Szerző: Fülöp Mária
URMÁNCZY Nándor, §
Maroshévíz, 1868. okt. 1.† Maroshévíz, 1940. okt. 31.: jogász, politikus, újságíró. – U. János (1807–1876) és Novák Mária Magdolna (1836–1900) fia, a család 6. gyermeke. Apja halála után, keresztapja, Száva Gerő brassói gyógyszerész (1833–1906) és felesége Novák Anna vette gondozásba, és ezért tanult Brassóban. Felesége: 1. Pallay Ezsébet, rövid ideig
URR György
Mv., 1830. júl. 24., † Mv., 1883. dec. 29.: pedagógus, szerkesztő. – Testvérei: U. Teréz Staudner Mátyásné; U. Károly. Felesége: br. Diemar Irma. Gyermekeik: Mari, Ida, György, Andor, Zoltán, Ilona, László. – Bölcseleti és teol. tanulmányait a mv.-i ref. koll.-ban végezte. A marburgi egy.-en filozófiát és teológiát tanult (1855. okt.
URR Viktor
Mezősámsond, 1891., † ?: főtüzér, szabómester. – Az I. vh. –ba való mozgósításkor vonult be katonának Nagyszebenbe, a 12. tüzérezredhez (1914). Az olasz és az orosz harctereken harcolt hősiesen: Varsó, Krakkó, Stryj, Lemberg, Cernovic, Przemysl, Ariago és Götz mellett (1919. aug. –). Kitüntetései: bronz vitézségi érem, Károly-csapatkereszt, magyar, bolgár és
URSACE-GOMBOŞIU, Any
Abrudbánya, 1900., † ?: zeneszerző. – Elemi iskolás korától tanult zongorázni, ezt folytatta Szebenben és a kv.-i konzervatóriumbán. Mv.-en képezte tovább zenei ismereteit László Árpád, Zeno Vancea és Trózner József irányításával. Buzdították népzene gyűjtésre, az abrudbányai mócoktól gyűjtött addig ismeretlen darabokat. – F. m..: Imagini din Ţara Moţilor (balett-szvit, bemutató
URSACHE Grigore, Ursace Grigore
Oroszborgó, 1893. okt. 10., † Mv., 1969. febr. 5.: orvos, sebész, bőrgyógyász, röntgenorvos. – Az orvosi egyetemet Kv.-on végezte (1920). Mint egyetemi hallgató kivette részét az egyesülésért folytatott küzdelmekből: a kv.-i Nemzeti Gárda létesítése a nevéhez fűződik. Az egyesülés után Kv.-on működött, részt vett Olaszo.-ban Barlettában a hadifoglyok tífuszjárványa felszámolásában.
URSINUS, Johannes, János
Beszterce, ? † Segesvár, 1611. márc. 22.: krónikaíró, besztercei származású. – Rektor volt a kőhalmi iskolánál (1599–1602), segesvári jegyző lett (1603–1611) és mint ilyen Segesvári krónikát írt (366-tól 1610). Latin nyelven írta művét, az 1599. évtől Georg Kraus fordította németre, m. fordításban az ő neve alatt közölték. – F. m..: Chronolagia
URSU, Maria
? † ?: tanár. – A mv.-i Felsőbb Kereskedelmi Isk.-ban tanított (1927–31). – Irod.: Înv. comercial econ.
URSU, Simeon
? † ?: ?. – F. m..: társsz.: Cod administrativ (Tg. M., 1936). – Irod.: Fülöp–Ferencz.
Ursuly Todor
? † ?: jobbágyfalvai. – Irod.: Közlemények a Cs. Kir. 62. gyalogezred történetéből (Mv., s.a.).
