Maros megyei életrajzi lexikon

?, †?: ? – Felesége: Hints Eszter (1808? – Mv., 1880. ápr. 29.). Gyermekeik: Sz. Károlina; Ágnes, a m. kir. honvéd százados Gyögypál Józsefné; Eszter. Irod.: Gyászjelentő.

Mv., 1906., † Mv., 1987. aug. 14.: kárpitos, munkásmozgalmi harcos. – A RKP tagja volt (1930–), az illegalitásban többször letartóztatták. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1987. aug. 15.; aug. 16.).

Mv., 1942. szept. 19., † Mv., 1973. aug. 20. : költő, tanár, szerkesztő. – Anyját az auschwitzi koncentrációs táborba deportálták (1944), őt apja, Szőcs Béla, a későbbi mv.-i polgármester családja rejtegette, majd adoptálta és iskoláztatta. Felesége Albert Mária tanár, könyvtáros (1942 – 2003. jún. 17). – Ez a gyermekkori tragikus

Kelementelke, 1942. dec. 14., † Dicsőszentmárton, 2003. jún.17.: könyvtáros. – Férje Sz. K. költő, szerkesztő (1965–). – Középiskolát Erdőszentgyörgyön végzett (1960). A kv.-i BBTE magyar nyelv és irodalom szakán szerzett oklevelet (1965). A Maros Tartományi / Megyei Könyvtár könyvtárosa betegnyugdíjazásáig (1967. márc. 1. – 1996. ápr. 1.). Irod.: MMK; [Nekrológ]

1922., †1979.: ref. lelkész. – Segédlelkész Kézdivásárhelyen és Bereckben (1955). Mezőméhes gyülekezetében szolgált és helyettes lelkész Szászsebeszben (1956–), Kisgörgényben (1957–), Galambodon (1959–1965). Lelkipásztor Étfalva-Zoltánban (1966–) és Ludvégen szolgált nyugdíjba vonulásáig (1975–). Irod.: Csáky, Pálmay.

18. sz. †?: nemes, ügyvéd. – A nagyernyei Sz. család tagja, Mv.-en polgári esküt tett (1708). Mv.-en hites jogülnökként működött, assessor (1750). Irod.: Csáky; Keresztes Gyula: Örökségünk 50.: A nagyernyei udvarházak (1994. febr. 11.); Pál-Antal 2006.

→ VÁSÁRHELYI SZŐCS Mihály

? † 1818. júl. 30.: r. k. pap. – Mv.-en tanár (1797), Székelyudvarhelyen koll. igazgató (1816–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.

? †?: orvos, sebész. – Sebész főorvos, évtizedeken át szemészeti műtéteket végzett, katarakta műtéteket is. Dicsőszentmárton új városi kórházának első igazgatója (1898–1930). A kórházat Maetz Frigyes műépítész tervezte, figyelembevéve az igazgató elképzeléseit (1898). Az emeletes főépület 24 kórteremmel indult (1897), majd később két szárnyépülettel toldották meg (1910), ezzel DK-Európa egyik

? †?: a mv.-i Gecse-utcai Kistemplom építője (1816). Irod.: Krón Füz (1937/2).

? †?: jegyző. – Jegyző volt Mezőpanitban (1881–1907), ekkor a közjegyzőséget Harcóra helyezték. Irod.: Mezőpanit.

Kolozsbós, 1924. máj. 31., † Mv., 1997. márc. 18.: rajztanár, festőművész. – Felesége Márk Melánia tanítónő. Bánffyhunyadon (1931–34) és Kv.-on (1934–35) járt elemi iskolába, Tordán gimnáziumba (1935–36), Naszódon a G. Coşbuc Líc. (1936–39), Zilahon a Wesselényi Koll. (1940–42), Szilágysomlyón az Áll. Gimn. tanulója volt (1942–44), majd magánúton érettségizett (1945). A

? †?: szűcs, főbíró. – A Szűcs céh tagja (1657), Mv.-en esküdt polgár (1647, 1651, 1654, 1657, 1667), főbíró (1672). Irod.: Időtár 1; Marosszéki krónikák 1; Pál-Antal 2006; Sebestyén Mihály 1995.

1880., †?: rabbi. – Fia: Szófer Sámuel, két leánya is volt. – A mv.-i ortodox hitközség utolsó főrabbija (1918–44). Az ort. Talmud-Tora Iskola igazgatója (1921) megszervezte a gyermekek tanításának új rendjét, fejlődésnek indult a talmudisztikus nevelés. Szorgalmazta a Knöpfler Vilmos utcai ortodox zsidó templom építését (1927–28). A mv.-i zsidótanács tagja

? †?: régi székely poéta. – A székely táborral Héjjasfalván (Segesvár mellett) Kemény János fejedelem hadait várva, tábori éneket írt (1662. jan. 18) 71 éves korában egy Szászszentlászlói pap bibliájának belső táblájára, honnét a verset gr. Kemény József közli a Tud. Gyűjteményben 1830. VI. 126–127. – F. m.: antológ.: Kuruc

Csíkszentkirály, 1816. nov. 22. v. dec? † Csíkszentmárton, 1892. márc. 20.: r.k. pap. – Pappá szentelték (1840. aug. 4.). Tanár volt Székelyudvarhelyen. Bordoson szolgált (1843), küküllői főesperes (1860). Szőkefalván működött (1865–70 v. 77), Csíkmindszenten (1877), nyugdíjas Csíkszentmártonban (1880). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Nagy László.

