Maros megyei életrajzi lexikon

Mv., 1909. dec. 18., † Mv., 1988. márc. 21.: asztalos, szobrász, fafaragó. – Fiai: K. Béla /Adalbert (1937–); K. István (1940–). – Árvaként a hadsereg fiaként nőtt fel. Gimn. Végzett és bútorasztalos szakmunkás lett. Dolgozott Temesváron, Brassóban, ahol megnősült (1935), Mv.-en telepedett le, az ILEFOR a munkahelye nyugdíjazásáig (1968). Munkaerejének

Nyárádköszvényes, 1880. márc. 19., † Bp., 1934. okt 14.: tanár, költő, író, újságíró. – A középiskolát Mv.-en, a jogot Kv.-on és Bp.-en végezte, államtudományból doktorált Kv.-on (1906). Egyetemi évei alatt a kv.-i Ellenzék munkatársa, színi referense, sokat foglalkozott a színházzal, Megyeri Dezső, Janovics Jenő igazgatók nagy segítségére volt. Később színházi

? † ?: ref. lelkész. – Maroscsapón volt lelkész, örökség folytán vagyonos ember. Kényszerlakhelyre száműzték (1949. márc.), vagyonát elrabolták és soha nem térhetett vissza falujába. Fia: K. Minya († 1998. jún.), akit szintén meghurcoltak, 7 év börtönre itélték, kiszabadult (1964). Irod.: Sipos János: Mi nem akarunk romanizálódni (Nú., 1998. aug.

Szováta, 1900. júl. 13., † ?: ferences szerzetes. – Beöltözött (1927. jan. 12.), egyszerű fogadalmat (1928. jan. 13.). Irod.: György: A ferencrendiek

Pipe, 1863. szept. 26. † Pipe, 1940. tanító. – Apja: Mózes, lelkész, anyja. Árkossy Róza. Somogyon nősült, felesége: Horváth Ilona. – Székelykeresztúron tanult. Segesváron a tanfelügyelőségen dolgozott (1882–). Tanított a Küküllő megyei Somogyon, Nagyteremiben (1889–), Segesváron (1891–), Fiumeben, ahol dalkórust (1894–), Pesterzsében óvodát és iparostanonc-otthont szervezett (1898–). A Tanító körnek,

1874, ?, † Mv., 1946. aug. 20.: jogász, dr. – Mv.-en vármegyei árvaszéki helyettes elnök. F. m.: társsz.,ford.: A bélyeg valamint az okiratok és jogcselekmények adójára vonatkozó törvény ellátva a közp. biz. döntéseivel és részletes. tárgymutatójával (Kv., 1927). Irod.: Gulyás; [Nekrológ] (Szabad Szó, 1946. aug. 23.)

Mv., 1911. júl. 17., † Bp., 2002. febr. 18 : dr. tanár, amatőr festő, művészettörténész, író. – A mv.-i Ref. Koll.-ban érettségizett (1928), Gulyás Károly volt a tanára, aki felfedezte tehetségét. Kv.-on történelem-földrajz szakos tanári diplomát szerzett (1932). Mv.-en tanított a Ref. koll.-ban (1932–44), ahol megszervezte a koll. ifjúsági könyvtárát,

1950. † Mv., 1997. márc. 15.: orvos, gyermekgyógyász. – A MOGYI orvosi karán végzett (1983). Maroslúdas környékén dolgozott. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1997. márc.); Kiss–Péterffy–Péterffy

? † 1828 : ref. lelkész. –Marosbogáton, majd Gernyeszegen volt lelkész (1821–28). Irod.: Böjthe Andor

?1833 †? 1908. ápr. 23.: lelkész. – Felesége: Elekes Krisztina († ?: 1894). – Küküllőszéplakon szolgált. Irod.: Kelemen

1852, † Peserzsébet, 1930. febr. 21.: tanító. –Felesége: Barabás Laura (†? 1923). – Énekvezér-tanító. Ádámoson és Dicsőszentmártonban tanított. Irod.: Kelemen

Beresztelke, 1857., † Beresztelke, 1921.: földbirtokos. – Székely nemes család sarja, 10 éves korában árvaságra jutott. Fiatal korában a báró Bánffy család uradalmának számtartója majd intézője volt. Két keze munkájával 50 holdas földbirtokot szerzett és azon gazdálkodott Beresztelkén. A ref. egyház presbitere volt. Irod.: Székelyföld í. k.

