IACIVICI Ştefan
? † ?: ort. pap. – Meggyesfalván szolgált. Azzal vádolták, hogy ellenezte Erdély és Mo. egyesülését. Bár négy félárva gyermeke volt, letartóztatták, és börtönbe vetették. Trombitás Partenie hívta fel az esetre a hatóság figyelmét (1851). Irod.: Şincan 2006
IACOB Alexandru, §
Marosszentgyörgy, 1903. márc. 21., † Marosszentgyörgy, 1991.: munkás, igazgató. – Hét oszt. a szülőfalujában végezte. Tevékenyen részt vett a község művelődési életében, majd kinevezték kultúrigazgatónak (1951–53). Műkedvelő csoportjaival benevezett a kutúrális versenyekbe. Saját maga is tagja volt a vegyes kórusnak (1950–66). Nyugdíjba vonult (1979). Irod.: Opriş
IACOB Dumitru
Nyárádtő, 1906. júl. 17., † Kv., 1957. máj. 23.: geológus-paleontológus, egyetemi, tanár, tudományos kutató. – A középiskolát Mv.-en a Papiu Ilarian Líc. -ban (1928), az egyetemet Francio. -ban Párizsban és Nancyban végezte (1928–32); doktorált Magna cum laude-val (1945). Tanárként kezdte pályáját Szászvároson (1932–46), ahol jelentős archeológiai és ásványtani gyűjteményt létesített.
IACOB Ioan
? † ?: ort. pap, esperes, tanító. – Marosszentgyörgyön szolgált. Azzal vádolták, h. m. nemzetellenes összejöveteleket tartott a híveinek, ezért börtönbe vetették (1851). A dok. -ok szerint akkor 69 tanuló tanult az ort. iskolában (1852). Iskolaépület is létezett (1854–). Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala; Şincan 2006
IACOB Ioan, §
Nyárádtő, 1891. apr. 10., † Mv., 1969. júl. 15.: tanító. – Tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Balázsfalván folytatta a gr. kat. tanítóképzőben (1909–13). Tanított Kiskökényesen (1913–18), majd Kisszentlőrincen a felekezeti iskolában. Hivatalos küldött a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.), az Erdély Romániához való csatolását kimondó nyilatkozat egyik aláírója volt. Részt vett
IACOVICI Ştefan, Jakovics Stefan
?, † ?: gr. kat. lelkész. – Medgyesfalván lázította a híveit, fenyegette a magyarokat, ezért letartóztatták (1848. jún. 16.), váltsádíj ellenében szabadon engedték (1848. nov. 21.). Irod.: 1848–1849 Marosszék
IACOVLEV Ioan
?, † ?: tanár. – A mv.-i kereskedelmi iskola tanára (1940–41; 1945–46). Irod.: Înv. comercial econ.
IANCU Avram, § Avram Iancu
Felsővidra, ma Avram Iancu, 1824. † Kőrösbánya, 1872. szept. 10., Cebe-ben temették el : ügyvéd, forradalmár, román népvezér. – Elemi iskolába Vidrán és Topánfalván járt, gimn. -ot Zalatnán (1837–41) és Nagyenyeden, a bölcseleti és jogi tanulmányait Kv.-on végezte a piaristáknál (1841–45). Rövid ideig Szebenben a kincstárnál volt gyakornok, Mv.-en a
IANCU Gheorghe
Gyulafehérvár, 1924. szept. 20., † ? : zeneszerző, katonai karmester. – Tanulmányait Gyulafehérváron kezdte (hegedű, kürt), Buk. -ben képezte magát (1951–54). Beszterce-Naszódon kürtös (1943–53); a katonai fúvós zenekar, a Kultúrház karmestere, valamint zenetanár (canto) a Tisztek Házában (1954–56). Mv.-en a 03902-es Katonai Egység fúvós zenekarának karnagya (1956–). Cikkeket, zendarabokat közölt a Viaţa
ICHIM Maria
Felsőrépa, 1916. márc. 26., † ? : kulák. – I. Dumitru és Mária leánya. – Kényszermunkatáborba küldte a securitate (1952), a pénzbeváltással kapcsolatos negatív hírkeltés miatt. Irod.: Bartos 2012
ICLĂNZAN Dumitru
? † ? : Kisikland hivatalos küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésre (1918. dec. 1.). Irod.: Bosoancă
IDIERU N. E.
