Maros megyei életrajzi lexikon

Görgényszentimre, 1925. szept. 13., † ? : orvos. – Mv.-en az OGYI hallgatója volt (1952). Katonaorvos belgyógyász (1952–56); falusi körorvos (1956–62); orvos Iaşi-ban (1962–63), Dicsőszentmártonban (1963–67), Csíkszeredán (1967–88); nyugdíjas Mv.-en (1988–). Irod.: RMKK

Alsóbölkény, 1912., † Szászrégen, ?: kerekesmester. – A mesterséget Szászrégenben a Robert J. Depner lovaskocsi-készítő műhelyében (létesült 1900) tanulta meg (1926–31). Három és fél évig mint inas, utána segédként dolgozott ebben a műhelyben. Több évi buk.-i tartózkodás után, ismét Depner alkalmazottja lett (1939–42), majd önállósította magát. A politikai és gazd.-i helyzet

Gyergyóalfalu, 1904. márc. 2. † Mv., ?: faipari munkás, munkásigazgató. – A szovátai Lomas Fűrészáru Gyárban mesterként dolgozott (1938–). Az államosításkor kinevezték az 536 munkást foglalkoztató gyár élére igazgatónak (1948. jún. 12.). Irod.: Bartos Zoltán

Korond, 1938. ápr. 8., † Kászonújfalu, 2009. febr. 16.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron tanult. Márton Áron püspök pappá szentelte Gyulafehérváron (1961. dec. 8.). Káplán Mv.-en (1962). Plébános Bátoson (1965–82). Ingatlant vásároltak a plébánia részére, a templomot felszentelték (1969. jún. 8.). További szolgálati helyei: Kászonjakabfalva és Kászonújfalu (1982). 47

? † ?.: ref. lelkész. – Mezőfelében szolgált. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ? : molnár. – Az az alsóbölkényi államosított Lateş és Heinrich Malom (alapították 1870) kinevezett ügyvezetője (1948. aug. 14), de szabotázs és gabonaeltulajdonítás vádjával leváltották, a szekuritátéra hurcolták és letartoztatták (1948. szept. 24). Irod.: Bartos Zoltán

1905, † 1994. orvos. – Felesége: Borok Vilma (1914–2003). – Mv.-en végezte az orvosi egyetemet (1951), a nála 20 évvel fiatalabb generációval. Szülészeti – nőgyógyászati klinikán dolgozott (1947–), főorvos Mv.-en. Irod.: Kiss-P.-P..;

? † ? : primipilus. – Marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is

Biharlonka, 1908. máj. 8., † Szászrégen, ?: a szászrégeni Hamlet Olajprés tulajdonosa. – 1944 előtt É. – Amerikában volt, ahol saját bevallása szerint, részt vett az ottani munkásmegmozdulásokban. Hazatérése után tagja lett a RKP-nak (1945–). Hamlet Lázártól örökölte a 18 alkalmazottat foglalkoztató olajütőt, amelyet államosítottak, és élére Muzsai József tisztviselőt

Szováta, 1888. † ? : mozdonyvezető. – Iskoláit Szovátán és Miskolcon végezte majd az állami vasutak szolgálatába állt (1913–) Sófalván. Mozdonyvezető Mv.-en. Az I. vh.-ban a 22. honv gy. ezredben harcolt, fogságba esett, majd hazatérte után (1916) a vasúti ezredben szolgált, őrmesteri rangban szerelt le, a II. o. német vaskereszt tulajdonosa.

Bonyha, 1923., † Mv., 1990. okt. 9.: tanár. – Középiskolát Nagyenyeden, Erzsébetvároson végezte, Mv.-en érettségizett. Egyetemet Kv.-on és Buk.-ben a Maxim Gorkij Int.-ben vézett orosz szakon. Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Lic.-ban kezdett tanítani, onnan helyezték a Bolyai líc. -ba (1955), azután tartományi tanfelügyelő lett (1956–61), majd újra a Bolyai líc. tanára

? † ? : őrnagy. – A mv.-i securitate nyomozó osztály titkárságán dolgozott (1952. nov. 1. –), irodavezető (1955. jan. 15. –), főhadnagy (1958), százados (1960), őrnagy (1967). Irod.: Bartos 2012

? † ?: primipilus. – Marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon.

? † ? : tanító. – Igazgató tanító Nyárádszeredában (1887), támogatta az amatőr színjátszást a Közművelődési Kör keretében. A megyei Általános Tanítótestület Nyárádmenti körének jegyzője (1887–). – F. m.: társsz.: Maros-Torda vármegye földrajza (Mv., 1911). Irod.: Emlékkönyv; Fülöp–Ferencz; Nyárádszereda: Kiskalauz

? † ? : r. k. pap. – Marosszentgyörgyön szolgált a Szent György tiszteletére épített és szentelt katolikus templomban (13. sz.). Nagy összeget fizetett pápai tizedként (1332, 1334–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Keresztes Gyula (Nú., 1998. febr. 14.); Léstyán – templomok 1.