Csejd, 1793. ápr. 19., † Székelyudvarhely, 1866. szept. 29.: tanár. – Tanulmányait a mv.-i Ref. Koll.-ban (1802–) végezte, két évet a marburgi egyetemen bölcseleti és teológiai tanulmányokat végzett (1819–20). Kisbúnon gr. Bethlen Sándornál házi nevelő, majd ugyanott pap lett. Onnan hívták tanárnak Székelyudvarhelyre a Ref. Koll.-ba (1832–66), ahol bölcseletet, lélektant,

1835., † Mv., 1861. dec. 11.: tanító. – Apja: magyarósi Sz. Sámuel. Testvérei: József, Károlina, Katalin, Domokos. A mv.-i ref. főtanoda osztálytanítója, papjelölt. Irod.: Gyászjelentő.

? †?: tanító. – Iskolaigazgató Mezőpanitban, a Gazdakör tanfolyamának vezetője, az állattenyésztés előadója. Irod.: Mezőpanit.

? †?: falualapító. – Szőkefalva nyerte nevét, arról a férfiről, aki házat épített azon helyen, ahol a későbbiekben Szőkefalva néven alakult falu, Szőkefalva nyerte nevét. Itt született utóbb a törvénytudós Verbőczi István (1485. k.–1541). Irod.: Pesty 2014.

Bihardiószeg, 1913., †?: kereskedő. – Iskolái elvégzése után mint kereskedő szabadult fel, önálló lett Mv.-en (1937–). Irod.: Székelyföld í. k.

Páncélcseh, 1894., †?: ig. tanító. – Tanulmányait Kv.-on végezte (1913). Az első vh.-ban az orosz fronton fogságba került, ahonnan csak 1921-ben szabadult. A II. o. ezüst v. é. tulajdonosa. Marosoroszfalun ig. tanító (1940–). Minden kulturális és szociális egyesület működésében részt vett. Irod.: Székelyföld í. k.

? †?: bíró. – Mezőuraly község falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.

? †?: tanító. – Az első deák, aki tanított a nyárádszentbenedeki ref. felekezeti iskolában (1610). Irod.: Nyárádszentbenedek.

? †?: jegyző. – Kiskend községben jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.

? † Mv., 1844: kir. táblai ügyvéd, jogtudós. – Felesége: nyárádgálfalvi Kádár Klára (? – Mv., 1829. márc. 28.). – Mv.-en kir. táblai ügyvéd (1815–44). – F. m.: Az Erdélyi Nagyfejedelemség-béli székbeli katonák között, viszont ezek és provincialisták között előforduló perek; úgy a fekvő székely jószágok megbecsülése modja eránt állandóul,

→ SZÖLLŐSY Árpád

Marossárpatak, 1924. dec. 18., †?: orvos. – Felesége: Pápay Zsuzsánna, könyvtáros. – A középiskolát Mv.-en a Bolyai Farkas Líc.-ban (1950), az egyetemet a MOGYI-n (1956) végezte Általános orvosi szakon; doktorált (1972). Orvosi pályáját Mv.-en kezdte (1956–57), majd Vulcan-ra került (1957–60); a MOGYI-n gyakornok (1960–64), tanársegéd a Közegészségügyi Tanszéken (1964–85); főorvos,

? †?: ref. lelkész. – Nyárádkarácsonyfalván mester (1703). Mv.-en szolgált, nyugdíjas korában választották pártelnöknek. Irod.: Imreh Barna.

? †?: kőműves. – Részt vett a Kir. Tábla székházának javítási munkálataiban (1799). Irod.: Orbán János: A Kir. Tábla első két Mv.-i székháza = Stílusok, művek, mesterek.

Mezősámsond, 1875., †?: gyalogos, középbirtokos. – Mozgósításkor vonult be Mv.-en a 62. közös gyalogezredhez. Az I. vh.-ban géppuskásként az orosz, olasz és francia hadszíntereken küzdött. Ezrede számos nagy csatájában kitüntette magát. Egyszer súlyosan megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. Kitüntetései: bronz vitézségi érem, Károly csapat – kereszt és háborús emlékérem.

Mv.? 1919. márc. 13 †?: színésznő. – Iskoláit Mv.-en végezte. Tóth Elek volt szakmai mentora. Kv.-on játszott (1937–38). – F. sz.: Judit (Matolcsy: Az utolsó fórum); Jeanne (Alfred Ghery: Hatodik emelet). Irod.: Kötő.

? †?: ügyvéd. – a Mv.-ien polgárjogot nyert (1798). Irod.: Pál-Antal 2006.

