Maros megyei életrajzi lexikon

Szászrégen, 1910. nov. 13.,† ?: felügyelő inspektor. – A mv.-i Városi Néptanács szociális ellátás osztály inspektora, nacionalista intézkedésekkel vádolták (1952). Irod.: Bartos 2012

székely ispán (1458.okt.1.- 1459.nov.26.). Irod.: Székelyföld tört. 1

? † ?: tanító, igazgató. – A mv.-i 6. sz. remeteszegi iskola igazgatója-tanítója (1942–43; 1944–51). Irod.: Gimnaziul Al. I. Cuza; Remeteszeg

? † ?: székely ispán. – Oklevelet állított ki (1343.szept.–1350.okt.24.) Irod.: Székelyföld tört.1.

Kv.,? † 1784. nov. 11.: r. k. pap. – Kv.-on (1737–42) és Nagyszombaton (1750–52) tanult. Plébános Szőkefalván (1753- 71), Vízaknán (1771–82), Minorita lett. Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † 1805. jan. 29.: r. k. pap. – Tanult Gyulafehérváron (1780–83), itt pappá szentelték (1783. nov. 1.). Káplán volt Mv.-en (1787), plébános Mezőszengyelen (1788), majd Székelybőben. Irod.: Ferenczi Sándor 2009

Beszterce, 1856. jan. 1.,† 1929. jún. Eltemették Mv.-en (jún. 19.): gyógyszerész. – L. István († 1871) szamosújvári kereskedő és Lászlóffy Anna fia. Felesége iklandi György Ilona. Nevelt fia Tatár Zsigmond (Esztergom, 1906. dec. 11. -?). – Szamosújváron örmény iskolában tanult, Kv.-on végezte a középiskolát (1871). Apja halála után gyógyszertári gyakornok Nagybányán,

Zsolna, 1633. körül, † Eperjes, 1686. ápr. 2. : ev. lelkész, tanár, egyházi író. – id. L Elias lelkész és Pataky Anna fia.- Tanult Lőcsén (1646), Pozsonyban (1646–50), a sárospataki Ref. Koll.-ban tanult (1650–51), majd a wittenbergi és az erfurti egy.-en (1651–). Lelkész vagy tanár Zsolnán (1655–), Bártfán (1661–67), Eperjesen (1667–72),

? † ?: jegyző, szolgabíró. – Felesége: Pepelovics Zsófia (1839 – Mv., 1882. aug. 15.). – Marosszentgyörgyön volt jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Gyászjelentő; Pesty 2014

Székelyudvarhely, 1828. dec. 28., † 1904. febr.11.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1856. febr. 1.). Káplán Tordán, lelkipásztor Baróton, Oláhláposon (1859), Székelykeresztúron, Mezőszengyelen (1867–72), Máréfalván, Oroszhegyen (1879–1900). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

Csíktapolca, 1870. febr. 16.,† Nyújtód, 1950. dec. 2.: r. k. pap. – Csíksomlyón és Gyulafeférváron tanult. Pappá szentelték (1894. júl. 7.). Kézdiszentkereszten, Berecken, Ditróban káplán és hitoktató, lelkipásztor Bözödújfaluban (1902–29), Kézdimartonoson nyugdíjazásáig (1947). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.

Csíktapolca, 1894. aug. 28.,† Csíktapolca, 1970. szept. 28.: r. k. pap. – Csíksomlyón, és Gyulafeférváron és Bp,-en tanult. Pappá szentelték (1918. jún. 11.). Káplán, plébános több erdélyi városban és községben, majd Jobbágytelkén volt plébános (1945–47). Szilveszter Sándor letartóztatása (1952 nyara) után titkos ordinárius (1954 eleje), nyugdíjazták (1968). Márton Áron egyik bizalmas

München, 1845. jan 7 † Sárvár, 1921. okt. 18.: bajor király. – Bajos királyi herceg, régens (1912–13), a bajos királyság utolsó uralkodója (1913–18). A müncheni forradalom nyomán lemondásra kényszerült (1918. november 7), ezzel lezárult a Wittelsbach-dinasztia 738 éve tartó bajorországi uralma. Mv.-en járt (1889) mint kir. herceg. Mint frissen megkoronázott

Vaja, 1749, † ?: testőr, katonatiszt.- Az 1.székely határőrezredben szolgált, majd belépett a testőrségbe (1768–1770), visszatért a hedseregbe, s ezredesként ment nyugdíjba. Irod.: MTN

