KÖBLÖS Domokos
Sáromberke, 1900., † ?: gazdálkodó, kereskedő. – A szülő házban tanult gazdálkodni, majd kereskedést tanult és a Hangya ügyvezető elnöke lett szülőfalujában. Az első vh.-ban a 62. gy. e.-ben az olasz fronton harcolt. A MP tagja, a Tejszövetkezet ig. tagja és elnöke, a község pénztárosa volt. Irod.: Székelyföld í. k.
KÖBLÖS Elek, §
Sáromberke, 1887. máj. 12., † SZU, 1938. okt. 9.: szerkesztő, publicista, kommunista munkásvezér. – Felesége Kajlik Karolina (1924–). Tanult négy osztályt a Nagyenyedi Bethlen Koll. -ban. Asztalosinas, Mv.-en, felszabadulása után (1905) a famunkás szakszervezet és a Szociáldemokrata Párt tagja. Az első világháborúban az olasz fronton harcolt, az 1918–19 –es forradalmak
KÖBLÖS Gyula
Sáromberke, 1892., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után pénzügyi szolgálatot teljesített majd gazdálkodott szülőhelyén. Az első vh.-ban a szerb és román fronton harcolt, őrmesteri rangban szerelt le, majd részt vett a szegedi nemzeti hadseregben. A MP tagja, a Tejszövetkezet pénztárosa, a Hitelszövetkezet könyvelője volt. Irod.: Székelyföld í. k.
KÖBLÖS János
Marossárpatak, 1878 † ?: kisbirtokos, honvéd. – Az 1. vh. kitörésekor bevonult, a 22. gy. -e. -hez, az orosz frontra vezényelték, Halicsnál, Kirownál harcolt. Fogságba esett (1916. dec.), szökve jött haza (1918). A Károly Csapatkereszt kitüntetettje. Irod.: Berekméri–Gálfi
KOBOK István, szabédi
? † ? : marosszéki nemes. – Apafi Mihály szabédi Kobok Istvánt hűséges hadi szolgálataiértnc, és általa fiát Kobok Mihályt és útódaikat a szabad székelyek rendjéből kivevén, lófőségre emeli (1681). –Irod.: SzOkl, 6
KOBOK, szabédi
a családból K. Istvánt és fiát Mihályt hűséges hadiszolgálataiért Apaffy Mihály a szabad székelyek sorából a lófőségre emelte ( 1681. júl. 19.). Irod.: Pálmay
KÖBÖLKÚTI PERGŐ Zsigmond
? † Lúdvég, 1792.: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1736). Vajdaszentiványon (1742) volt mester. A gürgényi egyházmegyében ltevékenykedett (1749. jún 25–): lelkész Mezőköbölkúton (1751–56), Magyarfülpösön (1757–64), Marosjárában (1765–67), Lúdvégen szolgált haláláig (1768–92). Irod.: Ősz
KOBORI Ferenc
? † ? : birtokos. – Nyárádszentannai birtokos. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pálmay; Pesty 2014
KÓBORI János
Szentlászló, 1862. máj. 10., † Mv., 1933. dec. 11.: ref. lelkész, tanár, író, folklorista. – Székelyudvarhelyen a Ref. Koll.-ban végzett (1885), majd elvégezte a teológiát és m. – német szakot. A mv.-i Ref. Koll.-ban tanár (1896–1921. febr. 1.), a koll. gazdasági felügyelője, előljáróságának tagja (1905–10), a koll.-i énekkar felügyelője. Egészségi
KÓBORI János
? † ? : ügyvéd. – Mv.-en volt ügyvéd, a securitate megfigyeltette (1953 k.). Irod.: Bartos 2012
KÓBORI László
Mv., 1900. szept. 2., † ?: gyógyszerész. – Iasiban végeztt az egyetem gyógyszerész karán (1930. jún. 4.) és szabad joggyakorlásra kapott engedélyt (1930. okt. 24.). Az ország több katonai és kórházi gyógyszertárában dolgozott, majd Mv.-en a Katonai Kórház gyógyszertárába és végül a Betegsegélyző Pénztár gyógyszertárába került (1948). Irod.: Péter H.
KÓBORI Péter,
? † ?: tanító. – Székelyvaja első említett tanítója. –Irod.: Bölöni Domokos: Egy nap történelem Székelyvajában (Nú., 1992. máj. 27.)
