Maros megyei életrajzi lexikon

A családból M. Boldizsár, neje Fogarasi Judit és fiai Márton és György Marosszékről címeres nemeslevelet kaptak (1725. márc. 15.). Irod.: Pálmay

? † ?: tanár, közgazdasági szakíró. – Felsőkereskedelemiskolai tanár Magyar Pénzügy címmel közgazdasági folyóiratot indított (1910). Irod.: Időtár 1

Nyárádremete, 1907. máj. 31., † ?: gazdálkodó. – Letartóztatták (1959. okt. 5.) és a társadalmi rend elleni ténykedés (a kollektivizálás elleni lázítás) vádjával állították bíróság elé. – Irod: 1956 Erdélyben

? † ? : bíró. – Magyarzsákod falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † : igazgató-kántortanító Küküllődombón (1936).

1940.nov.26., † Székelyvaja, 2003: tanár. – Testvére Tamás, marosvásárhelyi. – Nyelvész, tizenhat nyelvet ismert, vezető, tolmács, csíkzeredai Márton Áron Gimn. nyelvtudós tanára. Negyven év alatt idegen nyelvet tanított. Hangja ismert volt a Vákár Lajos műjégpályán, narrátor a pünkösdi csíksomlyói Mária.búcsún. Várható háromkötetnyi irodalmi hagyatékának kiadása. Sírja a farkaslaki temetőben van. Irod.:

Kv, 1937. nov.11., † Kv., 1999. febr. 28. : költő, szerkesztő. – Kv.-on a BBTE-en szerzett román tanári diplomát (1963). Tanár volt Mv.-en (1963–66). A Forrás nemzedék tagja. Írásait, verseit közölte az Ifjumunkás, Utunk, Igaz Szó, Korunk stb. – F. m.: Néhány percig reggel (versek; Buk., 1969); Akik imádkoztak üldözőikért:

? † ? : jegyző. – Csöb jegyzője. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ? : birtokos. – A káptalanra hagyta Bunt (1315). Irod.: Léstyán – templomok 2.

? † ?: ref. lelkész. – Mezőpanitban lelkész (1781–91). Irod.: Mezőpanit

Nyárádremete, 1721., † Vajdahunyad, 1766. ápr. 21.: ferences szerzetes. – Pappá szentelték (1742. okt. 1.). Irod.: Nyárádremete

1843. okt. 28., † 1873. aug. 7..: r. k. pap. – Pappá szentelték (1869. aug. 1.). Mv.-en káplán és gimn. tanár. Irod.: Ferenczi Sándor 2009

Zetelaka, 1813. aug. 29., † Mv., 1848. okt. 19. : r. k. pap, tanár. – Gyulafehérváron a püspöki aulábanprotokollista. A mv.-i r. k. gimn.-ban tanított költészettant (1836–42); a nevelde aligazgatója is (1841–42). Atyhában plébános (1842). Haladó szellemű nézetei miatt és azért, mert részt vett az agyagfalvi népgyűlésen (1848. okt.16.), állandó

1903., † ?: főgépész. – Iskoláit Nagybányán és Mv.-en végezte, majd a gépészmesterséget tanulta és segédévei letöltése után apókai malom üzemvezetője lett (1926–). Képzett és tanult iparos volt. Irod.: Székelyföld í.k

Erdősztgyörgy, 1947. márc. 21., † Vácrátót, eltemetve Erdősztgyörgyön, 2007. jan. 27.: tanár, muzeológus, tudományos ügyintéző. – Tanulmányai: Kv. Tanárképző Főisk., természetrajz és mezőgazdaságtan kar (1968); Kv. BBTE, biológia (1976), doktorátus (Vajdaság, 1990) Pécs Kájoni János Herbáriumának összehasonlító vizsgálata c.disszertációval (1992). Pályáját tanárként kezdte Bordoson (1968–71), Firtosmartonos (1971–72), majd Csíkszeredában a

? † ?: ref. lelkész. – Teleki Mihály udvari papja, majd Tóthfalun ref. lelkész. Halotti beszédei és gyászversei jelentek meg. – Irod: Rugonfalvi Kiss

