Szerző: Fülöp Mária
SZEREDAI Péter, szentháromsági
? †?: országgyűlési követ és kir. hivatalos, a parajdi sóbányák inspektora volt. (1722). Adományt adott a tervezett mv.-i templom építéséhez. Irod.: Mv.-i Plébánia; Pálmay.
SZEREDAI Petrus
? †?: ?: Marus Szék-i. Irod.: Erdély országának három könyvekre osztatott törvényes könyve (Kv., 1815–16).
SZEREDAY Antal
? †?: a mv.-i Kir. Tábla prelátusa és primarius assessora. – Mv.-en vett házat, polgári esküt tett (1774. márc. 8.). Irod.: Orbán János: Táblabírák, főnemesek, pallérok és házak: Városkép és társadalom változásai Mv.-en a Királyi Tábla beköltözése után [1754] = Könyvek által…
SZERÉMY Lajos
Szatmárnémeti, 1918., †?: orvos, sebész. – Orvosi diplomáját Kv.-on szerzte (1945). Sebész volt Mv.-en, Szatmáron. – F. m.: társsz.: Sebészeti jegyzet. 1–2 köt. (Mv., 1953.), Részletes sebészet. 1. köt. (Száva János, Nyírő Csabával, Mv., 1954.). Irod.: Genersich; Péter; Todea.
SZERÉMY Margit; Szerémy Bródy Margit
Kv., 1914. júl. 18., † Szatmárnémeti, 2002. márc. 9.: orvos, szemész. – Középiskolai tanulmányait Kv.-on és Máramarosszigeten végezte (1932). Orvosi tanulmányait Kv.-on fejezte be (1938). A kv.-i Szemészeti Klinika gyakornoka, tanársegéde (1943), majd adjunktus (1946). Mv.-re költözött az egyetemmel együtt, ahol előadótanár (1948–) volt. Fontos szerepet játszott a Mv.-re költözött
SZERÉNYI Károly
1864? † Mv., 1924. aug. 12.: tanár, igazgató. – Testvérei: Sz. Géza; Anna. Felesége: Bartsch Irma (1873? – Mv., 1925. jún. 24). Gyermekeik: Károly; Mária Tellman Andorné. – Mv.-en a felsőbb leányiskola megkapta a gimn.-i rangot, annak igazgatója lett (1915–). Tanári működése 37. évében hunyt el. – F. m.: társsz.: Maros-Vásárhelyi
SZIA Gerő József
Mv., 1924. máj. 3., † Mv., 1980.: közgazdász. – Közgazdasági egyetemet végzett. Letartóztatásakor (1961.okt 3.) a mv.-i IPROFIL vállalat közgazdásza volt. A MAT Katonai Ügyészsége a népi demokratikus rendszer elleni intenzív propagandatevékenység, a magyarországi forradalom eseményeivel való rokonszenv, tiltott kiadványok tartása és terjesztése vádjával állította bíróság elé. 5 évre ítélték.
SZIGETHI Gyula Mihály; Szigeti Gyula Mihály, Szigety Mihály,
Mv., 1759., † Székelyudvarhely, 1837. márc. 3.: ref. főiskolai tanár. – Középiskolai tanulmányait a mv.-i Ref. Koll.-ban végezte (1777), Fogarasi Sámuel első tanítója, Fogarasi Pap József kedvenc tanítványa volt; négy évet töltött a marburgi (1786–), göttingai, stuttgarti és a bécsi egyetemen. Hazatért és gr. Bethlen Sándor fiai, Imre és Sándor mellett
SZIGETHI Gyula Mózes
1785., † Kv., 1878. ápr. 6.: ügyvéd, az erdélyi kir. tábla procuratora Mv.-n. – 58 éve látását vesztette. Cikkeket írt a Felsőmagyarországi Minervába (1827–28) és a Kolozsvári Kis Követbe (1846); a Mult és Jelennek és Hon és Külföldnek is munkatársa volt. F. m.: Eredeti mesék, két könyvben. (Kassa, 1824. Kazinczy
SZIGETHI István, Szigethy István
Kézdivásárhely, 1858. júl. 26., † 1914. jan. 17.: r. k. pap. – Kézdivásárhelyen, Kv.-on, Gyulafehérváron tanult. pappá szentelték (1861. nov. 6,). Káplán volt Szászrégenben (1861–83), Gelencén (1883), Kézdiszentkereszten (1884). Sósmezőn (1887–95), Egrestőn plébános (1895–1914). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.