? † ? : pap. – A marosszentgyörgyi pap tíz régi banálist fizetett pápai tizedként (1332). –Irod.: Nagy-Bodó Tibor: Épített örökségünk: Műlt és jelen találkozása (Nú., 2022. márc. 4.)

Medgyes, 1825. aug. 10., † Baráthely, 1899. jan. 22.: ev. lelkész. – A gimn. -ot Medgyesen, Segesváron végezte, másfél évig Kv.-on br. Kemény Domokosnál nevelő. Halléban, Berlinben, Tübingenben teológiát tanult (1845–48). Medgyesen gimn.-i tanár (1849–), Bogácson lelkész (1866–), a medgyesi egyházmegye esperese (1872–77; 1886–89), Baráthelyen lelkész (1880–). Az evang. házassági

Hasság, 1794. júl. 28., † Medgyes, 1877. febr. 18.: ev. lelkész. – Miután a medgyesi gimn. -ot bevégezte, mint német nyelv tanító Mv.-en Zeyk Dániel házánál tevékenykedett (1813–15). Thübingenben tanult (1815–18). Medgyesen gimn.-i tanár, városi lelkész (1819–30); Valdhidon, Riomfalván, Medgyesen lelkész. Megalapította az Erdélyi Honismereti Társulatot (Verein für Siebenbürgische Landeskunde). Teutsch

Segesvár, 1891. máj. 3 † ? : katonaorvos. – Apja gimn. tanár. – A segesvári ev. gimn.-ban érettségizett. Az orvosi egy. -et Kv.-on (1909–11), Bp.-en a KMTE –en, Grázi Egy. Orvosi Karán (1911, 1913) végezte. Részt vett az I. vh.-ban, a cs. kir. 72. gy. e.-ben. Irod.: Pro patria; Szabó–Simon–Szögi

Mv., 1884., † ?: festőművész. – Bp.-en tanult a Képzőművészeti Főiskolán, Glatz Oszkárnál. Szegeden élt. pasztelképekkel szerepelt tárlatokon (1913–). Irod.: Éber; Molnár; Szabó–Kállai

? † ? : r. k. pap. – A segesvári domonkos rend kolostortemplomnak generálisa (1526). Petrus Rupensissel az erdélyi kolostorokról és a domonkos rend tagjairól készítettek kimutatást (1529). Irod.: Léstyán – templomok 2.

Segesvár, ? † Homoródbene, 1769. jan. 22.: tanár. – Tanult Jénában (1752). Segesváron tanár (1756–62), rektor (–1765), majd prédikátor, lelkipásztor Homoródbenén (1767–69). Irod.: Szabó–Szögi

Segesvár ? † Apold, ? : ev. lelkész. – Tanult Wittenbergben (1712), Halleban (1713). Tanított Segesváron, lelkipásztor Dánoson (1731–), Apoldon (1736–). Irod.: Szabó–Szögi

Segesvár ? † ? : ev. lelkész. – Tanult Halleban (1736). Lelkipásztor Segesváron, Nagyszőlősön (1753–1766). Irod.: Szabó–Szögi

Segesvár ?, † ? : orvos. – Tanult Bécsben (1826–30). Orvos Segesváron. Irod.: Szabó–Szögi

Segesvár, 1826. okt. 28., † Bp, 1881. febr. 2. szülővárosában temették: ev lelkész, tanár, történész. – A gimn. -ot szülővárosban végezte (1847), teológiát (1847–49), klasszikus filológiát és történelmet tanult Lipcsében és Bécsben. Tanulmányutján Németo.-ban, Szászo.-ban, Berlinben, a Rajnamentén kutatta a 12. sz. – ban Magyaro.-ra kivándorolt szászok nyomait. Bécs, Pozsony,

? † ?: hadnagy. – Mv.-en a Securitate Tartományi Igazgatóságán alhadnagy (1952–), hadnagy Maroshévízen (1954). Irod.: Bartos 2012

Mv., 1925. júl. 26., † Mv., 1993. ápr.: színész. – Buk.-ben drámaművészeti Konzervatóriumot végzett (1943). Színpadra lépett (1943). A mv.-i Nemzeti Színház Román tagozatának tagja (1965–), a mv.-i Bábszínházban is játszott. A Szentgyörgyi István Művészeti Akad. -án lektor (1978–82), és mint ilyen több darabot rendezett a Stúdió Színházban, pl.: Micii

