Maros megyei életrajzi lexikon

Szászrégen, 1841. nov. 28., † Szászrégen, 1922. júl. 22.: jogász, törvényszéki bíró. – Az elemit Szászrégenben, a gimn.-ot Segesváron végezte (1860), majd a bécsi egyetemen és a szebeni jogi akad.-án tanult. Szászrégenben városi tanács titkára, jegyző (1864–), aljárásbíró uo. (1872–), Nagysinken és Buziason majd a temesvári és mv-i bíróságon dolgozott

Szászrégen, 1781, † ? : kovács, emlékíró. – Anyagiak hiánya miatt csak az elemi osztályokat végezte el, autodidakta volt. Kovács mesterésget tanult, szorgalma és tehetsége révén Szászrégen város szenátora lett. A vm.-i törvényszéken is dolgozott. Megírta emlékeit, amelyben Szászrégen életét mesélte el (1781–1848), a kézirat minden más ingóságával elégett. Szászrégen

Nyárádremete, 1919. szept. 25., † Nyárádremete, 1999. dec. 1.: r. k. pap. – Tanult Mv.-en, Székelyudvarhelyen, érettségizett a kv.-i Piarista Főgimn.-ban (1939); a R. K. Hittudományi Főisk.-n oklevelet szerzett (1944) és dr. Mindszenthy József bíboros a veszprémi börtön rabjaként szentelte pappá (1944. dec. 10.). Káplán volt Csíknagyboldogasszonyon (1944), Csíkszentdomokoson (1945–48),

Nyárádremete, 1918., † Nyárádremete, 2009. okt. 15.: tanár, jogász. – A jogi diplomát Kv.-on szerezte, dr. A II. vh. után a nyárádremetei egységes gimn. igazgatója, román és matematikatanára (1945–49), a gimn. megszűnése után községi tisztviselő (–1952), majd hivatalnok Szovátán. – F. m.: Nyárádremete monográfiája (2003); Aládúcolt élet, tilalmas ösvények (2004).

Jám, 1860. szept. 25., † Kecskemét, 1900. ápr. 21. a mv.- r. k. temetőben nyugszik.: cs. kir. kamarás, huszárkapitány, a 13. ezred tisztje, párbajban halt meg. – B. N. Antal Kajetán (1822–1894) és gr. Eleonora Pergen (1835–1909). Testvére Rudolf Gábor. Felesége: szárhegyi gr. Lázár Nóra (1871. febr. 23. – 1952). (esk.

Mv., 1907. febr. 12, † Mv., 1984. jan. 21.: ref. lelkész. – Felesége: Trucza Margit († Mv. 1998). Gyermekeik: Enikő-Judit, gyógyszerész Mv.-en; Zoltán-Szabolcs, könyvelő; Sándor-Zsombor, agrármérnök. – A középiskolát a mv.-i Ref. Koll.-ban (1918–26), a teológiát Kv.-on végezte (1926–30). Mint segédlelkész Mv.-en kezdte meg működését a Vártemplomban (1930. júl. –35. okt.) és

? † ? : unit. lelkész. – Désfalván volt pap (1646). Irod.: Kénosi–Uzoni 2.

Mv.? † Mv.? : festőművész. – Mv.-en magániskolákban tanult. A mv.-i festőiskolában Ciupe Aurel kurzusaira járt, Osváth Zsuzsa, Nemes Irén, Bortnyik Irén, Barabás István és mások kollégái (1935). Részt vett a mv.-i képzőművészeti tárlaton (1941). Irod.: Banner; Időtár 3; Molnár; Szabó–Kállai

?, † ? : tanító. – Okl-es tanító Marosszentgyörgyön a ref. egyházi iskolában (1899–1901). Irod.: Sângeorgiu de Mures – Şcoala

Sárvásár, 1894, † Kibéd, 1986. dec. 8.: igazgató-tanító. – Állami elemi iskolaigazgató-tanító Kibéden. Részt vett az I. vh.-ban mint főhadnagy (1914–18), az orosz fronton harcolt, megsebesült. Felgyógyulva folytatta a háborút az olasz fronton, ahol megint megsebesült, jobb szemét elvesztette (1918). Kitüntetésekkel mint főhadnagy szerelt le és visszatért községébe. Irod.: Er­délyi ezredek;

Radnót, 1906. márc. 1., † ? : ref. lelkész. – Középiskoláit Debrecenben, a teológiát Kv.-on végezte. Lelkész volt Galacon, Ádámoson, majd Vámosgálfalván (1833–). – F. m.: A református lelkipásztor és a m. falu (Kv., 1937.). Irod.: Gulyás