KOBREHELY Rozália
1920., † 1988: orvos. – A MOGYE orvosi karán végzett (1951). A mv.-i II. sz. Sebészeti Klinikán dolgozott, sebész, altató orvos. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy
KOCH Mária
? † Mv., 2017. dec.: 14. újságíró. – A mv.-i Vörös Zászló, majd Népújság munkatársa. Rövid ideig a Maros megyei Könyvtár munkatársa is volt. Irod.: Nú., 2018. dec. 14.
KOCH Richard
? † ?: gyártulajdonos. – Pekri Géza telektulajdonossal közösen létesítették a dicsőszentmártoni Hercules Tégla és Cserépgyár Rt (alapítási év 1921), melynek fő részvényese és igazgatója. Felépítették az első modern, körkörös égetőkemencét és megkezdték a cserépgyártást is (1927). A bécsi döntést követően Mo.-ra távozott, Pekri Géza visszalépett a vállalkozástól, így lett
KOCSÁRDI Adolf
Görgényüvegcsűr, 1897. júl. 17., † ? : mezőgazdasági munkás. Vád alá fajgyalázás vádjával került és letartóztatták (1957). Irod.: 1956 Erdélyben
KOCSÁRDI Mihály
? † 1810: kőfaragó. – Bácsban volt kőbányája. Kv.-on, Kolozsmonostoron, Hadadban dolgozott. Koronkán a Toldalagi kastély erkélyét készítette (1805). Irod.: B. Nagy Margit 1970
KOCSÁRDI Péter
? † ?: esküdt polgár- A Mv.-i esküdt közönség tagja (1665). Irod.: Pál-Antal 2006
KOCSI Dániel
? † ?: ref. lelkész Vaján (Maros). – Cikke a Protestáns Egyh. és Isk. Lap (1893). Irod.: Gulyás
KOCSIS Béla
1919. † Mv., 1995. aug. 22.: közgazdász, tanár. – Banktisztviselő Mv.-en. Az FC Maros jégkorong csapat tagja volt (1934–), majd átment az MSE-be (1940), ahol a korcsolyázó szakosztály titkára. Lelkes híve volt a jégsportoknak, különösen a korcsolyázásnak, vezetése alatt élénk sportélet volt a téli hónapokban Mv.-en. Nagy figyelmet szentelt az
KOCSIS Boldizsár
1901., † ?: csendőrtiszthelyettes, őrparancsnok. – Iskolái elvégzése után katonáskodott, ahonnan a csendőrséghez került. (1922). Örsparancsnoki vizsgát tett, a mezőcsávási örsre került mint vezető. (1940). Irod.: Székelyföld í. k.
KOCSIS Elemér
Nagyszalonta, 1910., † Szászrégen, 1981. okt. 6.: labdarúgó és edző. -Az ország több városában labdarúgóként játszott: Nagyvárad, Szatmár, Dicsőszentmárton, Beszterce, majd Régenben lett edző (1955–). A Foresta Română csapatot technikás játékával bejuttatta az A Divizióba (1955), amit a mai napig emlegetnek a régeni fotballkedvelők. Irod.: Reghin – Avântul
KOCSIS Elemér
? † Mv., ?: boxedző Mv.-en. Vezetésével alakult Mv.-en egy boxoló csoport (Kun Zoltán, Koncz Oszkár, Czirják Sándor és Varga Péter), szervezett versenyeket tartottak a mozitermekben, a filmek szüneteiben (1929). Így honosodott meg ez a sportág a városban. Irod.: Raţiu: Sportul mureşan
KOCSIS Elemér, márkosfalvi
1906., † ? : autókereskedő. – Tanulmányait a mv.-i Ref. Koll.-ban végezte, majd kereskedő lett- autó és műszaki cikkeket árusító üzlete volt Mv.-en Kocsis és Borbáth cég néven. A M. Iparegyesület vezetőségi tagja volt. Irod.: Székelyföld í. k.
KOCSIS Ferenc
Nyárádszentmárton, 1902., † ?: birtokos. – Tanulmányait szülőfalujában végezte, majd gazdálkodott Székelytompán (1926–), ahol a község képv. testületi tagja, az unit. egyház kurátora, a MP tagja volt. Minden hazafias és kulturális mozgalomból kivette részét. Irod.: Székelyföld í. k.