SZIGETHI Mihály
? †?: író. Irod.: Pintér: A magyar irodalom története a legrégibb időktől Bessenyei György fellépéséig (Bp., 1909).
SZIGETHI Miklós, dr.
1956, † Mv., 2006 szept.4.: dr. orvos. – Szigethi Miklós ezredes (1930–) és Kicsid Jolánka (1931–1992). fia. – MOGYI általános orvosi kar román tagozatán végzett (1983). ++ Irod.: Kiss Cs. M 4.
SZIGETHY Pál
? † 1576 után: írnok, jegyző, ítélőmester. – Sz. Kovács Balázs és Dorottya asszony fia. Felesége: 1. Sándor Anna, 2. Várkonyi Dorottya, 3. Halabory Erzsébet, leányaik: Anna Angyalosi Jánosné, Judit Petrichevich Horváth Jánosné, Erzsébet. – Taníttatták. A kisebb kancellárián volt írnok, majd jegyző. Izabella királynétól nemességet és címert kapott (1545. szept.
SZIGETI Jenő
1915, † 1981.: fogorvos. – Mv.-en a Dózsa György utcában volt a lakása és a fogorvosi rendelője. Irod.: Kiss Cs. M 4.
SZIGETI József
1912., †? 1986: kollégiumi, majd egyetemi tanár. – A mv.-i Ref. Koll. tanára volt (1937–46), majd a régi m. irodalom tanára volt a Bolyai, majd a BBTE-en. A Mv.-i Kaszinó titkára (1947). Irod.: Deé Nagy Anikó 2007; Elekes Béla 1999; Mv. tört. 2.
SZIGETI Mózes
? †?: tanító. – Kv.-on subscribált (1785). Kidében (1789) és Magyarpéterlakán (1798) volt mester. Irod.: Ősz.
SZIGETI Sámuel
? †?: tanító. – Nagyenyeden subscribált (1732). Szőkefalván tanított a ref. iskolában (1742, 1747–52) és Sövényfalván (1755–61). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4; Nagy László.
SZIGETI Tibor
? †?: – A mv.-i Állami Székely Színház tagja (1955 –). – F. sz.: Horváth Mihály (Illyés Gyula: Fáklyaláng); Petrisor Constantin (Vornic.Postelnicu: Felszáll a köd); Jasenyka (Arbuzov: Második szerelem); Járásorvos (Bródy Sándor: A tanítónő); Első lakáj (Szirmai Albert: Mézeskalács); Frank (Shaw: Warrenné mestersége); Gyerőfi Mihály (Kós Károly: Budai Nagy Antal);
SZIGYÁRTÓ Gábor
jogász. – Szígyártó Gábor fia. Jogot végzett. Az Újjászületési Front magyar tagozata Maros megyei részlegének főtitkára volt. A II. vh.-ban tart. hadnagyi rangban vett részt. 1945. máj.-ban szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1947. jún.-ban tért haza. Irod.: Berekméri; Sipos.
