Szerző: Fülöp Mária
MIKSA Imre, karánsebesi és diódváraljai
Hadrév, 1842 † 1915. feb. 2.: hadrévi földbirtokos, ogy.-i képviselő. – Az EMKE alapító és választott választmányi tagja (1885.ápr.12.–). Cikke : Hazánk (1900). Irod.: EMKE 120; Gulyás; A magyar országgyűlés (Bp., 1906); Sándor
MILCU, Florea
Grojdibodu, 1904. szept. 8. † 1998. : katonatiszt, kapitány. – A II.vh.idején a ludasi 2. határvédő század parancsnokaként a Sármás – Állomási, a mezőzáhi, a pagocsai és a szentpáli szakaszokkal védelmezte az országhatárokat, amíg a nagy román és orosz operatív egységek megérkeztek (1940–45). Irod.:.Suciu
MILD Adolf, ifj.
Maroshévíz, 1879, † ?: tisztviselő, sportoló. – Szászrégenben volt posta főtisztviselő. Részt vett az I. vh.-ban (1915–18), az orosz fronton harcolt, majd az olasz fronton Trientben a tábori postánál és a hadseregparancsnokságnál mint távirdász tiszt teljesített szolgálatot. Főhadnagyi rangban kitüntetésekkel szerelt le. A szászrégeni német egyesületben kezdett sportolni, fotbalozni, ahol
MILD, Hans
Magaré, 1883. febr. 14., † Segesvár, 1958. okt. 10.: lelkész, tanár, zenész, dalszerző. – Tanár volt és lelkész néhány erdélyi faluban, dalszerzéssel is foglalkozott, köztük népieseket is írt tájnyelven. Szövegeit népköltőktől válogatta (V. Kästner, E. Thullner, J. Lehrer, M. Wonner, G. Lienert-Zultner etc.). Dalai az ifjúság körében voltak népszerűek. Irod.:
MILD, Johann Gottlieb, Theophilus Johannes
Segesvár, 1757. jún. 21., † Erked, 1840. júl. 8.: ág. ev. lelkész. – Tanult felváltva szülőhelyén, Mv.-en és Kv.-on; azután a tübingai egyetemen (1779–82).Tanító volt Segesvárt (1784–), gimn.-i rektor (1788–91), egyszersmind városi lelkész. Rádosra hívták meg lelkésznek (1792. okt.15.–); innen pedig Erkedre távozott (1806–) és a segesvári (kisdi) káptalan dékánjának
MILD Wilhelm
Segesvár, ? † Segesvár, 1910. ápr. 18.: mérnök, tanár. – Apja tanító, hitszónok. – Tanult a bécsi egyetem Mérnöki karán (1850–51), a müncheni egyetem (1850–55 között). Bécsben történelmet (1860–61), ott bölcsészdoktorrá avatták. Egy évet Bécsben magántanár (1855), majd hazatért (1857) és az árapataki Trauschenfeld birtokon intéző volt. Segesváron felmérési munkálatoknál dolgozott
MILEA, Constantin, §
Câmpineanca, 1923. júl. 6., † ?: katonatiszt. – Az elemi iskolában szülőfalujában tanult, a Tecuci-i Mihai Viteazul kadétiskolában német nyelvtanfolyamot végzett, felvételizett és folytatta tanulmányait (1942. okt. 9.–), Berkzab Vest Mark hadi iskolában, ahol az oroszok elleni háborura készültek. Lyuben-ben tűzérségi és lovassági kiképzést kapott, francia területen, Mezerizse Rehuszeben a német
MILEA, G. Vasile
Sövényfalva, 1917. okt. 31., † Helpa, 1945. febr. 11 : tanító, katona. – Hadnagyként részt vett a Román Hadsereg 3. Călărşi Ezredében a Nyugati Hadjáratban. Kitűntették (1941, 1943), Post mortem a Mhai Viteazul Érdemrend szalagos III. fokozatával tüntették ki (1945). Dicsőszentmártonban utcát neveztek el róla (1994). Irod.: C.L. (1996. febr.
