Szerző: Fülöp Mária
SZILÁGYI Lajos
? †?: kereskedő. – Mv.-en volt textil és férfiruha kereskedése (1868–). Erdély első, legnagyobb m. és szűrszabó üzlete és készruha raktára volt Mv.-en az (Iskola u. 21.) és fiók üzlete Marosludas Főterén (alapította 1876 és hídette 1912). Irod.: EBKL; Szentgyörgyi.
SZILÁGYI Lajos
? †?: képviselő. Irod.: Bojthor Endre: Az 1869. ápr. 20. összehívott országgyűlés képviselőháza tagjainak betűsoros név- és lakjegyzéke (Bp., 1872).
SZILÁGYI Lajos
1937. † 2021: szerkesztő. – A kv.-i Bolyai TE Jogtudományi karán kezdte tanulmányait (1956) és az átalakult BBTE –en fejezte be (1960). A MOGYI –ban szerkesztett és kiadott tudományos folyóirat, az Orvosi Szemle szerkesztőségi titkára, szerkesztője (7. évf., 1961 – 1974). Az egyetemen az orvosképzés és gyógyszerészképzés átalakult a rendszerváltás után
SZILÁGYI László
? † 1709: alkirálybíró. – Erd. Fejed. Nemesapród (1681–88); Marosszék alkirálybírója (1708). Irod.: Kempelen; Nagy Iván.
SZILÁGYI Margit, § Margareta, Bárdos
Mv.?, 1926.? † Mv., 1991. ápr. 20.: előadótanár, tanfelügyelő. – Iskoláit Mv.-en kezdte, majd Székelyudvarhelyen (1940–44), az utolsó évet Mv.-en fejezte be, tanítói képesítést szerzett, Kv.-on a BTE-en közgazdaságot és jogot végzett (1950), majd a történelem és filozófia szakot is elvégezte (1955) és Buk.-ben a Ştefan Gheorghiu felsőfokú Pártiskolát is
SZILÁGYI Mihály, ákosfalvi
? †?: alkirálybíró. – Marosszék alkirálybírója (1681–90). Irod.: Kempelen; M. tört. évk. naplók; Nagy Iván; Pálmay.
SZILÁGYI Mihály, ákosfalvi
? † 1762: mv.-i táblai bíró, főjegyző, ogy.-i követ. – Marosszék levéltárnoka (1745); főjegyző (1748–53); ogy. követ (1751); alkirálybíró (1753–54). A mv.-i Ref. Koll. algondnoka (1743–). Irod.: Bittenbinder Miklós: A Humájun Nama első magyar származéka; Koncz; Magyar történelmi évkönyvek és naplók a XVI–XVIII. sz.-ból. 3. köt. (Bp., 1896); Pál-Antal; Pál-Antal 2002.
SZILÁGYI Mihály, ákosfalvi
? † Dés, 1787. jan. 26: pap. – Mv.-en tanult (1763–65. júl. 24.), könyvtáros, tanulmányait Marburgban (1766) és Franekerben (1772) folytatta. Pap Désen. – F. m.: Halotti beszéd nagyenyedi Salánki Imre felett, 1785. okt. 16. (Kv., 1787). Irod.: Farczády Elek: A marosvásárhelyi Bolyai tudományos könyvtár = Emlékk. K.L. 80; Halotti
SZILÁGYI Mihály, primor ákosfalvi
Meggyesfalva, 1915. máj. 23. †?: huszárhadnagy. – Tényleges katonai szolgálatát Pécsen teljesítette (1939. nov. – 1941. szept.). Tartalékos tiszti iskolát a 2. huszárezrednél végzett, majd t. zászlóssá léptették elő (1941. okt. 1.–). Egy év további szolgálatot vállalt (1941.okt –), amelyet még megismételt egyszer (1943. okt. –). Továbbszolgáló hadnaggyá léptették elő
SZILÁGYI Miklós, székelyföldvári
1836.? † Mv., 1875. jún. 9. Kv.-on temették.: ügyész. – Sz. Pál és Pap Antónia fia. Felesége: zilahi Kiss Vilma. Gyermekük: Miklós. – Mv.-i m. kir. ügyész. Irod.: Gyászjelentő.