SZÍGYÁRTÓ Gábor N., Szijgyártó Gábor
Udvarfalva, 1884. ápr. 27., † Mv., 1958.: tanár, közgazdasági író. – Középiskolát Mv.-en egyetemet Kv.-on végzett, ahol tanári oklevelet szerzett (1908), majd közgazdasági tanfolyamot hallgatott Laussane-ban és Bp.-en. A mv.-i Felsőkereskedelmi Iskola tanára, majd igazgatója volt (–1923). Az iskolák államosításakor felmentették állásából és a Ref. Koll. tanára lett (1922–41), ahol
SZIGYÁRTÓ György
1663., † Mv., 1728. böjtmás hava, 8: főbíró. – Felesége Kontz Anna 37 évet éltek együtt. Irod.: Csekme; Pálmay József.
SZIGYÁRTÓ, Szijgyártó, marosvásárhelyi, alias Kónya Simai család
Nemességet 1612-ből igazol. Irod.: Kempelen; Pálmay.
SZIKRÁSSY Rezső
? †?: bőriparos. – Szíjgyártó, nyerges és bőröndkészítő volt Mv.-en (1912. k.): Irod.: Szentgyörgyi.
SZIKSZAI, szikszói; Zykzay
A családból Zykzay Literati János címeres nemeslevelet nyert (1583). Irod.: Pálmay.
SZIKSZAI család
Pókai birtokos család. Irod.: Póka; Szikszay Béla: A Szikszayak Maros megyében. (Maros megyei tört.).
SZIKSZAI Imre
? †?: Torda vm. assesora (1820-.as évek): Irod.: Póka; Szikszay Béla. A Szikszayak Maros megyében. – Maros.
SZIKSZAI István
? †?: tanító. – Sárospatak-Gyulafehérváron subscribált (1692). Magyarkirályfalván tanított (1701). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.; A Szikszayak Maros megyében.
SZIKSZAI János
? †?: nemes. – Nemességet kapott II. Miksa császártól (1572). Szikszón élt a család, majd Ugocsa megyében, innen költöztek Pókába. Irod.: Szikszay Béla: „Erdély számomra a történelmet jelenti, amely egyben a családom története is” = Nemes Gyula: A tiszta forrás éltető ereje (interjúkötet). – Mv., Nagyernye, 2020.
SZIKSZAI József
1927, † Mv., 2001 okt. 21, ref. lelkipásztor. Torboszlón helyettes lelkész (1952), megválasztott lelkipásztor (1955–), Maroskeresztúron folytatta szolgálatát (1961–). Irod.: Csáky; [Nekrológ] (Nú., 2001. okt. 23).
SZIKSZAI József
Nagyölyves, 1933. jún. 10., † Mv., 2005. febr. 20.: tanár. – Nagyváradon érettségizett (1955); Kv.-on a BBTE Filológia Karán tanári oklevelet szerzett (1960). Mv.-en az Építészeti Lic.-ban román szakos tanár (1960–95). – F. m.: szerk.: Fészekrakók: Az Építészeti Iskola emlékkönyv1949–1999. (Mv., 1999). Irod.: MMK; A Szikszayak Maros megyében.
SZIKSZAI Mihály
1780 k. †?: orvos. – Valószínűleg orvos volt, és nem volt erdélyi, esetleg a debreceni és sárospataki koll.-ban tanult. Mikor az Erkölcsrostát írta, Szentbenedeken élt. Farsangi zsebkönyv c. kötetében verseit, elmélkedéseit, olvasmány-reflexióit foglalja magába. – F. m.: Farsangi zsebkönyv. 1–2. köt. (Mv., 1843); Erkölcsrosta (Mv., 1859.). Irod.: Olosz Katalin: Ismeretlen
SZIKSZAI Mihály
Mezősámsond, 1890., †?: huszár, középbirtokos. – Tényleges katonai szolgálatra vonult be Brassóba a 2-es huszárezredhez (1913–). Ott érte az első vh. kitörése. Az orosz és az olasz frontokon harcolt: Przemysl, Udine, Ariago és Piave mellett (1914. aug. – 1918. szept. 1.). Olasz hadifogságba esett, csak 1919 végén tért haza. Kitüntetései:
SZILÁGYCSEHI Pál
? †?: unit. lelkész. – Fia: Csehi Pál. – A Désfalva unit. egyházának papja (1595). Irod.: Kénosi–Uzoni 2.