MILEŞAN, Ion Ilie, §
Oroszfája, 1933. jan. 29., † Mv., ?.: tanár, író, irodalomtörténész. – Elemi isk.-t a szülőfaluban, gimnáziumot Tekében, ped. isk.-t Régenben végzett (1953), két év filológiát a buk.i egyetemen hallgatott, majd Buk.-ben a Ped. Intézetben a Filológia.-pedagógia Szakon szerzett diplomát (1957). Kv.-on doktorált a BBTE Filológia karán a Mihai Eminescu- autor
MILHOFFER Pál
? † ?: hitközségi elnök, bankár. – M. P. és Társa c.-men bor – és sőrnagykereskedők voltak Mv.-en (1912. k.; Kossuth u. 61). A magyar-angol bank mv.-i fiókjának egyik alelnöke (1920). A részvénytársaság vezérigazgatója volt. A st. q.. izraeli hitközség elnöke (1920). Ő birtokolta a mai Kossuth u.58 sz. alatti emeletes
MILOSITS Béla
Arad, 1910., † Mv., 1973.: tanár. – Kv.-on végezte az egyetemet, m.-történelem szakos tanári képesítést szerzett. Tanított Mv.-en: a mv.-i R. K. Tanítóképző Fiúiskolában (–1941), a R. K. Gimn.-ban is tanított m. nyelvet és történelmet (1940–48 k.); a Középfokú Építészeti Iskolában, a Metalotehnica Szakiskolában, a Leánylíc.-ban, az Al. Papiu Ilarian
MILOSITS Piroska, §
? † Mv.?: tanítónő. – Férje: Milosits Béla. – A mv.-i Bolyai Farkas líc.-ban tanított 1–4 oszt. gyermekeket. Irod.: Szépréti Lilla: Az ábécét jól meg kell tanulni (Új Élet, 17. sz., 1979)
MILOTAI Ferenc
?† ? : jószágigazgató, tanár. – A nagyenyedi ref. koll.-ban tanult. Keszthelyen a Georgikumban gazdasági tanulmányokat végzett. Széki Teleki József szolgálatába lépett (1807–33), a gernyeszegi Teleki-uradalom jószágigazgatója, a gernyeszegi iskola világi előljárója (prefectusa), később a nagyenyedi koll. mezőgazdaságtan-tanára. Elkészítette a gernyeszegi iskola szabályzatát (1827. febr. 18.).Termékeny szakíró volt – F. m.: Gazdasági
MINDSZENTI Krisztina, Erdélyi Istvánné, Csáki Istánné
?, † Marossárpatak, 1685. márc. 5.: földbirtokos, a gernyeszegi vár tulajdonosa. – Férje: 1. Erdélyi István,. 2. Csáky István br. (Regete-Ruszka, Abaujvm., 1603. máj. 3.–Szepesvára, 1662. nov. 10.). – Erdélyi István Torda megye főispánja (1602–1636) végrendelete alapján (Sáromberke, 1638. aug. 20.), a gernyeszegi kastélyát minden hozzátartozó javaival, más megyékben létező birtokaival
MÎNECUŢĂ, Virgil
Almásmező, 1916. okt. 16., † Segesvár, 1944. okt, 31. : tartalékos hadhagy. – Részt vett a Mv. környéki harcokban (1944. szept. 18–28), úszva átkelt a Maroson csapattársaival együtt, Naznánfalva határában súlyosan megsebesül és Segesváron a kórházban belehalt sérüléseibe. Irod.: MMK
MINOR Dániel
1910., † Mv., 1986. dec. 25.: munkásmozgalmi harcos. – Az RKP tagja (1928–), az illegalítás eveiben teljesítette a rábízott feladatokat, részt vett a nemzetközi brigádokban a spanyol háborúban. A felszabadulás után különböző pár- és állami feladatoknak tett eleget. Irod.: M. D.[Nekrológ] (V. Z., 1986. dec. 28.)
MINOR Sára, § Löbl Sára
Mv., 1918. aug. 28.† ?: egyik mv.-i túlélője a zsidó deportálásoknak. Férje: Minor Dániel (1946. márc. 12.–). – Családjával együtt Mv.-en letartóztatták (1944. máj. 3.) és a mv.-i téglagyár udvarára kísérték, ahol a szabad ég alatt, minden emberhez méltó ellátás nélkül három hétig tartották, sokan másokkal együtt. Akkor marhaszállító vagonokba
MINSZKI Lajos
Nagyvárad, 1916., † Nagyvárad, 1935.jan. 30.: KISz aktívista, agyonverték, munkásmozgalmi hős, Mv.-en gépgyárat neveztek el róla (1953–). Irod.: Bottoni 2008; M. L. kommunista ifjúmunkás hősies élete (Buk., 1950); M. L. (1916–1935) (V. Z., 1960. jan. 30.)
