Szerző: Fülöp Mária
ÚJFALVI, csejdi
A család csejdi ágából Ú. János és Mihály nemesi igazolványt vett (1789. szept. 14.). – Irod.: Csejd – Tófalva; Pálmay.
ÚJFALVI Ferenc
? 1941., † Mv., 1998. dec. 12.: labdarúgó, edző. – Nagyon korán kezdett focizni a mv.-i törpecsapatban. Játszott Kalánbányán, majd a mv.-i Ciocanul /Kalapácsnál (az Elektomaros elődje), a Medicinánál folytatta a C-osztályban. Edző kezdetben a Cukorgyár csapatánál, felkarolta a női labdarúgást Mv.-en és néhány évig a CFR női csapatát edzette, majd
ÚJFALVI János, csejdi
? † ?: nemes. – Apafitól adományt kapott, a család csejdi ágából Ú. János és Mihály nemesi igazolványt vett (1789. szept. 14.). – Irod.: Csejd – Tófalva; Pálmay.
ÚJFALVI József
? † ?: ref. lelkész. – Maroscsapón szolgált (1649–50).). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
ÚJFALVI József
? † ?: ülnök. – Marosszék 1763. dec. 16-án megalakult állandó táblájának rendes ülnöke. – Irod.: Pál-Antal.
ÚJFALVI József, mezőkövesdi
1815? † Szőkefalva, 1883. máj. 23.: földbirtokos. – Felesége: gálospetri Csongrády Zsuzsánna. Leányuk: Katinka, kebelei Nagy Pálné. – Irod.: Filep 2.; Gyászjelentő.
ÚJFALVI Krisztina, mezőkövesdi; havadi Máté Jánosné (1780-tól)
Szőkefalva, 1761. szept. 3., † Mezőcsávás, 1818. jan. 29.: költő. Ú. Sámuel († 1828) küküllői főbíró főbíró és Sombori Bora leánya. – Apja halála (1768) után anyja egyedül nevelte a feltűnő szépségű és kellemes modorú lányt. Szerelmes volt gr. Haller Lászlóba, aki azonban utóbb mást vett feleségül. Elkeseredésében férjhez ment
ÚJFALVI Márton
? † ?: ref. lelkész. – Nagykenden (–1650), majd Maroscsapón szolgált (1651–53). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
ÚJFALVI, mezőkövesdi
Székely eredetű család, ősi fészke Csejd volt, ahol Ú. János, mint pixidárius fordult elő a Bethlen Gábor-féle összeírásban (1614), unokája adománylevelet nyert Apafi Mihálytól. A család csejdi ágából Ú. János és Mihály nemesi igazolványt vett (1789. szept. 14.); I. Sámuel – küküllői főbíró; I. Sámuel fiai közül Gábor ága Küküllő
ÚJFALVI Sámuel, mezőkövesdi
? † ? 1828: küküllői főbíró. – Felesége Zsombori Borbála (mh. 1808). Leánya U. Krisztina írónő. – Irod.: Kőváry; Pálmay.
ÚJFALVI Vilmos
Erdőszengyel, 1913. márc. 22. † ?: kovács. – Galambodon volt kovácsmester. A kollektivizálás elleni bujtogatás, a párttagok megfenyegetése vádjával állt a MATKatonai Ügyészsége előtt (1959). – Irod.: 1956 Erdélyben.
ÚJFALVY Károly Jenő, mezőkövesdi
Székelykövesd, 1842. máj. 16., † Firenze, 1904. jan. 31.: nyelvész, utazó. – Katonatiszt volt, majd tudományos pályára lépett (1864–). Tanár volt Versailles-ban (1870–), Párizsban a Keleti Akad.-án (1877–). Háromszor járt tanulmányúton Közép-Ázsiában (1876–82). Franciára fordította a Kalevalát. Finn és m. nyelvtant adott ki franciák számára. A MTA tagja (t.1876). – F.
ÚJFALVY Mihály
Sóvárad, 1896., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után önálló gazda lett (1920). Az első vh.-ban a 62. gy. e.-ben a szerb, olasz és francia fronton harcolt, mint szakaszvezető szerelt le a II. o. ezüst, a bronz vit. érem, a Károly Csapatkereszt és a német vaskereszt kitüntetéssel. Részt vett a székely
ÚJHÁZY László
? † ?: héjjasfalvai. – Irod.: Emlékkönyv a K. M. Természettudományi Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892).
ÚJHELYI Ádám, Uyheli Adamus
Újhely, 1674. márc., † ?: Jezsuita hitszónok, tanár, rektor. – A trencsényi jezsuita gimn.-ban volt novícius (1693–). A mv.-i r. k. tanoda és neveldeház igazgatója (1714–17). – Irod.: Időtár 1; Jezsuita évk.; Krón. Füz. (1940. 4/10); Mv.-i R. k. okt.; R. k. okt.–1; R. k. okt.–2.
ÚJLAKI István
? † ?: tanító, ref. lelkész. – Sárospatakon subscribált (1670). Sárdon, Héderfáján és Mikefalván volt rektor (1677–81). Sövényfalván (1685–89), Boldogfalván (1690–92), majd Küküllőalmáson (1693–96) lelkészként szolgált. – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 3., 4.