Mv., 1885. dec. 7., † Bp, 1945 : színész, filmrendező. – A középiskolát Mv.-en a színiakadémiát Bp.-en végezte. Mv.-en végezte a középiskolát, majd Bp.-en elvégezte a színiakadémiát. Szatmárnémetibe szerződött (1907–),ezután Pozsonyban, Pécsett, Debrecenben, majd Faragó Ödön kassai társulatában játszott. Bp.-en az Apolló Kabaréban és a Belvárosi Színházban szerepelt (1910-es évek),

Nyárádselye, 1915. márc. 18. † Wizenka, 1944. júl. 20.: honvéd. – Fodor Ráchel fia. – A 27/III. zászlóaljban 9. lövészszázadban honvéd. Irod.: Berekméri 2015

Nyikómalomfalva, 1745. jan. 10., † 1805. ápr. 6. v. 1799.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen, Kv.-on és Kassán tanult. A trencsényi jezsuita gimn.-ban volt novícius (1764–)Exjezsuita, paptanár (profesor inferioris humanitatis) a mv.-i r.k. tanodában (1772–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Jezsuita évk.; Krón. Füz. (1939. 4/9)

Nyárádselye, 1867. okt. 25., † Gyulakúta ,1931. dec. 31: lelkész. – Mv.-en a Ref. Koll.-ban érettségizett, a teológiát Enyeden fejezte be. Először szolgált Homoródhévízen négy évet, Héderfájára pályázat elnyerésével került (1896. dec.7). Hamarosan kitűnt jó gazdaszellemével: meghonosította a szakszerű nemes szőlőtermesztést, így felvállalta az úrasztala borral és kenyérrel való ellátását.

Mv., 1882. ápr. 23., † Auschwitz, 1944 nyara: újságíró, szerk., író, orvos. – Mv.-en végezte a középiskoláit, a kv.-i Ferenc József TE-en szerzett orvosi diplomát. Orvosként soha nem dolgozott. A századelőn már publicista Kv.-on, Párizsban (1907), francia napilapok és folyóiratok munkatársa. Megismerkedett és barátságot kötött Kuncz Aladárral és kapcsolatba került

Kelementelke, 1896.,† ? : tanító, igazgató. – Tanulmányait Székelyudvarhelyt és Nagyenyeden végezte és Gegesen kezdett el tanítani. Az első vh.-ban a 22. honv. gy. ezr.-ben az orosz fronton harcolt, megsebesült, mint zászlós szerelt le a II. o. ezüst és a bronz v. érem kitüntetésekkel. Rigmányban tanított (1940–). A MP vezetőségi tagja volt,

? † ?: sportoló. – Az MSE tagja, a kerékpárverseny győztesei között volt (1902. jún. 21.). Irod.: Illyés

Nyárádremete, 1817. jan. 21., † Nyárádremete, 1876. jun. 18.: r. k. pap. – Kv.-on tanult, pappá szentelték (1840. jún. 28.). Tanár Gyulafehérváron, káplán Gyergyószentmiklóson (1841), plébános Kiskapuson (1842), Nyárádköszvényes-Nyárádremetén (1848. szept.–1874). Szolgálata ideje alatt épült a nyárádremetei plebánia épülete. Irod.: Eremitu–Nyárádremete; Ferenczi Sándor 2009; Nyárádremete; Maros-küküllői főesp; Maros megyei m. tört.5.

Nyárádselye, 1843. júl. 4., † Mv., 1915. aug. 25.: tanár. – Felesége: Prohászka Jozefin. – Tanult Makfalván a „Wesselényi Miklós által alapított székely nemzeti iskolában”(1856–57), majd a mv.-i Ref. Koll.-ban (1858–67), ahol érettségizett és két évig jogot hallgatott, majd teológiát végzett Nagyenyeden (1868–69). Mv.-en a ref. koll.-ban osztálytanító (1870–73). Lelkészi

? † ?: tanító. – Felesége: Fodor Anna. – Székelyudvarhelyen subscribált (1759). Mezőbodonban tanított (1768–1807). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