? † ? : ref. lelkész. – Marosvécsen volt lelkész (17. sz. közepén). Irod.: Ősz

? † ? : küldött. – Ludas és környékének hivatalos küldötte a gyulafehérvári egyesülési gyűlésen (még három választott küldöttel együtt: Sofron Procopie, Oltean Olivia, Modrigan Ioan g. kat. pap; 1918. dec. 1.). Irod.: Aţintiş

Buk., 1926. dec. 17., † Mv., 1971. júl. 23.: ezredes. – Fiatalon a vasútnál dolgozott, tagja lett a KISZ-nek, belépett a RKP tagjainak sorába (1945–). Többféle tisztséget töltött be a Maros megyei ifjúsági szervezet és egyéb pártszervek keretében és elvégezte a pártfőiskolát (1946–48). Felelős tisztségeket töltött be az állambiztonsági apparátusban

Faragó, 1893., † Majszín, 1944. okt. 14.: kényszermunkás. – Egyik áldozata a majszíni vérengzésnek, ahol a horthysták 35 ártatlan románt és három zsidót végeztek ki, akiket azelőtt (1944. máj.) kényszermunkára hurcoltak el Felsővisóba. 10 gyermeke maradt árván (1944. okt. 14.). Irod.: Fărăgău

1850 † 1926 : színésznő. – A „nemzet csalogánya” Mv.-en vendégszerepelt (1863. júl. 14). Irod.: Időtár 2

? † ? : plébános. – Mv.-i plébános (1440). Irod.: Időtár 1

Oláhpéntek, 1892. v. 1882 † 1962: dr, szemorvos. – Kereskedői családból származott. – Középiskoláit Désen, az egyetemet Kv.-on, Münchenben, Bécsben hallgatta, majd orvosi diplomát nyert (1913). Előbb a kv.-i szemészeti klinikán, majd Prágában, Zürichben és Bernben praktizált, ezután országról-országra járva a legkölönbözőbb klinikákon, főleg a szemészetben szerzett gyakorlatot, közben az

? † ? : tanítónő, énekesnő. – Szászkézden tanított, híres szoprán énekesnő, aki lelkesítette a szászkézi és segesvári szászságot a két vh. között. Irod.: Saschiz

Szászrégen, 1902. okt. 20., † Segesvár, 1988. júl. 27.: r. k. pap. – Tanult Szászrégenben, Mv.-en, Mezőtúron és Gyulafehérváron, teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték (Gyulafehérváron, 1926. jún. 27.). Káplán Gyergyóalfaluban (1926), Nagyszebenben (1927), itt plébános és árvaház igazgató (1937–). Plébános Marosújváron (1940–), Segesváron (1955–), Borszéken (1979–90); Búzásbesenyőn, esperesplébános (1974–).

? † Mv., 1970. máj. 13.: fiatal katona, aki életét vesztette a mv.-i árvíz idején a mentési munkálatok közben. Emléktábla és utcanév őrzi tettét. Irod.: MMK; Ma 25 esztendeje (Nú., 1995. máj. 13.)

Gyergyószentmiklós, 1897, † Mv., 1978.: kereskedő. – Színi Lajos író felesége. – Fiatalon özvegy maradt. A mv.-i Kultúrpalota földszíntjén volt népművészeti boltja (1940-es években). A II. vh. után Mo.-ra költözött a család. Irod.: Molter 3.

Marótlaka, 1891, † ? : cipőkrémkészítő. – Mv.-en cipőkrémkészítő, kereskedő. Részt vett az I. vh.-ban mint hadnagy (1913–17), az orosz, szerb majd ismét az orosz fronton harcolt, kétszer sebesült, mint hadirokkant hadnagy szerelt le kitüntetésekkel. Irod.: Er­délyi ezredek

1842., † 1931. jún. 20.: ügyvéd. – Mv.-en. EMKE rendes tag. Irod.: Almanah Tg. M.; Sándor

? † ? : tanár. – Kisillyén tanított ideiglenesen az elemi iskolában (1939–40). Irod.: Bosoancă–Opriş

Székelysóspatak, ? † Szentpál, 1848. okt. 27.: ort. pap. – Bekapcsolódott az 1848–49-es forradalmi eseményekbe. Bebarangolta a Nyárád menti falvakat, és a balázsfalvi népgyűlésre toborzott résztvevőket. Választott tribunként saját maga is jelen volt Balázsfalván, ahol többek között a letartóztatott Florian Micaş, kv.-i ügyvéd, szabad lábra való helyezését is követelték (1848.

