Szerző: Fülöp Mária
SUCIU, Sever, §
Gombostelke, 1924. febr. 17., † Dicsőszentmárton, 1997. aug. 2.: szobrász, fafaragó. – 7 elemit végzett, autodidaktaként filozófiát, művészettörténetet és esztétikát tanult. Önszorgalomból kezdett szobrászkodni, kő- és fa szobrai vannak. Monumentális fafaragványai hazai történelmi és filozofikus témákat jelenítenek meg, a dicsőszentmártoni Művelődési Ház több művét megvásárolta. Faragványaival és olajfestményekkel rendszeresen vett
SUCIU, Simeon
? †?: ort. pap, tanító. – Maroskeresztúron az isk.-ban a tanítói munkát is elvégezte (1778). Károlyvárosban rom. Carloviţ (Horvátorsz.) szentelték pappá (1781). Maroskeresztúron szolgált (1800 –?). Irod.: Cristeşti – Mureş; Şincan 2006.
SUCIU, Teodor
Mezőméhes, 1898., †?: Katonaként részt vett a gyulafehérvári egyesülési népgyűlés rendfenntartó egységében (1918. dec.1.), annak ellenére, h. a m. hadsereg 22. honvéd ezredében teljesített szolgálatot. Tíz gyermek apja volt. Irod.: Fărăgău; Suciu.
SUCIU, Vasile §
Torockógyertyános, 1857. dec. 21., † Mezőkapus, 1937. nov.: g. kat. pap, mitropolita. – Tanult szülőfalujában; Torockószentgyörgyön a r. k. iskolában (1864–65); a líc.-ban Balázsfalván; Bp.-en a Központi Teológiai Szemináriumban (1875–); Bécsben a Szent Ágoston Intézetben, ahol teológiai diplomát szerzett és doktorált is (1881). Pappá szentelték (1883). Mezőkapuson volt gör. kat.
SUCIU, Vasile T.
Mezőméhes, 1861., † Mezőméhes?: földműves. – Az osztr.–magyar hadsereg keretében részt vett az I.vh.-ban, ahol orosz fogságba esett, és más 10.000 társával együtt a Kiev (Ukrajna) melletti Darnyicában lágerbe került. Önkéntesként beállt a rom. hadsereg Erdélyi Szakaszába, és hősiesen harcolt Mărăsesti-nél a német, osztr.–magyar ellen (1917 nyara). Irod.: Fărăgău.
SUCIU, Vasile T., Suciu, T. Vasile,I.
Mezőméhes, 1930. febr. 21., † Mv., 2008. dec. 6.: katonatiszt, történész. – Elemi isk. és gimnázium a szülőfaluban (1937–44), rendőrtiszti iskolát hadnagyi rangban végzett Câmpinában (Prahova) (1951–53), továbbképzéssel Nagyváradon kapitányi rangot kapott (1954–55). A líc. Stejvaspatakon (Hunyad, 1954–58), 3 éves Ped. Főisk. Mv.-en, történelem szak (1966–70), Kv.-on a BBTE Tört.-Filozófia szak
SUCIU, Victor
Mezőkapus, 1885., †?: ügyvéd, politikus. – Apja g. kat. esperes volt. – Kv.-on végezte az egyetem jogi fakultását. Segesváron ügyvédjelölt, majd önálló ügyvéd Mv.-en (1912–). Jelentős politikai és társadalmi pozíciót töltött be. A mv.-i Nemzeti Gárda parancsnoka, majd vármegyei alispán (1919–22), a megyei közigazgatási bizottság tagja (1919–), a városi közigazgatási
SUCIU, Victor
Szászrégen, 1912. aug.18. †?: katonatiszt. – Hegyivadász ezredes Piatra Neamţon. A román hadsereggel részt vett a II. vh.-ban a keleti fronton (1944. júl. 17.–), és a nyugati fronton Csehszlovákiában (1945. máj. 9.-ig). Hét alkalommal tüntették ki. Irod.: Reghin, militari.
