Használati útmutató a lexikonhoz
Ide jön a szöveg
AJTAY Mihály; § Ajtai Mihály
Zalatna, 1907. júl. 23., † Mv.,1992. jún. 3.: gyógyszerész. – Felesége: Izmael Adrienne. Leányuk: Mária Kincses Elődné (1941.–) gyógyszerész, egyetemi tanár. – Tanulmányait szülővárosában kezdte és Kv-on a Ref. Koll.-ban érettségizett (1925); Kv.-on gyógyszerészgyakornok az Apostol nevű gyógyszertárban (1925–27), majd Kv.–on az I. Ferdinánd TE Gyógyszerészeti Karán oklevelet szerzett (1931),
AJTAY Miklós, vajasdi, írói álneve: Randolph Robban
Mezőszengyel, 1899. jan. 26., † Párizs, 1987. jún. 10.: újságíró, író. – A Bp.-re menekített kv.-i és pozsonyi (1919–23), valamint a berlini és a párizsi egy.-en tanult, a párizsi Sorbonne-on bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1923), Bp.-en tornatanári tanfolyamot végzett (1924). Az olasz fronton harcolt (1917–18), Bp.-re menekült (1919), fél évig Münchenben
AJTAY Sándor
Mv.,1929.,† Mv., 2009.- orvos. – Középiskolai tanulmányait és orvosi egyetemet Mv.-en végezte (1954). A székelykerestúri kórházban gyermekgyógyász (1954–1971). A mv.-i 1. sz. gyermekklinikán főorvos (1973–1992). Több szakcikk, tanulmány társszerzője. – F. m.: Gyermekgyógyászati differenciáldiagnosztika (Mv., ?). Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy
AKNAI István
? † ? : ref. lelkész. – Küküllőszéplakon (1657–69), Balavásáron (1674), Csáváson (1677–81), Magyarherepén (1682–86, 1687–96), Búzúsbesenyőben (1692–94) és Magyarsülyén (1696–1703) szolgált. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1., 3.
AKNAI József
? † ?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1693) és Nagyenyeden (1696). Lelkész volt Magyarsülyén (1712–14, 1727–30), Küküllőalmáson (1714–23), Magyarkirályfalván (1724), Sövényfalván (1724–26), Dányánban (1730–33) és Magyarszentbenedeken (1735). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1., 3., 4.
ALÁRD Ferenc, paniti, panyiti Alárdi Ferenc
? † ? : székely főember, marosszéki nemes. – Az agyagfalvi székely nemzetgyűlésben Aranyosszék követe (1506). Szapolyai János erdélyi vajda, megparancsolta Maros szék kapitányának, király- és szék-birájának, hogy nemes Frátai Mátyás deákot iktassák vissza a Kakasd helység határában fekvő Búcsúpada nevű földdarab birtokába, mert okmánnyal igazolta, hogy ahhoz a felpereseknek semmi
ALÁRD Ferenc, paniti, panyiti Alárdi Ferenc
? † ? : székely főember, marosszéki nemes. – A. Miklós és Bogáthi Anna fia. – Fiúk: Gáspár. – Remeteszegen, egy oklevél szerint, Baki Pál birtokát vette át (1573. nov. 3.): a kolostort, a hozzá tartozó Remeteszeggel, Tófalvával, az egerszegi, szentkirályi, bergenyei, harcói, bárdosi, szentgyörgyi és csejdi részjószágokkal, a paniti részjószággal,
ALÁRD Jakab, nagyercsei, Alárdfi Jakab; Alárd de Meggyesfalva; Jakobus filius de Alárd, Alárdy Jakab
? † ? : birtokos, marosszéki főember. – Fiai, László és Péter. – Albert m. királytól adományként megkapta Szokol birtokait (1439. szept. 27.). Jobbágyait Bolgár László nem engedte a vásárhelyi vásárra (1447). Hunyadi János Mo. kormányzója néhai Ponyafi Mihály Maros szék több helyiségében (Káposztásszentmiklós, Fintaháza, Mezőkövesd) fekvő örökségeit egy részről meggyesfalvi Alárdfi
ALÁRD László, meggyesfalvi, Alárdi László, paniti
? † Kv., 1468. jan. 19.: marosszéki főember, bíró (1464). – Szentgyörgyi és Bazini János erdélyi vajda és székelyek ispánja megparancsolta a kolozsmonostori conventnek, hogy Medgyesfalvi Alárd Lászlót iktassa be Bogáthi András több Torda-, Küküllő- és Fejér vármegyei helységekbeli rész-jószágaiba, melyeket ez vele némely Torda és Küküllő vármegyei részjószágaiért elcserélt (Torda,1464).