MIRCEA, Gheorghe S., §
Maroskövesd, 1915. apr. 3., † 2009. jún. 12.: folklorgyűjtő, költö. – A középiskolát Besztercén az Al. Odobescu Líc.-ban végezte (1929–32). A Kelemen-havasokban dolgozott segéderdészként, innen Brăilába került, majd Buk.-ben katonai szolgálatot teljesített, és elvégezte a katonai mesteriskolát. A 2-es Regimenttel részt vett a II. vh.-ban és Odesszáig jutott el, megsebesült
MIRCEA, Leon
Maroskövesd, 1921. szept. 24., † Maroskövesd, 1995. jún. 2.: könyvtáros. – Egyéves korában elvesztette apját. Hét osztályt szülőfalujában végzett (1935), ezután szolga lett Füleházán és Maroskövesden, majd erdei munkás (1935–41); a MÁV-nál az épülő Déda-Szaretfalvi vasúti pályánál dolgozott. Besorozták és Bp.-en munkaszolgálatos lett (1943), megbetegedett és hazaengedték. A háború után
MIRISZLAI, miriszlói és vajai
A család Lengyelo.-ból származott, M. Lukács és István miriszlói előnévvel nyertek címeres nemeslevelet Apaffy Mihálytól (1675. júl. 6.) – Irod : Pálmay
MIRISZLAI József, vajai
? 1890., † ? 1914.: hősi halált halt az I. vh.-ban. Irod.: Nemes Gyula: „Beszélő” sírkövek Székesen (Örökségünk, 4. sz., 2009)
MIRISZLAI Lukács
? † ? : ref. lelkész. – volt lelkész, és kapott cimeres nemesi oklevelet Apaffy Mihálytól (1675) Irod.: Póka
MIRISZLAI Sándor
? † ? : jegyző. – Marosjárában jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
MIRISZLAY Károly, vajai
1857., † ?: gazdálkodó. – Édesapja mellett tanult gazdálkodni, majd önálló lett Székesen. Mint a község tekintélyes, köztiszteletben levő polgára éveken keresztűl bíró volt és gazdatársai érdekében önzetlen munkásságot fejtett ki a kulturális egyesületekben. Irod.: Székelyföld í.k
MIRISZLAY Sándor, vajai
1888., † ?: gazdálkodó. – A gazdálkodást édesapja mellett tanulta, majd önálló lett Székesen (1920). Az első vh.-ban a 25. tűzérezredben harcolt, bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetettje, minden kulturális és hazafias egyesület támogatója volt. Irod.: Székelyföld í.k
MIRK László
Mv., 1944. szept. 23., † ?: újságíró. – F. m.: Szórakoztató játékok (Kv., 1980); Riportúton az Olt mentén. (Kovács Nemerével, Buk., 1987); szerk.: A munka dicsérete. (antol., összeáll.; Csíkszereda, 1974). Irod.: Kuszálik; Magy kutatók;.RMIL; RMKK
MIRON CRISTEA, Elie, § Cristea Miron, Ilie Cristea, Cristea Elie Miron, Miro E. Cristea
Maroshévíz, 1868 júl. 18, † Cannes, 1939: szerzetes, érsek, görögkeleti pátriárka, miniszterelnök. – George Cristea és Domniţa Coman fia. Felnőttkorú testvérei: Maria Ioan Rusu felesége, Ileana Dumitru Antal felesége, Elvira Pavel B. Cristea felesége. – Naszódon határőr lic.-t, majd Szebenben teológiát végzett (1890), filozófiát és filológiát Bp.-en végzett, m. nyelvű
MIRON, Gabriela, § Grinţescu Gabriela
Genf, 1906. máj. 1. † Szászrégen, 1995.: tanár. – Egyetemet Kv.-on természetrajz – kémia szakon végzett. Első munkahelye Turtucaiaban a Vegyes Líc.-ban (1935–36), onnan Szamosújvárra került a Tanítóképzőbe (1936–40), majd Balázsfalván a Kereskedelmi Leánylíc.-ban tanított (1940–46), Kv.-on az Elméleti Líc.-ban (1946–47), végül Szászrégenben a Petru Maior Középisk.-ban volt tanár (1947–51).
MIRON, Petru
? † ?: ort. pap. – Nagyölyvesben (1974–88). Az ő idejében épült az új templom (1977). A régi templomot (épült 1819) , amely a főldcsuszamlások következtében tönkrement, lebontották. Még szolgált Pagocsa – Văleniben is (1984–93), ahol modernizálta a papi lakot.-Irod.: Şincan Gh.N.