Ratosnya, 1900., † ? : ref. lelkész. – Középiskoláit Mv.-en végezte, teológiát Kv.-on hallgatott. Ref. lelkész volt Ratosnyán. A MP tagja, minden kulturális ügy lelkes támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k

1910., † Mv., 1997. ápr. 16: ref. lelkész. – Felesége. Szabó Gizella (1910–1996). – Helyettes lelkész Nagyercsén (1933). Görgényszentimre lelkipásztora (1940–1989). Mv.-en élt nyugdíjas korában és időnként a Szabadság-úti gyülekezletben szolgált. Irod.: Csáky; [Nekrológ] (Nú., 1997. ápr. 17.)

1876.? † Geges, 1900. febr. 20.: színész. – Gegesi Kiss József és Bereczky Eszter fia. Testvérei: K. Ferenc, felesége Török Róza; K. Ernő, felesége Nagy Mária; K. Irma Garda Jánosné. – Az országos színészeti-akad. végzettje és a m. kir. zeneakad. Volt hallgatója. Irod.: Gyászjelentő

Magyaró, 1862. szept. 6., † Mv., 1936. ápr. 2.: tanár. – Apja Kiss József, az első Szászrégeni Tutajkereskedő Társulat tiszttartója (1832 – Maroshévíz, 1914. febr. 16.). Felesége: Magay Margit. Tanult a szászrégeni Ev. és a mv.-i Ref. Koll.-ban (1874–); a bp.-i egyetem matematika-fizika szakos hallgatója (1884–88). A mv.-i Ref. Koll-ban

1949. aug. 10. † ?: r. k. pap. – Plébános Marosjárában (1976–84). Irod.: Maros-küküllői főesp. Még él!!! Ki kell venni !!!

Kövend, 1915., † ? : unit. lelkész. – Középiskoláit és a teológiát Kv.-on végezte. Papi pályafutását Dicsőszentmártonban kezdte, majd Abásfalván folytatta (1940–). A MP tagja, a m. népközösség elnöke volt, az EGE tagja és helyi vezetőjeként részt vett a község gazdasági és kulturális fellendítésében; a Tejszövetkezet elnöke és a Fogyasztási

Madéfalva, 1934. ápr. 2., † Mv., 1978. nov. 25.: mérnők. – Felesége: Bajka Edit (Kv., 1939. jún. 7. –). Gyermekeik: Zoltán (Mv., 1960 –), Katalin-Dorottya (1962 –). – Csíkszeredában érettségizett (1953), Kv.-on végezte a gépészmérnöki egyetemet (1959). – Mv.-en a Börgyárban, az Aug. 23. Bútorgyárban, a Fürdő vállalatok igazgatója, a

? † Mv., 1990. márc. 20.: ?. – Az 1990-es márciusi események teremiújfalusi áldozata. Mv.-en az ortodox templom mellett gázolta halálra a tömegbe belehajtó teherautó. fején ütés, testén bántalmazás, szúrások nyoma volt látható, a halotti bizonyítványt márc 21. –i keltezéssel állították ki. Irod.: Nú (2000. márc. 18)

? † ? : ref. lelkész. – Magyardellőn szolgált (1929 k.). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.

?† 1993.? Hamvait a mv.-i ref. temetőbe helyezték (1993. ápr. 30.): szerkesztő. – A buk.-i Romániai Magyar Szó szerk. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1993. ápr. 29.)