SZILÁGYI, ákosfalvi
A család neve Tolvaj volt. Tolvaj János Rákóczi György beleegyezésével a Szilágyi nevet vette fel és adományképen birtokokat kapott Ákosfalván, Cserefalván és Ménesen. (1630). Sz. Lajos kir. tszéki bíró és gyermekeinek régi magyar nemességét s az »ákosfalvi« előnév használatához való jogukat a m. kir. belügyminiszter 1917. dec. 19-én 140.984/1917. sz.
SZILÁGYI
Gógánváraljai erdélyi család. József Küküllő megyében ügyvéd 1836. körül. Irod.: Nagy Iván.
SZILÁGYI, radnótfái család
ismeretes József, ki 1725-ben kincstári számvevőségi tanácsos (1725). Irod.: Nagy Iván.
SZILÁGYI András
? †?: tanító. – Haranglábon tanított (1720). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
SZILÁGYI András
1903., †?: földbirtokos. – Havadtőn volt birtokos. Az I. vh.-ban a 62. gyalog ezredben szolgált, mint tizedes. A nagy ezüst és a kisezüst vitézségiéremmel, a Károly csapatkereszttel tüntették ki. Mv.-ről deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidósága; Visnai.
SZILÁGYI Anna
Arad, 1906. jan. 14., †?: gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet a buk.-i Gyógyszerészeti Karon kapott (1935). Mv.-en tevékenykedett (1941–). Irod.: Péter H. Mária.
SZILÁGYI Antal
? †?: jogtanár. – Mv.-en jogtanár, dr., a MTárstud. Egyesület alapító tagja (1907). Irod.: MTárstud. Egyesület.
SZILÁGYI Antal
? † 1809. jan. 14.: r. k. pap. – Székelykáli r. k. pap (1793–1804), kerületi jegyző. Baróton plébános (1805). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Székelykál.
SZILÁGYI Balázs
Bálványosvárálja, 1911. jan.18., †?: kereskedő. – A mv.-i Közétkeztetési Vállalatnál dolgozott. Letartóztatták (1961. aug. 10.), és a MAT Katonai Ügyészsége a társadalmi rend elleni ténykedés vádjával állította bíróság elé. Irod.: 1956 Erdélyben.
SZILÁGYI Béla, id., szilágysomlyói
1836. febr. 15., † Bp., 1899. aug. 2.: színész, színigazgató. –. Gyermekként részt vett a szabadságharcban (1848–49), majd Havi Mihálynál színésznek állt. Erdélyi, miskolci és debreceni sikerek után a Nemzeti Színház szerződtette (1859), majd Molnár György színésze és operettrend.-je lett a Népszínháznál (1861–). Molnár távollétében műv.-i vez.-nek is kinevezték. Aradon
SZILÁGYI CSISZÁR János, alias Nagy Csiszár János, Csiszár János
? †?: csiszármester, városbíró. – Mv.-i polgár, csiszármester, esküdt polgár (1651, 1656–57, 1659), városbíró (1661, 1663, 1666, 1669, 1671, 1673, 1676, 1679). Irod.: Fodor–Balás; Időtár 1; Kraus: Erdélyi krónika, Pál-Antal 2006; Szentgyörgyi; SzOkl, 6.
SZILÁGYI Dániel
Ákosfalva? †?: pap. – Tanult Mv.-en és Franekerben (1730–33). Pap Mezőbándon. – F. m.: Dissertatio theologico philologica, qua inquiritur, in veram & genuinam baptismi … originem, quam … praeside … Hermanno Venema … publico examini subjicit auctor (Franequerae, 1732); Dissertatio theologico mistuca, qua inquiritur: partim in oeconomiam S.S. Trinitatis ad
SZILÁGYI Dániel
? †?: levéltáros, pénztáros. – A városi levéltárban dolgozott (1811?–16; 1820–22). A levéltárba betörtek és az ott őrzött nemes-fém tárgyakat elvitték az iratokat összehányták (1813). Sikeresen fejezte be a város levéltárának rendezését, amit Virág Dániel kezdett el. Elkészítette a közigazgatási iratok mutatóját (1470–1635); folytatta és befejezte a közigazgatási (1790–1816), a
SZILÁGYI Dániel
? †?: tanácsos. – Mv. Városi tanácsának tagja (1847). Irod.: Pál-Antal 2003.