KOCSIS György
Magyaró, 1887., † Magyaró, 1951: földműves. – Tartalékos őrmester a cs. és kir. hidászzászlóaljnál. Kitüntetései: O1, O2, koronás Ezüst, OB, Vas ÉK, MHEÉ, Legénységi Katonai Szolgálati jel III. oszt., 1912–1913. évi Emlékkereszt, Német Harcosok Érdemérme Avatási időpont. 1943. márc. 10., Vitézi avatási időpont: 1943. márc. 10. Irod.: Berekméri–Nemes
KOCSIS György
1914., † ?: tanító. – Tanulmányait Szatmáron és Nagykárolyban végezte, majd különböző helyeken tanított többek között Dédán, ahol a község minden hazafias, kulturális, társadalmi, és szociális egyesületének működésében részt vett. Irod.: Székelyföld í. k.
KOCSIS HOBO László
Mv., 1971., † 2009 aug, eltemetve szept. 4.: alpinista. – Tagja volt a Mv.-i Örökmozgó Természetjáró Egyesületnek, az Erdélyi Kárpát Egyesület Mv.-i Osztályának, az Outward Bound Egyesületnek. Tragikus hegyi balesetben vesztette életét. A Só útja első végigjárója és kijelölője volt. Tucatnyi térképet készített a térség turistái számára, jelzéseket festett, részt
KOCSIS Imre
Brassó, 1894. jún. 25., † Szováta, 1969. nov. 5.: r. k. pap. – Tanulmányait Brassóban és Gyulafehérváron végezte, pappá szentelték (1923. jún. 29.). Káplán Csíkszentsimon – Csatószegen (1923), Gyergyószentmiklóson (1924), Besztercén (1925). Lelkipásztor Radnalajosfalván, Óradnán, Homoródremetén és Bordoson (1939–), Parajdon (1946) műkődőtt. Az I. vh.-ban mint hadnagy az olasz fronton
KOCSIS Ioan
? † ?: tanító. – Marosszentgyörgyön az ort. egyházi iskolában tanított változó létszámú tanulót (1857–69). Partenie Tombitas támogatásával új ort. iskola épült, így növekedett a tanulók létszáma is (1858–). Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala
KOCSIS István
Magyaró, 1911., † ?: tanító. – Tanulmányait Mv.-en és Nagyenyeden végezte, ahol tanítói és kántori oklevelet szerzett. Vajdaszentiványon tanított (1930–). A Hangya ügyvezető igazgatója, a Tűzoltó Egylet parancsnoka, gazdaköri jegyző, a MP jegyzője volt. Irod.: Székelyföld í. k.
KOCSIS János
Magyaró, 1885., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után a szülői házban tanulta a gazdálkodást, önálló lett szülőfalujában (1908–). Az EGE és a megyei MP tagja, a Gazdakör elnöke, a ref. egyház gondnoka a Mezőgazdasági Kamara választmányi tagja, községi bíró volt. Minden magyar kulturális és társadalmi egyesület munkájában részt vett.
KOCSIS János
Magyaró, 1915. júl. 21., † 2000. aug. 13.: dr., jogász, ref. főgondnok. – A jogot a kv.-i I. Ferdinánd egyetemenen végezte (1937). Pályáját Mv.-en kezdte mint ügyvédjelölt (1939–40); a II. vh.-ban tart. hadnagyi rangban vett részt, bíró Székelyudvarhelyen (1941–49); Mv.-en törvényszéki bíró (1949–52), majd jogtanácsos a Postánál (1952–77). Tagja volt
KOCSIS János
Mezőzáh, 1932., † 2005 : mesélő. – A szülei Detrehemtelepre költöztek, gazdálkoztak, munkára, vallásra a szülei tanították. Földet művelt, állatokkal foglalkozott. Katonaság előtt Aranyosgyéresen malomban dolgozott, a katonaság után a Sodronyipari Művekben. Nagy mesélő volt. A nyelvre, a szavakra, a fordulatokra, a szövegekre gondosan vigyázott. Irod.: Keszeg Vilmos: Nekrológok (Székelyföld,
KOCSIS János
Magyarózd, 1934., † 2006: orvos. – A MOGYI gyermekgyógyász karának hallgatója, a katonasága után iratkozott be. Szászrégenbe kezdte hivatását (1961), majd iskolai gyermekgyógyász szakorvos Dicsőszentmártonban nyugdíjazásáig. Egyedül nevelte fiait a felesége elhunyta után. Irod.: Bérczes Judit
KOCSIS József
Magyaró, 1884, † Magyaró, 1944.: szakaszvezető. A m. kir. 22. honvéd gyalogezred. Kitüntetései: O1, O2, OB, Kcsk, SebÉ, MHEÉ, BHEÉ, Bajor ÉK, TiroliHEÉ. Vitézé avatása 1941. dec. 16. Irod.: Berekméri–Nemes
KOCSIS József
Nyárádszentmárton, 1882. márc. 6., † szovjet hadifogság, 1954.: tartalékos szakaszvezető. – Kitüntetései: O1, OB, Kcsk, Vitézé avatása: 1942. márc. 1. Irod.: Berekméri–Nemes
KOCSIS Lajos
Radnótfája, 1913., † ? : ref. tanító, igazgató. – Tanulmányait Szászrégenben és Nagyenyeden végezte, oklevele megszerzése után Nagyernyén tanított, igazgató volt. A község társadalmi és kulturális egyesületeiben tevékenyen részt vett. Irod.: Székelyföld í. k.