URSZULY Katalin
Marosújvár, 1921., okt. 21 † ?: költő. – Kolozsváron volt diakonissza, a város bombázásakor, 1942-ben sebesülteket gondozott a kórházban. Aztán Gyulakutára került, tisztviselő volt a hőerőműnél. Férjhez ment, a család Mv.-re költözött, Katalin könyvelőként dolgozott az Elektromaros vállalatnál. Egyedül nevelte unokáját, Magdolnát, aki eljuttatta a Népújság szerkesztőségébe azt a két
URSZULY László
Vajdaszentivány, 1888., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése és a katonaság után gazdálkodó lett 40 holdon. Az első vh.-ban mint tizedes harcolt, megsebesült. A Gazdakör elnöke, a g. kat egyház tagja volt. – Irod.: Székelyföld í. k.
URZICĂ Dumitru
? † ?: városi tisztviselő, főszámvevő. – A városi közüzemek igazgatója, amikor a városi főszámvevői állást bízták rá (1931). Ellene belügyminiszteri vizsgálat folyt hivatali visszaélés és sikkasztás gyanújával, fel is függesztették, de a tartományi kormányzóság visszahelyezte állásába (1939) Tagja volt az Apostolii Vadász Egyesületnek (1940) – Irod.: Időtár 3; Societatea de
URZICĂ, Gavril
Fülpe, 1914. júl.10., † Lőrincidűlő, 2008. szept. 12.: tanító. – Tanítóképzőt Mv.-en végzett (1934). Zeteváraljára, majd Maroshévízre nevezték ki. A háború kitörésekor behívták katonának és a frontra küldték. Bacăuban tiszti iskolát végzett (1935–1936). Vitézségéért „Coroana Românie cu spadă” cl. a V-a érdemrenddel tüntették ki. A háború után Mezőgerebenes Lőrincidűlő falujába (Maros)
URZICĂ, Vasile
Várvíz, 1872. jan. 13., † Várvíz, 1971: gör. kat. lelkész. – Balázsfalván érettségizett (1891) és teológiát végzett (1895), pappá szentelték (1900. aug. 26.), és szülőfalujába nevezték ki lelkésznek. A leégett templom (1899. nov. 9.) helyett a hívek közadakozásából és a biztosító által fizetett kártérítésből új kőtemplomot építtetett, felszentelték (1902. nov.
USEC, Vasile
? † ?: ort. pap. – Tekeújfaluban szolgált (1953–65). – Irod.: Reghin, Protopopiat.
USTEA, Teofil
? † ?: titkár. – A Mv.-i Kereskedelmi és Iparkamara titkára. Tagja volt annak a bizottságnak, amely visszavette a Mv.-i Szovjet Parancsnokságtól a KIK székházát (Városháza u. 1. sz.) (1945. okt. 28.). A KIK anyagi segítséget nyújtott a görög népnek (6000 lejt, 1943. jan. 10.), majd táncos teadélutánt is szerveztek,
UTCZÁS András
Mv., 1909. jún. 27., † Szovjetunió, 1943. jan. 17.: százados. – A mv.-i 26. kísérő könnyű tábori ágyúsüteg parancsnoka a doni hadszíntéren vívott harcokban esett el. – Irod.: Berekméri 2015.
UZONI József
? † ?: tanító. – Mv.-en subscribált (1707). Magyarrégenben volt mester. – Irod.: Ősz.
UZONI Mihály
? † ?: tanító. – Mv.-en subscribált (1707). Tanított Csáváson (1716–25), Gógánban (1726–34) és Radnóton (1739–41). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 4.
UZONI Sz. Balázs
Uzon, ? † Gyulakuta, ?: ref. lelkész, iskolamester, tanár. – Kelemen Lajos véleménye szerint a nevében szereplő Sz. betű a teljes családnevének (Szabó) rövidítése lehetett. Valószínűleg Gyulafehérváron tanult. Déván lelkész, majd Bonyhán rektor. Kegyúri segítséggel Wittembergben folytatta a teológiát (1640 k.). A kv.-i schola seniora (1658), Apáczai tanítványa, a puritanizmus, az