Maros megyei életrajzi lexikon

? † Kibéd, 1787.: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1733). Marburgban peregrinált (1741). Haranglábon (1743–49), Koronkán (1750–), Mezőmadarason (1758–61), Székelykakasdon (1761–63), Kibéden szolgált (1769–87). A marosszéki egyházmegye esperese haláláig (1760–). – F. m.: Tanítás. Az eláválasztásról és meg-vetésről. (Kv., 1761). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.; Székelykakasd

Mezőmadaras, 1808. jan. 1., † Alvinc, 1873. v. 1872. dec. 12..: r. k. pap. – Pappá szentelték (1831. jún. 5.). Káplán Mv.-en (1831), tanár Székelyudvarhelyen (1832). Plébános Székelyszenttamáson (1834), Kerelőszentpálon (1837). Küküllő megyei táblabíró (1846). Bekapcsolódott a forradalmi harcokba, megszervezte a Küküllői ispánságban a nemzeti gárdát (1848. ápr. 25.), amelynek

Erdélyi család, melyből István 1846-ban cs. kir. határezredbeli hadnagy. Irod.: Nagy Iván

Erdélyi család, mely néven Kolosvári Bálint a németországi akadémiákon tanult, Wittenbergben Melanchton Fülöp hallgatója volt; 1555-ben Torda város ref. lelkésze. Kolosvári János deák (litteratus) 1610-ben Báthori Gábor fejedelemsége korában élt., előbb fiscalis director. Kolosvári Pál orvos és kolosvári tanár s lelkész, a belga akademiákon tanult, meghalt 1720-ban. őt tartatják azon

? † ?: tanító. – Tanított Dányánban (1677–78). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.

→ KOLOSVÁRY Sándor

Lukafalva, 1840. jún. 23., † Bp., 1922. aug. 7.: jogász, egyetemi tanár. – Apja kolozsvári K. Lajos (1812–1898) földbirtokos. Gyermekei: Ilona dr. Csató Kálmánné; Margit, dr Borcsa Mihályné; Bálint; Sándor, Antal. – Irni, olvasni a lukafalvi elemi iskolában tanult Gergely Sámuel ref. felekezeti kántortanítótól, majd szülei beadták a Mv.-i ref.

? † ?: mezőmadarasi. Irod.: SzOkl, 6

? † ? : ref. lelkész Madarason, és a marosszéki egyházmegye esperese (1760–1787). – F. m.: Tanítás. Az eláválasztásról és meg-vetésről. (Kv., 1761). Irod.: Szinnyei; Zoványi

a család Csikszentgyörgyről származik, a Marosszéken telepedett le az egyik ág (1614 körül). A családból K. Gergely lustrált (1614), K. András nemeslevelet nyert II. Rákóczi Györgytől (1655). K. István cs. kir. határezredbeli birtokos (1846) és K. Sámuel birtokos Mikefalván. Irod.: Nagy Iván; Pálmay

? † ?: unit. lelkész Szökefalván (1778–89); (1794–96). Irod.: Kelemen Imre; Nagy László

? † ?: ref. lelkész. – Marosugrán szolgálata idejében épült fel az új, tornyos ref. templom (1886 – 1902), mv.-i mesterrel orgonát építtetett a karzatra (1892. dec. 21). Irod.: Ogra

? † ?: tanító. – Nyárádszentlászlón tanító (1676). Irod.: Nyárádszentlászló

Mezőszentmárton, 1919. máj. 14., † Marosludas, 1989. dec. 15., : politikus, polgármester. – Egy ideig Nagysármáson dolgozott, azután pártvonalon töltött be különböző funkciókat, mint: Ludas város Néptanácsa VB-nak elnöke, majd a város polgármestere (1961- 1967). Polgármestersége ideje alatt a autótelep létesült a városban, beindult a közszállítás (1961); felépült és átadták

? † ?: földbirtokos. – Csejden, Székesen és Szentgyörgyön részbírtokai voltak (1878–), amiket Báthory Kristóftól kapott adományba. A botházi birtokaiért Tófalván egy ház jobbágyot és 150 forintot (1582) kapott botházi Bodoni Gergelytől. Csejdi jószágaiért cserébe Vuketievichtől a tófalvi praediumát (1583). Irod.: Csejd –Tófalva