ALÁRD Miklós, paniti, Alárdi Miklós,
? † ?: marosszéki főember. – Felesége: Bogáthi Anna (1574-ben). Fiaik: Ferenc és László. – Kendi Ferenc és Dobó István erdélyi vajdák parancsára Székelyvásárhely mezővárosát a város határában a Maros folyóra épitett két malom birtokába beiktatta többekkel együtt (1554. máj. 22.). Irod.: SzOkl, 3;
ALÁRD Péter, paniti, Alárdi Péter,
? † ? : birtokos. – Medgyesfalvi birtokos, két leánya birtokot cserélt Székelyvásárhely városával (1487. febr. 23.). Irod.: Időtár 1.
ALBERT
? † ? : r. k. pap. – A bátosi plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1332–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
ALBERT
? † ? : r. k. pap. – Pókatelkén (1383-tól Póka ) volt pap (1334). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Póka
ALBERT
? † ? : r. k. pap. – A pókakeresztúri plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1335). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
ALBERT
? † ? : r. k. pap. – Sármás plébánosa, fizette a pápai tizedet (1335). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
ALBERT
? † ? : r. k. pap. – Szentanna (Maros- v. Nyárádszentanna ?) papja (1347). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
ALBERT
?, † ? : r. k. pap. – Vajdaszentiványi templomigazgató (1348). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
ALBERT Friedrich
Segesvár, 1873. dec. 24., † Segesvár, 1922. okt. 8.: bíró, szerk. – Fritz Albert tanár fia. A segesvári gimn.-ban érettségizett. Előtanulmányait Debrecenben végezte, a berlini egy. Jogtud. Karán tanult (1894. okt. 27.–1895. aug. 2.), tanulmányait Bp.-en fejezte be. Albert Arz von Straussenburg ügyvédi irod.-ban, majd egy szebeni bank jogi osztályán dolgozott.
ALBERT György
? † ? : ref. lelkész. – A mv.-i Ref. Könyvtár könyvtárosa volt diákkorában (1819–22). Magyarón volt lelkész (1825–60). Irod.: Böjthe Andor; Koncz 1879
ALBERT Gyula
Segesvár, 1877. jan. 23., † ? : ev. lelkész, tanár, író. – A gimn.-ot szülővárosában végezte (1895). A jénai, berlini, kv-i és hallei egyetemeken tanult teológiát, latint és történelmet; tanári (1902), majd teológiai vizsgát (1904) tett. Előbb a segesvári Ev. Polgári Leányiskola, majd a szászrégeni Ev. Algimn. tanára volt (1905–).
ALBERT István
Csíkszentgyörgy, † 1762. febr. 13. v. 1765.: r. k. pap. – Tanult Csíksomlyón (1738), Kv.-on (1742–44) és Nagyszombaton (1745–46). Csíkdelnén kezdte tevékenységét (1743), plébános Székelyhodoson (1755), marosi esperes (1755–62). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
ALBERT István
Farkaslaka, 1870. aug. 3., † 1928. jan. 24.: r. k. pap. – Tanult Székelyudvarhelyen és a teológiát Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték (1893. júl. 16.). Káplán volt Ditróban, Maroshévízen (1901–11), Görgényszentimrén (1904), Eheden lelkipásztor (1911–28). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
ALBERT János
Nyárádszentlászló, 1821. szept. 11., † Torda, 1908. nov. 7.: unit. lelkész, tanár. – Székelykeresztúron tanult az unit. algimn.-ban (1830–39), majd a kv.-i főgimn.-ban (1839–45), jogot is hallgatott a kv.-i ref. koll.-ban. Segéd lelkész volt Kv.-on. Megválasztották tordai lelkésznek (1845), ahol díjtalanul tanított az Unit. Gimn.-ban, azután rendes tanár lett (1856).
