Szerző: Fülöp Mária
ÖKRÖS Árpád
Mv., ? † ?: újságíró. – Mv.-en élt de életéről csak annyit tudunk hogy még a II. vh. után is az Agrárbankban volt tisztviselő. Az OMP tagja (–1933, bírálta a párt vezetőit ezért eljárást indítottak ellene, kilépett a pártból..Könyve egyéni műfajú várostörténet, útikalauz amelyben pontos adatokat szolgáltat a város 1854–1937 közötti
ÖKRÖS Péter
? † ?: szerkeztő. – Főszerkesztője Szászrégenben A Jelen (1910) c. lapnak. Irod.: Bíró Donát; Szabó Mihály: A régeni sajtó történetéből (1.) (V. Z., 1983. márc. 20.).
ÖLLERER Erika, Lázár Tiborné
Mv., 1938. szept.11. † ? él :gyógyszerész. – Nagyszlontán (1961–65), Szentpálon (1965–68), főgyógyszerész a mv.-i 8-as sz. Gyógyszertárban (1969–93). Irod.: Bérczes Judit
ÖLLERER János, Öllerer Johann
? † ? : kertész, kereskedő. – Fiai. József, János. – Az osztrák származású Öllerer család kisüzemi szabadföldi 70 áras Poklos parti és üvegházi virág- és dísznövénykertészete a mv.-i koronkai úton és üzlete a mai Főtér 44. szám alatt (Bolyai u. 1.) volt. Kertésztanuló tartására kapott engedélyt (1917). Kv.-on termény- és
ÖLLERER József
Szurduk, 1902. ápr. 2., † Mv., 1984. márc. 20.: agrobiológus, virágkertész. – Felesége: Halász Ágnes (1903–1981). – A középiskolát Mv.-en, az agrártudományi egyetemet Bp.-en végezte. Mv.-en virág- és zöldségtermesztéssel foglalkozott, virágkertészetet létesített. Virágaival kiállításokon díjakat szerzett (1920–37). Az államosítás után is folytatta kisérleteit a virág- és zöldségnemesítés terén. Az építési tervei
ÖLLERER József
Mv., 1933. dec. 26., † Bp., 1991. ápr. 30. Mv.-en nyugszik.: filmoperatör. – A középiskolát a mv.-i Ref. Koll.-ban végezte (1951), buk.-i Filmművészeti Egyetem befejezése után (1955) az akkoriban induló Román Televízió első operatőr gárdájának tagja. Számos új műsort honosított meg, havi rendszerességgel az etnográfia, a természet világába vitt a Jöjjön
ÖLLERER József, Johan
St. Polten, 1869, † Mv., 1938.: kertész. – A fia Ö. J. (1902–1984). A bécsi egyetemen tájkertészeti szakképzést nyert. Meghívták a Jósika család szurduki bírtokára (1896 k.), ahol üvegházakat, télikertet, parkot épített. Hasonló tevékenységet folytatott több erdélyi nemesi család birtokán, utolsó állomáshelyéről a Haller család kerelőszentpáli bírtokáról Mv.-re költözött, ahol a
ÖLLERER Klára
Mv., 1932, † Mv., 2011. orvos. – A mv.-i 4-es sz. Leánylíc.-ban tanult és érettségizett (1951). A MOGYI orvosi karán végzett (1957). Buk.-ben élt, négy év pszichológiát végzett az egyetemen.Közlekedési balesetben halt meg. Irod.: Kiss-P.- P
ÖLVEDI Domokos
Marosjára, 1907., † ? : gazdálkodó – Iskolái elvégzése után a szülői háznál tanult gazdálkodni, azután önállósította magát 20 hold földjét művelte szakszerűen, haszonállatok tenyésztésével is foglalkozott. A ref. egyház presbitere, az Erdélyi Birt. Szövetség elnöke, a Szociális Bizottság tagja, községi bíró (1940–). Irod.: Széklelyföld í.k.
ÖLVEDI Ignác
Marosjára, 1896., † ?: gazdálkodó – Iskolái elvégzése után a szülői birtokon gazdálkodott, majd önálló gazda lett Marosjárán (1919–). A szövetkezet ügyvezető könyvelője, a Szociális Segélyző Bizottság tagja. Több verse jelent meg környékbeli lapokban, az országzászló szentelésekor is az ő versét szavalták. – Irod : Gulyás ; Székelyföld í.k.
ÖLVEDI Ignác
Marosjára, 1922. jan. 16., † ? : hadtörténész. – Katona (1941–44); partizán Ukrajnában (1944–45); nevelőtiszt a honvédségnél (1945–49); Moszkvában a Lenin Katonai Politikai Akadémián végzett (1949–54); a Petőfi Katonai Akadémián parancsnok (1954–) ; a Kossuth Tüzértiszti Iskola politikai osztályvezetője (1955–56); a Zrinyi Miklós Katonai Akadémia hadművészettörténeti tanszékének helyettes tanszékvezetője (1957–77) ; a moszkvai Lenin
ÖRDÖG András
Holtmaros, 1949., † Kovászna, 2008 ápr. 24, eltemetve Marosmagyarón: jogász, a Kovászna Megyei Törvényszék elnöke. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2008. ápr. 24.)
