Szerző: Fülöp Mária
SPANYIK Anna
? †?: bábasszony. – Mv.-en tevékenykedett (1840-es évek). Irod.: Pál Antal Sándor: Közegészségügy és szociális gondoskodás a 18–19. századi Mv.-en (Nú., Színes Világ, 2010. máj. 22.).
SPECH Adolfné; Kondradsheim Berta br.
? †?: lut. nőegyleti elnök. – A Mv.-en megalakult Lutheránus Nőegylet elnöke volt (1884). Irod.: Időtár.
SPECK v SPECH, Gusztáv
Szászrégen, 1892. dec. 16., †?: mérnök v. tanár. – Apja főerdész. Iskoláit Szászrégenben végezte, majd külföldön tanult: a Lipcsei Egy. Hittud. és Bölcs. Karán (1911–), a Berlini Egy. Termtud. Karán mat. fiz. (1913–14), tanult Kv-on, Szebenben is. Heidelbergi Egy Termtud. Kar matematika (1914–), a Grázi Műegyetem Mér. Kar (1915–16, 1920–21).
SPERKER Ferenc, szentdemeteri
Szentdemeter, 1857. ápr. 19., † Nagyvárad, 1923. szept. 23.: földbirtokos, nagyváradi káptalani jószágigazgató. – Az erdélyi Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének és az Erdélyi Gazdasági Egyesületnek a megalapítója. A gazdálkodni kezdett a 377 katasztrális holdas szentdemeteri birtokán (1879–). M. szürkemarha tenyészetet hozott létre, amely országosan is ismerté tette a nevét. Az Ezredéves
SPETTMANN János
? †?: erdészeti tisztviselő Görgényszentimrén. Irod.: Bedő Albert: A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása (Bp., 1896).
SPIELMANN József, írói neve Kéri József
Mezővelkér, 1917. máj. 9., Mv., 1986. aug. 29. v. 28., sírja Mv.-en az izraelita új sírkertben: orvos, egyetemi tanár, orvostörténész. –Középiskolai tanulmányait Mv.-en m. nyelvű elemiben kezdte, majd románul folytatta az Al. Papiu Ilarian líc.-ban érettségiig (1926–34), Kv.-on az egyetem orvosi karán folytatta tanulmányait (1934–40), dr. Valeriu Lucian Bologa orvostörténész
SPIERER Béla
Mv., 1893., †?: kereskedő. – Mv.-en érettségizett, majd mint magántisztviselő működött, azután átvette édesapja üzletét Marosszentannán (1932). Az első vh.-ban a 22. h. gy. e.-ben az orosz és olasz fronton harcolt, főhadnagyi rangban szerelt le, a II. o. ezüst vit. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetéssel. Irod.: Székelyföld í. k.
SPIERER Sándor
Mv., 1888., †?: kereskedő. – Iskolái (1919), megszervezte a MSE úszó szakosztályát. Aktív sportoló volt, atlétikában jeleskedett, elvégzése után kereskedést tanult, majd szaktudását fejlesztette és önálló lett Nyárádszeredán (1913). Részt vett az első vh.-ban mint tizedes szerelt le. A kulturális egyesületek támogatója volt. Irod.: Erdélyi ezredek 2.; Hegedűs Márton: M.
SPIERER Vilmos, §
Mv., 1891, †?: dr., ügyvéd. – Mv.-en ügyvéd, dr. Részt vett az I. vh.-ban (1914. aug–18. nov.), hadapród a cs. és kir. 62.gy.e.-ben, az orosz harctéren küzdött, megsebesült és fogságba esett 3 évig (1915–), megszökött (1918. júl.). Főhadnagyi rangban szerelt le. Kitüntetései: Az arany vitézségi érem, O1, O 2, Ob,
SPINEI, Haralambie
Tătăraş-Sorocan (Moldovai k.), 1908. febr. 10 †?: iskolaigazgató. – Iskolaigazgató Erdőszentgyörgyön A Faliboga –féle összeesküvés III. csoportjának tagja. Letartóztatták (1956 nov. 23) Elítélték Irod.: Áldozatok.