SUCIU, Victor
Mezőszengyel, 1941. máj. 8., † Mv., 2007. jan. 17.: közgazdász, polgármester. – A középiskolát Mv.-en a Papiu Ilarian Líc.-ban (1957), a kv.-i építészeti líceumban, majd a közgazdasági egyetemet Iaşi-ban végezte (1962–67). Dolgozott Mv.-en az Autoexpediţii vállalatnál, a Pedagógiai Intézetben, az Imatexnél, ahol a fejlesztési osztály vezetője is volt (1967–90). A forradalom
SUCIU, Victoria, §
? †?: tanítónő. – Szentháromságon tanított (1939–40). Irod.: Bosoancă–Opriş.
SUGÁR
? †?: gyáros. – Ecetgyára volt Mv.-en „Sugár és házastársa” néven működött (1926-ban is). Irod.: Pană.
SUGÁR Jenő; Salgó
Mv., 1907. márc. 21., † Ramat Gan, 1979. okt. 12.: színész. – Pályája kezdetén (1925–) első sikereit dr. Ferenczi Gyula székelyföldi társ.-ának táncoskomikusaként aratta. Fellépett a Mihály Károly társulatában Szatmárnémetiben (1938–40). Kellemes megjelenésű, jó humorú színész volt. A negyvenes évek elején munkaszolgálatra vitték. Közben azonban módja volt fellépni a kv.-i
SÜGÉR János
? †?: Nyárádszentlászlói földbirtokos. – A szentlászlói templomtorony aljában van a konzervált sírköve, amelynek lapja körirattal ellátott, címeres, késő reneszánszkori. Irod.: Sebestyén József: Sügér János sírja (Magyar Nemzet, 2007. jún. 9.).
SÜGÉR Mátyás, Sygher, Siger
? †?: Nyárádszentlászlói földbirtokos. – Nagy háza palotája volt Nyárádszentlászlón. A nép Sügér királynak hívta. A falu templomának a tornya aljában van a sírköve, amely 2 m hosszú és 1 m. széles lapos sírkő (1586-ból). Irod.: Kelemen Lajos 2009.
SUGÓ József
Marossárpatak, 1901., †?: körjegyző. – Mv.-en és Nagyenyeden végezte tanulmányait, Fogarason szerzett jegyzői oklevelet. Görgénysóakna körjegyzője (1930–). A kulturális, szociális egyesületek működésében részt vett. Irod.: Székelyföld í. k.
SÜKEI Ferenc
? †?: ref. lelkész. – Tanító volt Kerelőszentpálon (1658–59). Lelkészként szolgált Mezőbodonban (1669–78), Nagymedvésen (1681–89), Harangláb (1690). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.
SÜKEI Imre, Sükei Sütő Imre, szőkefalvi
Szőkefalva, 1780 k., † Buk., 1848. jan. 18.: ref. lelkész, szuperintendens. – Székelyudvarhelyen és a kv.-i ref. koll.-ban tanult. Megalapította a buk.-i m. ref. egyházközséget (1815. máj. 14. –). M. tannyelvű iskolát alapított (1815). Mo.-on és Isztambulban gyűjtött pénzből kijavíttatta a paplakot, telket vásárolt, amelyen fatemplomot és tornyot építtetett (1820),
SÜKEI István
? †?: tanító. – Kerelőszentpálon tanított (1648). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
SÜKEI Mihály
? †?: tanító. – Fodor Ferenc tanítót követte Nyárádszentmártonba (1732-ig), Nyárádszentlászlón tanított (1744). Irod.: Csíkfalva; Nyárádszentlászló.
SÜKÖSD, nagyteremi-i nemes család
Erdély kihalt családjai közé tartozik, Sükösd Gáspárról az 1500-as évek elejéről van feljegyzés. Talán ennek fiai Miklós és Gáspár 1579-ben már „teremi” előnévvel. Ez idő tájban egy Sükösd Anna Béldi Ferencné, később egy másik Sükösd Anna Bethlen Jánosné. Sükösd Erzsébet Lázár András csíki főkirálybíró neje a XVI. század végén. Sükösd
SÜKÖSD András
? †?: tanító. – Sáromberkén tanított (1875). Székelycsókán tanított (1883–84). Irod.: Sáromberke; Székelycsóka.
