Szerző: Fülöp Mária
STIFT Adalbert
1928. † Mv., 1949. nov. 4.: motor nélküli pilotaoktató. – Mv.-en érettségizett a Fémipari Líc.-ban. Elvégezte a motor nélküli repülőgépek vezetési isk.-t (1943 II.), majd Mv.-en a Repülőtéren dolgozott (1943–45). Szentpéteren atesztálták (1948. máj.), majd a kötelező továbbképző tanfolyamok elvégzése után véglegesítették (1948. jún. 29.). Alexandriában elvégezte a turistapilota isk.-t
STIFT Carol, Stieft Karol, Stiff
? †?: igazgató. – A mv.-i Robot ill. a Minszi Lajos üzem igazgatója (1951–), a MAT Vadász Társaság mv.-i fiókjának vezetőségi tagja, amelynek elnöke Fülöp Iosif / József, a mv.-i Néptanács káder oszt.-nak főnöke és szak titkára Jenei Eugen /Jenő. A mv.-i Előre lap leleplező cikket közölt (1952. júl. 4.),
STINO, Grigore
? †?: g. kat. pap. – Maroslakán szolgált (1927–37). Irod.: Reghin, Protopopiat.
STÖCKL Odorik, P., Stökl
? †?: r.k. plébános. – Marosszentgyörgyön volt plébános (1940. aug. – 1941. ápr.). Irod.: Baricz; Maros-küküllői főesp.
STOIAN, Constandin Hadji, Hadji Stoian Constantin
1739, † Mv., 1811., a Szt. Mihály arkangyal fatempolom mellett nyugszik: kereskedő. – Mv.-en volt kerskedő és feleségével Sirianával vásárolták meg azt a területet, Ilyés Márton telkét, amire a mv.-i Szt. Mihály arkangyal fatemplom épült segítségükkel, Ioan Bob püspök anyagi támogatásával (1793–94). A ref. egyház segítségét is igénybe vette az ortodox
STOICA, Adrian
Cintos, 1905., † Cintos, 1982.: kurátor. – A cintosi g. kat. egyház kurátora volt. Részt vett a cintosi új templom felszentelésén, amit Valeriu Traian Frenţiu püspök vezetett (1946). Irod.: Aţintiş.
STOICA, D. Constantin
Căteasca község, Grui falu, 1911. okt. 3., † Alsóköhér, 1944. szept. 27.: szakaszvezető. – Apja a mărăşeşti csatában esett el (1917). – A román 17. tüzérezredben harcolt Erdély felszabadításáért Felsőköhéren, ahol elesett és el is temették. Két árvát hagyott hátra. Irod.: Chiheru.
STOICA, Dumitru
? †?: Erdőszakáll hivatalos küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Irod.: Bosoancă.
STOICA, Emilian
? †?: ort. pap. – Segesvári esperes (1930–40 k.). – F. m.: antológ.: Omagiu înalt prea sfinţiei sale Dr. Nicolae Bălan (Sibiu, 1940); Omagiu lui Ioan Lupaş… (Buc., 1943). Irod.: Fülöp–Ferencz; Omagiu lui Ioan Lupaş… (Buc., 1943).
STOICA Emilian
Erdőszakál? †?: tábornok. – A Román Hadseregben Temesváron volt tábornok. Irod.: Săcalu de Pădure.
STOICA Gavrilă de Báts
Mezőnyulas, 1772., † 1836: g. kat. esperes, kanonok. – Tanult a mikházi ferences kolostorban, a gimn.-ot Mv.-en és Balázsfalván végezte, teológiai tanulmányokat Pozsonyban folytatott (1795–99). Balázsfalván tanított, majd plébános és esperes volt Bálványosváralján, 3 év múlva Füzesmikolára került, Alsózsuk esperese (1807), Bob püspök kanonokká nevezte ki (1809). Látva Kisnyulas falu lakóinak
STOICA, Gheorghe
? †?: ort. pap. – Szolgált Nagyölyvesben (1950–54. és 1958 – 60), Ballában (1964– 67). Irod.: Şincan 2006.