MISCHINGER, A
? † ?: szászrégeni vállalkozó. Irod.: Dorn, Alexander : Die Protokollirten Firmen Österreich-Ungarn… (Wien, 1892)
MISCHINGER K
? † ?: szászrégeni vállalkozó. Irod.: Dorn, Alexander : Die Protokollirten Firmen Österreich-Ungarn… (Wien, 1892)
MISCHINGER Miklós
1892., † ? : bankigazgató. – Középiskoláit és a Kereskedelmi Akad. Ifőiskolai tagozatát is Kv.-on végezte, majd Marburgban (Németo). és Londonban végzett kereskedelmi akadémiát. Az Erdélyi Bank- és Takarékpénztár RT tisztviselője lett, majd Mv.-re került a Bank és Takarékpénztár Rt tisztviselője (1914–), katonai szolgálatot teljesít (1916–18), azután a mv.-i Bank
MISKE Gyula
1844. júl. 27., † 1900. szept. 8.: r. k.. pap. – Pappá szentelték (1871. aug. 6.). Lelkipásztor Görgényszentimrén (1873–75), Székelykálon (1876). Plébános Nagyernyében (1877–). Az ő szolgálata idejében a r. k. templomon nagyjavítást végeztek, új tornyot építettek, kijavították az orgonát, Rétai és Benedek bp.-i oltárkészítők két új mellékoltárt készítettek (1880–81). Lelkipásztor
MISKEI Péter
? † ?: szerzetes. – Fráter, perjel a marosszentkirályi Boldogságos Szűz Máriáról nevezett pálos kolostorban (1401). —Irod.: Darvas-Kozma József: A pálosok Erdélyben (Nú., Színes Világ, 2011. máj. 7.); Léstyán – templomok 1.; Székelyföld tört.1.
MISKOLCI CSULYAK Gáspár; Miskolczi, Chuliak
Olaszliszka, 1627, † Székelyudvarhely, 1696. márc. 5.: ref. lelkész, egyházi író. M. István ref. egyházi író fia. – A sárospataki ref. kollégiumban (1648–51), az utrechti (1651—53), a franekeri egy.-en tanult egy ideig (1653–). Hazatérése után Késmárkon a Thököly családnál nevelő, lelkész (1658–), Bodrogkeresztúron lelkész (1665–), ahonnan az ellenreformáció buzgó követője,
MISKOLCI György
? † ? : ref. lelkész. – A Debreceni Egyházmegyében szolgált, majd Kóródszentmártonban (1669–71). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2
MISKOLCZI Mihály
? † ?: ref. lelkész. – Felesége Tót Erzsébet. – Subscribált Sárospatak-Gyulafehérváron (1667 v. 1668). Maroscsapón szolgált (1711–13). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm..4.
MISKOLCZY Dezső, §
Baja, 1894. aug. 12., † Bp., 1978. dec. 31.: elme- és idegorvos, a neurológia egyetemi tanára. – Felesége: 1.?, 2. Béldy Zsuzsánna gr.-nő, ( † Mv., 1964. jan.26.), volt gr. Toldalaghy Józsefné. – A bp.-i egy.-en tanult (1911–), ahol orvosi oklevelet szerzett (1919). Orvosként teljesített szolgálatot az l. vh.-ban (1914–18).
MISKOLCZY Dezsőné; Béldi Zsuzsánna gr
? † ?: M. D. felesége, anyja Báldi Kálmánné Wesselényi Pálma. Első férje gr. Toldalagi József, a család koronkai birtokának utolsó gazdája. Lányai : Boda Gáborné Miskolczy Zsuzsanna és dr. Miskolczy Orsolya. A családi könyvtár rendezését, gondozást szívén viselte. Ennek a magánkönyvtárnak egy részét a háború végén Sényi László barátjuk,
MISSELBACH, Karl
Segesvár, 1815.? † ?: gyógyszerész. – Apja, Johannes is segesvári gyógyszerész volt. – Pesten gyógyszerészetet tanult (1838–39). Irod.: Szabó Miklós 2005
MISSELBACHER, Fried. Daniel
Segesvár, ? † ?: orvos Segesváron. – Tanult Bécsben (1798/1802). – Irod. : Szabó-Szögi
MISSELBACHER Johann Baptist
?, † ? : kereskedő. – Segesváron az 1818-ban alapított cég tulajdonosa. Élelmiszerrel, gyarmatáruval, textillel és üvegáruval kereskedett. Naplójegyzeteiben részletesen beszámolt a Makk–Gál-féle összeesküvésről. Irod.: Dorn, Alexander: Die Protokollirten Firmen Österreich-Ungarn… (Wien, 1892); Pană; Sighişoara perla Transilvaniei; Zrinyi E.: Adatok a Makk–Gál-féle összeesküvés történetéhez (1851–1854) = Mv. történetéből