SPIRER Hersch
1798? † Várhegy, 1893. dec. 29.: izr. – Felesége Grün Mária.Gyermekeik: S. Róza Spirer Józsefné; S. Izsák; S. Laura Schwarz Salamonné. Irod.: Gyászjelent.
SPIRER Vilmos
? †?: orvos. – Az MSE intézője, kapitány Bükkösi Görgy (1908-as években). Irod.:
SPIRIDON
? †?: ortodox lelkész Marosszentgyörgyön, aki visszatérítette a gör. kat. hívek jó részét az ortodox vallásra (1779–). Ezért Orha és Teodor esperesek elfogatták és Mv.-en hosszú ideig fogdában tartatták. Irod.: Pál-Antal.
SPITZER Sándor §
? †?: kereskedő. – Testvérei: S. Antal, gyógyszerész, az I. vh.-ban járvány áldozata lett; S. Lajos őrmester volt a vh. végéig. – Mv.-en volt fakereskedő. Az I. vh.-ban (1914. aug.–18. nov.) hadiüzemszolgálat vezető, őrmester. Irod.: M. hadviselt zsidók.
SPITZER Szenes Andor
? †?: orvos. – Mv.-en volt orvos. – Az I. vh.-ban (1914. aug.–18. nov.) orvosi szolgálatot teljesített. Olasz hadifogságban volt. Irod.: M. hadviselt zsidók.
SPITZER Szenes József, Szenes Spitzer József
? †?: gyógyszerész. – Mv.-ről vonult be. Az I. vh.-ban zászlós. Az olasz harctéren leszerelésig szolgált, megsebesült. Irod.: M. hadviselt zsidók.
SPLÉNY Géza, miháldi, br., Splényi Géza
1851.?, † Marosgezse, 1877. nov. 28.: földbirtokos. – Br. Splény Sámuel és br. Kemény Katalin fia. Testvérei: S. Bertha Horváth Gyuláné; S. Emma. Felesége: Barcsai Alexandra. Gyermekeik: Mari és Viktor. Irod.: Gyászjelent.
SPLÉNY Sámuel, miháldi, br
?, †?: birtokos. – Marosgezse községben volt birtoka, említették a Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pálmay; Pesty 2014.
SPOIALĂ, Vasile
Beszterce, 1935. szept. 3., † Nagyvárad, 1993. aug. 12.: prózaíró, fordító. – Tanulmányai: három év orvosi egyetem, majd Filológia a BBTE-en Kv.-on (1959–63). Romántanár Nyárádszeredában, azután metodista, módszertanász Mv.-en a Népi Alkotások Házánál (1964). Nagyváradra költözött. Szerkesztő volt a Familia folyóiratnál (1968–), a „Iades” rovat vezető szerkesztője (1993). Verseket közölt
SPONBERGER Antal Elemér
Marosludas, 1911. márc. 13., †?: ferences szerzetes. – Beöltözött (1926. szept. 10.), egyszerű fogadalmat tett (1927. szept. 11.). Irod.: György: A ferencrendiek.
SPORER Johann
Segesvár? † Szénaverős, 1841. aug. 23: lelkész. – Tanult Jénában (1801). Tanár Segesváron (1803–8). Lelkész Szénaverősön (1820–). Irod.: Szabó–Szögi.
SPORER, Martin
?, †?: adószedő. – Királyi adószedő Segesváron (1773). Irod.: Bozac–Pavel.
SPORER, Vilhelm
Szénaverős, 1821?, †?: gyógyszerész. – Pesten tanult gyógyszerészetet, gyakorlati vizsgát tett, szigorlatozott, felesküdött és mesteri diplomát kapott (1843. júl. 19.). Irod.: Szabó Miklós 2005.
SRAMEK Ferenc
1864., † Mv., 1937: vendéglős. – Felesége: Bartha Róza (1870? – Dicsőszentmárton, 1937. máj. 9. Mv.-en temették). A Sáros utcában volt a vendéglője. Irod.: Csekme; Gyászjelentő.
