Maros megyei életrajzi lexikon

? † ? : adományozó. – A székelymosoni r. k. templomnak „aranyos keszkenőt” ajándékozott (1666). Irod.: Léstyán – templomok 1.

? † ? : alezredes. – Részt vett az I. vh.-ban a 9. honvéd huszár pótszázad parancsnoka. A hadidiszítményes érdemkereszt kitüntetettje. Irod.: Mv. és a háború 2.

? † ? : gyáros, főkönyvelő. – Mv.-en Weis és Eckwert; Gáspár és Eckwert néven működött gyára. A mv.-i Kerékpározók Egyesületének alelnöke (1899–). Irod.: Emlékkönyv a K. M. Természettud.-i Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892); Hol volt, hol nem volt… (Nú., 2004. dec. 2.); Illyés; A M. Korona országainak kivitelképes ipartelepei (Bp.,

? † ? : rendőrkapitány. – Mv.-en rendőrkapitány (1940). Irod.: Időtár 3

? † 1746.: ref. lelkész. – Subscribált Sárospatak-Gyulafehérváron (1714). Magyarigenben volt rektor. Lelkész Agyagfalván (1720–23), Maroscsapón (1724–44), Szőkefalván (1746–47). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm..4.; Nagy László

Brassó, 1760. jan. 20., † 1810.: r. k. paptanár, bölcsész, történész. – Budán végezte a teológiát (1782) és a mv.-i r. k. tanoda tanára lett (1782–87). Misés pappá szentelték (1783), és a nagyszebeni intézetben tanított, mint a költészet tanára (1783–), majd u. o.az elemi iskola igazgatója (1787.febr.21.–). A szebeni Szász

? † ? : ort. pap. – Palotailván szolgált (1934–40). Irod.: Reghin, Protopopiat

? † ?: lévita. – Tanítómester Rigmányban (1818). –Irod.: Imreh Barna

? † 1647 k.: festőművész, mennyezetfestő. – Személyéről és alkotásairól kevés az információ. Nemesi családból származott, melyből Egerházi Balázs – valószínűleg a művész apja vagy apjának testvére – Báthori Gábor fejedelemtől nyert először címeres nemeslevelet (1609. febr. 9). Úgy tűnik, hogy ekkoriban még nagyon fiatal volt, mert az adomány előtte feledésbe

Mezőbánd, 1869. ápr. 10., † 1925 előtt?: ref. lelkész, író. – Apja földbirtokos. Valószínű: Felesége: özv. Orbán Józefa. Gyermekeik: Egerházy Ilona Gazda Gáborné (1874.? – Mv., 1925. febr. 13.); E. Lajos, felesége Friedrich Irén. – Mv-en érettségizett, Teológiai tanulmányait Bp. és Nagyenyeden majd az Utrechti Egy. Hittud. Karán (1892–93), 1894),

1900, † Mv., 1983. aug. 23.: ügyvéd. – Mv.-en ügyvéd, dr. jur., az ügyvédi kamara ügyésze is volt (1943). Az egész Székelyföldet bejárta egyetlen kérdésnek, a székely fafaragásnak megismeréséért. Templomok, haranglábakat, temetőket, kapukat, háromosztatú ereszes házakat, roskadó boronaépületeket fényképezett le. Az OMP ügyésze, képviselő jelöltje (1937), titkára (1941). – F. m.:

? † ? : színész. – A reformkor ünnepelt színésze volt. Mv.-en az Apollo ház színpadán vendégszerepelt először (1842 ), valószínűleg Laborfalvi Rózával együtt. Mint honvédőrnagy, Mv.-en Petőfivel együtt töltötte 1849. júl. 28–30 -át a Görög házban, innen kísérte a költőt utolsó útjára. Mv.-en utca viselte a nevét (1941–1995), ma Nyomda

? † ? : primipiláris. – Fiai: István, János, Péter, apjukkal együtt primpilárist nyertek II. Rákóczi Györgytől (1649. szept. 3.). Irod.: Pálmay

? † ? : r. k. pap. – Marosdég plébániatemplom papja (1332), fizette a pápai tizedet (1332–33). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 2.