STOICA, Gheorghe, § álnevei: George Freamăt, Horia Almaşu, George Alecu
Petele, 1912. jún. 21., † 1987. febr. 22.: újságíró, egyetemi tanár. – Szülőfalujában kezdte az iskolai tanulmányait, majd Mv.-en, Nagyváradon tanult, Kv.-on végezte a kereskedelmi akad. (1937). Kezdetben kv.-i középiskolákban tanított, majd tanársegéd a Kereskedelmi Akad. (1940–).A II. vh. idején riporter volt az erdélyi fronton, az 1944–45-ös harci élményeiről írt
STOICA György
? †?: szabó. – Tanulmányait Párizs legjobb akadémiáján végezte, azonkívül részt vett több híres nemzetközi szabászati tanfolyamon, ahol oklevelekkel és arany- és bronzérmekkel tüntették ki. A Kultúrpalotában volt szabósága és szövet és úridivat üzlete. Több mint 150 tanítványa működött Erdély különböző városaiban. – Irod: Ökrös.
STOICA, Ioan, §
Erdőszakál, 1931.† Mv., 1991. máj. 27.: tanár. – Elemi iskolát a szülőfaluban, tanítóképzőt Szászrégenben, líc.-ot Mv.-en, az egyetemet filozófia – történelem karon Kv.-on végezte (1970). Bergenyében tanított (1952–54), Alsóbölkényben igazgató (1954–59), Régenben tanfelügyelő (1959–61); Régen rajon Pártbizottságában, a Maros megyei Pártbizottságban és a Maros megyei Művelődési Osztályon dolgozott, ahol főfelügyelő
STOICA Ion Aurel
Mezősályi, 1943. máj. 6., † Buk., 1994. máj. 7.: mérnök, politikus – Kv.-on végezte a Műszaki Egyetemet gépészmérnöki szakon (1960); doktorált. Pályáját Kv.-on kezdte uo egyetemi tanár, prof. Tagja a Román Tudósok Egyesületének (Asociaţia Oamenilor de ştiinţă Români). Politikai pályára lépett: a RKP megyei bizottságának aktivistája; alapítótagja és alelnöke volt
STOICA Iuon, Stoica Juon
? †?: bíró. – Marosludas falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
STOICA Nicolae
Brăila, 1903. márc. 28., † Buc., 1988.: festőművész. – A mv.-i Înălţarea Domnulu, az Úr Dicsőítése Kegytemplom ort. katedrális díszítő munkálatait (freskók, temperák, mozaikok, ablakfestések) végző csoport vezetője volt (1978–86). Irod.: C.l. (1990. nov. 15.); Man, 3.; MMK; Nicolae Stoica, 1903–1988.: Medalion omagial (Tg.M., 1993); Tîrgu Mureş; Tg.–Mureș – Mv.
STOICA, Octavian
Alsóárpás, 1920. aug. 12., † Nagyszeben, 1992.: főhadnagy. – Brassó Megyei / Tartományi Securitate (1948–51), Mv.-en a Securitate Tartományi Igazgatóságán főhadnagy (1951–52). Tartalékban helyezték (1952. júl. 15.). Irod.: Bartos 2012. http: //www.cnsas.ro/documente/cadrele_securitatii/STOICA%20OCTAVIAN.pdf.
STOICA, Pavel
Füleháza, 1813. † Füleháza, 1880. ápr. 16.: ort. pap. – Fia: Teodor, folytatta apja tevékenységét (1862–). Vasile Moga szentelte pappá, felszentelése után mindjárt szülőfalujába, Füleházára helyezték (1833–), a parókia első papja volt. A régi kolostori fatemplomot beköltöztette a falu központjába, ikonokkal festtette ki kívül – belül. Mellette működött a felekezeti iskola
STOICA, Petru
? †?: tanító. – Az első tanító Búzásbesenyőben, az újonnan létesített állami román iskolában (1919–23). Irod.: Búzásbesenyő; Societatea de Vânătoare Apostolii Tg. Mureş (Tg. M., 1941).
STOICA, Vasile
Cintos, 1937., † Buk., 2006.: katonatiszt. – Buk.-ben a Belügyi Minisztériumban töltött be fontos funkciókat. Irod.: Aţintiş.
STOICOVICI, Ioan
? †?: ort. pap. – Szolgált Bándon (1920– 24), később Meggyesfalván (1940 előtti években). Irod.: Şincan 2006.