SÜKÖSD Anna, nagyteremi
? †?: földbirtokos nemes. – Férje Bethlen György († 1574). Bethlen Ferenc fejedelmi tanácsos nagyanyja. Fia Miklós († 1602). Irod.: Kelemen Lajos 2006; Lukinich.
SÜKÖSD Benedek, nagyteremi
? †?: földbirtokos nemes. – Izabella királyné biztosa az erdélyi r.k. egyház javainak szekularizációjakor (1556) Felesége Petky lány. Irod.: Bicsok–Orbán.
SÜKÖSD Ferenc
Kóródszentmárton, 1892. márc. 26., †?: költő. – Tanítóképzőt végzett. – A Közoktatásügyi Népbiztosság munkatársa volt (1919). Tanár Izsákon (1932–), Balmazújvárosban (1932–), Hajdúböszörményben (1950–), igazgató is; a Tiszántúli Figyelő főmunkatársa (1934–). – F. m.: A mi országunk (1925). Irod.: ÚMIL.
SÜKÖSD Ferenc, §
Alsósófalva, 1933. márc. 3., † Mv., 1972. dec. 24. sírja a mv.-i Ref.temetőben: festőművész. – A mv.-i Zene- és Képzőműv.-i Líc.-ban, Bordi András tanítványa (1949–53), majd a kv.-i Ion Andreescu Képzőműv.-i Főiskolán (1953–59) tanult, Kádár Tibor és Miklóssy Gábor növendékeként szerzett oklevelet. A Mv.-i Képtár munkatársa, muzeológusa haláláig (1960–72). Hozzájárult
SÜKÖSD Gáspár, nagyteremi
? † 1589–1592 között, temetve Nagyteremi-i templom: földbirtokos nemes. – Benedek és Petky… fia. Felesége Wesselényi Katalin. Gyermekei: Miklós, György, Erzsébet-Petky Istvánné. Nevével 1502–1518 között találkozunk peres ügyek kapcsán. Irod.: Kelemen Lajos 2006.
SÜKÖSD György, nagyteremi
1589, † Nagyteremi, 1631. márc. 24., temetve a nagyteremi unit. templomban: fejedelmi követ, generális, alsórákosi és nagyteremii birtokos. – Testvérei: S. Miklós, Borbára – Petkiné; S. Erzsébet – Petki Istvánné. Felesége: Borsovai Erzsébet. Neveltlányuk Petky Kata-Petky István és Sükösd Erzsébet lánya. János Zsigmond idejében örökölte Nagyteremiben a nagyobb udvarházat, majd
SÜKÖSD István
? †?: tanító. – Nyárádszentimrén tanítómester (1804–1805). Irod.: Imreh Barna.
SÜKÖSD János
?, †?: meter. – – Nyárádmagyaróson tanítómester (1809–1810). Irod.: Imreh Barna.
SÜKÖSD János, májai
Márkod, 1897., †?: gazdálkodó. – Középiskoláit Mv.-en végezte, majd az édesapjától tanult gazdálkodni. Önálló gazda lett szülőhelyén. A község képviselőtestületének és a MP tagja, községi pénztáros, a Hangya szövetkezet elnöke, újjászervezője és adminisztrátora, bíró volt. Az első vh.-ban az orosz, olasz és a francia fronton harcolt. a II. o. ezüst,
SÜKÖSD József
Sóvárad, 1888., †?: földbirtokos. – Iskolái elvégzése után gazdasági szakismereteket a szülői háznál szerzett, önálló gazda lett Csókfalván 25 hold földön folytatott korszerű gazdálkodást 2 cséplőgép tulajdonosa volt.. A Gazdakör tagja, a ref. egyház presbitere, hazafias és kulturális intézmények támogatója volt. Az első vh.-ban a 12. tüzérezredben az orosz és olasz
SÜKÖSD Katalin, Bethlen Jánosné
? †?: földbirtokos. – Miklós és Balásffy Anna leánya. Férje Bethlen János († 1589. k.). Gyermekei: Farkas (1560–1618), Sára, János, Erzsébet. Irod.: Kelemen Lajos 2006; Lukinich.