MISSELBACHER Johann Baptist
Segesvár, 1833. nov. 5, † 1922.: mérnök.- Apja kereskedő. – Tanult bécsi Műegytem mérnöki Karán (1853–54), a müncheni egy. Mérnöki Karán (1854–55), a karlsruhei egy. Gépészmérnöki Karán (1856–57), a müncheni egy. Bölcs. természettudományokat (1857–59), a bécsi egy. Orv. Karán (1859–). Irod.: Szabó -Simon-Szögi
MISZ Olivér, Miesz
Maroskeresztúr, 1857 v. 1855, † Mv., 1943. dec. 7 : r. k. gimn. tanár. – A középiskolát Nagyszebenben, az egyetemet Kv.-on végezte, a matematikát és fizikát tanított. 30 évig a mv.-i R. K. Főgimn.-ban. A várm. törvényhatósági bizottság tagja volt, minden kulturális, hazafias és szociális egyesület munkájában tevékeny részt vett. Az
MISZOVICS Ernő
1905, † Mv., 1949. ápr. 7. : kommunista harcos. – A KISZ aktív dolgozója 19 éves korától. Kv.-on bebörtönözték (1925–28), Mv.-en dolgozott a szakszervezetek illegálításba kerülése után (1929–), a KISZ titkára, Mv.-en és a környező megyékben végzett szervező munkát. Az illegálítás idejeén gyakran került börtönbe, a karánsebesi börtönből szabadult (1944).
MISZTÓTFALUSI KIS Miklós
1650, † 1702: nyomdász, betűmetsző; nyelvész. A nagyenyedi kollégiumban végzett, Hollandiában folytalta tanulmányait, ott tanult nyomdászatot is.Hazatért és Kv.-on átvette a ref. nyomda vezetését. Sikeres, művészi könyveket nyomtatott. A református papság, főleg hollandiai származású felesége miatt, vádaskodott ellene. A vádakra Mentség c. védekező szövegével válaszolt (1698). –; Szabó Lajos: Mentség
MITREA Mihail; Mihai
Hétúr, 1891. febr.15., † ?: orvos. – Kv.-on tanult a FJTE orvosi karán (1911–14), Bp.-en OGYE (1916). Kórházi sebészorvos, egyetemi tanár. Irod.: Ökrös, Sigmirean
MITTELMANN Ármin, §
1868., † 1944.: konzervatív hitközségi elnök. – A Malbis Arumim mv.-i zsidó egylet elnöke. A mv.-i Takarék Pénztár egyik igazgatója (–1931-ig). Mv.-ről deportálták (1944. máj. 29.). – Irod. : családi inf.; Időtár 3; Mv. zsidósága; Mv.-i zsidó temető dok.; Pană; Újvári
MITTELMANN Sándor
Szászrégen, 1898., † 1944.: tisztviselő Szászrégenben. – Részt vett az első vh.-ban (1916–20). Az olasz front harcolt, fogságba esett. Zászlósi rangban kitüntetésekkel szerelt le. – Irod. : Erdélyi ezredek
MJAZOVSZKY Géza
? † ? : honvéd alezredes. – Honvédtisztkénr bejáró oktató a mv.-i Ref. Koll.-ban (1910–14). Résztvett az I. vh.-ban. A szerveződő Székely Hadosztály csoportparancsnoka volt. (1919). Irod.: Gottfried–Nagy; Mv. tört. 2
MOCĂNIŢĂ, Teofil
? † ? : ort. pap. – Maroskövesden szolgálata idején (1966–78) épült a mai parochia épülete (1970). Irod.: Reghin, Protopopiat
MOCANU, Ioachim
? † ? : a Falboga összeesküvés egyik vezetője.Halálra ítélték, de Gh.Dej megkegyelmezett neki és más 67 társának (1964). Irod.: Balint
MOCANU, Ioan
? † ? : hadnagy. – Mv.-en a MAT Securitate Tartományi Igazgatóságán hadnagy, osztályvezető (1952–), főhadnagy, a bűnügyi vizsgáló oszt. főnöke (1953. jún. 1.). Irod.: Bartos 2012
MOCANU-Bardac, Venera
? † ? : fogszakorvos.Mint tanársegéd Guzner Miklóst követte a Fogászati Propedeutika Tanszék vezetésével (1969–71), ekkor külföldre távozott. Ismét átvette a tanszék vezetését nyugdíjazásáig (1979–90). Irod.: Péter Mihály 2006
MÖCK Vilmos
? † Iserlohn, 1996. szept. ? : városi aljegyző, tornász. – A MSE tagja (1923–), majd választmányi tag (1930–) és a tenisz-szakosztály elnöke. Az úszó, műugró, evező, tenisz, labdarúgó, kosárlabda, torna sí, korcsolyában szerepelt. Mint versenyző számtalan versenyen vett részt (1927–38), számos helyezést ért el az úszó, evező, tenisz, atlétika, szertorna sportban.