SZILÁGYI NAGY Dániel
1784., † Mv., 1860.: városi szenátor, inspektor, levéltáros. – Felesége: Borosnyai Lukács Zsuzsánna (1806? – Mv., 1890. jan. 15.). Gyermekeik: Sz. N. Mária Pataky Józsefné; dr. Sz. N. Sándor, felesége Szentpáli Berta; Sz. N. Anna Molnár Jánosné. – Tevékeny részt vett a városvezetésben, városi szenátor (1810–), inspektor, levéltáros, a ref.
SZILÁGYI NAGY Sándor
1837.† Mv., 1904: orvos. – Bécsben az orvosi egyetemet abszolválta (1860). Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.
SZILÁGYI NAGY Sándor, id.
Mv.1837 † Mv., 1904. márc. 16.: orvos. – Sz. Nagy Dániel és Borosnyai Lukács Zsuzsánna fia. Testvére: Sz. N. Mária S. Pataky Józsefné. Felesége: homoródszentpáli Szentpály Berta. Gyermekeik: Sz. N. Ilona dr. Láni Oszkárné, fiúk ifj. L. O.; dr. Sz. N. Sándor. – A bécsi egyetemen kapott orvosi képzést (1860). Orvostudor
SZILÁGYI NAGY Sándor, Szilágyi N. Sándor, Szilágy Sándor, N.; Szilágyi Sándor, Szilágyi N. Alexandru
Mv., 1865., † Mv., 1935. jún. 14.: orvos. – Sz. N. Sándor orvos és homoródszentpáli Szentpály Berta fia. Testvére: Sz. N. Ilona, dr. Láni Oszkárné. – Tanult a Grazi Egy. Orvosi Karán (1884–). A bp.-i egyetemen szerezte diplomáját (1893/94). Mv.-en volt körorvos. Mv.-en lefényképezett minden jelentős eseményt (19 sz. végén és
SZILÁGYI Olivér, §
Mv., 1908. jan. 6., † Chicago (USA), 1988. nov. 3.: ügyvéd. – Felesége Kny Viktória gyógyszerész (Balázsfalva, 1901. ápr. 26. – Mv., 1985. aug. 23.), Mv.-en maradt és itt nevelte fel két fiát és leányát. Fiaik anyjuk halála után Amerikába távoztak, leányuk itt maradt. – A mv.-i M. Kaszinó tagja (1936).
SZILÁGYI PERES Gergely
Marosudvarfalva, 1902., †?: gazdálkodó. – Korán árvaságra jutott, adoptálta Sz. János, aki mellett gazdálkodni tanult, majd önálló lett Harcóban (1926–), ahol a község tekintélyes polgára, a MP tagja volt, presbiter. Irod.: Székelyföld í. k.
SZILÁGYI Péter
? †?: ?. Irod.: Külföldön bujdosó erdélyi diákok levelezése. Szenvedő papok, szenvedő egyházak (Kv., 1933).
SZILÁGYI Sámuel
? † Mv., 1660. jún.: udvarbíró. – Görgényben volt udvarbíró. Rákóczi György híve, Barcsai Gáspár Vásárhelyre hozatta és ítéltet nélkül kivégeztette Mv.-en. Irod.: Időtár 1; Marosszéki krónikák 1.
SZILÁGYI Sámuel, nagyenyedi br.
? † 1771. kir táblai ülnök. – Bécsben kancelláriai tisztviselő volt, majd táblai ülnök. Collegium Musicumot szervezett, ahol házi hangversenyeket adtak (1750 k.). A főkormányszék rendeletéből felállított bizottság tagja, amelynek az a feladata, hogy kivizsgálja Mv.-en a kihágásokat, amelyek következtében hónapok óta éles konfliktus alakult ki a város vezetése és
SZILÁGYI Sándor
? †?: esküdt polgár. – a Mv.-i esküdt közönség tagja (1791). Irod.: Pál-Antal 2006.