SZILÁGYI Dezső, szilágysomlyói
Miskolc, 1865. nov. 12., † Mv., 1933. máj. 18.: színész, színházigazgató. – Nagyapja Sz. Pál az úttörő színészek egyike. Sz. Béla színigazgató és Vígh Róza énekesnő fia. Testvérei: Sz. Aladár; Géza; Erzsébet dr. Melléky Gézáné; Ilona; Júlia. Felesége: Folytényi Róza. Gyermekeik: Sz. Erzsébet Dvorátsek Antalné; dr. Sz. Dezső, felesége Keleti
SZILÁGYI Domokos
Kisadorján, 1926. szept. 21. †?: tanító. – A mv-i Helyi Közélelmezési Tröszt (TAPL) adminisztratív osztályának főnöke. Magánokirat hamisítás vádjával 6 hónapra felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. (1957), majd letartóztatták (1963. ápr. 3) a népidemokratikus rendszerrel szemben ellenséges tevékenységért (1960–63) és 3 év börtönre ítélték. – F. m.: Itt születtem, ez a hazám.
SZILÁGYI Domokos, dr.
1925? † Mv., 1990. máj. 20.: orvos. – Egyetemi tanársegéd a MOGYI-n, orvos a Fertőzőbetegségek Klinikáján Mv.-en, majd Dicsőszentmártonban, Szászrégenben főorvos. – F. m.: társsz: Élettani jegyzet. 1–3 köt. (Szabó István, Dési Zoltánnal, Mv., 1954–1955, 1957). Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1990. máj. 23.); Péter; Todea.
SZILÁGYI Ernő
1898? † Mv., 1942. júl. 15.: kereskedő, őrmester. – Sz. Lajos és Vass Nina fia. Testvére: Sz. Etuska. Felesége: Petelei Teréz.. – Mv.-en kereskedő, tartalékos hadapród őrmester. Irod.: Gyászjelentő.
SZILÁGYI Erzsébet, § Chován Richárdné
1898. júl. 2., †?: fényképész, énekesnő, énektanárnő, színésznő. – Sz János lánya. – A mv.-i zeneiskolában, majd a római Zeneakadémián tanult. Rómában, az erdélyi városokban tartott dalesteket. Mv.-en gyakran fellépett előadóesteken, a KZST összejövetelein, tanított műkedvelőket. Hosszú ideig fényképészeti műterme is volt Mv.-en, a korabeli írókról készített jó fényképfelvételeket. Utódja
SZILÁGYI Eugen
Kv., 1930. jan. 1., † Mv., 2005.: alezredes. – Főhadnagy (1957), százados (1959), örnagy (1966), alezredes (1969). Mv.-en a Securitate Tartományi Igazgatóságán dolgozott (1950–68). Hargita Megyei Securitate alezredese (1968–69). Tartalékba helyezték (1969. dec. 31.). Irod.: Bartos 2012. http: //www.cnsas.ro/documente/cadrele_securitatii/SZILAGYI%20EUGEN.pdf.
SZILÁGYI Farkas, ákosfalvi
1770., † 1812: főjegyző. – Marosszék főjegyzője (1803–09). Irod.: Nagy Iván.
SZILÁGYI Ferenc
1849? † Mv., 1876. febr. 23.: fogalmazó. Anyja: Tordai Erzsébet. Felesége: … (?). Gyermekeik: Ferenc; Charlotte ref. lelkész Bocz Elekné; Róza, József, Lajos, Eszter, Albert, Eliz. – Mv.-en m. kir. pénzügyi fogalmazó. Irod.: Gyászjelentő.
