Maros megyei életrajzi lexikon

Mezőbánd, 1813. okt. 9., † Bp., 1879. júl. 1.: történész, egyetemi tanár, piarista rendfőnök. Irod.: MÉL.

? †?: a szentdemeteri kastélyában lakott hat évig Soó Dénes plébános, mielőtt felépült a falu plébániája (1929). Irod.: Maros-küküllői főesp.

→ ERDÉLYI Antal, somkeréki

→ ERDÉLYI István, somkeréki

Trieszt, 1895., †?: magántisztviselő Mv.-en. – Részt vett az első vh.-ban (1914–1919), az orosz fronton szolgált, majd a székely hadosztályban harcolt (1918–), román fogságba került, a brassói fellegvárban raboskodott. Főhadnagyi rangban szerelt le kitüntetésekkel. Irod.: Erdélyi ezredek.

Székelycsóka, 1916. máj. 7., † Mv, 2001. szept. 17?: tanár. – Középiskolát a mv.-i Ref. Koll.-ban végzett, mint évfolyamelső a Koll. teljes ösztöndíjas tanulója (1927–35). A kv.-i egyetemen latin-görög szakos tanári oklevelet szerzett. Tanár Kv.-on a Ref. koll.-ban, Mv.-en a Ref. Koll.-ban (1941–46) és Désen, majd tanfelügyelő volt Kv.-on nyugdíjazásáig (1952–78).

? †?: jegyző. – Marosszék megye jegyzője. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65), Geges község adatait szolgáltatta. Irod.: Pesty 2014.

Mezősámsond, 1925., †?: gazdálkodó. -A II. vh. idején vonult be katonának (1944. aug. 5.). Háromhónapos kiképzés után Kárpátaljára, Kőrösmezőre vitték a frontra, ahol az oroszokkal kemény harcokat vívtak. Visszavonulásra kényszerültek, de már csak Pozsonynál közelíthették meg Németo.-t. Az utóvédbe volt beosztva. A Tátrában orosz fogságba esett, előbb a váci lágerbe,

A családból S. István nyert armálist Rákóczi Zsigmondtól (1607. szept. 20.). Irod.: Pálmay.

A S. családot Báthory Gábor nemesítette (1612); S. János lustrált Sámsondon (1614). Irod.: Pálmay.

? †?: ref. lelkész. Székelycsókában szolgált (1931–37). Irod.: Székelycsóka.

? †?: alispán, főispán. – Az EMKE választott választmányi tagja (1906–), a segesvárifiók elnöke; a Patronage Kongresszus előkészítője Segesvár részéről. Irod.: A IV. Országos Patronage Kongresszus iratai (Kv., 1914); Sándor.

? †?: ref. lelkész. – Kerelőn (1649), Küküllőszéplakon (1650–53), Küküllőalmáson (1654–55) és Kóródszentmártonban (1669) volt lelkész. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.,2.,3.

?, †?: ref. lelkész. – Ha Sámsondinak hívták, akkor Mv.-en subscribált (1673). Sáromberkén szolgált (1702). Irod.: Ősz.

? †?: tanító. Székelycsókán tanított (1766). Irod.: Székelycsóka.

? †?: tanító. Székelycsókán tanított (1759–61). Irod.: Székelycsóka.

Kadarkút, 1877. szept. 6., † Bp., 1947. ápr. 28.: Hont megye főispánja, ogyi képviselő, cs. k. huszárkapitány, földbirtokos. – Felesége: gr. Vay Olga (1879–1948). (Esk. Bp. 1901. szept. 16). Gyermekei: Mária br. Schell Istvánné; Gabriellla báró Daniel Ferencné – Az első vh.-ban mint tartalékos huszárszázados harcolt számos kitüntetést kapott. Kiskenden volt

→ VAY Olga

Ősrégi székely család, melyből S. Mihály a kir. hűségére esküdött (1602); S. András, mint primipilus lustrált (1614). Irod.: Pálmay.

Bergenyei székely család. Irod.: Kempelen; Pálmay: M.-Torda 121.

→ ILLYÉS Lajos, sófalvi

→ SÓS

Közülük György levéltárnok Mv. városánál (1827). Sámuel postamester ugyan ott (1820 körül). Gergely (1840). Károly (1848-ban) városi tanácsnokok. Ezen kívül Sóos nevű családok Erdélyben Gyaluban, Dabjonban és Menyőben birtokosok; azonban családi összekötésük ismeretlen. Irod.: Nagy Iván.