SZILÁGYI Sándor
1827. † 1899: történész. – F. m.: Kemény János kora; Okmányok az Erdélyi Tudóstársasági igyekezetek történetéhez. Irod.: A MTA által kiadott nyomtatványok lajstroma (Bp., 1862).
SZILÁGYI Sándor
? †?: ?. Irod.: Papp Miklós K: Itt is ott is (Bp., é.n). – Egy látogatás Gernyeszegen 1877.
SZILÁGYI Sándor
? †?: fogorvos. – Nagy zenekedvelő és brácsás Mv.-en a Filharmóniában (1958 k.). Irod.: Filarmonica 50.
SZILÁGYI Sándor; N.
Mv., 1865 †?: orvos. – Apja orvos. – Tanult a Grazi Egy. Orvosi Karán (1884–). Bizonyára az a Sz. N. Sándor, aki a XIX sz. végén XX. sz elején (1911 is) Mv.-en volt orvos, körorvosként a mv.-i cs. k. tartalék-kórház orvosfőnöke. Irod.: Szabó–Simon–Szögi.
SZILÁGYI Sándor, ákosfalvi
? † Ákosfalva, 1760.: földbirtokos. – Marosszéki alkirálybíró (1743–45), a Marosszék házának létesítésében nagy szerepet vitt (1746), az ákosfalvi ref. templom és az alatta található kripta építtetője (1752–53). Feleségével, Patkos Judittal együtt a kriptában nyugszanak. A királyi tábla ülnöke, a marosi ref. egyházmegye gondnoka (1760). Egy alumnus részére 500, közalapra
SZILÁGYI Sándor, ákosfalvi
Ákosfalva? †?: színész. – A Nemzeti Színház tagja, az Újpesti ref. egyház főgondnoka. Írt egy színdarabot is. Irod.: Rugonfalvi Kiss.
SZILÁGYI SZAKÁL Mihály
Gógánváralja? †?: ref. lelkész. – Felesége Bordi Anna. – Mv.-en subscribált (1783). Az erdőszentgyörgyi zsinaton ordinálták (1790). Marosugrán szolgált (1790–1803). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
SZILÁGYI Vincze János, P.
Gyergyószentmiklós, 1742. okt. 1., † Mikháza, 1797. okt. 12.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1927. szept. 20.), felszentelték (1746). Irod.: György: A ferencrendiek.
SZILÁGYI Zsigmond
? †?: rektor, ref. lelkész. – Felesége: Domokos Éva. – Sárospatak-Gyulafehérváron subscribált (1689). Rektor volt Lozsádon (1694). Lelkész Sövényfalván (1696–1712), Magyarkirályfalván (1712–15). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
SZILÁGYSZÉKI Pál
? †?: görgényi porkoláb, marosszéki alispán. – Losinczi László erdélyi vajda és székely ispán meghagyta, hogy Vásárhely és Szereda városokat kiváltságaikban és szabadalmaikban tartsák meg. Irod.: Nyárádszereda: Kiskalauz.
SZILÁRD Samu
Vámos, 1880, †?: kereskedő. – Fakereskedő Mv.-en. – Tényleges katonai szolgálatot teljesített (1901). Részt vett az I. vh.-ban (1914–18), az orosz fronton harcolt. Gazdászati hadnagyi rangban szerelt le kitüntetésekkel. Mv.-ről a feleségével (1886) együtt deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Erdélyi ezredek; Mv. zsidósága.