STÄCKEL, Paul Gustav
Berlin, 1862. aug. 20., † Heidelberg, 1919. dec. 12.: német matematikus, egyetemitanár. – A nem euklideszi geometria ismerője, Mv.-en tanulmányozta a Bolyaiak hagyatékát (1899). Az elsők közé tartozott, aki Bolyai János Appendix c. munkáját méltóképpen értékelte. – F. m.: Wolfgang und Johann Bolyai (Leipzig u. Berlin, 1913); Bolyai Farkas és Bolyai
STADLER Miksa, §
? †?: állatorvos. – Mv.-en főállatorvos. Az I. vh.-ban (1918. márc.–18. dec.) hadnagy. Az olasz harctéren teljesített arcvonalszolgálatot, mint állatorvosfőnök. Irod.: M. hadviselt zsidók.
STAIBL Andor
? †?: mérnök. – A XIX sz. utolsó éveiben a városi mérnöki osztály vezetőjeként tevékeny műszaki munkát végzett a múlt század köz- és magánépítkezéseinél. A Kultúrpalota építésénél dolgozott. Leánytestvére Mária Székely Károly szobrászművészhez ment feleségül, aki készítette Rákóczi fejedelem szobrát a Kossuth utcában (1907). Irod.: Keresztes; Sipos.
STAIBL Antal
? †?: kereskedő. – Felesége: 1. Szemann Teréz (1843? – Mv., 1871. júl. 5.). Gyerekeik: S. Ferenc., Piroska (1861? – Mv., 1884. szept. 2.); 2. Ajtai Mária (1849? – Mv., 1888. szept. 8.). Gyerekeik: S. Andor, Júlia. – Megvette a mv.-i főtér 55 sz. alatti egyemeletes házat (1857), amely már
STAIBL Ferenc
? † 1912.: kereskedő. – Kék Golyó néven festéküzlete volt Mv.-en (Főtér 55. sz.), amit apjától örökölt. Korai halála után nem volt ki vezesse az üzletet és be kellett zárni. Fiai: S. Ferenc, tehetséges hegedűs, Metz Albert tanítványa; Miklós, a költő, aki felvette az anyja nevét. S Bodoni Miklós néven írta
STAICU, Ene, §
Râmnicelu, 1908. márc. 13., † Názna. (Maros), 1984. nov. 14.: tanító. – Elemi iskolát a szülőfaluban tanítóképzőt Brăilában és két évig Mv.-en végzett (1928). Tanított Palotailván (1928–29), Kisfülpösön (Maros, 1929–30). Katonaságot Mv.-en a 82-es Gyalogezrednél teljesített (1930–31). Azután Faragóban tanított (1931–40), Felsőgáldra menekült, és ott tanított (1940–45), majd visszatért és
STAICU, Raveca, § Ugran Raveca
Náznánfalva, 1908. jún. 10. † Náznánfalva, 1995. máj. 23.: tanítónő. – Mv.-en a tanítóképzőben szerzett tanítói okl.-t (1930). Mezősályiban, azután Faragóban tanított, Felsőgáldra menekült férjével és ott tanított (1940–45), visszatért Náznára és nyugdíjazásáig ott tevékenykedett (1974). Irod.: Dascăli mureşeni, 5.
STALLENBERG János
Mágocs, 1874 †?: kályhásmester. – Agyagipari iskolát végzett, majd hosszabb ideig külföldön praktizált. Önálló kályhaépítő mester Mv.-en (1903–) és cserépkályha raktáros (1912. k.). A Magyar Iparosegyesület vál. tagja, az Építőiparos Egyesület ellenőre, a kat. egyházközség főellenőre, a kat. legényegylet vál. tagja és több társadalmi és kulturális egyesület működésében részt vett.
STAN, Aurel
? †?: ort. pap. – Mezőszentandráson szolgált (1957–65). Irod.: Reghin, Protopopiat.
STAN, Enus
? †?: tanító. – Mezőpanitban az állami iskola első román igazgatója (1921–). Irod.: Mezőpanit.