SÜKÖSD Levente
? †?: riporter. – Nagy Bálint dr., a MATÁV RT.PR-igazgatója válaszol-Sükösd Levente: kérdéseire. Irod.: Korunk 1997.
SÜKÖSD Mihály
Márkod, 1869. ápr., † Mv., 1965. márc.: ref. lelkész. – A mv.-i ref. főtanodában érettségizett, Nagyenyeden végezte a teológiát, ahol káplán Nagy Károly lp. mellett. Marosjárába hívták meg lelkésznek (1896. nov.) és tanító is (1911–12, 1915–17, 191–19). Új iskolát építettek (1909). Lemondott (1919. nov.) Tevékenysége idején működött a gazdakör, fogyasztási
SÜKÖSD Miklós, nagyteremi
? †?: földbirtokos. – Felesége Balásffy Anna. Lányai: Katalin-Bethlen Jánosné, Anna-Béldy Ferencné, Margit-Kemény Istvánné. Irod.: Kelemen Lajos 2006.
SÜKÖSD Miklós, nagyteremi
1589 k. † 1631 e.: földbirtokos. – Gáspár († 1589–92 k) és gyermekei Wesselényi Kata fia. Felesége Gávai Kata. Lánya Erzsébet, királyhalmi Petky Istvánné. Jelentős szerepe volt a Báthori Gábor elleni küzdelemben, a fejedelem a szebeni ogy.-en nótáztatta (1602), ezt csak Báthori Gábor halála után a meggyesi ogy. oldotta fel (1614)
SUKY, de.
Kövesden S. Annának kuriát és birtokot adott Báthory Zsigmond (1585. márc. 9.) Irod.: Pálmay.
SUKY, felsőmagyarzsuki
Unitárius család. – Előbb országos szerepet vállaltak, majd elvonult nemesekként éltek. Birtoka volt Sármáson. Leányági örökösei a Petrichevich Horváthok. Birtokai oklevelei a Suky levéltárral együtt Felsőzsukról az EME levéltárába jutottak. Sok értékes XVII-XVIII. századi monografikus anyag van bennük kivált Kisküküllő és Maros-Torda megye sok falujára. Irod.: Kelemen Lajos 2006.
SUKY Benedek
? †?: zománc művész. – Sopdronyzománcos gyönyörű kelyhét az esztergomi kincstárban őrzik. Kelemen Lajos felfedezése szerint a szovátai templom freskóit is ő készítette. Irod.: Siklóssy László.
SUKY László
1688. márc. 6., †?: kissárosi birtokos. – Felesége Sárosi Krisztina (Esküvő Kissáros (Küküllő megye: 1713), Szentmártoni Pál prédikátor eskette. Ott is élt és több gyermeke született, többet el is temetett. Melegföldváron Felső Sukon is élt születtek és haltak meg gyermekei. Irod.: Kelemen Lajos 2006.
SULA Mihály
? †?: unit. lelkész. – Nyárádszentlászlón lelkész (1740–47). Irod.: Nyárádszentlászló.
SULICĂ, Marius
? †?: orvos, egyetemi tanár. – Nicolae.Sulică fia. A Papiu Ilarian Líc.-ban végzett (1932). Tanulmányt közölt Papiu Ilarian -ról az Anuar.. –ban (1930–31). Még a kv.-i Orvosi Egyetemi éveiben több mv.-i sajtótermék munkatársa. A Progres şi cultură c. lapban közzétette a Contribuţii la bibliografia operelor lui Al. Papiu Ilarian c.
