ÁGAI László
1884., † ?: tanár. – Gyakornok a mv.-i Ref. Koll.-ban (1909–10). Irod.: Mv. tört. 2.
ÁGNER Béla
Mv., 1885. jún. 28., † Nowe Miesto közelében, 1914. dec. 11.: tanár, tart. hadnagy. – Apja szűcsmester volt. – Középiskoláit a mv.-i R. K.. Főgimn.-ban, a főiskolát a kv.-i egyetem bölcsészeti karán végezte (1904-08). Egyetemi hallgató korában tanított a kv.-i De Gerando féle leányiskolában, utóbb Kézdivásárhelyen, Csíksomlyón, Csíkszeredában. Az első
ÁGOSTON Albert
Székelykál, 1921. márc. 28., † Mv., 2005. febr. 22.: közgazdász, jogász. – Á. Albert, földműves és Adorjáni Judit fia. Felesége: Luda Olga Erzsébet tanítónő. – Mv.-en a Ref. Koll.-ban érettségizett (1941); a kv.-i BTE Jog- – és Államtudományi Karán szerzett oklevelet (1945), majd doktorált. Mv.-en törvényszéki gyakornok (1945–46), de eltávolították.
ÁGOSTON Alexandru, Ágoston Sándor
? † ?: százados. – A MAT mv.-i securitate „F” iroda főnöke, százados (1958), őrnagy (1967). Irod.: Bartos 2012
ÁGOSTON Elek, kisjókai
? † ? : tengerésztiszt, vállalkozó. – A bp.-i nyugdíjas tengerésztiszt konzervgyárat létesített a mv-i Csillagközben (1941), a következő évben már a német és m. hadsereg számára szállított. Irod.: Időtár 3
ÁGOSTON Ignác
Barót, 1870. szept. 3., † 1936. márc. 27.: r. k. pap. – Gimn.-ot Székelyudvarhelyen és Mv.-en, teologiát Gyulafehérváron végzett. Pappá szentelték (1893. júl. 16.). A kv.-i egyetemen folytatta tanulmányait (1893–94). Mv.-en gimn. tanár (1894), szolgált még Csíkrákoson (1895), Tusnádon (1896), Türkösön káplán, Maroshévízen (1904), Szőkefalván (1924–32), Marosújváron (1932–). Irod.: Ferenczi Sándor
ÁGOSTON Vilmos
Mv.,1947. júl. 8.,† San Antonio (Texas), : író, újságíró, kritikus. – Felesége: Ágoston Gabriella.(1971).leányuk: Ildikó. – Mv.-en tanult és érettségizett (1965).Többféle munkát kipróbált: volt bútorgyári segédmunkás, csillés Balánbányán, építőtelepi munkás Kv.-on. Angol-magyar szakos hallgató a Babeș-Bolyai TE-en tanári képesítést kapott (1972). Angol nyelvet és világirodalmat tanított Csíkszeredában (1972–78), Mv.-en a RTV-stúdió
ÁGOTA Imre
? † 1804. okt. 4.: r.. k. pap. – Szolgálati helyei: Gyergyószentmiklós (1796), káplán Székelyudvarhelyen, Mezőszengyelen plébános (1800). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
ÁGOTA János
? † 1839. márc. 7.: r. k.. pap. – Kv.-on vșgezte egyetemi tanulmțnyait (1784). Szolgálati helyei: tanár Székelyudvarhelyen; plébános Nyárádköszvényesen, Nyárádremetén (1783–96), Abosfalván (–1802), Hosszúaszón (1803), Vízaknán plébános és alesperes (1817–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
ÁGOTHA Anna, székelyudvarhelyi, Pataky Miklósné