ÖRDÖG Győrgy
Magyaró, 196. máj. 28., †Magyaró, 2008. febr. 28. :csendőr. – Őrdőg Mihály és Kocsis Anna fia. Felesége Szőcs Katalin (sz. 1923). – Román sorkatonai szolgálat után jelentkezett a M. Kir. Csendőrséghez. Ungváron végzett átképző csendöriskolai tanfolyamot (1941. jan. 1. A mv.-i X. csendőrkerületben véglegesítették (1942. júl.) Őrszolgálatot a zetelaki őrsön
ÖRDÖG István Mihály
Magyaró, 1890., † ?: gazdálkodó. – Magyarón gazdálkodott (1920–), gabonaneműt termelt és haszonállatokat is tenyésztett. Az I. ezüst, két II. ezüst, bronz vitézi érem, a Károly Csapatkereszt valamint a hatévest szolgálati kereszt tulajdonosa. Minden kulturális és hazafias egyesületet támogatott-Irod.: Székelyföld í.k.
ÖRDÖG József, szentlászlói
Holtmaros, 1875., † ? : gazdálkodó.- Négy középiskolai osztály elvégzése után Holtmaroson belterjes gazdálkodást végzett és haszonállat tenyésztéssel is foglalkozott. A Hangya és a Gazdakör valamint a MP tagja. Az első világháborúban az albán fronton harcolt, mint tizedes szerelt le, a bronz vitézi érem tulajdonosa. Hazafias és kulturális egyesületek lelkes támogatója. Irod.:
ÖRDÖG Mihály
? † ?: sportoló, kosárlabdázó. – Mv.-en a kereskedelmi középiskolába járt amikor elkezdett kosarazni, Zöldi István válogatta ki. Mv.-en néhány évet játszott, majd Nagyváradon, 10 évet Buk.-ben a CCA-ban, folytatta a mv.-i Dinamo-ban, sikerült itthon legyőzniük a CCA-t (1959). 127-szer volt tagja a válogatott csaptanak. 21-szer járt kölföldön, 13 országban, nagy
ÖRMÉNY Gergely
? † ?: kereskedő. – Az első névszerint ismert örmény kereskedő aki Mv.-en városi polgárjogot kapott (1633). Irod.: Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd
ÖRMÉNY János
? † ?: kereskedő. – Örmény kereskedő Mv.-en letette a városi előljárók előtt a polgári eskűt (1645). Irod.: Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd
ÖSEH István
Imecsfalva, 1878, † Nagyernye, ? : tanító. – Nagyernyén választották meg katolikus kántortanítónak (1899. okt. 7.- 1937). Részt vett az I. vh.-ban (1914–18). Az orosz fronton mint géppuskás harcolt. Hadnagyi rangban volt, kitüntették a Károly Csapatkereszttel. A háború után László Ferenccel a falu r. k. tanítói voltak. Nem tudott románul, helyette László
ÖTVES Antal
1816. jún 29 † Mv., 1883. ápr. 17.: kereskedő. – Anral és Istvánfi Veronika fia. Mv.-en volt kereskedő. Irod.: Gyászjelent. Pál-Antal 2009; Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd
ÖTVES Gerő
? † ?: orvos. – Pályázaton választották meg Szováta falu orvosi ellátására (1901. ápr. 26.–). Mint makfalvi körzeti orvos biztosította havonta egyszeri félnapi rendeléssel a betegek ellátását, nyaranta fürdőorvosként is működött. Irod.: Szováta
ÖTVES GOLDSCHMID Zakariás, Goldschmidt Zakariás
1792.? † Segesvár, 1863. febr. 15.: kereskedő. – Testvérei: G. Regina, József, Adeodát. Felesége: Issekutz Katalin (1802–1888. aug. 16.). Irod.: Gyászjelent.
ÖTVES Márton, Eötvös Márton
? † ?: ötvös, főbíró. – A mv.-i ötvös céh fő céhmetere (1632), az esküdt közönség tagja (1639, 1647), Mv. föbírája (1649). Irod.: Fodor–Balás; Időtár 1; Kelemen Lajos 1982; Pál-Antal 2006
ÖTVES Márton; Lakatos Márton, Lakatos alias Eötvös Márton
? † ?: lakatos, esküdt polgár, főbíró. – Mv. polgára (1651), lakatos mester (1657), a mv.-i esküdt közönség tagja (1662, 1667, 1668). Mv. főbírája (1678, 1684, 1687). Irod.: Fodor–Balás; Időtár 1; Pál-Antal 2006