SULICĂ, Nicolae, § álnevei: N.N.Statie; N.N. Statius; N.A.Statius; N.A.Statues; N. Statius Corovensis; Nicolaus S. Statius főleg a fordításainál
Brassó, 1877. jan. 14., † Brassó, 1949. ápr. 6.; eltemették Şcheii Braşovuluiban a „Sf. Nicolae” templom udvarán: tanár, történész. – Elemi és középiskolát Brassóban a román líc.-ban végzett, majd az egyetemen Bp.-en, ahol román, latin és görög nyelvet tanult (1893–99) és Lipcsében a brassói román hitközösség ösztöndíjasaként. Doktorátust klasszikus nyelvekből
SULICĂ, Valeria; Găvruş
Mv., 1940 †?: ? Irod.: Dumbravă Şt.: Valeria Sulică născ. Găvruş: câteva note cu prilejul morţii sale dinpteună cu panegiricul rostit de către protopopul stavrofor Ştefan Rusu (Tg.N., 1940).
SULYOK István, szopori, ádámosi
? †?: főispán, ülnök, tanácsos. – S. János és Almádi Anna fia. – Ádámos az unit. S. család birtoka volt, kihalásuk után Mikes grófok birtoka lett. Kolozs vm.-i (1638–49), majd Kis-küküllő vm.-i főispán (1649–56). II. Rákóczi György kincstárnoka. Kir. meghívott, fékezte Rákóczinak a török porta ellen irányuló mozgolódását. Egy rigmus
SÜMEGHI Károly
? †?: szerzetes. – Minorita ferences szerzetes Ákosfalván (1840 után és 1867 előtt élt). Irod.: Maros megyei m. tört.5.
SURÁNYI József
? †?: ref. lelkész. – Mv.-en suscribált (1757), Magyarherepén (1770–72), Radnóton (1772–77), Szőkefalván működött (1779–89), Magyarkirályfalván (1787–94) és Boldogfalván (1795–1806) szolgált. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1., 3., 4.; Nagy László.
SURÁNYI Sámuel
? †?: tanító. – Felesége: 1. Váradi Zsuzsánna, 2. Garda Sára. Mv.-en suscribált (1773), Szőkefalván tanított a ref. iskolában (1778–79), Héderfáján (1779–1813). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.; Nagy László.
SURDU, Ştefan
Romanu, 1911., † Mv.?: tornatanár. – Szülővárosában tanult. Buk.-ben Testnevelő főiskola végzettje (1936). Tanított Curtea de Argesen, Tulcean, Buk.-ben, azután végleg Mv.-en telepedett le. Tanár a mv.-i Felsőbb Kereskedelmi Isk.-ban (1938–41 és 1946–48), az Al. Papiu Ilarian Líc.-ban, a Sportiskolában és az 5-ös sz. középiskolában tanított testnevelést, vezetett sportköröket, sok
SURINYA Balázs
? †?: tervező építész. – A dicsőszentmártoni ortodox Szt. György templom tervező és kivitelezője Strucskó Ferenccel (1938). Irod.: Dicsőszentmárton régi arca.
SURIUS Peter, Petrus
Szászkeresztúr? † 1603. júl. 31.: ág. ev. lelkész. – Szászkeresztúri származású. A wittenbergi egyetemen tanult (1579). Segesvárra választották városi lelkésznek (1586), majd dékánnak (1590). Feljegyezte a szász evangélikus zsinat eseményeit (1601, 1602) és Mattias Schiffbaumer (1547–1611) püspökké választását. Krónikaszerűen feljegyezte a szász egyház történeti eseményeit, a Szászkézdi Káptalanra vonatkozó okmányokból (1558–1600)
SUSANN Massimiliano
? †?: tisztviselő Szászrégenben. – A labdarúgó, úszó és evezős sportot űzte. Olaszországban kezdett sportolni, majd Jugoszláviában folytatta. Szászrégenbe kerülve a magyar sport lelkes barátja lett. A szászrégeni magyar sportéletben jelentős szerepet játszott. Irod.: Pluhár.
SÜSSMANN Joel, §
? †?: kereskedő. – Szászrégenben volt vaskereskedő. Az I. vh.-ban (1915.–18. nov.) részt vett a 63. gy.-e.-ben gyalogosként az orosz harctéren teljesített arcvonalszolgálatot. Kitüntetése: Károly cs. k.ig. a. Irod.: M. Hadviselt zsidók.