ALBERT János
1834. jún. 13., † Magyaró, 1885. febr. 21,: ref. lelkész. – A. György ref. lelkész fia és utóda. – Magyarón szolgált (1860–85). Irod.: Böjthe Andor
ALBERT János
Magyaró, 1867. nov. 14., † ? : festőművész. – A. János lelkész (1834–85) fia. – Bp.-en élt. Irod.: Böjthe Andor
ALBERT János
? † ? : tanító, lévita. – Nyárádgálfalván a tanítás mellett a lelkészi teendőket is ellátta (1896–1901). Irod.: Nyárádgálfalva
ALBERT János, § makfalvi
Sáromberke, 1811. jún. 24., † Mv., 1876. aug. 12.: ref. lelkész. – Felesége: berekeresztúri Ferenczi Ágnes (1817- Berekeresztúr, 1885. jún. 24). – Tanulmányait Mv. és külföldi akadémiákon végezte. Segédlelkész, majd lelkész Sáromberkén (1837–47), Albert Márton utódjaként, és Erdőszengyelben (1842–), majd a mv-i. Vártemplomban szolgált (1842–52). A mv-i. Ref. Koll. professzora;
ALBERT János, Cs.,csehétfalvi
? † ? : unit. lelkész. – Nyárádszentlászlón szolgált (1815–52). Irod.: Biás; Nyárádszentlászló Unit. egyháztörténeti adatok (Mv., 1910)
ALBERT József
1925., † Marosugra, 1994. márc. 2.: ref. lelkész. Irod.: [Nekrológ] (1994. márc. 3.)
ALBERT Julius
Segesvár, 1877. jan. 23., † Beszterce, 1939. jan. 13.: tanár. – Apja tanár. – Segesváron érettségizett. A kv.-i egye.-en tanult, majd a jénai (1895. okt. 30.–), a berlini (1896. okt. 9.–97. aug. 7.) és a hallei egy. (1898. nov. 10.–99. dec. 9.) Bölcsészeti és Hittud. Karán folytatta és fejezte be tanulmányait.
ALBERT László, §
Petrilla, 1926. dec. 3.,† Mv., 2006. szept. 6.: festő- és iparművész. – Családja a Zsil-völgyi bányászéletből Mv.-re költözött (1940). Bőrdíszműves tanonc (1942–44), majd Bordi András tanítványa a mv.-i Városi Szabad Festőiskolában (1942–48), biztatására művészi pályára lépett, de megélhetési céllal bőrdíszműves inasnak is szegődött (1942–44). Kv.-on a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán Kádár
ALBERT Márton
Kiskend, 1774. okt. 8., † Görgény, 1837.: ref. lelkész. – Mv.-en tanult a Ref.Koll.-ban, teológiát Marburgban végzett. Lelkész Mezőkölpényben (1797–1804), Sáromberkén (1804–37), görgényi egyházmegyében tractualis ülnök (1812–), számvevő (1818. febr.–), jegyző (1822–), majd a görgényi egyházmegye esperese (1829–35). – F. m.: társsz.: Szíve kiömlése a mv.-i Ref. Koll.-beli ifjúságnak egy
ALBERT Márton
1806? † Mv., 1866. máj. 13.: ügyvéd. – Felesége: Szilágyi Teréz. – A mv.-i Ref. Koll.-ban tanult. Diák korában könyvtáros volt és összeállította a könyvtár betűrendes (1831) és két kötetben betűrendes és szakkatalógusát (1832). Ügyvédként az iskola megbízásából új katalógust szerkesztett (1857–58). Irod.: Farczády Elek: A mv.-i Bolyai tudományos könyvtár
ALBERT Michael, §
Apold, 1836. okt. 21., † Segesvár, 1893. ápr. 21.: szász tanár, költő. – Fr. Müller püspök testvérét vette feleségül (1863). – Az elemi iskolát szülőfalujában, az ev. gimn.-ot Segesváron végezte (1847–57), filozófiát és teológiát a jénai egyetem hittudományi karán (1857. okt. 9.–), teológiát és germanisztikát Berlinben (1858. okt. 16.–59. júl.