SZILASSY Ágnes, pilisi
1795., † 1868.: Sz. József koronaőr és Inczédi Kata leánya. Férje: lozsádi br. Györffy Pál (1793–1871). A haranglábi egyházközségnek ezüst kenyérosztó tányért és selyem takarót adományozott (1828). Jelentősen támogatta a désfalvi ref. egyházat, a templomépítést (1861). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
SZILVÁSI János
Dés? † 1597 után: hittudós, ref. lelkész, esperes. – Enyedi György tanítványa volt, majd az unitáriusok tanítatták Strassburgban (1587), visszatérte után áttért a ref. vallásra. Valószínű, hogy Strassburgban ismerhette meg Baranyai Decsi Jánost és ő hívta meg tanárnak Mv.-re. Mv-i Vártemplom ref. lelkésze (1586–91), a Marosi ref. egyházmegye esperese. Nagytudású, felkészült
SZILVÁSSY Sándor, cseszeliczki
? †?: főispán. – Felesége: halmágyi Frónius Katalin (1823? – Dicsőszentmárton, 1890. dec. 24.). Leányaik: Sz. Zerna cseszeliczki Szilvássy Aladárné; Sarolta váradi és micskei Baranyi Lajosné. – Kis-küküllő vm.-i főispán (1870–75). A Küküllői ref. egyházmegye főgondnokaként részt vett az Erdélyi Ref. Egyházkerület közgyűlésén (Kv, 1888). A Szilvási-ház Dicsőszentmártonban (1800) „B” kategóriás
SZILVESZTER, iklódi
A családból Sz. Albert nyert nemeslevelet Bethlen Gábortól (1614. júl. 29.). Irod.: Pálmay.
SZILVESZTER András
? †?: r. k. pap. – Szovátán plébános (1753). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
SZILVESZTER Ferenc
Kászonújfalu, 1873. okt. 2., † 1931. máj. 8.: r. k. pap., hittantanár. – Csíksomlyón, Gyulafehérváron és a bécsi Pázmáneum (1893–96) növendékeként tanult. Pappá szentelték (1896. júl. 16.). Gyulafehérváron, a teológián prefektus (1898). Főgimn.-i tanár, dr., a mv.-i Katolikus Legényegylet elnöke annak megszűnéséig (1906–1912). Kézdivásárhelyre helyezték (1909). Tevékenységét az Iparosok és Iparos
SZILVESZTER György
Kibéd, 1915 jan.14 † Kibéd, 2006. febr. 2: ref. lelkész. – Korán árvaságra jutott, nevelőapja révén Mo.-ra került. Jászapátiban végezte középiskolai tanulmányait, majd Debrecenben a teológiát (1933–1937). Segédlelkészként Kunhegyesen, Kenderesen, Mezőtúron, Törökszentmiklóson és Dévaványán szolgált. Nyárádselyébe került (1943 jan.1.–), onnan hurcolták fogolytáborba (1944 őszén), de sikerült megszöknie, és visszatért Selyébe. Lelkészi
SZILVESZTER István
? †?: ref. lelkész. – Csejden szolgált (1680–). Irod.: Csejd –Tófalva.
SZILVESZTER Sándor
Lövéte, 1917. aug. 9., †?: tisztviselő. – A gyulakutai hőerőműnél volt tisztviselő. Az erdőszentgyörgyi 1956-os ellenzéki ún. Kisküküllő-menti csoport tagja. Letartóztatták (1957. júl. 29.) és a Veress Sándor-féle szervezkedésben való részvétel miatt (magyar és román nyelven szétküldött levelekben próbáltak hiteles tájékoztatást adni a magyarországi forradalom eseményeiről) a kv.-i Tartományi Katonai
SZIMA Zoltán
1927?, † Segesvár, 1989. máj. 21.: orvos. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1989. máj. 23.).