STAN, Petru
Valea Călugărească, 1907. jan. 3., † Szentgerice, 1944. szept. 21.: kapitány. – Parancsnoka volt a Hegyivadászok 1. hadosztálya 2. zászlóaljának (1944. aug. 23.). Kitüntette magát a Mv felszabadításáért vívott harcokban, a Backamadaras–Szentgerice–Ákosfalva–Nyárádszentbenedek vonalban vitézkedett, elesett a Vácmáni erdőben, Backamadarason nyugszik közös sírban más 636 hőssel együtt. Post mortem kitüntették a
STAN, Vasile
? †?: hangszerkészítő szakember. – A régeni Hora Hangszergyár vezetője (1953–56 és 1959–64). Jelentősen hozzájárult a hangszerrészleg fejlesztéséhez, első igazgatási évében már 878 hangszert gyártottak (1953), mind több alkalmazottal dolgoztak Hegedűket, gitárokat, cimbalmokat, mandolinokat, brácsákat, csellókat és nagybőgőket gyártottak. A termékek 52%-t külföldön értékesítették (1958–): Németo., AEÁ., Olaszo., Spanyolo, Csehszlovákia,
STANCARO, Francesco
Mantova, 1501 †? 1574: orvos, reformátor. – Mv.-en a Kendi Antal házában szállt meg a mantovai születésű Francesco Stancaro szentháromságtagadó orvos és reformátor (1555 körül). Rövid ideig itt orvosi gyakorlatot is folytatott. Részt vett a Vártemplomban tartott hitvitán (1558), ahol levelet adott át Izabella királynőnek kérve őt és a rendeket,
STANCIU ROMAN Eugenia
1935., † 1980: orvos. – Az orvosi egyetemet Kv.-on végezte. Mv.-en tanársegéd az elmegyógyászaton (1967), majd adjunktus és főorvos. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.
STANCIU TONCEAN Alexandru
Mezőkapus, 1912., † Sz.U., Dombas, 1944.: gazdálkodó. – A II. vh.-ban a 39-es Tüzérségi egységnél teljesített szolgálatot a keleti fronton, ahol orosz fogságba esett. Fogolyként a dombászi szénbányában dolgozott, ahol a nehéz körülmények következtében meghalt. Irod.: Căpuşul de Câmpie.
STANCIU-GROFU Ioan
Marosgezse, 1935. dec. 19., † Mezőméhes, 1999.: kultúraszervező. – Helyettes tanító és kultúrotthon igazgató Bordon, Gombostelkén, Tusonban; kultúrotthonigazgató Mezőrücsön (1968–71, ahol kiadta a Comlodul c. folyóiratot, majd Mezőméhesen (1971–76). Irod.: Conţiu, V.: Florile dalbe, flori de mar (1996).
STĂNCULESCU, Dumitru
Potcova, 1915. aug. 15. †?: ort. pap. – Bándon volt lelkész (1948– 87). Restauráltatta a Sf. Maria templomot (1955– 56). Tevékenységét figyelte a securitate. Irod.: Bartos 2012; Şincan 2006.
STANER Jenő, §
? †?: ezredes. – Az I. vh.-ban 5. honvéd tüzérezredes, ezredparancsnok. Irod.: Mv. és a háború 1.
STÂNGESCU, Emanoil
? †?: tanár. – A mv.-i Ref. Koll.-ban óraadó tanár (1931–34). Irod.: Mv. tört. 2.
STANISLAU, Grigore
? †?: ort. pap. – Mezőrücsben szolgált (1940–48). Irod.: Şincan 2006.
STANKOWSZKY
? †?: fényképész. – Műterme volt Erdőszentgyörgyön (1905–09). Irod.: Miklósi–Sikes.