Facsád, 1937. † Mv.,2002: orvos. – Mv.-en végezte a MOGYI orvos karán (1961). Désfalván körzeti orvos (1965-ig). A MOGYI Szövettan katedrán tanársegéd (1966–1979). A Sejtbiológia tanszék egyik alapító tagja, előadója, adjunktus (1990–94), intenzív terápiás szakorvos (1974–) és a szülészeten (1994–). Több mint száz tanulmánya jelent meg. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy

Nyárádköszvényes,1892. okt. 15., † Nyárádköszvényes, 1978. jún. 12.: r. k. pap. – A gimn.-ot Mv.-en és Gyulafehérváron, teológiát Gyulafehérváron végezte és pappá szentelték (1916. máj. 9.). Káplán Piskitelepen, Csíksomlyón, plébános Gyergyóbékáson, Szentegyházasfaluban, Marosjárán (1938–), Székelyhodoson (1939–), Eheden (1941–69). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.

? † ?: ref.lelkész. – Felesége Járai Anna. -Tanult Enyeden (1723), Sárospatakon (1724), Mv.-en (1731). Mezőköbölkúton (1740–44), Magyarrégenben volt lelkész (1745). Irod.: Ősz

Kv., 1660., † Mikháza, 1738. okt. 12.: ferences szerzetes. – Szász származású. Beöltözött Csíksomlyón szerzetesnek (1684. nov. 5.), pappá szentelték (1687. máj. 13.), Definitor (1696–99, 1702–06, 1718–20, 1724–27), custos provinciális (1706–09).A Mikházán tartott közgyűlésen megválasztották a rend kotmánysegédének (1696) Mnt a stefanita-ferenczrendüek őre és képviselője, megjelent Maros-Vásárhelyt Rákóczi Ferencnek erdélyi fejedelemmé

Soropháza,1903. ápr. 4. † ?: munkásigazgató. – Hat osztállyt végzett, és Régenben a Foresta Transilvăneană Fűrész- és ládaüzemben raktárfőnökként dolgozott (1928–). Az üzem részvénytársaságként jött létre (1919.ápr.15), és egy tíztagú igazgatói tanács vezette; alkalmazottainak száma 278 volt, de a C.A.S.B.I.ellenőrzése alatt állott, mert olasz tőkéje is volt. Tagja lett a

Marosludas, 1899. okt. 4., † Bp., 1973. máj. 8.: újságíró, történész. – A KMP tagja, az iíj. mozgalom egyik szervezője (1919–). A Tanácsköztársaság idején (1919) a magyar. vörös hadseregben harcolt, a proletárdiktatúra bukása után (1919 őszén) részt vett a KMP illegális szervező munkájában. Bécsbe menekült (1920–), a bécsi egy.-en tanult,

Băeşti, 1917. szept. 8, † ?: tartalékos katonatiszt, kapitány. – Mv.-en lakott. A Faliboga –féle összeesküvés II. csoportjának tagja. Letartóztatták (1956. nov. 14.) Elítélték. Irod.: Áldozatok

Jászóújfalu, 1772. júl. 28,† Pest,1847, márc., 22.: színész, műfordító, rendező. – A m. színészet első korszakának kiemelkedő egyénisége.A Pesten cselédeskedő és magyarul alig beszélő Engelhardt Anna a későbbi Kántorné tőle tanult magyarul.Kv.-ra szerződött (1796). A társulattal Kv.-on és Mv.-en működött Kotsi Pakó János, mint társulati igazgató és Wesselényi megbízottja, kirendelt

? † ?: ezredes. – Az I. vh.-ban kitüntetett 51-es ezredes, ezred parancsnok. Irod.: Mv. és a háború

Segesvár, 1903. szept. 23.,† Stuttgart, 1989. okt. 21.: vállalkozó, feltaláló. – Háborús szolgálat után román fogságba és politikai letartóztatásba került. Kalandos úton szökött nyugatra. Összesen 33 szabadalmát és több mint 20 jogvédett modelljét, találmányát szabadalmazták bel- és külfödön. Hozzájárult, a Johannes Honterus segélyszervezet tiszteletbeli üzletvezetőjeként, a Horneck Palota öregotthonná és

Mv., 1888. ápr. 28.,† Mv., 1953.: jogász, orvos, zeneszező, zongoraművész. – Láni Oszkár ügyvéd (1859 – Mv., 1919. júl. 2.) és Szilágyi N. Ilona fia. – Érettségizett a Mv.-i Ref. Koll.-ban; Lipcsében, Münchenben és Nürnbergben jogi és orvosi tanulmányokat folytatott. Jogi dr., tanulmányainak elvégzése után zenei pályára lépett. Tanulmányúton járt

? † ?: kőműves, építész. – Tervei szerint épült a mv.-i ref. kistemplom (1815–30). A kőműves céh második céhmestere volt (1840 k.). Ő készítette a templom egyik harangját, amelyet Nemes Dániel ajándékozott az egyháznak. Irod.: Bónis J.: A mv.-i céhek tárgyi emlékei = Mv. történetéből; Máthé Levente.