SZIMONISZ László
Rónaszék, 1880. máj. 28., †?: ügyvéd, járásbíró. – Szászrégenben ügyvéd (1910–), városi tanácsos, járásbíró, többször volt képviselő. Részt vett az I. vh.-ban (1915–18), az orosz fronton küzdött, megsebesült. Felgyógyulása után mint kiképzőtiszt teljesített szolgálatot. Főhadnagyi rangban szerelt le kitüntetésekkel. Az R.M.D. sz. igazg. és felügyelő bizotts. tagja; a Keresztény Népbank
SZINI Lajos, Laji bá §
Gyergyószárhegy, 1891. júl. 2.† Gyergyószárhegy, 1933. jún. 5.: újságíró, szerkesztő. – Felesége: Blénessy Mária (1897 – 1978). Rövidebb ideig bp-i lapok, a háború után erdélyi lapok munkatársa volt, Mv.-en a Székely Szó c. hetilapot (1920–31) és Gyergyószentmiklóson a Gyergyói Újság (1931–) hetilapot szerkesztette. Székely tárgyú tájszólásos novellákat írt, néhány verse
SZIRMAI Antal
? †?: festő. – A mv.-i Keresztelő Szent János – plébánia templom dongaboltozatán lévő mennyezeti képet festette, figurális ábrázolásokkal töltötte ki a mezőket és Paolo Veronese Királyok imádása festményének másolatát és a négy egyházatya portréját készítette el (1901). – Irod: Időtár 2; Keresztes Gyula: A Plébániatemplom (Nú., 1990. okt. 19.);
SZIRMAI Béla
Kapnikbánya, 1924. jan. 6.v. 7. †?: r. k. pap. – A gimn.-ot Gyulafehérváron (1936–38) és a kv.-i piaristáknál (1938–44), a teológiát Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték Csíkszentmártonban (1950. márc. 25.). Csíkszentmártonban (1950), Szászrégenben káplán (1951 –) és plébános (1966–79). A securitate megfigyeltette (1956 k.–), a levelezését ellenőriztette (1968–). Tűr és Balázsfalva
SZIRMAI Gabriella
Szatmárnémeti, 1919. dec. 20., † Mv., 1987. ápr. 3.: színésznő. Irod.: Enyedi.
SZITÁK Lőrinc
? †?: főhadnagy. – Marosszéki főhadnagy (1494, 1495), főbíró (1499, 1501). Irod.: Aranka.
SZÍVÓS Gyula
1926., †1981: orvos. – A MOGYI orvosi karán végzett (1951). Belgyógyász szakvizsgát tett. A II. sz. Belgyógyászati Klinikán mint főorvos működött, az épület Városi Közkórház volt a Szentgyörgy utcában (1812-től). Tanársegéd itt, szakterülete a szívbetegségek és a tüdőbetegségek kezelése volt. Irod.: Genersich, Kiss–Péterffy–Péterffy.
SZLAKOVITSNÉ Kiss Ilona
?†?: tanító. – Székelytompa (1941). Irod.: Ref. egyetemes névtár.
SZLÁVIK Ferenc
? †?: kat. gimn. igazgató. – A Mv.-i R.K. Gimn. igazgatója (1923–1928. szept. 9), amikor áthelyezte a státus igazgatósága, holott hívei és a gimnázium ragaszkodott hozzá. – F. m.: Az Erdélyi róm. Kath. Státus mv.-i főgim.-nak értesítője az 1925–26. iskolai évről / Közzéteszi: Sz. F. (Tg. M., 1926); Az Erdélyi
SZLÁVIK Nándor
1857, † 1929: erdőmérnök, vadászati szakíró, a Vadászújság főmunkatársa. Irod.: Kádár Zsombor: Elfelejtett vadászati szakírók = Kádár Zsombor: Székelyföldi erdészeti arcképcsarnok (Bp., 1999).
SZLÁVIN Sándor
1922, + Mv., 2005 ápr.11, vízügyi-mérnök, a Maros megyei IPJ és a Közüzemek mérnöke. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2005. ápr. 12.).
