Maros megyei életrajzi lexikon

Bikfalva, 1693 † 1763: ?. – Testvére.Tölgyes Né. – Gyermekeik:Mózes (1743-.) és János.Irod.:Kelemen Lajos 2006

? † ?: tanító. – Nyárádszentlászlón tanító (1819–29), majd Laborfalvára ment. Irod.: Nyárádszentlászló

1782 † Mv., 1843. aug. 28: királybíró. – Marosszék királybírója, kir. táblai ülnök, N. Dániel fia. A ref. koll. inspektor-kurátora volt. Irod.: Krón. Füz. (1939. 4/6)

Agárd, 1817. júl. 10., † Mv., 1903.: honv. százados, kir. táblabiró. – Szülei: I. Nagy S. és tancsi Földváry Druzsina. Felesége vadadi Filep Kata. – Iskoláit a mv.-i Ref. Koll.-ban végezte, majd bírói vizsgát tett (1839). A marosszéki közgyülés megválasztotta az árvák bírájának (1843–), tisztségi iktató (1945–), majd Marosszék pénztárnoka

? † ? : ref. lelkész. – Lp. Magyarpéterlakán (1829–37),. Irod.: Böjthe Andor

? † ? : mester. – Nyárádszentannán tanítómester (1835.–1842). Irod.: Imreh Barna

? † ?: nemes. – „Címeres” nemes, aki Nyárádszentbenedeken hűségesküt tett a császárnak (1839). Irod.: Nyárádszentbenedek

1824.? † 1900.: ref. lelkész. – Lp. Nagyernyében (1883–85).-irod.: Nagyernye

1870.? † Mv.?, 1933. júl. 31. Kutyfalván temették: igazgató-tanító. – Testvérei: N. István; Hatházi Istvánné. Gyermekei: Nagy Elemér, Margit, Ibolyka. Irod.: Gyászjelentő

1870.? † Mv., 1895. máj. 10.: kereskedő. Irod.: Gyászjelentő

Szászrégen, 1892., † ?: cipészmester Mv.-en. –Iskolái elvégzése után a cipész szakmát tanulta, majd Mv.-en önálló műhelyt és cipőraktárat nyitott (1920). A Cipészmunkaadók Egyesületének jegyzője, a Magyar Iparos Egyesület vál. tagja, a Mv.-i Bőriparosok Árúcsarnokának titkára, a MP tagja volt. A Cipészek Szaklapjának tudósítója volt. Részt vett az I. vh.-ban

Malomfalva, 1895., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után gazdálkodni kezdett a szülői földön, majd önálló lett (1935–). Az első vh.-ban a 62. h. gy. ezreddel harcolt, orosz fogságba került ahol 3 évet töltött. A községi tanács tagja, albíró, bíró (1940), a ref. egyház gondnoka a MP tagja volt.. Irod.:

Héjjasfalva, 1910. A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. Irod.: Berekméri

1914, † 2001., aug. 9.: főkönyvelő. – Az egykori Hangya Szövetkezet erdélyi cégvezetője, pénzügyi szakember volt. Irod.: Mv.-i ref. temető; [Nekrológ] (Nú., 2001. aug. 10)

Póka, 1890., † ?: gazdálkodó. – Édesapja mellett tanult gazdálkodni, önáló Pókában (1920–). Az első vh-ban a 22. gy. e. az orosz fronton fogságba esett 3 év múlva szabadult. A ref. egyház gondnoka, a Hitelszövetkezet ig. – tanácsának alelnöke, a Hangya ig. –i tagja, községi albíró volt. Irod.: Székelyföld í.k.

1880.? † Mv., 1930. jún. 14.:ügyvéd. – Debreceni N. János fia. Testvérei: N. Gizella dr. Kálnoki Bedő Sándorné; N. Matild Bozzay Rezsőné. Gyermekeik: N. János, Sándor, Ella, György. – Mv.-en ügyvéd, dr. Irod.: Gyászjelentő

1920 † Mv., 1998. márc. 27.: fizika-kémia tanár. Irod.: MMK

? † ?:mv.-i kiállító a Ref. Leányiskola részéről. Irod.:Gelléri Mór : Országos Nőipar-kiállítás (Bp., 1881)

? † ? :. – Felesége: ákosfalvi Szilágyi Justina (1776 – Mv., 1867. jan. 6.Cserefalván temették). Irod.:Gyászjelentő

? † ?: unit. – A vadadi unit.-ok kápolnájának építését szorgalmazta (1684) Irod.: Léstyán – templomok 1.