Nagybánya, 1790., † Torda, 1832.: gör. kat. pap. – Bob Ioan püspök unokaöccse. – Középiskoláit Balázsfalván és Kv.-on végezte, a teológiát Balázsfalván, ahol tanított is (1811–13), majd plébános Szamosújváron (1813–17), plébános és esperes Mv.-en (1818–25), azután Tordán (1825–32). Irod.: Comşa; Comşa–Seiceanu; Időtár 1; Şincan 2006; Todea 2013

Abafája, 1906. júl. 7., † Mv., 1973. jan. 4.: lakatos, munkásmozgalmi harcos; párt aktívista, néptanácsi alelnök. – Fiatalon lakatos az állami vasútnál, kapcsolatba került a munkásmozgalommal, Kv.-on harcolt a munkások jogaiért (1929–33), a vasutasok szakszervezetének titkárává választották és tagja lett a RKP-nak (1929). Letartóztatták (1933) és Gyulafehérváron bebörtönözték. Kiszabadulása után

Náznánfalva, 1898. okt. 16., † Kv., 1921. márc. 10.: feső, szobrász. – Tanult Marosszentkirályon (1905–11), a Mv-i Ipariskola (1911–15), a Bp-i Képzőművészeti Akad. szoszobrász tagozata (1915–18), a Buk.-i Szépművészeti Akad. Hallgatója (1920). Behívják, alhadnagyként három fronton harcolt (1919), leszerelték (1920). Tüdőbetegen Kv-on halt meg. A klinikán is állandóan dolgozott, 38

? † ? : építészmester. – Náznánfalvi származású Mv.-en részt vett a nagy ort. katedrális építésében (1925). Az ikonosztázt faragta, amely a katedrális egyik fő ékessége. Irod.: Băciuţ-Şincan 2006; Man, 3.; Mv. műv. vár.

Mezővelkér, 1881.?, † Mv., 1935. dec. 24.: tanító tanár, iskolaigazgató. – Középiskoláit Mv.-en, a tanítóképzőt Déván végezte. Tanító Alsóbarbatin, majd az I. vh. után mv-i 1. sz. Principele Carol állami elemi iskola igazgatója, (a mai 2. sz. Ált. Isk., 1919–35-ben is), a városban az első román nemzetiségű igazgató volt, majd

? † ? : pártaktivista. – A Maros MAT RMP agitációs és propaganda osztályának felelőse (1961. dec. 30. –). Irod.: Bottoni 2008:

1928., † ? : tanár, labdarúgó, edző. – Az ASA első edzője (1964) volt Boné Tibor előtt, de csak rövid ideig. Irod.: Sucher; Tompa Z. Mihály: Régi sikerekről, újakra várva (V. Z., 1988. szept. 11.)

Görgényüvegcsűr, 1895., † ? : erdei munkás. – Gyalogosként szolgált az orosz, olasz, francia fronton (1915–). Román hadifogságba került, mert részt vett a székelyek lázadásában. A háború végén került haza (1918). Irod.: Glăjărie

Máramarossziget, 1929. aug. 2., † Mv., 2021. ápr. 22.: orvos.- B. Péter és Mária fia. Felesége. Moldován Mária (1934–2015), zenetanár (1956). Gyermekeik: Márta (1957) általános orvos, Éva-Melinda (1959) fogorvos; István (1967) fogtechnikus. – A Fogorvos-tudományi karon Kv.-on végzett (1954). A Mv.-i klinikai kórházban fogorvos (1954–1957), sztomatológus alorvos (1957–1959). A MOGYE pályáján:

? † ? : földbirtokos. – Szatmármegyei főispán és kapitány. Báthori Gábor zálogba adta 36 ezer arany forintban Görgény várát a hozzátartozókkal, a puskás gyalogosokkal és Remetével és Deményházával (1608. szept. 20.). Majd a fejedelem kiegyezett vele és visszavette a várat (1615. dec. 18.). Irod.: Jakab; Pálmay

? † ?: r. k. kántortanító. – Csíkborzsován tanított, az iskola államosítása miatt elvesztette állását (1921). A püspök Abafájára helyezte, itt szolgált nyugdíjazásáig (1922–43). –Irod.: Abafája

? † ? : r. k. pap, jezsuita páter, ferencrendi szerzetes, házfőnök. – A reformáció során kiűzött ferencesek (observansok) újra visszatértek Mv.-re (1735), ekkor szereztek telket is. Az ő vezetésével települtek vissza a ferencrendi barátok Mv.-re (1740. júl. 3). Jövedelmi forrásként, malmot létesítettek (1750). Az Elekes Tarisznya György, szíjgyártótól vásárolt telken,

? † ? : bíró. – Felesége: Sántha Károlina. Kisfiúk: Béla († Szászrégen, 1877. júl. 19.). – Szászrégenben m. kir. aljárásbíró. Irod.: Gyászjelentő