SÜTŐ András, §
Pusztakamarás, 1927. jún. 17., † Bp., 2006. szept.30., Mv.-en a Ref. temetőben nyugszik: próza-, dráma- és esszéíró, szerkesztő. A romániai és az egyetemes m. irodalom kiemelkedő alakja. – Felesége: Szabó Éva (1926–2013. dec. 20). Szülőfalujában az általános iskolában (1934–40), majd a nagyenyedi Bethlen Koll. Tanítóképzőjében tanult 6. osztályig (1940–45); a
SÜTŐ András, §
1928.† Mv., 2016. dec. 24. polgármester. – Mv. egykori alpolgármestere. A ref. temetőbe temették (dec. 28.). – Irod.: EMKK 2010.
SÜTŐ Ferenc
Vajdaszentivány, 1880., †?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után gazdálkodással és haszonállattenyésztéssel, majd bércsépléssel (1900–) is foglalkozott. A Hangya Szöv. és a Tejszövetkezet ellenőre, a helyi ref. egyház presbitere volt. Irod.: Székelyföld í. k.
SÜTŐ Gyula
Mv., 1928., †1993: ref. lelkész. – Mezőcsávás községbe kezdte lelkészi szolgálatát (1953–), Gyergyószentmiklós szórványaiban folytatta, Vajdaszentiványon is lelkész egy évig, rövid ideig segédlelkész Sepsiszentgyörgyön és Hosszúfaluban, Disznajón (1955–) több éven át a gyülekezet lelkésze. Irod.: Csáky.
SÜTŐ István
Mv., 1896., † Mv., 1972. aug. 3.: vasmunkás, munkásmozgalmi harcos. – Fiatalon bekapcsolódott a mv.-i munkásmozgalomba. Tagja a vasmunkások szakszervezetének (1914–), a RKP mv.-i szervezetének (1922–). A felszabadulás után felelős beosztású tisztségeket töltött be: az OGYI adminisztratív igazgatója több éven át, majd a S. r. és V. Z.. napilapok adminisztratív
SÜTŐ István
Mv., 1949. szept. 29., † Mv., 1987. jan. 26.: költő, tanár. – Érettségi után építészeti technikumot végzett, majd levelező hallgató a BBTE m.-angol szakán. Közben Sepsiszentgyörgyön dolgozott a városi művelődési házban, a Megyei Tükör munkatársa volt és tanított egy falusi iskolában. Mv.-en a színháznál diszletező segédmunkás. Első versei az Ifjúmunkásban
SÜTŐ József Zoltán
Ratosnya, 1918. jún. 18., †?: ? -A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. 1945. márc.-ban szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1947. jún.-ban tért haza. Irod.: Berekméri.
SÜTŐ László
1926? † Mv., 2023: nov.10 vegyészmérnök, ezredes, polgári védelmi tiszt volt. Mv.-en a katolikus temetőben nyugszik. Irod.: Nú., 2023. nov. 11.
SÜTŐ Sándor
Uzdiszentpéter, 1915, † Uzdiszentpéter, 2000.: földműves. – Szülőfalujában gazdaként (10–12 tehén, ló volt istállójában), szőlő- és gyümölcstermesztőként tartották számon. Kényszerből állt be a kollektív gazdaságba. Kv.-on a 11. Călăraşi regimentben váltó lovasként végezte a katonaságot. Részt vett a II. vh. moldvai harcaiban, veterán nyugdíjban részesült (1990–). Hosszú éveken keresztül az
SÜTŐ Szöszi
Ratosnya, ? †?: magántisztviselő. – Iskoláit Szászrégenben végezte, a középiskola elvégzése után magántisztviselő lett Ratosnyán. Irod.: Székelyföld í. k.
SVÁB Rogér Antal, P.
Landecro (Csehorsz.), 1745., † Segesvár, 1783. okt. 3.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1764. ápr. 11.), felszentelték (1770.). Lector Philos. Irod.: György: A ferencrendiek.