Székelyudvarhely, 1894. máj. 18., † Mv., 1985. aug. 31.: földbirtokos, szőlész-borász szakember. – M. László testvére.Felesége Vincenti Viola (1900–1998. nov. 11.). – Haranglábon birtokos. Részt vett az I. vh.-ban. A II. vh-ban hadapród őrmesteri rangban vett részt, szovjet hadifogságba esett (1945. ápr.- 1946. aug.), innen került haza. Tompán szőlője, Agárdon

Gyergyóalfalu, 1861., † Jedd, 1918. jan. 24.: földbirtokos, főszolgabíró, főispán, ogy.-i képviselő. – Apja M. Mihály Csikmegye főispánja volt. Felesége: Turman Anna. Gyermekeik: Vilma, Mihály, Árpád és László (1897–1983). – A gimn.-ot Mv.-en, a jogot a bp.-i egyetemen végezte. Csikmegye tiszt. aljegyzője (1880–), valóságos jegyzője (1881–), főszolgabíró (1883–). Megalakította az

? † ?: teherautófuvarozó Szászrégen. – Mint labdarúgó a soproni SE I. csapatában szerepelt, később Eszterházán, majd a TTC kötelékében. Az ökölvívással is foglalkozott de nem versenyszerűen. Irod.: Pluhár

1906.† Mv., 1997. dec. 6.: talán ő volt a főispán. – Maros-Torda vármegye főispánja. Lemondott hivataláról, így tiltakozva a deportálások végrehajtása ellen (1944. máj.3.-jún. 8.). Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1997. dec. 9.); Sebestyén Mihály 2000

? † ?: unit.. lelkész. – Szőkefalván működött (1824–30). Irod.: Nagy László

1841.? † Czinkota, Ehman-telep, 1916. dec. 1.: járásbíró. – Felesége: 1. bágyoni Farkas Rózália (1856- Nyárádszereda, 1878. jún. 15) Kisleányuk: Gizella; 2. sepsikilyéni Kovács Gizella (1847 – Mv., 1929. nov. 6.). Gyermekeik: M. Vilma; dr. M. Károly, felesége magyarpéterlaki Körössy Erzsike; M. Kálmán. – Bíró volt (27 évig), kir. közjegyzőhelyettes (21

1842. jún. 23., † ? 1868. febr. 9. Mikó Imre és kisrédei Rhédey Mária leánya. Gr. Teleki Károly felesége (1860–).Halotti címere a kv.-i Farkas utcai templomban. Irod.: Entz–Kovács

1891., ? † 1973. : földbirtokos Jedden. – A Cserey család kúriát építetett Jedden (a 19. sz. elején), ami a Turman, később házasság révén a Mikó családra szállt. Mikó László és Árpád testvére. Részt vett az I. vh.-ban. A jeddi kúria utolsó tulajdonosa (1918–48). Az épületet felrobbantották (1944. nyara). Az

? † ?: földbirtokos. – A harcói udvarház utolsó tulajdonosa. Az udvarházhoz közel 1000 hold gyertyáfa-erdő is tartozott. Azállamosítás után az udvarházat a paniti Néptanács bontatta le. Irod.: Keresztes Gyula: Örökségünk 60.: A mezőség udvarházai (Nú., 1994. júl. 29.); Sepsiszéki

? † 1568 után: tanácsúr, követ. – Apja M. László. Felesége: 1. rövid, gyermektelen kapcsolat volt, 2. Melik Anna, v. Melith Anna (Horn I. szerint) kétszeres nagyon gazdag özvegyasszony, volt férjei: Baranyai Miklós, Bánffy Mihály. Gyermekei: Kata, Anna (1559–), Judit és János; mostohafiai: ifj. Baranyai Miklós, Bánffy Menyhárt, akiknek gyámjuk

? † 1554.: bíró, főispán. – Felesége. 1. Kemény Anna, Kemény Péter leánya; 2. Bikli Fruzsian (1549–). Fia: Ferenc († 1568). – Kolozs vármegye főispánja, erdélyi alvajda és székely vicecomes. Fráter György mellett alhelytartó (1542–48), tagja volt a tanácsnak (1542–68 k.), az országos főbíró helyettese (1548). Irod.: Horn Ildikó: Erdélyi