SZMOLLEN Pál
Kapnikbánya, 1868. dec. 6., † Kapnikbánya, 1942. ápr. 8.: r. k. pap. – Tanulmányait Nagybányán, Kv.-on és Gyulafehérváron végezte, pappá szentelték (1891. júl. 15.) Káplán volt (1891–98). Lelkipásztor Ákosfalván (1898–1904), Oláhláposon, Erzsébetbányán, Bálványosváralján (1914–31), Küküllőkeményfalván (1931–37). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
SZMUK Antal
1896, † Jilava, 1942. okt. 22.: a munkásmozgalom mártírja. – A M. Tanácsköztársaság Vörös Hadseregében a a hadügyi népbiztos szárnysegédje, a II. vörös tengerészezred parancsnoka volt. Az RKP tagja, a Maros völgyi munkásmozgalom résztvevője, a Korunk munkatársa. Libánfalvi és mv.-i otthonában számos marxi-lenini művet fordított le, népszerűsített és terjesztett. A kommunista
SZMUK Irén
1901, † Mv., 1985. dec. 5.: munkásmozgalmi harcos, szakácskönyvíró. – Kv.-on érettségizett (1919). Tisztviselő. Az RKP tagja (1932–), az illegalitásban részt vett a párt által szervezett akciókban, többször letartóztatták, megkínozták. A felszabadulás után különböző pártfeladatoknak tett eleget. A Romániába menekült görög és koreai gyerekek telepének igazgatója a Suceava megyei Pâclişán. Mv.-en
SZMUK Miklós, Szmuk Nicolae
Mv., 1928, † 1963.: orvos. – Anyja Szmuk Irén. – A MOGYI orvosi szakán végzett (1953). Moldvában volt orvos. Vonatszerencsétlenség áldozata. Irod.: Kiss Cs. M.
SZOBI Mihály
? †?: nemes. – A köznemesség vezére, és képviselője a kir. tanácsban. Ongor János után a marosvécsi vár a birtokába került (1507). Hívének és titkárának és ügyvédjének, Werbőczi Istvánnak adta a vécsi várat. Irod.: Maros megye; Szépréti: Régi és új világ.
SZOBONYA Béla
? †?: az ítélőtábla elnöke. – A mv.-i ítélőtábla elnöke (1941–). Irod.: Időtár 3.
SZOBOSZLAI András
? †?: tanító. – Felesége Székely Kata (1741? –1793). – Sáromberkén (1751–52). Görgényszentimrén (1767–68), Marosvécsen (1774–77 – orgonista), Nagyercsében (1778–83 – orgonista is), Bójában és Disznajón (1792–1802 – orgonista is) volt mester. Irod.: Ősz; Sáromberke.
SZOBOSZLAI István
? † Görgényszentimre, 1801. júl. 20.: tanító. – Nagyölyvesen (1760–62), Marossárpatakon (1762–?), Marosvécsen (1767–77), Körtvélyfáján (1778), Tancson (1779–92) és Görgényszentimrén haláláig (1794–1801) volt mester. Irod.: Ősz.
SZOBOSZLAY Dániel
Csókfalva, 1903., †?: gazdálkodó. – A szüleitől tanult gazdálkodni, majd önálló lett 14 holdon szülőfalujában. A Gazfakör elnöke, minden kultúrintézmény támogatója volt. Irod.: Székelyföld í.k.
SZOBOSZLAY Károly
? †?: segesvári alispán. – Az EMKE alapító és választott választmányi tagja (1885–91), és a KMTT segesvári tagja ápr.21. Irod.: Emlékkönyv a Kir. Magyar Természettudományi Társaság félszázados jubileumán (Bp., 1892); Emléklapok az EMKE 1895 jún. 4. Székelyudvarhelyen tartott tízéves ünnepi közgyűléséről, Sándor.
SZOBOSZLAY László
Csókfalva, 1879 †?: dr., ügyvéd Nyárádszeredában, politikus, képviselő, vármegyei főügyész – Az első világháború előtt részt vett a Maros-Torda megye életében, kormánybiztos helyettes (1917–); a marostordai Nemzeti Tanács elnöke (1918). A Megalakult Magyar Szövetség vezetőségi tagja (1921), az Egységes Magyar Párt mv.-i szervezete vezetőségi tagja (1922). Az OMP megyei tagozatának
SZOBOSZLAY Sándor
Szentistván, 1886., †?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után gazdálkodást tanult, önálló lett Csókfalván. Az első vh.-ban a 62. gy. e.-ben szolgált. A MP tagja, hadbíróság elé állították és elítélték (1918–). Irod -.: Székelyföld í. k.
SZŐCS, segesvári család
Címereslevelet az Abari családdal (1658. márc. 10.) nyert Sz. János. Irod.: Kempelen.