KOCSIS Lajos
Jobbágyfalva, 1924. dec. 18., † Sepsiszentgyörgy, 2006. dec. 16.?: fogorvos. – Felesége: Garai Edit, fogászati asszisztens, esk. 1957. Gyermekeik: Edit, mérnök-tanár, László tanár. – Jobbágytelkén kezdte az iskolai talumányait, Székelykeresztúron a Főgimn.-ban folytatta és érettségi előtt már katona lett (1942–), Németo.-ban amerikai fogságba esett, sebesülése után hazakerült. Összevont vizsgák után
KOCSIS Sámuel
Disznajó, 1911. aug. 4., † ? : ref. lelkész. – Érettségizett Mv.-en a Ref. Koll.-ban (1930), majd Kv.-on lelkészi oklevelet szerzett az Erdélyi Egyházkerület Teológiai Karán (1934). Lelkész volt Hosszúmezőn, Alsócsernátonban és a Csíkmegyei szorványban, Maksán, Szacsván, Maksán (1934–1982). Minden kulturális, szociális és hazafias egyesület vezetésében vezető szerepet játszott. Cikkei
KOCSIS Vilmos
? † ? : tanár. – A mv.-i a Rom. Kat. Gimnáziumban vezetett pedagógiai gyakorlatot (valamikor 1900–1940 k.). A Szent György téri / Constantin Romanu téri 4-es sz. állami m. tannyelvű elemi iskola igazgatója (1940–44, 1946–59); segéd-tanfelügyelő is (1948–49). Irod.: Mv.-i R. K. Okt.; R. k. okt. – 1; R.
KOCSIS, koronkai család
K. György, Mihály és Miklós (1703. jul. 20.) nemességük megerősítésében részesültek. K. Sándor számvevő, Elek tizedbértárnok, József aljegyző volt Felsőfejérvármegyében.; Sámuel (1793), Márton (1839) Tordán írták alá a kir. homágiumot Irod.: Kempelen; Kövendi Weress Sándor: Torda őscsaládai (Kv., 1891); Nagy Iván; Pálmay
KÓCZIÁNY László, §
Medgyes, 1920. nov. 10., † Mv., 1977. jan. 31.: irodalomtörténész. – Középiskolai tanulmányait Bp.-en, az egyetemet Pannonhalmán és Kv.-on végezte (1944–48). Tanár Csíksomlyón, Medgyesen, Székelykeresztúron; szerkesztő az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó mv.-i részlegénél (1955–); a Román Akadámia mv.-i fiókjánának, a Társadalomtudomámyi Kutató Központjának osztályvezetője, tudományos kutatója (1957–), ugyanakkor latin-magyar
KOCZKA György
Kv., 1921. okt. 30., † ?: orvos, szakíró. – Érettségizett Sepsiszentgyörgyön (1937), majd a kv.-i egyetem orvosi karán végzett (1944) ; doktori diplomáját Halle-ban szerzte (1945). A mv.-i OGYI –n tanársegédként kezdte pályáját., ugyanott főorvos, poliklinikai igazgató ; a sepsiszentgyörgyi Megyei Kórház belgyógyász osztályvezető főorvosa (1956–1984). Cikkei : Orvosi Szemle,
KODÁLY Zoltán
Kecskemét, 1882. dec. 16., † 1967. márc. 6.: zeneszerző. – Mv.-en már korán előadták I. vonósnégyesét (1910), majd a Waldbauer vonósnégyes játszott aegy vonósnégyesét (1926). Nagy Istvánt kinevezték tanárnak, a mv.-i tanítóképzőbe és elkezdte betanítani a Kodály-kórusműveket (1934–). Az első hangszeres Kodály-műveket Kozma Géza, Erkel Sára szolaltatta meg (1934), majd
KODÁRTSA György
? † ? : bíró. – Székelyuraly falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KODOLÁNYI (KOBULNICZKY) András
1892. máj. 18., † Szászrégen, 1947. jún. 17.: szakaszvezető. – a cs. és kir.-i 62. gyalogezredben, Kitüntetései: Kitüntetései: O1, O2, OB, Kcsk, SebÉ, MHEÉ, BHEÉ. Vitézé avatása 1942. dec. 6. Irod.: Berekméri–Nemes
KŐFARAGÓ György
? † ?: barát, ferences szerzetes. – Báthori István vajda a várbeli templom köré kőből és téglából falakat emeltetett, megerősített ötszögletű templomerőddé változtatta a kolostort és a templomot. A munkálatok vezetője volt, aki János barát építőiskolájához tartozott (1492–99). Irod.: Időtár 1
KOHA Klára