? † ?: földbirtokos. – M. Ferenc unokája, M. István fia. Felesége Kamuthi Zsuzsanna. Malmot építtetett Ádámoson, amelynek útja az unit egyház helyén vezetett át, ebből sok kellemetlenség volt, ennek megszüntetésére M. Lászlóval közösen a malom vasárnapi vámját örökösen lekötötték az unit. eklézsának (1688. aug. 2.–). Irod.: Kelemen Lajos 1982;

Hadrév, 1801. aug. 19., † ? : hadmérnök. – Tanult Bécsben (1816). Irod.: Szabó-Szögi

Hadrév, 1816. júl. 17. † ?: hadrévi földbirtokos ludasi ker. ogy.-i képviselő. – Tanulmányait a nagyenyedi Bethlen koll.-ban végezte ahonnan a mv.-i K- Táblához került (1837) mint patvarista. Két évi gyakorlat után haza ment Hadrévre gazdálkodni és részt vett a politikában mint a Szabadelvű Párt híve. Főszolgabírónak választották (1848). Részt vett

Grojdibodu, 1904. szept. 8. † 1998. : katonatiszt, kapitány. – A II.vh.idején a ludasi 2. határvédő század parancsnokaként a Sármás – Állomási, a mezőzáhi, a pagocsai és a szentpáli szakaszokkal védelmezte az országhatárokat, amíg a nagy román és orosz operatív egységek megérkeztek (1940–45). Irod.:.Suciu

Maroshévíz, 1879, † ?: tisztviselő, sportoló. – Szászrégenben volt posta főtisztviselő. Részt vett az I. vh.-ban (1915–18), az orosz fronton harcolt, majd az olasz fronton Trientben a tábori postánál és a hadseregparancsnokságnál mint távirdász tiszt teljesített szolgálatot. Főhadnagyi rangban kitüntetésekkel szerelt le. A szászrégeni német egyesületben kezdett sportolni, fotbalozni, ahol

Segesvár, ? † Segesvár, 1910. ápr. 18.: mérnök, tanár. – Apja tanító, hitszónok. – Tanult a bécsi egyetem Mérnöki karán (1850–51), a müncheni egyetem (1850–55 között). Bécsben történelmet (1860–61), ott bölcsészdoktorrá avatták. Egy évet Bécsben magántanár (1855), majd hazatért (1857) és az árapataki Trauschenfeld birtokon intéző volt. Segesváron felmérési munkálatoknál dolgozott

Câmpineanca, 1923. júl. 6., † ?: katonatiszt. – Az elemi iskolában szülőfalujában tanult, a Tecuci-i Mihai Viteazul kadétiskolában német nyelvtanfolyamot végzett, felvételizett és folytatta tanulmányait (1942. okt. 9.–), Berkzab Vest Mark hadi iskolában, ahol az oroszok elleni háborura készültek. Lyuben-ben tűzérségi és lovassági kiképzést kapott, francia területen, Mezerizse Rehuszeben a német

→ MISZ Olivér

? † ?: hitközségi elnök, bankár. – M. P. és Társa c.-men bor – és sőrnagykereskedők voltak Mv.-en (1912. k.; Kossuth u. 61). A magyar-angol bank mv.-i fiókjának egyik alelnöke (1920). A részvénytársaság vezérigazgatója volt. A st. q.. izraeli hitközség elnöke (1920). Ő birtokolta a mai Kossuth u.58 sz. alatti emeletes

?† ? : jószágigazgató, tanár. – A nagyenyedi ref. koll.-ban tanult. Keszthelyen a Georgikumban gazdasági tanulmányokat végzett. Széki Teleki József szolgálatába lépett (1807–33), a gernyeszegi Teleki-uradalom jószágigazgatója, a gernyeszegi iskola világi előljárója (prefectusa), később a nagyenyedi koll. mezőgazdaságtan-tanára. Elkészítette a gernyeszegi iskola szabályzatát (1827. febr. 18.).Termékeny szakíró volt – F. m.: Gazdasági

?, † Marossárpatak, 1685. márc. 5.: földbirtokos, a gernyeszegi vár tulajdonosa. – Férje: 1. Erdélyi István,. 2. Csáky István br. (Regete-Ruszka, Abaujvm., 1603. máj. 3.–Szepesvára, 1662. nov. 10.). – Erdélyi István Torda megye főispánja (1602–1636) végrendelete alapján (Sáromberke, 1638. aug. 20.), a gernyeszegi kastélyát minden hozzátartozó javaival, más megyékben létező birtokaival