SVARC János
? †?: Segesvárszék követe. Irod.: Az Erdélyi Nagyfejedelemség sz. k. Kv. városába 1846-ik esztendő szept. 9. napjára közönséges gyűlésre összehívott tek. rendeinek névsora és kirendelt szállásainak kimutatása (Kv., 1848).
SVELLA Gyula
Szentegyházasfalu, 1894., †?: fűszerkereskedő Mv.-en. – Középiskoláit Brassóban végezte, a kereskedő szakmát Bp.-en sajátította el. Szentágotán mint társtulajdonos tevékenykedett, majd Mv.-en önállú üzletet létesített (1941). Az első világháborúban az orosz fronton harcolt és megsebesült, kitüntették a Bronz vitézségi érem, Károly Csapatkereszt és a Sebesülési éremmel. A M.P. szentágotai alelnöke, és
SVELTERIN Anna-Mária
?, † 1765.: A mv.-i egykori obszerváns ferences kolostortemplom kriptájába temették. Irod.: Mv.-i örmények.
SWIEBEL Walter
? †?: mérnök. – Mv.-en építész főmérnök a 802 Építkezési Vállalatnál (1952). A securitate megfigyeltette (1952 k.). Irod.: Bartos 2012.
SYCHER János, Syckher János
? †?: birtokos, várparancsnok. – Fia: S. Mátyás. – Nyárádszentlászlón nyert birtokot I. Rákóczi György előtti időben v. az erdélyi fejedelmek idején. Irod.: Pesty 2014.
SYGÉR János, szentlászlói
? †?: kapitány, birtokos, követ, kincstárnok. – A fia: S. Mátyás († 1586. okt. 24.). a család domíniuma Szentlászlón volt. S. János az udvarhelyi vár provisora volt és Báthory Istvántól nyert adománylevelet (1572. júl. 6.), amit, majd Báthory Gábor adományozott Ozdi Gergelynek (1609). Marosszék királybírója volt (1578). Báthory Zsigmond trónra léptekor
SYGÉR Mátyás, Syche Mátyás
? † Nyárádszentlászló, 1586. okt. 24.: földesúr, fejedelmi kincstárnok. – Apja: S. János. – A nyárádszeredai unit. templomtorony alatti boltozatos teremben van a sírja. Ez r. k. templom volt, de Sycher 200 talléron eladta az unit. Ozdi Miklós, Sárosi János és Ozdi Susannának. Irod.: MMMM; Nyárádszentlászló; Pesty 2014; Sepsiszéki.
SYKESD Miklós
? †?: birtokos. – Nagyteremi volt az ő és Sykesd János birtoka (1486 k.). Irod.: Fekete.
SYLVESTER György, tarcsfalvi
Tarcsfalva, 1786. † Kv., 1828.: unitárius lelkész és teológiai tanár. – Tanult Székelykeresztúron (1802–), Kv.-on. Nagyszebenben Bruckenthal Mihály nevelője volt (1808–09). Széplakon lelkész (1808–), innen indult külföldi tanulmányútra: Jéna, Göttingen (1812–14). Kv.-on az Unit. Koll.-ban tanár (1814–) és unit. pap. – F. m.: Két zsinati beszédek, melyeket felsőbb parancsolatból írt
SZABADI, berei
Régi székely család. Sz. Tamás Berében birtokos, felesküszik a cs. és kir. hűségére (1602); Sz. Mihály kiváltságlevelet nyert Báthory Gábortól (1608. jún. 10.), ezen ág leszármazottai Mv.-en éltek. Irod.: Pálmay.
SZABADI FINTA Tibor
Mv., 1928. ápr. 24., †?: mérnök, tudományos kutató. – Mv.-en a Polgári Fiúiskola (1940–44), a Fémipari Középiskola (1944–48) tanulója volt. Kv.-on a Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet (1952). Buk.-ben továbbképző tanfolyamon vett részt (1976–77). Dolgozott a Sadu-Gorj.-i üzermben (1952–54); Mv.-en az Encsel Mór (1954–), majd Metalotechnika (1966–). Varrógépgyár mérnöke, gyártásvezető,
SZABADI FINTHA Albert, Berci
Mv., 1928. ápr. 24., † Mv., 2023. aug. 29: mérnök. – A Matricon (volt Metalotehnica). Autoutilare tervezőosztályának egykori főnöke. A mv.-i ref. temetőben nyugszik. Irod.: Gyászjelentő; Nú., 2023. aug. 31.