? † ?: Hangya tisztviselő Mv.-en. – A MSE titkára. aktív sportoló korában úszó versenyeken vett részt : mellúszásban országos ifjúsági bajnok 50 és 100 m.-en (1931–33) ; hátúszásban szenyor országos bajnok (1935–36), 100 m. -es mellúszásban Kv. bajnoka (1937–38) ; tagja volt az országos bajnok stafétának (1938–1939 ; 1940),
KOHA Róbert
1878? †1942: kertész. – Fia: ifj. Koha Róbert ”Öcsi”, kertész. Id. Koha Róbert testvére, Koha Ernő Károly (1881-?) m. kir.-i főkertész volt a mai szlovákiai Fenyőházán.
KOHÁN György
Magyarlápos (Máramaros), 1904., † ? : timármester. – Iskolái elvégzése után a tímármesterséget sajátította el Désen szabadult fel, majd önálló lett Mv.-en (1936–). Az Erdélyi Párt tagja volt, elismert szakember. A mv.-i Bőrgyár szakszervezetének égisze alá került az MTE sportegyesület Dermagant néven, ennek elnöke lett. Irod.: Székelyföld í. k.
KOHÉN György
? † ? : gyáros. – A mv.-i Dermagant bőrgyár társtulajdonosa. A gyárat államosították. – (Szabad Szó, 1948. júl. 3.)
KOHL István, §
Szászrégen, 1922. júl. 30., † Szászrégen, 1998. márc. 24.: ornitológus, muzeológus, preparátor. – Iskolai tanulmányait a szászrégeni német nyelvű ev. elemiben ill. az Ev. Gimnáziumban (1929–37) végezte. Mv.-en szűcsinas majd mestersegéd (1937–40), apja mellett kitanulta az állatpreparálást (1941–43). Katonai szolgálat (1943. okt. 4. – 1945. máj. 15.) és orosz fogságból
KOHLER Dániel
Segesvár, ? † Szászdálya, 1771. dec. 28.: lelkész. – Tanult Jénában (1752). Egyházi pályára lépett Segesváron (1756); lelkipásztor Szászdályán (–1771). Irod.: Szabó–Szögi
KOHLER Károly, §
Mv., 1906. okt. 15., † Mv., 1977. márc. 27.: mérnök. – K. Rudolf és Weiss Czeczillia fia. Felesége: Jakab Erzsébet, tanár. Leányuk: K Bálint Júlia Zsuzsanna (Mv., 1948. jún. 1. –), közgazdász. – Középiskolát a R. K. Főgimn.-ban végezte (1925.?), Mittveida (Németo.) egyetemén végzett villamosmérnöki szakot. (1928–31). a mv.-i közüzemek
KOHLER Károlyné, Jakab Erzsébet, K. Jakab Erzsébet
Petrila, 1911. máj. 16., † Mv., 1984. febr. 9.: tanár. – J. Lajos és Anna leánya, nagycsaládba született 6. gyermekként. Férje: Kohler Károly, mérnök (esküvő 1936). Leányuk: K Bálint Júlia Zsuzsanna. – A szüleivel Szebenbe költöztek és az elemi iskolát németül az Orsolya rendi zárdában végezte (1918–26). Korán kezdett dolgozni
KOHLER Rudolf, Kohler Rezső
Bécs, ? † Mv., 1947.: üzemvezető. – Felesége: Weiss Czeczillia. Gyermekeik: Richard († Brassó, 1937), faipari-űzem igazgató; Gusztáv († 1914–15 a frontonton); Kálmán, rádiótechnikus és az Aug. 23. Bútórgyár főgépésze; Júlia Herzel Istvánné († Auschwitz, 1944); Károly, villamosmérnök. – A Ganz MÁVAG alkalmazottja volt Bernády György kérésére jött Mv. -re
KOHN Árpád
? † ? : fürdőtulajdonos. – Mv.-i fürdőtulajdonos. Részt vett a Mv.-en megszervezett felkélésben (1919. márc., ápr.). Irod.: Gottfried–Nagy
KOHN Dávid, §
1885., † ?: nyomdatulajdonos. – Az I. vh.-ban az 50. gy. ezredben harcolt (1916–1918. nov.). Mv.-i nyomdájában készült a Reggeli Újság (1931–43). A mv.-i Poalei Cedec egyesület elnöke (1930–40). Mv.-ről deportálták a feleségével (1894) együtt (1944. máj. 29.). Irod.: M. hadviselt zsidók; Mv. zsidóság; Ökrös (
KOHN Gyula
Héjjasfalva, 1902., † ?: fakereskedő. – Tanulmányait mv.-en végezte és önálló fakereskedő lett (1927). Minden m. hazafias és kulturális ügynek támogatója volt. Mv.-ről deportálták a feleségével (1906) együtt (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidóság; Székelyföld í. k.