Mv., 1581. szept. 13., † Mv., 1659. jan. 16. krónikaíró. – Apja Nagy Szabó János városbíró, anyja Borsos Anna, a Borsos Sebestyén nevű krónikaíró leánya. Felesége:a kv.-i Rózsás Erzsébet (esküvő: 1604. jan.21.). – Szabó inas Vásárhelyen Göcsi Szabó Mihálynál (1598), Kv.-on Palástos Istvánnál (1599). A következő években Görgény-, Ilyefalva –

Mv., 1581. szept. 13., † Mv., 1659. jan. 16.: szabómester; mv.-i előkelő polgár, görgényi udvarbíró, emlékíró. – Apja N. Sz János mv.-i módos polgár, bíró, anyja Borsos Anna a krónikaíró B. Sebestyán leánya, nagybátyja Borsos Tamás. Megnősült (1604. jan. 21.), felesége a kv.-i Rózsás Erzsébet († 1647. szept. 28.), akivel

1606., † 1648. jan 21: szabó, polgár. – Nagy Szabó János és Borsa Anna fia N. Sz. Ferenc öccse. – Szabóinas (1622), majd mester lett (1626). A szabók egyik céhmestere (1644–48). Apjától örökölte mv.-i házát. Amely a főtér szegletén volt, ahonnan Szeglet Szabü Istvánnak is neveztékI. I. Rákóczi György kiváltságot

? † ?: tanácsos, főbíró – Mv.-en tagja volt a városi tanácsnak, szenátor (1731). Előbb mint városkapitány működött, majd főbírónak választották (1736); Rozsnyai István mellet albíró (1739). A Farkas Borbála elleni nevezetes boszorkányperben (1752. ápr. 12) mint egyik eskető tanácsos szerepelt. Tanácsos (1758, 1759, 1760, 1764), albíró (1761, 1762). Másodszor

? † Mv., 1648. máj. 6 : főbíró. – Mv. főbírája (1627, 1630, 1634, 1636, 1638, 1641, 1643, 1645, 1646). Mv. főbírájaként a tanáccsal együtt, a városi kovács mesterek kérésére megengedte a kovács-céh létrehozását (1641), amit Rákóczi György megerősített (1643). Végrendeletében a mv.-i templom építésére adott 50 talért, Schola Particulára

Vajdaszentiván, 1891., † ?: kisbirtokos. – Édesapjától tanult gazdálkodni, önálló lett Vajdaszentiványon (1914), birtokát szorgalmas munkával gyarapította. A ref. egyház presbitere, a Gazdakör elnöke, ügyvezető igazgatója (1940–), a ref. – dalkör szertárosa. Az első vh.-ban a 62. gy. e.-ben az orosz, olasz, francia fronton harcolt, kétszer sebesült, szakaszvezetői rangot ért

Nemességét (1786. jun. 19). legf. helyen igazolta Irod.: Kempelen

? † Kv., 1636. febr. 24.: városbíró. – Mv. bírája (1628, 1629, 1631, 1632, 1633, 1634, 1635). Megújította a borbély mesterek céhe Báthory Zsigmondtól kapott de elveszett céh-szabályait és újakkal pótolta azt (1628). Rákóczi György rendeletére a fejedelem elibe küldte Mósa Gergely szolgát, aki hamis útlevéllel járt és ezért letartóztatták

Erdőcsinád, 1904, † ?: gazdálkodó, községi pénztáros. – Iskolái elvégzése után a szülői háznál tanult gazdálkodni, majd önálló lett Erdőszengyelben, a község pénztárosa (1940–), a ref. egyház presbitere, a Gazdakör elnöke volt.. Irod.: Székelyföld í.k.