Kémerről való, innen származott át Mv.-re. Az élő nemzedék leszármazása visszavezethetően kémeri születésű Sz. Péterig, akinek özvegye, Csillag Zsuzsánna kérelmére a mv.-i tábla 1848. febr. 10. átírja a II. Ferdinánd által Nagyszőllősi Péter s fiai: Péter, Ferenc és Sámuel részére 1636. márc. 13. kelt s 1638. nov. 25. Bihar m.-ben

Mv., 1918. máj. 19., † Felsőőrs, 2006. jan. 16.: jogász, egyesületvezető. – Tanult a mv.-i Ref. Koll.-ban (1924–36); Kv.-on Kemény János és Máriaffy Lajos segítségével jogot hallgatott (1936–40), közben a mv.-i Leszámítoló és Pénzbankban dolgozott; jogi doktorátust szerzett (1941); élénk közéleti tevékenységet folytatott: sportolt, létrehozta a mv.-i Főiskolások és Középiskolások

1830., † Mv., 1898: ref. lelkész. – Mv.-en a Ref. Koll. tanulója (1846–).1848/49 a függetlenségi párt elnöke. Jedden volt parókiája, majd Székesre került (1857–66). Nevéhez fűződik a napjainkban is használatban levő papi lak építése (1861–67). Özvegye, férje halála után, annak hagyatékából, a Mv.-i Ref. Koll.-nak adományozott 23 művet 60 kötetben és

1822., † Mv., 1898. márc. 15.: földbirtokos. – Testvére: Szöllősi Anna. Felesége: Demeter Rozália (1825? – Mv., 1878. okt. 7.). – 1848/49. szabadságharcban honvéd tüzérőrmester. A mv.-i városi képviselő, törvényhatósági bizottsági tag, egyházi tanácsos. Az EMKE alapító és örökös tagja. Irod.: Gyászjelentő; Pálmay József; Sándor.

? †?: tanító. – Felesége Zágoni Zsófia. – Tanított Nagykenden (1716), Kerelőszentpálon (1720) és Dányánban (1720–23), Csáváson (–1733). Felesége Zágoni Zsófia. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1., 4.

? †?: prédikátor. – Teleki Mihály udvari prédikátoraként szolgált (1675. ápr. 15-ig). Irod.: Teleki Mihály udvartartási naplója (1673–1681) (Kv., 2007).

? †?: 1848–49-es honvéd. Irod.: Csekme.

Mezőmadaras, 1919. máj. 4., † Tállya, 1944. nov. 22.: honvéd. – Anyja Sipos Anna. – A 27. gyalogezred honvédje. Tüdőlövés miatt halt meg. Irod.: Berekméri 2015.

Bözödújfalu, 1876., †?: gazdálkodó. – Önálló gazda (1900–), 60 hold földjén gazdálkodott és állattenyésztéssel is foglalkozott. Az első vh.-ban a 24. h. gy. e.-ben az orosz fronton harcolt, megsebesült és mint rokkant szerelt le. Irod.: Székelyföld í. k.

Szabéd, 1908, † Mv., 1979. okt. 4.: ? – Ifjúkorában bekapcsolódott a munkásmozgalomba, tagja a RKP-nak (1932–). Forradalmi tevékenységének elismeréseként a RSZK érdemrendjével és több érdemérmével tüntette ki. Irod.: Sz. P. [Nekrológ] (V. Z., 1979. okt. 6.).

1917., † Mv., 1992. jan. 29.: orvos. – Felesége dr. Szalay Anna, fogorvos. – A Mv.-i 1. sz.Sebészeti Klinikán dolgozott, sebész-főorvos. Egyetemi oktató is volt, egyetemi jegyzetek társszerzője. – F. m.: társsz.: Sebészeti jegyzet. 1–2 köt. (Mv., 1953), Sebészet 3.köt. (Mv., 1956). Irod.: Genersich; [Nekrológ] (Nú., 1992. jan. 31) Kiss–Péterffy–Péterffy;

? †?: költő. – versek. – Irod.: Ünnepi könyv.

? †?: jegyző. – Mezőszabad jegyzője. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65), románul küldte be jelentését. Irod.: Pesty 2014.

Marosbogát, 1843. márc. 21.,v.29.† Szamosújvár, 1907. jan. 24. a szamosújvári örmény katolikus katedrális kriptájában nyugszik.: tanár; örménységkutató (armenológus). – Középiskoláit Gyulafehérváron végezte (1863). A szamosújvári örmény algimnázium tanára nyugdíjazásáig (1863–1904). Az Ipari Középiskola első igazgatója (1884–). A város képviselő-testületének tagja (1877–1907). Kezdeményezte az Örmény Múzeum megalapítását (1904), de megnyitását már

? † 1971. jan. 28.: főiskolai tanár, dr. Kv.-on temették el. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1971. jan. 31.).

→ ERKEL Sára; Tróznerné

1941. † Mv., 2018. júl. 22.: tanár. – A mv.-i Művészeti Líc. zeneművész tanára. Irod.: –