SZŐCS, sóváradi
A család nemessége ősi székely jogon alapszik. Sz. Márton, mint primipilus esküdött fel a cs. és kir. hűségre (1602), mint primipilus fordult elő (1614). Irod.: Pálmay.
SZŐCS Adolf, marosvásárhelyi
? †?: honvéd tizedes (1870–73). – F. m.: Emléklapok Petőfi Sándor hazánk koszorús költőjének és 1848–49.-ki honvéd vezérőrnagy elhunytának 50-dik évi emlékének tiszteletére (Mv., 1899). Irod.: Szinnyei.
SZŐCS Ákos
? †?: albíró. – A Mv.-i Kaszinó háznagya (1884–91), amikor elhelyezték a városból, a kv.-i táblához. Távozásakor tiszteletbeli háznaggyá választották munkássága elismeréseként. – Irod: Biás István.
SZŐCS Ákos, sóváradi
Jedd, 1865., † Jedd, 1931.: ref. pap – Tanulmányait Bp.-en végezte. Mint lelkész 42 évig szolgált Jedden és a marosszentgyörgyi ref. közösség lelki gondozója is volt. Nevét kulturális és szociális intézmények tették maradandóvá. A Szőcs család a br. Apor család örököse. Irod.: Csejd –Tófalva; Marosszentgyörgy; Pálmay; Székelyföld í. k.
SZŐCS Albert
1777. k., † 1835. febr. 23.: r. k. pap. – Gyulafehérváron szentelték pappá (1801. ápr. 4.). Káplán Mv.-en (1802). Plébános Egrestőn (1804), Atyhában (1808), alesperes (1819). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
SZŐCS Andrei, Szőcs András
Mv., 1926. ápr. 2., † Mv., 1988.: százados. – Főtörzsőrmester (1948), alhadnagy (1950), főhadnagy (1957), százados (1959). Mv.-en a Securitate Tartományi Igazgatóságán alhadnagy Erdőszentgyörgyön (1952), főhadnagy (1957–), majd százados (1959), különböző vétségek miatt kitették a munkahelyéről (1960. aug. 31.). Irod.: Bartos Zoltán; Bartos 2012.; http: //www.cnsas.ro/documente/cadrele_securitatii/SZOCS%20ENDRE.pdf.
SZŐCS Béla
? †?: vasmunkás, polgármester. – Feleségét (1896–) Mv.-ről deportálták (1944. máj. 29.). Fiúk: Sz. Kálmán költő. – Mv.-en bekapcsolódott az illegális kommunista ifjak mozgalmába, a Munkásotthon tevékenységébe és a szakszervezetek munkájába (1920–). A megalakult RKP Maros megyei szervezetének vezetőségi tagja (1944. okt.). A MNSZ mv.-i titkára (1945), a MAT tartományi
SZŐCS Boldizsár
? †?: szűcs. – A szűcs céh mestere Mv.-en (1632. jan. 2–). A mv.-i szűcsök céhének legrégebbi reánk maradt poharán találkozunk a nevével és a pohár keletkezésének idejével (1632. ápr. 14). Irod.: Kelemen Lajos 1982.
SZŐCS Dániel, kolozsvári, Kolozsvári Szőcs Dániel
1699., †?: főbíró, tanácsos. – Mv. város főbírója (1718–31), a költségén épült egy kisméretű fatemplom Mv.-en, a Külső-templomnak nevezett és temető (17–18. sz. elején). Ennek a helyén épült a Kistemplom (1815–). Irod.: Man: Tg. M. 1; Keresztes Gyula: A kistemplom (Nú., 1991. febr. 22.); Pál-Antal 2006.
SZŐCS Demeter
Nyárádtő, 1914. ápr. 23., †?: vasutas. – Letartóztatásakor (1959. aug. 26.) raktáros volt a mv.-i vasútállomáson. A MAT Katonai Ügyészsége a nyárádtői kollektivizálás elleni megmozdulás kapcsán állította bíróság elé. Irod.: 1956 Erdélyben.