STOICOVICI, Ştefan, §
1863., † Maroskeresztúr, 1948. aug. 31.: ort. pap. – Tanítói képesítést kapott (1887) és pappá szentelték (1888. máj. 25.). Vidrátszegen is volt lelkész (1905). Marosszentkirályban (1905–40) szolgálata ideje alatt épült az új templom (1907). Falfestményei későbbi időből valók, festőjük Dimitrie Bănică (1973), Emilian Birdaş püspök szentelte fel (1975). A parókia is
STOINA, Petru
1879., †?: közjegyző, alpolgármester. – Fehértemplomban érettségizett, majd Kv.-on jogi doktorátust szerzett, az ügyvédi vizsgát Bp.-en tette le. Oravicabányán ügyvéd, majd részt vett az első vh.-ban, azután Déván vezető ügyész (1919–21), Mv.-en kir. közjegyző volt (1921–), városi tanácsos (1923–28), a vármegyei biz. tagja (1924–29), alpolgármester (1936). A mv.-i zsidó-m. tulajdonban
STOIOVICI, Ştefan
? †?: g. kat. pap. – Maroskeresztúron szolgált (1905–40). Szolgálata idejében épült a plébánia épülete (1937). Irod.: Cristeşti – Mureş.
STOJKA, Gabriel
Kisnyulas?, †?: egyetemihallgató. – Pozsonyban III. éves hittudományi hallgató volt (1771. márc. 25.). Irod.: Szabó Miklós 2005.
STOLZENBERG, Friedrich Wilhelm
Szászrégen, 1880. márc. 14. † 1914. végén: katonatiszt. – Besorozták a m. hadsereg Ritter von Affenberg 64. ezredébe, ahol főhadnagyi rangig emelkedett (1909. máj.1.–). Részt vett az I. vh. harcaiban, ismeretlen helyen esett el. Kitüntetései: Jubileumi Katonai Kereszt; Bosznia Hercegovina emlékérem. Irod.: Reghin, militari.
STOSS, Johannes
?: †Segesvár, 1530. szept. 5.: oltárfestő. – Veit Stoss, európai hírű szobrász fia, aki számos maradandó művet alkotott (16. sz.). Felesége Magdalena, fiaik: Franciscus, Emericus, Gregorius. – Németo.-, Lengyelo.-ban és Erdélyben, ahol Segesváron dolgozott és itt Segesváron található a legtöbb megmaradt 16.-ik századi alkotása. Irod.: Éber; Ferenczi Sándor: War Siebenbürgen
STOSS Veit
Nürnberg, 1438 k.† Nürnberg, 1519–1525 német szobrász, festő. – A késő középkori szobrászat legfényesebb csillaga. Nagyszebenben élt amikor Apafi Miklós megrendelésére készítette (1486) a mv.-i ferences templom részére a Nyárádmenti feszület néven ismert műalkotást. A ferencesek jászberényi közgyűlése engedélyezte hogy a műalkotást a vártemplomban helyezzék el (1537). A reformáció idején
STOSS VEIT, Johann
1460., † Brassó, 1531: szobrász, festő. – Brassóban élt, a Curtea de Arges-i székesegyházon, Berethalmon (1526), majd Segesváron dolgozott. Irod.: Éber; Ferenczi Sándor: War Siebenbürgen in der Kunst ein Ganz Verschlossenes Land und Konservativ bis aufs Ausserste? (Klausenburg, 1933); Kampis Antal: Magyar faszobrok (Bp., 1939); LSS; Molnár.
STOSS Veit Martin
? †?: aranyműves. – Segesváron, Medgyesen és Lengyelo.-ban dolgozott. Irod.: Éber; Ferenczi Sándor: War Siebenbürgen in der Kunst ein Ganz Verschlossenes Land und Konservativ bis aufs Ausserste? (Klausenburg, 1933); Forster; Kampis Antal: Magyar faszobrok (Bp., 1939); LSS; Molnár.