Dés, 1911. jún. 10., † Bp., 1990. júl. 14.: orvos, sebész. – A kv.-i egy. en orvosi oklevelet szerzett (1937), az egyetem sebészeti klinikáján gyakornok (1937–39), a mv.-i kórházban gyakornok (1939–44), klinikai tanársegéd, sebész szakorvosi vizsgát tett (1941), osztályvezető főorvoshelyettes, az Orsz. Társadalombiztosítási Int. (OTI) és a MÁV mv.-i sebész

1883. aug. 7., † Somosd, 1920. márc. 16.: ref. lelkész. – Felesége: Ugray Lina, somosdi tanítónő (1877.?–1917.?). Fogarason volt segédlelkész, majd Somosdon lelkész (1908. máj. 17.–1920. márc. 16.). Irod.: Somosd

? † ? : földbirtokos. – Nagyteremiben voltak birtokai. Az EMKE alapító és örökös tagja. Irod.: Sándor

? † 1886.: földbirtokos. – Maroscsapó földbirtokosa. Az egyháznál tanácsosi tisztet töltött be. Irod.: Kelemen

Mv., 1881. nov. 4., † ? : színésznő, író. – Pályáját Krecsány Ignác színtársulatánál kezdte (1898. okt. 1.). Vidéken szerepelt: Miskolcon (1913–14), Debrecenben (1914–22), Pécsett (1922–23), Szegeden (1924–32). Ezután Bp.-en élt és játszott (1943–) a M. Műszínkörben, az Új Thália, a Bethlen téri, a Városi Színház előadásain, a Belvárosi Színházban, a

? † ? : nemes. – Bethlen Gábortól nyert nemeslevelet (1615. febr. 20.). Irod.: Pálmay

? † ? : politikus. – A Szociálgemokrata Párt, a mv.-i Nemzeti Tanács tagja (1918). Irod.: Fuchs Simon: A kommunista párthoz vezető uton (Korunk, 10.sz., 1957); Sebestyén M.: Antalffy Endre avagy Mv. Színeváltozása = Mv. történetéből

? † ? : kereskedő. – Kalapraktárat létesített Mv.-en (1910) a Főtér 4. sz. Alatt, amit később Mózes Jenő vett át. Irod.: EBKL

? † ? : pallér-mester. – Mv.-i építész mester és Keszi Istvánnal kezdte építeni a somosdi templomot (1793–), de nem fejezte azt be, Fik János és három társa végezte be a munkát (1805). Irod.: Somosd

? † ? : szíjgyártó. – Segesváron önálló bőripari vállalkozó. Szíjgyártó munkákat exportált Romániába (1860–). Irod.: Réthy Dezső

1800.? † Mv., 1875. ápr. 16.: járásfőnök. – Testvére: E. Károlina, Péterfy Pálné; E. Teréz; E. József, cs. kir. kapitányné. Felesége: Péterfy Júlia Irod.: Gyászjelentő

Mv., 1896, † ? : tisztviselő. – Felesége: Méder Ilka (1755-Mv., 1890. jan. 3.). – Mv.-en bankcégjegyző. Részt vett az I. vh.-ban (1915–18), a 62. gy. ezreddel az orosz fronton harcolt, mint tűzérfőhadnagy szerelt le kitüntetésekkel. Sportolni kezdet az MTC-ben – korcsolya, sí és tenisz sportágakban (1918–), választmányi tag (1919–).