→ EPERJESSY Anna

? † ?: üveg iparos. – A bp.-i Kissling Rudolf és fiai cég készítette a szecessziós csillárokat. Irod.: Mv.-i Kultúrpalota 2013

? † ?: ?. – Torja nevű helységet Fejér megyében jogtalanul elfoglalta, Szászfalvi Penye Benedeket a Küküllőbe fojtatta ezért panasszal fordultak a tulajdonosok Kendi Antal erdélyi vajdához, aki vizsgálatot rendelt ellene (1479). Irod.: SzOkl, 3

1955., † Mv., 1998. jan. 7.: okl. közgazdász. Irod.: MMK

Lemhény, 1918. márc. 17., † Mv., 1999. aug. 28.: tanító. – A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. Szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1946-ban került haza. A hadifogságban megtanult oroszul, s hazatérte után orosz nyelvtanár volt a Ref. Koll.-ban és utódiskoláiban (Rangheti, Bolyai Farkas Líc). —Irod.: Berekméri; Skóla

Mv., 1924. nov. 10., † Nagysikárló, 1944. okt. 20.: honvéd. – Anyja Kohosz Zelma. – A 70 /1 zászlóalj honvédje. Tüdőlövés érte. Irod.: Berekméri 2015

? † ?: Bernády György felesége. – Heltai Ferenc bp.-i főpolgármester özvegye. Esküvő ( Bp., 1915. ápr. 21). Irod.: Időtár 2

→ MICU KLEIN

Mv., 1891., † ?: kereskedő. – Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett és Nagyváradon lett önálló (1910), onnan Mv. -re került. Az első vh.-ban a 37. gy. ezredben a szerb fronton harcolt. Mv.-ről deportálták feleségével (1893–) együtt (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidósága; Székelyföld í. k.

Nyárádtő, 1902. máj. 25. † ?: egyetemi előadótanár. – Középiskolai tanulmányait Temesváron végezte (1921). Orvosi oklevelet a kv.-i I. Ferdinánd Király TE szerzett (1927. máj. 27.), dr. és ugyan ott kapott fogorvosi képzést is (1930). Mv.-ről deportálták feleségével (1911–) együtt (1944. máj. 29.). Fogorvos Kv.-on, kinevezték a Bolyai TE Mv.-i

Fehéregyháza, 1897. máj. 6., † ?: történész, egyetemi tanár. – Ausztriában lakik. Irod.: Nagy Csaba

? † ?: nagykereskedő. – Mv.-en nagykereskedő, cionista, a Zsidó Nemzeti Szövetség elnöke (1921). Irod.: Időtár 3

? † ?: gyáros. – Mv.-en volt szódavízgyára közösen Váradi Mendellel (1926. mv.-i gyár nyilvántartás) a két vh. között. Irod.: Pană

Mv., 1897., † ? : vendéglős. – Nagyváradon végezte iskoláit, előbb kereskedő volt, majd a vendéglátó iparra tért át Mv.-en volt italmérése. Az első vh.-ban a 37. gy. ezredben az olasz fronton harcolt, megsebesült. Mint szakaszvezető szerelt le az I. és II. o. ezüst, a seb. é. és a Károly

?, † ? városi polgár. – A ferencesek a Polkos u. nyugati során telket vásároltak tőle és feleségétől rendházuk és templomuk számára (1735). Irod.: Időtár

? † ?: gyáros. – Szalámigyáros Szászrégenben (1926). Irod.: Pană

Szeged, 1900. márc. 11., † Bp. 1972. jún. 4.: sebészorvos, egyetemi tanár. – A bp.-i egyetemen kapott orvosi diplomát (1924). Műtősebészi szakvizsgát tett (1927). A bp.-i egy. II. sz. sebészeti klinikáján gyakornok, majd tanársegéd (1926–37), a bp.-i egy.-en a sebészeti műtéttan, kü­lönös tekintettel az érzéstelenítő eljárásokra c. tárgykör magántanára (1934–),