? † ? : tanár. – Mv.-en a Mihai Viteazul Katonai Líc. -ban tanított (1923). – F. m.: Progresele literilor, ştiinţelor şi artelor în secolii XVIII. şi XIX. 1. parte (Tg. M., 1923); Limba geografică şi descifrarea ei (Iaşi, 1926). Irod.: Fülöp–Ferencz
IEREMIA Lucian Ştefan Anton
Mv., 1929. febr. 1., † Mv., 2009. jún. 1.: orvos, előadótanár, dr. – Mv.-en a Mircea cel Bătrîn Líc. (1941–45), az Al. Papiu Ilarian Líc. -ban tanult (1945–49); OGYE Kv. –on végezte (1950–56), doktorátust nyert (1970). Általános fogász Marosillyén (1956–62). A mv.-i OGYI -ra került: reparátor (1962–64), tanársegéd (1964–71), mint adjunktus
IEREMIA Ştefan
?, † ? : városi kultúrtanácsos. – Mv.-en városi alkalmazott, közigazgatási osztályfőnök (1926). A városháza kultúrtanácsosa. A tanács nyomort enyhítő akciójának vezetésével bizták meg (1930). A városi kezelésben levő mozi igazgatója (1931). Ideiglenesen a zeneiskola vezetésével is megbízták (1937). A városi szegényház igazgatója (1939). Az Apostoli vadásztársaságok aktív tagja (1940). Irod.:
IGAZ József
1888., † ?: ref. lelkész. – A teológiát Sárospatakon, Genfben, Párizsban és Edinburgh-ban végezte, lelkésszé avatták (1916). Pályáját Keresden kezdte, majd Mv.-en tábori lelkész volt s mint ilyen az olasz frontra került; lelkész Bájon (1918–), Bodroghalászon (1925–), Alacskán (30-as évek). Irod.: Gulyás
IGENI János, Egeni János
? † ? : tanító. – Küküllőszéplakon tanított (1794–98), Székelyberében lévita (1817–1830). Irod.: Imreh Barna; Küküllői Ref. Egyházm. 3.
IGNÁCZ Alpár
1888., † ?: építészmérnök. – A tervei alapján építették Szászrégenben a Ref. Egyházközség templomát (1890), és Radnótfáján a ref. templomot (1895). Irod.: Reghin, destin şi istorie
IGNAT Petre, Ignat Petru
Nagycserged, 1931. márc. 21., † Temesvár, 2000. jan. 31. Csergeden temették: orvos, sebész, egyetemi tanár. – A dicsőszentmártoni Al. Sahia Líc. -ban végzett (1949), és Temesváron az orvosi egyetemet (1957). Temesváron volt sebészfőorvos és a megyei kórház igazgatója, egyetemi tanár, az Általánosorvosi Kar dékánja, doktorátust vezető professzor. Több mint 160
IGNAT Vasile
Marosbogát, 1938., † Nagyenyed, 1950.: tanító. – A szülőfalujában volt tanító. Politikai okokból letartóztatták, az enyedi börtönbe hurcolták, és kivégezték. Irod.: Balint
IGREŢ Viorel
Halmágy, 1938, † ?: lakatos, mérnök, párttitkár. – Szekcióvezető üzemmérnök volt Aradon a vagongyárban, majd párttikár és néptanácselnök Aradon. A RKP Maros megyei bizottságának volt első titkára (1988. júl. 6.). Visszatért az aradi vagongyárhoz, amit ma Astra-nak neveznek, ahol vezető közgazdász a terv- és fejlesztő osztályon. Irod.: Ajtay László : I. V.
II. ENDRE király
1176 k.†1235: m. király. – Az Árpád-házi m. kir. feleségének a meggyilkolásával kapcsolatos Dedrédszéplak első említése (1228). Szászrégen neve adománylevelében jelent meg (1228). Irod.: Bálint Zsigmond 2010
IKAFALVI Ferenc
? † ? : ref. lelkész. – Felesége: Mezei Mária. – Subscribált Mv.-en (1671). Lelkész volt Disznajón (1693), majd az abafáji gyülekezetben (1712–31). Irod.: Abafája; Ősz
IKAFALVI János
? † ?: ref. lelkész. – Szentgerice (1739–1741), Backamadarason szolgált (1741–48). Irod.: Backamadaras
IKAFALVI Mihály
? † ?: tanító. – Subscribált Kv.-on (1732). Disznajón (1737), Pókában (1741–52) volt mester és Kisillyén lévita (1753–59). Irod.: Ősz
IKAFALVI Sámuel
? † ?: tanító, ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1732). Magyarkirályfalván tanított (1739). Backamadarason szolgált, mint lelkész (1748–77). Irod.: Backamadaras; Küküllői Ref. Egyházm. 3.