STRAETZ Herman, Strecz
? †?: gyáros, háztulajdonos. – Felépíttette Mv.-en Lobensusz József által tervezett és Pálfi Domokos építészmester által kivitelezett, szecessziós stílusú kétemeletes lakóházat ( Győzelem tér 31 sz.). A második emeletet Bernády György polgármester kérésére húzták a házra, mert úgy találta méltónak, hogy az új Városháza és Kultúrpalota körül markáns házaknak kell
STRAETZ Hermann
? †?: nagyiparos. – Meggyesfalván voltak a gyárai: szeszgyár- és szeszfinomító, téglagyár, szörpüzem. Virilista (1910), csődbe ment (1912). EMKE alapító és örökös tag (1885–). Irod.: Időtár 2; Popa; Sándor; Szterényi.
STRAMMER, Ludovici de Cibinio, Eustachius natus quondam Ludovici Strammer de Cibinio
? †?: közjegyző. – A bécsi egyetemen volt (1496). Pápai közjegyző az erdélyi egyházmegyében. Segesváron közjegyzői okleveleket adott ki (1511. febr. 6. és máj. 23.). Irod.: Tonk Sándor: A középkori közjegyzőség Erdélyben = Művelődéstörténeti Tanulmányok (Buk., 1980).
STRANOVIUS Jeremiás; Stranover
? †?: festő, nagyszebeni mester. – A segesvári kolostortemplom oltárképeit festette (1689). A nagyszebeni Bruckenthal múzeum egy női arcképét őrzi. –Irod.: Szinnyei Éber; Molnár.
STRASZER Péter
1910 † Mv., 1952. orvos. – Közleményei a a Kv.-on megjelent Clinica et Laboratorium szaklapban jelentek meg (1948–1949). Irod.: Kiss Cs. M; Street, C. J. C. – 799.
STRETE, Augustin
Mezőszentmárton, 1913. szept. 8., † Szászrégen, 1987. szept. 19.: tanító. – Tanítóképzőt Mv.-en (1934), tiszti iskolát Bacăuban végzett (1935). Kisfülpösön tanított (1935–38). Katona a 82-es tüzérségi ezredben (1939–45), orosz fogságba esett. Szabadulása után Marosfelfaluban és Lövéren tanított (1945–50). Régenbe helyezték az I.-es sz. Középiskolába zenetanárnak és aligazgatónak, majd a Zeneiskola
STRETE, Ioan
Nagysármás?, † Majszín, 1944. okt. 14: egyik áldozata a horthysta csendőrök által Felsővisóba kényszermunkára hurcolt (1944. máj.), majd Majszínban agyonlőtt sármásiaknak. Irod.: Fărăgău.
STREZA, Nicolae
Ludisor, 1926. jan, 6. †?: g. kat. pap. – A középiskolát Fogarason (1937–45), a teológiát Nagyszebenben (1949) végezte amikor pappá szentelték. Diakónus a vöröstoronyi Szent Miklós templomban (1949–); pap Fehéregyházán (1953–69); Mv.-en a Kőtemplomban (1969–2001). – F. m.: Plângeţi cu cei ce plâng (Tg.M., 2003); Kiadta Nicolae Mladin: Prelegeri de
STRITT, Marie, § BACON Maria
Segesvár, 1855. febr. 18., † Drezda, 1928. szept. 16.: színésznő. Therese Bacon leánya. – Bécsben tanult a színészképző iskolában. Sikeres szerződései voltak Frankfurtban, Karlsruheban és Drezdában. Házasságot kötött Albert S. udvari operaénekessel (1879). Csatlakozott a német jogvédő nőegylethez, felemelte szavát az alkoholizmus ellen, az iskolai egészségügyi nevelésért stb. Drezdában megalapította
STROIE, Ioan
? †?: saját erejéből és költségéből épített Nyomátban egy ort. fatemplomot (1876). Ezt a templomot egyik leszármazottja, Stroie Iuliu, beköltöztette a faluba egy megfelelő helyre. Ott áll a jelenben is (1929–). Irod.: Şincan 2006.
STRÖMPEL Ilona
1925., † 1992. márc. 25.: orvos. – Belgyógyász, elmegyógyász főorvos Mv.-en. – F. m.: társsz: Endokrinológia ( Mv., 1951). Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1992. márc. 27.).