? † ?: ref. tanító.- Mv.-en subscribált (1788). Mezőköbölkúton (1791–1794), Kisgörgényben (1795–1799) lévita, Székesen (1800–1806), Lukafalván (1806–1811) és Csitszentivánban (1812–1832) volt mester. Irod.: Ősz

? † ? : ref. tanító. – A mv.-i Ref. Koll.-ban vizsgázott (1839) „a Mesterek közé lehető bé avattása végett”. Székelykakasdon tanított (1834–40?), majd Csejdre távozott és ott még 37 évet tanított. Irod.: Székelykakasd

Ördöngősfüzes,1929. ápr. 11., † Mv., 2010. szept. 14.: fizikus, egyetemi tanár. – Középiskolát a szamusújvári gimn.-ban végzett (1948), a kv.-i BTE-en szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát (1953). A fizikai tudományok doktora (1980). Doktori értekezése Az ionoszféra alsó rétege által visszavert rádióhullámok elektromos tere menetének statisztikai elemzése, új adatokat szolgáltatott a

Mv.,1931.,† Mv.,2009.: Orvos. – Mv.-en tanult a 4-es sz.Leányközépiskolában és a MOGYI orvoskarán végzett (1956). Az élettan Katedrán volt tanársegéd. Irod.: Kiss Cs. M 4.

? † ?: rendőr. – Szászrégenben volt rendőrfőnök. Az Astra könyvtárosa (1932–39). Irod.: Figuri politice şi administrative din epoca consolidării (Buc., 1924); Netea: Astra

Oláhkocsárd, ? † Gyulafehérvár, 1849. máj. 25.: g. kat. teológus. – Teológusként és tribunként részt vett az 1848-as forradalomban. Letartóztatták, és golyó általi halálra ítélték, amit végre is hajtottak. Irod.: Transilvania 1848–49

Marosszentgyörgy, 1913. márc.18., † Marosszentgyörgy, 1976. aug. 31.: közművelődési aktivista. – Elemi isk.-t a szülőfalujában végzett. Megválasztották a Községi Néptanács alelnökévé (1950–), később községi képviselőnek. Beválasztották a Marosszentgyörgyi Kultúrotthon vezetőtanácsába (1952–67), majd a kultúrotthon igazgatójává (1953–54). Szolgálata ideje alatt vegyes kórus, két színjátszó csoport, egy m. és egy román néptáncegyüttes,

Marosszentgyörgy, 1924. okt. 24. † ?: műkedvelő. – Elemi iskolát és gimn.-t a szülőfalujában végzett. Amatőr színészként részt vett a falu művelődési életében: kórus, színjátszó csoport és tánccsoport, amelyeket a Tabarcea házaspár szervezett és vezetett (1935–47). Irod.: Opriş 2001

? † ?: g. kat. pap. – Marosszentgyörgyön szolgált (1876). Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala

Marosszentgyörgy, ? † ?: tanító. – Székelykeresztúron végzett tanítóképzőt. Marosszentgyörgyön oktatott a g.kat. iskolában 46 tanulót (1883–91). A községben összesen 42 évig tanított. Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala

? † ? : r. k. pap. – Ozdi főesperes (1390). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ?: r. k. pap. – Gyulafehérvári főesperes-kanonok és küküllői főesperes (1416, 1446). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ? : r. k. pap. – Gyulafehérvári főespereres-kanonok és küküllői főesperes volt (1400–1408). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ?: dalnok. -– A születésétől fogva világtalan. Felesége is született vak, egy más utcasarkon kéregetett. – Minden országos v. hetivásáron Mv.-en harmonikán egy utcasarkon dalolt ismert keserves, bánatos dalokat, maga is költött újakat, a hallgatók kevés pénzzel jutalmazták. A „mv.-i Homérosz”, a marosszéki nép trubadúrja. Ha valakinek valami bánata