Marosliget, 1800., † Mv., 1879. máj. 24.: kereskedő, birtokos és városi képviselő, forradalmár, mecénás. – Germekei: Fogarasi Döme, felesége: Dinstl Jeanette; Fogarasi Rudolf. – Gimn. -ot végzett. Mv.-en kereskedő (1842–), a törvényszéken kereskedelmi ülnök, földbirtokos. Vagyonos emberként fűszerkereskedése és emeletes háza volt Mv. főterén, tisztséget töltött be a törvényszéken és

? † 1990.: ügyvéd. – Küküllőmegyei származású, a Nemzeti Parasztpárt meghatározó tagja, a kommunista rendszer üldözöttje, 7 év börtönt viselt, kegyelembe részesült (1964). Irod.: Ioniţoiu

Fogaras, 1766. máj. 4., † Buda, 1826. jan. 20.: nyomdász, réz- és betűmetsző. – Nagyszebenben Neuhauser Ferenc festőnél rajztanulmányokat folytatott, majd gr. Teleki Sámuel támogatásával Bécs­ben Kóréh Zsigmond festő és rézmetszőnél, ill. a képzőműv. akad. -n tanult. A bécsi pénz­verdében ismerkedett meg a réz- és betű­metszés technikájával, egy nyomdában betű-

? † ? : író. – A mv. i Oltáregyesület titkára, szakíró. – Cikkeit közölte: Az Erdélyi Oltáregyesület Lapjá (1904). – F. m.: Leányálmok (Mv., 1904). Irod.: Gulyás

1859.? † Mv., 1929. szept. 22: vállalkozó. – Mv.-i polgár és vállalkozó. Irod.: Dorn Alexander: Die Protokollirten Firmen Österreich-Ungarn. (Wien, 1892); [Nekrológ] (Az Ellenzék, 1929. szept. 24.)

1912., † Mv., 1985. nov. 16.: tisztviselő, keramikus, – Mv.-i néptanácsi tisztviselő, műkedvelő keramikus. A Népi Művészeti Iskolában tanult Dénes Attila képzőművész irányításával, a mv.-i Amatör Képzőművészeti Szövetség tagja, ill. titkára. Irod.: Varga Sándor: F. S. kerámikus kiállítása (V. Z., 1981. szept. 26.); [Nekrológ] (V. Z., 1985. nov. 17.)

1884, † 1950.: iparművész. – A kecskeméti művésztelepen volt a szövőiskola vezetője (1910), ötvözte a magyaros hagyományt és a művészi invenciót. Megbízták a mv.-i Kultúrpalota lépcsőházának díszítőfestésével, amivel el is készült (1913. jan.). A belsőépítészeti és részben képzőművészeti munkákkal és a munka felügyeletével is megbízták. Irod.: Mv.-i Kultúrpalota 2013

Torboszló, 1843. szept. 13. † ? : tref. Lelkész, tanítóképzőintézeti igazgató. – Apja halála után átköltözetek Székelyszentistvánra (a mai Hármasfaluba). – A gimn. befelyezése után bölcseleti és jogi tanfolyamot végzett Mv.-en, majd a Nagyenyedi Teológiai Akad. -án tanult és papi vizsgát tett, a marburgi egyetemren teológiai és bölcseleti előadásokat hallgatott (1868–).

Székelyszentistván, 1888. dec. 17. † Buchenwald, 1945. ápr.: újságíró. – Tanítói oklevelet szerzett, majd újságíró lett. Szerk. -tette az Aranykorszak (1922–24), a kv.-i Igazság c. képes folyóiratot (1926–27), majd ennek folytatását, az Erdélyi Képeslapot (1927–28). Új kor küszöbén c. munkája bibliaidézeteken alapuló erkölcsi vitairat, hasonlóan az Aranykorszak c. folyóirathoz. Háborúellenes

Csókfalva, 1919. febr. 4., † ? : gazdálkodó. – Letartóztatási paranccsal (kelt 1957. nov. 20.) országos körözés után (nov. 29.) tartóztatták le Hármasfaluban. Mint a Fülöp Lajos féle jehovista csopoprt tagját helyezte vád alá a MAT Katonai Ügyészségén. Irod.: 1956 Erdélyben

Csókfalva, 1883., † ?: gazdálkodó. – Önálló gazdaságot vezetett 30 hold földjén szülőfalujában. Az első vh.-ban a 62. gy. ezredben az orosz fronton fogságba került négyévet szenvedett. Volt községi bíró, esküdt, az unit. egyház presbitere, a Hangya szöv. elnöke. Irod.: Székelyföld í. k

Mv., 1922. dec. 14., † Mv., 1992. máj. 21. A kv.-i Házsongárdba temették.: színész. – A kv.-i Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett (1950). A Székely Színház szerződtette (1950–). Főként az egyszerű emberek, a népi figurák színes, változatos megelevenítésével ért el sikereket. – F. sz.: Bese Tamás (Kós: Budai Nagy Antal);

? † ? : kántortanító. – Székelyvéckén tanított a katolikus iskolában (1930 k. – 1933). Irod.: Maros-küküllői főesp.