STRÖMPEL István
1880., † 1975. orvos. – Felesége: Ambrus Ilona (1889–1954). Három gyermekük közül kettő orvos volt, a 3. István, tartalékos zászlós a II. világháborúban († Mv., 1995). – A Monarchia idején telepedett le, híres balavásári osztrák származású orvos, elmagyarosodott. Maros-Torda megye orvosi kamarájának tagja (1941). Irod.: Kiss-P. – P.
STRÖMPEL István, §
Balavásár, 1916. márc. 23., † Mv., 1995. aug. 9.: orvos, vitéz. – Körorvos volt Szentdemeteren, Balavásáron és feleségével segítette munkájában Pál Gyula plébánost. A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. Átképzésre a mv.-i 27/ III. zászlóaljhoz hívták be (1942. ápr. 23.–). Leszerelték (1942. okt. 1.). Körorvos az Erdőszentgyörgyi járásban. Tartalékos
STRUCSKÓ Ferenc
1898., † Mv., 1990. dec. 10.: tervező építész. – A dicsőszentmártoni ortodox Szt. György templom építésének kivitelezője (1938). Irod.: Dicsőszentmárton régi arca; [Nekrológ] (Nú., 1990. dec. 12.).
STRUCSKÓ József
? †?: tervező építész. – Dicsőszentmártonban a Kaszinó építési kivitelezője (1900) és a Pénzügyigazgatóság palotája építésének kivitelezője (1906–08). Irod.: Dicsőszentmárton régi arca.
STUCK Berta
? †?: földbirtokos. – Zágorban a földosztáskor kisajátítottak tőle 255 nö. beltelket iskola építése céljából (1923. febr. 27). Irod.: Prozan.
STUGREN, Bogdan, §
Szászrégen, 1928. szept. 9., † Kv., 1993. márc. 17: biológus, zoológus, ekológus. – Ifjúságát Bukovinában töltötte. Az egyetemet Kv.-on végezte a Természettudományi Karon Állattan szakon (1948–); doktorált (1962). A kv.-i egyetemen kezdte pályáját mint gyakornok, tanársegéd, prof.-i címet csak 1989-ben kapta meg, élete utolsó szakaszában a gerincesek állattanát tanította. Kutatási
STUPARIU, Dănilă, §
? †?: tanító. – A Marosoroszfaluban és Monosoroszfaluban működő ifjúsági szervezet, a Kárpátok sólymai (Şoimii Carpaţilor) kapitánya (1930-as évek vége). Irod.: Netea: Astra Stupariu, Dănilă – 262.
STUPINEANU, Constantin
1924. jan. 16., †?: káplán. Régeni lakos. – A 34. ezredben szolgált Călăraşiban. A román hadsereggel részt vett a nyugati hadjáratban (1944. aug. 23. – 45. máj. 9.). Kitüntetése: Bărbăţie şi credinţă. Irod.: Reghin, militari.
STUPINEANU, Liviu
? †?: g. kat. pap. – Nagysármásban, szolgált mint g. kat., majd mint ortodox pap (1933–48, 1948–52). Irod.: Sărmaşu 670.
STUREK Emil
Gyulafehérvár, 1909., †?: tanár, pap. – Középiskoláit Gyulafehérváron, a teológiai, pedagógiai és filozófiai tanulmányait Kv.-on végezte el. Mint tanár Gyulafehérváron kezdte pályafutását, majd Mv.i Fiúnevelő intézetben szubrégens. A mv.-i R.K. Gimnáziumban pedagógiát és filozófiát tanított (1940–44 k.) Irod.: R. K. Okt.–1.; Székelyföld í. k.
STURZA, Marius, Sturdza Marius
Seprős, 1876, aug. 27., † 1954. júl. 26.: orvos, balneológus. – Az orvosi egyetemet Bécsben végezte (1901). Doktorált. Dolgozott Bécs, Berlin, Párizs, Nancy kórházakban (1901–03); főorvos egy Bécs melletti kórházban (1903–); hazatérte után Buk.-ben és Kv.-on nem kapott katedrát. Balneológus szakorvos, fürdő igazgató volt Szovátán (1923–), modern kezelési módszereket honosított
STÜRZER, Dániel
? † Segesvár, 1737,: gyógyszerész. – Segesváron a városi gyógyszertárban (1720–) volt gyógyszerész, amit megvett és Oroszlán néven működtette halláláig (1732–37). A gyógyszertárt fia, ifj. St. Dániel működtette tovább. Irod.: Péter H. M.