IKLANDI Zsigmond
1893., † ?: földbirtokos. – Önálló gazda 58 holdas birtokán Folyfalván (1920–). A község bírája tízéven át és minden hazafias és kulturális intézmény működésében részt vett. Az első vh. -ban a 62. gy. e. -ben a szerb és olasz fronton harcolt, megsebesült. A Károly Csapatkereszt és a kétsávos seb. érem tulajdonosa.
IKLÓDI Dezső
? † ?: külügyi tanácsos. – Mint a Borszéki Vadásztársaság vadászmestere (1921–46) a Keleti -Kárpátokban Dobrudzsában és a Dunadeltában számos vadászaton vett részt, így azon is amelyet Horthy Miklós kormányzó tiszteletére rendeztek a Görgényi Havasokban. Külügyi tanácsos a buk.-i m. követségen (1945); származása miatt állásából elmozdították. Bp.-en rendőri felügyelet alatt tartották,
ILEA Gheorghe
Radnót, 1922., † Nagyenyed, 1945. febr. 17.: katona, őrmester. – Mint vadász szakaszvezetője a Dicsőszentmártoni 82 es tüzérség II. gyalagsági osztagának kitünt a Maros-menti harcokban: Radnót-Marosorbó-Csapó; Marosorbónál megsebesült (1944. szept. 15.). Irod.: MMK
ILEA Gregoriu
Lita Română, 1857. szept. 30., † Petele, 1902. márc. 6.: g. kat. pap. – A gimn. -ot Kv.-on végezte, érettségizett (1881). Balázsfalván a teológiai tanulmányai után (1886) szentelték pappá (1888. márc. 13.). Tanító volt, kinevezték Petelére plébániai ügyintézőnek (1889–1902). Irod.: Dobozi; Reghin, Protopopiat
ILEA Mihailă
Erdőidecs, 1904. szept., 4., † Erdőidecs, 1944. szept. 22. – Parasztember lévén nem menekült el 1940-ben; információkkal segítette az Erdélybe bevonuló román sereget (1944. aug. 23. után), elfogták menekülés közben és mint kémet kivégezték szülőfaluja iskolájának udvarán. Irod.: MMK
ILIE Gligor
? † ?: ort. pap. – A remeteszegi közadakozásból épített ort. kápolnában szolgált, amely a IV. mv.-i ort. egyházi kerülethez tartozott (1958–). Irod.: Şincan 2006
ILIEŞ Michail
Oláhbölkény, 1873. aug. 24., † 1911. után: g. kat. pap. – Belényesen végezte a gimn. -ot (1893), a teológiai tanulmányait Balázsfalván (1897), pappá szentelték uo. (1899. ápr. 9.). Sárpatakon megüresedett a plébánosi ügyintézői állás, mert senki nem jelentkezett a versenyvizsgára, ezért nevezte ki őt Mihály Victor mitropolita (1893–1920). A templom
ILIESCU BRINCENI Nicu
? † ? : üzletember. – Teleormáni üzletember, megvásárolta a szászrégeni Diamanstein Mihály csónakgyárát (1935), ami Nautica néven működött (1940. szept. 5.-ig). Irod.: Bíró Donát
ILIEŞIU Mirel
Buc., 1923. okt. 18., † Mv., 1985. márc. 23.: dokumentumfilm rendező, forgatókönyv szerző. – A dokumentum film minden vállfaját művelte. Hazai és nemzetközi díjakat kapott : Cannes, Teheran, Mamaia. – F. m.: Viscolul (1953); Învăţătoarea (1956); Bicaz cota 563 (1959); Lumină şi piatră (1960); Trei strigîte pe Bistriţa (1962); Rădăcini
ILLENCFALVI Miklós
? † ? : ref. lelkész. – Lelkész volt Kerelőszentpálon (1653) és Boldogfalván (1656). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
ILLÉS, Helyas, Elyas
? † ?: r. k. pap. – Petelei pap, fizette a pápai tizedet (1332–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
ILLIÉSI
? † ?: nemes. – Mezőbergenyei család, Báthory Gábortól nyert címeres nemeslevelet (1612. jún. 28.). Irod.: Pálmay
ILLYEFALVI András
? † ? : ref. lelkész. – Lelkész volt Héderfáján (1653–54). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
ILLYEFALVI Bálint András
? † ? : tanító. – Lévita Nagykenden (1700–03). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
ILLYEFALVI István
16. sz., † ? : prot. lelkész, tanító. – Radnóton lakott (1590). – F. m.: Iephta sive tragoedia lepte, ex Georgio Buchanano Ungaricis versibus reddita in gratiam spectabilis ac Magnifici D. D. Francisci Kendi de Rhadnot, filiolaeqe eiusdem Festiussimae Sophiae Kendi (Kv., 1590, 1597); Carmen Funebre ad tumulum E. D.
