyar hadsereg kötelékében részt vett a II. vh. harcaiban (1942. nov. 25. – 44. márc. 25.). – Irod.: Reghin, militari.

Dragodona, 1906. aug. 25., † Marosorbó (Maros), 1944. szept. 27: százados, p. m. őrnagy. – Részt vett csapattestével a 495. és 463. magaslatok meghódításában a Maros északi oldalán, visszaverték a Maros jobb partjára. Post mortem őrnagyi rangot kapott és a Mihai Viteazul Érdemrend III. fokozatával tüntették ki. – Irod.: MMK;

Görgény, 1768., † Ósebeshely, 1820. márc. 16.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1793. nov. 17.), felszentelték (1795. júl. 15.). Lelkész volt Ósebeshelyen. – Irod.: György: A ferencrendiek.

? † ?: asztalos. – Mv.-en labdarúgó volt. A MTE vezetőségi tagja (1924–30), majd a labdarúgó szakosztály intézője, azután az egyesület titkára. Keresztény nemzeti szellemben vezette egyesületét (1936–), nagy segítségére volt Anghi Balázs és Pálffy János, valamint az utánpótlás terén Kiss Árpád edzőnek. – Irod.: Pluhár.

1912., † Mv., 1997. jún. 5.: a Maros Készruhagyár igazgatója.

Segesvár, 1926. szept. 6., † ?: grafikus. – Tanulmányait Buk.-ben a művészeti akadémián végezte. Tagja volt a romániai Képzőművészeti Szövetségnek (1956–82). Szabadfoglakozású grafikusként főleg a reklámiparban dolgozott, vezetője volt a szövetséghez tartozó nyomdának, tanított a buk.-i nyomdaipari líceumban. Jutalmazták a Román Képzőművészeti Szövetség grafikai díjával (1977), ösztöndíjat nyert a nemzetközi

Krakkó, 1802. aug. 31., † Brünn, 1877. jan. 1.: osztrák táborszernagy, lovag. – A naszódi román határőrezred parancsnoka, alezredes, felmondta az engedelmességet a m. kormánynak és támogatta a román felkelést (1848. szept. 14.). A naszódi határőrezred katonáinak zömével Szászrégenbe tette át a főhadiszállását. Szászrégenből Mv. ellen vonultak a székely csapatok, megverték

? † ?: jogász. – Segesváron jogász. Az osztr.–m. uralom idején Iaşiba menekült más erdélyi románokkal együtt. Ott Octavian Goga vezetésével a menekültek szövetkezését hozták létre, amelynek feladata a kettős uralom elleni harc megszervezése lett volna. Az összes erdélyi és bukovinai menekült összegyűlt, és egy 12 tagú vezető bizottságot választottak, amelynek

? † ?: Segesvár hivatalos küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). – Irod.: Bosoancă.

Dános, ? † ?: ortodox pap. – Lelkész volt Marginen községben. Mint antikommunista ellenállót 10 évre ítélték, amit Nagyenyeden töltött. Kiszabadulása után holtan találták templomában. – Irod.: Iloaie.

Tusnád, 1751. † 1799. máj. 19. A mv.-i ferences barátok egykori temploma alatt lévő kriptában nyugszik: ferences szerzetes. – Mezőbándon szolgált. – Irod.: György: A ferencrendiek; Pantheon.

A Kossuth-szobor bizottság tagja (1894–99). – Irod.: Szentgyörgyi.

Maroshévíz, 1900., † Mv., 1993. febr. 28.: földbirtokos. – U. Jeromos és Teleszky Ilona fia. – Kv.-on és Nyitrán tanult, ahol érettségizett (1918). Katona volt a 9-es huszároknál, majd Kv.-on és Bp.-en jog- és kereskedelmi akad.-hallgató, amit Németo.-ban fejezett be. Maroshévízen az apja birtokát vezette. A maroshévízi M. P. elnöke, a