? †?: sebész. – Az első mv.-i képzett sebész, akinek megengedték, hogy magyar nyelven vizsgázzon (1775). Irod.: Pál-Antal 2009; Pál Antal Sándor: Közegészségügy és szociális gondoskodás a 18–19. századi Mv.-en (Nú., Színes Világ, 2010. máj. 15.; 2010. máj. 22.; 2010. máj. 29; 2010. jún. 5.; 2010. jún. 12.).

? †?: kántortanító. – Nyárádmagyaróson kántortanító (1810–1842). Irod.: Imreh Barna; Nyárádmagyarós leánydombjai.

Mv., 1929. szept. 20., †?: színésznő. – A mv.-i Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett (1953). A Harag György által alapított nagybányai, később szatmárnémeti társ. alapító tagja (1953–56). Lírai és karakterszerepeket egyaránt játszott. Legnagyobb sikereit a népi figurák, a kacér tenyeres-talpas teremtések megelevenítésével érte el. – F. sz.: Ilma (Vörösmarty M.:

Remeteszeg, 1930., † Frankfurt am Mein, 2007. szept. 9.: sakkmester. – 6 éves, amikor szülei meghaltak. Nagynénje nevelte. – Már 6–7 évesen ismerkedett meg a sakk alapelemeivel, élete végéig művelte ezt a sportot. Labdarugóként kezdte a sportolást, 12 évesen az ifiegyüttesben játszott, 17 évesen az A osztályos Locomotiva együttesben játszott. A

? † 1792: esküdt polgár. – a Mv.-i esküdt közönség tagja (1791). Irod.: Pál-Antal 2006.

Mv., 1793.? † Mv., 1863. ápr. 14.: levéltáros. – Testvére: S. Zsuzsánna Fülep Jánosné. Gyermekei: S. Juliánna Molnár Ferencné; S, Ferenc, felesége Gyulai Zsófia; S. Mária Schuller Jánosné. – Mv.-en városi szenátor és archivarius. Leváltáros és kebli számvevő írnok a városnál (1825–). A forradalmi időkben az osztrák hatalom mellett „jó-érzelmű” magatartást

1820?, †?: egyetemi hallgató. – Mv.-en tanult, majd sebészinas. Pesten volt sebészhallgató (1845–46). Irod.: Szabó Miklós 2005.

Marosludas, 1895. máj. 7., † Nagyvárad, 1983. márc. 15.: ügyvéd. – A középiskolát a mv.-i Ref. Koll.-ban kezdte és Nagyváradon a Premontrei Főgimnáziumban fejezte be (1913). Jogi tanulmányokat a nagyváradi Kir. Jogakadémián folytatott, majd a kv.-i egyetemen szerzett jogi doktorátust, és egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett (1924). Előbb ügyvéd Nagyváradon,

? † Mv., 2021. dec. 17.: tanár. – Felesége: Rita, gyermekeik: Jancsi, Katika; testvére: Márta; unokája. Csenge. – Gyógypedagógus tanár, a mv.-i kisegítő óvoda volt igazgatója. A mv.-i ref. temetőben nyugszik. Irod.: EMKK 2010; Nú., 2021. dec. 22.

Mv., 1887. vagy 1888., † Mv., 1959. ápr. 2: kőműves, polgármester. – Mv.-en végezte az elemi iskolát és kőműves inas (14 éves korától), majd szakmunkás lett. A szocialista eszmék híve volt, majd belépett az építőmunkások szakszervezetébe (1905), Mv.-en részt vett az első tüntetésben (1906. máj. 1.), szervezte és vezette a

Segesvár, 1821?, †?: egyetemihallgató. -Matura után sebészinas volt, majd Pesten sebészhallgató (1846–47). Irod.: Szabó Miklós 2005.

Déva, Bergenye, 1877. febr. 1., † 19?: jogász dr., főszolgabíró, főjegyző. – Déván kezdte tanulmányait, Kunfélegyházán érettségizett, jogot Kv.-on és Bp.-en végzett. A politikai tudományok dr. Köztisztviselőként dolgozott, mv.-i főjegyző (1908. ápr. 1.–1914. márc.31.), majd MT megyében helyettes főispáni titkár, főszolgabíró. Az első vh. idején a Mv.-en alakult Vörös Kereszt

Szovátafürdő, 1913. júL. 21., † Bp., 1994. jan. 23.: író, kritikus. – Bp.-en érettségizett (1931), itt tisztviselő és sportnevelő a MOVE cserkész és leventeszövetségben. Újságíró és filmkritikus. Írásait közölte a Munka Kassák folyóirata, tanulmányai, esszéi, kritikái közölte a Nyugat, Magyar Csillag, Napkelet, Magyarok, Tükör, Új Idő, Vigilia. Katona (1939–), a