SZILÁGYI Géza
1877., †?: tanár. – Helyettes tanár a mv.-i Ref. Koll.-ban (1902–04), a tanulók könyvtárának felelőse (1902–04). Irod.: Mv. tört. 2.; Sebestyén.
SZILÁGYI GOMBKÖTŐ István
? †?: esküdt polgár. – a Mv.-i esküdt közönség tagja (1761), utcakapitámy. Irod.: Pál-Antal 2006.
SZILÁGYI György
Havadtő, 1900., †?: ref. lelkész ás tanító. – Középiskoláit Nagyenyeden, a teológiát Kv.-on végezte el, lelkész lett (1921), tanítói oklevelet szerzett (1922). Hivatását Kisilyén kezdte, ahol állásából felfüggesztették, Innen Nagykevére, majd Siménfalvára került (1925–) mint ref. lelkész, ott mint tanító is működött (1940–). Irod.: Székelyföld í. k.
SZILÁGYI György
1929.? † Mv., 1999. ápr. 23. Csíktapolcán temették: könyvtáros. – A mv.-i Művészeti Líc. könyvtárosa. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1999. ápr. 24.).
SZILÁGYI Gyula
Dés, 1894., † Mv., 1967: kereskedő, vállalkozó, kereskedelmi utazó Mv.-en. – Kereskedő, vendéglős Mv.-en Részt vett az első vh.-ban (1914–18), az orosz, olasz és a román fronton harcolt, a Bucsin alatt megsebesült. Tartalékos őrmester. Vitézi avatása: 1944. febr. 28. Kitüntetésekkel szerelt le a forradalom után. A Központi Szálloda és Étterem tulajdonosa
SZILÁGYI Ilona, Herczeg Károlyné
1919? † Mv., 2002. febr. 7.: fényképész. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2002. febr. 9.).
SZILÁGYI Imre
Harcó, 1877., †?: gazdálkodó. –. – Iskolái elvégzése után a szülői háznál tanult gazdálkodni, önálló lett (1922). Végig küzdötte az első vh.-t a 22. gy. ezredben az orosz fronton, fogságba esett, ahol 5 évet volt. Az EGE tagja, a ref. egyház gondnoka és a község bírája volt Harcón. Irod.: Székelyföld
SZILÁGYI Imre
Somosd, 1886., †?: MÁV alkalmazott. – Iskolái elvégzése után a vasúthoz került (1910), Tövisen töltött 15 évet betegség miatt nyugalomba vonult (1925), azután Meggyesfalván élt. Irod.: Székelyföld í. k.
SZILÁGYI István
? †?: esküdt polgár. – a Mv.-i esküdt közönség tagja (1761). Irod.: Pál-Antal 2006.
SZILÁGYI István
? †?: rézműves. – Sepsiszentgyörgyön az EMKE szervezésében rendezett székely ipari kiállításon I. díjat nyert rézöntvényeivel (1887). Irod.: Időtár 2.
SZILÁGYI István
Gyergyócsomafalva, 1919. aug. 18., †?: r. k. pap. – Csíkszeredában és Gyulafehérváron tanult. Kv.-on szentelték pappá (1943. jún. 6.). Káplán Kézdiszentkereszten, Csíkszentsimonban, Torján. Plébános volt Bözödújfaluban (1946), Csíkszeredában (1947), Szépvízen (1950). Plébános Nagyernyében (1951–65), a templomot evangéliumi ihletésű jelenetekkel saját kezűleg festette ki (1950-es években). Nagyjavításokat végeztetett a r. kat.