Segesvár, 1877 † orvos.- Apja lelkész Szentágotán. – A középisk. Segesváron végezte, majd egyetemi tanulmányait az Insbrucki (1896–) és a Grazi Egy. Orvosi Karán (1897, 1898–1902), Kv.-on is tanult. Irod.: Szabó–Simon–Szögi

Segesvár, 1879., † Sellenberg, 1948. ápr. 25.: pap. – Apja pap Szentágotán. A középiskolát Segesváron végezte, egyetemre a Hittud. Karon Halleban (1898–1900), Berlinben (1901–1902), Heidelbergben (1902–), Kv.-on járt. Hazatérve tanított Segesváron, majd Sellenbergben pap (1923–48). Irod.: Szabó–Simon–Szögi

? † ? : unit. lelkész. – Nyárádszentlászlón lelkész (1930–32), majd Csehátfalvára távozott. Irod.: Nyárádszentlászló

Mezővelkér, 1820., † Gyulafehérvár, 1886.: gör. kat. pap. – Középiskolai tanulmányait Balázsfalván, Mv.-en, és Kv.-on, a teológiát Balázsfalván (1843) végezte. Tanított Balázsfalván (1842–44); plébános Mezővelkéren (1844–48 ?); újra Balázsfalván tanított majd uo. plébános volt (1848 után). Mezőszentmártonban plébános (1857–65) és esperes (1865–70). Egyik tanügyről szóló jelentésében kérte a Szászrégen vidéki román

? † ? : tanár. – Szovátán az Ady Endre középiskola első iagazgatója (1956). Irod.: Szováta.

? † ? : tanító. – Székelycsókán tanított (1797–99). Irod.: Székelycsóka

? † ? : bíró. – Kisteremi falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

1871, † Mv., 1938. okt. 27.? : kereskedő. – Mv.-en a „helyi iparos társadalom vezetőtagja”. Irod.: [Nekrológ] (Reggeli Újság, 1938. okt. 29.); Visnai

? † ? : küldüttségi tag. – Az 1867-es bandérium résztvevője Kisküküllő megye részéről. Irod.: Koronázási emlékkönyv I. Ferenc József megkoronázásának 25. évfordulója ünnepére (Bp., 1874)

Székelyudvarhely, 1886, † ? : postafelügyelő. – Középiskoláit szülővárosában és Brassóban végezte. A posta szolgálatába lépett (1908), Segesvárt, Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Bp.-en (1821–) működött. – F. m.: Szárnyasaink (1911). Irod.: Gulyás

Göcs, 1903., ? † Mv., 1988. okt. 11.: állatorvos. – Apja lévitapap és kántortanító Göcsben. – Szülőfalujában kezdte tanulmányait, majd a mv.-i Ref. Koll. tanulója és az internátus lakója lett, azután Székelykeresztúron folytatta tanulmányait és ott érettségizett. Megírta visszaemlékezéseit, epizódokat az életéből, hadiélményeit (1945. márc.-ig). A securitate megfigyeltette (1961 k.).

Kolozsvár, 1932 szept.17., † Mv., 2019.ápr.7.: színművész. – Elekes József és Horváth Irén leánya. Férje Kovács Ferenc, rendező (1951), a fiúk Kovács András Ferenc (Szatmár, 1959. júl. 17.–) költő. – A Magyar Művészeti Intézetben folytatta tanulmányait és végzett (1953). A nagybányai Állami Színházban kezdte művészi munkáját (1953–56) és a Szatmári

Oklánd, 1900. jan. 22., † Mv., 1999. okt. 19.: főgyógyszerész. – E. János és Brassai Mária fia. Testvére: Lajos. Felesége: Barta Antónia. Leányuk: Éva. – Csíkszeredában kezdte középiskolai tanulmányait, Mv.-en érettségizett a r. k. gimn.-ban (1919). Részt vett az I. vh.-ban, a 24. gyalogezred önkéntese, tiszti vizsgát tett és a

Gernyeszeg, 1873. márc. 20., † ? : tanár, ref. gim. igazgató, költő, író. – E. Kálmán fia. – Középiskoláit Nagyenyeden, a teológiát u.o. és Bp.-en végezte (1895). Kisharkányi lelkész (1895–97), egyúttal a bp-i egyetem bölcsészhallgatója; tanár Nagykőrösön (1897–98), Gyönkön (1898–1904), Sárospatakon (1904–) m., latin nyelvet, logikát és vallást tanított, az új