ILLYEFALVI Lőrinc
? † ? : tanító. – Gógánban tanított (1669–77). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
ILLYEFALVI T. Dániel
? † Magyarherepe, 1732.: tanító, ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1682). Rektor volt Magyarkirályfalván (1653–54). Lelkész Mezőbodonban (1692–1731), Magyarkirályfalván (1682 után), Magyarherepén (1732), ahol elhunyt. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3., 4.
ILLYÉS Albert, sófalvi
1844., † ? : földbirtokos. – Leányai: Cornelia, kozárvári br. Inczédi Istvánné; Gizella dr. Boda Zsigmondné, a leányuk Ilona, aki a Mezőméhesen épült (20. sz.) udvarház és park utolsó tulajdonosa Az EMKE alapító és választott választmányi tagja (1885–). Irod.: EMKE 120; Keresztes Gyula: Örökségünk 80.: A mezőméhesi udvarház (Nú., 1995. aug.
ILLYÉS Andor, § sófalvi, dr.
1895., † Székes, 1924. ápr. 26.: orvos, földbirtokos. – Felesége: székesfehérvári Fejérváry Lily. – M. kir. belügyminiszteri titkár, tartalékos huszár százados. Sírja a mv.-i Ref. temetőben. Irod.: Gyászjelentő, Kiss–Péterffy–Péterffy
ILLYÉS Bálint, Álneve: Zelemér
Fehérgyarmat, 1835. okt. 2., † Bp, 1910. dec. 1.: költő. – A sárospataki ref. főisk. -n tanult, részt vett a szabadságharcban (1849. ápr. –). A szabadságharc leverése után ismét Sárospatakon folytatta tanulmányait, ahol Erdélyi János támogatta első irod. próbálkozásait. A mv.-i ref. gimn. -ban mint ideiglenes tanár a költészetet, az
ILLYÉS Ernő
? † ?: fogász. – Felesége: Császár Irén gyógyszerész. – Makfalván működött (1920–40 k.). Irod.: Visnai
ILLYÉS Ernőné; Császár Irén, Ilyés Ernőné
Mv., 1895. nov. 26., † ? : gyógyszerész. – Férje: I. Ernő, fogász Makfalván. – Tanulmányait Mv.-en, Kv. -on, Bp.-en és Buk. -ben végezte, oklevelet szerzett (1922). Makfalván nyitott gyógyszertárat Diana néven (1936). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013; Székelyföld í. k.; Visnai
ILLYÉS Gabriella, Nuridsányné
1935., † Bp., 2010. ápr. 14.: bábszínész. – A Mv.-i Bábszínháznak, az „aranycsapatának” tagja. Irod.: Ariel; Nekrológ
ILLYÉS Gerzson, sófalvai
? † ?: földbirtokos. – Felesége, Vajda Mária, gr. Bercsényi Imre növérének, Zsófiának a leszármazottjaként a székesi Bercsényi-birtok tulajdonosa lett (1700-as évek). A Bercsényi család udvarházának helyére építették az Illyés udvarházat, amelyet nagysága miatt a falu lakosai kastélynak neveztek. A család hosszú időn át volt a székesi ref. egyház nemes
ILLYÉS Géza
Sóvárad, 1883. szept. 4., † Dicsőszentmárton, 1950. máj. 28.: ref. lelkész, történész. – Tanulmányait a mv.-i Ref. Koll. -ban, a kv.-i Ref. Koll. -ban, a Kv.-i Ref. Teológián és az egyetem filológia karán a történelem-pedagógia szakon végezte, történelemből bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1907). Magyarkirályfalván ref. lelkész (1907–1950), egyházmegyei főjegyző (1922–), belmissziói
ILLYÉS Géza, § sófalvai
Mv., 1870. máj. 24., † Bp., 1951. aug. 6.: orvos, urológus, egyetemi tanár. – Egyetemi tanulmányait Bp.-en, Berlinben, Párizsban a Sorbonne Orv. Karán (1893) végezte, orvosdoktori oklevelet nyert Bp.-en (1893); általános sebészi szakképesítést szerzett (1898). Bp-en a a II. sz. belklinikán gyakornok (1894–95), az I. sz. sebészeti klinikán műtőnövendék (1895–98),