SZILÁGYI János
Mv., 1866, † Mv., 1962.: orvos. – A MOGYI orvos karán végzett. Mv.-en tüdőgyógyász szakorvos. – A TBC-s betegeket kezelte. Rendelője volt a Bethlen Gábor sétányon (a mai Május 1. Bulevárdon). Az I. vh. alatt a felsőbb leányiskolában berendezett ideiglenes kórházban gyógyította a fronton megsebesült katonákat. Az EME választmányi tagja.
SZILÁGYI János
Ipp, 1899 †?: textilnagykereskedő Mv.-en. – Apja kultúrmérnök volt, a középiskola elvégzése után mellette dolgozott, azután kereskedői pályára lépett Ditróban (1914–), Bp.-en a textil szakmában működött (1916–); Mv.-en üzletvezető (1920–), majd önálló lett (1941). A MP tagja volt és minden hazafias és kulturális megmozdulásban részt vett. Irod.: Székelyföld í. k.
SZILÁGYI János
1886., † 1958: ref. lelkész. –Désen érettségizett. Az egyetemen történelem-földrajzszakon tanult és elvégezte a teológiát.Segédlelkész Felőrben és Csittszentiványon. Székelybőben megválasztott lelkész (1912–14). Vadasdon (1915–21), Búzán (1921–), Bacza gyülekezetében (1928–1932-ig). Nyugdíjas (1948–). Belmissziói és tanügyi előadó a Széki egyházmegyében. Irod.: Csáky, Papp–Szente; Ref. egyetemes névtár, Vadasdi krónika.
SZILÁGYI János, ákosfalvi
1674 † 1733: alkirálybíró. – Marosszéki alkirálybíró, (1710–21); kir. főpénztárnok (1721), aki küldött volt a mv.-i kongregáción (1718. máj. 23) és ugyanez évben makfalvi Dósa Ábrahámmal együtt azon fáradozott, hogy a ref. koll. épülete elkészüljön. E végből körlevelekkel indították a szomszédos községekbe kérve épületnek való fahordásra. Részt vett Mv. város tisztújító
SZILÁGYI János, ákosfalvi
? † 1777: marosszéki ülnök. főpénztárnok. – Marosszék főpénztárnoka (1752), számfeletti ülnök a kir. táblánál (1763). Irod.: Kempelen; Nagy Iván; Pál-Antal 2002; Pál-Antal 2006.
SZILÁGYI János, ákosfalvi
1832., † 1901: Maros-Torda megye aljegyzője. – Feleségei: 1. márkosfalvi Orbán Amália (sz. 1842., esk. 1865., † 1889.) 2. Kiovini Kornélia (sz. 1856., esk. 1891. Irod.: Kempelen; Pálmay.
SZILÁGYI János, § Szilágyi Ioan
Csombord, 1866. okt. 6., † Mv., 1962. ápr. 1.: orvos, tisztiorvos, a tüdőgondozó vezetője. – Felesége: Ferencz Gizella (1871? – Balatonfüred, 1928. okt. 1. Mv.-en temették okt. 4.). Ferencz Mihály Zsigmond dr., Ferencz Anna és dr. Csíki László testvére. – Szászvároson végezte a Kun Kocsárd Koll.-ot, majd orvosi diplomát szerzett.
SZILÁGYI Jenő
Harasztos, 1912. okt. 25., † Mv., 1986. júl. 8.: r. k. pap. – Ferences szerzetes. Beöltözött (1927. szept. 20.). Lelkipásztor Nagyszebenben, Vízaknán, Medgyesen, Erzsébetvároson. Plébános volt Buk.-ben és egyházmegyei titkár és ügyvezető. Irod.: György: A ferencrendiek.
SZILÁGYI Jenő
? †?: nyomdász, linóleum metsző. – Mv.-en nyomdatulajdonos (1939). Szamosújváron volt politikai fogoly (1947–48). – F. m.: ill.: Kováts Péter: Tükör előtt (Mv., 1937). Irod.: Akik imádkoztak 2.; Fülöp–Ferencz; Időtár 3.