1785.?, † Mv., 1832. ápr. 26. Férje: 1. Nemes György, főbíró; 2. Elekes József. Gyermekei: Nemes Karolina, N. Anna , N. György, Elekes Mária. Irod.: Gyászjelentő

Pusztakamarás, 1839. nov. 13., † Gernyeszeg, 1886. jan. 12.: ref. lelkész, író, lapszerkesztő. – Fia: Sándor. – Tanulmányait Zilahon és Kv.-on végezte; a kv.-i diáksága idején szerk.-tette a kézírásos Ifjúsági Lapot (1859). Id. gr. Teleki Domokos titkára és könyvtárosa Kv.-on (1861–); néptanító Zilahon; rektor Érszentkirályon; lelkész Domokoson (dési egyházmegye, 1863–66),

Gernyeszeg, 1876., † 1943.: tanítónő. – E. Kálmán leánya. – Algyógyon tanított férjhezmeneteléig, azután Breznóbányán (–1919), Félegyházán, Sopronban, Nagykőrösön, Bp.-en élt. Novellái és egyébb írásai: Sopron, Kép. Luther. Naptár, Az Én Újságom, M-ű. Asszony, Nagykőrösi Híradó, Ref. Figyelő, Ref. Élet-ben. – F. m.: M. varrottasok (Sopron, 1925); Fonó a guzsalyos

? † ? : vendéglős, húsnagyiparos. – E. János és Brassai Mária fia. Testvére: Imre, gyógyszerész. – Mv.-en a főtéri Nap vendéglő tulajdonosa. Az MSE tagja (1925–), a választmány tagja (1932–), a labdarúgó szakosztály elnöke (1933), ahol három kiváló munkatársával Naphegyi Béla, Csizmadia István és Panajott Alberttel újból megszervezte az 1931-ben

? † ? : földbirtokos. – Székelysárdon voltak birtokai. Az EMKE alapító és örökös tagja. Az EMKE Maros-Torda vm. és Mv. sz.kir. városi választmányának tagja (1885). EMKE 120. Irod.: Sándor

Petrozsény, 1885., † Mv., 1948. nov. 24.: fakereskedő, fatermelő, igazgató. – Az I. vh.-ban (1914. aug.–1918. nov.) az orosz harctéren volt tizedes, megsebesült, mindkét lábát amputálták. Az O 2 seb. érem, Károly cs. k. ig. a., II. o. ezüst vit. érem kitüntetettje. A középiskola elvégzése után mint tisztviselő dolgozott, majd

? † ? : kir. táblai jegyző. – Egyetlen verse Mv.-en jelent meg Gr. Karcsai Sándor Kolozs megyei alispán névnapja ünnepére. – F. m.: Gr. Karacsai Sándor kolos-megyei alispán névnapja ünnepére márcz. 18. hazafiúi babér koszorúval övezett tisztelet oltára. Éljen az igazság és a szeretet: Mértékes vers (Mv., 1831). Irod.: Krón.

Segesvár, 1921. † Mv., 2004. nov. 7.: A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. Szovjet hadifogságba esett (1945.jan.), Szökési kísérlet miatt elítélték, s így csak 1947-ben tért haza. Irod.: Berekméri

? † ?: szíjgyártó mester. – Az obszerváns ferencesek (szabályt betartó, szigorúbb rendtartásúak) visszatérhettek Mv.-re (1735), telket vettek tőle a mai főtéren (Trandafirilor 10), ahol rendházat és templomot építettek. (1745–77). Irod.: Man: Tg.M. 1.; Pál-Antal 2003 ; Pál Antal 2009

Balázsfalva, 1873. júl. 13., † Dicsőszentmárton, 1925. febr. 9.: tanár, költő, író. – Tanult szülővárosában és Szebenben; tanítónő lett Balázsfalván (1890–1909). Tanítónőként dolgozott Egres-en (1910–11) és Coacul de Câmpie-n (1912–19). Román tanár Dicsőszentmártonban az Andrei Bârseanu gimn.-ban (1919–25), majd kinevezték igazgatónak az Oltea Doamna Leánygimn.-ba. Román- nyelv és irodalom tanárként