MOCSKONYI Gabriella, Beyer Aurélné, Mocskói Gabriella
1906., † Mv., 1987. dec. 26.: zongoratanárnő.
MOCSONOKI Pál
† ?: lelkész. – Mv.-en a szentbeszédet tartott Rákóczi Ferenc fejedelmi székbe való beiktatási ünnepségen Nagy Szabó Ferenc házában (1707. ápr. 5). – Irod..: Időtár 1
MÓDI János
Magyarkirályfalva, 1912.nov.8., † ?: elítélt. – Letartóztatták (1960.aug.14.), állam elleni szervezkedés vádjával és kiszabadult 1964.aug.1. Irod.: 1956 Erdélyben
MÓDI PÓKA Anna
Kv., 1933.aug.23., † ? : orvos. – Kv.-on végezett a magyar leánylíceumban. A MOGYE orvoskarán végzett. Gyermekgyógyász Székelyvajában, Ákosfalván, Kecskeméten. Irod.: MOGYE
MODJER, August
Segesvár, ? † Homoróddaróc (Brassó), 1893. ápr. 14. : lelkész. – Tanult Bécsben (1835). Rektor volt Kőhalmon, majd lelkész Szászzsomboron (1846–), Homoróddarócon (1858–93). Irod.: Szabó-Szögi
MODRIGAN, Ioan
? † ?: ortodox lelkész, főispán. – Marosgezsében lelkész, vezetője volt a gezsei küldöttségnek a gyulafehérvári egyesülési naggyűlésen (1918. dec. 1.). Néhány évig igazgatója volt a ludasi gimnáziumnak.Torda vm. főispánja lett. 30 román iskolát építetett szolgálata idején, többek közt a kezseit is (1936). A kommunisták hatalomra jutása után megfosztották földjétől, házától
MÓDVAI István
? † ?: erdőszentgyörgyi tiszttartó. Irod.: Külföldön bújdosó erdélyi diákok levelezése (Kv., 1933)
MÓDY János, bálványosváraljai
? † 1893.?: ? – Felesége: nagybányai Urbán Jolán (1865- Mv., 1943. aug. 5.). Gyermekeik: M. Remény; M. Jenő, felesége Ugrai Aranka; M. Irma Brázdilik Ápádné. Irod.: Gyászjelentő
MÓDY Jenő, § nemes
Nagybajom, 1892, † ?: tisztviselő. – Mv.-en vármegyei számvevő. Részt vett az I. vh.-ban (1914–15), az olasz fronton küzdött, háromszor megsebesült, fogsába esett Monte San Gabrielnél (1915. nov.). Zászlósként szerelt le kitüntetésekkel. Irod.: Erdélyi ezredek
MÓDY Jenő János, / Eugen John Módy
Mv., 1927. máj. 22., † Mv., 1999. szept. 27. : orvosprof., laboratóriumiorvos, biokémikus, akadémikus. – Felesége: Herczegh Klára Judit (1930–2000). – Szülővárosa Ref. Koll.-ban érettségizett (1946) ugyanott az OGYI-n orvosi diplomát szerzett (1952). Tanársegéd az OGYI Biokémiai Intézetében (1953–57), adjunktus az Élettani Intézetben (1959–) majd átvette a Klinikai Biókémiai Intézet
MOGA, Dumitru
Csehtelke, 1888. febr. 10. † Kv., 1963. okt. 28 : földbirtokos a szülőfalujában. Az I.vh. idején mozgósították és a frontra küldték. A háború végén visszatért falujába. Megválasztott küldöttként részt vett a gyulafehérvári egyesülési nagygyűlésen (1918. nov. 27–). Az egyesülés után földműveléssel foglalkozott. A mezőgazdaság kollektívizálásakor lemondott földjeiről, Kv.-ra egyik fiához
MOGA, Dumitru, Móga Demeter
Franciao., 1812, † Mezőszakáll, 1873. szept. 7.: ügyvéd. – Testvérei: M. János, József, László. Felesége: Szebeni Petronella. Gyermekeik: Ödön, Nelli, Ottilia, Irén. -Gimn.-ot és jogot Kv.-on végzett. Mv.-en beiratkozott a Kir. Táblához (1934–), ügyvédként itt tevékenykedett (1941-ig), majd Topánfalvára került. Gyulafehérváron lett tanácsos a kir. törvényszéken (1851–), államtitkár (1861–), bíró