Mv., 1918. aug. 28.† ?: egyik mv.-i túlélője a zsidó deportálásoknak. Férje: Minor Dániel (1946. márc. 12.–). – Családjával együtt Mv.-en letartóztatták (1944. máj. 3.) és a mv.-i téglagyár udvarára kísérték, ahol a szabad ég alatt, minden emberhez méltó ellátás nélkül három hétig tartották, sokan másokkal együtt. Akkor marhaszállító vagonokba

Nagyvárad, 1916., † Nagyvárad, 1935.jan. 30.: KISz aktívista, agyonverték, munkásmozgalmi hős, Mv.-en gépgyárat neveztek el róla (1953–). Irod.: Bottoni 2008; M. L. kommunista ifjúmunkás hősies élete (Buk., 1950); M. L. (1916–1935) (V. Z., 1960. jan. 30.)

A család Lengyelo.-ból származott, M. Lukács és István miriszlói előnévvel nyertek címeres nemeslevelet Apaffy Mihálytól (1675. júl. 6.) – Irod : Pálmay

? 1890., † ? 1914.: hősi halált halt az I. vh.-ban. Irod.: Nemes Gyula: „Beszélő” sírkövek Székesen (Örökségünk, 4. sz., 2009)

1857., † ?: gazdálkodó. – Édesapja mellett tanult gazdálkodni, majd önálló lett Székesen. Mint a község tekintélyes, köztiszteletben levő polgára éveken keresztűl bíró volt és gazdatársai érdekében önzetlen munkásságot fejtett ki a kulturális egyesületekben. Irod.: Székelyföld í.k

1888., † ?: gazdálkodó. – A gazdálkodást édesapja mellett tanulta, majd önálló lett Székesen (1920). Az első vh.-ban a 25. tűzérezredben harcolt, bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetettje, minden kulturális és hazafias egyesület támogatója volt. Irod.: Székelyföld í.k

Genf, 1906. máj. 1. † Szászrégen, 1995.: tanár. – Egyetemet Kv.-on természetrajz – kémia szakon végzett. Első munkahelye Turtucaiaban a Vegyes Líc.-ban (1935–36), onnan Szamosújvárra került a Tanítóképzőbe (1936–40), majd Balázsfalván a Kereskedelmi Leánylíc.-ban tanított (1940–46), Kv.-on az Elméleti Líc.-ban (1946–47), végül Szászrégenben a Petru Maior Középisk.-ban volt tanár (1947–51).

? † ?: ort. pap. – Nagyölyvesben (1974–88). Az ő idejében épült az új templom (1977). A régi templomot (épült 1819) , amely a főldcsuszamlások következtében tönkrement, lebontották. Még szolgált Pagocsa – Văleniben is (1984–93), ahol modernizálta a papi lakot.-Irod.: Şincan Gh.N.

1892., † ? : bankigazgató. – Középiskoláit és a Kereskedelmi Akad. Ifőiskolai tagozatát is Kv.-on végezte, majd Marburgban (Németo). és Londonban végzett kereskedelmi akadémiát. Az Erdélyi Bank- és Takarékpénztár RT tisztviselője lett, majd Mv.-re került a Bank és Takarékpénztár Rt tisztviselője (1914–), katonai szolgálatot teljesít (1916–18), azután a mv.-i Bank

1844. júl. 27., † 1900. szept. 8.: r. k.. pap. – Pappá szentelték (1871. aug. 6.). Lelkipásztor Görgényszentimrén (1873–75), Székelykálon (1876). Plébános Nagyernyében (1877–). Az ő szolgálata idejében a r. k. templomon nagyjavítást végeztek, új tornyot építettek, kijavították az orgonát, Rétai és Benedek bp.-i oltárkészítők két új mellékoltárt készítettek (1880–81). Lelkipásztor

? † ? : ref. lelkész. – A Debreceni Egyházmegyében szolgált, majd Kóródszentmártonban (1669–71). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2

? † ?: ref. lelkész. – Felesége Tót Erzsébet. – Subscribált Sárospatak-Gyulafehérváron (1667 v. 1668). Maroscsapón szolgált (1711–13). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm..4.