? † ?: szeszgyáros. –Szászrégenben volt a gyára. Tagja volt a szászrégeni Kereskedelmi és Iparbank igazgatótanácsának (1924) Irod.: Bíró Donát; Pană­, Popa Valeriu: Transilvania, Banatul, Crişana, Maramurăşul (Buc., 1915); Szterényi

1912, † Mv., 1985. okt. 2.: : építőmester, vállalkozó. – A román tanoncotthon építőmestere Pásztor Józseffel (1924). A mv.-i ortodox katedrális építésében Iosif Victor Vlad segédje volt (1925). A Ref. Koll. konviktusának és tornatermének bővítési munkálatainak vezető építőmestere (1935). A Mv.-i Kaszinó választmányi tagja (1947). Irod.: Deé Nagy Anikó 2007;

Mv., 1970, † Mv., 2019. nov. 18.?. mérnök, vállalkozó, sportoló. – Mv.-i edző, mentor, versenyző. Számos eseményt szervezett vagy hozott Mv. -re. Síversenyeket, éjszakai szaladóversenyeket szervezett. –Irod.: Nagy-Bodó Szilárd. A verseny szeretete: Klósz Péterre emlékezünk (Nú., 2021. nov. 18.)

1934, † Szováta, 2005. máj. 21.: tanár a szovátai líc.-ban, polgármester volt (1990–92).Irod.: Derzsi – Fekete

Nagymoha, 1900., † ?: ref. lelkész. – Tanulmányait Kv.-on végezte. Mv.-en volt segédlelkész, majd Sámsondon lelkész (1929–67). A Gazdakör elnöke, jegyzője, a Hangya elnöke és ig. tagja volt. Minden egyházi és társadalmi egyesület munkájában részt vett. Irod.: Mezősámsond; Székelyföld í. k.

→ MÁRIAFFY Mária

1892.? † Maroskeresztúr, 1935. jan. 28.: zenész, zongaraművész. – K. Elek és Máriaffy Mária fia. K. Vilmos unokája. -Fellépett Mv.-en az Ady emlékére tartott irodalmi matinén (1919), Eladta a család nevét viselő utcában fekvő belterületét, ott szerzett telket az ortodox izr. hitközség temploma számára (1924). A főtéri Knöpfler palotát (Toldalagi

Mv., 1854., † Bp., 1935. jan. 30.: birtokos. – K. Vilmos és felsőboldog asszonyfalvi Páll Mária lánya. Férje: Ugron Gábor. Gyermekeik: Gábor (1880–1960), Vilma és András (1885–1939). – Kiutasították Romániából (1922. okt. 11.). Gábor politikus lett, Vilma Mv.-en élt palotájukban a Transilvánia szállóban, az államosítás után életét a Trébely szőlő

Boica, 1815., † Mv., 1882. szept. 28. Csittszentivánon a családi sírboltba temették (szept. 30): főorvos-sebész doktor, szemész és szülészmester, természettudós, ogy.-i képviselő. – Felesége: Páll Mária (1853–), gyermekeik: Gábor (1858 – Mv., 1874. szept. 3.); Mária Ugron Gáborné és Elek. – Tanulmányait Zalatnán kezdte, Kv.-on folytatta, ezután a bécsi egyetemen

A család a Rajna melletti Bingenből származott, Ausztriába költözött (1710 körül), nemességet kapott (1755). Az Erdélybe származott tagok m. nemességért folyamodtak, K. Károly Vilmos zarándi előnévvel kapott nemességet (1868). A családnak birtoka volt Csittszentivánban. Irod.: Csittszentiván; Pálmay; Sepsiszéki

Bátos, 1905. febr. 9. † ? : fém – és vasipari szakember. – Apja: Dezső, anyja Fleischer Mária. – a kv.-i Keresked. Akad. -án végzett. Tartalékos főhadnagy. Német – és Olaszországban gyarapította szakmai ismereteit. Irod.: Kelemen