ALBERT Mihály
Karcfalva, 1808. szept. 29., † Gyergyóújfalu, 1861.dec. 2 v. 20.: r. k. pap, tanár. – Pappá szentelték (1833. aug. 28). Gimn.-i tanár Gyulafehérváron, Székelyudvarhelyen (1837–), Illyefalván (1839–), plébános Gyergyóalfaluban (1842–). A mv.-i R.K.Tanodában tanított. Részt vett az 1848-as forr.-ban. Ezért letartóztatták és bebörtönözték (1849–51). Kiszabadulása után Csíksomlyón, a mv.-i R.K.
ALBERT Mihály
Csíkszentmárton, 1832. okt. 2.,†.Kászonújfalu, 1902. máj. 18.: r. k. pap, tanár. – A gimn.-ot Csíksomlyón és Székelyudvarhelyen, teol. tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték (1859. júl. 24.). Káplán Baróton, Gimn.-i tanár Mv.-en (1862–64). Káplánként szolgált Székelyhodoson (1864–), Szentegyházasfaluban (1866–), Csíkszentimrén (1868–), Székelyvéckén (1873–), Székelyudvarhelyen (1876–). Lelkipásztor Székelykálon (1877–), Balánbányán nyugdíjazásáig (1881–85).
ALBERT Miklós
? † ?: ref. lelkész. – Székelycsókában szolgált (1897–1921). Nevéhez fűződik a papilak (1901) és a tanítói lakás épületének bővítése (1911), a ref. templom orgonájának a beszereltetése (1912). Megkezdte és rendszeres bejegyzéseket végzett az Aranykönyv-be, amely a falu népességi adatait összesítette, tükrözve a falu gyors elsorvadását. Irod.: Székelycsóka
ALBERT Sándor
? † ? : ref. lelkész. – Székelycsókában szolgált (1946–54). Irod.: Székelycsóka
ALBERTINI Zoltán
Mv.,1926., † Mv., 2008. márc. 28.: edző, oktatómester. – Iskoláit Mv.-en végezte a Fémipari Középisk.-ban (1948). Oktatómester a Bolyai Farkas Líc.-ban. Tanfelügyelő ? A mv.-i Iskolás Sport Klub jégkorongozóiból alakult gyeplabda csapat edzője volt. Irod.: Szucher: Egy régi-új sportág (Nú., 1993. febr. 12.); [Nekrológ] (Nú., 2008. márc. 29)
ALBERTUS Francisci de Philipesz
? † ? : diocesis. –Erdélyi diák, beiratkozott a krakkói egyetembe (1519. júl.18.). Irod.: Tonk 1979
ALBINI Augustin Vasile
Szászsebes, 1822, † ? : g. kat. pap, tanár. – Gimn.-i tanulmányait Gyulafehérváron és Balázsfalván, a teológiát Bécsben végezte. Balázsfalván líc.-i tanár (1844–45), belekeveredett a Lemeni püspök elleni perbe és ezért tanári állásából felmentették és kitették a klérusból is. Cs. és kir. irodatiszt Dicsőszentmártonban (1854–). Irod.: Comşa–Seiceanu; Jud. Alba
ALBISI Kelemen, Albisi Clemens
? † Disznajó, 1761: ref. pap. – Felesége: Vajda Krisztina (1721.?.- 1787). – Mv.-en subscribált (1725). Kibéden volt iskola-mester (1730–31), majd a görgényi egyházmegyében működött (1735). Lelkész volt Magyarrégenben (1734–37), Abafáján (1741–50), Pókában (1751–56) és Disznajón haláláig (1757–61). Irod.: Abafája; Ősz
ALBISI WASS Gábor, albisi, Vass Gábor, Albisi Wass Gabriel
Kézdialbis, 1700 k., † 1765 után: ref. lelkész, esperes. – Nagyenyedi tanulásának befejeztével (1723. ápr.) rektor lett Nagybányán, ahonnan két év múlva külföldre ment s a franekeri (1725. okt.), majd pedig az oderafrankfurti (1726. aug.) egyetemre iratkozott be. Hazájába visszatérve Mv.-en segédlelkész Bonyhai Simon György káplánja (1730). Azután berekeresztúri (1731) a
ALBON Tibor, §
Kv., 1927. márc. 2., † Mv., 1992. ápr. 18.: orvos. – Felesége: Horváth Albon Olga (1930–2012). – Kv.-on a Ref. Koll.-ban érettségizett (1946). MOGYI általánosorvosi szakán végzett (1952). Egyetemi tanársegéd a MOGYI Anatómia katedráján, majd körzeti orvos Marosbogáton; ismét Mv. működött az Anatómia tanszéken (1952–59). Üzemiorvos a mv.-i bútorgyárban (1959–75).