SZŐCS Endre
? †?: ref. lelkész. – Vajdaszentiványon iktatták be (1948. febr. 8.). Tagja volt az MNSZ Központi Intézőbizottságának (1946–). Kultuszügyi inspektor, teológiai tanár. A hatósági közegek közbelépésére lett prof. (1959. nov. 15-től), ekkor még se magántanári diplomával, sem doktori fokozattal nem rendelkezett. Doktori fokozatot szerzett (1968). Nyugalomba helyezték (66. éves korában).
SZŐCS ERŐSS Rozália, Szőcsné Erőss Rozália
? † Nagyvárad: tanár, elítélt. – Fia: Szőcs Erőss László, jezsuita pap. – Vallásos könyv terjesztése miatt került bíróságra és börtönbe, ahol megszülte fiát. Irod.: Maros-küküllői főesp.
SZŐCS Gábor
Barátos, 1926. jún. 4., † Mv., 1999. nov. 20.: orvos. – Az egyetemet a MOGYI-n végezte (1951). Körorvos (1951–53); a mv.-i 2. sz. Belgyógyászati Klinikán orvos (1953–56); labororvos (1956–8); tanársegéd a MOGYI-n (1958–74); 2. sz Belgyógyászati Klinika (1974–92) szívgyógyász főorvosa. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy; [Nekrológ] (Nú., 1999. nov. 22); RMKK.
SZŐCS Géza
Mv., 1953. aug. 21., † 2020. nov. 3?: költő, újságíró, politikus. – Szőcs István és Márton Ráchel műfordító fia. Gyermekei: Petra (1979), Anna Júlia (1986), Márton (1990), Kristóf (1992). – A BBTE magyar nyelv és irod. szakán végzett (1978). Újságíró a kv.-i Igazság-nál (–1982), tanár a 3. sz. Líc.-ban, munkanélküli (1985-ig),
SZŐCS Géza, §
Mv., †?: tanár. – A mv.-i nyári tanárképző tanfolyam igazgatója (1920), Gyergyószentmiklóson tanár, gimn. igazgató (1921). Román tanfolyamokat vezetett és vizsgáztatta a magyar tanárokat (1921–22). Szenátor a Nagy Románia parlamentjében, a székelyek képviselője (1924?). Irod.: Figuri politice şi administrative din epoca consolidării (Buc., 1941); Időtár 3.
SZŐCS György
? †?: szűcs. – A Szűcs céh mestere Mv.-en (1632. jan. 2–). A mv.-i Szűcsök céhének legrégebbi reánk maradt poharán találkozunk a nevével és a pohár keletkezésének idejével (1632. ápr. 14). Irod.: Kelemen Lajos 1982.
SZŐCS Gyula
Szováta, 1904., †?: mészáros. – Iskolái elvégzése után a húsiparban szabadult fel, önálló lett Mv.-en (1931). Hazafias és kulturális intézmények támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.
SZŐCS István
? †?: mv.-i származású. – F. m.: Disputatio theologica Vigesima Octava. De Septimi Legis mandati perfectione. Quam… Publice defendere conabor (Lagduni Batavorum, 1636). Irod.: Szinnyei.
SZŐCS István
Mv., 1928. júl. 2., † Kv., 2020. szept. 10.: író, kritikus. – Szülei: Sz.József és Erzsébet. Felesége: Erzsébet, htb. (1951). Gyermekeik: Géza, (Mv., 1953. aug. 21. – 2020. nov. 3), író; Antal (1959) számfejtő; Ottó (1966) orvos. – A középiskolát Mv.-en, Kv.-on (1947), az egyetemet a kv.-i BTE lélektan szakán végezte
SZŐCS János
Mv., 1891., † Mv., 1977.: mészáros. – Felesége: Kovács Berta (1897–1954). Iskolái elvégzése után a mészáros mesterséget tanulta, önálló lett Mv.-en (1912). Az első vh.-ban a 22. gy. e.-ben szolgált. Irod.: Székelyföld í. k.