STÜRZER, Dániel, Stürtz, Daniel
Segesvár? †?: gyógyszerész. – Felszabadult Segesváron (1768. jún.18). Pesten gyógyszerészetből kitűnővel vizsgázott (Examina cum experimentis fecit, 1776. jan. 8.). Talán ugyanakkor: a Nagyszombati egyetemen orvosmagisteri fokozatot is szerzett. Irod.: Szabó Miklós 2005.
STÜRZER, Joh. Andreas
Segesvár? †?: lelkész. – Tanult Bécsben a protestáns teológián (1943), valamint Lipcsében (1844). Tanár volt Segesváron; lelkész Volkányban (Maros) (1854–59); Netuson (Szeben) (1859–97). Irod.: Szabó–Szögi.
STURZER Manfréd
? †?: r. k. pap. – Magyarzsákodon (1969–71). Irod.: Maros-küküllői főesp.
STURZU, Olivia
Erdőalja, 1897., † Târzia, 1964. ápr. 11.: tanítónő, népköltészeti gyűjtő. – Elemi iskolát a szülőfaluban végezte (1904–1911), magánúton tett le 4 osztályt (1911–1915), 3 évet tanult Iaşiban, tanítói oklevelet szerzett (1920). Târzia (Neamţ) faluban tanítónőként dolgozott (1920–50). Munkatársa volt az Arhiva de folclor folyóiratnak Kv.-on. Kitüntették. – F. m.: társsz.:
STÜTZ Leonárd Mihály, Fr.
Pozsony, 1753., † Mikháza, 1807. júl. 18.: laikus ferences szerzetes. Beöltözött (1775. dec. 7.) lakatos mesterember. Irod.: György: A ferencrendiek.
SUBA Ambrus
? †?: bíró. – Geges község falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SUBA András; Endre
? †?: színész. – A mv.-i Székely Színház tagja (1947–). – F.sz: Jelle öreg koldus (H. Heyermans: Remény), Latos, kanonok (Mikszáth K.: Különös házasság); Mokrouszov rendőr (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek), Rendőrtiszt (Moliere: Tartuffe); Kondás (Móricz: Uri muri); Stepan, katona (Grigulis: Agyag és porcelán); Corpodan (Davidoglu: Bányászok); Tugouhovszkij herceg
SUBA János, gegesi
? †?: pixidarius. – A családból pixidáriusi levelet nyert (1608. jún. 10.). János fia lustrált Gegesből (1614). Irod.: Pálmay.
SUBA József
Geges, 1922. dec.12. † 1944. szept. 24.: honvéd. – Anyja Sánta Róza. – A 27/II. tábori tüzérosztály, 5. üteg. Aknarepesz érte az Idecspatak dél, 587-es magassági ponton, uo. temették. Irod.: Berekméri 2015.
SUBA Klára, gegesi
1945, † Mv., 2018. aug. 18.: tanárnő. – A székelykáli iskola igazgatónője volt. Hosszú betegség után hunyt el. Irod.: Nekrológ Nú.
SUCIU, Adela, Suciuné Drăghici Adela
Marosszentkirály, 1912. okt. 4., † Mv., 2003. ápr. 17.: gyógyszerész. – Buk.-ben végezte az egyetemet, gyógyszerész diplomát kapott (1935. febr. 18.). Mv.-en a Betegsegélyző Pénztár gyógyszertárának alkalmazottja (1935. aug. – 1940. okt.), a Dávid János drogériájában dolgozott, majd Câmpulungon gyógyszertárt alapított (1942–). Mv.-en Dávid-gyógyszertár vezetésére kapott engedélyt (1944–46. okt.), amig a
SUCIU, Agripina
Obârşeni-Răzeşti, 1916. jan. 16., †??: óvónő, tanítónő. – Dánoson tanított. Éltanítói címet kapott és Érdem fokozatot. Irod.: Omagiu.
SUCIU, Alexandru
1921. szept. 16., †?: őrmester. – Régeni lakos. A román hadsereg kötelékében, a 3. Hadtestben, részt vett a nyugati hadjáratban (1945. febr. 27 – ápr. 11). Irod.: Reghin, militari.