Kv., 1928. jún. 18., † Mv., 2020. máj. 31.: szobrász, ötvösművész. –P. Szilárd és Eleonóra fia. Felesége: Vera táncosnő (1975). Leányuk: Noémi (1979). – Kv.-on végzett a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán (1953). A Romániai Képzőművész Szövetség tagja (1954). A Magyar Képzőművész Szövetség tagja (1992). Szobrait kőbe, fémbe, fába, vasba, terrakottba

1874., † Kv., 1914. jan. 5. Maroscspón temették: számvizsgáló. – Felesége alsócsernátoni Végh Ilus. – M. kir. számvizsgáló Mv.-en. Irod.: Gyászjelentő

Berekeresztúr, 1904. máj. 9., † Berekeresztúr, 1944. jan. 21.: tisztviselő, író. – Tanulmányait Mv.-en a kereskedelmi középiskolában végezte (1923). A kv.-i Ellenzék kiadóhivatalának tisztviselője (–1927), majd a bekecsalji ref. egyházmegye esperesi hivatalának titkára. Elbeszélései, novellái, színdarabjai, erdélyi lapokban jelentek meg (1929–): a Harangszó, Új Cimbora munkatársa. Írásaiban a paraszti sors

Maroscsapó, 1873. aug. 6., † ?? : ref. esperes. – Tanulmányait Mv.-en és Kv.-on végezte, pappá szentelték (1901). Berekeresztúron működött több mint négy évtizeden keresztűl, egyházmegyei számvevő tíz éven át és esperes a bekecsalji egyházmegyében (1920-sé évek). A Hangya elnöke, egyházmegyei számvevő, és előljárósági tagja volt a mv.-i Ref. Koll.

Bilak, 1875 † ? : kereskedő Mv.-en. – Tényleges katonai szolgálatra a 22. h. gy. ezredhez vonult be (1896). Részt vett az első vh.-ban (1914–19), az orosz fronton harcolt, román fogságba került. Főhadnagyi rangban szerelt le kitüntetésekkel. Irod.: Erdélyi ezredek

? † ?: tanító. – Mezőpanitban tanított (1699–). Irod.: Mezőpanit

Olasztelek, 1905. máj. 9., † Mezőméhes, 1968. okt. 5.: ref. lelkész. – Uzdiszentpéterben szolgált (1936–42). Kezdeményezője és kiviteleztetője volt a faluban levő hősök emlékművének. A ref. templom (1861-ben épült) nagy harangot kapott (1937. máj.). Letartóztarásakor (1959. jún.) Kissolymoson volt lelkész. A kv.-i Katonai Bíróság lázítás vádjával 5 évre ítélte. Szamosújváron,

Felsőrákos (Brassó), 1904. máj. 4., † Kv., 1973. máj. 29.: orvos, műfordító. Végső nyughelye Felsőrákos temetője, a falu nevezetes szülöttjeként kopjafával emlékeztek meg róla. – Felesége: Faragó Erzsébet, matematika tanár. Fiúk: Pál. – Felsőrákosi székely földműves családból származott. Tanulmányait Olasztelkén és Rákoson kezdte, a középiskolát Kv.-on az Unit. Koll.-ban érettségizett

Mv., 1935. okt. 22., † Szováta, 2015. orvos. – Dr. K. Mózes katonaorvos és Erzsébet tanárnő fia. Felesége, Válics Margit (Manyika), orvos († Mv., 1993. aug. 23.). – Az elemi iskolát Olasztelkén kezdte és Szovátán végezte. Kv.-on volt középiskolás és Mv.-en az orvosi egyetemet országosan elsőnek végezte piros diplomával (1959).

? † ? : tanár. – A Bethlen Gábor-féle összeírásban (1614) főemberként szerepel Nyárádszentbenedeken. Mv.-en három évig viselt „senior officiumot” és innen indult Teleki Sándor támogatásával a Frizföldre, Franekerbe tanulni (1618). Irod.: Nyárádszentbenedek; Rózsa Mária: Iskolamestereink Franekerben (Nú., 1991. febr. 22.)