ÚJLAKI János
Beresztelke, 1891., † ?: kovács, gazdálkodó. – A kovácsipart tanulta és felszabadulása után mint önálló mester működött (–1922), a nagy adó miatt abba hagyta iparát és azután gazdálkodott. Az első vh.-ban a 12. hegyi tüzér ezredben a szerb, orosz, román fronton harcolt, a bronz vit. érem, a Károly Csapatkereszt, valamint a
ÚJLAKI P. József
? † ?: ref. lelkész. – Szászvároson subscribált (1676). Lelkész volt Vajdaszentiványban (1693). – Irod.: Ősz.
ÚJLAKY János, §
Halmi, 1888. szept. 8., † Erzsébetváros, 1971. jún. 19.: r. k. lelkész. – Szatmáron és Gyulafehérváron tanult és pappá szentelték (1911. jún. 24.). Káplán Mv.-en (1911–15). Az I. vh. idején tábori pap volt (1915–19). Lelkipásztor: Csíkboldogasszony, Imecsfalván, Zabolán, Sepsiszentgyörgyön, Erzsébetváros. – F. m..: társsz.: Mv. és a háború (Mv., 1915). –
ÚJLAKY Sándor
Beresztelke, 1900., † ?: gazdálkodó. – Községalapító székely családból származott. Iskoláit szülőfalujában és Mv.-en végezte, tanulmányait apja halála miatt abbahagyta és gazdálkodni kezdett. A ref. egyház presbitere, községi pénztáros (1929–), a Hitelszövetkezet ig. tagja, a Hangya elnöke, a Gazdakör jegyzője volt. – Irod.: Székelyföld í. k.
ÚJSZÁSZY István, Alszászy, vitéz
? † ?: vezérőrnagy. – A mv.-i az Államvédelmi Központ vezetője (1942–44). – Irod.: Májay Mv. gettózó polgármestere a népügyész előtt (Szabad Szó, 1946. jan. 23.).
ÚJVÁROSI András
17? † 18. sz. ?: ref. lelkész. – Fiatal korában Szentgericén prédikátor (1709–1749), ahol nótárius is volt. Egy évig Nyárádselyében szolgált (1737). Somosdra hívták meg lp.-nak, amely valószínűleg utolsó szolgálati helye volt (1750–61). Az utolsó vizitációs jegyzőkönyvből tudjuk meg, h. az egyházi épületek, a lp. előrehaladott kora miatt is, rossz
ÚJVÁROSI István
? † ?: tanító. – Mikefalván (1776–82) és Kóródszentmártonban (1783–1820) tanított. – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.
ÚJVÁROSI István
? † ?: ref. lelkész. – Marosludasi ref. egyház lelkésze (1894–1901). – Irod.: Szekeres Adél: 110 éve szakadatlan (Nú., 1998. dec. 16.).
ÚJVÁROSI János
? † ?: tanító. – Mv.-en subscibált (1741). Dedrádszéplakon (1744–45), Koródszentmártonban (1750–52), Marosbogáton (1752?), Nagykenden (1754) és Sövényfalván (1763–78, 1781–86) volt mester. – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.
ÚJVÁROSI Márton
? † ?: tanító. – Magyardellőn (1747–50), Dányánban (1747–50), Küküllőalmáson (1751) és Marosbogáton volt tanító (1752). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 3.
ÚJVÁROSI Mózes
? † ?: tanító. – Dányánban (1787–1805). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.
ÚJVÁROSSY Béla, hegyközkovácsi
Marosszentgyörgy, 1902., † ?: jegyző. – Középiskoláit Szegeden, a jegyzői tanfolyamot Fogarason végezte el (1924). Marossárpatakon, Palotailván dolgozott, majd Maroshévízen községi főjegyző volt (1840–). A hazafias és kultúrintézményeknek vezetőségi tagja volt. – Irod.: Székelyföld í. k.
ÚJVÁRY Imre, Újvári Emeric
Nagyenyed, 1908. dec. 20., † Mv., 1988. aug. 12.: orvos, bőrgyógyász, egyetemi tanár. –Középiskolai tanulmányait a kv.-i Piarista Gimnáziumban, majd a nagyenyedi Bethlen Koll.-ban végezte. (1926). A kv.-i I. Ferdinánd TE.-en szerzett orvosi oklevelet (1933), majd a Bőr- és Nemibetegségek Klinikáján szakorvosi képesítést nyert (1936). A FJTE-en tanársegéd (1940–), majd
ÚRHÁZY György, Úrházi György; Urházy György
Tokaj, 1823. dec. 15., † Bp., 1873. ápr. 21.: ügyvéd, hírlapíró, költő, az MTA levelező tagja. – Ú. György ref. lelkész és Kemény Terézia fia. – Nagydobáról Zilahra küldték gimnáziumba, majd Kv.-on folytatta tanulmányait (1842–). Méhes Sámuel még mint jogászt az Erdélyi Hiradóhoz fogadta belmunkatársul és a Kolozsvári Napló rovatot írta