SUCIU, Ana
Alsóoroszi, 1929. aug. 20., † Szászrégen, 1995. júl. 24., eltemetve Felsőorosziban: tanítónő. – Elemi iskolát a szülőfalujában, majd néhány háborús év után Görgényben tanult és Régenben a Tanítóképzőben szerzett tanítói okl.-et (1954). Felsőorosziban tanítónő, majd Soropházán óvónő; tanítónő Alsóorosziban (1963–82). Ott Nőszövetségi titkár, szakszervezeti vezető, néptanácsi képviselő és kultúrigazgató. Nyugdíjazása
SUCIU, Aron
Alsó – v. Felsőoroszi, 1875., †?: jogász. – Az egyetemet Bp.-en és Kv.-on végezte. Az osztrák-magyar hadsereg tisztje (1897–1918), a katonai rendőrség törzsőrmestere; Brassó prefektusa (1920–23). Irod.: Predescu.
SUCIU, Aurel
Magyarbükkös, 1853., † Arad, 1898. febr. 14.: ügyvéd, politikus. – A nemzeti Bizottság tagja, támogatója a Memorandumnak. Irod.: – Predescu (1999).
SUCIU, Dumitru
Nyárádtő, 1901. szept. 18., † Mv., 1980. jan. 10.: tanár, kat.-i gyógyszerész. – Mv.-en a Papiu Ilarian Líc.-ban, majd a Mihai Viteazul Líc.-ban járt. Tiszti iskolát és az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet Kv.-on végezte. A mv.-i 82. gyalogezred egy részével előbb Dicsőbe, majd Câmpulung Moldovenescba menekültek. Időközben mv.-i Plafar nevű
SUCIU, Dumitru
Nyárádtő, 1921. nov. 20., †?: templomi kántor, kultúrmunkás. – Folklór gyűjtéssel is foglalkozott Nyárádtő és környékén. Irod.: Conţiu, V.: Florile dalbe, flori de măr.
SUCIU, Dumitru, §
Libánfalva, 1928. ápr. 7., † Libánfalva, 1993. okt. 27.: tanár. – Korán elvesztette édesanyját, anyai nagyanyja nevelte. Elemi isk.-t a szülőfalujában végzett (1938–42), majd Erzsébetvárosba menekültek, ahol két évet végzett a líc.-ból (1942–44), majd Mv.-en a Papiu Líc.-ban érettségizett (1949). A katonaságot a tengerészeknél tette le (1949. nov. – 1952).
SUCIU, Gabriela Aurelia
Ploieşti, 1943. okt. 10., † Mv., 2005. febr. 21.: kémikus, egyetemi előadótanár. – A középiskolát szülővárosában az egyetemet Iaşiban végezte a kémia szakon (1926–67), doktorált (1979). Mv.-en a MOGYI-n tanított fizikai kémiát mint gyakornok (1968–71), tanársegéd (1971–90), adjunktus (1990–95), előadótantár (1995–); katedra főnök (1996–). Kutatási területe: elektrokémia. Több tanulmány, közlemény
SUCIU, George
? †?: Kóród (Maros) hivatalos küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Irod.: Bosoancă.
SUCIU Ioan
? †?: tanító. – Balázsfalván szerzett tanítói okl.-t, és első munkahelye az akkor létesített mezőkapusi g. kat. román egyházi iskolában, amely egy faépítmény volt (1787. márc. 7.–). Ez volt Erdély első román tannyelvű iskolája, amelyet Gh. Şincai létesített a többi 376 román iskolával együtt (1784–96). Irod.: Căpuşul de Câmpie.
SUCIU, Ioan
Görgénykakucs, 1867. nov. 4., † Görgénykakucs, 1936. jan. 29.: g. kat. pap, kántortanító. – Tanítóképzőt és g. kat. teológiát Balázsfalván végzett. Pappá szentelése után lelkész Solymoson, tanító Görgényoroszfaluban, Szentmihályon, Soropházán. Tanító és pap Görgénykakucsban (1894–1928). A gr. kat iskolák szenátusának tagja, és a régeni esperesi kör tanítói egyesületének elnöke. Az
SUCIU, Ioan
? †?: Kóródszentmárton hivatalos küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Irod.: Bosoancă.