KOHN Henrick
1879., † ?: főtitkár. – Bevonult a mv.-i 67. gy. ezredhez (1916. nov. – 18. nov.), az orosz harctéren volt számvívő őrmester. A mv.-i Statusqvo zsidó hitközség főtitkára (1918–44). Mv.-ről deportálták feleségével (1883–) együtt (1944. máj. 29.). Irod.: Időtár 3; M. hadviselt zsidók; Mv. zsidósága
KOHN Iszachar Beer
? † ?: rabbi. – Erdőszetgyörgyi rabbi, aki ideiglesen Mv. rabbija is volt (20. sz.). A rabbinikus irodalom művelője. – F. m.: Binat Iszaher (Iszaher értelme); Jearot Dvas (Mézek erdeje), Sav lachem maskimét kum (Céltalan koránkelők). Irod.: Mv. zsidósága
KOHN Iszráel, §
? † ?: zsidó aktivista. – A mv.-i Agudat Jiszrael szervezője és vezére (1930–40 k.). Irod.: Mv. zsidósága
KOHN Jenő, §
? † ?: kereskedő, hitközségi elnök. –Az Izraelita ortodox hitközség elnöke, három hitközségi tag elűzte botokkal az izraelita imaházból, elvették a kulcsokat, bezárták a templomot, lefoglalták a pénztárt és az iratokat (1910). Feljelentést tett ellenük. Szeptemberben újabb verekedés volt. A vitát az váltotta ki Weiss Ferdinand híveivel, hogy a vezetőségi
KOHN Márton, §
1894., † ?: pezsgőgyáros, bornagykereskedő. – Bevonult a mv.-i 62. gy. ezredhez (1914. aug. – 18. márc.), az orosz és olasz harctéren teljesített arcvonalszolgálatot, tizedes. Megsebesült, hadirokkant volt. Kitüntetése: Károly cs. k. ig. a. Mv.-en főtéren volt háza. Rt. igazgató. Ki akarták utasítani a román hatóságok Vásárhelyről (1920) de utóbb
KOHN Mártonné, §
1898., † ?: egyletelnök. – A Mv.-i Wizo zsidó nőegylet elnöke (1930 k.). Mv.-ről deportálták férjével (1894–) együtt (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. Zsidósága
KOHN Mór
Margitta, 1874. † ? : pálinka- és szeszkereskedő Mv.-en. – Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett, önálló lett (1901); szeszkereskedő lett Mv.-en (1914). Részt vett az I. világháborúban a 62. gy. ezredben; a MP tagja. Irod.: Székelyföld í. k.
KOHN Samu, § Kohn Sámuel
Marossárpatak, 1885., † ?: gondnok. – Szászszentivánban malomtulajdonos volt (1926). A mv.-i zsidó ortodox hitközség gondnoka (1926–44). Irod.: Mv. zsidósága; Pană
KOHN Simon
? † ?: kereskedő. – Mv.-en szesz- és bőrkereskedő volt. Az I. vh.-ban a távíróezredben gyalogos (1914. aug. – 18. nov.), az olasz harctéren teljesített arcvonalszolgálatot. Kitüntetései: Károly cs. k. ig. a. Irod.: M. hadviselt zsidók
KOJNOK Tamás
? † ? : görgényszentimrei erdészeti tisztviselő. Irod.: Bedő Albert: A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása (Bp., 1896)
KÖKÉNYESI Renold
? † ?: birtokos. – Az erdélyi püspökségre hagyta mezőbányicai birtokát (1315), de a haszonélvezeti jogát fenntartotta haláláig. Irod.: Léstyán – templomok 1.