1837, † Bp.,1879. okt. 8. Mezőmadarason temették a férje mellé.: földbirtokos, iskolaalapító. – Férjével a vagyonukat a mezőmadarasi iskola építésre adományozták. Felépült az iskola (1902) és az adományozókról Pathaky-Ágotha Ref. Népiskolának nevezték el (1908–). Az iskola újból felvette az alapítók nevét (2000). Irod.: Koronázási emlékkönyv (Bp., 1874); Maros megye; Sepsiszéki
ÁGOTHA Demeter
Székelyudvarhely, 1742., † Kézdivásárhely-Kanta, minorita szerzetes, tanár. – Firtoson lépett be a rendbe. A noviciatus után Kv.-on filozófiát, Eperjesen teol.-t tanult, pappá szentelték (1768). Kézdivásárhelyen tanár, Firtoson házgondnok, Mv.-en és Kézdivásárhelyen hitszónok, Firtoson volt lelkész házfőnök. Majd Kézdivásárhelyen tanár, itt jelent meg három iskoladrámája. – F. m.: De Philippo rege Macedonum
ÁGOTHA Endre, Ágotha András
Székelyudvarhely, 1889. júl. 31., † Mv., 1955. szept. 29.: r. k. esperes-plébános. – Pappá szentelése (1913. jún. 22.) után Nagyernyében szolgált (1913–), majd Vulkánban, Gyergyszentmiklóson, Csíkszeredában. Mv.-en a R. K. Gimn.-ban hittan tanár (1915–19), később Ákosfalván (1921), Szentháromságon (1924) átvette a plébánia vezetését (1924. jún. 1.–28). Az Egyházmegyei Főhatóság rendeletével a
ÁGOTHA János, székelyudvarhelyi
Torda, 1808. febr. 29. † Nagyszeben, 1880. ápr. 28.: festő. – A mv.-i Kaszinónak ajándékozta V. Ferdinánd arcképét (1836). Irod.: Kelemen Lajos 2009, Lyka; Szabó László: Magyar festőművészet (Bp., 1916)
ÁJVÁSZ AJTONY Jenő
Székelykeresztúr, 1890.,† Mv.,1955: gyógyszerész. – Ájváz Kristóf és Szenkovits Róza fia. – Középiskolás Erzsébetvároson, az egyetemet Kv.-on végezte, diplomázott (1911), majd Bécsben és Bp.-en folytatta tanulmányait. Gyógyszerész Székelykeresztúron. Csíkszeredában a Fekete Sas gyógyszertárat működtette Árpád tesvérével (1923–). A világ-háborúban az erzsébetvárosi hadikórház vezetője, főhadnagy rangban. Balatonbogláron fogságba, hadifogolyként oroszországba került (1946-ban
ÁJVÁZ Kristóf
Szászdája, 1860.,† Bp., 1920 : kereskedő. – Felesége. Szenkovits Róza (1868–1944). Gyermekeik: Kálmán (1901–1924), Araka Fodor Boldizsárné (1888–1941); Jenő-János (1890–1955); Béla (1895–1985); Mária (1941–), Béla-Kálmán (1943–), Aranka Fodor Boldizsárné (1888–1941); Jenő-János (1890–1955); Béla (1895–1985); Margit (1897–1976), dr. Nagy Gyula (1896–1976) felesége; Lenke (1893–1981), dr. Gábos Istvánné, gyermekeik: Edit és Zoltán; Dezső
ÁKOSFALVI András
? † ? : tanító. – Gógánban tanított (1641). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
ÁLGYA János, alsókománai
Mv., 1866.,† 1904.: gépészmérnök. – Bp.-en a M. Kir.-i Technikai Egyetem – MKTE mérnöki karán tanult (1886–91), vizsgát tett (1891). MÁV mérnök. Irod.: Pálmay; Sigmirean
ÁLGYA Zoltán
? † ? : költő. – Részt vett a Mv.-en rendezett Zord Idő irodalmi esten (1919. dec. 8). Versei jelentek meg a Zord Időben, a Nyugatban. – F. m.: antolog.: Zórd Idő antológia (Mv., 1998). Irod.: Időtár 3; Zord Idő