SZILÁGYI József
1791? † 1836: tanító. – Gidófalvi Ferenc seniornál subscribált (1808) a mv.-i koll.-ban. Bolyai János házitanítója volt. Latin nyelvből és történelemből korrepetált, míg volt iskolatársa, Vajda Dániel, a reál tantárgyakra tanította Bolyait. A Bécsi Katonai Akadémián pénzzel is segítette őt. – F. m.: anatológ. Szíve kiömlése a’ Maros Vásárhelyi Ref. Kollégyombéli
SZILÁGYI József
Jedd, 1893. máj. 17., † Dedrádszéplak, 1956. nov. 25.: földbirtokos, községi bíró Dedrádszéplakon. – Középiskolái elvégzése után mint uradalmi ispán tevékenykedett, azután kb. 100 holdas földbirtokán foglalkozott termeléssel és állattenyésztéssel. Részt vett az első világháborúban (–1917), megsebesült, tartalékos szakaszvezető. Az I. o – ezüst, bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt,
SZILÁGYI József, ákosfalvi
? † 1743.: jegyző, táblai ülnök. – Marosszéki főjegyző (1713–43), ogy.-i követ (1715); részt vett a mv.-i Gen. Congregatión (1718. máj. 23), valamint Mv. város tisztújító gyűlésén. (1731. okt. 27). Részt vett abban a bizottságban, amely a lázongó koll.-i diákok ügyének kivizsgálására alakult (1736), három diákot örökre kicsaptak, tízet megfenyítettek. A
SZILÁGYI József, ákosfalvi
? † 1803: fiskalis procuror Marosszéki alkirálybíró, – Sz. József és Medeséri Zsuzsa fia. – A mv.-i Ref. Koll. könyvtárosa (1756–62); Marosszék aljegyzője (1777), alkirálybírója (1778–96); ogy.-i követ (1790–91); a mv.-i Ref. Koll. algondnoka (1790–). Neje: Palatkai Klára. Gyermekei: Jusztina (kaáli Nagy Simonné), Karolina (Pelei Ádámné), Károly (neje: Fogarasi Druzsina),
SZILÁGYI József, ákosfalvi
? † 1897?: orvos. – Felesége: csíkszentsimoni Veress Ida (1864? – Mv., 1924. márc. 22.). A M. Kir. Természettudományi Társulat tagja (1891). Irod.: Emlékkönyv a M. K. Természettudományi Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892); Gyászjelentő, Időtár 2.
SZILÁGYI Justina
? †?: birtokos. – kapta Mátyás király idejében a gernyeszegi birtokot és kővárat, aki férjhez ment Erdélyi Istvánhoz, így újra az Erdélyi családdé a vár egészen Bethlen Gábor koráig. Irod.: Böjthe Andor: A Görgényi ev. ref. egyházmegye története [kézirat]; Szépréti Lilla: A gernyeszegi kastély (Új Élet, 1971, 11. sz.).
SZILÁGYI Károly
? † Héderfája, 1882 jan.1.: ref. lelkipásztor. – Iskoláit kitűnő eredménnyel végezte és Mikefalván szolgált, majd Héderfájára került (1871–1881). Szakszerűen és pontosan vezette az anyakönyvet, a nyilvántartásokat, jegyzőkönyveket, újjáépítteti a templomot (1872–1874), orgonát szerzett, a többi egyházi épületre is gondja volt. Megbecsült és szeretett pap volt. Irod.: Héderfája és egyháza.
SZILÁGYI Károly
? † Mv., 1989. ápr. 13.: szerkesztő. – Az Igaz Szó munkatársa. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1989. ápr. 14.).
SZILÁGYI Károly, ákosfalvi
? † 1848: levéltáros, tb. jegyző. – Marosszék levéltárosaként összegyűjtötte a széki közgyűlés 1718 után hozott határozatait (1827), de a gyűjtemény elveszett. Irod.: Kempelen; Nagy Iván; Pál-Antal; Pál-Antal 2002.