MOGA, Iuliu
Marosújvár, 1906., aug. 1., † Balázsfalva, 1976. júl. 4 : g. kat pap, tanár, festő. – Az elemi és középiskolát iskolát szülőhelyén (1913–21), felsőkereskedelmi iskolát Kv.-on (1924–1928), teológiát Balázsfalván (1931–36) végzett, majd tovább tanult Romában, Strassburgban (1939–42). Pppá szentelték (1933). Tanár a mv.-i Kereskedelmi Liceumban (1930), helyettes tanár a balázsfalvi kereskedelmi fiúiskolában, ahol
MOGA József
1859 ? † Székelyvaja, 1912. máj. 30.: gazdatiszt. – Testvérei: M. Teréz Szigethi Lajosné; M. Juliánna Aszalos Gergelyné; M. János és feleségeNagy Zsuzsánna.Felesége: Jánosi Róza. A göcsi tanyán gazdatiszt, birtokos, vármegyei törvényhatósági bizottsági tag és egyházmegyei képviselő. Irod.: Gyászjelentő
MOGA Maria
? † ?: igazgató-tanító. – A mv.-i 6. sz. Remeteszegi iskola igazgató-tanítója (1954–60). Irod.: Gimnaziul Al. I. Cuza; Remeteszeg
MOGYORÓS Sándor; Moghioroş, Alexandru
Nagyszalonta, ? † Buk., ? : PB –tag, első miniszterelnökhelyettes. – Mv. Képviselője a Nagy Nemzetgyűlésben (1953- ?). A RMP központi vezetősége részéről felügyelte, nehogy előforduljon még a nacionalizmus gyanúja sem a vezetőtestületek tevékenységében. Irod.: Bartos 2012; Bottoni 2008; Egyed Á. 2013
MOGYORÓSSY Győző
Nagyvárad, 1919. febr. 12., † Mv., 1971. szept. 30.: színész. – Felesége: Hottya Klára († Mv., 2008 ápr.). – Munkás, tisztviselő, fényképész, színész. A nagyváradi Szigligeti Színházban kezdte színészi pályáját (1944 őszén); Jódy Károly vándortársulatában (1947–48), ismét a nagyváradi színházban (1948–58), a nagyváradi bábszínházban játszott, majd a mv.-i színház tagja
MOHAI János
? † ? : lelkész. – Ref. papként szolgált Nyárádszentbenedeken (1697–1703), Irod.: : Imreh Barna
MOHAY, marosgezsei család
Már 1479-ben Mohay Ambrót mint alvajdai királyi tanút említik meg az Apor Istvánné részére Torjafalu visszafoglalásáról tett jelentésben. Mohai Miklós fejérvári kanonok 1545-ben a gyulafejérvári székes egyház tornyának megujítása iránti alkuban királyi tanu (homo regius). 1613-ban Mohai István II. Mátyástól Báthori Gábor részére állott.A m.-gezsei Mohay-ak nemzékrende következő: Sándorné Széplakon,
MOHAY Ferenc, marosgezsei
1814., † Mv., 1861. ápr. 21.: ?. – Felesége: Szalánczi Anna. Gyermekeik: M. István, Kornélia, Róza. Irod.: Gyászjelentő
MOHAY János
? † ? : jegyző, birtokos. – Nagyölyves jegyzője. Földbirtokos. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
MOHAY Sándor
Mv., 1851. jún. 3. † : jogász, államtitkár. – Középiskoláit Gyulafehérvárt, jogi tanulmányait pedig a bp.-i egyetemen végezte (1873) s ugyaneben az évben ügyvédi oklevelet nyert; ez időtől fogva Gyulafehérvárt mint gyakorló ügyvéd működött. Az erdélyi püspöki uradalomnak (1876–), később a gyulafehérvári r. k. káptalannak is ügyvédje volt és képviselővé
MOIHLÁD Antal Velence, P.