ILLYÉS György alias Literáti, backamadarasi
? † ? : primipilus. – A családból elsőnek nyert primipilátust (1651. dec. 7.). Irod.: Kempelen; Pálmay
ILLYÉS Gyula
Rácegrespuszta, 1902. nov. 2., † Bp., 1983.: költő, író, drámaíró. – Mv.-en vendégeskedett Tamási Áronnal (1942). A Fáklyaláng c. darabja a mv.-i Székely Színház egyik legnagyobb sikere (1946) Kovács György-gyel a főszerepben. Mv.-re a Fáklyaláng 100. bemútatójára érkezett (1956. febr. 1.). Salamon Ernő feleségéhez intézett I. Gy. levele olvasható a
ILLYÉS István, sófalvi, Sófalvi Illyés István
1811., † Székes, 1892. febr. 26.: székbíró; birtokos. Leánya v. rokona, Illyés Judit, Zeno Vancea felesége. – Az ősi Marosszék utolsó székbírája. Tűzkármentő Társaság második vezetője (1869–85). Kidolgozta a Társaság korszerű szabályzatát (1868). Műküdése alatt népszerűvé tette az egyesületet, tetemes tartalékalapot gyűjtött és felemelte a biztosítási alapot. Távozása után az őt
ILLYÉS János
? † ?: alvajda. – Sófalvi ősi székely család sarja, már a 15. sz. -ban, mint erdélyi alvajda szerepel az okiratokban. A székesi birtok több generáción át a Bercsényiek tulajdona volt. Irod.: Székes
ILLYÉS János
? † Kerelőszentpál, 1787.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen (1775), Kv.-on az egyetemen (1776–78) és Budán tanult. Gyulafehérváron szentelték pappá (1783. nov. 1.). Plébános Kerelőszentpálon (1785–87). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
ILLYÉS József, §
? † ?: levéltáros, tisztviselő, irodaigazgató, sportoló, a mv.-i labdarúgás megteremtője. – Több évi bp.-i távollét után (labdarúgó volt), Mv. város szolgálatában állt. Volt irnok (1902–), tanácsi kiadó (1904–42), a városi levéltár vezetője (1902–36; 1940–), tanácsi irodaigazgató (1911–); a Népkonyha irányítója, kezelője (1930). A MSE tagja (1902–), abban az időben még
ILLYÉS Kálmán, soófalvi
1867.? † Szováta, 1912. jan. 23. Mv.-en temették: körjegyző. – Testvérei: I. Gabi Ambroz Károlyné; I. Albert. Gyermekei: I. Sándor, Margit Göldner Károlyné. – Szováta és Illyésmező községek körjegyzője. Cikke: P. Hírlap (A szovátai tavakról). Irod.: Gulyás; Gyászjelentő
ILLYÉS Károly, sófalvi
Székes, 1835 † Bp., 1910. nov. 6.: táblabíró. – Apja birtokos. Felesége az EMKE mv.-i városi női választmányának alapítótagja, alelnöke (1886). – Bécsi Egy. Jogtud. Karán végzett (1854). A mv.-i kir. táblai bíró (1873), kir. táb. pótbíró (1878), a Ref. Koll. algondnoka (1884. jún. – 1889), lemondott mert kúriai bíróvá nevezték
ILLYÉS Kinga, §
Bereck, 1940. dec. 10., † Mv., 2004. júl. 28.: színművész, előadóművész, tanár. – I. Lajos gyógyszerész és Színi Dóra leánya. – Elemi iskoláit a kézdivásárhelyi Kat. Gimn. -ban kezdte, tanult Berecken és Mv.-en a Leánylíc. -ban, a 4. sz. Középiskolában érettségizett (1953–57), majd a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben szerzett oklevelet (1957–61).
ILLYÉS Lajos
Barót, 1900., † ? : plébános. – Tanulmányait Baróton, Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron végezte, pappá szentelték (1923). Gyergyóalfaluban, Székelyudvarhelyen, Magyarzsákodon, majd Szentháromságon (1939–) plébános. Irod.: Székelyföld í. k.