KÖKÉNYES-RADNÓT nemzetség
Teke vidékén már 1228 táján birtokos volt. Lehet hogy Radnótfáját e nemzetség egyik tagja alapította, de lehet az is hogy a falut éppen e nemzetség Radnót nevű tagja telepítette (1310 táján). A község nevének előtagja telepítője nevét viseli. Irod.: Kelemen Lajos 2009
KÖKÖSI György
? † 1793.: unit. pap. – Szolgált Hévízen (1646), szenior Sárdi István mellett, Désfalván volt unit. mester (1646). Kutyfalváról áthelyezték Nagyteremibe (1674), konzisztórium (1674) a teremi templom számára támogatást adott. Esperes volt. Irod.: Kénosi-Uzoni 2.
KÖKÖSI JAPSI Mihály
? † ?: unit. pap. – A kv.-i unit. iskola főnöke (1635. máj. 24. -dec. 3.), iskolaigazgató Kissároson (1643. jan.), feltehető, hogy a tordai iskola igazgatója (1635–61-ig vagy 1671-ig). Irod.: Kénosi-Uzoni 1.
KÖKÖSSI János
? † ?: tanító. – Nyárádszentlászlón tanító (1646–53). Irod.: Nyárádszentlászló
KOLB, Joseph Maximilian
? † ? : képzőművész, grafikus. – Acélmetszeteket készített mv.-i barokk-, minorita templomokról és zárdáról Ludwig Rohrbock rajzai nyomán (19. sz.). Irod.: Millenniumi kiáll. Lehet, hogy nem is a miénk!
KOLBERT János
Pilsen, 1890., † ?: mérnök. – Apja gyáros volt. Pilsenben érettségizett, a műegyetemet Prágában végezte (1918). A mérnöki diploma elnyerése után a Teudloff Dittrich gépgyárban mint mérnök működött, majd a Zaehlerheitzung ubd Brückenbau cégnél dolgozott. A mv.-i Transsylvania Armatura és Gépgyár Rt (1920–) ügyvezető igazgatója. Az Ugir fiókjának ig. tagja,
KOLCSÁR Renáte
1963, † Svédország, 2007. jan. 8 : tanárnő, fotoművész. – Erdélyi fizikus, gyergyóremetei, mv.-i tanárnő, svéd állampolgár, fotóművész. Egyetemet végzett, de nem kapott itthon képességeinek megfelelő munkát. A fénykép albuma halála után jelent meg. – F. m.: Fénytől fényig ahogy jr. Renate Kolcsár látta (Mv., 2008). F. kiáll.: Vándokiállítása Mv.-en
KOLCSÁR Sándor
Olthévíz, 1926. máj. 26., † ?: unitárius lelkész. – Felesége: Káli Nagy Magda, tanítónő. Gyermekeik: Magda, Sándor, Csilla-Ildikó. – A ref. elemi iskolát (1933–37) és a r. k. főgimnáziumot Brassóban (1937–45), a Protestáns Teológia Intézet unitárius karát Kv.-on végezte (1945–49). Kv.-on szentelték fel (1955). Szolgált Szabédon (1949–69), Mv.-en lelkész nyugdíjazásáig
KÖLER, Daniel
Segesvár, ? † Homoródbene, 1761, jan. 22.: lelkész. – Tanult Wittenbergben (1717). Segesváron kezdte egyházi pályáját (1719) ; lelkipásztor Rádoson (1731), Homoródbenén (1750–61). Irod.: Szabó–Szögi
KOLESZÁR Lajos
Kv., 1856. júl. 26., † Bp., 1939. dec. 7.: tanító, tanár, iskolaigazgató. – A középiskolát szülővárosában végezte : ref. gimn. és tanítóképző; Bp.-en a Pedagogiumban tanult tovább (1874–), majd Kv.-on az egyetemen matem. természettudományokat hallgatott és tanári oklevelet (1879).; a Bánffyhunyadra nevezték ki (1877–), ahol községi óvodát, iparos- és tanonciskolát
KOLIN István
Kv., 1859. jún. 14., † 1929. márc. 3.: r. k. pap. – Kv.-on és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1883. júl. 16.). Káplán Gyergyóalfaluban, Csíkszeredában, Nagykászonban, Csíktusnádon (1887). Plébános Csíkszentléleken, Mezősámsondon (1890–99), Kolozsmonostoron (1899). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
KOLIN István
? † ?: mezősámsondi. Irod.: A Szentistván Társulat tagjainak névsora (Bp., 1898)
KOLLÁR György; Kollár Henrik György
Magyarrégen, 1921 † ?: vegyészmérnök. – A II. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1942–1945), szovjet hadifogságban volt (1945–1947), a BME-n vegyészmérnöki okl. -t szerzett (1951), doktorált (1960); a kémiai tudományok kandidádusa (1959). A Vasipari Kutató Int. Tud. Segédmunkatársa (1951), a BME Vegyészmérnöki Kar Szervetlen Kémiai Tanszék tanársegéde (1951–1959), egyetemi adjunktusa (1959–1974), tudományos
KOLLER József
? † ?: jezsuita provincialis. – Báró Bunyitay József erdélyi püspök utasítására felállította az egyháztanácsot a konzisztoriumot Mv.-en (1762). Irod.: Pál-Antal 2009
KOLLER Richard
? † ?: mérnökhallgató. – A műegyetem hallgatója, hadapród a 62. ezredben, megsebesült. Irod.: Mv. és a háború 2.