Nagyszombat, 1786. szept. 28., † Mv., 1824. dec. 19.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1808. aug. 19.), felszentelték (1810. ápr. 7.). M., latin, német, szláv, cseh, román nyelveken beszélt. Irod.: György: A ferencrendiek
MOIS, fejéregyházi család
M. Demeter és gyermekei 1702. márc. 21. nemességük megujitásában részesülnekTanulmányait a mv.-i Művészeti Líceumban végezte. Mv.-en Kempelen
MOISA, Iosif
Radnótfája ? † ?: népi építész. – Átköltöztette Kincsesfőről Laposnyára azt a fatemplomot, amelyet II.Károly, Románia királya vett meg, mert vadászat közben, elhaladva mellette, nagyon megtetszett neki (1937. jún. 24.). Laposnyának nem volt még temploma (1909–). Két kis harangot is felszereltek a toronyba. Irod.: Lăpuşna
MOISESCU, Ştefan
? † Mv., 1980, színész. – A Mv.Állami Színház román tagozatán működött (1975–1980).- F. sz.: Toderea (D.R.Popescu: Balconul), Nat Miller (O’Neil: Oh, tinereţe!), Horia (Al.Voitin: Procesul Horia), Hangiul (Marin Drzici: Dundo Maroje sau Comedia banilor), Valére (Moliere: Doctor fără voie), Directorul Farfuz (Paul Everac: Piatră la rinichi), Mann (Sütő András:
MOISU, Alexandru
? † ?: ort. pap. – Teremében szolgált (1885 – 1900). Irod.: Şincan 2006
MOKÁN Rezső
Sepsibükszád, 1920. jan. 27. , † Beresztelke, 1944. okt. 3.: őrvezető. – Anyja Domokos Róza. – A 27 / I. zászlóaljban őrvezető. Beresztelkén akna telitalálat érte. Irod.: Berekméri 2015
MÖKESCH Frieda
? † ? : tanítónő. A szászrégeni német iskolában tanított. A II. vh. előtti években került oda, majd elhurcolták a Tg.Jiu-i munkalágerbe, ahonnan kiszabadult (1946). Visszatérése után bérmentve, egyetlen teremben folytatta oktatói munkáját. Megélhetéséről a szász családok, lehetőségeik szerint gondoskodtak. Irod.: Genersich
MOKOS Kálmán
Nagyvárad, 1929., † Mv., 1989. ápr. 13.: orvos. – Felesége: Mokosné Vass Jolán (1922–2005), Kv.-i Egyetem orvos karán vézett (1948). Belgyógyász, endokrinológus főorvos. – A MOGYI orvos karán végzett (1954). Körzeti orvos Marosszentannán hosszú ideig. Versenyvizsga után (1. helyezett) az egészségügyi intézmények üzemi orvosa színtén hosszú ideig Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy; Komjátszegi;
MOKOSSINY, taubenbergi lovag
A családból a nemesség szerzője M. Imre (1694) ; egyenes leszármazója M. Antal, kinek nemességét újból kihirdették (1794. júl. 22.). Irod.: Pálmay
MOKOSSINY Kató, taubenbergi
? † ?: festőművész. – Mv.-en élt. Dsida Jenő KZST-beli első szereplése idején egyéni kiállítása volt Mv.-en (1929), melyről Berde Mária írt elismerő kritikát a Székelyföld-ben. Levelezett Dsidával, de levelei a háború alatt eltűntek. Irod.: Dsida; Marosi-KZST
MOKOSSINY László, § Mokosiny László
? † ?: sportoló. – Valószínű: M. László és Hölbling Ernesztin fia. – Az MSE tagja, kerékpározó, versenyt nyert (1902). Irod.: Illyés
MOKOSSINY László, taubenbergi lovag, Mokosiny László
1852, † Mv., 1926. nov. 1.: m. kir. posta főtiszt Mv.-en. – Felesége: hohenau Hölbling Ernesztin (1856 – Mv., 1940. dec. 17.). Gyermekeik: dr. M. Gusztáv, felesége Nagy Erzsébet; M. László, felesége Polló Etelka, M. Mária Bidió Ödönné; M. Pál, felesége Szívós Mária; M. Kató. – Középiskoláit Nagyszebenben végezte, majd
MOLDOVAI Márton
? † ?: mészáros, esküdt polgár. – Mv. polgára, mészáros (1657), a mv.-i esküdt közönség tagja (1674). Irod.: Pál-Antal 2006
MOLDOVAI Mihályné Nagy Ilona
? † ?: háztulajdonos. – Mv.-i háztulajdonos, végrendeletében a templomra, az ortodox templora, a scholára és az ispotályra hagyta vagyogyának nagy részét (1681. ápr. 26.). Irod.: Erdélyi testamentumok 5.