ALBU Constantin, §
Orodel,1926. aug. 23., † Mv., 2005. jan. 5.: tanító, tanár, újságíró. – Tanulmányait szülőhelyén végezte (1951–53). Pagocsán (1953–54), Mezősámsondon (1964–62), Marossztgyörgyön (1962–66), Mv.-en a 2-es sz. Ált. Iskolában (1966–86), a 4-es sz. Általános Isk.-ban tanított, ahonnan nyugalomba vonult. Az AS Fulgerul nevű sportegyesületnek volt titkára. Mv. sportéletéről tudósította 40 éven
ALBU Corneliu
? † ? : ügyvéd, polgármester, prefektus. – Mv. főügyésze. A megyei közigazgatási bizottság tagja (1919); a város főügyésze. Mv. polgármestere (–1920. okt. 22.-ig). Lemondása után ügyvédi irodát nyitott és a város tisztifőügyésze lett. A Banca Românească ügyésze (1920); MT megye és Mv. város főispánja (1922. jan. 30.-aug. 10.). Lemondása
ALBU Ferenc
? † ? : tanító. – Mv.-en subscribált (1751). Tanító Désfalván (1757- 59 – 76), Dányánban (1776–86), Ádámoson (1787–92), később Oláhkocsárdon szolgált (1793–95). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1., 2., 4.
ALBU Iacob
? † ? : malomtulajdonos. – Mezőpagocsában volt malma (alapították 1910), ahol öt alkalmazottal dolgozott. Az államosításkor kisajátították a malmot, és még a lakóházát, földjeit és minden személyes vagyonát, állatait is elvették. Az államosított malom élére Szász Gábort nevezték ki ügyintézőnek (1948. jún.17.). Irod.: Bartos Zoltán
ALBU Ioan, §
Görgényhodák, 1918. ápr. 7., † Kv., 1997. jan. 6.: jogász, egyetemi tanár. – Hadnagyi rangban harcolt a II. vh.-ban. Tanársegéd (1949–52), lektor (1952–64), előadótanár (1964–70), professzor (1970–83) a kv.-i BBTE jogi karán. Doktorátust szerzett (1964). Dolgozatokkal részt vett a pozsonyi (1974) és az uppsalai (1979) nemzetközi konferencián. Kitüntetése: a Román
ALBU Nicolae, §
Görgényadorján, 1910. ápr. 7., † Balázsfalva, 1986. jan. 17.: író, irod. történész. – Tanulmányait Görgényszentimrén kezdte, Mv.- en folytatta a tanítóképzőben (1929), majd Kv.-on az egyetemen történelem szakot végzett (1945–49). Tanított Petelén, Mezőszentmártonban, Szászrégenben, Nyárádszentbenedeken, Görgényadorjánban. A szászrégeni Tinerimea Română Egyesületben tevékenykedett, előadott az Astra összejövetelein; dolgozott a megyei tanfelügyelőségen
ALBU Tibor
Szatmárnémeti, 1927, † Mv.,1998. dec. 18.: orvos. – A MOGYI orvosi karán végzett (1953). A gernyeszegi TBC utókezelést követő Preventórium igazgatója, főorvos.A Teleki kastélyban működik a Preventórium. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1998. dec. 19.); Kiss–Péterffy–Péterffy
ALBU Vasile
?, † ?: tanító. – Görgényorsován tanított, s kezdeményezésére fából egytantermes román tannyelvű iskolát építettek (1892).