SUCIU, Ioan
Sármás, 1902., †?: Mv. rendőrprefektusa. – Balázsfalván érettségizett, Kv.-on jogot végzett. Ügyvéd volt Buk.-ben, Szászrégenben és Mv.-en, majd a mv.-i rendőrség kvesztora lett (rendőrprefektus) (1928–). Kv.-ra helyezték (1931). Az Astra, az Agru és több egyesület tagja volt. Érdemeiért a román koronarend tiszti keresztjével tüntették ki. Tartalékos tüzérhadnagy volt. Irod.: Időtár
SUCIU, Ioan
Mezősámsond, 1914, ápr. 16 †?: könyvelő. – Kereskedelmi líceumot végzett. Mv.-en könyvelő volt. Letartóztatták (1957. febr 3). A vád nyilvános izgatás. Levelet írt a kormánynak, amelyben követelte a beszolgáltatási kvótarendszer és az adók megszüntetését, a mezőgazdasági szövetkezetek felszámolását, az államosított házak visszaadását. Irod.: Áldozatok.
SUCIU, Ioan
Egerbegy, 1931. jan. 11., † Nagyszeben, 2005.: alezredes. – Hadnagy (1954), főhadnagy (1957), százados (1965), őrnagy (1974), alezredes (1977). Vâlcea Tartományi Securitate (1951–52), Argeş / Piteşti Tartományi Securitate (1952–55), Brassó / Sztálin Tartományi Securitate (1955–59), MAT / MMAT Securitate-n (1959–68), Dicsőszentmárton Rajoni Securitate-n főhadnagy (1961), százados (1965). Kovászna Megyei Securitate (1968–70),
SUCIU, Liviu
Sövényfalva, 1928. aug.2., † Sövényfalva, 1977. aug. 2.: agrármérnök, író, költő. – Az egyetemet Kv.-on végezte a Mezőgazdasági Akadémián. Bebörtönözték (1952–53). Dicsőszentmártonban agrármérnök volt. Első írásai a Lupta Ardealului c. újság mellékletében jelentek meg, közölt még elbeszéléseket, rajzokat, regényrészleteket az Almanahul literarban. Közölt a: 24 ore mureşene, Târnava, România liberă,
SUCIU Maria
A mv.-i 6. sz. (vagy 11. Remeteszegi) iskola tanára (1962–77), és igazgatója. Irod.: Gimnaziul Al. I. Cuza; Remeteszeg.
SUCIU, Maxim
? † Galónya, 1965.: fafaragó. – Népi fafaragó mester Galónyában, aki többek között egy tölgyfa haranglábat faragott népi motívumokkal díszítve. A haranglábat restaurálták (2002). Irod.: Reghin, Protopopiat.
SUCIU, Nicolae
? † Szentmárton, 1865.: ort. pap, szerzetes. – Mezőcsávásban szolgált (1860–65), a szentmártoni kolostorban szerzetes. Irod.: Şincan 2006.
SUCIU, Nicolae S., § Suciu I. Şandru Neculai
Csufud, 1885. ápr. 7., † Marosszentgyörgy, 1955. júl. 5.: tanító. – Tanítói oklevelet Balázsfalván szerzett. Marosszentgyörgyön tanított (1901–14). Irányításával működött a román férfikórus a román felekezeti iskola keretében (1911). Részt vett az I. vh.-ban. A háború után is Marosszentgyörgyre tért vissza. Élénk kultúrmunkát végzett, kórust, színjátszócsoportot vezetett. Nyugdíjazásáig Mv.-en tanított
SUCIU, Pavel
? †?: ort. pap Gernyeszegen (1907–20 és 1932–40). Szolgálata idejében megszerezte a régi fatemplom lebontási engedélyét, amelynek a helyére új időtálló templomot építettek (1910–12.). A templom terveit a régeni Ferenczy Béla, mérnök, készítette. A költségeket a falu román és m. lakossága és a környező falvak gyűjtéséből állták. Nicolae Ivan püspök
SUCIU, Pavel
? †?: g. kat. pap. – Gernyeszegen (1913. okt. 27–), azután Dédában választották lelkésszé Vasile Duma, esperes szentelte fel (1914. febr. 23.–1926). Irod.: Reghin, Protopopiat.