1843., † Mv., 1910. ápr. 12.: építőmester. – Testvérei: S. Polekszina, Teréz, Lila, Antal. Valószínű felesége Kozma Lila. Fiúk: S. Márton gimnázista (1885? – 1905. jún. 25.). – Nagy Győző építész terveinek megvalósítója volt. Szecessziós stílusú épületeket alkotott, száznál több nagy épületet épített Mv.-en és vidéken: Székelyföldi Iparmúzeum (1890–93), a

Mv., 1909. febr. 15., †?: agronómus. – László és Lenke fia. – Szászrégeni lakós. Kényszermunkatáborba küldte a szekuritáté (1952), negatív hírkeltés miatt. Irod.: Bartos 2012.

Szentháromság, 1904. jan. 5., †?,: gazdálkodó, ács. – Letartóztatták (1958. nov. 3.) és a MAT Katonai Ügyészsége azzal a váddal állította bíróság elé, hogy ellene szegült a kollektivizálásnak és halállal fenyegette meg a néptanács képviselőit. Irod.: 1956 Erdélyben.

? †?. sportoló. – Mv.-en, kézilabdás csapatban 4-ik helyen. Irod.: Klósz–Tolokán.

1913., †?: elektrotechnikus. – A gimnáziumot Mv.-en az elektrotechnikai szakiskolát Bp.-en végezte. Mv.-en önálló mester elismert szaktekintélye a városnak, a Kereskedelmi és Iparkamara választmányi tagja volt. Minden hazafias, kulturális és társadalmi egyesület résztvevője és támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.

Mezőbánd, 1887., † Bp., 1937.: szűcsmester. – Székely nemesi családból származik, oklevelet II. Rákóczi György fejedelemtől kaptak az ősei. Iskolái elvégzése után a szűcsipart tanulta, mint segéd Brassóban és Kézdivásárhelyen fejlesztette tudását, előbb Bp.-en, majd Keszthelyen lett önálló, azután ismát Bp.-re került, ahol az Ipartestület díszoklevelével tüntette ki. Az első vh.-ban

Segesvár.? †?: állatorvos. – Tanult Bécsben (1837). Irod.: Szabó–Szögi.

E család tagja S. György mv.-i levéltárnok (1827). Irod.: Pálmay

1919? † Kv., 1998. nov. 2., Kv.-on a Házsongárdi temetőben nyugszik: újságíró, szerkesztő. – Három és fél év hadifogság után hazatérve a M. Népi Szövetségben tevékenykedett, újságírói pályáját az Előre c. lapnál kezdte. Alapító tagja lett a mv.-i Székelyföld Rádiójának (1958. márc.). A mv.-i Rádió osztályvezetője nyugdíjazásáig (1958–79), szerkesztőségi titkár.

Mv., 1947. febr. 1., †?: sportoló, kézilabdázó. – S. Árpád lakatos és Anna leánya. Férje Árpád, villanyszerelő. (1967). Leányai: Krisztina (1973), menedzser; Kinga (1978), üzletkötő. Szabászati iskolát végzett (1967). Technikai rajzoló a maros Készruhagyárban nyugdíjba vonulásáig (2002). A Mureşul csapatának vezető egyénisége hosszú évekig. Több mint félezer mérkőzést játszott az

Mv., 1924. júl. 7, † Los Angeles (USA), 1998. dec. 16.: testnevelő tanár, sportújságíró. – A középiskolát a mv.-i R. K. gimn.-ban kezdte, majd a nagyszebeni (1939–40) és kv.-i tanítóképzőben folytatta (1940–44) és tanítói oklevelet szerzett. Tanító volt Mv.-en, majd miután testnevelési szakképesítést szerzett a predeali sportiskolában (1952) testnevelő tanár lett

? †?: tanító. – Marosbogáton tanított (1698). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.

? †?: A r.k. tanoda és nevelde igazgatója volt (1760). Irod.: Mv.-i R.K. okt. R.k. okt.–1; R.k. okt. –2.

1877., † Mv., 1958.: dr., tanár. – Tornatanár volt a mv.-i Ref. Koll.-ban ideiglenesen (1900–01), a cserkészet irányítója is volt. A Koll. tanára (1918), gazdasági felügyelője (1920). Mennyiségtant és természetrajzott tanított nyugdíjazásáig (1926–39. szept. 1.). A Mv.-i Kaszinó tagja, pénztárosa (1925), választmányi tagja. – F. m.: antológiában: A cserkészet = Illés.