? † ? : senior. – Seniorként került Mv. -re a koll. -ba. A gyulafehérvári koll. seniorja, levéllell jött Mv. -re (1717), hogy befogadást kérjen a koll. számára, előzőleg ők, fogadták be a Sárospatakról kiűzött koll.-ot. Mv. –t alkalmasnak találta a száműzött iskola befogadására. Híradása nyomán az iskola városunkba költözött

Kv., 1841. júl. 8., † ?: tanfelügyelő. – Vallás- és közoktatásügyi tiszteletbeli fogalmazóvá nevezték ki (1880), és Háromszékmegye kir. tankerület vezetője lett; áthelyezték Ugocsára (1886), majd Beregvármegyei tanfelügyelő lett (1888–); Mv. -re költözött nyugalomba vonulása uán (1891–). Hivatalos foglalkozásán kívűl a magyaro.-i biszonykánperekre vonatkozó levéltári adatok gyűjtésével foglalkozott. – F.

Mv., 1823. dec. 27., † Kv., 1896. júl. 3.: ügyvéd, író. – Testvérei: Anna (1830 – Iszló, 1883. júl. 15.); Borbála; István, felesége Györffy Karolina. – Középiskoláit Nagyenyeden kezdte és Mv.-en végezte, ahol a Királyi táblán jogi vizsgát tett (1844). Borbereken az apai birtokán gazdálkodni kezdett; Nagyenyeden a megyénél alkjegyző

? † ? : marosszentannai g. kat. tanító. – Az EMKE Gyertyánffy jutalmát kapta (1886), néptanítói jutalmat kapott(1888). –Irod.: Sándor

? † ?: bazédi nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon.

? † ? : mérnök, úszó, edző. – Tagja lett az MSE. -nek (1919). A labdarúgó szakosztálynak játékosa és intézője volt (1921–). Mint úszó bekapcsolódott az úszó szakosztály vezetésébe (1921) és lelkes szervező és edzői munkája következtében a 30-as években nagy fejlődésnek indut városunk úszósportja, állandóan 100- 150 úszója volt

Bp., 1896. márc. 8., † Bp., 1953. júl. 3.: zeneszerző. – Tanulmányait a bp.-i zeneakadémián végezte zongopra és zeneszerzlsi szakon (1911–15). Tanár Bp.-en, korrepetitor Berlinben, ahol később az Apolló kabaré igazgatója; Nagyváradon, Mv.-en, Kv.-on színházi karnagy (1927–30). Az új magyar zene híveként Bartók Béla mellett foglalt állást a mv.-i Székely

? † Mv., 19 ? : tanítónő. – Mérnök férjét a háború végén (1944) Bp.-ről orosz fogságba hurcolták, ahol meghalt. Három gyermekével visszatért Mv. -re. Mv.-en tanított, kinevezték igazgatónak. Az iskolák államosítása után (1948) követelték, hogy mondjon le a vallása gyakorlásáról, de erről és gyermekei vallásos neveléséről nem volt hajlandó

Kv., 1922. febr. 8., † 2019 : orvos. – Érettségizett szülővárosában az Unit. Koll.-ban (1941); az egyetemet Kv.-on, Bp.-en és Halleban folytatta s a BTE mv.-i orvostudományi karának első doktorai között végzett: summa cum laude-val (1947). Mv.-en Haranghy László mellett (1947–49), majd az Ideggyógyászati Klinikán Miskolczy Dezső mellett tanársegéd (1950–52).