Fancsal, 1769. † Gyulafehérvár, 1838. okt. 22. a székesegyház kriptájába temették: r. k. pap. – Gyulafehérváron szentelték pappá (1793. márc. 31.). Tanár Székelyudvarhelyen (1790), majd Mv.-en tanár és káplán, utána Kv.-on volt káplán. Plébános (1795), ceremoniárius (1800), püspöki titkár és szentszéki ülnök (1801), esperes (1807), kanonok (1811), gimn. és koll.-i igazgató,

Máramarossziget, 1941., † Mv., 2015: orvos. – Kv.-on végezte az orvosi egyetemet (1966). Katonaorvos (1966–1979), Mv.-en körzeti fogorvos (1979–), fogászati rendelőt szervezett a 10-es körzetben és a Matricon üzemben. Irod.: Kiss Cs. M 4.

Maroshévíz, 1955. ápr. 14., † Mv., 2008. szept. 3.: labdarúgó. – A Mv.-i ASA Sportklub egykori „aranycsapatának” csatára. 350 mérközésen 90 gólt szerzett csapatának, a Mureşulnak, amelyben két évig játszott (1971–73). Onnan a brassói Steagul Roşu-hoz került, ahol felküzdötte magát a román labdarúgás élvonalába. A B osztályos Unirea Focşani-hoz igazolt át

? † ?: kapitány. – Felesége: 1.?; 2. vajdaszentiványi Bodoni Zsuzsa. – I. Rákóczi György idején a mezei hadak kapitánya volt. A fejedelem vadászatból jővet Mv.-en ebédelt és megmustrálta F. A. kapitány mezei hadait (1633). Irod.: Időtár 1; Vajdaszentivány

Marosszentgyörgy, 1806., † Veresmart, 1880.: g. kat. pap, esperes, tanár. – Balázsfalván végezte a teológiát, nötlenként pappá szentelték (1828), és uo. tanár (1828–33). Mv.-en plébános, esperes (1833–54). Irodalompártoló, előfizetője volt kora számos sajtótermékének (Gazeta de Transilvania, Foaie pentru minte, inimă şi literatură, Organul luminării), ugyanakkor szép könyvtárat hagyott hátra. Kapcsolatot tartott

Zalaegerszeg, 1869. júl. 31, † Bp, 1935. máj. 12.: belsőépítész. – Bp.-en és Bécsben tanult, majd egy bécsi bútorgyártó cég rajzolója lett. A cég megbízásából a bp.-i Wodianer-, Károlyi-, Wenckheim- és más paloták berendezésén dolgozott. Az Országház belső kiképzésében vett részt (1890–91). Több világkiállítás m. pavilonjának tervezésében működött közre (Párizs,

† Kv., ? : mérnök. –A Házsongárdi temetőben nyugszik. Leánya: F. Erzsébet Kolumbán Pálné. -. A sakk tette világhírűvé. Magas szintű sakkfeladványokat szerkesztett. Első díjat nyert a müncheni szakkolimpia feladványszerző versenyén (Berlin, 1936), így lett az első olimpiai bajnok Romániában. Később bronzérmet is nyert a helsinki olimpián (1952). Nemzetközi versenyeken 65

Fărcaşu, 1919. aug. 19., † Hodák, 1992. máj. 5.: tanítónő. – Tanítóképzőt Krajován végzett, a beszarábiai Hotin megyébe helyezték, onnan Hodákra került, ahol haláláig élt (1945–). Hatékony nevelői és művelődési tevékenységet fejtett ki: az általa vezetett furulya együttes több alkalommal nyert országos I. díjat, a színjátszó csoportja is redszeresen műkődött

Kendermező, 1933. máj. 10. † ? : matematikus, tanár. – Doktorált Kv.-on a BBTE Matematika Fakultásán (1972). A mv.-i Pedagógiai Főiskola rektora. Több írása és cikke jelent meg a hazai és a nemzetközi szaksajtóban. Dolgozatai hozzájárultak az absztrakt algebra elméleti fejlesztéséhez. – F. m.: Algebră (Buk., 1979); társsz.: Matematika almérnököknek.