STĂNOIU, Ştefan, §
Calafat, 1930. jún. 19., † Mv., 1993.?: tanár. – Tanulmányait Calafaton (1937–49), azután Buk.-ben az I. C. Parhon Egyetem Filológia karán végezte és szerzett oklevelet (1954). A fővárosban tanított (1954–57). Bándra került (1957–), néhány hónapig a mv.-i Területi Rádióstudióban szerkesztő (1958–), majd visszatért oktatói pályájához: Mv.-en az Unirea Lic.-ban (1958–61),
STAUDNER Mátyás; Álnevei: Vásárhelyi Mátyás, Csombordi
Mv., 1857. márc. 12., †?: ref. lelkész. – Szolgált Csejden, Székelybőben (1887), és Tompáról szolgált be Csejdbe (1901–02 és 1909-ben). Írt költeményt a Budapestbe (1876), elbeszéléseket az Európába (1881. A kapitány úr ajánlatai, Várfoki Klára, Róza naplójából); költeményeket a Maros-Vidékbe (1881–85), a Képes Családi Lapokba (1882–83), a Bolond Istókba (1883),
STAUSZ József
? †?: szállodatulajdonos. – A Royal Szálloda és Kávézó tulajdonosa a mv.-i Széchenyi-téren (1912. k.). Irod.: Szentgyörgyi.
STAUZEK Elek
? †?: kertész. – Mv.-en az Elba szigetet parkosította (1878), korában a Szentmiklós utcában ültetett vadgesztenye sort, valamint a Bolyai utcába telepített akácfákat. Irod.: Időtár 2.
STAVILĂ George
? †?: tanító. – Lövéren ő volt az első ort. felekezetű tanító (1858–). Elvégezte Régenben a pedagógiai kurzust falusi iskolák számára. Iskolaépület csak később épült (1860), de az is leégett. Érdekes, h. ugyanilyen nevű pap is megmaradt a falu emlékezetében, aki Lövéren szolgált és tanított is (1870–) feltételezik, h. az
STAVILĂ, Iacob
? † Lövér, 1922. – Lövéren és Marosvécsben szolgált (1881–1900). Javaslatára állítottak fel Marosfelfalu temetőkertjében egy kőkeresztet az 1848-ban elesett ismeretlen hősök emlékére. Cirill betűs felirata mára nagyon megkopott. Szolgálata ideje alatt Teodor Câmpean, lövéri származású tanítóval együtt hozták létre, a Moctar élelmiszerboltot, amelynek kamataival a szegényebb sorsú lakosokat támogatta
STAVILĂ, Teodor, Stavilla, Teodor
? †?: g. kat. pap. – Balázsfalván végezte a teológiát. Teológus korában A Musa c. folyóirat munkatársa folklórgyűjtéssel (1872–73). Pappá szentelték (1873). Marosfelfaluban szolgált (1875–85), majd felmentették nem megfelelő viselkedése miatt. Irod.: Dobozi; MMK; Reghin, Protopopiat.
STEFANELLI-KESSLER Viola
Szt. Putila (Oroszo.), 1912, †?: zongoraművész, tanár. – A csernovici zenekonzervatóriumban végzett (1936), Paul Jelescu tanár osztalyában. 1942-ben Zongoratanárnak nevezték ki ugyanebbe a konzervatóriumba, amely Temesvarra költözött (1944). Itt tanárkodott (1948-ig), amikor is versenyvizsgával a Mv.-i Városi Konzervatóriumba került; utána a Népi Művészeti Iskolában tanított (1971-ig). Egyidejűleg az Állami Filharmónia
STEFANOVITS Sándor
Versec, 1894, †?: mérnök, cégvezető Mv.-en. – Részt vett az I. vh.-ban (1914–18) az orosz, olasz fronton harcolt, megsebesült. A székely hadosztály kötelékében volt (1918–), majd a magyar nemzeti hadseregben teljesített szolgálatot, annak felszerelésében és Debrecenbe való bevonulásában vett részt. Főhadnagyi rangban szerelt le (1921) kitüntetésekkel. Irod.: Erdélyi ezredek.
STEFANUS UNGAR
? †?: építőmester Segesváron. – A miklóstelki szász erődtemplomot építette (1521–24). Irod.: Molnár.