1823, † ? 1890.: szolgabíró. – Marostordavármegyének sok éven át volt szolgabírája. Irod.: Pálmay

? † ?: tanítónő. – Vadasdon tanított (1937–49). Auswiczba internálták (1944). Irod.: Vadasd krónikája

1925., † Mv., 2008. jan. 17.: testnevelőtanár. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2008. jan. 19.)

Mv., 1934. jún. 3.† Mv. 2021. szept.11: orvos, festő. Szülei: N.József, motortechnikus, autóbalesetbe áldozata és Bózsi Mária, kereskedő saját üzletében, majd az Albina téri gyógyszertárban. – Felesége:Redl Nagy Éva Rozália (1957). Gyermekeik: Gyermekeik: Borbála (1960) informatikus, Frankfurtban és Zoltán József (1963) festőművész, szobrász, fotográfus. – Mv.-en az egészségügyi szakközépiskolában érettségizett (1952)

Mezőbergenye, 1899. júl. 15., † Parajd, 1979. okt. 8.: kántortanító, iskolaigazgató. – Nagy Pál irod. tört. édesapja. – Tanulmányait Mv.-en és a nagyenyedi tanítóképzőben végezte. Már diákkorában katonai szolgálatra hívták Galiciába. Az első vh.-ban a 22. h. gy. e.-ben orosz, olasz fronton harcolt mint hadapródörmster. A háború után kezdte meg

Nyárádgálfalva, 1902., † ?: községi főjegyző. – Tanulmányait Kv.-on végezte, majd Backamadarason a község főjegyzője volt (1940–). A község minden kulturális, hazafias egyesületének vezetője volt.. Irod.: Székelyföld í.k.

→ BÉLTEKI NAGY Zsigmond

Székelybós, 1893. nov. 30., † ?: községi jegyző. – A k. iskolát Dicsőszentmártonban, a f. keresk. isk. és a jegyző tanfolyamot Mv. végezte, közben a dicsőszentmártoni pénzügyi igazgatóság mellé rendelt számvevőség gyakornoka (1911), valamint a Kisküküllő vmi Takarékpénztár Rt. S. könyvelője. Balázstelkén jegyzőgyakornok, s. jegyző, körjegyző Maroscsúton (1914–18). Áttelepült Mo.-ra

Náznánfalva, 1898., † ?: birtokos. – Kv.-on végezte a középiskolát. Részt vett a vh.-ban. Mintegy száz évig a család a marosszentkirályi unit. egyház patrónusa volt. Irod.: Erdélyi vármegyék

? † ? : Nagy Tamás és Petki Erzsébet leánya. Daniel Péter felesége (1671–). Irod.: Árva Bethlen K.

Mv., 1915. márc.11., † Mv, 2006. márc.11., eltemetve Debrecenben a Nagyerdei temetőben. Irod.: [Nekrológ] (Magyar Nemzet, 2006. ápr. 5.)

? † ?: a férje B. P. alkirálybíró volt (1655). Irod.: Kozma Gergely : Halotti beszéd Botos Péterné Nagy Susanna felett (Kv., 1802); Pálmay

→ CSEREI Farkas

→ KEREKES Áron

→ SZABÓ György, nagyajtai

→ KELEMEN Benő

→ KELEMEN Lajos

Segesvár, 1901. aug. 30., † Ukrajna, 1944: tanár, költő, író, műv. író. – Szegeden érettségizett (1919). Irod. indulását Juhász Gyula támogatta. A pécsi egy.-en francia-német szakos tanári ok­levelet szerzett (1927), és a Lázár Piroska m. Leánygimnáziumbaban tanított, évekig áll. Ösztöndíjas volt Francio. És Svájcban. Munkaszolgálatosként a keleti fronton halt meg.

? † ?: r. k. pap. – Szászrégenben Bánffy István birtokrészén állt a templom, a fehérvári nagyprépost, megbízta a plébánia vezetésével (1427 után, Bertalan plébános halála után). Bánffi István kegyurat Nagyfalusi Miklóssal együtt kiközösítette, de feloldozást nyertek V. Miklós pápától. Irod.: Marton József;.Marton J. 2013

? † ?: Mv. főbírája (1646). Irod.: Fodor–Balás

? † ?: Mv. főbírája (1628–). Irod.: Fodor–Balás