ALBU Zaharia
? † ?: tanár. – Pedagógiatanár (1948–53) és igazgató a szászrégeni Román Ped. Líc.-ban (1951–53). Irod.: Chertes-Cioată
ALDEA
(Hargita), 1894. okt. 20. † Szászégen, 1971. jún. 17. Maroshévízen temették: ort. pap, esperes, vikárius – Szülőhelyén és Brassóban tanult, Naszódon érettségizett (1913), majd Szebenben a papklpzőintézetben teológiát (1914–16), Bp.-en filozófiát halgatott(1916–18). Bp.-en a Petru Maior Egyetemi Diákszövetség elnöke. Ebben a mínőségében vett részt a gyulafehérvári román nemzetgyűlésen (1918. dec.1.).
ALDEA Aurel
? † ? : ort. pap. – Ballán szolgálata idejében (1954–64), renoválták a régi templomot kívülről (1956), kicseréltette a templom ablakait. Irod.: Şincan 2006
ALECU Erica, Rosenfeld Erika
Bp., 1941. okt. 11., † Mv., 2008. szept. 22.: tanár, képzőművész. – Tanulmányait Kv.-on végezte: 10. sz középiskolában (1948–55), a Gh. Coşbuc Líc.-ban (1955–59), a BBTE Történelem-Filozófia Fakultásán (1964). Mv.-en tanított 40 évet, humán szociológiát. Aligazgatója (1990–93), majd igazgatója (1993–98) a Ion Vlasiu iskolának. A Megyei Tanfelügyelőség és a Tanerők
ALESIUS Josephus
? † ? : ev. pap, tanár. – Jénában tanult (1743). A segesvári gimn.-ban lektor (1749–52), majd rektor (–1756-ig); lelkipásztor Szászszentlászlón (1761–79). Irod.: Szabó–Szögi
ALEXANDRU Ioan
Marosszentgyörgy, ? † ?: ort. pap. – Szülőfalujában, majd Marosagárdban (1923–39) tevékenykedett. Szolgálata idejében az Esperesi Tanács egész Erdélyben pénzgyűjtést szervezett, hogy ort. templomot építhessenek, ám ez nem valósult meg, az összegyűlt pénzt más célokra fordították (1923). Még szolgált Mezőszabadban (1941–49), ahol bővítette a papi lakot és a hozzátartozó gazdasági
ALEXANDRU Ioan, §
Csufud, 1888. máj. 22. † 1975. Marosszentgyörgyön a régi g. kat. templom temetőjében temették el.: g. kat. pap. – Elemi iskolát a szülőfalujában, g. kat. líc.-ot és teológiát Balázsfalván végzett (1911) és pappá szentelték (1911. okt. 23.). Marosszentgyörgyre plébánosnak nevezték ki (1911. nov. 8.). A következő évben új paróchia épületet
ALFIRI Mária-Magdolna
1954., † Szászrégen, 2002. dec. 10.: tanár. – A szászrégeni 5-ös sz. iskola aligazgatónője, az Augustin Maior Állami Gimn. aligazgatónője. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2002. dec. 12.)
ALGAI Ignác
? † ?: állomásfőnök. – Mv.-en volt MÁV-állomásfőnök, a király kitüntette (1915. szept. 28.). Nagyváradra (Várad-Velence állomás) helyezték át. Irod.: Bernády; Időtár 2.
AL-GEORGE Sergiu, §
Mv., 1922. szept. 13., † Buk., 1981. nov. 9.: orvos, nyelvész, orientalista, filozófus, fordító. – Iskoláit a mv.-i Mihai Viteazul katonaiskolában kezdte, majd Kisinyovban és Buk.-ben a Matei Basarab Lic.-ban fejezte be (1939), orvosi tanulmányokat is Buk.-ben folytatott (1949). Szanszkrit nyelvet tanult. Buk.-ben orr-fül-gégész szakorvosként dolgozott, immuniológiai kutatásokat is folytatott.
AL-GEORGE Vasile, § Al-George Vazul, V.A.G.