STEFKÓ János
? †?: háztulajdonos. – Katzer Jakab házát vásárolta meg Mv.-en (1909). Itt működtette sütödéjét és lisztkereskedését. A ház csatornázásának kivitelezői Becsey Antal és Tóth Jenő okleveles gépészmérnökök (1910). A ház Hoch Lajosné tulajdona (1919) Irod.:
STEIBEL Andor
? †?: víztelepi mérnök. – Radó Sándor és Flesch Adolf főépítészek segítették Bernády Györgyöt munkájában. Virilista (1910). Irod.: Időtár 2.
STEIER Isván
? †?: m. k. tanácsos Szászrégenben. – A Turul SE választmányi tagja. Labdarúgó volt. Több társával együtt megalapította Szászrégeni TK-t amely később megnyerte a kerületi Kupát. Lelkesen dolgozott a magyar sportért, felismerve annak nemzetnevelő hatását. Irod.: Pluhár.
STEILNER Karl; Carl
Zágor v. Ród, 1829., † Szászszentlászló, 1889. okt. 22: ág. ev. lelkész, tanár. – Apja lelkész. A gimnáziumot Segesváron végezte, az egyetemet a Lipcsei Egy. Hittud. Karán (1850–52), a Bécsi Egy.-en (1852). Hazatérve Gimnáziumi tanár volt Segesvárt (1853–; 1864–86)); Boldogvárosba (Nagyküküllőm.) választották meg lelkésznek (1864). Szászszentlászlón lelkész (1886–). Cikke a segesvári
STEILNER Karl Josef
Segesvár, 1860. júl. 28., †?: ág. ev. lelkész. Apja lelkész. Miután a gimnáziumot Segesváron elvégezte (1878) a lipcsei (1878—80) és berlini egyetemre (1880–81) ment, hogy teológiát, történelmet és földrajzot tanuljon. Gimnáziumi tanárnak választották Szászrégenbe (1882); lelkész lett Százhalmon (1890), majd Morgondán (1894), Hégenben (11914–26), Kürpödön (1926–30) működött. Cikke a szászrégeni
STEIN János
Balmazújváros, 1814. szept. 8., † Kv., 1886. aug. 14.: könyvkereskedő és -kiadó. – Debrecenben és Pozsonyban tanulta a könyvkereskedői szakmát. Ezután Barra Gábor kv.-i papír- és szépműkereskedő üzletében első segéd, majd társtulajdonos volt. Barra halála (1835) után az üzletet könyvkereskedéssel egészítette ki. Barra özvegyével (özv. Barráné és Stein cégnév alatt)
STEIN Lázár
1847., † Mv., 1912. okt. 13.: orvos. – Dr. sebésztudor, szülész Mv.-en (20. sz. elején). A legjobban kereső orvos, mv.-i virilista. A város törvényhatósági bizottságának tagja. Irod.: Almanach (1912); Hol volt, hol nem volt… (Nú., 2004. dec. 2.); Kiss Cs.M.
STEINBERGER Jenő
Besztercenaszód, 1900., †?: szászrégeni adóellenőr. – Az érettségi után jogot hallgatott, majd pénzügyi pályára lépett. Nagykárolyban (1919–), Szatmáron dolgozott, majd Szászrégenben adóügyi ellenőr volt. Több egyesületben tevékenykedett. Irod.: Ki kicsoda?
STEINBURG Moritz von
Kőhalom, 1836, †?: tanár. – Apja adóellenőr. A középiskolát Brassóban végezte, majd a Bécsi Prot. Teológiai Intézetben tanult (1855–56), a Jénai Egy. Hittudományi Karán volt hallgató (1856). Hazatérve Segesváron a gimn.-ban és a reáliskolában tanított (1872–77). Irod.: Magyar föld, magyar faj (Bp., é.n.); A magyaro.-i középiskolákban 1850–55 megjelent összes programmértekezéseknek
STEINCEL Kondrát
? †?: templomfestő. – Templomfestő mester. A következő falvak templomait festette ki: Erdőszakál (1816), Noszoly (Kolozs), Nagysármás (Maros), Désháza (Szilágy), Cegőtelke (Beszterce-Naszód), Fűzkút, Szászbongárd (Beszterce-Naszód) és másokat. Irod.: Săcalu de Pădure.