ILLYÉS Lajos Lőrinc, Ilyés
Mv., 1898. dec. 23., † Mv., 1986. ápr. 9.: gyógyszerész. – I. Lőrinc, kúriai bíró és Csíki Ida fia. Felesége: 1. Színi Dóra (1899–1985). Négy gyermekük: Mária, Lajos, Klára, Kinga (a mv.-i színésznő); 2. Hajdú Mária Magdolna, lányaik: Csilla és Tünde. – Iskoláit Mv.-en végezte (1916). Katonai kiképzésben vett részt, a
ILLYÉS Lajos, § sófalvi, Illés Lajos sófalvi, Sófalvi Illyés Lajos
Székes, 1839. szept. 25., † Szováta, 1926. febr. 2. Székesen temették: tanár, közgazdász, birtokos, a szovátai gyógyfürdő megalapítója, ny. min. osztálytanácsos. – A sófalvi Illyés István földbirtokos, táblabíró (1811–1892) és Sombory Amália (1816–1887) fia. 4. fiú testvére volt. Felesége: Braun Irma. Gyermekeik: Margit (1871), Klára (1873), Ilona (1874), Tibor (1876), Mária
ILLYÉS László, Illyés Márton
Székes, ? † ? : gépész. – Bécsben tanulta a díszkútak, szökőkutak építését. A mv.-i Bodor-kút építője, az ő irányításával épült meg a szökökút (1800). Irod.: Orbán János: Hasznosság és szépség határán. Közkutak Mv.-en a 19. század első felében = Liber discipulorum; Pál-Antal 2009; Pál-Antal 2013
ILLYÉS Lőrinc
1861.? † Mv., 1915. ápr. 25.: kuriai bíró. – Testvérei: I. Péter, felesége Amerein Ida; Ida Papp Mózesné; Anna Mezei Árpádné. Felesége: Csiky Ida. Gyermekeik: Andor, Piroska, Lajos (Mv., 1898. dec. 23. -Mv., 1986. ápr. 9), Rózsika (1902.?- Mv., 1918. máj. 3.), Lilike. – Mv.-en villát építettek a Tisztviselőtelepen, itt
ILLYÉS Lukács
? † ?: nemes. – Kisbúni család tagja. Nemeslevelet Rákóczi Györgytől nyert (1658. aug. 7.). Irod.: Kempelen
ILLYÉS Mihály, sóváradi
? † ? : nemes. – A családból elsőnek Báthory Gábortól nyert címeres nemeslevelet, gyalogosságot (1608. jún. 10.). Irod.: Kempelen; Pálmay
ILLYÉS Sándor, sófalvi
1837., † Székes, 1894. jún. 10.: járásbíró. – Felesége: Dósa Anna. Gyermekeik: Kálmán, Sándor, Margit, Gábriella, János, István (1870.? – Mezőbánd, 1883. ápr. 19. Székesen temették). – Mezőbándi kir. járásbíró. Irod.: Gyászjelentő
ILLYÉS Tibor, sófalvi
Bp., 1876., † ? : okl. gazda, földbirtokos. – Családja a 18. században nyert nemességet, női ága grófi címet kapott. A szovátai fürdőalapító I. Lajos fia. – Bp.-en és Kv.-on végezte tanulmányait, Szováta fürdőügyeivel foglalkozott (1906–), nagy része volt a község fürdőhellyé tételében és nevezetességének propagálásában. Az I. vh. -ban önként jelentkezett,
ILONKA Ferenc, §
Mezőbánd, 1897, † ? : ügyvéd. – Középiskoláit Mv.-en végzett, a jogi és államtudományi doktorátust Szegeden szerezte meg. Mv.-en ügyvéd, dr. Részt vett az I. vh. -ban, mint tartalékos hadnagy az orosz és a román fronton harcolt (1915–18), majd a nemzeti hadseregben szolgált (1918–20), kétszer sebesült. A kis ezüst érem, a bronz,
ILOSVAI Menyhért
?, † ?: ref. lelkész. – Lelkész volt Dányánban (1650). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.
ILYEFALVI István
? † ? : tanító. – Nyárádszentlászlón a második ismert tanító (1641–46). Irod.: Nyárádszentlászló
ILYEFALVI János
? † ? : unit. lelkész. – Tornán az Unit Gimnáziumban köztanító (1743–45), Széplakon kántor majd Szőkefalván működött (1747–53). Irod.: Nagy László; Varga Dénes. A Tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
ILYÉS
? † ?: r. k. pap. – A nagyölyvesi plébániatemplom plébános, fizette a pápai tizedet (1332–35), Irod.: Léstyán – templomok
ILYÉS
? † ?: r. k. pap. – A petelei plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1332). Marosvécsen is jelen volt Leustachius özvegyének végrendelete elkészítésekor, Bálint tekei és Albert vajdaszentiványi plébánossal együtt (1348). Irod.: Léstyán – templomok 1.