Oláhszentgyörgy, 1895. febr. 24.,† Buk., 1960. márc.18.: költő, újságíró, fordító, jogász, katonatiszt. – Szülőfalujában, Naszódon, Balázsfalván végezte iskoláit (1905–11), majd Botoşaniban altisztklpző iskola tanulója, Buk.-ben jogot hallgatott és sziniakadémiát végzett. Önkéntesként részt vett az I. vh.-ban. Tisztviselő Buk.-ben az Oktatási és a Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztériumban. Kv.-ra költözött, szerkesztette a Glasul
ALIA Farkas
? † 1615–1621? : főispán. – A Báthoriak bizalmasa, háromszéki főkapitány (1612–), Bethlentől tanácsosi és udvarmesteri méltóságot kapott, Küküllő vm. főispánja (1608–20). Az ő idejében buni Bethlen Farkas is főispán volt. Vajdaszentiványi birtokos, támogatta a ref. egyházat. Irod.: Mo. főispánjai; Trócsányi 1988; Vajdaszentivány
ALIA Mária, Kemény Simonné
? † 1660,: földbirtokos.- Esküvőjük Bonyhán volt (1654). A bonyhai ref. eklézsia textíliagyűjteményében lévő abrosz (17.-i) a mennyegző alkalmából készült és utólag került a ref. egyház tulajdonába. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1.
ALIA Samuel, Allia Sámuel, karatnai v. korotnai
? † Fogaras vára, 1638., temetését a bonyhai birtokán rendezzék meg: főispán. – A. Farkas és losonczi Bánffy Margit fia. Felesége: Lórántffy Kata, L. Zsuzsanna testvére. Leánya: Allia Mária Zolyomi Miklósné. Sógora I. Rákóczi György. -Udvarhelyszék főkapitánya (1635), Kisküküllő vm. főispánja (1635–), a keresztesmezei táborban a székelység tábornoka (1636). Végrendelete szerint
ALMÁDI Anna, szavai, Cserényi Farkasné
? † 1618. aug. 13. után: birtokos. – Almádi Gáspár és Szilvási Zsófia leánya. Testvérei: Mihály, Druzsina Rudnai Istvánné, Jaxit Istvánné, Ombrozi Mikósné, kinek leányai Zsuzsanna és Judit. Férje: 1. szopori Sulyok János, 2. alsóabásfalvi Cserényi Farkas, aki fejedelmi belső tanácsos, Belső-Szolnok vm. főispánja, portai követ volt (1624). 3. Földvári
ALMÁDI Gáspár, szávai;
? † 1601.: birtokos. – A. Bálint és kozmatelki Jankafi Katalin /Jankaffy Kata (1530–1578) fia. Felesége: Szilvási Zsófia († 1610). Gyermekeik: A. Bálint, kinek felesége Szentiványi Zsuzsánna; Druzsina Margai Istvánné; Kata Ombrozi Miklósné; Anna Cserényi Farkasné, majd Földvári Györgyné. Nagy birtokos „sok jószág úra”, bőkezű pártfogója az unit. egyháznak (1593).
ALMĂŞAN
? † ?: gör. kat. pap. – Dicsőszentmártonban szolgált, a mai Bozias városnegyedben, akkor még Boziatelepen. Felépítette a Szt. Mihály és Gábor arkangyal g. kat. templomot (1887), amelyet (1948) átadtak az ort. egyháznak. Irod.: Târnăveni, cult.- ist.
ALMĂŞAN Ioan
? † ? : gör. kat. pap. – Dicsőszentmártonban tevékenykedett (1872–77). Irod.: Târnăveni, cult.- ist.
ALMĂŞAN Ioan
? † ? : párttitkár. – A mv.-i városi pártbizottság első titkára (1961. máj. 6.). Irod.: Időtár 4.
ALMĂŞAN Teodor
? † ?: gör. kat. pap. – Dicsőszentmártonban szolgált, a mai Bozias városnegyedben, akkor még Boziatelepen. Felépítette a Szt. Mihály és Gábor arkangyal g. kat. templomot (1887), amelyet (1948) átadtak az ort. egyháznak. Irod.: Târnăveni, cult.- ist.