Szászrégen, 1877. dec. 19., † Kv., 1920. nov. 3.: jogász, egy.-i tanár. – B. Mihály és szőkefalvi Szentmiklósy Terézia († Mv., 1944. febr. 18.) fia. – Középiskolás Mv.-en és Kv.-on. Az Erdélyi R. K. Egyházmegye küldte tanulni. A bécsi Pazmaneum Hittud. Karának hallgatója (1895–97), a jogot Bécsben és Kv.-on végezte,

? † ? : ref. lelkész. – Felesége: Szilágyi Karolina. – A szászrégeni ref. templomot kezdeményezésére tevékenysége idején építették (1889–90). Tervezője Alpár Ignácz, kivitelezője Müller János szászrégeni építőmester volt. Felszentelte Szász Ferenc püspök (1890 őszén). Özvegye ajándékozta a templomnak az orgonát (1905). Irod.: Bálint Zsigmond 2010; Műemlékem. hu. határeset

Mv., 1860. jún. 20., † ? : tanár. – Tanulmányait Bp.-en a Pedagógiumban végezte, nyelv- történelem szakon. Kereskedelmi iskolai tanár Temesváron a Wieszner-féle Felső Kereskedelmi Iskolában, m. nyelv és irodalmat és történelmet tanított (1883–), helyettes igazgató is volt. Cikkei: Felsőmagyarország, Délmagyarországi Közl, Polgári Isk. Közl., temesvári Wiesner-féle isk. Értesítő. (1907).

Selye, 1814. nov. 4., † Simontelke (Beszterce-Naszód), 1885. jún. 1.: nemes, mezőgazda. – Apja: B. Sándor (Alexander), selyei lelkész. Felesége: Bikafalvi Máthé Borbála. – Tanult a mv-i Ref. Koll.-ban jogot és teológiát; mivel nem érzett hajlamot a papi pályához a keszthelyi gazdasági intézetbe iratkozott be (1840–41). Mezőgazdasági ismereteit német- és

Selye, 1848. okt. 30., † Sükő, 1926. nov. 11.: ref koll. tanár, lelkész – Szülei Vajdaszentiványról származnak és menekültek (1848), B. Sándor (1817–) ref. lelkész és Budai Johanna fia. – Középiskoláit Mv.-en végezte (1857–66) ugyanott egy évig jogot hallgatott. A teológiai tanulmányai színhelye: Bp. (1868–70), Sárospatak, Zürich (1871. okt. 18.

Csernáton, 1712. febr. 22., † Magyarigen, 1769. márc. 3.: ref. lelkész, író, történész. – A korabeli erdélyi m. tudományosság jeles képviselője. Erdélyi iskolái után a leideni egyetemen tanult (1740–43) Bethlen Kata költségén, ezért életre szóló kapcsolata alakult ki közöttük. Teleki Józsefné Bethlen Kata udvari papja és könyvtárosa volt Olthévízen (1743–48),

1789. v. 1801., † 1868.: tanár, tisztviselő az erdélyi udvari kancellárián. – Bolyai Farkas tanítványa és Teleki Sámuel házi tanítója volt. Természetrajzban és pedagógiában nagyon jólképzett tanár, a mv.-i Ref. Koll. és a nagyenyedi Ref. Koll. is meghívta, de nem fogadta el, mert szavát adta, hogy 12 évig magántanárként Bethlen

Vajdaszentivány, 1926. márc. 29., † Mv., 2000. nov. 24.: ortopéd főorvos, traumatológus. – Tanult a mv.-i Ref. Koll.-ban (1945), majd orvosi diplomát szerzett a MOGYI-n (1951). Pályafutását előbb a a MOGYI-n Sebészeti Műtéttani Tanszék, később az Anatómia katedrán gyakornok, majd asszisztens (1950–57); ortopéd szakorvos, főorvos az Ortopédiai Klinikán (1971–92 ).

1744., † Görgényszentimre, 1821. nov. 19.: ref. lelkész. – Felesége Kelemen Mária. – Kv.-on subscribált (1763 v. 1764), a marosvécsi zsinaton szentelték fel (1773). Kolozsnagyida (1773–79), Dedrádszéplakon szolgált (1794–1806), Szentgericén (1804–1807) majd haláláig Görgényszentimrén lelkipásztor (1806–1821. nov. 19.). Irod.: Imreh Barna; Ősz

? † ? : jegyző. – Felsőkápolnában volt jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Arad, 1929. okt. 6., † Mv., 2000. aug. 17.: tanár. – Matematika-fizika szakot végzett Kv.-on. Tanár Mv.-en. Mint rádióamatör adóengedélyt kapott (1956. okt.), kb. 10. 000 összekötetése volt, közel 7000 emberrel 137 országból. Irod.: MMK.; [Nekrológ] (Nú., 2000. aug, 19))