STEINER, Tiberiu
? †?: százados. – MAT Securitate Tartományi Igazgatósága hivatalában százados (1951–), igazgató-helyettes. Irod.: Bartos.
STEINFELD Áron, §
? †?: szabómester. – Mv.-en volt férfiszabómester. Önként jelentkezett az I. vh.-ban (1914. aug. – 1921). Gyalogosként az orosz harctéren teljesített arcvonalszolgálatot, kétszer megsebesült, hat és fél évet volt hadifogságban. Kitüntetései: Károly cs. k. ig. a. Irod.: M. hadviselt zsidók.
STEINFELD Géza
Maroscsapó, 1898., †?: a mv.-i Agrártakarékpénztár marosludasi fiókjának főnöke. – Apja földbirtokos volt. Középiskolát és felsőkereskedelmi iskolát Mv.-en végzett. Tanulmányai befejezése után saját birtokán gazdálkodott, majd szeszgyárat irányított, azután banktisztviselő lett ás a mv.-i Agrár Takarék Pénztár ludasi fiókjának főnöke lett. Irod.: Ki kicsoda?
STEINFELD Lujza
1910., † Mv., 1985. ápr. 11.: munkásmozgalmi harcos. – Az RKP tagja (1927–), az illegalitásban aktív mozgalmi tevékenységet fejtett ki Mv.-en és Buk.-ben. A felszabadulás után aktivistaként dolgozott különböző tömegszervezetekben. Irod.: S. L. [Nekrológ] (V. Z., 1985. ápr. 12.).
STEINMETZ József
Brassó, 1925., † Tel-Aviv, 2001. dec. 6.: orvos. – Felesége: 1. Márer Éva, orvos, fiúk Ádám; 2. Zsuzsa, leányuk Anat. – Az egyetemet a MOGYI-n végezte (1950), majd uo. kezdte pályafutását mint gyakornok, tanársegéd, adjunktus (1950–68), egyetemi előadótanár (1968–71), a Közegészségtan Tanszék vezetője (1950–); az orvostudományok doktora (1963), mikrobiológiát tanított a
STEINMETZ MÁRER Éva
Arad, 1931., † Mv., 1976. szept. 5.: szakorvos. – Márer Károly és Magda fia. Férje: dr. Steinmetz József: Fiúk: S. Ádám. – Az egyetemet a MOGYI-n végezte, itt gyakornok (1950–), főorvos (1959), előadótanár (1963), főorvos (1959), előadótanár (1963–). A fertőző betegségek szakorvosa, a mv.-i Fertőző Klinikájának főorvosa. Hivatása áldozataként hunyt el.
STENNER Vilmos
1862? † Mv., 1911. nov. 13.Brassóban temették a családi sírboltba: vegyész-gyógyszerész, dr. – Stenner Vilmos és Klingenspohr Amália. Testvérei: S. Viktor, Gyula, Richárd, Róbert, Sarolta Hensel Péterné; Olga, Elvin. – Mv.-en volt a „M. Koroná”-hoz nevezett gyógyszertára (Kossuth L. 1 sz.). Mv. sz. kir. város törvényhatósági bizottság tagja. – Irod: Szinnyei:
STEPHAN
? †?: g. kat. pap. – Ioan Bob püspök Marostelekbe helyezte szolgálni (1801. márc.17.–). Irod.: Dobozi.
STEPHANUS de Vajdaszentivány
? †?: a páduai egyetemen tanult. Irod.: Veress Endre: Matricola et Acta Hungarorum in Universitatibus Italiae Studentinum. 1. köt.: A Páduai egyetem magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai 1264–1864 (Kv., 1915–17).
STEPHANUS Literatus
? †?: jegyző Székelyvásárhelyen (1596–99). Irod.: Documente privitoare la istoria Ardealului, Moldovei şi Ţării Româneşti vol. 5 (Buc., 1929–38).
STEPHANY D. Constantin
? †?: kereskedő. – Kezdeményezésére vasárnapi kereskedelmi tanfolyam indult a kereskedő ifjak művelődésére és ismereteik bővítésére Mv.-en (1840). Irod.: Krón. Füz (1939 4/5).