SZABADI Imre
? †?: ? – Felesége: Nagy Mária (1841 – Mv., 1914. júl. 6.). Gyermekeik: Imre, Felesége Mózes Rozália; Sz. Mari Mózes Györgyné; Róza id. Mózes Károlyné; Gizella Juhász Antalné. Irod.: Gyászjelentő.
SZABADKAI Miklós
1886., †?: színész. – A 35. színészi jubileumát ünnepelte az Obsitossal (1940). Mv.-ről deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Magyar Szó, 1940. márc.12.; Mv. zsidós.
SZABADSZÁLLÁSI R. Mihály
? † Szászdányán, 1727.: tanító ref. lelkész. – Sárospatak-Gyulafehérváron suscribált (1715). Lévita volt Nagyteremiben (1721). Dányánban haláláig (1721–27). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1.,4.
SZABÉDI László; § Székely László (1933-ig)
Sáromberke, 1907. máj. 7., †Szamosfalva, 1959. ápr. 18. a Házsongárdi temetőben nyugszik: költő, nyelvész, irodalomtörténész. – Nagyapja Rédiger Géza, szabédi unit. lelkész, leánya Emma, Szabédi László anyja. Apja vasutas állomásfőnök, családjával Zernyesten (Brassó vm.) élt (1913 –), majd áthelyeztette magát Kv.-ra, ahol szerény családi házat vásárolt. Felesége: Tompa Margit, Tompa László
SZABÉDI-NAGY László, §
Szabéd, 1921. nov. 9. † Szabéd, 2007. márc. 6.: tanító, tartalékos zászlós. – Szabédi-Nagy Áron és Káli Nagy Zsuzsánna fia. – A mv.-i M. Kir. Állami Tanítóképzőben végzett (1941). Nyárádgálfalván volt tanító. Behívták katonai szolgálatra a mv.-i 27/III. gyalogzászlóaljhoz (1942. okt. 5.). Tartalékos tiszti iskolát végzett Sepsiszentgyörgyön, Debrecenben (1943), majd nyilvántartó
SZABÓ, barátosi
régi székely család, Háromszékből származott. Egy ága Mv.-re telepedett. Irod.: Pálmay.
SZABÓ, dicsőszentmártoni család
Címereslevele kelt 1591. febr. 19. Közülük József Küküllő megyében. Írnok (1825. körül). Mihály birtokos D.-Sz.-Mártonban. Küküllő megyében még több helyen birtokosok Szabó nevezetűek, jelesül Keszléren, Bábahalmán, Magyaróson, Cikmántoron stb., de valódi eredetük és összeköttetésük ismeretlen. Irod.: Nagy Iván.
SZABÓ, dolenei;
a családból Sz. Demeter nyert nemeslevelet Apafi Mihálytól (1664. máj. 16.). Irod.: Pálmay.
SZABÓ, erdőcsinádi erdélyi család
Torda megyében székel, hol Ferenc 1837-ben törvényszéki ülnök, Lajos 1845. körül ügyvéd volt. Irod.: Kempelen; Nagy Iván.
SZABÓ, fogarasi
E nemes családból Sz. Farkas Marosszék aljegyzője volt és számvevő (1848-ban). Irod.: Pálmay.
SZABÓ, galambodi
Sz. Imre (1608. jún. 10.) és Péter (1655) kapott privilégiumot. Irod.: Pálmay.
SZABÓ, harasztkereki
A családból Sz. János és András, mint pixidárius lustrált (1614); Sz. István és Pál nemeslevelet nyert (1630. ápr. 22.); András a XVIII. században élt. Irod.: Kempelen; Pálmay.