KÖLLEY Ernő, Köhler (1936-ig)
Segesvár, 1888. ápr. 10. † Baden-Baden, 1971. ápr. 2.: nemes, vezérőrnagy. – K. Ottó gazdatiszt és Hammer Janka fia. – A bécsújhelyi cs. kir. kat. akad. –án tanult (1906–1909). Hahadnagy (1909. okt. 18.), főhadnagy (1914. máj. 1.), százados (1917. febr. 1.), őrnagy (1926. máj. 1.), alezredes (1931. nov. 1.), ezredes
KÖLLŐ Antal P. Bonifác
? † ?: r. k. pap, – Ferences szerzetespap lett a nyárádselyei plébános (1957–66), kijavítatta a templomot és a plébániát, az egyházi épületeket villamosítatta. A temesvári egyházmegyébe távozott (1966). Irod.: Maros-küküllői főesp.
KÖLLŐ Béla, §
Gyergyószentmiklós, 1929., † Kv., 1985. jan. 8.: színész. – A mv.-i Székely Színház tagja volt (1948–49). Déry Tibor darabjában lépett a színpadra először (1947), majd a Bot csinálta doktorban aratott sikert (1948). Beiratkozott a kv.-i Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetbe (1949–53), mint kész színész Nagybányán mutatkozott be. A szatmári színház tagja
KÖLLŐ Ignác
Gyergyócsomafalva, 1859. febr. 8., † Veszprém, 1942. márc. 11.: törvényszéki bíró, alispán. – K. Ignácz lófőszékely (primipilus) földbirtokos, 48-as honvédhuszár, községi bíró, gyógyszerész (1825 -Gyergyócsomafalva, 1919. júl. 13.) és Székely Erzsébet fia. Köllő Miklós szobrász unokatestvére. – Középiskoláit Mv.-en, Csíksomlyón, Kv. -t, a jogi tanfolyamot szintén Kv.-on végezte (1884); Egy
KÖLLŐ Miklós, §
Gyergyócsomafalva, 1861 dec. 23., † Bp., 1900. szept. 17.: szobrász. – A hosszúfalusi faragászati iskola elvégzése után tanulmányait, a szülőföld anyagi támogatásával, a müncheni Akadémián, majd Bp.-en végezte. Munkatársként Huszár Adolf és Zala György vállalkozásait segítette, részt vett az aradi Szabadság-szobor, a budai Honvéd-szobor, az Országháza, a budai Kir. Palota,
KÖLLŐ Pál, gyergyócsomafalvi
Mv., 1919. ápr. 21. † ? : huszárhadnagy. – A Ludovika Akad. elvégzése után hadnagyként Szentesre a 2. huszárezredhez helyezték (1942. dec. 6. –). A köv. évben a 2. /I. huszároszt. Nehézfegyver századának szakaszparancsnoka (1943. jan. 10. – ápr.), majd a hadszintérre vezényelték. Szabadkán aknavető tanfolyamon (1943. nov. – 44.
KOLONICS István, Kolonits István
Szabadka, 1826. aug. 16., † 1892. nov. 30.: orgonaépítő. – Kolonits Sándor és Merkovits Teréz fia. – Bárány Lajos székesfehérvári orgonaépítő segédje (1846–). Nagyenyeden épített orgonát (1854). Cserefalván a ref. templom – ma is létező – orgonáját készítette, Zoltán Sámuel lelkész szolgálata idejében (1866), az első orgonista Debreczeni Áron volt.