? ?: óvónő Segesváron. – Az EMKE támogatta a segesvári óvoda felállítását (1888), amely részt vett a bp.-i Mária Dorottya Egyesület rendezte orsz. kiállításon, ahol kiállítói arany díszoklevéllel tüntették ki, az óvónő pedig a helyi közösségtől gyűjtés útján díszes arany-karperecben részesült. Irod.: Sándor

Pest, 1868. nov. 7., Sopronkeresztúr (Deutschkreutz), 1944. nov. 29.: építész. – Jakab De­zsővel közös építészirodát nyitott (1897–), mely az I. vh. végéig működött. Vállalkozásuk igen sikeresnek bizonyult: számos tervpályázatot nyertek, amelyek nagy részét meg is valósí­tották. Bernády György polgármester megbízásából közösen Jakab Dezsővel tervezte, szecessziós stílusban, a mv.-i Városházát (1906–1908),

→ KŐMÍVES NAGY Lajos

Segesvár, 1808. márc. 10., † Székelyudvarhely, 1891. ápr. 1.: gyógyszerész. – Apja K. Dániel András segesvári mészáros (1781–1833), anyja Déli Katalin (1790–1851). Felesége: 1. Fronius Karolina, 7 gyermek anyja, Ármin (1855–1927. aug. 15.) fiúk gyógyszerész lett; Henrik (1858-Bp., 1918) altábornagy; 2. Nösner Mária, gyermekeik: Aurel (1864), Irma (1866). – Székelykeresztúron

? † ? : kuruc kapitány. – Harc nélkül meghódoltatta Mv. -t a kurucoknak (1704). A marosszéki kurucok elismerték széki főkapitánynak, de a szék időközben Rákóczi pártivá vált előljárósága megtagadta, rövid idő alatt ezredparancsnok lett. 110 személyt kitevő serege marosszéki jobbágyokból és zsellérekből állt. Irod.: Pál-Anal 2009

?. † ?: lófő. – A sófalvi sóbányák főkamarása Bethlen Gábor fejedelem idején. Felesége: Incse Erzsébet, gyermekeik: Mihály, János, András, István, Pál, Boldizsár és Tamás. – Fiaival együtt címeres adománylevelet kapott, és a nagysolymosi házára mentességet (1642. jún. 16.). Egyik unokája K. Boldizsár, unit. lelkész Dicsőszentmártonban. Irod.: Kénosi-Uzoni 1.; Péter

? † ?: ref. lelkész. – Szentgericén szolgált (1918–21). Irod.: Szentgerice

1916., † Mv., 1998. jún. 18.: ügyvéd. – Gyémántdiplomás jogász. – Mv-en ügyvéd. A securitate jelentése szerint nem volt alkalmazott (1951). Irod.: Bartos 2012; MMK

? † ? : tanító. – Székelyudvarhelyen subscribált (1733) és Mv.-en (1738). Tanított Gógánban (1744–46), Balavásáron (1747–62), Küküllőpócsfalván (1763–74). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 3.

Mezőszentmárton, 1901., † ? : főbíró és birtokos. – A gazdálkodást tanulta, önálló (1921–) Faragón, ugyanakkor a község főbírója. Katona volt a 11. huszárezredben. A securitate letartóztatta ellenséges magatartása miatt (Mv., 1955. márc. 28). Irod.: Bartos 2012; Székelyföld í. k.

? † ? : bíró. – Kelementelke falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ? : ref. lelkész. – Székelycsókában szolgált (1894–95). Irod.: Székelycsóka

Ludas, 1921. ápr. 21.? † ?: fényképész. – Tagja az AAF és a mv. i Fotoklubbnak (1977–). Fotoriporter újságok munkatársa (–1989). A mv.-i Ifjusági Ház fényképészeti irányítója, valamint a Diafragma Fotóklubb elnöke. (1986–92). A Román Fotoművészek Szövetségének tagja (1988). Számos hazai és nemzetközi kiállításon vett részt, ahol kitüntetéseket kapott. –

1927., † Mv., 2005.: tanár, a rajoni tanügyi osztály főnöke. Irod.: MMK

? † ?: tanító. – Mv.-en subscribált (1721). Magyarkirályfalván tanított (1725). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.

Bözöd, 1856., † Nagyselyk., 1892. júl. 14.: tanító. – Tanulmányait szülőhelyén kezdte, Makkfalván folytatta, majd a mv.-i Ref. Koll. -ba ment (1867–74), ahol nagybátyja K. József tanár és író támogatásával tanult.; ezután Déván járt a tanítőképzőben háromévet, majd katona háromévig; tanítói vizsgát a zilahi képzőben tett és egy évig magánnevelő