STEPHANY Demeter
? †?: kereskedő. – – Felesége: Béres Sára. – A KMTT mv.-i tagja. Irod.: Emlékkönyv a Kir. Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892); KMTT S.
STEPHÁNY Lajos
1862.? † Mv., 1918. dec. 2.: tisztviselő. – Testvérei: St. Berta Gáspár Antalné; St. Elek; St. Gyula. Felesége: Szigethi Csehy Gizella. – A mv.-i takarékpénztár rt. főtisztviselője. Irod.: Gyászjelentő.
STEPHÁNY Sándor
1839? † Mv., 1885.: ?. – Apja St. Szilárd. Felesége: Simon Lilla (1839.-Mv., 1885. júl. 6.). Gyermekeik: Tinka Kovács Gyuláné; Lilla (1865.-Mv., 1885. júl. 8.)., Döme, Mihály, József és Gyula. Irod.: Gyászjelentő.
STEPHÁNY Sándor
1866.? † Mv., 1916. szept. 6.: intéző. – Testvérei: St. Berta Gáspár Antalné; St. Lajos, St. Elek / Alexe ügyvéd; St. Gyula. Irod.: Almanah Tg.M.; Gyászjelentő.
STERN (Simon) József, §
1907., † 1971.: igazgató, pedagógus. – A mv.-i hatosztályos héber-zsidó polgári iskola igazgatója a Baross Gábor utcában (1940–44). Mv.-ről deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Időtár 3; Mv. zsidósága.
STERN Antal
? † 1944: a mv.-i zsidó hitközség alelnöke. Irod.: Mv.-i zsidó temető dok.; Újvári.
STERN Henrik
1903, † Mv., 1984. jún. 10.: munkásmozgalmi hatcos. – Tevékenyen részt vett a munkásmozgalmi harcokban, a RKP tagja (1930–). Letartóztatták (1941. okt.), megkínozták, Bp.-re, majd Kistarcsára internálták. A Bergen-Belsen-i és a Theresienstadt-i lágerbe hurcolták, majd kiszabadult (1945). Hazatérése után a Csík megyei pártszervezet aktivistája, majd a Faipari Tröszt vezetőségében dolgozott nyugdíjazásáig
STERN Rezső
Nagyvárad, 1896, †?: tisztviselő. – Magántisztviselő Szovátán. Részt vett az I. vh.-ban (1915–19) az olasz ás az orosz fronton harcolt. Mint hadnagy szerelt le kitüntetésekkel. Irod.: Erdélyi ezredek.
STERN Vilmos
? †?: a MOGYI Orvosi Mikróbiológia, Gyógyszertan Tanszék vezetője (1945–47). Irod.: Genersich; Viharban.
STERNBERG Lajos, §
? †?: vendéglős. – Mv.-en volt vendéglős. Az I. vh.-ban (1914. aug.–18. nov.) az orosz harctéren volt gyalogos, hadifogoly 43 hónapot. Hadirokkant. Irod.: M. hadviselt zsidók.
STERNHEIM Karl
Segesvár v. Nagyszeben, 1818. aug. 5., † Segesvár, 1850. jan. 24 v. Buk., 1849.: orvosdoktor, szülész- és sebészmester. – Tanult a Bécsi orvosi egyetemen (1846). Szülész sebészorvos volt Segesvárt. – F. m.: Übersicht der Flora Siebenbürgens, den neuesten Forschungen gemäss nach Prof. Endlichers genera plantarum in natürliche Familien geordent: Dissertatio
STEUER Imre
Mesterszállás 1901., † Mv., 1983. aug. 5.: üzemvezető, tisztviselő. – Apja Lajos vármegyei főorvos volt. Temesváron végezte középiskoláit, majd a faiparban tevékenykedett mint tisztviselő, azután üzemvezető lett Szalárdtelepen. A m. kultúra támogatója volt. Irod.: Mv.-i zsidó temető dok.; Székelyföld í. k.; [Nekrológ] (V. Z., 1983. aug. 6.).