ILYÉS János, parajdi; Ijés
? † ?: festő, asztalos. – Ő festette a tancsi (1676), pókai (1666) és a nyárádszentimrei templomokat. A tancsi menyezet képei ma is láthatók, a nyárádszentimreit Orbán Balázs leírásából ismerjük. Keresett festő lehetett mert a távolabbi Almásmálom templomának is ő készítette a mennyezetét. Irod.: Péterfy 2005
ILYÉS Lajos
? † ? : r. k. pap. – Magyarzsákod független egyházközséggé vált (1927–), ennek első plébánosa (1927–39). A szentháromsági egyházközségben plébános (1939–). Irod.: Maros-küküllői főesp.
ILYÉS László, Ilyés Lajos
Barót, 1900. aug. 22., † Barót, 1975. dec. 4.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron tanult. Gyulafehérváron szentelték pappá (1923. jún. 29.). Káplán Gyergyóalfaluban (1923), Székelyudvarhelyen (1925). Magyarzsákod független egyházközséggé vált (1927–), ennek első plébánosa (1927–39), majd Szentháromságon (1939–45), Sepsibükszádon (1945–). szolgált. Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.
IMBERY Melinda, Dsida Jenőné; Szabó Lajosné
1912., † Mv., 1987. jan. 16.: tisztviselő. – I. János tisztvielő leánya. Férje: 1. Dsida Jenő (Szatmár, 1907. máj. 17. – Kv., 1938. jún. 7. A Házsongárdi temetőben nyugszik) költő menyasszonya (1935. jan.), felesége (Kv., 1937. júl. 31. – 10 hónapig). 2. Szabó Lajos. – Egy jótékony célú árvaházi estély próbáin
IMBREA Mihály, Imbrea Mihai
1914, † Mv., 1981. szept. 24.: munkásmozgalmi harcos. – A KISZ majd a RKP tagja (1930), részt vett az illegálista mozgalomban, a hatóságok többször letartóztatták. A buk.-i hadbíróság 5 évi börtönbüntetésre ítélte (1934), amit a Jilava-i, Tg. Ocna-i és Doftana börtönében töltött le. Letartóztatták (1941) Szamosfalvára vitték, több heti kínzás után
IMECS Jenő
? † ?: segesvári jegyző. – Az EMKE alapítótagja, részt vett a kv.-i alapítóülésen (1885. ápr. 12). Irod.: Sándor
IMECS Julianna
Segesvár, 1912. dec. 26. † ?: tisztviselő. – Tisztviselő Székelykeresztúron. Letartóztatták (1958. jún. 11.) Mikulich Tibor gyógyszerész, szökésben lévő háborús bűnös rejtegetése vádjával. Irod.: 1956 Erdélyben
IMECS Márton
Segesvár, 1909. máj. 20., † Kv., 1984. aug. 22.: építészmérnök, műszaki szakíró. – Érettségizett a székelykeresztúri Unit. Főgimn. -ban (1927); a kv.-i Egyetemen mat. -fiz. szakos tanári képesítést szerzett (1931). A kv.-i Ref. Koll. tanára; a bp.-i Műszaki Egyetem elvégzésével műszaki pályára lépett (1944). Kv.-on folytatta életét. A kv.-i Dermata
IMECSFALVY Jenő, Luka Jenő
Mv., 1887. febr. 15., † ?: tanító, isk. igazgató. – Tanító lett (1907). Mint a Szabolcsvármegyei Tanítóegyes. jegyzőjét a nyíregyházi Közs. Fiúiskola tanárává (1921–), igazgatójává nevezték ki. A Közalkalm. Nemzeti Szöv. -nek országos titkára és a Debreceni Székely Társaság választott tagja. Cikkei: Nyiregyházi K. Fiúiskola Értesítője, M. Nyr., Nyírvidék-ben. Irod.: Gulyás
IMETS Fülöp Jákó
1837., † ?: r. k. pap, utazó. – Veszely Károly plébánossal és Kováts Ferenccel részt vett a Szent László Társulat által szervezett Moldovai és havaselvi tudományos kutató úton. Utazásukról írt könyvükben értékes adatokat kapunnk a csángókról (1868). – F. m.: Veszely, Imets és Kovács utazása Moldova-Oláhhonba 1868 (Mv., 1870). Irod.: Veress
IMETS Károly P.