ALMĂŞAN Traian
Segesvár, 1921. okt. 6., † Somostelke, 1944. szept. 20.: örsvezető. – Katonai szolgálata teljesítése közben halt hősi halált. A II. vh.-ban szakaszvezető a Románia é-ny.-i felében folyó harcokban. A 9. hadosztály 132. századával részt vett a marosorbói súlyos harcokban, ahol elesett, 24 társával együtt temették el Mikefalván. Irod.: MMK; Suciu
ALMÁSI András
? † ? : unit. lelkész. – A 3. ismert unit. lelkész a ravai egyházközségben (1730–1740). Irod.: Rava
ALMÁSI Domokos, Almásy Dominik, Almásy Domokos
1830.? † Mv., 1893.: patikárius,. – Az 1848–49-es szabadságharc résztvevője, mint gyógyszertári segéd. A bécsi Egy. Gyógyszerészeti Karának hallgatója (1855–57). Jeney Alberttel (1834–1878) Mv.-en a M. Korona Gyógyszertár tulajdonosa (1865–72). Volt még takarékpénztári pénztáros, törvényhatósági bizottsági tag, ref. egyházi tanácsos, tűzoltó főparancsnok. Irod.: Péter H. M. 2013
ALMÁSI István
? † ? : ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1696). Haranglábon lelkész (1718–19). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.
ALMÁSI János
? † Bonyha, 1655.: ref. lelkész. – Bonyhán volt lelkész, és két ízben volt vizitáció nála (1653. dec. 11.; 1655. nov. 3.). Irod.: Bonyha és egyháza; Koncz 1879; Küküllői Ref. Egyházm.1.
ALMÁSI János
? † ? : unit. lelkész. – Nagyteremi papja, Derzsbe rendelték (1731). Irod.: Kénosi–Uzoni 2.
ALMÁSI József
? † ? : jegyző. – Mv.-i városi jegyző (1703–1713). Irod.: Erdély országának három könyvekre osztatott törvényes könyve… (Kv., 1815–16); Időtár 1, Pál-Antal 2006; Tonk 1994.
ALMÁSI József
1780., † Mv., 1849.: alkapitány. – Felesége: Sálomé (1800–1869. jún. 24.), volt Enyedi Sándorné. – 1848–49-es honvéd. Mv.-en volt polgárőr alkapitány a Szentgyörgy utcai negyedben (1848. ápr. 19.–). Irod.: Gyászjelentő; Időtár 2.; Pálmay József
ALMÁSI Lajos
? † 1849.: honvéd. A mv.-i ref. temetőben nyugszik.- 1848–49-es honvéd. Irod.: Csekme
ALMÁSI Miklós
? † ? : tanító. – Nyárádszentlászlón tanított (1732). Irod.: Nyárádszentlászló
ALMÁSI Zsuzsa, § Feszt Tiborné
Arad, 1921. dec. 14., † Mv., 1994. dec. 26.: orvos, kórboncnok. – Kv.-on az Állami Leányiskolában érettségizett (1940); oklevelet szerzett Mv.-en az OGYI Ált. Orvosi Karán (1953); az orvostudományok doktora (1972). Mv.-en az OGYI Szövettani Tanszékén gyakornok, tanársegéd, adjunktus (1953–70); a m. nyelvű sejt- és szövettani órák előadótanára (1970–77). Az
ALMÁSSY Endre, § Almásy Endre
Mv., 1875. nov. 24., † Bp., 1929. szept. 3.: színész, színigazgató. – Az országos színiakadémia elvégzése után Nagykikindán lépett fel (1897), Óbudán és Kecskeméten (1899–1902), több éven át a pécsi színház tagja volt; a szegedi színház igazgatója (1909–20); a bp.-i Nemzeti Színház tagja (1920–). Az Orsz. Színészegyesület Színészképző isk.-jában a
AMBRUS Győző
Mv.,1935. † ?: grafikus. – Londonban telepedett le. A Royalűle of Art-ban végzett. Munkái : illusztrálás, rézkarcolás és litografálás. Irod.: Szabó–Kállai
ANTAL Imre
Gyimesfelsőlokon szül.1944. Mv.-en a Művészeti Líc.-ban végzett, Bordi András és Nagy Pál voltak a tanárai. Szülőfalujában volt rajztanár. Hazai kiállításokon és külföldön szerepelt Magyarországon, Svédországban, Németo.-ban, az USA-ban ismertette a gyimesi táj zépségeit, a csángó népszokásokat. Irod.: Szabó–Kállai
APOR Péter
1676–1752. Küküllő vármegye főispánja, királybíró, örténetíró. F. m.: Metamorphosis Transilvaniae.