Tusnád, 1884. okt. 28., † ? : r. k. pap, ferences áldozópap, házfőnök, költő. – Iskoláit Erzsébetvároson, Vajdahunyadon, Csiksomlyón, Gyulafehérváron végezte; belépett a ferencrendbe (1901. jan. 8.) fil. és teológiai tanulmányait a rendi főiskolán végezte; kánonjogból doktotált a kv.-i egyetemen (1915). Pappá szentelték Gyulafehérváron (1907) és a rendi főiskolán tanított. Meggyesen kezdte
IMOTAI Bertalan, P.
? † Mikháza, 1658. okt. 28.: r. k. szerzetes. – A bosnya argentiniai Provinciából jött. Házfőnök Mikházán (1650–). Irod.: György: A ferencrendiek
IMRE
? † ? : r. k. pap. – Küküllősárd plébániatemplom plébánosa (1334), fizette a pápai tizedet. Irod.: Léstyán – templomok
IMRE
? † ? : r. k. pap. – Az alsóidecsi plébániatemplom plébánosa (1444). Irod.: Léstyán – templomok 1.
IMRE Ádám
? † ? : ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1751). Lelkész volt Erzsébetvárosban (1762), majd bujdosó lett. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
IMRE Árpádné, Fekete Erzsébet
Nyárádgálfalva, 1927. † Szováta, 2009. ápr. 4., eltemetve Mv.-en: tanárnő. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2009. ápr. 5.)
IMRE Dénes
? † ? : főerdőtanácsos. – Felesége: Ferenczy Erzsébet (1869.? – Mv., 19199. szept. 20.). Gyermekeik: dr. I. Gábor, Margit Hausenblasz Károlyné; Erzsike († Mv., 1919. szept. 22.); Gabriella; Dénes; Stefánia; László. – A mv.-i erdőhivatal vezetője (–1913); Csíkszeredán főerdész. Cikke: Erdészeti Lapokban. Irod.: Gulyás; Gyászjelentő
IMRE Ferenc
Mezőcsávás, 1905, † ?: gazdálkodó. – Iskoláit Mv.-en végezte, majd a géplakatosiparban szabadult fel. Erdély nagyobb városaiban neves mesterek üzemeiben fejlesztette szaktudását, önálló lett (1937) Várhegyen és 20 hold birtokán gazdálkodott. Mint cséplőgéptulajdonos bércsépléssel is foglalkozott. A ref. egyház gondnoka. Irod.: Székelyföld í. k.
IMRE Ferenc, Imreh Ferenc
Csíkmadaras, 1853., † Nyárádremete, 1926.: tanító. – A csíksomlyói tanító- és kántorképző végzettje. Nyárádremetén tanított (1876–1926). Meghonosította a faluban a gyümölcsfa-nemesítést, és nevéhez fűződik az első remetei faiskola alapítása, mely egykor a mai orvosi rendelő helyén állott. Irod.: EM; Eremitu-Nyárádremete; Kakucs: Nyárádremete;
IMRE Ilona
? † ? : tanár. – Dr. A szászrégeni M. Tannyelvű Pedagógiai Iskola tanára és aligazgatója volt (1948–52). Irod.: Csernátoni; Szabó K. Attila
IMRE József
Radnót, 1892, † ? : tanító. – Áll. iskolai tanító Mv.-en. Tényleges katonai szolgálatra vonult be (1913), majd részt vett az I. vh. -ban (1914–18), az orosz fronton harcolt, fogságba esett, mint hadnagy szerelt le kitüntetéssel. Irod.: Erdélyi ezredek
IMRE Lajos
Nyárádremete, 1885., † 1915: tanár. – Imre Ferenc tanító kisebbik fia. – A gyulafehérvári főgimn. tanára. A keleti fronton halt hősi halált. Irod.: Nyárádremete
IMRE Lajos, §
Hódmezővásárhely, 1888. nov. 4., † Kv., 1974. márc. 8. A Házsongárdi temetőben nyugszik: ref. lelkész, teol. tanár, szerk. – A kv.-i ref. teol. akad. -n (1906–10), Aberdeenben (Skócia; 1910–11), a heidelbergi egy.-en tanult (1912–13). A kv.-i egy.-en pedagógiából bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1913). Az aberdeeni egy. t. doktora (1968). Tordán segédlelkész,